Az oktatási szereplok jogainak garanciái

Egy szülő sérelmezte, hogy gyermeke tanulmányi előmeneteléről nem kap kellő tájékoztatást az iskola részéről. A panasz szerint az ellenőrző könyvben nem szerepelnek az érdemjegyek, de gyakran az osztálynaplóba sem kerülnek beírásra, mert az osztályfőnök tájékoztatása szerint a pedagógusok a jegyeket külön nyilvántartásukban vezetik. A szülő kifogásolta továbbá, hogy tankönyv és tanmenet hiányában nem volt kellően tájékoztatva arról, hogy egészségtan tantárgyból milyen tananyagot kell a tanulónak elsajátítania. Eljárásunk első lépéseként nyilatkozatot kértünk az iskolától. Az igazgató nyilatkozatában arról tájékoztatott, hogy az iskola minden érdeklődő szülő részére tájékoztatást ad. A tanuló édesapja is több alkalommal beszélt az osztályfőnökkel, illetve betekintett a naplóba is. Az igazgató ugyanakkor elismerte, hogy előfordult olyan eset, amikor a szaktanár az érdemjegyeket külön osztályozó füzetébe jegyezte, és a jegyek nem kerültek azonnal a naplóba. Az igazgató azt írta, hogy ennek a hibának a kiküszöbölésére fokozott figyelmet fordítanak. Az igazgató nyilatkozatában arról is tájékoztatott, hogy az egészségtan új tantárgy iskolájukban, és megfelelő minőségű tankönyv hiányában a pedagógus által tanórán diktált vázlatból tanultak a tanulók. Elsőként a kellő tájékoztatás megtörténtét kellett vizsgálnunk. Az oktatási szereplők tájékoztatáshoz való joga, illetve a többi szereplő ebből fakadó tájékoztatási kötelezettsége az együttműködés nélkülözhetetlen része, alapfeltétele. Az oktatási jogok egy olyan speciális felépítésű közösségben, mint a nevelési-oktatási intézmény, csak az érintettek együttműködésével érvényesülhetnek maradéktalanul. A tájékoztatáshoz való jog a közoktatási törvényben az egyes oktatási szereplők jogai között általános elvként szerepel, garanciális jellegű. A közoktatási törvény 14. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a szülő joga különösen, hogy gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást kapjon. Ehhez természetesen hozzátartozik az osztálynaplóban rögzített érdemjegyek megtekintése is. Éppen ezért lényeges, hogy az osztálynapló tükrözze a tanuló megszerzett érdemjegyeit. Mivel az igazgató nyilatkozatában azt közölte, hogy erre fokozottabb figyelmet fordít, ezért kezdeményezést az ügyben nem fogalmaztunk meg. Vizsgálandó kérdéskör volt még a tankönyv nélkül történő oktatás. A helyzet elsősorban azért kifogásolható, mert a hiányzásokat követően mindig gondot okozhat a tanulóknak a lemaradás pótlása, hiszen ha nincs mindenki által hozzáférhető tananyag, akkor az osztálytársak órai jegyzeteiből kell felkészülni. Ezzel kapcsolatosan az az álláspontunk, hogy a minden tanuló számára hozzáférhető tananyag hiánya folytán kialakult helyzet jogsértő. Amikor minden, a tananyaggal kapcsolatos információ egyedül az órán való jelenléttel szerezhető meg, egyértelműen nehezebb felkészülniük azoknak a diákoknak, akik az óráról bármely oknál fogva hiányoztak, mint azoknak, akik jelen voltak. Az, hogy a tananyaghoz való hozzáférés elvileg - az osztálytársak jegyzeteinek kölcsönkérésével - lehetséges, nem biztosítja minden tanuló számára egyformán a tananyaghoz való hozzájutás lehetőségét. Fontos észrevenni ugyanis azt a tényt, hogy a diákokat jogszabályok nem, csupán erkölcsi normák kötelezhetik arra, hogy megmutassák, kölcsönadják jegyzeteiket. Tehát ahhoz, hogy a jogszerű hiányzás ne vezessen hátrányos helyzethez, és ne keletkeztesse egyben a hátrányos megkülönböztetés veszélyét, illetve, hogy a számonkérés során azonos mércék szerint lehessen elbírálni a tanulókat, az iskolának gondoskodnia kell az azonos esélyek biztosításáról. A minden tanuló számára hozzáférhető tananyag ezért nélkülözhetetlen eszköze az iskolai nevelésnek-oktatásnak. A fentiekre tekintettel azzal a kezdeményezéssel fordultunk az iskola igazgatójához, hogy az intézményben minden tantárgyhoz használjanak minden tanuló számára hozzáférhető tananyagot is. Az igazgató a kezdeményezést elfogadta. (K-OJOG-684/2004.)

Egy pedagógus azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy kötelezhető-e a pedagógus családlátogatásra, illetve a szülő a látogató pedagógus fogadására. Tájékoztattuk, hogy a közoktatási törvény 14. § (1) bekezdés b) pontja szerint a szülő joga különösen, hogy gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. A családlátogatás a kapcsolattartás egyik formája lehet, de a szülő tájékoztatása egyéb formákban is megvalósulhat. Álláspontunk szerint ezért a pedagógus családlátogatásra nem kötelezhető. A családlátogatás lényegi eleme, hogy a pedagógus a gyermeket és szüleit otthonukban keresi fel. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 82. §-a értelmében a törvény védi a magánlakáshoz fűződő jogot. Ennek alapján - bizonyos kivételektől eltekintve, amelyekbe a családlátogatási szándékkal érkező pedagógus nem tartozik bele - a szülő nem kötelezhető arra, hogy magánlakásába bárkit is beengedjen. (K-OJOG-785/2004.)

Egy panaszos beadványában az iránt érdeklődött, hogy tartalmazhat-e egy iskola házirendje olyan rendelkezést, amely lehetővé teszi, hogy a közösségbe beilleszkedni nem tudó, rossz magatartású gyermekeket kizárják a napköziből. Tájékoztattuk, hogy a közoktatási törvény és a nevelési-oktatási intézményekről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet felsorolja azokat a kérdéseket, amelyeket az intézmény pedagógiai programjában, szervezeti és működési szabályzatában szabályozni kell, továbbá meghatározza azt is, hogy az iskola házirendjének miről kell rendelkeznie. Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét. A diákok tanórán, ezzel együtt a napközis foglalkozásokon tanúsított fegyelmezetlen magatartásának megítélése összetett kérdés. A tanuló ezzel ugyanis nemcsak saját kötelességeit nem teljesíti, hanem zavarja a foglalkozás megfelelő lebonyolítását, gátolja társai tanuláshoz való jogának érvényesülését, valamint a pedagógus munkájának elvégzését. Éppen ezért indokolt, hogy e kötelességszegő magatartás ne maradjon következmények nélkül. A fegyelmező intézkedés alkalmazásának azonban összhangban kell állnia a vonatkozó jogszabályokkal. A közoktatási törvény 11. § (1) a) pontja szerint a tanuló joga, hogy kollégiumi, napköziotthonos, tanulószobai ellátásban részesüljön. Álláspontunk szerint helyi szabályzat, mint például a szervezeti és működési szabályzat és a házirend nem vonhat el általános jelleggel tanulói jogokat. A napköziből való ideiglenes vagy végleges kizárás a fegyelmezetlen viselkedés szankciójaként nem alkalmazható. Ezek bármelyikére álláspontunk szerint csak akkor kerülhet sor, ha az mások jogainak vagy a tanuló egyéb jogainak védelme érdekében szükséges, ennek megítélése azonban mindenképpen egyedi mérlegelést igényel, és semmiképpen sem tiltható meg általános hatállyal. Adott esetben tehát a pedagógus joga és felelőssége eldönteni, hogy sor kerüljön-e a foglalkozásról való kizárásra. Megítélésünk szerint az órára be nem engedés és az óráról való kiküldés csak a szükséges ideig korlátozhatja a napközi-ellátásban való részvételhez fűződő jogot. Ezzel együtt szükséges megjegyezni, hogy a közoktatási törvény 41. § (5) bekezdésében rögzített kötelezettség, miszerint a nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, nem korlátozódik kizárólag a tanítási órák időtartamára. Ennek értelmében tehát biztosítani kell a kiküldött tanuló felügyeletét is. Mindezek alapján a tanulók fegyelmezetlen magatartását jogszerűen az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott fegyelmező intézkedések kilátásba helyezésével lehet szankcionálni. (K-OJOG-705/2004.)

Egy szülő fordult panasszal a hivatalhoz. A panasz szerint a panaszos fia a 2003/2004-es tanévre felvételt nyert egy iskola hatosztályos gimnáziumi tagozatára. A hetedik osztályt 3-as tanulmányi átlaggal zárta. A szülő a panasz mellékleteként csatolta azt az iskolaigazgató által aláírt iskolai határozatot, amelyben a tanulótól "a körzetátlépési kedvezményként adott iskolai befogadó nyilatkozatot" megvonja. A határozattal az igazgató egyben a tanuló tanulói jogviszonyát is megszüntette 2004. június 19-ei dátummal azzal az indoklással, hogy a tanuló tanulmányi eredménye nem felel meg a pedagógiai programban rögzített gimnáziumi továbbhaladási feltételeknek. Az indoklás kitért arra is, hogy a tanuló az intézmény általános iskolai osztályában folytathatná tanulmányait, de erre az iskola - a körülményekre tekintettel - nem tud lehetőséget biztosítani. A szülő a határozat ellen törvényességi kérelemmel élt az iskola fenntartójánál. A kérelmet arra a jogszabálysértésre alapozta, hogy a közoktatási törvény 75. §-a felsorolja a tanulói jogviszony megszüntetésének eseteit, és a jogszabály a tanulói jogviszonynak tanulmányi átlagra való hivatkozással történő, iskola általi egyoldalú megszüntetését nem tartalmazza. A fenntartó a törvényességi eljárás keretében hatáskörében eljárva határozatot hozott, amelyben az iskola határozatát megváltoztatja annyiban, hogy visszahelyezi a tanulót az intézmény általános iskolai osztályába. (A határozat másolatát a panaszos mellékletként csatolta.) Döntését azzal indokolta, hogy a közoktatási törvény 48. §-a szerint az intézmény pedagógiai programja tartalmazza az iskola magasabb évfolyamára lépésének feltételeit. Ezen jogszabályhely alapján az iskola pedagógiai programja a következő szabályozásokat tartalmazza:

"A tanulóknak az osztályozóvizsga tárgyaiból legalább 3,5-es tanulmányi átlagot kell elérniük a félévi és év végi értékeléskor. [.] A továbbhaladási feltételeket nem teljesítő tanköteles korú tanulók az iskola párhuzamos (általános vagy szakközépiskolai) osztályában folytathatják tanulmányaikat."

A nevelőtestület hatáskörében az osztályban tanító pedagógusok a méltányosság gyakorlásával kapcsolatosan egyöntetűen a tanuló továbbhaladása ellen szavaztak, ugyanakkor - az általános iskolai osztály magas létszámára való tekintettel - javasolták, hogy a tanuló a tanulmányait a körzetileg illetékes iskolában folytassa. A jegyző jogszerűnek ítélte meg az iskola eljárását, illetve a nevelőtestület azon döntését, hogy a tanuló tanulmányait az általános iskolai osztályban folytassa. A fenntartói határozat mindezek alapján megváltoztatta az iskolai határozat rendelkező részét, és visszahelyezte a tanulót az intézmény általános iskolai osztályába arra hivatkozással, hogy az intézmény alapító okiratában megállapított "kötelező felvételi körzet" hatályba lépésekor a tanuló iskolával szembeni tanulói jogviszonya már fennállt. Nyilatkozatot kértünk az iskola fenntartójától, aki arról tájékoztatott, hogy álláspontját a panaszhoz is mellékelt jegyzői határozat tartalmazza. Kérésünkre nyilatkozata mellékleteként megküldte az iskola alapító okiratát és pedagógiai programját.

Elsőként azt vizsgáltuk, hogy jogszerűen járt-e el az iskola, amikor a tanuló tanulói jogviszonyát a pedagógiai programban rögzítettekre hivatkozással, a tanuló 3,00-es tanulmányi átlaga miatt egyoldalúan megszüntette. A közoktatási törvény 75. §-a tételesen felsorolja a tanulói jogviszony megszűnésének eseteit. A törvényi rendelkezésből egyértelműen kitűnnek azok az esetek, amikor az iskola egyoldalúan megszüntetheti a tanulói jogviszonyt. Ez a lehetőség viszonylag szűk körű, csak különböző feltételek fennállása esetén, és kizárólag csak nem tanköteles tanulóval szemben gyakorolható. Az iskolai határozat ezért tehát jogsértő. Másodjára azt vizsgáltuk, hogy jogszerű-e az a fenntartói határozat, amely a tanulói jogviszony helyreállítására kötelezi ugyan az iskolát, de nem a gimnáziumi, hanem az általános iskolai osztályban, azzal az indoklással, hogy tanulmányi eredménye alapján a tanuló a gimnáziumi osztályból kizárható. A közoktatási törvény 71. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ez azt jelenti, hogy az előírt tanulmányi követelményeket tekintve a tanuló tudását legalább elégségesre értékelték. A közoktatási törvény 48. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak tartalmazzák azt a rendelkezést, hogy az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit. Ez azt jelenti, hogy a pedagógiai program határozza meg azt a tudásszintet, amely megléte nélkül a tanuló nem kaphat elégséges osztályzatot, azaz nem léphet magasabb évfolyamba. Jelen esetben a tanköteles tanuló felvételt nyert az intézmény gimnáziumi osztályába, az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen (3-as tanulmányi átlaggal) teljesítette, ezért a gimnáziummal fennállott tanulói jogviszonyának megszüntetésére az iskola egyoldalúan nem lett volna jogosult. A fenntartói határozat tehát jogsértő. Harmadjára a fenntartó által beküldött pedagógiai program azon részét vizsgáltuk meg, amely az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit határozza meg. A gimnáziumi osztályokban a továbbhaladási feltételeket négy pontban állapítja meg a pedagógiai program. Az 1. pont szerint "a tanulóknak az osztályozóvizsga tárgyaiból legalább 3,5-es tanulmányi átlagot kell elérniük a félévi és év végi értékeléskor". A 2. pont szerint "a tanulóknak két tantárgyból - egy-egy tanévben - országos versenyen kell indulniuk". A 4. pont szerint "a továbbhaladási feltételeket nem teljesítő tanköteles korú tanulók az iskola párhuzamos (általános vagy szakközépiskolai) osztályában folytathatják tanulmányaikat". Megállapítottuk, hogy a pedagógiai program ezen pontjai a fenti jogi érvelés alapján jogsértőek, hiszen a közoktatási törvény egyértelmű rendelkezést tartalmaz a magasabb évfolyamra lépést illetően (71. § (1) bek.). A 3. pont szerint "osztályismétlés a gimnáziumi évfolyamokon csak a tantestület külön engedélyével lehetséges". A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 27. § (4) bekezdésében foglaltak szerint az évfolyam megismétlése - a közoktatási törvény 75. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Ha az iskolában nem indul olyan követelmények szerint tanuló osztály, amelyben a tanulót évfolyamismétlésre utasították, a tanuló tanulmányait az új követelmények szerinti osztályban is folytathatja. A tanuló kérésére az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában folytathassa. Az idézett jogszabályi rendelkezésre hivatkozással megállapítottuk, hogy a pedagógiai program ezen pontja is jogsértő. A közoktatási törvény 102. § (2) bekezdés d) és f) pontjaiban foglaltak alapján a fenntartó - többek között - ellenőrzi a közoktatási intézmény működésének törvényességét, illetve jóváhagyja a közoktatási intézmény pedagógiai programját.

Tudomásunkra jutott, hogy az érintett tanuló már másik iskola tanulója, tanulói jogviszonya korábbi iskolájával tehát megszűnt. Ennek figyelembevételével nem volt már lehetőség arra, hogy a tanulót ért jogsértéseket az intézmény orvosolja. A fentiekre tekintettel azzal a jövőre irányuló kezdeményezéssel fordultunk a fenntartó felé, hogy fenntartói jogkörében tegyen meg minden szükséges intézkedést, hogy a jövőben tanulói jogviszony jogellenes megszüntetésére ne kerüljön sor. Kezdeményeztük továbbá, hogy hívja fel az iskola figyelmét a pedagógiai program jogellenes pontjainak a jogszabályoknak megfelelő módosítására. Kezdeményezésünket a fenntartó elfogadta, és arról tájékoztatott, hogy felszólította az iskolát, hogy két hónapon belül nyújtsa be a jogszabályoknak megfelelően módosított pedagógiai programját fenntartói jóváhagyás céljából. (K-OJOG-625/2004.)

Egy szülő arról kért tájékoztatást hivatalunktól, jogszerű-e az a gyakorlat, hogy a másik településről bejáró tanulók esetében 3,5-es tanulmányi átlag alatt vagy magatartási problémák esetén a nevelőtestület, illetve az igazgató dönt arról, hogy a tanuló folytathatja-e a tanulmányait az iskolában vagy megszűnik a tanulói jogviszonya. A közoktatási törvény 75. §-a rendelkezik a tanulói jogviszony megszűnésének, illetve megszüntetésének eseteiről. A jogszabály taxatíve tartalmazza ennek eseteit, amelyek csak nem tanköteles tanulóval szemben alkalmazhatók. Tájékoztattuk a szülőt, hogy jogszerűtlen meghatározott tanulmányi átlag, illetve meghatározott magatartás érdemjegy eléréséhez kötni a tanulói jogviszony fenntartását, mivel a tanulói jogviszony erre hivatkozással történő megszüntetésének lehetőségét nem biztosítja a közoktatási törvény. (K-OJOG-644/2004.)

Két szülő fordult a hivatalunkhoz, akik sérelmezték, hogy egy általános iskolában két osztályt összevontak tanítási év közben. Az egyik osztály - amelynek ugyan csak kilenc tanulója volt - nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozóan német anyanyelvi oktatásban részesült. Nyilatkozatot kértünk az iskola igazgatójától, aki arról tájékoztatott, hogy az összevonás csak átmeneti, és a tanulók huszonöt tanítási órájából tizenötöt osztálybontásban terveznek megvalósítani. A rendelkezésünkre álló adatok és a közoktatási törvény vonatkozó rendelkezéseinek összevetése után megállapítottuk, hogy nincs jogi akadálya annak, hogy év közben egy évfolyamon belül átszervezzenek osztályokat úgy, hogy részben vagy egészben összevonják a párhuzamos osztályokat. Az átszervezésnek azonban van egy objektív korlátja: amennyiben meghatározott számú, magát kisebbséghez tartozónak valló tanuló szülője kéri, az átszervezés nem hajtható végre. A közoktatási törvény 3. számú mellékletének egy rendelkezése szerint ugyanis a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók részére az óvodai csoportot, iskolai osztályt akkor is meg kell szervezni, illetve fenn kell tartani, ha ugyanazon kisebbséghez tartozó nyolc gyermek, tanuló szülője kéri. Álláspontunk szerint e rendelkezést nem lehet úgy értelmezni, hogy ha a megfelelő órákat külön tarják meg, akkor nem kötelező az önálló osztály létrehozása vagy fenntartása. A külön osztályt ugyanis nem csak a tanórák eltérő jellege indokolja, a tanulók közössége, a nemzetiségi közeg az, amit a jogalkotó ezzel a szabállyal biztosítani rendel. Az osztályok összevonásával - még ha egyes tanórákat külön is tartanak - ez nem biztosított. A jogszabály ezen a helyen kategorikus: ha nyolc szülő kéri, a külön osztályt fenn kell tartani, más osztállyal azt összevonni nem lehet. A beadványban leírtak szerint kilenc érintett tanuló volt az évfolyamon. Amennyiben ők megfogalmazzák ilyen irányú kérésüket, a külön osztályt fenn kell tartani, illetőleg vissza kell szervezni. A fentiekre tekintettel azzal a kezdeményezéssel fordultunk az intézmény vezetője felé, hogy a törvénynek megfelelő intézkedéseket tegye meg, azaz a megfelelő számú szülő kérése esetén állítsa helyre a külön kisebbségi osztályt. Az igazgató a kezdeményezést elfogadta. (K-OJOG-35/2004.)

Egy szülő levelében arra kért választ, hogy egy középiskola kötelezheti-e a tanulót arra, hogy hangversenybérletet, színházbérletet vegyen, illetve diáksportköri díjat fizessen. A közoktatási törvény 114. § (4) bekezdése rögzíti, hogy az ingyenes szolgáltatások körében a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a mindenki számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozást, kirándulást, erdei iskolát a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének terhére lehet megszervezni. Az iskolaszék - annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat - meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni. Fentiekből következik, hogy ilyen jellegű kötelezettsége sem a tanulónak, sem a szülőnek nincs. (K-OJOG-668/2004.)

Egy iskolaigazgató kért tájékoztatást az erdei iskolák finanszírozásával kapcsolatosan. Tájékoztattuk a beadványozót arról, hogy a közoktatási törvény 114. § (4) bekezdésében foglaltak alapján az ingyenes szolgáltatások körében a nevelési program, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a mindenki számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozást, kirándulást, erdei iskolát a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének terhére lehet megszervezni. (K-OJOG-742/2004.)