A személyes adatok védelme
Hivatalunkhoz továbbra is számos adatvédelemmel kapcsolatos beadvány érkezik. A személyes adatok kezelése a közoktatási intézményekben különösen érzékeny kérdéseket vet fel. Az iskolák ugyanis csak akkor végezhetnek személyes adatokkal bármiféle műveletet, ha őket erre törvény kifejezetten feljogosítja, vagy pedig akkor, hogyha az érintettek (tanulók, pedagógusok, vagyis mindazok, akiknek a személyes adatairól szó van) ehhez hozzájárulásukat adják. Az adatkezeléshez adott hozzájárulás viszont csak akkor ad megfelelő jogalapot az adatkezeléshez, ha az az érintett akaratának önkéntes, határozott és tájékozott kinyilvánítása. Csak abban az esetben tekinthető önkéntesnek, ha a tanulók biztosak lehetnek abban, hogy az adatkezeléshez való hozzájárulás megtagadása esetén nem érheti őket hátrány. Ha a tanulók tarthatnak az iskola rájuk nézve hátrányos intézkedésétől, akkor a hozzájárulás nem tekinthető önkéntesnek. Az iskolában egyrészről az iskola vezetésének és pedagógusainak, másrészről pedig tanulóinak pozíciója nem egyenlő, a tanulók az iskolai nevelés és oktatás számos területén az iskolai vezetéstől és a pedagógusoktól függőségi viszonyban vannak. E viszony jellege miatt a tanulók alappal tarthatnak attól, hogy az ellenőrzéshez való hozzájárulás megtagadása esetén az iskolai élet valamely területén - akár a hozzájárulás megtagadásával nem kifejezett, illetve nem közvetlen összefüggésben - hátrány érheti őket. Ilyen körülmények között az adatkezeléshez való hozzájárulás önkéntessége kizárt, vagyis a tanulók, illetve törvényes képviselőik nem képesek az adatkezeléshez megfelelő jogalapot nyújtó, önkéntes, határozott és tájékozott hozzájárulás megadására. Ezzel az információs önrendelkezési jog lényege, az adatkezeléshez szükséges önkéntes hozzájárulás megadhatósága kérdőjeleződik meg.
Az oktatási szereplők gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy mely adatok kezelhetők jogszerűen a nevelési-oktatási intézményekben.
| Egy szülő a következő problémákkal kapcsolatban kereste meg hivatalunkat. Gyermeke iskolájában mágneskártyás beléptető-rendszert helyeznek a bejárathoz, amely ellenőrizhetően és visszakereshetően rögzíti a be- és kilépés időpontját. A rendszer közvetlen összeköttetésben áll az elektronikus naplóval, amely így a hiányzást és késést azonnal rögzíti. A szülő sérelmezte, hogy ha a tanuló otthon felejti a kártyáját, az órái igazolatlan mulasztásként lesznek regisztrálva. A szülő sérelmezte továbbá, hogy erről előzetesen sem a szülők, sem a tanulók véleményét nem kérte ki az iskola. Egy későbbi diákfórumon a tanulók tiltakoztak ugyan a rendszer ellen, de az iskola vezetősége azt válaszolta, hogy a fenntartó önkormányzat döntése a tárgyban már megszületett. A szülő sérelmezte azt is, hogy a mágneses belépőkártyát a tanulóknak kell kifizetniük.
Az intézményvezető nyilatkozatában a következőkről tájékoztatta hivatalunkat. Kártyás beléptető-rendszer jelenleg nem működik az iskolában. Valóban terveznek bevezetni egy ilyen rendszert, amelynek feladata a jogosult személyek (azaz a tanulók, pedagógusok, iskolai alkalmazottak) ki- és belépésének regisztrációja lesz. Kizárólag olyan adatokat szándékozik így az iskola kezelni, amelyet hagyományos formában is kezel (alkalmazottakra vonatkoztatva: jelenléti ív, a tanulókra vonatkoztatva: haladási napló a hiányzások és késések adminisztrálására). Az igazgató szerint az adatok egy különálló, csak erre a célra használatos, zárt helyiségben elhelyezett számítógépen kerülnének rögzítésre. Az adatokhoz illetéktelen személyek nem férhetnek hozzá, tehát hozzáférésre csak az iskolavezetés, a rendszergazda és a biztonsági szolgálat munkatársa lesz jogosult. A rendszer által kezelt adatokat felhasználnák, és átvezetésre kerülnének dokumentumokba (ez azonban kézzel történne és nem automatikus módon). Az adatokat elektronikus formában a mindenkori tanév végéig kívánják őrizni (írott formában a hatályos jogszabályokban meghatározott ideig). A beléptető-rendszer a kilépést nem akadályozná meg tanítási időben sem, csupán rögzítené annak időpontját. Az igazgató állítása szerint automatikus igazolatlan mulasztást nem regisztrálnának a kártyáját otthon felejtő tanuló esetében, hiszen az iskolavezetés is tisztában van azzal, hogy ez jogszerűtlen lenne. Az igazgató nyilatkozatában arról is tájékoztatott, hogy nem a fenntartó döntött a rendszer kiépítéséről, hiszen ez intézményi hatáskör. Az intézmény nevelőtestülete és szülői szervezete támogatta a rendszer megvalósítását; az intézmény az előkészületek során a diákönkormányzat véleményét is kikérte. Az igazgató szerint a kártyát nem kellene kifizetni a diákoknak, ellenben azért az iskola letéti díjat kérne.
Az ügyben a következőket állapítottuk meg. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 2. § 1. pontjában foglaltak alapján személyes adatnak minősül bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt - közvetlenül vagy közvetve - név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet.
Az adatvédelmi törvény 2. § 9. pontjában foglaltak szerint adatkezelésnek minősül az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is.
Fentiekből következik, hogy a tervezett beléptető-rendszer alkalmazása, működtetése adatkezelésnek minősül. Az adatvédelmi törvény 3. § (1) bekezdésében foglaltak szerint személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli. Jelen esetben jogszabályi felhatalmazás van az adatkezelésre, hiszen a tanulói késéseket, mulasztásokat az iskola köteles a naplóban rögzíteni. Ezen kötelezettség teljesítéséhez ez a fajta beléptető-rendszer segítséget nyújthat.
Az adatvédelmi törvény 5. §-ában foglaltak alapján személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig. A tervezett rendszer esetében a célhoz kötöttség elve megvalósul, hiszen az adatkezelés jogszabályban előírt kötelezettség teljesítését szolgálja.
Felhívtuk ugyanakkor az intézményvezető figyelmét arra, hogy mivel a beléptető-rendszer kiépítése intézményi döntés, ezért annak költségét a tanulókra áthárítani semmilyen mértékben és formában nem jogszerű. Nem célszerű tehát a tanulóktól a mágneses beléptető kártyáért előzetesen letéti díjat kérni. Amennyiben a tanuló a kártyában kárt okoz, akkor annak megtérítésére a későbbiekben kötelezhető. A fentiekre tekintettel megállapítottuk, hogy a beléptető-rendszer bevezetése - az igazgatói nyilatkozatban vázolt terveknek megfelelő megvalósítása esetén - a tanulók oktatási jogainak sérelmét nem okozza. (K-OJOG-179/2005.)
Egy iskola igazgatója levelében arról érdeklődött, hogy jogszerű-e az iskolában térfigyelő kamerák elhelyezése a lopások megelőzése érdekében.
A kamerák által készített és közvetített felvételek - amennyiben azon a személyek felismerhetők, azonosíthatók - személyes adatot tartalmaznak, ezért az ilyen berendezések működtetése adatkezelésnek minősül. Az adatvédelmi törvény 3. § (1) bekezdésében foglaltak szerint személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli.
Az intézményvezető által felvetett esetben (közoktatási intézményben) kamerák elhelyezésére törvény felhatalmazást nem ad - mivel a hatályos magyar jogban törvény csak kevés szervezetet jogosít fel arra, hogy ilyen kamerákat üzemeltessenek (pl. rendőrséget, közterület felügyeletet, sportrendezvények szervezőit) -, az érintettek hozzájárulásának beszerzése pedig a gyakorlatban nem megvalósítható, hiszen ebben az esetben az iskolában megforduló összes személy (tanulók, szülők, pedagógusok, iskolai alkalmazottak stb.) hozzájárulása szükséges lenne. A hozzájárulást képviseletre jogosult, néhány fős tanács (pl. szülőtanács) beleegyezése nem pótolhatja.
Hivatalunk véleménye azonos az adatvédelmi biztos által hasonló ügyekben kialakított állásponttal. Az adatvédelmi biztos a megfigyelés, adatgyűjtés céljából üzemeltetett képfelvevő, képrögzítő berendezésekkel kapcsolatos ajánlása is tartalmazza a következőket. A felvételek rögzítése adatvédelmi problémákat vet fel, hiszen a megfigyelt eseményeket, és ezzel egyes személyek adott helyen való jelenlétét, magatartását, tevékenységét - azonosítható, és a későbbiekben visszakereshető módon - rögzítik, tárolják. Személyes adatokat is tartalmazó felvételek rögzítése és meghatározott ideig történő tárolása azonban csak az adatvédelmi törvényben szabályozott esetekben és módon jogszerű.
Az adatvédelmi törvény 5. §-ában foglaltak alapján személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.
Az adatvédelmi törvény 4. §-ában foglaltak szerint a személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait - ha törvény kivételt nem tesz - az adatkezeléshez fűződő más érdekek nem sérthetik. Az adatvédelmi biztos szerint az üzleti, vagy a biztonsági érdekek érvényesítése a képfelvevő, képrögzítő berendezések használata során az Alkotmány által biztosított emberi jog sérelmével valósul meg. Az érintettek személyes adatainak védelméhez való jogát sértő felvétel készítését ezért - törvényi felhatalmazás hiányában - ilyen érdekek nem tehetik indokolttá.
Az adatvédelmi törvényen kívül a Polgári Törvénykönyvról szóló 1959. évi IV. törvény 80. § (1) bekezdése tartalmaz ezzel kapcsolatos rendelkezést, mely szerint a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés.
A fentiek alapján nem tartottuk jogszerűnek megfigyelő kamerák elhelyezését az iskola folyosóin. Álláspontunk szerint az iskola bejáratánál lehetne elhelyezni olyan kamerát, amely a képeket nem rögzíti, hanem az általa közvetített képet közvetlenül egy monitoron keresztül lehet figyelemmel kísérni. Ez gyakorlatilag egy személyes megfigyelést helyettesítő technikai berendezés, bár több is annál, mivel a technika segítségével (pl. ráközelítés) szélesebb körű megfigyelést tesz lehetővé, mint a személyes jelenlét. Ebben az esetben is - az adatvédelmi törvényben foglaltak szerint - tájékoztatni kell az érintetteket a megfigyelés tényéről és annak módjáról. Az adatvédelmi törvény 6. §-a alapján az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Az érintettet - egyértelműen és részletesen - tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is. Biztosítani kell tehát, hogy a kamera ne titkos megfigyelő eszközként, hanem az ellenőrzése jogosult jelenlétének helyettesítőjeként szolgáljon, ezért jól láthatóan kell elhelyezni és egyéb úton is fel kell hívni az érintettek figyelmét a jelenlétére. (K-OJOG-36/2005.) |
Volt olyan ügyünk is, amelyben az iskola fenntartójának tevékenysége bizonyult adatvédelmi szempontból aggályosnak.
| Egy iskola igazgatója arra a kérdésre várt választ, hogy sértenek-e személyiségi jogokat a kerületi önkormányzat által tervezett neveltségiszint-vizsgálat során feltett kérdések. Mellékelten megküldte számunkra a tanulók által kitöltendő kérdőívet is.
A csatolt kérdőív első kérdései a tanuló azonosítására szolgálnak. Ez az adatkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembevételével aggályos. A hatályos jogszabályok nem hatalmazzák fel az önkormányzatot arra, hogy névvel összekötve gyűjtsön olyan adatokat, amelyek a kérdőívben szerepelnek. Először is tehát arról kell gondoskodni, hogy a kérdőív anonim legyen. A Pedagógiai Szolgáltató Központ névtelenül kérheti a kérdőívben felsorolt adatokat a tanulóktól. Az anonimitás megőrzésére az adatkezelés minden mozzanatánál ügyelni kell, nem fordulhat elő, hogy például a tanuló osztályfőnöke a kézírás alapján be tudja azonosítani a válaszadót.
Fontos azt szem előtt tartani, hogy az adatszolgáltatás csakis önkéntes lehet, mivel erre a tanulókat jogszabály nem kötelezi. Mivel az érintettek kiskorúak, ezért szüleik (törvényes képviselőjük) beleegyezése is szükséges adataik felvételéhez.
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 10. § (1) bekezdése értelmében az adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adatvédelmi törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Ezért az adatgyűjtés előtt célszerű adatvédelmi tervet készíteni, amelyben rögzítésre kerülhet minden olyan garanciális jellegű szabály, illetve szempont, amelyeket az adatkezelés során szem előtt kell tartani. Ezen szabályok betartásával megakadályozható számos személyiségi jogi probléma felmerülése az eljárás során. (K-OJOG-37/2005.)
|
A fenti ügy is mutatja, hogy az intézmények számára gyakran nehézséget okoz annak eldöntése, hogy bizonyos személyes adatokat harmadik személyeknek - akár az intézményen belül, akár azon kívül - hozzáférhetővé tehetnek-e, vagyis továbbíthatják-e azokat.
| Egy igazgató állásfoglalást kért tőlünk a következő problémával kapcsolatban. Az iskola egyik tanítója az általa íratott felmérések eredményét kitette az osztályterem falára. A tanító egy fát rajzolt, és azon tanulók nevét az elért eredményeik alapján a fa gyökerétől a lombkorona felé haladva tüntette fel. Az egyik szülő sérelmezte ezt, és panasszal fordult az iskola vezetőjéhez. Az igazgató kérdése arra irányult, hogy a felmérések eredményei személyes adatnak tekintendők-e, vagy kitehetőek-e a tanterem falára, ahol az érintett tanulókon és pedagógusokon kívül mások is láthatják.
Megállapítottuk, hogy a felmérés eredménye személyes adatnak minősül, annak közzététele pedig adatkezelésnek. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú mellékletében foglaltak szerint a tanulók magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, illetve, ha az értékelés nem az iskolában történik az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés vezetőjének továbbíthatók.
Fentiekre tekintettel álláspontunk szerint a tanulók adatai a tanterem falára csak a tanulók beleegyezésével (kiskorú tanuló esetén a törvényes képviselő beleegyezése is szükséges) tehetők ki. (K-OJOG-1312/2005.)
Egy magániskolában tanító tanár arról kért tájékoztatást, hogy tandíjtartozással kapcsolatos adat közölhető-e az egész osztályközösség előtt.
A tanárt tájékoztattuk, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatokról szóló 2. számú melléklete nem nevesíti a tanulókra vonatkozó ezen adatokat úgy, hogy ezen jogszabály felhatalmazása alapján, az érintett hozzájárulása nélkül nyilvántarthatók és - a jogszabályban meghatározottak szerint - kezelhetők. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy a többi adat az érintett hozzájárulásával kezelhető. Fentiekből következik, hogy az érintett hozzájárulása - és kiskorú tanulók esetén a cselekvőképesség szabályait is figyelembe véve érintett a törvényes képviselő (is) - nélkül ilyen adat nem közölhető. (K-OJOG-654/2005.)
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság kérte állásfoglalásunkat az alábbi problémával kapcsolatban. Egy általános iskolai tanulót súlyos kötelességszegésért igazgatói figyelmeztetésben részesítettek. A gyermek szülője sérelmezte, hogy a büntetést a tanulószoba nyilvánossága előtt hirdették ki, és ezzel megszégyenítették a tanulót. A gyermekek révén elterjedt az eset híre, és másnapra már az egész község értesült a történtekről. Azóta a családot a településen ellenséges légkör veszi körül. Az elnök arról a kérdésről kérte állásfoglalásunkat, jogszerű volt-e a büntetés kihirdetése.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú mellékletében foglaltak szerint a tanuló magatartásával, szorgalmával és tudásának értékelésével kapcsolatos adatai közölhetők - többek között - az érintett osztály tagjaival, a nevelőtestület tagjaival, a szülőkkel. A jogszabály biztosítani kívánja tehát azt a lehetőséget, hogy - mivel az oktatás egy közösségben zajló tevékenység - az ezzel kapcsolatos dicséret, illetve fegyelmező vagy fegyelmi intézkedések megtételére is a közösség tagjai előtt kerülhessen sor. A beadványból az állapítható meg, hogy fegyelmi eljárás lefolytatására nem került sor. Az igazgatói figyelmeztetés egy fegyelmező intézkedés, amelynek megtételére az intézményvezető saját hatáskörében eljárva, belátása szerint jogosult.
Fentiekre tekintettel álláspontunk szerint a tanuló oktatási jogai nem sérültek. (K-OJOG-324/2005.)
Egy másik ügyben az volt a kérdés, hogy a középiskolák közölhetik-e név szerint a tanuló félévi, illetőleg év végi eredményeit az általános iskolákkal. A beadványozó szerint ugyanis számos iskolában gyakorlat, hogy a volt tanítványok tanulmányi eredményeiről érdeklődnek azoknál a középiskoláknál, ahová ezen diákok felvételt nyertek.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú mellékletében foglaltak szerint a tanulók magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, illetve, ha az értékelés nem az iskolában történik az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés vezetőjének továbbíthatók.
Fentiekre tekintettel álláspontunk szerint a tanulók adatai az alapfokú intézményekkel csak a tanulók beleegyezésével (kiskorú tanuló esetén a törvényes képviselő beleegyezése is szükséges) közölhetők. (K-OJOG-278/2005.)
|
Az elmúlt évben is felmerült az alkoholszonda iskolai alkalmazásának problémája. Álláspontunk szerint a tanulók alkoholfogyasztásának mérése személyes adatok kezelését valósítja meg, ennélfogva jogi megítélésekor irányadó a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. LXIII. törvény.
A törvény alapján az alkoholfogyasztásra vonatkozó adat olyan személyes adat, amelyet felvenni, gyűjteni, tárolni, felhasználni, stb. csak törvényi előírás alapján, vagy akkor lehet, ha az érintettek ehhez előzetesen hozzájárulásukat adták. Az alkoholfogyasztásra vonatkozó adat kezeléséhez szükséges törvényi felhatalmazással sem az iskola, sem a pedagógusok nem rendelkeznek. Az adatkezelést elrendelő törvényi rendelkezés hiányában az adatkezelésre csak az érintett tanulók hozzájárulása nyújthatna megfelelő jogalapot. (Amennyiben az érintett tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, a hozzájárulást törvényes képviselője adhatja meg, illetve a hozzájáruláshoz törvényes képviselőjének beleegyezése is szükséges.) Az érintett hozzájárulását sem a házirend elfogadása, sem a tanulók vagy szülők többségének egyetértése nem pótolhatja.
Az adatkezeléshez adott hozzájárulás csak akkor ad megfelelő jogalapot az adatkezeléshez, ha az az érintett akaratának önkéntes, határozott és tájékozott kinyilvánítása. A hozzájárulás csak abban az esetben tekinthető önkéntesnek, ha a tanulók biztosak lehetnek abban, hogy a szondáztatáson való részvétel megtagadása esetén nem érheti őket hátrány. Ha a tanulók tarthatnak az iskola rájuk nézve hátrányos intézkedésétől, akkor a hozzájárulás nem tekinthető önkéntesnek. Az iskolában egyrészről az iskola vezetésének és pedagógusainak, másrészről pedig tanulóinak pozíciója nem egyenlő, a tanulók az iskolai nevelés és oktatás számos területén az iskolai vezetéstől és a pedagógusoktól függőségi viszonyban vannak. E viszony jellege miatt a tanulók alappal tarthatnak attól, hogy az ellenőrzéshez való hozzájárulás megtagadása esetén az iskolai élet valamely területén - akár a hozzájárulás megtagadásával nem kifejezett, illetve nem közvetlen összefüggésben - hátrány érheti őket. Ilyen körülmények között az adatkezeléshez való hozzájárulás önkéntessége kizárt, vagyis a tanulók, illetve törvényes képviselőik nem képesek az adatkezeléshez megfelelő jogalapot nyújtó, önkéntes, határozott és tájékozott hozzájárulás megadására. Megfelelő jogalap hiányában pedig nem lehet ilyen adatokat kezelni. Mindezek alapján az iskolai rendezvényen, vagy a tanítási időben a tanulók alkoholfogyasztásának teljes körű vagy szúrópróbaszerű ellenőrzését jogsértőnek tartjuk. (K-OJOG-331/2005.)
Egy általános iskola igazgatóhelyettese a következő ügyben kérte állásfoglalásunkat. Egy iskolai rendezvényen az egyik tanuló vett két liter bort, és néhány társával együtt megitta. Felsőbb osztályokba járó tanulók ezt látva szóltak az igazgatóhelyettesnek, aki kikérdezte a fiúkat. Mivel néhányan tagadták, hogy ittak volna, és a szülőket nem tudták telefonon elérni, az igazgatóhelyettes a későbbi bizonyítás megkönnyítése érdekében megszondáztatta a tanulókat. A történtekről jegyzőkönyvet készítettek, és a szülők értesítése mellett fegyelmi bizottságot állítottak fel. Az igazgatóhelyettes arról kért tájékoztatást, hogy jogszerű volt-e a tanulók esetében az alkoholszonda alkalmazása. Az igazgatót tájékoztattuk arról, hogy az alkoholszonda alkalmazását a fentiekben kifejtettek alapján jogsértőnek tartjuk. (K-OJOG-1177/2005.)
|
Az információs önrendelkezési jog egyik legfontosabb garanciája az érintettek tájékoztatáshoz való joga. Eszerint az érintettet kérésére tájékoztatni kell a kezelt adatairól és az adatkezelés legfontosabb körülményeiről.
Egy szülő azért kereste meg hivatalunkat, mert lánya iskolájában az egyik érettségi dolgozatról az intézmény még térítés ellenében sem adott fénymásolatot. Az igazgatóhelyettes szerint az iskolának nincs a fénymásolásra kapacitása, és jogszabály sem kötelezi erre az iskolát. A szülő többek között azért sérelmezte az iskola hozzáállását, mert a beszélgetés az iskola nagy teljesítményű fénymásoló gépe mellett zajlott.
Az édesanyát tájékoztattuk a következőkről. Az értékelt dolgozatok megtekintésének módját kifejezetten egyetlen jogszabály sem határozza meg. A kérdés eldöntéséhez az adatvédelmi törvény rendelkezéseire kell figyelemmel lenni. Ennek 2. § 1. pontja szerint személyes adat a meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. E törvényi definíció szerint személyes adatnak kell tekinteni mindazt, amit a tanuló a dolgozaton közöl, a tudását tükröző, a feltett kérdésekre adott válaszait is. Az tehát, hogy egy megadott kérdésre a tanuló milyen választ adott, az ő személyes adata, amelyre nézve az adatvédelmi szabályok megfelelően irányadóak.
Az Avtv. 2. § 4. a ) pontja alapján az alkalmazott eljárástól függetlenül adatkezelésnek minősül a személyes adatok gyűjtése, felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt) és törlése. Erre figyelemmel minden olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely meghatározza a személyes adatok kezelésének célját, meghozza és végrehajtja az ezzel összefüggő döntéseket, vagy a végrehajtás érdekében adatfeldolgozót bízhat meg, az Avtv. 2. § 7. a ) pontja alapján adatkezelőnek minősül. A dolgozatokban szereplő személyes adatok kezelője a közoktatási intézmény, így az adatkezelőre nézve kötelező törvényi rendelkezéseket be kell tartania.
Az Avtv. 11. § (1) bekezdésének a) pontja szerint "az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről". Az Avtv. 12. § (1) bekezdése alapján az "érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről) és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat".
Az érintettek tájékoztatáshoz való joga azonban nem korlátlan. Az Avtv. az alábbiak szerint rendelkezik:
"13. § (1) Az érintett tájékoztatását az adatkezelő csak akkor tagadhatja meg, ha azt a 16. §-ban meghatározott esetekben a törvény lehetővé teszi.
(2) Az adatkezelő köteles az érintettel a felvilágosítás megtagadásának indokát közölni.
(3) Az elutasított kérelmekről az adatkezelő az adatvédelmi biztost évente értesíti."
"16. § Az érintett jogait (11-15. §) törvény az állam külső és belső biztonsága, így a honvédelem, a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy bűnüldözés érdekében, továbbá állami vagy helyi önkormányzati pénzügyi érdekből, valamint az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében korlátozhatja."
Jelenleg nincs olyan hatályos törvényi rendelkezés, amely a tanulók tájékoztatáshoz való jogát a fentiek szerint korlátozná, ennek megfelelően a tájékoztatást tehát minden esetben meg kell adni.
Az Avtv. 12. § (2) bekezdése a tájékoztatás megadásának módját határozza meg: "Az adatkezelő köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül írásban, közérthető formában megadni a tájékoztatást." A 12. § (3) bekezdése szerint e "tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos területre vonatkozó tájékoztatási kérelmet az adatkezelőhöz még nem nyújtott be. Egyéb esetekben költségtérítés állapítható meg. A már megfizetett költségtérítést vissza kell téríteni, ha az adatokat jogellenesen kezelték, vagy a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett."
A tájékoztatáshoz való jog gyakorlásának tipikus módja a törvény alapján az, hogy az érintett levélben kéri az adatkezelőtől a tájékoztatás megadását, aki arra levélben válaszol. A közoktatás szférájában természetesen ez nem feltétlenül így valósul meg. A tájékoztatás a betekintés engedésével is megadható (így történik a dolgozatokban szereplő adatok kezeléséről való tájékoztatás megadása), ilyenkor ugyanis az érintettnek lehetősége van magát az adatkezelést, illetve annak egy részét, a kezelt adatok körét közvetlenül megismerni. Az érintett kifejezett kérésére azonban ilyenkor sem maradhat el az írásbeliség, vagyis az érintettet, ha kéri, olyan helyzetbe kell hozni, hogy írásos dokumentum álljon rendelkezésére az általa feltett kérdésekre a törvény alapján kötelezően megadott válaszokkal együtt. Ha tehát az érintett a kezelt adatok körére kíváncsi, akkor az adatkezelő eleget tesz a tájékoztatási kötelezettségének azzal is, ha betekintést enged az iratokba (a jelen esetben a dolgozatokba), de ha az érintett kéri, legalább másolatot kell arról adnia. Mivel a törvény alapján a tájékoztatást írásban kell megadni, az adatkezelő nem zárkózhat el az írásbeliségtől. Figyelemmel arra, hogy az íráskép is az érintett személyes adata, és az is, hogy a válaszait milyen sorrendben, a lap tetejére, aljára vagy a túloldalára írta-e - az eredményszámításban mutatkozó számszaki kérdésekben felmerülő viták ugyanis gyakran ezzel kapcsolatosak - a tájékoztatás céljának leginkább a kezelt adatokról készített fénymásolat felel meg.
A tanulók a személyes adataik védelméhez fűződő jogukból eredő tájékoztatáshoz való jogukat nem feltétlenül önmagáért, a dolgozat értékelésével szembeni esetleges kifogásaik előadása, vagy akár a hibákból való okulás eszközeként gyakorolják. Valamely kifogás előterjesztésének elengedhetetlen feltétele, hogy a tanuló ismerje azt a dolgozatot és azt az értékelést, amellyel kapcsolatban a kérelmet elő kívánja terjeszteni.
A pedagógusok oktatói autonómiája nem zárja ki azt, hogy más személy - bárki, a szülő, vagy akár egy magántanár - a dolgozatot (vagy annak másolatát) megtekintse, egy esetleges kifogás megírásában a tanulónak segítséget nyújtson. Ehhez is szükséges a dolgozat és az értékelés egy másolati példányának birtoklása. Azonban ilyen cél nélkül is - a fent hivatkozott információs önrendelkezési jog, mint alkotmányos alapjog alapján - az érintettet megilleti az a jog, hogy személyes adatairól tájékoztatást kapjon, függetlenül attól, hogy ezzel van-e valamilyen további célja, vagy nincs. (K-OJOG-574/2005.)
|
Az adatvédelmi törvény szerint az érintett kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve - a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével - törlését. Eszerint a valóságnak meg nem felelő adatot az adatkezelő helyesbíteni köteles.
Egy intézményvezető az alábbi ügyben kérte állásfoglalásunkat. Az iskola egyik tanulójának szülei elváltak, és az édesanya új férje örökbe fogadta a gyermeket. A változás nyomán az új névre új anyakönyvi kivonatot állítottak ki, amelynek másolatát az iskola is megkapta. A tanév végén a szülők kérték, hogy az iskola adjon ki új bizonyítványt a tanuló új nevére. Az igazgató azt kérdezte, bevonhatja-e diákjának régi bizonyítványát és kiállíthat-e újat az új nevére.
Az intézményvezetőt tájékoztattuk az alábbiakról. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (4) bekezdése, valamint a jogszabály 2. sz. melléklete szerint a közoktatási intézmény kezeli a diákok tanulói jogviszonyával összefüggő adatokat. Ilyen adatnak minősül a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, telefonszáma, stb. Ennek alapján az iskola, amely az adatokat nyilvántartja és felhasználja, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény szerint adatkezelőnek minősül, így meghatározott kötelezettségeknek kell eleget tennie az adatkezeléssel kapcsolatban. Az adatvédelmi törvény 11. § (1) bekezdése alapján az érintett kérelmére az adatkezelő helyesbíti az általa nyilvántartott adatokat, illetve a 14. (1) bekezdése értelmében a valóságnak meg nem felelő adatot az adatkezelő helyesbíteni köteles.
Az érintett tanuló szülei a fentiek alapján jogosultak az iskola által nyilvántartott, a diák tanulói jogviszonyával összefüggő adatainak helyesbítését kérni, illetve bejelentésük alapján az iskola feladata a bizonyítványt az adatokban bekövetkezett változásnak megfelelően kibocsátani. (K-OJOG-645/2005.)
|
Tartalomjegyzék
|
előző 
