Értékelés, minősítés

Egy szülő azzal a panasszal fordult hivatalunkhoz, hogy gyermeke általános iskolájában a nyolcadik osztályos tanulóknak záróvizsgán kell részt venniük. Tájékoztattuk, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 44. § (1) bekezdése szerint az iskolában a nevelő-oktató munka pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai programot - és annak módosítását - a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A 48. § (1) bekezdés b) pontja értelmében az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül - többek között - az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, valamint a tanuló teljesítménye értékelésének, minősítésének formáját. A 48. § (4) bekezdése szerint az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát. A fentiek értelmében tehát lehetséges a nyolcadikosok vizsgáztatása és a vizsga osztályozása is a nevelőtestület által elfogadott és a képviselő-testület által jóváhagyott iskolai pedagógiai programban foglaltak szerint. Nem okoz jogsértést az sem, ha a pedagógiai program rögzíti, hogy a vizsga eredménye lesz meghatározó az év végi osztályzat megállapítása során. A közoktatási törvény 14. § (1) bekezdés a) pontja szerint a szülő joga, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, illetve tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. A pedagógiai programot tehát nyilvánosságra kell hozni. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. § (1) bekezdése szabályozza, hogy az iskola a pedagógiai programját oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. Arra az esetre, ha kezdeményezni szeretnék, hogy a jövőben ne vizsgázzanak a nyolcadikos diákok, a következő tájékoztatást nyújtottuk. Tekintettel arra, hogy a számonkérésnek ez a formája a pedagógiai programban szabályozott, javaslatot lehet tenni annak módosítására. A közoktatási törvény szerint az iskolaszék és a diákönkormányzat javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A közoktatási törvény 51. § (1) bekezdése értelmében a módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be az iskola. (O-OJOG-481/2006.)

Egy tanuló levelében sérelmezte, hogy építész-technikusi képzésben statika tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, annak ellenére, hogy érdemjegyeinek átlaga 2,4 volt. Tájékoztattuk, hogy a pedagógusnak a tanári autonómia keretein belül lehetősége van arra, hogy az érdemjegyeket eltérő súllyal számítsa be a félévi, év végi eredménybe. Amennyiben az érdemjegy megállapítására vonatkozó eljárás megfelel a pedagógiai programban rögzített szabályoknak, nem jogsértő az, ha a pedagógus által adott osztályzat nem egyezik az év közben adott jegyek átlagával. A pedagógus értékeléssel, minősítéssel összefüggő jogsértő döntésével szemben a jogszabály garanciális szabályként jogorvoslati lehetőséget is biztosít a tanuló, illetve a szülő számára. A közoktatási törvény 83. § (2) bekezdése szabályozza, hogy a tanuló, illetve a szülő a tanulmányok értékelése, minősítése tárgyában hozott iskolai döntés ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a tanuló érdekében eljárást indíthat, de csak abban az esetben, ha az nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve az eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. E törvényességi kérelem tekintetében a fenntartó képviselője jár el. (O-OJOG-414/2006.)

Többen a független vizsgabizottság előtti vizsgával kapcsolatos kérdésekkel keresték meg hivatalunkat. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 22. § (1) bekezdése szerint a független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont, szakmai-elméleti és szakmai-gyakorlati vizsgatantárgyak esetén pedig a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt intézmény (a továbbiakban az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont és a miniszter által kijelölt intézmény együtt: vizsgáztatásra kijelölt intézmény) szervezi. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése értelmében a tanuló - kiskorú tanuló szülője aláírásával - a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig, ha mulasztásai miatt osztályozó vizsgát kell tennie, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést öt napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek, amelyik az első félév, illetve a szorgalmi idő utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. (K-OJOG-109/2006., K-OJOGB-195/2006., K-OJOGB-301/2006.)

Egy szülő azzal a kérdéssel fordult hivatalunkhoz, hogy egy 10. évfolyamos tanulónak, abban az esetben, ha három tantárgyból elégtelent kapott, van-e lehetősége javítóvizsgára. Tájékoztattuk, hogy a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 21. § (8) bekezdése szerint, ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, a tanuló a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát. A fentiek alapján a nevelőtestület dönt arról, hogy a panaszos javítóvizsgát tesz, vagy évismétléssel folytatja tanulmányait. (O-OJOG-497/2006.)

Pedagógusok fordultak hivatalunkhoz a következőkkel. Iskolájuk egy tanulója a 2004/2005. tanévben a 10. osztályos volt, és a tanév végén matematika, kémia és fizika tantárgyakból elégtelen osztályzatot kapott. Három elégtelen osztályzat esetén a nevelőtestület dönthet arról, hogy engedélyezi-e a tanuló számára javítóvizsgák letételét, vagy évismétlésre kötelezi a tanulót. A nevelőtestület az utóbbi mellett döntött. Ezt követően a tanuló szülője törvényességi kérelmet nyújtott be a fenntartóhoz, amelynek eredményeként egy határozat született, amelyben a tanuló matematika és fizika osztályzatát elégtelenről elégségesre módosították, a kémia osztályzatot pedig változatlanul hagyták. A pedagógusok ezt a döntést sérelmezték, mivel szerintük jogsértés az osztályzatok kialakításánál nem történt, és a fenntartó jogszerűtlenül változtatta meg az iskola tanárai által adott osztályzatokat. A pedagógusok beadványukhoz mellékelték a fenntartói határozatot is. A fenntartó döntését azzal indokolta, hogy a közoktatási törvény 48. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül - többek között - az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. Az iskola 2001-ben készült Pedagógia Programjának helyi tanterve rendelkezése szerint: "a röpdolgozat, illetve a szóbeli felelet osztályzata egyszeresen, a témazáró osztályzata, a számon kért tananyag mennyiségétől és jelentőségétől függően súlyozottan számít. A számonkérés minden esetben az érettségi követelményrendszeréhez igazodik." A fenntartó a naplóban rögzített érdemjegyeket figyelembe véve meghatározta a tanuló éves érdemjegyeinek számtani átlagát, amely így matematika tantárgyból 1,9, fizika tantárgyból 1,75 lett, így ezen osztályzatokat elégségesre módosította. Kémia tantárgyból a fenti számítással az érdemjegyek számtani átlaga 1,45 lett, így az elégtelen osztályzatot nem módosította. A fenntartói határozat indokolásában arra is kitért, hogy a naplóban, illetve a tanuló ellenőrzőjében feltüntetett érdemjegyek nem egyeznek, de ez a rendelkező részben foglaltakat nem érintette, mivel a fenntartói határozat a naplóban feltüntetett érdemjegyeket vette alapul.

Az üggyel kapcsolatosan az alábbi jogi álláspontot alakítottuk ki. A közoktatási törvény 70. § (1) bekezdésben foglaltak szerint a pedagógus - a törvényben meghatározott kivétellel - a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. A törvény 48. § (1) bekezdés b) pontja szerint megfelelő iskolai szabályozás mellett tehát lehetőség van arra, hogy a pedagógus az osztályzat kialakításánál meghatározott érdemjegyeket eltérő súllyal számítson be. Amennyiben a pedagógiai programban találhatók megfelelő rendelkezések a fenti kérdésekre vonatkozóan, úgy az iskola köteles ahhoz tartani magát, a helyi szabályzatok betartása számon kérhető. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. § (1) - (2) bekezdésében foglaltak szerint az iskola és a kollégium a pedagógiai programját, valamint az intézményi minőségirányítási programját oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. Az iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról, illetve az intézményi minőségirányítási programról. A pontos és korrekt tájékoztatással tapasztalataink szerint a jogviták jelentős része elkerülhető, megelőzhető. A közoktatási törvény 70. § (4) bekezdésben rögzítettek szerint az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Jelen esetben a nevelőtestület úgy döntött, hogy a tanuló nem léphet magasabb évfolyamba.

Megvizsgáltuk az iskola helyi tantervét, amely - a fenntartói határozatban pontosan idézetten - a következőt tartalmazza: "a röpdolgozat, illetve a szóbeli felelet osztályzata egyszeresen, a témazáró osztályzata, a számon kért tananyag mennyiségétől és jelentőségétől függően súlyozottan számít. A számonkérés minden esetben az érettségi követelményrendszeréhez igazodik." Ez a meghatározás nem ad pontos eligazítást arra nézve, hogy a témazáró érdemjegye milyen súllyal számít az átlagba, ezért nem tekinthető korrekt, a jogszabályban előírt szabályozásnak. Erre tekintettel álláspontunk szerint az idézett rendelkezés a pedagógiai programban érvénytelennek tekintendő, és mint ilyen, nem alkalmazható, ezért helyébe a törvényi szabályozás lép, vagyis a közoktatási törvény fent idézett 70. § (1) bekezdése, azaz, hogy a félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni.

A közoktatási törvény 83. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a tanuló az iskola döntése ellen a tanuló érdekében eljárást indíthat a magatartás, a szorgalom és a tanulmányok minősítése tárgykörben is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésbe ütközik. A szülő erre hivatkozással adhatta be törvényességi kérelmét, és a fenntartó ezért volt köteles az osztályzatokat megvizsgálni, és döntést hozni. A döntést a pedagógiai program hivatkozott rendelkezésének figyelmen kívül hagyásával hozta - bár erre a határozat indokolásában nem tért ki -, amely, véleményünk szerint, a fentiek alapján indokolt. Mindezekre tekintettel az ügyben jogsérelmet nem állapítottunk meg. Felhívtuk a pedagógusok figyelmét arra, hogy hasonló jogviták elkerülése érdekében célszerű lehet a pedagógiai program vonatkozó részének megfelelő módosítását kezdeményezni. (K-OJOG-244/2006.)

Egy szülő azzal kereste meg hivatalunkat, hogy gyermeke rosszul lett a középiskolai felvételi vizsgáján, ezért nem tudott a tudásának megfelelő eredményt nyújtani. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. számú mellékletének 1.13. pontja szerint, ha a középfokú iskola a felvételi eljárás keretében írásbeli felvételi vizsgát szervez, az írásbeli vizsga kiértékelt feladatlapjait (dolgozatait) a vizsgázó és szülője az iskola képviselőjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és időben megtekintheti, azokról kézzel másolatot készíthet, és az értékelésre észrevételt tehet. A jelentkező kérelmére és költségére az iskola másolatot készít. A megtekintéshez - az írásbeli vizsgát követő nyolc napon belül - egy munkanapot (nyolc órát) kell biztosítani. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig - tizenhat óráig - adhatja le. A vizsgázókat az írásbeli vizsga megkezdése előtt tájékoztatni kell arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített feladatlapokat, és tehetnek észrevételt a szaktanár értékelésére. A középfokú iskola az írásbeli vizsga feladatlapjainak egy mintapéldányát a vizsgát követően helyben, illetve az iskola internet honlapján elérhető formában közzéteszi. Az 1.14. pont szerint, ha az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldás értékelésére a vizsgázó észrevételt nyújt be, az igazgató gondoskodik arról, hogy másik szaktanár is rendelkezésre álljon az észrevételben foglaltak elbírálására, s azt lehetőség szerint az észrevételt tevővel és az értékelő pedagógussal közösen, érdemben elbírálják. A bírálat eredményét megfelelő indokolással, írásban közölni kell az észrevételt tevővel. Ha az észrevételt tevő fenntartja észrevételét, azt az iratokkal együtt meg kell küldeni az e rendeletben meghatározott döntéshozónak, aki három munkanapon belül köteles dönteni, s döntéséről - a kézbesítéssel egyidejűleg - rövid úton (futár, telefax, távbeszélő) értesíteni az igazgatót. Az észrevétel benyújtása és elbírálása nem érinti a tanulónak az iskola által hozott felvételi döntéssel kapcsolatos jogorvoslati jogát. Tájékoztattuk a szülőt, hogy a fentiekben idézetteken túl a felvételi értékelésével kapcsolatban észrevételek tételére nincs lehetősége. Tekintettel arra, hogy nem lehet felülbírálni, hogy a felvételiző rosszullétére tekintettel hány pontot kapjon, gyermeke felvételijével kapcsolatban nem állt módunkban a segítségére lenni. (K-OJOG-209/2006.)