AZ OKTATÁSSAL KÖZVETLENÜL ÖSSZEFÜGGŐ JOGOK ÉRVÉNYESÜLÉSE

Egy szülő azzal kereste meg hivatalunkat, hogy hatéves gyermekének az iskolába járást kötelező-e a 2006/2007-es tanévben megkezdenie. Tájékoztattuk, hogy a közoktatási törvény 6. § (2) bekezdése szerint a gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ugyanezen szakasz (4) bekezdés a) pontja szerint az iskola igazgatója dönt a tankötelezettség kezdetéről az óvoda véleménye alapján, illetőleg ha a gyermek nem járt óvodába, vagy az óvoda kezdeményezi a nevelési tanácsadó véleménye alapján; a sajátos nevelési igényű gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján. Fentiekre tekintettel tájékoztattuk, hogy mivel gyermeke elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, és idén május 31-ig betölti a hatodik életévét, ebben a naptári évben (vagyis 2006 szeptemberében) köteles megkezdeni a tankötelezettség teljesítését. Amennyiben a szülő a nevelési tanácsadó szakvéleményét nem fogadja el, a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 23. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltak szerint a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél eljárást kezdeményezhet a szakvélemény felülvizsgálata céljából. (K-OJOG-200/2006.)

Egy óvodavezető arról kért tájékoztatást, jogszerű-e az, hogy egy 2000. május 23-án született gyermek 2008 szeptemberében kezdje meg iskolai tanulmányait, és addig óvodás maradjon. Tájékoztattuk, hogy álláspontunk szerint a gyermek már csak egy nevelési évet tölthet az óvodában. A közoktatási törvény 24. § (5) bekezdésében foglaltak szerint a gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában. Mivel a gyermek nem augusztus 31. után született, ezért abban az évben, amelyben a hetedik életévét betölti (tehát 2007-ben) már nem kezdhet újabb nevelési évet az óvodában. (K-OJOG-426/2006.)

Egy szülő azért fordult hozzánk, mert sajátos nevelési igényű gyermekét több iskolai foglalkozásról kizárták. A panaszos érdeklődött, milyen jogok illetik meg őket a gyermek iskoláztatásával kapcsolatban. A szülőt tájékoztattuk, hogy amennyiben a gyermeke nem magántanuló, akkor őt az iskola nem jogosult az igénybe vehető foglalkozásokról kizárni. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény rendelkezik a gyermekek napközbeni ellátásának önkormányzati kötelezettségéről. A törvény 41. §-a szerint a gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik. A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani, akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége; akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül; akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető - a gyermekek életkorának megfelelően - különösen bölcsődében, hetes bölcsődében, családi napköziben, házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban vagy napközis táborban, valamint a közoktatási törvény hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben. A gyermekek napközbeni ellátásának minősül az iskolai napközis ellátásban nem részesülő, különösen a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett tíz év feletti gyermekek számára nyújtott nappali felügyelet, foglalkoztatás - sport- és egyéb klubfoglalkozás, illetve játszótér, játéktár, játszóház keretében - és az étkeztetés biztosítása is, feltéve, ha a működtető rendelkezik az ehhez szükséges - a külön jogszabályban meghatározott - személyi és tárgyi feltételekkel. Fentiekre tekintettel az önkormányzat mindenképpen köteles az ügyben segíteni, és a helyzet rendezésében közreműködni, ezért javasoltuk a szülőnek az iskolát fenntartó önkormányzat megkeresését, ez hivatalunk eljárásának feltétele is egyben. A szülő azonban nem kívánta eljárásunkat, és úgy döntött, kéri a gyermek magántanulói státuszát, hogy ő foglalkozhasson gyermekével otthon, mivel az ellenséges iskolai környezetet nem találta megfelelőnek a tanuló számára. A beadványozó ezek után a magántanulói státusz feltételeiről, és ezzel kapcsolatos iskolai kötelezettségekről kérdezett, ezért tájékoztattuk az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről is. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 23. §-a szerint, ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. Az az iskola pedig, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll - kivéve, ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról - állapítja meg a tanuló érdemjegyeit és osztályzatait, továbbá dönt - minden esetben - a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót, illetve a szülőt a magántanuló jogairól és kötelességeiről. A magántanuló kérelemre felvehető napközibe és tanulószobai foglalkozásra. Ha a sajátos nevelési igényű tanuló az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról - felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, illetve az ehhez szükséges pedagógusokról - a szakértői véleményben foglaltak szerint - az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A szakértői vélemény készítője a közoktatási törvény 120. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek foglalkoztatásának költségeiről gondoskodik. Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha a szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait. (K-OJOGB-372/2006.)

Egy tanuló arról kért tájékoztatást, hogy szakközépiskolában kérhet-e félév-halasztást. A közoktatási törvény 69. § (5) bekezdése értelmében szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a tanulói jogviszony szünetelése alatt is gyakorolhatja. A tanulónak a tanulói jogviszony szünetelése alatt is joga, hogy látogassa az iskola létesítményeit, tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben, kérje átvételét másik iskolába. Fentiekből következik, hogy lehet engedélyt adni a tanulói jogviszony szüneteltetésére, de erre az iskola nem köteles. (K-OJOG-241/2006.)

Egy tanköteles beadványozó arról érdeklődött, milyen feltételek mellett folytathatja tanulmányait külföldi iskolában. Tájékoztattuk, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 109. § (1) bekezdése szerint magyar állampolgár engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldön. A (2) bekezdés szerint magyar állampolgár tankötelezettségét külföldi nevelési-oktatási intézményben is teljesítheti. A (3) bekezdés szerint a lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, tanköteles tanuló esetén a tanulmányok külföldön történő folytatását - a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából - be kell jelenteni a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat jegyzőjének, illetőleg, ha a tanuló már hazai iskolába beiratkozott, az iskola igazgatójának. A (4) bekezdés szerint az állandó lakóhellyel rendelkező tanulónak a külföldi tanulmányok alatt szünetel a magyarországi tanulói jogviszonya. (O-OJOG-8/2006.)

Egy tanuló azzal a kérdéssel fordult hivatalunkhoz, hogy a 11. és a 12. évfolyamot összevontan elvégezheti-e. Tájékoztattuk, hogy a közoktatási törvény 71. § (3) bekezdése szerint a tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Fentiek értelmében kérésével az intézményvezetőhöz kell fordulnia. A tanulónak továbbá lehetősége van előrehozott érettségi vizsga letételére is. (O-OJOG-38/2006.)

Szülők fordultak a hivatalhoz és arról kértek tájékoztatást, hogy milyen lehetőségeik vannak egy szaktanárral szembeni elégedetlenségükkel kapcsolatosan. Tájékoztattuk a szülőket, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 54. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a közoktatási intézmény vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. Ezen jogszabályi rendelkezésből következik, hogy az osztályban tanító pedagógus kijelölésének kérdésében az intézményvezető jogosult dönteni. A szülőknek ugyanakkor törvényben biztosított joga, hogy írásbeli javaslattal az intézményvezetőhöz forduljanak. A döntés azonban kizárólag az igazgató joga és felelőssége, a döntés meghozatalakor őt a szülői véleményekben foglaltak nem kötik. Amennyiben valakinek a döntése szakmailag nem megalapozott vagy helytelen, a felelősségre vonás joga és kötelezettsége a felette munkáltatói jogkört gyakorlóé. Jelen esetben ez a szerv a fenntartó (önkormányzat). A szakmailag megkérdőjelezhető döntéseket a munkáltatónál célszerű jelezni, ő jogosult ugyanis a lehetséges/szükséges intézkedések megtételére. (K-OJOGB-309/2006.)

Egy szülő azzal a kérdéssel is fordult hivatalunkhoz, hogy egy - megítélése szerint a tanári pályára alkalmatlan - pedagógust hogyan lehet szankcionálni, illetve a pályáról eltiltani. Tájékoztattuk, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 107. § (8) bekezdése értelmében szakmai ellenőrzést - a költségek megelőlegezése mellett indíthat - többek között intézményi szinten a fenntartó, a helyi oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, vagy a célkitűzések megvalósulásának megismerése, illetve az egyes intézményekben végzett nevelő és oktató munka színvonalának értékelése, a közoktatási intézmény vezetője az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése, a közoktatási intézmény alkalmazottja saját munkájának értékelése céljából. (K-OJOG-90/2006.)

Egy diák azért fordult hozzánk, mert sérelmezte, hogy iskolájában számos beszerzést kötelező szülői hozzájárulásból fedeznek. A közoktatási törvény 114. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében a helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások a tanórai foglalkozások és - többek között - az iskolai létesítményeknek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidő létesítmények), eszközeinek használata. A közoktatási törvény 19. § (2) bekezdés szerint a pedagógus - a minőség és az ár megjelölése nélkül - olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozásokon való részvételhez, illetve a tanított anyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozásokon egyidejűleg minden tanulónak alkalmaznia kell. Ha a tanítási órán olyan felszerelésre, illetve eszközökre van szükség, amelyek nélkülözhetetlenek a foglalkozáson való részvételhez, ezek beszerzését kérheti a pedagógus, de az ezzel járó kiadások tekintetében az iskolaszék korlátozásokat állapíthat meg. A hasznos, ám a tananyag elsajátításához nem nélkülözhetetlen segédanyagok tekintetében természetesen a szülők dönthetnek úgy, hogy ezt megvásárolják, de az iskola - saját beszerzésen keresztül - kötelező jelleggel nem írhatja elő. A szülők közösen dönthetnek arról, hogy bizonyos célok érdekében különböző összegeket befizetnek. Ennek kezelésével megbízhatják az osztályfőnököt is. Ebben az esetben a befizetett összegek a szülők közös tulajdonába kerülnek. Hangsúlyoztuk azonban, hogy ez nem lehet kötelező jellegű. (K-OJOG-52/2006.)