A tanév rendje
A közoktatási intézmények működésének kereteit jogszabályi előírások határozzák meg, ám helyben kell megszervezni a nevelési, illetve a tanítási év feladatainak végrehajtását. A tanév helyi rendjének elkészítésekor figyelembe kell venni a közoktatási törvényben és a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben megfogalmazott rendelkezéseket, mindemellett tekintettel kell lenni a helyi sajátosságokra is.
A közoktatási törvény meghatározza, hogy az egyes iskolai évfolyamokon naponta legfeljebb hány kötelező tanítási órája lehet a tanulónak. A hivatalunkhoz forduló szülők gyakran sérelmezik, hogy gyermekeik túlságosan leterheltek, magasak az óraszámok. Sokszor felmerül a kérdés, milyen mértékben veheti igénybe az iskola a diákok idejét. A tanulók tanulmányi kötelezettségeinek korlátai megjelennek a jogszabályokban, a tanítási idő kezdete és vége, a tanuló számára kötelező óraszámok vagy a szünetek időtartama vonatkozásában. Mindezek a rendelkezések azonban csak a kereteket határozzák meg, amelyeken belül egy-egy intézmény oktatási szereplői maguk állapíthatják meg a mindennapokban követendő részletes szabályokat. A magas óraszám önmagában nem okoz jogsérelmet, amennyiben azt a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek betartásával állapítja meg az intézmény. A tanuló túlterheltsége ezzel szemben érdeksérelmet okozhat a szülőnek és a tanulónak egyaránt.
|
Egy szülő azzal a panasszal fordult hivatalunkhoz, hogy gyermeke egy szakközépiskola második évfolyamára jár, és naponta nyolc tanítási órája van. Tájékoztattuk, hogy a közoktatási törvény 52. § (3) bekezdése szerint a tanuló kötelező tanórai foglalkozása nem lehet több a kilencedik-tizedik évfolyamon napi öt vagy hat (heti átlagban öt és fél) tanítási óránál; szakképzési évfolyamon, a szakmai elméleti tanítási órák száma napi hét tanítási óránál, egy tanítási napon a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati tanítási órák száma napi nyolc tanítási óránál; ha a szakiskola vagy a szakközépiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel, párhuzamos oktatás esetén heti átlagban napi nyolc tanítási óránál. Ha a szakiskola vagy a szakközépiskola párhuzamos oktatás keretében készít fel a művészeti szakmai vizsgára, a tanítási év átlagában az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeinek átadására fordított tanítási órák száma nem lehet kevesebb az évfolyamra meghatározott tanórai foglalkozás (tizedik évfolyamon napi öt vagy hat tanítási óra) ötven százalékánál. (K-OJOGB-204/2006.) |
Az iskola feladatai közé természetesen nemcsak a tanórai foglalkozások megszervezése tartozik. Vannak úgynevezett tanórán kívüli foglalkozások, amelyeket a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint meg kell szervezni. Az ezeken való részvétel értelemszerűen nem tehető a diákok számára kötelezővé.
|
Egy szülő azzal a panasszal fordult hivatalunkhoz, hogy gyermeke iskolájában kötelező a napközi. A szülő ezt főleg azért tartotta sérelmesnek, mert a napközis tanár munkájának színvonalát nem érezte megfelelőnek. Tájékoztattuk, hogy a közoktatási törvény 53. § (1) bekezdése értelmében az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése értelmében tanórán kívüli foglalkozás - többek között - a napközis és tanulószobai foglalkozás. A (3) bekezdés szerint az iskola köteles - a szülő igénye alapján - a felügyeletre szoruló tanuló részére a tizedik évfolyam befejezéséig, gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő iskolában valamennyi évfolyamon napközis, illetve tanulószobai foglalkozást szervezni. Tájékoztattuk, hogy a fentiek értelmében az iskolának kötelessége az erre vonatkozó tanulói illetve szülői igény esetén napközis foglalkozást szervezni, az ezen való részvétel azonban nem tehető kötelezővé. A pedagógus szakmai munkájának ellenőrzésével kapcsolatban tájékoztattuk, hogy a közoktatási törvény 107. § (8) bekezdés e) pontja szerint szakmai ellenőrzést - a költségek biztosítása mellett - indíthat a közoktatási intézmény vezetője az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. (K-OJOG-356/2006.) |
Minden családot érint az a kérdés, hogy mikor van szünet az óvodákban és iskolákban. A gyermekek és a szülők programjainak tervezését elsősorban a nyári szünetek időtartama befolyásolja. A szülők számára gyakran okoz gondot a gyermek elhelyezése a nyári szünet időtartamára, amennyiben nem áll rendelkezésükre elegendő szabadság.
|
Egy édesanya azért fordult hozzánk, mert az önkormányzat a település óvodáját nyáron hat hétre bezárta. A szülő azért érezte sérelmesnek a döntést, mert nem állt rendelkezésére elegendő szabadság ahhoz, hogy gyermekével otthon maradjon, a településen pedig nem működött másik óvoda. (O-OJOG-403/2006.) |
A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint az óvodai, munkaterv határozza meg az óvodai nevelési év rendjét. Ehhez ki kell kérni, az óvodaszék, az óvodai szülői szervezet (közösség) véleményét is. Az óvodai nevelési év rendjében kell meghatározni: az óvodai nevelés nélküli munkanapok; a szünetek időtartamát; a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját; az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek időpontját; a gyermekek, tanulók fizikai állapotát felmérő, évi két alkalommal sorra kerülő vizsgálat időpontját. A rendelet 2. § (4)-(5) bekezdésében foglaltak szerint az óvodai nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben az öt napot nem haladhatja meg. Az óvodai nevelés nélküli munkanapon - szükség esetén - gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről. A rendelet 2. § (7) bekezdésében foglaltak szerint az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február tizenötödikéig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább hét nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. (O-OJOG-130/2006.)
Tartalomjegyzék
|
előző 
