Értékelés, minősítés

A tanulmányi teljesítmény, a magatartás és a szorgalom értékelése, minősítése természetes velejárója és egyben központi kérdése az iskolákban folyó mindennapi nevelési-oktatási tevékenységnek. Az évközi teljesítmények alapján megállapított félévi és év végi osztályzatok az iskola egyik legfontosabb döntését jelentik, hiszen ekkor az intézmény a diák jövőjéről hoz döntést. Az értékeléssel kapcsolatos döntések ezért általában az oktatási szereplők figyelmének középpontjában állnak. Ezt jelzi az a nagyszámú kérdés és panasz is, amely évről-évre ebben a tárgyban érkezik hivatalunkhoz.

A közoktatási törvény 19. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerint a pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy év közben, félévkor és a tanév végén értékelje a tanulók munkáját, minősítse teljesítményüket, azaz a tanuló félévi és tanév végi osztályzatait a pedagógus állapítja meg a diák évközi munkái és érdemjegyei alapján. A tanulók munkájának értékelésekor, minősítésekor a pedagógust széleskörű szabadság illeti meg akár az értékelés módszeriben, akár az érdemjegyek megállapításában. A pedagógus ezen autonómiája azonban nem korlátlan, határait a törvény más rendelkezései, többek között a szülők és tanulók jogai, valamint az intézmény működésére és belső rendjére vonatkozó szabályzatokban foglaltak jelölik ki. E szabályzatok nyilvánosságát és hozzáférhetőségét a diákok és szülők széles körű tájékoztatása érdekében a jogszabályok biztosítják. Abban a kérdésben, hogy a pedagógus autonómiája alapján a diák teljesítményét hányasra értékeli, nem járhatunk el.

Egy panaszos aziránt érdeklődött, hogy házi feladat el nem végzéséért adható-e elégtelen osztályzat. Tájékoztattuk, hogy a jogszabályok nem tiltják, hogy a pedagógus érdemjeggyel értékelje a tanulók házi feladatát. Az értékelés részletes szabályainak a helyi szabályzatban nézhet utána. (K-OJOGB-623/2007.)

A beadványozó azzal kapcsolatban fogalmazott meg panaszt, hogy gyermeke tanára kiszámíthatatlanul értékelte a tanulók teljesítményét. Sérelmezte, hogy a pedagógus gyakran a megírt dolgozatokat nem javítja ki, csak bizonyos tanulókét javítja és értékeli. A dolgozatokat azonban mindenkitől beszedi, és a tanulók nem tudhatják kié lesz kijavítva, értékelve. Mivel a pedagógus a már látott dolgozatok alapján dönti el, hogy melyik tanulót értékeli, ez visszaélésszerű helyzetet eredményezhet. Az intézményvezető nyilatkozatában tájékoztatta a hivatalt, hogy a szülő észrevételeit jogosnak találta ezért a megfelelő lépéseket a probléma orvoslása érdekében megtette. A dolgozatok megírattatása, javítása ezentúl az iskolai belső dokumentumoknak megfelelően fog történni. Mivel az intézményvezető a jogsérelmet saját hatáskörében orvosolta, kezdeményezést az ügyben nem fogalmaztunk meg és az ügyet lezártuk. (K-OJOGB-50/2007.)

A szervezeti és működési szabályzat, valamint a pedagógiai program számos értékeléssel kapcsolatos kérdésben tartalmaz kötelező rendelkezést. A közoktatási törvény 14. §-a szerint a szülő joga, hogy gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. Ennek megfelelően a pedagógusnak a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét az érdemjegyekről rendszeresen értesítenie kell. A rendszeres tájékoztatás elmulasztása a jogszerűen megállapított érdemjegytől függetlenül jogsérelmet okozhat. A tájékoztatás részben személyesen, részben az érdemjegyeknek a naplóba és az ellenőrzőbe időben történő bejegyzésével valósulhat meg. Az iskola tájékoztatási kötelezettségéhez tartozik, hogy biztosítsa a dolgozatokba való betekintést. Annak érdekében azonban, hogy a tanuló hiányosságait a szülővel korrigálhassa, a megtekintés nem jelentheti csupán a dolgozatok megismerését és tanulmányozását az iskola helyiségében egy meghatározott időkeretben. A megtekintésnek szükségszerűen magában kell foglalnia a dolgozat birtoklását, vagyis arról a szülő kérésére másolatot kell rendelkezésére bocsátani.

A tájékoztatásnak a rendszerességen túl alapvető követelménye a tényszerűség. A napló, és az ellenőrző csak abban az esetben nyújthatnak valós képet a tanuló tanulmányi teljesítményéről, ha az érdemjegyek megállapításukat követően a lehető legrövidebb időn belül bejegyzésre kerülnek a megfelelő helyre.

A panaszos azért fordult a hivatalhoz, mert sérelmezte, hogy gyermekét év végén megbuktatták testnevelés tantárgyból, jóllehet állítása szerint az elégtelen osztályzatot utólag vezették be a naplóba. Az iskola igazgatójának nyilatkozata szerint intézményükben az osztályfőnökök kötelesek havonta egyeztetni a naplóba és az ellenőrzőbe beírt érdemjegyeket. Mivel azonban a tanulónak többször nem volt ellenőrzője, a jegyeket az osztályfőnöknek kellett pótolnia, így fordulhatott elő az adminisztrációs hiba. A hibát azonban orvosolták, így a tanuló jeles osztályzattal zárta az év végét testnevelés tantárgyból. Mivel a jogsérelmet az intézményvezető saját hatáskörében orvosolta, kezdeményezést nem fogalmaztunk meg az ügyben. (K-OJOGB-496/2007.)

A tájékoztatás idejére és módjára nemcsak a jogszabályok rendelkezései vonatkoznak. Az intézménynek szervezeti és működési szabályzatában kell részletesen meghatároznia a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáját. (K-OJOGB-430/2007.)

Egy beadványozó aziránt érdeklődött, hogy a buktatás szándékáról az iskola köteles-e a közoktatási törvény szerint a szülőt egy hónappal korábban írásban értesíteni. Tájékoztattuk, hogy nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely szerint a tanuló csak akkor buktatható meg, ha az iskola egy hónappal a jegyek lezárása előtt értesítette őt, illetve szülőjét az érdemjegyei alapján várható elégtelen osztályzatról. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/ 1994.(VI.8.) MKM rendelet 4. § (2) bekezdés g) pontja szerint az iskola szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit. Amennyiben ott létezik ilyen szabály és a gyermek úgy bukik meg, hogy azt az iskola megszegi, az iskola döntése ellen eljárás indítható. (K-OJOGB-653/2007.)

A pedagógus az értékelés, minősítés során kialakíthat egyedi módszereket, alkalmazhat sajátos értékelési, számonkérési technikákat, de ezeknek természetesen összhangban kell lenniük a jogszabályi előírásokkal, illetve az intézmény pedagógiai programjával.

Egy szülő aziránt érdeklődött a hivatalnál, hogy van-e olyan jogszabály, amely előírja, hogy javítóvizsgán legfeljebb csak közepes osztályzat adható, ilyen módon korlátozva a pedagógus értékelését. (A panaszost tájékoztattuk, hogy az értékelés részletes szabályait az iskola pedagógiai programja tartalmazza, ez azonban nem lehet ellentétes az oktatási jogszabályokkal.) Tekintettel arra, hogy a javítóvizsgán is a pedagógus feladata az értékelés, valamint arra, hogy nincs olyan jogszabályi megszorítás, mely szerint a pedagógus javítóvizsgán csak három jeggyel osztályozhat, ilyen szabályozást a pedagógiai program sem tartalmazhat. (K-OJOGB-434/2007.)

Az egyéni értékelési módszerek alkalmazásánál nagyon fontos, hogy a diákok és a szülők alapos ismeretekkel rendelkezzenek a pedagógus szempontjairól, értékelési elveiről, azonban a kellő időben adott, részletes és érdemi tájékoztatás mellett sem alkalmazható olyan értékelési módszer, amely a tanulói jogviszonyra vonatkozó szabályoknak ellentmond. Amikor a közoktatási törvény 70. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, akkor egyben azt is kimondja, hogy az érdemjeggyel a pedagógus kizárólag a tanuló teljesítményét, előmenetelét értékelheti. Törvényi előírás továbbá, hogy az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Minden esetben jogsértő az, ha az érdemjegy nem a tanuló teljesítményét, hanem a tanuló kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos egyéb körülményt értékel. Az írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát a közoktatási törvény 48. § (4) bekezdése szerint az iskola pedagógiai programja részeként megalkotott helyi tantervben meg kell meghatározni. (K-OJOGB-718/2007., K-OJOGB-712/2007.)

A nevelési-oktatási intézmény ennek megfelelően abban az esetben szervezhet év végi záróvizsgát, kisérettségi vizsgát, vagy bármely más, a közoktatási törvényben nem szabályozott beszámoltatási formát, ha a fenti szabályzat rendelkezik arról. Ebben az esetben azonban szükséges a helyi tantervben azt is meghatározni, hogy az így szerzett érdemjegy milyen mértékben számít bele az év végi osztályzatba. Az a szabályozás nem jogsértő, amely szerint a záróvizsga, kisérettségi vizsga érdemjegye meghatározó az év végi osztályzat megállapításakor, azonban kizárólagos beszámítása az oktatási jogok sérelmét okozza, hiszen a közoktatási törvény szerint az év végi osztályzatot az érdemjegyek - és nem pusztán egy érdemjegy - alapján kell meghatározni. A pedagógus autonómiájának további korlátja a közoktatási törvény 70. §-ában foglalt rendelkezés, amely szerint az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

Egy beadványozó azt sérelmezte, hogy gyermeke év végi bizonyítványába négyes érdemjegy került, annak ellenére, hogy a tanév alatt csak ötös osztályzatai voltak. A fentiek alapján tájékoztattuk, hogy a pedagógusnak a tanári autonómia keretein belül lehetősége van arra, hogy az érdemjegyeket eltérő súllyal számítsa be a félévi, év végi eredménybe. (K-OJOGB-653/2007.)

Amennyiben a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, lehetősége van javítóvizsgát tenni. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, a tanuló a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát. A nevelőtestület az engedély megadásáról az osztályozó értekezleten dönt, és az itt megszületett döntést a bizonyítványba történő bejegyzéssel közli a tanulóval. Ha a tanuló nem kapja meg az engedélyt, azaz a tantestület úgy határoz, hogy a tanuló tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja, nincs lehetősége javítóvizsgát tenni.

Egy panaszos javítóvizsga letételével kapcsolatos szabályokról érdeklődött. Tájékoztattuk, hogy a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 21. § (8) bekezdése szerint ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, a nevelőtestület engedélyével tehető javítóvizsga. Amennyiben erre nem kap engedélyt, évet kell ismételnie. A javítóvizsga letételére a rendelet 25. § (1) bekezdése alapján augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban kell az oktatási intézménynek a vizsgaidőszakot kijelölnie. (K-OJOGB-453/2007.)

Tartalomjegyzék

előző

következő

Az oldal tetejére

OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA
1055 - Budapest, Szalay u. 10-14.; e-mail: panasz@oktbiztos.hu

Impresszum