FELSŐOKTATÁS
A felsőoktatási területen hozzánk érkezett panaszokat hagyományosan három nagy csoportba osztjuk: az első csoportba a felvételivel és - immár szintén hagyományosan - az érettségivel kapcsolatos ügyek kerülnek a második csoportot a tanulmányi kötelezettségek teljesítésének gyakorlatát taglaló ügyek alkotják, míg a harmadik csoportba a tanulmányok finanszírozásának kérdéseit érintő ügyek tartoznak.
ÉRETTSÉGI - FELVÉTELI A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBE
Első pillantásra az érettségi és a felvételi nehezen különíthető el egymástól. 2005, az új érettségi-felvételi rendszer bevezetése óta ugyanis az érettségi vizsga egyben felvételi vizsga is lehet, a felsőoktatási intézmények a korábbi gyakorlattól eltérően már csak nagyon szűk körben tarthatnak önálló felvételi vizsgát. Ha azonban alaposabban megnézzük a jogszabályi hátteret, fontos különbségeket is felfedezhetünk. Az érettségire az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (érettségi rendelet) mellett vonatkoznak a közoktatási törvény szabályai is, a felvételire pedig a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet (felvételi rendelet) mellett a felsőoktatási törvény rendelkezései. A kettő együtt mégis egy folyamatos és elválaszthatatlan egészet alkot. Ez a fő indoka annak, hogy az érettségit és a felvételit érintő ügyeket egy fejezetben tárgyaljuk.
A felvételi eljárás hivatalos, jogvesztő határidőkkel dolgozó eljárás. Ezért alapvető jelentőségű, hogy a felvételiző a felvételi jelentkezése során a legnagyobb körültekintéssel járjon el. Sok esetben nincs arra lehetőség, hogy később javítsa a hibás döntését, esetleges figyelmetlenségét vagy késedelmét.
A beadványozó más tárgyat jelölt meg a jelentkezési lapján a pontszámítás alapjául, mint ami a legmegfelelőbb lett volna számára, ráadásul a hiánypótlási-változtatási eljárásban is hibázott. A jelentkezési lap helyes kitöltése esetén felvételt nyert volna az általa választott szakra, így azonban hivatalunk sem tudott a segítségére lenni. (K-OJOGB-508/2007.) |
A korábbi évekhez hasonlóan most is előjött az a kérdés, hogy a korábbi szabályokhoz képest egyes csoportok hátrányba kerülhetnek-e.
A panaszos már rendelkezik diplomával - 1995-ben érettségizett -, de a munkáltatója igénye alapján újabb végzettséget is kellene szereznie, hogy a munkakörét továbbra is elláthassa. A felvételi törzspontszámokat az érettségi eredménye alapján számolják ki, és ez nem éri el a felvételi rendelet 24. §-ában foglalt minimumkövetelményt, a 78 pontot. A panaszos sérelmezte, hogy ő így kiszorul a továbbtanulási lehetőségekből, és mindezek alapján az új felvételi szabályok hátrányos megkülönböztetést valósítanak meg, különösen annak a fényében, hogy a korábbi felvételi szabályok szerint diplomával már rendelkezők esetén nem az érettségi eredményből számolták a felvételi eredményt.
Álláspontunk szerint a pontszámítás új módja nem valósít meg jogsérelmet, mert nem zárja ki a felvételi eljárásból a régebben viszonylag rossz eredménnyel érettségizetteket sem. A panaszosnak ugyanis rendelkezésére áll az a lehetőség, hogy az érettségi rendelet 9. §-ában leírt érettségi vizsgafajták közül kiegészítő, szintemelő vagy ismétlő vizsgát tegyen, és ekkor a pontszáma emelkedhet. (K-OJOGB-509/2007.) |
Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen elért eredmény többletpontokra jogosít a felvételi eljárásban. Egy, az OKTV-t érintő 2006-os ügyünkben a panaszos nemcsak hivatalunkat, hanem az állampolgári jogok országgyűlési biztosát is megkereste. Az országgyűlési biztos ezért felvette hivatalunkkal a kapcsolatot.
Az ügyben egy pedagógus azt sérelmezte, hogy sem neki, sem versenyző tanítványának nem engedtek betekintést a szervezők a versenydolgozat javításába. Többször fordult kérelemmel az OKÉV-hez írásban és szóban egyaránt, ám azt a választ kapta, hogy az OKTV-n erre nincsen mód, csak május végén - amikorra már a fellebbezésre szabott határidő lejár - tesznek közzé egy általános értékelést az interneten.
Megállapítottuk, hogy az OKTV alig bír jogszabályi háttérrel és ezzel veszélybe kerül az ellenőrizhetőség, illetve a végső soron alkotmányi alapokra visszavezethető jogorvoslathoz való jog érvényesülése.
Összefoglalóan elmondható, hogy az OKTV-re vonatkozó garanciális szabályok hiánya oktatási jogsérelemhez vezethet. A fentiekre tekintettel azzal a jogalkotási javaslattal fordultunk az oktatási és kulturális miniszterhez, hogy jogalkotás útján szüntesse meg az OKTV-vel kapcsolatos oktatási jogsérelmet. (K-OJOG-395/2006.) |
Jogalkotási javaslatunkat az állampolgári jogok országgyűlési biztosának is megküldtük, aki azzal egyetértett, további intézkedést nem tartott szükségesnek.
A felvételi adminisztratív oldalát az Országos Felvételi Információs Központ (OFIK) tartja kézben.
A panaszos azt sérelmezte, hogy az OFIK önkényesen törölte a felvételi jelentkezését, annak ellenére, hogy pótlólag - és meglátása szerint indokolatlanul - kötelezték 9000 Ft befizetésére, amit ő be is fizetett. Az OFIK-tól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy, a felvételiző rossz helyre ragasztotta fel a jelentkezési lapon a csekk feladóvevényét (amint az a nekünk eljuttatott fénymásolaton is látszott), és eleve több jelentkezési laphoz tartozó csekket használt fel, ami szabálytalan. (Az erre vonatkozó információ egyértelmű magán a jelentkezési lapon is, és a Tájékoztatóban is). Mivel a jelentkezés hibás, egy részösszeg befizetése rossz csekken történt, a csekket pedig rossz helyre ragasztotta fel a jelentkező, ezért kértek tőle 9000 Ft-ot pótlólag, illetve felszólították, hogy amennyiben befizette, igazolja a befizetést. A panaszos erre a megadott határidő után fizette be a pótlólag a kért összeget.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a felvételi eljárásban az OFIK nem hibázott, a felvételi kérelem törlése a panaszos hibája miatt, jogszerűen történt, hiszen a felvételiző nem igazolta szabályosan és időben a befizetést. A pótlólag befizetett 9000 Ft azonban nyilvánvalóan tartozatlan fizetés, ennek visszautálásáról később rendelkezett is az OFIK. (K-OJOGB-521/2007.) |
Gyakori kérdés, hogy a középiskolai tanulmányok során megszerzett kedvezményekkel milyen módon élhetnek a tanulók az érettségi-felvételi vizsgán. Amennyiben a közoktatási törvény 30. § (9) bekezdése alapján a tanuló kedvezményt kapott, az érettségi jelentkezéskor a vizsga egyes részei alól való mentesítést külön kell kérni. Ahhoz azonban, hogy a gyermek ezt a számára megfelelő speciális lehetőséget igénybe vehesse, a szakvélemény nélkülözhetetlen. Vagyis a sajátos nevelési igényű tanulók esetén a szakértői és rehabilitációs bizottságnak, a tanulási nehézséggel küzdő gyermekek esetében pedig a nevelési tanácsadónak kell javaslatot tenni az érettségi kedvezményekre a szakvéleményében. Az intézményvezető a szakvélemény alapján köteles biztosítani az érettségi vizsgán a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón pedig lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását.
Beadványában egy hallássérült tanuló szülője fordult hozzánk tanácsért, mert gyermeke angol nyelvből szeretne érettségizni. A szülőt a fenti kedvezményekről tájékoztattuk.(K-OJOGB-107/2007.)
A panaszos sérelmezte, hogy a magyar érettségi dolgozata javítása azért nem volt megfelelő, mert a javító tanár nem kapta meg a diszgráfiájára vonatkozó "felmentési igazolást" tehát ennek tudta nélkül javította ki a dolgozatot.
Tájékoztattuk a beadványozót, hogy a jogszabály szerint nem egy általános jellegű kedvezményről van szó, hanem a vizsgázó azokat a kedvezményeket kaphatja - ilyen irányú kérelme esetén -, amelyeket az érettségi rendelet 20. § (7) bekezdése biztosít. Mivel ezeket a vizsgázó nem kérte, a javítás során a szakértői vélemény más módon nem vehető figyelembe. Nincs arra lehetőség, hogy a javító tanár "elnézőbben" javítsa azt a dolgozatot, amelyről tudja, hogy írója diszgráfiás.
Mindezek alapján az ügyben jogsérelmet kimutatni nem tudtunk. (K-OJOGB-521/2007.)
A beadványozó arról érdeklődött, hogy neki, mint fogyatékkal élőnek, milyen lehetőségei vannak a továbbtanulása során.
Tájékoztattuk, hogy a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásáról szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet rendelkezik arról, hogy a fogyatékossággal élő jelentkező minden jelentkezési helyén többletpontokra jogosult. Ezen jogosultság igazolásához azonban szükség van szakértői véleményre. Amennyiben a felsőoktatási intézménybe jelentkező fogyatékossága már a közoktatásban folytatott tanulmányai során is fennállt, azt a szakértői és rehabilitációs bizottság adja ki, amennyiben a fogyatékosságot később állapították meg igazságügyi szakértő jogosult azt kiadni, vizsgálat alapján, 30 napon belül. (K-OJOGB-723/2007.) |
Kedvezményekre vonatkozó információkat egyes esetekben nem is tanulók/felvételizők, hanem iskolák kérnek tőlünk.
A hozzánk forduló iskola beadványában egyik tanulójának érettségi vizsga alóli felmentése ügyében kérte állásfoglalásunkat. A tanuló ugyanis az érettségik lezárulta előtt, de már az írásbeli vizsga után igazságügyi szakértői véleményt mutatott be az iskolában.
Az alábbiakról tudtuk tájékoztatni. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. § (9) bekezdése értelmében a sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - a gyakorlati képzés kivételével - az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. A mentesítést érettségi tantárgyakból is lehet kérni. A törvényben hivatkozott "jogszabályban meghatározott munkamegosztást" a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet tartalmazza. Ezen rendelet értelmében a sajátos nevelési igényű tanulók esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye szükséges, míg a tanulási nehézséggel küzdő gyermekek esetében a nevelési tanácsadónak kell javaslatot tennie szakvéleményében a mentesítésre. A fentiek értelmében tehát igazságügyi szakértő véleménye az iskolára nézve nem kötelező.
A mentesítési kérelem benyújtására határidőt szab az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § (9) bekezdése, amikor azt mondja, hogy az érettségi vizsgára való jelentkezés elfogadásakor kell dönteni a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdésében meghatározottak alapján benyújtott kérelemről is. Ez alapján még a megfelelő szakértőtől beszerzett szakvélemény sem befolyásolja a már megkezdett érettségi vizsgát. (K-OJOGB-403/2007.) |
Tartalomjegyzék
|
előző 
