Fenntartói irányítás

Mielőtt a fenntartói irányítással kapcsolatos ügyekre térnénk, szükségesnek tartjuk ismertetni, hogy a közoktatási törvény hatálya kiterjed az óvodai nevelésre, az iskolai nevelésre-oktatásra, a kollégiumi nevelésre-oktatásra, függetlenül attól, hogy azt milyen intézményben, szervezetben látják el, illetve ki az intézmény fenntartója. Jóllehet, a közoktatási intézmények túlnyomó többségét a helyi önkormányzatok tartják fenn, a közoktatási törvény az alapelvek között rögzíti, hogy közoktatási intézményt az állam, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzat, a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett egyházi jogi személy, továbbá a Magyar Köztársaság területén alapított és itt székhellyel rendelkező, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, alapítvány, egyesület és más jogi személy, továbbá természetes személy alapíthat és tarthat fenn.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 86. § (1) bekezdése kimondja, hogy a községi, a városi, a fővárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről és az általános iskolai neveléséről és oktatásáról. A 88. § (4) bekezdése értelmében az önkormányzatok feladataikat intézmény létesítésével, fenntartásával, társulásban való részvétellel vagy más önkormányzattal, illetve fenntartóval kötött megállapodás útján láthatják el.

A közoktatási törvény rendelkezései szerint a fenntartónak számos jogosítványa van a közoktatási intézmények irányításával kapcsolatban. Ezen jogosítványok gyakorlása során azonban be kell tartania a jogszabályokban előírt tartalmi és eljárási korlátozásokat. A fenntartói irányítás részletes szabályait a közoktatási törvény 102-106. §-ai tartalmazzák. A fenntartó - többek között - dönt a közoktatási intézmény létesítéséről, átszervezéséről, megszüntetéséről, meghatározza az intézmény költségvetését, az adott nevelési, tanítási évben indítható csoportok, osztályok számát, engedélyezi a maximális létszámtól való eltérést, ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát.

A fenntartói irányítás témakörében az elmúlt évben is számos beadvány érkezett közoktatási intézmények összevonásával, átszervezésével, megszüntetésével kapcsolatosan, fontosnak tartjuk ismét ismertetni az erre vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezéseket. Az e tárgykörben hozzánk érkezett panaszok azt bizonyítják, hogy mind a tanulók és a szülők, mind a pedagógusok súlyos sérelemként élik meg az óvodák, iskolák bezárását, átszervezését, és sok esetben tehetetlennek és kiszolgáltatottnak érzik magukat. Nemcsak tanulók és szülők, hanem pedagógusok és intézményvezetők is felkeresték hivatalunkat. A panaszosok kérdései részben arra irányultak, hogy jogszerű-e a fenntartó bezárásról, átszervezésről hozott döntése, részben pedig arra, hogy mit tehetnek az érintettek, amennyiben ilyen jellegű döntésről értesülnek. Vizsgálataink során felhasználtuk az alapvető jogok Alkotmánybíróság általi értelmezését, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének hasonló tárgyú vizsgálatait. A problémával kapcsolatban az alábbi állásfoglalást alakítottuk ki.

A művelődéshez való jog az Alkotmányban biztosított alapjogok második generációjaként ismert jogok csoportjának része, olyan társadalmi konszenzuson alapuló érték, amely államcélként fogalmazódik meg. Az állam törvényekben vállalt feladatának ellátását részben az önkormányzatok útján valósítja meg azáltal, hogy biztosítja - többek között - az ingyenes és kötelező általános iskola igénybevételének lehetőségét. Az önkormányzat, mint fenntartó - a jogszabályok keretei között - nagyfokú önállósággal rendelkezik az intézményi struktúra kialakításában, szervezésében. A közszolgáltatás megvalósítására hozott döntéseit kizárólag törvényességi okokból vizsgálhatjuk felül, célszerűségi szempontból felülbírálni azokat egyetlen szervezetnek sincs joga. A nevelési-oktatási intézmények országosan tapasztalható átszervezései, összevonásai és megszüntetései gazdasági és demográfiai okok természetes következményei. Önmagában nem tekinthető jogellenes magatartásnak egy intézmény átszervezése, összevonása, megszüntetése, ha a fenntartó betartja az arra vonatkozó garanciális szabályokat.

Az intézménymegszüntetés törvényességének ellenőrzése e garanciális szabályok megtartásának megvizsgálásából állhat. Egy település lakossága számára az oktatási feltételek kiemelkedő fontosságúak, ugyanakkor a körülmények változása, a folyamatos szolgáltatás miatt az intézményrendszer megváltoztatása, szűkítése olykor elkerülhetetlen. Ez pedig az intézmény dolgozói, tanulói és szüleik körében bizonyos sérelmet mindig okoz. Az érintettek jogainak védelmét ebben az esetben egyrészt egy kötelező eljárási szabály, a véleményük beszerzése jelenti (közoktatási törvény 102. § (3) bekezdése szerint), másrészt az a törvényi követelmény, hogy az oktatásról továbbra is megfelelő színvonalon¹ kell gondoskodni oly módon, hogy annak igénybevétele a tanulónak, szülőnek ne jelentsen aránytalan terhet² (a 4. § (7) bekezdés a) pontja szerint). Hogy az intézmény átszervezése aránytalan teherrel jár-e, ennek eldöntéséhez a fenntartónak be kell szereznie a fővárosi, megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét. A közoktatási törvény 2003. szeptember 1-jétől hatályos rendelkezése szerint (a 88. § (6) bekezdés alapján) a helyi önkormányzat az országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő véleményét is köteles beszerezni tervezett intézkedésének véleményezése céljából. A 2003. szeptember 1-jét követően meghozott, iskolabezárással kapcsolatos döntéseknek érvényességi kelléke a szakértői vélemény beszerzése. A szakértőnek abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a javasolt megoldás biztosítja-e az adott tevékenység, szolgáltatás megfelelő színvonalon történő további ellátását. A szakértő véleményét a fővárosi, megyei önkormányzat részére - a szakvélemény megkérésével egyidejűleg - meg kell küldeni. A független szakértőre a helyi önkormányzat megkeresésére - 2007. január 1-jétől - a közoktatási feladatkörében eljáró Oktatási Hivatal tesz javaslatot.

A fenntartói döntések másik korlátja, hogy a közoktatási törvény 102. § (9) bekezdése alapján tanítási évben (szorgalmi időben), továbbá - a július-augusztus hónapok kivételével - nevelési évben a fenntartó iskolát nem indíthat, továbbá iskolát, kollégiumot, óvodát nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át, iskolai osztályt, kollégiumi csoportot, óvodai csoportot nem szervezhet át, és nem szüntethet meg, az iskola, kollégium, óvoda feladatait nem változtathatja meg.

A közoktatási törvény a fenntartó döntése ellen jogorvoslati lehetőséget is biztosít. A közoktatási törvény 84. § (12) bekezdése szerint ugyanis, ha jogszabály a fenntartói irányítás körébe tartozó valamely döntés meghozatalát előzetes vélemény, egyetértés, szakvélemény beszerzéséhez köti, az ennek elmulasztásával hozott döntés megtámadható. A sikeresen megtámadott döntés a meghozatalának időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik. A megtámadást három hónapon belül írásban kell közölni a fenntartóval, majd a közlés eredménytelensége esetében tizenöt napon belül érvényesíteni az illetékes közigazgatási hivatal vezetőjének címzett beadvánnyal - ha a döntést a helyi önkormányzat vagy szervei hozták. A három hónapos határidő a döntésnek az érdekelt részére történő közlésének napján kezdődik. Ha ez a nap nem állapítható meg, a közlés napja a döntés meghozatalát követő tizenötödik munkanap. A megtámadáshoz biztosított határidő jogvesztő, igazolásnak helye nincs. Ha a közigazgatási hivatal vezetőjének eljárása eredménytelen, vagy a döntést nem a helyi önkormányzat és szervei hozták, a fenntartói döntést bíróság előtt lehet megtámadni.

Amennyiben azonban a fenntartó betartja a vonatkozó garanciális szabályokat, döntése nem lesz jogsértő, ugyanakkor számos érintett tanuló, szülő, pedagógus számára komoly érdeksérelmet okozhat. A vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben biztosított jogaikkal élve a tanulók és a szülők mind egyénileg, mind kollektív módon kinyilváníthatják fenntartásaikat, javaslattal élhetnek, kérdéseket, kezdeményezéseket fogalmazhatnak meg, s ezek mind hatással lehetnek az önkormányzat átszervezésről meghozandó döntésére. Sajnos sok panaszbeadványból érződött az, hogy a fenntartó nem kezelte egyenrangú partnereknek az iskolapolgárokat, nem vette figyelembe véleményüket, és nem adott számukra megfelelő tájékoztatást az iskola átszervezéséről. Azt is észleltük, hogy a közoktatás szolgáltatásának feladatát az önkormányzatok egy része átadta alapítványoknak vagy az egyháznak, és vagy jogutódlással történő megszűnéssel vagy egyéb szerződéses megállapodás nyomán a továbbiakban alapítványok, egyházak lettek a nevelési-oktatási intézmények fenntartói. Azt látjuk, hogy finanszírozási problémák miatt csökken az állam által fenntartott intézmények száma.

2007-ben több nevelési-oktatási intézményt azért szervezett át annak fenntartója, mert a közoktatási törvény rendelkezései szerint 2008. augusztus 31-ig át kell alakítani azokat a nevelési-oktatási intézményeket, amelyek 8 évfolyamnál kevesebbel működnek. A törvény 26. § (3) bekezdése szerint az alapító okirata szerint nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolának, másik nyolc évfolyammal működő általános iskola vagy legalább hat évfolyammal működő gimnázium tagiskolájaként kell ellátnia feladatait. Ezért a 133. § (3) bekezdése akképpen rendelkezik, hogy a fenntartónak 2008. augusztus 31-ig gondoskodnia kell a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolájának tagintézménnyé történő átalakításáról vagy az általános iskolai feladatok - a törvényben meghatározottak szerinti - iskolafenntartás nélkül történő megoldásáról. A 2006/2007. tanévtől kezdődően kell vizsgálni azt a kérdést, hogy indult-e hetedik és nyolcadik évfolyam az általános iskolában. A hetedik és a nyolcadik évfolyamon indított osztályokat akkor lehet figyelembe venni, ha az egyes osztályok tanulói létszáma eléri a maximális osztálylétszám ötven százalékát, vagyis a 15 főt, mert a közoktatási törvény 3. számú melléklete 7-8. évfolyamon 30 főben állapítja meg a maximális osztálylétszámot (ennél a számításnál a tényleges tanulói létszámot kell figyelembe venni).

A nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola megszüntetése esetén nincs szükség az átszervezés során a fent említett aránytalan teher vizsgálatára, abban az esetben, ha a helyi önkormányzat az általános iskolai feladatellátásról kistérségi társulás által fenntartott iskola igénybevételével gondoskodik és a tanulók szállítása iskolabusszal megoldott.

Amennyiben a helyi önkormányzat a fentebb meghatározottak szerint nem tud gondoskodni a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola tagintézménnyé történő átalakításáról, vagy az általános iskolai feladatok ellátásáról, a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal engedélyével tovább működtetheti az iskolát. Az oktatási hivatal az általános iskola székhelye szerint illetékes többcélú kistérségi társulás és a közigazgatási hivatal bevonásával dönt. A továbbműködési engedély iránti kérelmet 2007. január 31-ig lehetett benyújtani.

Aggódó szülők, pedagógusok kerestek meg minket azzal a panasszal, hogy a településükön, vagy a főváros egy kerületében bezárják az általános iskolát, középiskolát illetőleg más intézménnyel összevonják, és tagintézményként fog működni a továbbiakban. Az iskolapolgárok legtöbbször azt sérelmezték, hogy az iskolabezárásról kevés információt kaptak, nem tájékoztatták őket megfelelő időben, véleményüket nem hallgatták meg. Kifogásolták pedagógusok elbocsátását, és aggodalmukat fejezték ki az oktatás megfelelő színvonalon való további folytatásáról. A panaszosoknak a fent említett jogszabályi háttérről adtunk felvilágosítást. (K-OJOGB-32/2007., K-OJOGB-250/2007., K-OJOGB-252/2007., K-OJOGB-310/2007., K-OJOGB-351/2007., K-OJOGB-365/2007., K-OJOGB-369, K-OJOGB-372/2007., K-OJOGB-396/2007., K-OJOGB-435/2007., K-OJOGB-455/2007., K-OJOGB-643/2007.)

Egy aggódó szülő arról kért tőlünk információt, milyen tájékoztatási kötelezettsége van az intézménynek az elsősök felé, akik az iskola átszervezése miatt egy jogutód intézményben fogják már megkezdeni a tanévet. A kérdés arra irányult, hogy a jövendőbeli elsősöket kell-e, és ha igen, meddig kell értesítenie az igazgatónak az intézményváltozásról. Tájékoztattuk a szülőt, hogy a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. számú melléklete rendelkezik a középfokú iskolákba történő jelentkezés rendjéről és a felvételi eljárás szabályairól. Az 1.17. pont szerint ha az iskola megállapítja, hogy a meghirdetett tagozatot nem tudja elindítani, köteles erről három munkanapon belül értesíteni a jelentkezőket. Tehát ha az az osztály, amelybe a tanulók felvételiztek, nem indul, erről a felvételt követő 3 munkanapon belül tájékoztatást kell adnia az igazgatónak. (K-OJOGB-231/2007.)

A közoktatási törvény szerint a fenntartó jogkörébe tartozik az is, hogy döntsön a közoktatási intézményekben az adott évfolyamon indított osztályok számáról, azonban ezirányú döntésével nem sértheti meg az átszervezésre vonatkozó fenti rendelkezéseket, illetőleg más törvényi passzusokat sem.

Egy szülő kereste meg hivatalunkat, a következő panasszal. Az iskola fenntartója úgy döntött, hogy a 2007/2008. tanévben nem indít első osztályt az általános iskolában, annak ellenére, hogy 21 szülő íratta be ide a gyermekét. A panaszos kifogásolta a fenntartói döntést. Tájékoztattuk a szülőt arról, hogy a közoktatási törvény 102. § (2) bekezdés c) pontja értelmében a fenntartó határozza meg az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok számát, továbbá engedélyezi az átlaglétszámtól és a maximális létszámtól való eltérést. A törvény 3. számú melléklete szabja meg az egyes osztályokban az átlag-, illetve a maximális létszámot. Ez alapján az első osztályban az átlaglétszám 21 fő. A jogszabály 118. § (6) bekezdése eltérést enged, amikor kimondja, hogy a 3. számú mellékletben meghatározott iskolai osztály létszáma az átlaglétszámhoz képest csökkenthető (többletszolgáltatás), ha az ehhez szükséges fedezetet a fenntartó többletköltségvetése támogatás nélkül, vagy a nevelési-oktatási intézmény saját forrásaiból biztosítja. Ez azonban egy lehetőség, a fenntartó önkormányzat dönti el, hogy megadja-e az engedélyt a kisebb létszámú osztály indításához. Az eljárásunk közben azonban a fenntartó megváltoztatta döntését, és az iskola körzetes diákjai beiratkozhattak első osztályba, ezért az ügyet lezártuk. (K-OJOGB-487/2007.)

Egy fővárosi általános iskola és gimnázium SZMK-jának elnöke, a DÖK elnöke, illetve az iskolaszék ügyvivője keresett meg minket, mert nem értettek egyet a helyi önkormányzat képviselő-testületének a döntésével. A döntésben a felvételi eljárás rendjét évközben módosították azzal, hogy 5. és 9. gimnáziumi évfolyamot nem indít az iskola, az önkormányzat két másik fenntartásában lévő intézményben pedig meghatározták azt, hogy csak azon tanulók tanulhatnak tovább az intézményben a 9. évfolyamon, akik máshová nem jelentkeztek, vagy nem nyertek felvételt. Kifogásolták a panaszosok azt is, hogy az eljárás során nem kérték ki az SZMK, a DÖK és az iskolaszék véleményét. Megkerestük az önkormányzat polgármesterét, aki nyilatkozatában a következőkről tájékoztatott:

A képviselőtestületi döntéssel kapcsolatban a regionális közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzés keretében észrevételt tett, miszerint a határozat nem felel meg a törvényi előírásoknak. Az évfolyamok számának megváltoztatása intézményátszervezésnek minősül, a fenntartó azonban nem kérte ki az érintett intézmény alkalmazotti közösségének, a diákönkormányzatnak, a szülői szervezetnek a véleményét a döntéshozatalt megelőzően. Valamint a közoktatási törvény 88. § (6) bekezdésében előírt fővárosi önkormányzati előzetes szakvélemény is hiányzott. A közigazgatási hivatal határozata szerint sérült a szabad iskolaválasztási jog és a jogbiztonsághoz fűződő jog azzal is, hogy a tanulók későn értesültek a változtatásokról. A 2006/2007 tanév rendjéről szóló 4/2006. (II. 24.) OM rendelet 3. számú melléklete szerint a középfokú iskoláknak 2006. októberig kellett nyilvánosságra hozniuk a felvételi eljárásuk rendjét, ezt követően nem lehet a felvétel rendjén változtatni. A közigazgatási határozatra tekintettel a fenntartó határozatát visszavonta, és gimnáziumi osztályok indítását fogalmazta meg, így a felvételi eljárás menete nem sérült. (K-OJOGB-177/2007., K-OJOGB-275/2007.)

Sok szülő kifogásolta, hogy az osztályösszevonások miatt gyermekének magas osztálylétszámú osztályban kell tanulnia. Kaptunk olyan pedagógusi levelet is, ami a magas osztálylétszám törvényi hátteréről érdeklődött. Tájékoztattuk a beadványozókat arról, hogy a közoktatási törvény szerint a fenntartó joga, hogy döntsön a közoktatási intézményekben működő osztályok számáról. A fenntartó ez irányú döntése azonban nem korlátlan, illetve nem sértheti meg a törvény más rendelkezéseit. Korlátot jelent például az egy osztályba felvehető tanulók száma. A törvény 66. § (5) bekezdése szerint az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével - az igazgató dönt. Az osztályok, csoportok szervezésének szabályait a törvény 3. számú melléklete határozza meg. Eszerint az iskolai osztályokat oly módon kell megszervezni, hogy az 1-4. évfolyamra felvett gyermekek, tanulók száma ne lépje túl a maximális 26 fős, az 5-8. évfolyamon pedig a 30 fős létszámot. A törvény 3. számú melléklet II. 7. pontja értelmében az óvodai csoportokra, iskolai osztályokra, kollégiumi csoportokra megállapított maximális létszámot legfeljebb húsz százalékkal át lehet lépni a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál, ha az óvodában legfeljebb két óvodai csoport, illetőleg az iskolában az adott évfolyamon legfeljebb két iskolai osztály, a kollégiumban két kollégiumi csoport indul; továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt. A fenntartó tehát a maximális létszám eléréséig összevonhat osztályokat, összevont osztály létrehozása a tanév elején nem jogszerűtlen. (K-OJOGB-432/2007., K-OJOGB-444/2007., K-OJOGB-450/2007.)

Egy iskolai SZMK tagjai fordultak hozzánk beadvánnyal, mert az általános iskola párhuzamos évfolyamait (első, negyedik, ötödik és hetedik) össze fogják vonni, de a szülők szerint kis teremben zsúfolódnának össze a gyerekek. A szülőknek a fentebb összefoglalt jogszabályi háttérről adtunk felvilágosítást. Tájékoztattuk továbbá őket arról is, hogy az osztályösszevonás további korlátját jelentheti az a jogi előírás, amelyet a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről szóló 19/2002. (V. 8.) OM rendelet 2. számú mellékletének 2. számú függeléke tartalmaz, vagyis hogy a tantermek alapterülete nem lehet kevesebb, mint 2,0 nm/fő. (K-OJOGB-399/2007.)

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdése a települési önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai közé sorolja az óvodai nevelésről, valamint az általános iskolai oktatásról és nevelésről való gondoskodást. E feladatokat az önkormányzatok a közoktatási törvényben és egyéb jogszabályokban meghatározottak szerint látják el, azonban a jogszabályi keretek között dönthetnek arról, hogy a szolgáltatást hogyan, milyen mértékben valósítják meg. A közoktatási törvény szerint alapszolgáltatásnak minősül: az óvodai foglalkozás, az iskola, a kollégium által - a törvény alapján - ingyenesen biztosított tanórai és tanórán kívüli foglalkozás, a logopédiai és a dyslexia-megelőző foglalkozás, a mindennapos testedzés, a rendszeres egészségügyi felügyelet, a tanítás kezdete előtti és az étkezés alatti felügyelet, továbbá az iskolában, kollégiumban térítési díj fizetési kötelezettség mellett biztosított tanórai és kollégiumi foglalkozás. Az iskolában az oktatást az alapszolgáltatások biztosításával kell megszervezni (közoktatási törvény 51. §).

Egy kismama szülő arról kért tájékoztatást, jogszerű-e az, hogy a nyári óvodai ellátást csak azoknak a gyerekeknek biztosítják, akik szülei munkáltatói igazolással bizonyítják, hogy nem tudják gyermekük felügyeletét biztosítani. A közoktatási törvény 24. § (2) bekezdése alapján az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 41. § (1) bekezdése határozza meg azon gyermekek körét, akik napközbeni ellátásra jogosultak. A törvény szerint a gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A hivatkozott § (2) bekezdése a jogosulti kört részletezi. E szerint a gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermekek számára kell biztosítani, akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, továbbá akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül, illetve akinek szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásáról nem tud gondoskodni.

Álláspontunk szerint tehát a gyermek számára a napközbeni ellátás kötelező jellegű biztosításához az első bekezdésben foglalt feltételnek minden esetben fenn kell állnia. Pusztán az a tény, hogy a panaszos gyermeket vár és tanulmányokat folytat, nem ad jogosultságot az óvodáskorú gyermeke számára, hogy a nyári időszakban az óvoda napközbeni ellátását igénybe vegye. A törvény a napközbeni ellátás, mint szolgáltatás igénybevételére abban az esetben biztosíthat további lehetőséget, amennyiben a szülő egyéb ok miatt nem tud gondoskodni gyermeke felügyeletéről. A szülő ezen indok megjelölésével kérheti a gyermek számára napközbeni ellátás biztosítását. (K-OJOGB-731/2007.)

Számos kérdés érkezett hivatalunkhoz a közoktatási intézmények által nyújtott szolgáltatások finanszírozását illetően is. A szülők többnyire azzal kapcsolatosan kívántak tájékozódni, hogy gyermekük ingyenesen, térítési díj vagy tandíj ellenében veheti-e igénybe a közoktatási intézmények különböző szolgáltatásait. A közoktatási törvény 114. §-a sorolja fel az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokat.

Egy szülő fordult hozzánk a következő panasszal. Egy nyári kirándulás megszervezésére beszedett összeget a szülő nem kapta vissza, holott lánya nem utazhatott el a kirándulásra. Tájékoztattuk a szülőt arról, hogy a kirándulás megszervezése nem a pedagógiai program kötelező órái keretében történt, a pedagógus azt, mint magánszemély szervezte meg. Ebben az esetben a pedagógus és a szülők között létrejött szerződésre a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény 198. § - 597. §) szabályai az irányadóak. A törvény szerint szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A szerződés nem szerződésszerű teljesítése szerződésszegést jelent, amelynek orvoslása érdekében bírósághoz lehet fordulni. A polgári perrendtartásról az 1952. évi III. törvény rendelkezik. Pénztartozás esetén az illetékes bíróság polgári nemperes eljárás során állapítja meg a szerződésszegő fél szerződéskötési kötelezettségét a felperes által benyújtott fizetési meghagyás jóváhagyásával. A bíróság határozata kikényszeríthető. (K-OJOGB-415/2007.)

Beadványában egy szülő tájékoztatást kért abban a kérdésben, hogy alapítvány által fenntartott óvodában térítésmentesen jár-e sajátos nevelési igényű tanulóknak a logopédiai ellátás, illetve a szakszolgálatok által nyújtott szolgáltatások. Tájékoztattuk a szülőt, hogy a közoktatási törvény 114. § (1) bekezdés a) pontja rendelkezik az óvodákban ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások köréről, amely szerint az óvodában ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások az óvodai foglalkozások [24. §], szükség esetén a logopédiai, a dyslexia-megelőző foglalkozás, a sajátos nevelési igényű gyermeknek napi két óra felzárkóztató foglalkozás, a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete, az óvoda létesítményeinek, eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez. A jogszabály azonban ezen szolgáltatások ingyenességét csak a helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében működő óvodák esetében biztosítja. (K-OJOGB-645/2007.)

¹ A közoktatási törvény értelmező rendelkezései (121. § (1) bekezdés 22.) szerint megfelelő színvonalon való további gondoskodás: ha az új feltételek között folyó óvodai nevelés, iskolai oktatás, kollégiumi nevelés személyi és tárgyi feltételei megfelelnek a szabványoknak, a közoktatási törvény 1. és 3. számú mellékletében meghatározott előírásoknak, s továbbra is biztosítottak a meglévő pedagógiai szolgáltatások (pl. a nemzeti vagy etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a nyelvi környezetben; nem szűnik meg tagozatos oktatás, sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók sajátos nevelése és oktatása, tanulási nehézséggel küzdők nevelése, oktatása) igénybevétele.

² A közoktatási törvény értelmező rendelkezései (121. § (1) bekezdés 3.) szerint aránytalan teher: ha a gyermek, tanuló az óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást lényegesen nehezebb körülmények között vagy jelentős költségnövekedés mellett tudja igénybe venni, figyelembe véve a gyermek, tanuló életkorát, sajátos nevelési igényét (pl. a változás miatt a nevelési-oktatási intézmény eléréséhez szükséges időtartam jelentősen megnövekszik; a nevelési-oktatási intézményt csak tömegközlekedési eszközzel, többszöri átszállással lehet megközelíteni). A nehezen megközelíthető iskola miatt több szülő is megkeresett minket, akiknek a fenti tájékoztatást adtuk, illetőleg tanácsoltuk, kérjék ki a közlekedés-rendészet véleményét arról, hogy veszélytelenül megközelíthető-e az iskola. (K-OJOGB-206/2007., K-OJOGB-300/2007., K-OJOGB-343., K-OJOGB-345/2007.)

Tartalomjegyzék

előző

következő

Az oldal tetejére

OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA
1055 - Budapest, Szalay u. 10-14.; e-mail: panasz@oktbiztos.hu

Impresszum