Az oktatási szereplők jogainak garanciái

Egy szülő sérelmesnek érezte, hogy az iskola, ahova gyermeke jár, nem megfelelően tájékoztatja őket gyermekük tanulmányi eredményeiről. A szülő tájékoztatást kért továbbá a független vizsgabizottság előtti vizsga lehetőségéről. A közoktatási törvényben foglaltak alapján az iskola köteles rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást adni a tanuló fejlődéséről, tanulmányi előmeneteléről. E kötelezettséget a közoktatási törvény mind a szülők jogainak [14. § (1) bekezdés b) pont], mind a pedagógusok feladatainak körében [19. § (7) bekezdés f) pont] rögzíti. De az iskola szervezeti és működési szabályzatában is rendelkezni kell a szülők értékeléssel, minősítéssel összefüggő tájékoztatásáról. Itt kell szabályozni, hogyan ismertetik a szülőkkel az értékelés elveit és az osztályzatok kiszámítási módját, illetve azt, milyen módon tekinthetők meg a dolgozatok. A független vizsgabizottság előtti vizsga lehetőségéről a közoktatási törvény a tanulói jogok között [11. § (1) bekezdés o) pont] rendelkezik. Ennek részletszabályait a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 22. §-ának (3) bekezdése tartalmazza, miszerint a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő aláírásával - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen. Az iskola a kérelmet hét napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek. (K-OJOGB-430-/2007.)

A szülő panasszal élt az iskolával szemben, mivel lánya, több tanulóval egyetemben, büntetésből egy hétig nem ehetett a menzán az igazgatóhelyettes beírásának rendelkezései szerint. A panaszos tájékoztatása szerint az iskola házirendjében szerepel ez a büntetési mód, miszerint "a kulturált étkezés szabályait megszegőkkel szemben az iskola bizonyos időre akár az étkezési szolgáltatást meg is vonhatja." A közoktatási törvény 52. § (1) bekezdése szerint az iskolában a tanítást a nappali oktatás munkarendje szerint, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások, az osztálybontások, egyéni foglalkozások és az iskolai alapszolgáltatások biztosításával kell megszervezni. A törvény értelmező rendelkezései az alapszolgáltatások körébe sorolja az étkezés alatti felügyeletet is, amely tehát nem vonható el az étkezést igénybe vevő gyerekektől. A törvény 114. § (1) bekezdés b) pontja szerint a fenntartói feladatellátás keretében ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásnak minősül az általános iskolákban az étkezés ideje alatti felügyelet. Az iskoláknak a felügyeletet ingyen, az étkeztetést pedig a körülmények mérlegelésével ingyen, vagy térítési díj ellenében köteles szolgáltatni. A házirendnek meg kell felelnie a jogszabályi előírásoknak, nem tartalmazhat a tanulói kötelezettségek megszegése esetére olyan szankciót, amellyel az iskola az alapszolgáltatásainak körét csökkenti, vagy megvonja. Jelen ügyben kezdeményezést fogalmaztunk meg, miszerint az intézmény vezetője gondoskodjon a gimnázium házirendjének a jogszabályokkal való összhangjának biztosításáról. (K-OJOGB-73/2007.)

Egy szülő azzal kapcsolatban kért tájékoztatást, mit tehet, ha nem szeretné elfogadni a fegyelmi eljárás azon döntését, amely szerint gyermekét egy másik iskolába áthelyezzék. Tájékoztattuk a panaszost, hogy a közoktatási törvény 83. §-a szerint a tanuló, a szülő az iskola döntése vagy intézkedése ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat. Az eljárást megindító kérelem, ha egyéni érdeksérelemre hivatkozással nyújtják be, felülbírálati kérelem; ha jogszabálysértésre hivatkozással nyújtják be, törvényességi kérelem. A fenntartó képviselője jár el, és hoz másodfokú döntést a törvényességi kérelem; továbbá a tanulói jogviszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban benyújtott felülbírálati kérelem tekintetében. A fenntartó képviselője az eljárásában a kérelmet elutasíthatja, illetve a döntést jogszabálysértés vagy egyéni érdeksérelem esetén megváltoztathatja, vagy megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja. A fentiek alapján a szülőnek lehetősége van a fegyelmi döntés ellen fellebbezni, és kérni a határozat megváltoztatását, illetve megsemmisítését. Emellett a szülőnek bármikor jogában áll, megfelelő eljárás mellett, gyermeke átvételét kérni egy másik oktatási intézménybe, ha az új iskola igazgatója a tanuló jelentkezési kérelmét elfogadja. (K-OJOGB-711/2007.)

Egy szülő azért kereste meg hivatalunkat, mert sérelmesnek érezte, hogy a körzetes óvoda gyermekének felvételi kérelmét a kérelmezők magas számára hivatkozással elutasította. A közoktatási törvény 24. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 41. § (1) bekezdése határozza meg azon gyermekek körét, akik napközbeni ellátásra jogosultak. A törvény szerint a gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A (2) bekezdés az első bekezdésben meghatározott jogosulti kört részletezi. E szerint a gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermekek számára kell biztosítani, akinek testi, illetve szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, továbbá akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül, illetve akinek szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásáról nem tud gondoskodni. A közoktatási törvény 65. § (1) bekezdése értelmében az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. A (2) bekezdés szerint a gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik. A kötelező felvételt biztosító óvoda - ha a gyermek betöltötte a harmadik életévét - nem tagadhatja meg annak a gyermeknek a felvételét, aki a fentiek alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére. A fentiek alapján tájékoztattuk a panaszost arról, hogy tekintettel, hogy hároméves gyermekük nappali felügyeletéről munkavégzésük miatt nem tudnak gondoskodni, gyermekük jogosult a napközbeni ellátás igénybevételére, így a körzetes óvodába gyermeke felvételét bármikor kérheti. (K-OJOGB-523/2007.)

Egy intézményvezető azzal kapcsolatban kért tájékoztatást, lehetséges-e, hogy egy tanuló a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 71. § (3) bekezdése értelmében a tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Ebben az esetben a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 21. §-a szerint a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie. A tanuló osztályzatait az osztályozó vizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. Osztályozó vizsgát az iskolában, illetve független vizsgabizottság előtt lehet tenni. A szabályosan megtartott osztályozó vizsga nem ismételhető. (K-OJOGB-814/2007.)

A szülő panaszában azt sérelmezte, hogy tanköteles gyermekének tanulói jogviszonyát az iskola egyoldalúan megszüntette 2006 májusában, erről azonban csak 2007 áprilisában kapott írásbeli határozatot. A közoktatási törvény 75. §-a rendelkezik a tanulói jogviszony megszűnéséről. A (3) bekezdés szerint a nem tanköteles tanuló tanulói jogviszonya megszűnik, ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott. A panaszos gyermeke 1989-ben született, tanulmányait az általános iskola első évfolyamán az 1998/1999-es tanévet megelőzően kezdte, ezét tankötelezettsége annak a tanévnek a végéig tartott, amelyben betöltötte a 16. életévét, így 2006. májusában már nem volt tanköteles, ez alapján ha a hiányzás eléri a jogszabályban meghatározott számot, akkor tanulói jogviszonya megszűnik a tanév végével. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 28. § (2) bekezdése alapján megszűnik annak a nem tanköteles tanuló tanulói jogviszonya, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi, megyei egészségbiztosítási pénztárat. A rendelet 20. § (3) bekezdése szerint az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, illetve, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Tekintettel, hogy az intézmény ezen tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, jövőre irányuló kezdeményezéssel fordultunk az igazgató felé, hogy a tanulói mulasztással kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének tegyen eleget, illetve, hogy a jövőben a tanulói jogviszony megszűnéséről a tanulókat írásbeli határozatban értesítse. Az intézmény a kezdeményezést elfogadta. (K-OJOGB-378/2007.)

Egy szülő arról kért tájékoztatást, hogy bukás esetén megszűnik-e gyermeke tanulói jogviszonya. A panasz tartalma alapján a tanulónak a gimnázium harmadik évfolyamát meg kellett ismételnie. A tanév végén az igazgató felhívta a szülőt arra, hogy bár az intézménynek kötelessége a következő tanévre helyet biztosítani a tanuló számára, ennek ellenére meg kellene fontolniuk, hogy a tanuló más intézménybe folytassa a tanulmányait. A tanév kezdetekor az intézményvezető ismételten utalt arra, hogy nem biztos, hogy a tanulót el tudja helyezni az iskolában. A panaszost tájékoztattuk arról, hogy a közoktatási törvény 75. §-a tartalmazza a tanulói jogviszony megszűnésének eseteit, amely felsorolás kimerítő jellegű, azaz a tanulói jogviszony megszűnésének minden lehetséges esetét tartalmazza, azoktól tehát jogszerűen eltérni nem lehet. Ezek között nem szerepel okként az évismétlés. A törvény a 75. § (5) bekezdésében meghatározott esetben ad arra lehetőséget, hogy az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal megszüntesse annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. Az iskolaváltásra vonatkozó intézményi felhívás esetén, amennyiben a szülők úgy határoznak, hogy az intézményváltás lehetőségével nem kívánnak élni, az iskola egyoldalúan nem szüntetheti meg a diák tanulói jogviszonyát. (K-OJOGB-426/2007.)

Egy szülő beadványában azzal kapcsolatban kérte hivatalunk segítségét, hogy 6. osztályos magatartászavaros fiát az alapítványi iskola igazgatója eltanácsolta az iskolából, és magántanulói státuszba kényszerítette egy iskolai verekedést követően. Panaszában foglaltakkal kapcsolatban telefonon tájékoztattuk a szülőt arról, hogy a közoktatási törvény 75. §-a szabályozza tételesen a tanulói jogviszony megszűnésének eseteit. Ezek között nem szerepel, hogy az iskola eltanácsolás keretében javasolja a tanulónak a jogviszony megszüntetését. A törvényi felsorolás kimerítő jellegű, tehát az itt nem szereplő esetek mind jogszerűtlennek minősülnek, így az eltanácsolás is. Az eltanácsolással az iskola jogilag szabályozott eljárásokon kívüli útra tereli az ügyet, amelynek pedig jogilag szigorúan kötött rendben kell zajlania. A tanulók kötelességszegő magatartásának szankcionálására az iskolának rendelkezésére állnak a jogszabályokban rögzített lehetőségek, így a fegyelmező intézkedések, illetve a fegyelmi eljárás. A tanulók fegyelmi felelősségéről a közoktatási törvény 76. §-a, míg a fegyelmi eljárások lefolytatásának szabályairól a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 5. számú melléklete rendelkezik. A fegyelmező intézkedések formáit és azok alkalmazásának elveit pedig az intézmények szervezeti és működési szabályzatában kell rögzíteni. (K-OJOGB-194/2007.)

Egy pedagógus azzal kapcsolatban kért tájékoztatást, hogy kiküldhető-e a fegyelmezetlenül viselkedő tanuló a tanítási óráról. A tanuló tanórán tanúsított fegyelmezetlen magatartásával nemcsak saját kötelességeit nem teljesíti, hanem zavarja a tanóra megfelelő lebonyolítását, gátolja társai tanuláshoz való jogának érvényesülését, valamint a pedagógus munkájának elvégzését. Ezért indokolt, hogy a kötelességszegő magatartás ne maradjon következmények nélkül, a kiküldés azonban szankcióként nem alkalmazható. A tanulók fegyelmezetlen magatartását jogszerűen az intézmény házirendjében meghatározott fegyelmező intézkedések kilátásba helyezésével lehet szankcionálni. A kiküldésre álláspontunk szerint csak akkor kerülhet sor, ha az mások jogainak vagy a tanuló egyéb jogainak védelme érdekében szükséges, ennek megítélése azonban mindig és mindenképpen egyedi mérlegelést igényel, a kiküldés időtartama nem tarthat automatikusan az óra végéig, hanem csak a szükséges ideig. Tekintettel a közoktatási törvény 41. § (5) bekezdésében rögzített kötelezettségre, miszerint a nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, az intézménynek a kiküldött tanuló felügyeletét is biztosítania kell. (K-OJOGB-822/2007.)

A szülő azzal a kérdéssel kereste meg hivatalunkat, hogy gyermeke kaphat-e igazgatói figyelmeztetést iskolán kívül tanúsított magatartásáért. A közoktatási törvény 41. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási intézménynek többek között gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről. Az értelmező rendelkezések értelmében a felügyelet a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről történő gondoskodás, a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a nevelési, illetve a pedagógiai program részeként tartott kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt. A fentiek értelmében az iskolán kívül, illetve nem iskolai, kötelező program során tanúsított magatartás vonatkozásában az iskola felügyeleti jogköre már nem áll fenn, így emiatt az iskola fegyelmi büntetést nem alkalmazhat tanulójával szemben. (K-OJOGB-795/2007.)

A szülők azzal kapcsolatban kérték hivatalunk segítségét, hogy 8. évfolyamos gyermekeik emberi méltóságát a pedagógusok megsértették, kizárták őket a közösségi munkából, valamint az osztálykirándulásról. Az igazgató megkeresésünkre arról tájékoztatott, hogy nem volt kötelező az iskolai kirándulás, amelyre a gyerekek nem mehettek el, továbbá, hogy a tanulók saját elhatározásukból nem vettek részt az iskolai focizáson. A közoktatási törvény és végrehajtási rendeletei szabályozzák, hogy milyen eszközökkel rendelkezik egy iskola a tanulók nem megfelelő viselkedésének szankcionálására. A közoktatási intézmény alkalmazhat ún. fegyelmező intézkedéseket (figyelmeztetés, intő, rovó, stb.), illetve indíthat fegyelmi eljárást. Állásfoglalásunk szerint az, hogy a fegyelmezetlen tanuló viselkedését miképpen szankcionálja a pedagógus, nem alapulhat pusztán tanári mérlegelésen. Ez alapján csak akkor jogszerű fegyelmezetlen tanulóval szemben szankcióként alkalmazni a kirándulástól való eltiltást, amennyiben az iskolai belső dokumentumokban szerepel ez a fegyelmező intézkedés, és a kiránduláson való részvétel a pedagógiai program szerint nem kötelező. Tekintettel azonban arra, hogy a tanulók már középiskolába járnak, és tanulói jogviszonyuk az adott iskolával megszűnt, az ügyet lezártuk. (K-OJOGB-357/2007.)

Egy kollégiumi nevelőtanár az intézményben alkalmazható jogszerű fegyelmezési eszközökkel kapcsolatban kért tájékoztatást. A nevelőtanár többek között arra kérdezett rá, hogy a szemetelésen tetten ért, illetve azon tanulók, akik beismerték a szemetelést, kötelezhetőek-e az egész udvar kitakarítására. Tájékoztattuk a pedagógust, hogy a közoktatási törvény 12. § (1) c. pontja szerint a tanuló kötelessége, hogy életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában. Ez alapján tehát felelősségre vonásra irányuló eljárás nélkül is kötelezni lehet a tanulót a saját környezet és az alkalmazott eszközök rendben tartására, illetve arra is lehetőség van, hogy szemétszedésre sorban beosszák a szoba, illetve emeleti közösségeket. Az ittas tanulók kollégiumból történő kizárásával kapcsolatos a közoktatási törvény 11. § 1. bekezdése, ami alapján a tanulónak joga van, hogy kollégiumi ellátásban részesüljön; ebből következően be kell engedni az ittas felnőtt tanulót is a kollégiumba, azt megtagadni nem lehet, mivel jogviszonya van a kollégiummal. Az ilyen magatartást tanúsító tanuló ellen fegyelmi eljárás indítható, de kizárni csak a kollégiumból kizáró fegyelmi határozat jogerőre emelkedésével lehet. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a házirendet sértő tanuló büntethető-e jogai megvonásával pl.: a tanulási időn túli kimenő megvonásával, a lakószoba, az emelet el nem hagyásával stb. tájékoztattuk a pedagógust arról, hogy a fegyelmezetlen, házirendet sértő tanulókkal szemben csak a házirendben meghatározott fegyelmező intézkedéseket lehet alkalmazni. Helyi szabályzat, mint a házirend, a szervezeti és működési szabályzat azonban nem vonhat el általános jelleggel tanulói jogokat, az azokban szereplő szankciók nem lehetnek jogsértők. (K-OJOGB-687/2007.)

Egy szülő azzal kapcsolatban kért tájékoztatást, hogyan alakulhat az osztálypénz fizetése, nyilvántartása, valamint az azzal való elszámolás. Tájékoztattuk a szülőt arról, miszerint a szülők közösen dönthetnek arról, hogy bizonyos célok érdekében különböző összegeket befizetnek. Ez a döntés azonban minden szülő esetében önkéntes. Ennek a pénznek a kezelésével megbízhatják akár az egyik pedagógust is. Ebben az esetben a befizetett összegek a befizető szülők közös tulajdonába kerülnek. A pénzösszegről való elszámolást a szülők kérhetik az általuk megbízott pedagógustól. A közoktatási törvény 114. §-a értelmében a helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások a tanórai foglalkozások és - többek között - az iskolai létesítményeknek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidő létesítmények), eszközeinek használata. A jogszabály 114. § (4) bekezdésében foglaltak alapján az ingyenes szolgáltatások körében a nevelési program, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a mindenki számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozást, kirándulást, erdei iskolát a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének terhére lehet megszervezni. Ezen szolgáltatásokért a szülőktől nem kérhető pénzbeli hozzájárulás. Pedagógusi jogként a törvény 19. §-a azonban lehetőséget biztosít a pedagógus számára, hogy - a minőség, típus és ár megjelölése nélkül - olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérje a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Az e körbe nem tartozó felszerelések biztosítása azonban az iskola feladata. Az iskolaszék - annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat - a ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg. A korlátozás nem járhat azzal a következménnyel, hogy kizárja a meghatározott ruházati és más felszerelések megvételét. (K-OJOGB-768/2007.)

A beadványozó egy könyvkiadó tankönyveivel kapcsolatban élt panasszal, illetve tájékoztatást kért arról, hogy a kiadó könyveivel kapcsolatos tapasztalatok ellenére miért kell a gyerekeknek mégis ezekből a tankönyvekből tanulniuk. Kérdéseivel kapcsolatban tájékoztattuk a panaszost, hogy a tankönyvválasztással kapcsolatban a jogalkotó mind a pedagógusok, mind pedig a szülők számára garanciális jellegű jogokat biztosít. A közoktatási törvény 19. § (1) bekezdésének c. pontja alapján a pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközössége véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket. Ez a pedagógusi jog a szülők irányába tájékoztatási kötelezettséget keletkeztet, ugyanis a szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükséges tankönyvekről, eszközökről. A tankönyvrendelés összeállításában való részvételt a jogalkotó olyan módon biztosítja, hogy a tankönyvrendelés elkészítését, illetve az erről való döntést a pedagógusi és a szülői oldal előzetes véleményadásához köti. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (1) bekezdése alapján az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója készíti el, a szakmai munkaközösség véleményének kikérését követően, (.), valamint a (2) bekezdés szerint a tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. A fentiek alapján a törvény jogot, lehetőséget biztosít arra, hogy a szülők az iskola által javasolt tankönyvcsomag tartalmában változást kezdeményezzenek. Annak érdekében, hogy az érintett felek ezt a véleményadási jogukat érvényesíteni tudják, a jogalkotó tájékoztatási kötelezettséget ír elő az iskola részére. Minden iskolának törvényi kötelezettsége, hogy írásban értesítse, hirdetményben vagy más módon tájékoztassa a tanulókat és a szülőket az iskola tankönyvellátási folyamatairól (a támogatás feltételeiről, az igénybejelentés módjáról, a határidőkről, stb.), valamint nyilvánosságra hozza az alapvető dokumentumokat. (K-OJOGB-672/2007.)