Mulasztás

Idén is számos tanórai mulasztással kapcsolatos beadvány érkezett hivatalunkhoz. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20. §-a tartalmazza a mulasztásra vonatkozó rendelkezéseket. A (2) bekezdés szerint ha a tanuló a tanítási óráról, a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő - írásbeli kérelmére - a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, vagy a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.

Amennyiben a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, illetve, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.

A rendelet 20 § (6) bekezdése rendelkezései szerint, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó középfokú nevelés-oktatás szakaszában a kettőszázötven tanítási órát, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, alapfokú művészetoktatási intézményben a tanítási órák egyharmadát, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie.

Az igazolatlan mulasztás következményeiről a fent említett rendelet 28. §-a szolgál iránymutatásul. A (2) bekezdés szerint megszűnik a tanulói jogviszonya - a tanköteles tanuló kivételével - annak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi, megyei egészségbiztosítási pénztárat. A (3) bekezdés alapján megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki az alapfokú művészetoktatási intézményben igazolatlanul tíz tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. (K-OJOGB- 215/2007., K-OJOGB-281/2007., K-OJOGB-176/2007.)

A mulasztások és azok igazolása fontos kérdései a tanulók iskolai életének. A nevelési-oktatási intézményből történő mulasztás és annak igazolásának részletes szabályait a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet tartalmazza, amely szerint ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A jogszabály szövegéből tehát két dolog következik: egyfelől az, hogy minden esetben, ha a tanuló távol marad az óráról, mulasztásról beszélhetünk, másfelől pedig, hogy csak akkor beszélhetünk mulasztásról, ha a tanuló a tanóráról távol marad. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezéseket a nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell meghatározni.

Egyes esetekben az óvodai foglalkozásról, a tanóráról, illetve a kollégiumi foglalkozásról történő távolmaradást a jogszabály erejénél fogva igazoltnak kell tekinteni. Ilyen eset, ha a gyermek, tanuló beteg, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja. Az intézmény szabályozási jogköre ebben az esetben az orvosi igazolás benyújtásának eljárási rendelkezésein nem terjed túl. A rendelet 20. §-a szerint ugyanis a beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időben nem látogathatja az intézményt. A jogszabály nem ad arra lehetőséget, hogy a nevelési-oktatási intézmény az orvosi igazolásban foglaltakat megkérdőjelezze, vagy egy orvosi igazolást ne fogadjon el. A mulasztást akkor is igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tud kötelezettségének eleget tenni. Álláspontunk szerint alapos oknak kell tekinteni a különleges időjárásból, vagy egyéb előre nem látható eseményből adódó közlekedési akadályokat, továbbá azt az esetet is, amikor a tanuló középiskolai felvételi vizsgán vesz részt. Ezzel ellentétes döntés még a házirend rendelkezéseire alapozva sem hozható. Ugyancsak igazoltnak kell tekinteni a mulasztást, ha a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába, illetve a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére - a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra. Egyéb esetekben, amennyiben a távolmaradást nem igazolják, az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményeit kell alkalmazni. (K-OJOGB-692/2007.; K-OJOGB-670/2007.)

A panaszos az iskola házirendjének az ügyeletes tanulókra vonatkozó szabályai ellen emelt kifogást. E szerint a portai ügyeletes tanulók 7.50-től 14.10-ig kötelesek szolgálatot teljesíteni, ez az elfoglaltság a beadványozó szerint megakadályozza őket, hogy eleget tegyenek a közoktatásról szóló törvényben foglalt azon kötelezettségüknek, hogy részt vegyenek a kötelező és a választott foglalkozásokon, szakmai gyakorlatokon.

A panaszosnak a fentiek alapján a következő tájékoztatást adtuk. A 11/1994 MKM rendelet 20. § (2) bekezdése felsorolja azon eseteket, amikor a tanuló mulasztását igazoltnak kell tekinteni. Amennyiben kiskorú tanulóról van szó, és közülük bármelyiknek a szülei nem értenek egyet a diákok portai ügyeletben való foglalkoztatásával, ezen diákok esetében - a szülők írásbeli kérelmének elmaradása miatt - a mulasztás nem tekinthető igazoltnak. Továbbá álláspontunk szerint nem tartozik a törvényben felsorolt ,,egyéb alapos indok" fogalma alá sem az ügyeletes munka miatti távolmaradás, tehát ezen az alapon sem a kiskorú, sem a nagykorú tanulók mulasztása nem tekinthető igazoltnak. Mivel az igazolatlan mulasztáshoz a jogszabály súlyos jogkövetkezményeket fűz, álláspontunk szerint az iskola nem kötelezheti a diákot arra, hogy tanítási időben az intézményben ügyeletes portai feladatot lássanak el. (K-OJOGB-324/2007.)

Egyik beadványozó aziránt érdeklődött, hogy amennyiben egy tanuló iskolát vált, hogyan kell alkalmazni a mulasztás szabályait, folytatni kell az igazolatlan órák számolását vagy újra kell kezdeni. Tájékoztattuk, hogy a mulasztás számítására vonatkozó szabályok mindig nevelési, tanítási évre vonatkoznak, ennek megfelelően az igazolatlan órák számát folytatólagosan kell számolni. Ezért ha a tanuló intézményt vált a két intézménynek együtt kell működnie, és meg kell osztaniuk egymással a mulasztással kapcsolatos információkat. (K-OJOGB-324/2007.)

Nem alkalmazhatóak az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményei abban az esetben, ha a tanuló a testnevelés felszerelését hagyja otthon, és emiatt nem tud részt venni a testnevelés órán, valamint akkor sem, ha nem ünneplő ruhában jelenik meg az iskolai ünnepségen. (K-OJOGB-766/2007., K-OJOGB-623/2007.)

A mulasztással szorosan összefügg a tanóráról való késés problémája. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20. § (8) bekezdése értelmében, ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik, amit igazolnia kell. A késések ideje - a házirendben foglaltak szerint - összeadható. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. Álláspontunk szerint a késés miatt azért sem lehet a tanulót az egész tanítási órától távol tartani, mivel az sérti a diák tanuláshoz való jogát. Az ezzel ellentétes gyakorlat akkor sem jogszerű, ha azt a házirendben szabályozzák. Az sem változtat a gyakorlat jogszerűtlenségén, ha a szülőket tájékoztatják arról, hogy a gyermeket haza küldték. (K-OJOGB-370/2007.)

Egy általános iskolában tanuló gyermekek szülei fordultak hivatalunkhoz, mivel aggályosnak tartották, hogy a reggel késve érkező gyermekeket nem engedik be az iskolába, igazolatlan napot kapnak, és nem biztosítják a felügyeletüket. Az intézményben hasonló módon jártak el az óráról való kiküldés esetében is, amikor a tanulók igazolatlan órát kapnak, és felügyeletük szintén nem volt biztosított.

Az intézményvezetőtől nyilatkozatot kértünk, aki elismerte, hogy a gyakori késések miatt - szóbeli figyelmeztetések után - a tanulókat hazaküldték, és igazolatlan napot kaptak. Továbbá tájékoztatta a hivatalt, hogy a tanulók rossz magatartásukkal sokszor zavarták a tanítási órákat, ezért gyakran fordult elő, hogy kiküldték őket óráról. A fentieknek megfelelően tájékoztattuk az intézményvezetőt és kezdeményezéssel fordultunk felé, hogy a jövőben a tanulók késésének összeszámolása a jogszabályoknak megfelelően történjen. Az intézményvezető a kezdeményezést elfogadta. (K-OJOGB-370/2007.)

Tartalomjegyzék

előző

következő

Az oldal tetejére

OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA
1055 - Budapest, Szalay u. 10-14.; e-mail: panasz@oktbiztos.hu

Impresszum