A tanév rendje

A közoktatási intézmények működésének kereteit jogszabályi előírások határozzák meg, de tanítási év konkrét feladatainak végrehajtását helyben kell megszervezni. A tanév helyi rendjének elkészítésekor figyelembe kell venni a közoktatási törvényben és a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben megfogalmazott rendelkezéseket, mindemellett tekintettel kell lenni a helyi sajátosságokra is. A tanév szervezeti kereteit, a tanév kezdő és befejező napját, valamint a tanítási szünetek időszakát a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet szabályozza.

Egy pedagógus a tanítási napok számával, illetve azzal kapcsolatban kért tájékoztatást, hogy május 1-jén milyen feltételekkel lehet ballagást szervezni. A 2007/2008. tanév rendjéről szóló 19/2007. (III. 23.) OKM rendelet meghatározza a tanév időtartamát (kezdő, valamint utolsó napját), a szünetek időpontját, valamint a tanítási napok számát. A közoktatási intézmény ezektől a rendelkezésektől az idézett rendelet 2-4. §-aiban, illetve a közoktatási törvény 52. §-ában meghatározott esetekben térhet el. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a közoktatási törvény 53. §-a szabályozza. Amennyiben a ballagás szerepel az iskola pedagógiai programjában, akkor az a törvény 53. § (2) bekezdés e) pontjában megjelölt kulturális rendezvénynek minősülhet. A 121. § (1) bekezdés 39. pontja értelmében kulturális rendezvény csak tanítási napon szervezhető. (K-OJOGB-619/2007.)

Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét. A házirendet az óvoda, az iskola, a kollégium vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék, kollégiumszék, óvodaszék, továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. Az egyetértési jog azt jelenti, hogy az említett szervezetek egyetértése nélkül érvényes házirend nem jöhet létre.

A diákok és a szülők önállóan és képviseleti szerveiken keresztül véleményük kinyilvánításával részt vehetnek az intézmény bármely döntésében. A mindennapi működés részletes szabályozásában azonban a puszta véleménynyilvánításnál sokkal jelentősebb jogosítványokkal rendelkeznek. Gyakran a döntés érvényességének feltétele a véleményük meghallgatása, és egyes kiemelt fontosságú ügyekben a jogszabálytól való eltérés csak az oktatási szereplők képviseleti szerveinek konszenzusával valósítható meg. Ezeken a területeken mutatkozik meg leghangsúlyosabban az oktatási szereplők együttműködésének szükségszerűsége.

Egy középiskola diákönkormányzatát segítő pedagógus arról kért tájékoztatást, hogy jogszerű-e az intézményvezetőség eljárása, ha az iskolai diákönkormányzat döntése alapján kijelölt, minden évben megrendezésre kerülő tanítás nélküli munkanap "technikai okok" miatti elmaradásáról (nem elhalasztásáról) döntöttek, mivel úgy ítélték meg, hogy a diákbizottság által tervezett programok nem kötik le a tanulókat. A közoktatási törvény 63. § (3) bekezdése szerint a diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt egy tanítás nélküli munkanap programjáról. E rendelkezés szerint a nevelőtestületnek joga van a diákönkormányzat által kijelölt tanítás nélküli munkanap megszervezésével kapcsolatban észrevételeket tenni, azonban ennek a napnak a megszervezése nem vonható el a diákönkormányzattól, és a közoktatási törvény arra sem biztosít az iskolavezetőségnek hatáskört, hogy ezt a napot eltörölje. A pedagógust tájékoztattuk továbbá, hogy a közoktatási törvény 84. § (2) bekezdésének értelmében a diákönkormányzat jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. A fenntartó döntése ellen - a törvényben foglaltak szerint - a bíróságnál élhet jogorvoslattal. (K-OJOGB-259/2007.)

Egy szülő azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy az oktatási intézményben milyen kereskedelmi tevékenység folytatható. A közoktatási törvény 122. § (12) bekezdése értelmében az óvoda, az iskola és a kollégium a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg a nevelési-oktatási intézményben folyó reklámtevékenység szabályait, miszerint az óvodában, általános iskolában és általános iskolai tanulókat fogadó kollégiumban tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. A kereskedelmi tevékenységekkel kapcsolatban a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6. § (9) bekezdése további megszorításokat tartalmaz: a nevelési-oktatási intézményben, illetve azon kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. A nevelési-oktatási intézmény vezetője - amennyiben erre az intézmény alapító okirata feljogosítja - amennyiben megállapodást kíván kötni az intézményben üzemelő élelmiszer-árusító üzlet vagy áruautomata működtetésére, döntéséhez beszerzi az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az árukínálat megfelel-e az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak. Az intézményvezető nem köthet megállapodást, ha a szakvéleménye szerint az árukínálat nem felel meg ajánlásoknak, kivéve, ha az iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) a megállapodás megkötését támogatja. A nevelési-oktatási intézményben folytatható reklámtevékenység szabályait tartalmazó szervezeti és működési szabályzat elfogadásához, módosításához; illetve az intézményben üzemelő élelmiszerárusító üzlet nyitvatartási rendjének meghatározásához a nevelési-oktatási intézmény vezetője beszerzi az iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértését. (K-OJOGB-189/2007.)

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 9. §-a szabályozza a tanítási órák idejét és időpontját. Elméleti tanítási órát az iskolában reggel nyolc órától tizenkilenc óráig, a szakképző évfolyamokon és az alapfokú művészetoktatási intézményekben húsz óráig terjedő időszakon belül lehet megtartani. Amennyiben van rendelkezésre álló elegendő tanterem, abban az esetben az elméleti tanítási órákat délelőtt kell megszervezni. Az első tanítási órát - az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével - legfeljebb negyvenöt perccel korábban lehet megkezdeni. Tehát legkorábban negyed nyolckor kezdődhet a nulladik órának nevezett tanóra. Elméleti oktatás keretében a tanítási órák ideje általában negyvenöt perc. Az iskola ennél rövidebb, illetve hosszabb tanítási órákat is szervezhet azzal a megkötéssel, hogy a tanítási órák ideje hatvan percnél nem lehet hosszabb, továbbá az egy tanítási napon a közoktatási törvény alapján tartható kötelező tanórai foglalkozások számításánál a tanítási órákat negyvenöt perces órákra átszámítva kell figyelembe venni. További megszorítás, hogy a tanítási órák között - a tanulók részére - szünetet kell tartani. A szünetek rendjét az iskola házirendje határozza meg. A fentiekből következik, hogy nem lehet összevont, kilencven perces tanórát tartani szünet közbeiktatása nélkül.

A hivatalunkhoz forduló szülők gyakran sérelmezik, hogy gyermekeik túlságosan leterheltek a magas óraszámok miatt. A közoktatási törvény meghatározza, hogy az egyes iskolai évfolyamokon naponta legfeljebb hány kötelező tanítási órája lehet a tanulónak. A tanulók tanulmányi kötelezettségeinek korlátai tehát megjelennek a jogszabályokban, ezek a rendelkezések azonban csak a kereteket határozzák meg, amelyeken belül egy-egy intézmény oktatási szereplői maguk állapíthatják meg a mindennapokban követendő részletes szabályokat. A magas óraszám önmagában nem okoz jogsérelmet, amennyiben azt a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek betartásával állapítja meg az intézmény. A tanuló túlterheltsége ezzel szemben érdeksérelmet okozhat a szülőnek és a tanulónak egyaránt.

A közoktatási törvény a tanórai foglalkozásokat két részre osztja, a kötelező tanórai foglalkozásokra és a választható tanórai foglalkozásokra. Évfolyamonként meghatározza továbbá a tanulók érdekében a kötelező tanórai foglalkozások felső határát. A jogszabályok lehetőséget biztosítanak ugyanakkor arra, hogy a tanuló magára nézve kötelezőként a fentieket meghaladó számú órát vállaljon. A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet 6-7. §-a jól áttekinthető összegzést ad a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások rendszeréről. Ezek szerint a tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, ezen belül minden tanuló részére kötelező, vagy a tanuló által kötelezően választott, és lehet nem kötelező (választható) - másképpen a tanórai foglalkozások közül szabadon választott - tanítási óra. Az iskola helyi tantervében kell meghatározni, hogy melyek azok a tanuló által kötelezően választható tanítási órák, amelyek közül a tanuló köteles választani, és azt is, hogy hány órát kell választania.

Előfordulhat olyan eset is, hogy az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető. Ilyenkor az iskolába történő beiratkozás jelenti a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását. Az intézményt természetesen ebben az esetben is szigorú előzetes tájékoztatási kötelezettség terheli. Fel kell hívni a tanulónak és a kiskorú tanuló szülőjének figyelmét a felvételi tájékoztatóban, továbbá a beiratkozás előtt írásban is a beiratkozás jogkövetkezményeire.

Egy gimnáziumi tanuló azzal kapcsolatban kért tájékoztatást, hogy iskolájában hogyan lenne lehetőség kötelező, illetve választható tanóraként filozófiát tanulni. A közoktatási törvény 11. § (1) bekezdés k) pontja szerint a tanuló joga különösen, hogy tanulmányai során - a pedagógiai programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között - megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván. A szabad tantárgyválasztás jogának gyakorlása azonban csak az intézményi korlátok között lehetséges. A törvény 48. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében a helyi tanterv meghatározza az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit. A kerettantervvel és a helyi tantervvel kapcsolatos jogszabályok nem tartalmaznak kötelező előírást filozófia tanóra tartására. A rendelkezések a nevelőtestület belátására bízzák, hogy a filozófiával kapcsolatos ismereteket önálló óraként, vagy esetleg más tanóra keretében adják át tanulóiknak. A 25. § szerint a tanuló érettségi vizsgára történő felkészítése a kötelező tanórai foglalkozások keretében történik. Az érettségi vizsgára történő felkészülést az iskola a nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokon, az intézményi lehetőségek keretében segíti. A tantárgyak megválaszthatóságának kérdésében a jogszabályi rendelkezések betartása mellett csak a nevelőtestület, illetve az intézményvezető jogosult dönteni. (K-OJOGB-726/2007.)

Tartalomjegyzék

előző

következő

Az oldal tetejére

OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA
1055 - Budapest, Szalay u. 10-14.; e-mail: panasz@oktbiztos.hu

Impresszum