Értékelés, minősítés
A tanulmányi teljesítmény, a magatartás és a szorgalom értékelése, minősítése természetes velejárója és egyben központi kérdése az iskolákban folyó mindennapi nevelési-oktatási tevékenységnek. Az évközi teljesítmények alapján megállapított félévi és év végi osztályzatok az iskola egyik legfontosabb döntését jelentik, hiszen ekkor az intézmény a diák jövőjéről hoz döntést. Az értékeléssel kapcsolatos döntések ezért általában az oktatási szereplők figyelmének középpontjában állnak. Ezt jelzi az a nagyszámú kérdés és panasz is, amely évről-évre ebben a tárgyban érkezik hivatalunkhoz.
A közoktatási törvény 19. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerint a pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy év közben, félévkor és a tanév végén értékelje a tanulók munkáját, minősítse teljesítményüket, azaz a tanuló félévi és tanév végi osztályzatait a pedagógus állapítja meg a diák évközi munkái és érdemjegyei alapján. A tanulók munkájának értékelésekor, minősítésekor a pedagógust széleskörű szabadság illeti meg akár az értékelés módszereiben, akár az érdemjegyek megállapításában. A pedagógus ezen autonómiája azonban nem korlátlan, határait a törvény más rendelkezései, többek között a szülők és tanulók jogai, valamint az intézmény működésére és belső rendjére vonatkozó szabályzatokban foglaltak jelölik ki. E szabályzatok nyilvánosságát és hozzáférhetőségét a diákok és szülők széles körű tájékoztatása érdekében a jogszabályok biztosítják. Abban a kérdésben, hogy a pedagógus autonómiája alapján a diák teljesítményét hányasra értékeli, nem járhatunk el. A közoktatási törvény azonban biztosít jogorvoslati lehetőséget, ugyanis a 83. § (2) bekezdés szabályozza, hogy a tanuló, illetve a szülő a tanulmányok értékelése, minősítése tárgyában hozott iskolai döntés ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a tanuló érdekében eljárást indíthat, ha az nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve az eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. E törvényességi kérelem tekintetében a fenntartó képviselője jár el. (K-OJOGB-417/2008., K-OJOGB-461/2008., K-OJOGB-786/2008., K-OJOGB-649/2008.)
|
Egy szülő azt kérdezte hivatalunktól, hogy kérheti-e a tanártól, hogy gyermekével minden héten írasson dolgozatot. Tájékoztattuk, hogy az írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát a közoktatási törvény 48. § (4) bekezdése szerint az iskola pedagógiai programja részeként megalkotott helyi tantervben meg kell meghatározni. Ezért javasoltuk, hogy ebben nézzen utána, hogy az írásbeli beszámoltatások rendjét az intézmény milyen módon szabályozza. Továbbá javaslatait természetesen jelezheti a szaktanárnak is, azonban javaslattételi jogosultsága semmiképp nem kötelezi a tanárt. (K-OJOGB-488/2008.)
Egy szülő beadványában a gyógytestnevelésen részt vevő gyermekének értékelésével, a gyógytestnevelő tanár eljárásának jogszerűségével kapcsolatban kérte hivatalunk állásfoglalását. Tájékoztattuk, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 35. § (8) bekezdése alapján a gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása. Ha a tanuló egészségi állapota indokolja, akkor az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján a tanulót könnyített vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani. A könnyített, illetve a gyógytestnevelés szervezésének, a tanulók könnyített, illetve gyógytestnevelési órára való beosztásának rendjét a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 1. számú melléklete határozza meg. Jelen 1. számú melléklet értelmében a tanuló, ha egészségi állapota miatt a testnevelési órák gyakorlatait csak részben vagy egyáltalán nem tudja elvégezni - az orvosi szakvéleményben foglaltak szerint - a kötelező testnevelési óra keretében vagy helyett könnyített testnevelésre (I. kategória) vagy a kötelező testnevelési óra helyett gyógytestnevelésre (II. kategória) kell beosztani, illetve fel kell menteni (III. kategória) mindenféle testnevelési órán való részvétel alól. Ha az orvosi szakvéleményben foglaltak szerint a tanulót a kötelező testnevelési óra helyett gyógytestnevelésre kell beosztani, akkor a tanuló és az intézmény tekintetében is ez az orvosi javaslat a kötelező. Ez esetben a tanuló gyógytestnevelési órán kell részt vegyen, ennek keretében kell a részére az esetleges mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása miatt sajátos, az állapotát figyelembe vevő foglalkozásokat megszervezni. Az orvosi szakvéleményben megállapított gyógytestnevelési órákon felül a tanuló nem köteles részt venni a testnevelési órákon, kivéve, ha az orvosi szakvéleményben foglalt ezirányú javaslat alapján a tanuló a testnevelés órán is részt vehet. Tájékoztattuk a szülőt, hogy amennyiben a konkrét esetben a szakorvosi véleményben ilyen javaslat nem szerepel, úgy aggályos a tanuló tekintetében mind a kötelező testnevelés órán való teljes körű terhelés mellett való részvétele, mind pedig a testnevelés órát tartó pedagógus által történő értékelés. Abban az esetben, ha az orvosi szakvéleményben a kötelező testnevelési óra helyett gyógytestnevelésre történő beosztás szerepel, úgy álláspontunk alapján az értékelés tekintetében a gyógypedagógus értékelése az irányadó. (K-OJOGB-611/2008.)
|
Az egyéni értékelési módszerek alkalmazásánál nagyon fontos, hogy a diákok és a szülők alapos ismeretekkel rendelkezzenek a pedagógus szempontjairól, értékelési elveiről, azonban a kellő időben adott, részletes és érdemi tájékoztatás mellett sem alkalmazható olyan értékelési módszer, amely a tanulói jogviszonyra vonatkozó szabályoknak ellentmond. Amikor a közoktatási törvény 70. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, akkor egyben azt is kimondja, hogy az érdemjeggyel a pedagógus kizárólag a tanuló teljesítményét, előmenetelét értékelheti. Törvényi előírás továbbá, hogy az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Minden esetben jogsértő az, ha az érdemjegy nem a tanuló teljesítményét, hanem a tanuló kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos egyéb körülményt értékel.
|
Egy szülő arról érdeklődött, hogy a házi feladatok el nem készítéséért és felszerelés otthonhagyásáért lehet-e elégtelen osztályzatot adni. Tájékoztattuk, hogy a tanuló teljesítményének értékelésével kapcsolatban a közoktatási törvény 19. § (1) bekezdés e) és f) pontja rendelkezik, miszerint a pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy értékelje a tanulók munkáját, minősítse teljesítményüket. A házi feladatot is az értékelés részévé lehet tenni. Amennyiben tehát a pedagógus úgy dönt, hogy a házi feladatot számon kéri és értékeli, akkor jogosult a tanuló teljesítményét elégtelenre értékelni abban az esetben, ha az nem készítette el a házi feladatot. A közoktatási törvény alapján a pedagógus - a minőség, típus és ár megjelölése nélkül - olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Az e körbe nem tartozó felszerelések biztosítása az iskola feladata. A tanórai felszerelés hiányát álláspontunk szerint annyiban lehet figyelembe venni, amennyiben a tanítási órán történő számonkérésben rögzített feladat teljesítéséhez az szükséges. Amennyiben a számonkérésben meghatározott feladatot a tanuló nem tudja teljesíteni - akár a felszerelés hiánya miatt - úgy akár elégtelenre is értékelhető. De a számonkérés esetétől eltekintve a felszerelés hiánya miatt a tanulónak elégtelen nem adható. A pedagógiai módszereken felül a tanulói kötelezettségszegések szankcionálása csak az intézmény házirendjében meghatározott fegyelmezési eszközökkel történhet, az érdemjegy nem lehet fegyelmezési eszköz. (K-OJOGB-307/2008.) |
A közoktatási törvény 14. §-a szerint a szülő joga, hogy gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. Ennek megfelelően a pedagógusnak a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét az érdemjegyekről rendszeresen értesítenie kell. A rendszeres tájékoztatás elmulasztása a jogszerűen megállapított érdemjegytől függetlenül jogsérelmet okozhat. A tájékoztatás részben személyesen, részben az érdemjegyeknek a naplóba és az ellenőrzőbe időben történő bejegyzésével valósulhat meg. Az iskola tájékoztatási kötelezettségéhez tartozik, hogy biztosítsa a dolgozatokba való betekintést. Annak érdekében azonban, hogy a tanuló hiányosságait a szülővel korrigálhassa, a megtekintés nem jelentheti csupán a dolgozatok megismerését és tanulmányozását az iskola helyiségében egy meghatározott időkeretben. A megtekintésnek szükségszerűen magában kell foglalnia a dolgozat birtoklását, vagyis arról a szülő kérésére másolatot kell rendelkezésére bocsátani.
|
Egy szülő fordult hivatalunkhoz azzal a kérdéssel, hogy joga van-e a gyermeke dolgozatait hazavinni, illetőleg azokról kérhet-e másolatot. Tájékoztattuk, hogy a közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Tehát az iskola SzMSz-ében kell rendelkezni arról is, hogy a szülők milyen módon tekinthetik meg a dolgozatokat. Annak érdekében, hogy a tanuló hiányosságait a szülővel korrigálhassa, a megtekintés nem jelentheti a dolgozatok megismerését és tanulmányozását csupán az iskola helyiségében egy meghatározott időkeretben. A megtekintésnek szükségszerűen magában kell foglalnia a dolgozat birtoklását, vagyis arról a szülő kérésére és költségén másolatot kell rendelkezésére bocsátani. A kérdés eldöntéséhez az adatvédelmi törvény rendelkezéseire is kell figyelemmel lenni. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény alapján minden olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely meghatározza a személyes adatok kezelésének célját, meghozza és végrehajtja az ezzel összefüggő döntéseket, vagy a végrehajtás érdekében adatfeldolgozót bízhat meg, az Avtv. 2. § 8.) pontja alapján adatkezelőnek minősül. A dolgozatokban szereplő személyes adatok kezelője a közoktatási intézmény, így az adatkezelőre nézve kötelező törvényi rendelkezéseket be kell tartania. (K-OJOGB-228/2008.) |
A szervezeti és működési szabályzat, valamint a pedagógiai program számos értékeléssel kapcsolatos kérdésben tartalmaz kötelező rendelkezést. A tájékoztatás idejére és módjára nemcsak a jogszabályok rendelkezései vonatkoznak, az intézménynek szervezeti és működési szabályzatában kell részletesen meghatároznia a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáját. A pedagógus az értékelés, minősítés során kialakíthat egyedi módszereket, alkalmazhat sajátos értékelési, számonkérési technikákat, de ezeknek természetesen összhangban kell lenniük a jogszabályi előírásokkal, illetve az intézmény pedagógiai programjával. (K-OJOGB-718/2008., K-OJOGB-837/2008., K-OJOGB-179/2008., K-OJOGB-236/2008., K-OJOGB-687/2008., K-OJOGB-464/2008., K-OJOGB-509/2008., K-OJOGB-153/2008., K-OJOGB-422/2008.)
|
Egy szülő gyermeke bizonyítványának szöveges értékelésével kapcsolatos jogi szabályozásról kért tájékoztatást. Tájékoztattuk, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 70. § (3) bekezdése szerint az első-harmadik évfolyamon - félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor - szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Az első évfolyamtól a negyedik évfolyam félévéig terjedő időszakon kívül az iskola pedagógiai programja a további évfolyamok tekintetében is előírhatja, az évközi érdemjegyek, a félévi és az év végi osztályzatok helyett a tanuló teljesítményének, szorgalmának, magatartásának értékelésére, minősítésére az értékelésre általában meghatározottaktól eltérő jelölés, illetőleg szöveges értékelés alkalmazását. Ha az iskola nem alkalmazza az értékelésre általában meghatározott jelöléseket, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szüksége van, akkor az intézmény köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni. A fentiek alapján a szöveges értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának feltételeiről az intézmény helyi tantervében tud tájékozódni. (K-OJOGB-641/2008.) |
Amennyiben a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, lehetősége van javítóvizsgát tenni. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 21. § (8) - 2008. szeptember 1-jétől hatályos - bekezdése szerint, ha tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. (K-OJOGB-687/2008.)
Tartalomjegyzék
|
előző 
