A beadványozó tanulmányait előrehozott érettségikkel 17 évesen befejezte. Érdeklődött, hogy milyen feltételei vannak számára a felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésnek.

Tájékoztattuk, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 6. § (6) bekezdése alapján tizenhatodik életévének betöltése után kérelmére megszűnik annak a tankötelezettsége, aki érettségi vizsgát tett, vagy államilag elismert szakképesítést szerzett, illetve házasságkötés révén nagykorúvá vált, vagy gyermekének eltartásáról gondoskodik. A kérelmet a tanuló és - a nagykorúvá vált tanuló kivételével - a szülő közösen nyújthatja be. A kérelmet az iskola igazgatója írásban tudomásul veszi.

A fentiek alapján tehát a kérelem benyújtása után, a kiválasztott egyetemre ugyanúgy beadhatja a jelentkezését, illetve felvételi vizsgát tehet, mintha 18 évesen érettségizett volna. (K-OJOGB-344/2008.)

A középiskolai tanulmányait 2008-ban megkezdő beadványozó német nyelvet szeretne tanulni, ám iskolája csak angol nyelvet oktat. Kérdése, hogy németből egy másik iskolában vendégtanulóként előbb is tehet-e érettségi vizsgát, mint a 2012-es érettségi időpontja, és erre hogyan jelentkezhet.

Tájékoztattuk, hogy az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése alapján érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abból a vizsgatárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. A korábban érettségizni kívánó tanuló előrehozott érettségi vizsgát tehet, amelynek fogalmát a rendelet 9. § (3) bekezdése határozza meg: előrehozott érettségi vizsga az egyes vizsgatárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból, első alkalommal tett érettségi vizsga.

Tehát az adott tanuló 2012 előtt is tehet előrehozott érettségit, ha már az utolsó év előtt teljesítette az adott tárgy középiskolai követelményeit tanórai részvétellel, vagy osztályozó vizsgával, s mindezt a bizonyítványában szereplő osztályzatokkal is igazolni tudja. Azt, hogy pontosan melyek ezek a követelmények, az adott iskola adott tantárgyra vonatkozó helyi tantervéből lehet megtudni.

Az érettségi vizsgára jelentkezést a már említett 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § szabályozza. A jelentkezést a vizsgabizottságot működtető intézménybe lehet benyújtani. A tanulói jogviszony, vendégtanulói jogviszony fennállása alatt érettségi vizsgára jelentkezni, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abban a középiskolában lehet, amellyel a tanulói, vendégtanulói jogviszony fennáll, illetve, ha a középiskola nem szervez érettségi vizsgát, az Oktatási Hivatal által kijelölt középiskolában. Az érettségi vizsgára történő jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lappal történhet. A jelentkezési lapot május-júniusi vizsgaidőszak esetén február 15-éig, október-novemberi vizsgaidőszak esetén szeptember 5-ig lehet benyújtani a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójához. A jelentkezési határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet a jelentkezési határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő. A jelentkezési lapon a kötelező vizsgatárgyak mellett fel kell tüntetni a kötelezően és a szabadon választható vizsgatárgyakat, a vizsga szintjét, valamint a vizsga fajtáját. A vizsgára való jelentkezés elfogadásáról az igazgató dönt. (K-OJOGB-793/2008.)

A beadványozó pedagógus arról kért tájékoztatást, hogy emelt szintű olasz nyelvi érettségi vizsga megszerzését követően köteles-e a diákja német idegen nyelvi tanítási órákon részt venni.

Tájékoztattuk, hogy az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdése szerint előrehozott érettségi vizsga az egyes vizsgatárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból, első alkalommal tett érettségi vizsga. A 12. § (1) bekezdése alapján érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abból a vizsgatárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Az érettségi bizonyítvány megszerzése, illetve a tanulói jogviszony megszűnése utáni érettségi vizsgán bármely vizsgatárgyból - idegen nyelv esetén a Magyar Köztársaság területén középiskolában oktatott vizsgatárgyból - tehető érettségi vizsga.

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 24. § (5) bekezdése szerint, ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát tett valamely vizsgatantárgyból, ezáltal e tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén ezt a tantárgyat nem köteles tanulni.

Fentiekből egyértelműen következik, hogy aki érettségi vizsgát tett, az nem köteles részt venni az adott tantárgy tanítási óráin, tehát ebben az esetben az olasz tanórán.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 8/A. § (2) bekezdése szerint az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magában foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet, továbbá a szakképzésben részt vevő iskolákban a szakmai programot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit. Tehát amennyiben az iskola pedagógiai programja tartalmazza az olasz nyelvi tantárgyat, akkor az érintett tanuló ebbe a csoportba történő áthelyezésével megoldható mind az olaszból történő felmentés, mind a német órára járás kérdése is. (K-OJOGB-802/2008.)

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 45. § (4) bekezdése értelmében a vizsgázó érettségi bizonyítványa, tanúsítványa, ha idegen nyelvből (.) emelt szintű érettségi vizsgát tett, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon,

a) ha legalább 60%-ot ért el, középfokú C típusú,

b) 40-59% elérése esetén alapfokú C típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

Ennek megfelelően, ha valaki emelt szintű érettségi vizsgát tesz idegen nyelvből, és eléri a 60%-ot, akkor a vizsga letételéről kiállított tanúsítványa elegendő a diplomája kiállításához. (K-OJOGB-741/2008.)

A panaszosok korábban (2007-ben) tettek érettségi vizsgát kéttannyelvű iskolákban. Nem szereztek azonban jogot a felsőfokú nyelvvizsgára, mert ugyan két vizsgatárgyból célnyelven sikeres legalább középszintű vizsgát tettek, egyikük csak középszinten vizsgázott célnyelvből, másik két panaszos pedig nem érte el a 60 %-os eredményt az emelt szintű célnyelvi vizsgán. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 54. § (4) bekezdése értelmében ugyanis a vizsgázó érettségi bizonyítványa, ha a vizsgázó célnyelvből sikeresen teljesítette emelt szinten az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, továbbá

a) legalább 60%-ot ért el, és

b) a másik két vizsgatárgyból célnyelven, sikeres, legalább középszintű, vizsgát tett,

felsőfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

Ezek után a panaszosok 2008-ban szintemelő, illetve ismétlő vizsgát tettek, méghozzá sikeresen és 60 %-ot meghaladó eredménnyel. Sérelmezték, hogy ezek után a fenti jogszabályhelynek megfelelően nem kaptak felsőfokú nyelvvizsgával egyenértékű dokumentumot.

Megállapítottuk, hogy az ismétlő és a szintemelő vizsgák letételéről kapott tanúsítvány nem azonos az érettségi bizonyítvánnyal. A rendelet 9. § (9) bekezdés második mondata értelmében ugyanis az érettségi bizonyítvány kiadása után letett kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsga eredménye alapján a kiállított érettségi bizonyítvány nem változtatható meg.

A két jogszabályhely összevetéséből adódó helyes következtetés az, hogy az érettségi bizonyítvány a felsőfokú nyelvvizsgával egyenértékű. Az érettségi bizonyítvány kiállítását követően megszerzett tanúsítvány nem része az érettségi bizonyítványnak, ez a 9. § (9) bekezdéséből egyértelműen kiderül. Az érettségi bizonyítvány kiállítása után tett újabb vizsga az érettségi eredményét nem befolyásolja, annak szerepe egyrészt jövőbeli felvételi eljárásokban lehet, másrészt eredményezhet - legfeljebb középfokú - nyelvvizsgát, de csak abban az esetben, amit a rendelet kifejezetten ilyenként ír le, ezt a 45. § (4) bekezdéséből tudhatjuk, ott ugyanis a jogszabály nem véletlenül említi az érettségi bizonyítvány mellett a tanúsítványt is: A vizsgázó érettségi bizonyítványa, tanúsítványa, ha idegen nyelvből, illetve a nyelvoktató kisebbségi oktatásban nemzeti és etnikai kisebbségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tett, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon,

a) ha legalább 60%-ot ért el, középfokú C típusú,

b) 40-59% elérése esetén alapfokú C típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

A fentiek alapján álláspontunk szerint egyértelműen megállapítható, hogy a később tett vizsga alapján nem lehet a felsőfokú nyelvvizsgát megszerezni. Az ügyekben tehát oktatási jogsérelmet kimutatni nem tudtunk. (K-OJOGB-673/2008., K-OJOGB-812/2008., K-OJOGB-903/2008.)

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 61. § (10) bekezdése értelmében a 2002-2005-ben szervezett vizsgaidőszakokban teljesítette idegen nyelvből az érettségi vizsgát az, aki - egynyelvű vagy kétnyelvű - legalább középfokú, C típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik. Ebben az esetben a vizsgázó tudását 2004-ig jeles (5) osztályzattal; 2005-ben emelt szintű jeles (5) (100%) osztályzattal kell minősíteni. A felsőoktatási felvételi eljárás során a jelentkezési feltételként meghatározott emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga teljesítését nem helyettesíti az e bekezdés szerint a nyelvvizsga-bizonyítvány alapján kiadott érettségi bizonyítvány. Az a tanuló, akinek a felsőoktatási továbbtanulásnál feltétel az idegen nyelvi emelt szintű érettségi vizsga letétele, és aki korábban államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány alapján teljesítette az előrehozott emelt szintű idegen nyelvi érettségit, még tanulói jogviszonya alatt jelentkezhet ugyanabból a nyelvből emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsgára.

A felsőoktatási felvételi eljárás során az érettségi eredmény alapján számolják ki a felvételi pontszámot. Az érettségi eredmény soha el nem évül, tehát bárki akár évtizedekkel az érettségi után is felvételizhet az eredeti eredménye alapján. Ez azonban csak az egyik lehetőség. Abban az esetben ugyanis, ha valaki bármely okból nem elégedett az érettségin szerzett jegyeivel, vagy abból a tárgyból, amely most a felvételihez kellene, egyáltalán nem is tett érettségi vizsgát annak idején, a felvételihez újra vizsgázhat. Az újonnan leteendő vizsga lehet akár szintemelő is, vagyis, ha valaki eredetileg csak középfokon vizsgázott, most emelt szinten is tehet vizsgát. Ez az új vizsga az eredeti érettségi bizonyítványt nem változtatja meg, ezt kizárólag a felvételi kedvéért teszik, és a felvételi pontokat már az új eredmények alapján számolják.

A fentieknek megfelelően minden korábban már érettségit tett felvételizőnek lehetősége nyílik arra, hogy a korábbi gyengébb eredményei helyett most tegyen vizsgát, és felvételije során az új eredményeket veszik figyelembe. Ehhez jelentkeznie kell érettségi vizsgára bármely olyan középiskolában, amely érettségit szervez. Nem kell az összes tárgyból, elegendő csak azokból, amelyek felvételi tárgyak a felvételiző által választott képzésen. Ezzel párhuzamosan kell benyújtania a jelentkezését a felsőoktatási intézménybe is. A felvételi eljárás során azonban ne szabad elfelejteni a megfelelő határidőben benyújtani az újonnan tett vizsgájának eredményét is. (K-OJOGB-790/2008.)

A panaszos azt sérelmezte, hogy mivel az emelt szintű érettségi nehezebb, ezért az emelt szinten érettségiző hátrányba kerülhet a felvételin a középszintű vizsgát tevőkkel szemben. Sérelmezte továbbá azt is, hogy a korábban, például tavaly érettségizettek nem annak ismeretében érettségiztek, hogy az érettségi bizonyítványban szereplő osztályzatok 2008-tól százalékos átváltásban számítandók be a felvételi pontszámba, hanem még a korábbi szabály ismeretében.

Az emelt szintű és a középszintű érettségi viszonya csak a többletpontokkal együtt értelmezhető. Természetes, hogy amennyiben valaki más tárgyból szeretne felvételizni, mint amiből emelt szintű érettségit tett, akkor kedvezőtlen helyzetbe kerül. Éppen ezért lehet választani a két vizsgaszint között. Az emelt szintű érettségi akkor jelent előnyt, ha a vizsgázónak az egyben felvételi tárgya is, mert akkor többletpontokat kap, persze ezt is csak akkor kapja meg, ha legalább közepes szintet teljesít. Ki-ki tudása és céljai szerint választhat a lehetőségek közül. Annak eldöntése, hogy hogyan lesz számára kedvezőbb - beleértve az anyagi vonatkozásokat is -, a felvételiző joga, de egyben felelőssége is. Aki pedig korábbi döntésével nincs megelégedve, újra vizsgázhat minden vizsgaidőszakban.

Ami pedig az érettségi eredmény százalékos beszámítását illeti, a panaszos által kifogásolt, ez évtől alkalmazandó rendelkezés már 2006. november 27-én kihirdetésre került, ugyanis a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet eredeti állapotában is szerepelt, mint később hatályba lépő szabály, nem hivatkozhat tehát senki sem arra, hogy nem ismerhette meg időben. (K-OJOGB-166/2008.)

A panaszos leírta, hogy gyermeke 20 pontot ért el a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgáján, ám később a vizsgabizottság elnöke levont tőle 10 pontot, így elégtelent kapott. A vélt szabálytalanság miatt nem fellebbeztek, csak a jogorvoslatra nyitva álló határidő letelte után vették fel a kapcsolatot az OKÉV Észak-alföldi Regionális Igazgatóságával. Ekkor azt a tájékoztatást kapták, hogy a határidő lejárta miatt már nincs lehetőség felülvizsgálatra. A panaszos sérelmezte, hogy az OKÉV nem vizsgálta felül hivatalból az egész osztály vizsgáját, annak ellenére, hogy ugyanez történt gyermekének egyik osztálytársával is, aki azonban fellebbezett, és ő vissza is kapta a levont pontokat.

Álláspontunk szerint a panaszos által leírtak oktatási jogsérelem gyanúját nem alapozták meg. Az OKÉV jogszerűen járt el, amikor kérelemre nem indított jogorvoslati eljárást az ennek benyújtására nyitva álló határidő lejárta után. Szintén nem minősül jogsértőnek önmagában az sem, ha nem indított hivatalból vizsgálatot az egész osztály vizsgája tekintetében, abból ugyanis, hogy egy diáknál jogorvoslati eljárásban bebizonyosodik egy szabálysértés, még nem következik - mint ahogy ez valószínűleg nem is történt meg -, hogy az egész osztály tekintetében jogsértően járt volna el a vizsgabizottság. A panaszos gyermekének egyedi esetében valóban az egyéni fellebbezés lett volna a jogszabályban biztosított jogorvoslati út. (K-OJOGB-668/2008.)

A beadványozót, akit nagyszülei neveltek, a hátrányos helyzetből származó előnyben részesítésre vonatkozó szabályokról tájékoztattuk.

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 147. § 10. pontja szerint hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező) az a beiratkozás időpontjában huszonötödik életévét be nem töltött hallgató (jelentkező), akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt.

A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdése értelmében 25 pontra jogosult az a hátrányos helyzetű jelentkező, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei - az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggésben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás, a gyermeket, tanulót megillető szolgáltatás megállapításához a szülő nyilatkozata szerint - legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, vagy az a jelentkező, akit tartós nevelésbe vettek.

Hátrányos helyzetének fennállása mellett azt, hogy a jelentkező törvényes képviseletet ellátó szülője (szülei) legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, a törvényes képviseletet ellátó szülő (szülők) által erre vonatkozóan tett, két tanú aláírásával ellátott nyilatkozatával lehet igazolni. Az erre a célra készült formanyomtatvány letölthető a www.felvi.hu honlap kérvénytárából is.

Fontos, hogy önmagában a szülői nyilatkozat nem jogosít többletpontra, szükséges hozzá a hátrányos helyzet megfelelő igazolása is! Az egyes hátrányos helyzetek igazolására vonatkozóan a következőket érdemes tudni.

Tartós nevelésbe vétel esetén a gyámhatóság által kiállított igazolást/határozatot akkor lehet elfogadni, ha az tartalmazza a jelentkező nevét és természetes személyazonosító adatait (anyja neve, születési idő, hely, lakcím), valamint a tartós nevelésbe vétel tényét, idejét, a kiállító hatóság megnevezését és az elrendelő határozat számát.

A védelembe vétel elrendelése - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján - a lakóhely szerint illetékes jegyző hatáskörébe tartozik, így ennek igazolására kizárólag a jegyző határozata vagy a jegyző által erre vonatkozóan kiállított igazolás fogadható el.

A rendszeres gyermekvédelmi támogatás megítélése a települési önkormányzat hatáskörébe tartozik. A rendszeres gyermekvédelmi támogatást - 2006. július 1-től - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság váltotta fel, amiről - kérelemre - a települési önkormányzat jegyzője dönt. A jegyző által kiállított igazolást/határozatot akkor lehet elfogadni, ha az tartalmazza a jelentkező nevét és természetes személyazonosító adatait (anyja neve, születési idő, hely, lakcím), továbbá a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra/rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság tényét, idejét, a kiállító önkormányzat megnevezését és az elrendelő határozat számát.

Álláspontunk szerint nagyszülők iskolai végzettsége számításba vehető a jelentkezésekor, mivel a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 102. §-a értelmében, ha a törvény mást nem rendel, a szülői felügyeletet gyakorló szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók a gyám jogaira és kötelességeire is. (K-OJOGB-507/2008.)

A beadványozó sérelmesnek érezte, hogy az árva felvételizők nem jogosultak többletpontokra a jelenlegi felvételi eljárás során.

Az alábbiakról tájékoztattuk. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény meghatározza azt az eljárási rendet, amely szerint a felsőoktatási intézménybe be lehet jutni. Általános alapelv, hogy a felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezésből nem zárható ki senki, aki megfelel a törvényben meghatározott feltételeknek, illetve, hogy képességei alapján mindenki számára hozzáférhető a felsőoktatás. Ezekből következően a törvényben felhatalmazást kap a Kormány az előnyben részesítés követelményeinek meghatározására bizonyos hallgatók csoportjainak tekintetében.

Az előnyben részesítés azonban nem alanyi jog, hanem a jogalkotó által adott kedvezmény. A jogalkotót széleskörű mérlegelési jog illeti meg a kedvezmények meghatározásánál. Ennek gyakorlása során érvényre juttathat az Alkotmányból közvetlenül le nem vezethető, esetenként rövidtávra irányadó gazdaságpolitikai, életszínvonal-politikai, szociálpolitikai és egyéb célkitűzéseket. Ekként tehát, noha a jogalkotót a kedvezmények megállapításánál is kötik az Alkotmányban meghatározott jogi korlátok, a jogalkotói mérlegelésnél nem a jogi, hanem az egyéb szempontok játsszák a meghatározó szerepet, s ebből eredően az esetleges helytelen, a társadalom érdekeivel ellentétes tartalmú mérlegelés is elsődlegesen politikai felelősséget von maga után.

A jelenlegi jogalkotói szándék arra terjed ki, hogy a hátrányos helyzetű hallgatókat, a gyermekük gondozása céljából szabadságon lévőket, illetve támogatásban részesülőket, valamint a fogyatékossággal élő hallgatókat részesítsék pozitív diszkriminációban. A jogalkotói döntés befolyásolására az állampolgároknak van lehetőségük, amennyiben jelzéssel élnek a jogalkotó felé. A jogalkotónak kell mérlegelnie, hogy kíván-e változtatni a jelenlegi helyzeten, azaz az előnyben részesítési követelményeket további hallgatói csoportokra is kiterjeszti-e. (K-OJOGB-281/2008.)

A panaszos gyermeke előrehozott érettségit tett testnevelésből, mert tudomása szerint az általa megcélzott képzésen önálló felvételi vizsgát szervez a felsőoktatási intézmény, így az előrehozott érettségi egy évvel a valódi megmérettetés - a felvételi - előtt jó gyakorlás lehet. Idén azonban azzal szembesült, hogy a megcélzott képzésen mégsem tartanak felvételi vizsgát, hanem az érettségi eredmény alapján számolják a felvételi pontokat.

A panaszost tájékoztattuk, hogy az egy évvel korábbi Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban - és mellesleg a jogszabályban is - már benne volt, hogy a sporttudományi képzéseken érettségi eredményből fogják idén számolni a pontszámot, nem igaz tehát, hogy nem tudhatták időben, milyen következményei lesznek az előrehozott érettséginek. Az érettségi rendelet pedig csak az érettségi bizonyítvány kiadása utánra engedélyezi az ismétlő vizsgát. Az előrehozott érettségit ugyanis nem gyakorlásképpen, hanem azért engedi tenni a jogalkotó, hogy az érettségiző diák utolsó évét tehermentesítse. (K-OJOG-224/2008.)

A beadványozót a felvételi eljárás során az általa másodikként megjelölt intézmény felvette. Ő azonban harmadik helyen megjelölt felsőoktatási intézménybe szeretett volna beiratkozni, vagy oda pótfelvételi során bekerülni.

Tájékoztattuk, hogy a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése értelmében a jelentkező egy felvételi eljárásban több különböző képzési szintre, illetve ugyanazon képzési szinten belül több felsőoktatási intézménybe, karra, szakra, képzési helyre, és ezeken belül különböző munkarendre, finanszírozási formára jelentkezhet. A (2) bekezdés b) pontja szerint a felvételi kérelem benyújtásakor fel kell tüntetnie, hogy milyen sorrendben kéri felvételi jelentkezéseinek elbírálását. A (3) bekezdés lehetőséget ad arra, hogy a jelentkező az általa meghatározott jelentkezési sorrendet a felvételi eljárás során a felvételi döntés időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőn belül - írásban vagy elektronikus úton - egy alkalommal módosíthassa.

Ezt követően az Oktatási Hivatal hozza meg a besorolási döntést (25. §), amikor arról születik döntés, hogy a jelentkező felvehető-e bármely általa a felvételi kérelmében megjelölt képzésre és ha igen, melyikre. Fontos szabály, hogy egyazon felvételi eljárásban a jelentkező csak egy helyre sorolható be. A jelentkezők rangsorba állításakor az Oktatási Hivatalnak a jelentkező által meghatározott jelentkezési sorrendet alapján jár el.

A fentiek értelmében tehát a sorrendnek fontos szerepe van, mert a felsőoktatási intézmények és az Oktatási Hivatal is azt figyelembe véve hozzák meg a besorolási döntést, amely a felvételi döntés alapjául szolgál.

Ha tehát valaki a rendes felvételi eljárásban felvételt nyert egy felsőoktatási intézménybe, ekkor már nem kérheti a sorrend megváltoztatását, és nincs mód arra sem, hogy a pótfelvételi eljárásban vegyen részt, mert a pótfelvételi eljárás során csak az a személy nyújthat be jelentkezést, aki az adott felvételi eljárásban nem nyújtott be jelentkezést vagy nem nyert felvételt [8. § (3) bekezdés c) pont]. (K-OJOGB-703/2008.)

A mesterképzésre való bejutásnak feltétele az alapképzési vagy főiskolai szintű oklevél megléte ezeket az okleveleket azonban csak nyelvvizsga bemutatása után kaphatják meg a hallgatók. A hozzánk forduló panaszos azt sérelmezte, hogy az ő főiskolai szakján több nyelvvizsga megléte szükséges az oklevél kiadásához, mint más szakokon, és míg az ilyen más szakokon végzetteket az oklevél birtokában máris felveszik mesterképzésekre, őt nem, mert az összes előírt nyelvvizsga hiányában nem kapta még meg a diplomáját.

A panaszos levelében leírtak és hátrányos megkülönböztetés tilalma/esélyegyenlőség biztosítása jogelvek álláspontunk szerint nem mutatnak összefüggést. A mesterképzésre - ahogyan eddig a kiegészítő alapképzésre is - csak diploma birtokában, felsőfokú végzettséggel lehet jelentkezni. Aki nem rendelkezik a bemeneti követelményként előírt felsőfokú oklevéllel, nem vehető figyelembe jelentkezőként. Hasonló ez ahhoz a követelményhez, hogy felsőoktatásba csak érettségi birtokában lehet jelentkezni.

Teljesen mindegy, hogy a jelentkező miért nem rendelkezik az előírt végzettséggel, ettől a követelménytől eltekinteni nem lehet. A nyelvvizsga pedig éppen úgy része annak a követelmény-rendszernek, amely a diploma megszerzéséhez szükséges, mint bármely vizsga letétele. Ez nem a bolognai rendszer sajátja, ez korábban is így volt. Az esélyegyenlőséget pedig éppen az biztosítja, hogy mindenkitől ugyanolyan szintű végzettséget követel meg a jogszabály bemeneti követelményként. Ahogyan nem teszünk különbséget könnyen és nehezen letehető vizsgákkal megszerezhető diplomák között, ugyanúgy nem tehetünk különbséget egy vagy több nyelvvizsgával megszerezhető diplomák között sem. Az egyetlen releváns szempont ugyanis ebben a tekintetben az, hogy mindegyik azonos szintű végzettségnek felel meg. (K-OJOG-708/2008.)