Fenntartói irányítás

Egy tanuló tájékoztatást kért azzal kapcsolatban, hogy egyházi fenntartású intézmény jogosult-e tandíj címen kötelező alapítványi hozzájárulást szedni. Kérdésével kapcsolatban tájékoztattuk, hogy a közoktatás rendszerének működtetése az állam feladata, amelyről állami szervek és a helyi önkormányzatok intézményfenntartói tevékenysége, illetve az állami, a helyi önkormányzati feladatellátás keretében gondoskodik. Emellett az állam lehetőséget biztosít egyéb jogi személyek és természetes személyek számára is, hogy oktatási intézményeket alapítsanak és bekapcsolódjanak a közoktatás rendszerébe. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 81. § (1) d) pontja értelmében, ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat, illetve nem állami szerv tartja fenn, akkor az iskolai felvétel, továbbá a tanulói jogviszony fenntartása - írásbeli megállapodásban - fizetési kötelezettséghez köthető. Ennek értelmében a nem helyi önkormányzat, illetve nem állami szerv által fenntartott oktatási intézményben írásbeli megállapodás alapján szedhető kötelező pénzbeli hozzájárulás. Ez alól kivételt jelent azonban, ha a nem helyi önkormányzat, illetve nem állami szerv által fenntartott nevelési-oktatási intézmény - a fenntartó és a feladat ellátásáért felelős helyi önkormányzat között létrejött írásbeli közoktatási megállapodás keretei között - részt vesz a fent említett önkormányzati feladatellátás keretében biztosított nevelés, oktatás megvalósításában. A közoktatási megállapodás keretében a nevelés és oktatás a tanulók számára ingyenessé válik, és a megállapodás keretei között nem lehet alkalmazni a közoktatási törvény 81. § (1) d) pontjában foglaltakat. Többek között a közoktatási megállapodásban kell rendelkezni a fenntartó által a feladatellátáshoz igénybe vehető forrásokról, valamint az ehhez nyújtott kiegészítő támogatás összegéről, továbbá azokról a szolgáltatásokról, amelyek a megállapodás alapján a gyermekek, tanulók, szülők részére ingyenessé válnak, illetőleg amelyeket térítési díjért vehetnek igénybe. Az egyházi jogi személy a Kormánnyal, illetve az oktatásért felelős miniszterrel is köthet a közoktatási feladatok ellátására kiterjedő megállapodást. Tájékoztattuk továbbá a panaszost, hogy amennyiben az intézmény eljárását is sérelmesnek érzi, úgy panaszával megkeresheti az intézmény fenntartóját. Amennyiben pedig a fenntartó nem orvosolja a sérelmezett helyzetet, akkor panaszát jelezheti a települési önkormányzat jegyzőnek, a közoktatási törvény 80. § (1) bekezdése alapján ugyanis a jegyző, főjegyző látja el a nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését. További jogorvoslati lehetőséget biztosít a közoktatási feladatkörében eljáró Oktatási Hivatal eljárása, amely hatósági ellenőrzés keretében vizsgálhatja az oktatás ingyenességére vonatkozó rendelkezések megtartását. (K-OJOGB-949/2008.)

Szülők, pedagógusok kerestek meg minket azzal a panasszal, hogy a településükön, vagy a főváros egy kerületében bezárják az általános iskolát, középiskolát illetőleg más intézménnyel összevonják, és tagintézményként fog működni a továbbiakban. Az iskolapolgárok legtöbbször azt sérelmezték, hogy az iskolabezárásról kevés információt kaptak, nem tájékoztatták őket megfelelő időben, véleményüket nem hallgatták meg. Kifogásolták pedagógusok elbocsátását, és aggodalmukat fejezték ki az oktatás megfelelő színvonalon való további folytatásáról. A panaszosoknak a fent említett jogszabályi háttérről adtunk felvilágosítást. (K-OJOGB-752/2008., K-OJOGB-770/2008., K-OJOGB-295/2008., K-OJOGB-695/2008., K-OJOGB-769/2008., K-OJOGB-406/2008., K-OJOGB750/2008., K-OJOGB-24/2008., K-OJOGB-397/2008.)

Egy szülő azzal kapcsolatban kérte hivatalunk segítségét, hogy a településen egy önkormányzati rendelet alapján döntöttek a közoktatás átszervezéséről, amely döntés a szülők szerint veszélyezteti a gyermekek biztonságos közlekedését, valamint aránytalan terhet jelent a szülők egy csoportjára nézve, mivel távol eső intézménybe kell megoldaniuk a gyermekeik eljutását és a közlekedés során egy jelzőlámpa nélküli, veszélyes főútvonalon is át kell a tanulóknak kell. Kifogásolták továbbá, hogy a busszal közlekedő diákok számára kötelezővé tették a bérlet megvásárlását, míg a külterületi diákoknak továbbra is ingyenes marad a közlekedés. A beadvány nyomán vizsgálatot indítottunk és megkerestük a település polgármesterét, mint az Általános Művelődési Központ fenntartójának képviselőjét. A fenntartó válaszában arról tájékoztatott, hogy az intézményi átszervezés lépéseiről több értekezlet keretében tájékoztatták a szülőket, akik az átszervezéssel kapcsolatos kollektív véleményüket kinyilváníthatták. A polgármester tájékoztatott továbbá, hogy a gyermekek biztonságos közlekedése érdekében kettő gyalogos átkelőhelyet építettek ki, valamint kettő digitális sebességmérőt szereltetett fel az önkormányzat. A Volán Zrt-vel kötött megállapodás szerint pedig - a tanulók biztonsága érdekében - a buszok közvetlenül az iskola épülete előtt teszik le a gyerekeket, ez mindkét feladat-ellátási helyen biztosítva van. Az ÁMK továbbá minden tanévben együttműködési megállapodást köt a települési Polgárőrséggel, a polgárőrök közlekedésbiztonsági feladatokat is ellátnak, így a főútvonal gyalogos átkelőhelyein ügyeletet tartanak. A fenntartó tájékoztatott arról is, hogy az autóbusszal történő közlekedés egy választható szolgáltatás, amelynek ára 500 forint havonta. Ez többlet terhet jelent az autóbusszal közlekedőknek, de ez egy fakultatív szolgáltatás, amit nem kötelező igénybe venni, és amely az átszervezést megelőzően is rendelkezésre állt. A külterületen élő diákok szállítását valóban az önkormányzat finanszírozza, mert ezen tanulók többsége több mint 10 kilométerre lakik az iskolától. Az új iskolai székhelyek biztonságos megközelítésével kapcsolatban a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről szóló 19/2002. (V. 8.) OM rendelet rendelkezik. A 2. számú melléklet II. 2. pontja az általános iskola településrendezési követelményei között sorolja fel, hogy magas zajterhelésű és forgalmas útvonalhoz közeli területen csak a megfelelő kültéri (növénysáv, zajvédő fal) és belső téri (ablakszigetelés) zajvédelmi megoldások esetén működhet iskola, illetőleg városokban tömegközlekedéssel jól megközelíthetőnek kell lennie. Tájékoztattuk a panaszosokat, hogy a biztonság megítélése érdekében kikérhetik a közlekedés-rendészet véleményét arról, hogy veszélytelenül megközelíthető-e az iskola. A fenntartói intézkedésekre tekintettel az ügyet lezártuk, mivel nem volt megállapítható az oktatási jogok sérelme. (K-OJOGB-781/2008.)

Egy általános iskola szülői munkaközössége az intézmény átszervezésével, nem helyi önkormányzati fenntartásba történő átengedésével kapcsolatban élt panasszal. Tájékoztattuk a beadványozót az intézményátszervezésre vonatkozó jogszabályi háttérről. Ennek keretében informáltuk továbbá arról hogy a közoktatási törvény 81. §-ban foglaltak alapján amennyiben nem helyi önkormányzat, illetve nem állami szerv által fenntartott nevelési-oktatási intézmény vesz részt a törvényben meghatározott önkormányzati feladatatok megvalósításában, a részvétel kereteit a fenntartó és a feladat ellátásáért felelős helyi önkormányzat között létrejött írásbeli megállapodás, ún. közoktatási megállapodás határozza meg. Ha a feladat ellátásáért felelős helyi önkormányzat és a fenntartó között közoktatási megállapodás van, akkor a nevelés és oktatás a gyermekek, tanulók számára ingyenessé válik, a tanulói jogviszony fenntartása fizetési kötelezettséghez nem köthető. A törvény 88. § (7) bekezdése szerint a helyi önkormányzat a tulajdonában lévő nevelési-oktatási intézmény tulajdoni vagy fenntartói jogát részben vagy egészben csak akkor engedheti át világnézeti alapon szerveződő vagy más fenntartóknak, ha azoknak a gyermekeknek, tanulóknak, akiknek a szülei nem akarják az elkötelezett, illetve az átadott nevelési-oktatási intézménybe járatni gyermeküket, a szolgáltatást továbbra is megfelelő színvonalon biztosítják oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet. (K-OJOGB-27/2008.)

Egy óvoda vezetője, a szakszervezeti bizalmival együttesen a képviselő-testület határozatának jogszerűségével kapcsolatban kérték hivatalunk állásfoglalását, miszerint a 2008/2009-es nevelési évre nézve a fenntartó az indítható óvodai csoportok számát 18 csoportra csökkentette és ennek következtében a törvényben meghatározott maximális csoportlétszámot pedig meg kívánja növelni. A panaszosokat tájékoztattuk az intézményátszervezésre vonatkozó jogszabályi háttérről. Ezen felül továbbá informáltuk a beadványozókat a közoktatási törvény 3. számú mellékletében meghatározott létszámhatárokra vonatkozó rendelkezésekről. Az óvodai nevelésre vonatkozóan átlaglétszámként 20 főt, maximális létszámként pedig 25 főt állapít meg csoportonként. Az óvodai csoportokat, oly módon kell megszervezni, hogy az óvodai csoportba, felvett gyermekek létszáma ne lépje túl a törvényben meghatározott maximális létszámot. A közoktatási törvény 102. § (2) bekezdés c) pontja értelmében a fenntartó határozza meg az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, továbbá engedélyezi az csoport átlaglétszámtól való eltérést. Az óvodai csoportokra megállapított maximális létszámot legfeljebb húsz százalékkal át lehet lépni a nevelési év indításánál, ha az óvodában legfeljebb két óvodai csoport indul; továbbá függetlenül az indított csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év során az új gyermek átvétele, felvétele miatt indokolt. Ha oktatásszervezési okok miatt indokolt, akkor a maximális létszám húsz százalékkal, illetve ezen felüli további tíz százalékkal történő túllépést a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal engedélyezheti. Az engedélyt a fenntartó kérelmére lehet megadni. A kérelemhez csatolni kell az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat egyetértését. (K-OJOGB-791/2008.)

A szülő a maximális osztálylétszámmal kapcsolatban kért tájékoztatást hivatalunktól. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 66. § (10) bekezdése értelmében az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével - az igazgató dönt. Az osztályok szervezésének szabályait a törvény 3. számú melléklete határozza meg. A melléklet szerint az iskolai osztályokat oly módon kell megszervezni, hogy a felvett tanulók létszáma ne lépje túl a mellékletben meghatározott maximális létszámot. A jogszabályban előírt maximális létszám általános iskola 1-4. évfolyamán 26, 5-8. évfolyamán 30 fő. A megállapított maximális létszámot legfeljebb húsz százalékkal át lehet lépni a tanítási év indításánál, ha az iskolában az adott évfolyamon legfeljebb két iskolai osztály indul; továbbá függetlenül az indított osztályok számától, akkor is, ha az a tanítási év során új tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt. A közoktatási törvény 102. § (2) bekezdése szerint a fenntartó engedélyezi a maximális létszámtól való eltérést. A közoktatási törvény 95/A. § (11) bekezdése értelmében a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal is engedélyezheti a jogszabályban meghatározott maximális létszám húsz százalékkal, illetve a már húsz százalékkal megnövelt maximális létszám további tíz százalékkal történő túllépését, ha az oktatásszervezési okok miatt indokolt. Az engedélyt a fenntartó kérelmére lehet megadni. A kérelemhez csatolni kell az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat egyetértését. (K-OJOGB-640/2008.)

A szülő beadványában sérelmezte az intézmény azon eljárását, ahogy szeptembertől az ötödik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatást csoportbontással szándékozott megvalósítani. Az intézmény ugyanis két ötödik osztályt indítana 22-24 fővel, amelyből matematika és magyar tantárgyból két eltérő nívójú, 23 fő körüli csoportot alakítana ki, figyelmen kívül hagyva ezzel a közoktatási törvény 3. számú mellékletének 5. pontjában szereplő csoportszervezésre meghatározott maximális létszámot. A szülő panaszával megkereste mind az intézmény vezetőségét, mind pedig a fenntartó önkormányzatot. A fenntartó álláspontja alapján az iskola ezzel a megoldással nem a hagyományos értelemben vett csoportbontást hajtja végre, és ezért az iskola nem követett el szabálysértést. Az igazgatónő nyilatkozatában arról tájékoztatott, hogy a szülői bejelentés alapján az Önkormányzat Művelődési Irodájának vezetője azonnali konzultációra hívta az igazgatónőt, ahol az eredeti tervezethez képest végül azt a megoldást hozták, hogy az iskola engedélyt és óraszámot kap egy kis létszámú (15 fős) tehetséggondozó csoportra és az osztálykereteket változatlanul hagyják. Ebbe a tehetséggondozó csoportba azok a tanulók kerülnek be, akik a 4. osztályos utolsó 3 felmérés eredményeinek átlaga alapján erre lehetőséget nyernek. A tehetséggondozó csoportba a matematika, illetve a magyar nyelv és irodalom órákon kerülnek be a tanulók. Az intézményvezető asszony tájékoztatása szerint a tantestület döntése alapján minden félév végén az előző mérési eredmények figyelembevételével biztosítják a csoportban a két osztályból való átjárhatóságot. Ennek a csoportnak a létszámára viszont már vonatkoznak a jogszabály korlátozásai. Az igazgatónő tájékoztatása szerint a fenntartóval történt egyeztetés után tartott szülői értekezleten ismertették a szülőkkel a fenti, az eredeti tervtől eltérő új megoldást, amit ellenvetés nélkül mindannyian elfogadtak. A vizsgálat nyomán megállapítottuk, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 8. §-a határozza meg a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszait. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart, ezen belül négy részre tagolódik. A bevezető és a kezdő szakaszban - az 1-4. évfolyamon - nem szakrendszerű oktatás keretében kell az oktatást megszervezni, míg az alapozó szakaszban - az 5-6. évfolyamon - részben nem szakrendszerű oktatás, részben szakrendszerű oktatás keretei között. A nem szakrendszerű oktatást az 5-6. évfolyamon, a helyi tantervben meghatározottak szerint a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozás időkeretének huszonöt-ötven százalékában kell megvalósítani, ennek keretében folyik a Nemzeti Alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése. A törvényben meghatározott keretek között tehát az iskoláknak a helyi tantervükben kell részletesen meghatározni, hogy a kötelező és nem kötelező időkeret mekkora hányadát és milyen módon fordítják a szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatásra. Az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezéssel kapcsolatos, az alapkompetenciák elmélyítését célzó törvényhozói szándékot feltehetőleg csak akkor lehet megvalósítani, ha az érintett évfolyamokon, a tanítási idő dúsításán túl, a tanulók gondosan megszervezett, képességek szerinti differenciálására is sor kerül sor. A differenciálásra javasolt szokásos és többnyire sikeres módszertani megoldások: a csoportbontás és az egyéni bánásmód. A csoportbontás tekintetében javasolt optimális megoldás, hogy a kijelölt műveltségi területeken - legalább három képességek szerint differenciált csoport (haladók, közepesek, gyengék) kialakítására kerüljön sor. A fenntartóval egyeztetett végleges megoldás tulajdonképpen ezt a hármas csoportbontást valósítja meg. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján nem szakrendszerű oktatás megszervezésére az 5. és a 6. évfolyamokon is hetente minimum 7 órát, maximum 14 órát kell felhasználni. A tanulásszervezésnél alkalmazott differenciálás során javasolt módszerek, a csoportbontás és az egyéni bánásmód esetében plusz órákra is szükség lehet az iskolában. Ezt az órakeretet a közoktatási törvény 52. § (7) bekezdése alapján a tanórán kívüli órakerettel is ki lehet egészíteni. A vizsgálat eredményeképpen megállapítottuk, hogy az igazgató intézményvezetői hatáskörében megvizsgálta a szülői panasszal összefüggésben felmerült problémát, valamint ezzel összefüggésben maradéktalanul igyekezett eleget tenni tájékoztatási kötelezettségének. A rendelkezésre álló információk alapján megállapítottuk, hogy a fenntartóval egyeztetett, a nem szakrendszerű oktatás tekintetében az intézményben megvalósított végleges megoldás a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelel. (K-OJOGB-665/2008.)