Mulasztás

Az elmúlt évekhez hasonlóan 2008-ban is nagyszámú panasz érkezett hivatalunkhoz a tanórákról történő mulasztás témakörében is, amelyre nézve a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet tartalmaz részletszabályokat. A rendelet 20.§ (2) bekezdése szerint, ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, illetve a tanuló a tanítási óráról, a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába; ha a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére - a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra; illetve ha a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja; végül ha a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. A jogszabály szövegéből tehát két dolog következik: egyfelől az, hogy minden esetben, ha a tanuló távol marad az óráról, mulasztásról beszélhetünk, másfelől pedig csak akkor beszélhetünk mulasztásról, ha a tanuló a tanóráról távol marad. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezéseket a nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell meghatározni.

Egyes esetekben az óvodai foglalkozásról, a tanóráról, illetve a kollégiumi foglalkozásról történő távolmaradást a jogszabály erejénél fogva igazoltnak kell tekinteni. Ilyen eset, ha a gyermek, tanuló beteg, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja. Az intézmény szabályozási jogköre ebben az esetben az orvosi igazolás benyújtásának eljárási rendelkezésein nem terjedhet túl. A rendelet 20. §-a szerint ugyanis a beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időben nem látogathatja az intézményt. A jogszabály nem ad arra lehetőséget, hogy a nevelési oktatási intézmény az orvosi igazolásban foglaltakat megkérdőjelezze, vagy egy orvosi igazolást ne fogadjon el. A mulasztást akkor is igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos ok miatt nem tud kötelezettségének eleget tenni. Ezzel ellentétes döntés még a házirend rendelkezéseire alapozva sem hozható. Ugyancsak igazoltnak kell tekinteni a mulasztást, ha a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába, illetve a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére - a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra. Egyéb esetekben, amennyiben a távolmaradást nem igazolják, az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

Egy szülő többek között azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy jogszerű az iskola házirendjének az a rendelkezése, hogy: "A késés, illetve mulasztás igazolatlan voltát az osztályfőnök dönti el." Tájékoztattuk a hivatal fenti álláspontjáról. (K-OJOGB-91/2008.)

Egy szülő arról érdeklődött, hogy egy általános iskola kötelezővé tehet-e egy délutáni sportversenyen való részvételt, és az erről való távolmaradást pedig büntetheti-e szaktanári figyelmeztetéssel és elégtelen osztályzattal. Tájékoztattuk, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48. § (1) bekezdés b) pontja alapján az iskola pedagógiai programjának részeként megalkotott helyi tantervben kell meghatározni az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit. A közoktatási törvény 12. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a tanuló köteles a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon részt venni. Tehát amennyiben az adott rendezvényt a pedagógiai program tartalmazza, abban az esetben az kötelező. Ezen rendelkezések alapján tehát a kötelező foglalkozásokról való távolmaradást lehet mulasztásként regisztrálni, de ahhoz kizárólag a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények fűzhetőek. A mulasztás ez alapján nem szankcionálható elégtelen érdemjeggyel. A közoktatási törvény 70. § (1) bekezdése ugyanis kimondja, hogy az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. (K-OJOGB- 533/2008.)

A rendelet 20. § (6) bekezdése szerint, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó középfokú nevelés-oktatás szakaszában a kettőszázötven tanítási órát, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, alapfokú művészetoktatási intézményben a tanítási órák egyharmadát, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

Egy igazgatóhelyettes két tanuló érdekében fordult hivatalunkhoz, akik betegségük illetve élsportoló mivoltuk miatt nem tudnak rendszeresen iskolába járni. A kérdése az volt, hogy hogyan lehetne azt elkerülni, hogy magántanulóvá kelljen válniuk. Tájékoztattuk, hogy a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20. §-a tartalmazza a mulasztásra vonatkozó rendelkezéseket. A rendelet 20. § (6) bekezdése szabályozza azon eseteket, amikor a tanuló teljesítménye a tanítási év közben mulasztások miatt nem volt érdemjeggyel értékelhető. Ennek megállapításához a rendelet együttes feltételként támasztja egyrészt az igazolt és igazolatlan mulasztások törvényben előírt mértékét, másrészt azon kitételt, hogy a tanuló teljesítménye a tanítási év közben a mulasztások miatt nem volt érdemjeggyel értékelhető. Annak megállapításához, hogy a gyermek nem osztályozható, mindkét előbb említett feltételnek teljesülnie kell, ezen feltételek fennállta esetében kötelezhető csak a tanuló osztályozóvizsgára. A fentiek alapján tehát amennyiben a tanuló mulasztásai meghaladják a törvényben rögzített mértéket, de teljesítménye a tanítási év közben érdemjeggyel értékelhető volt, ebben az esetben a tanuló az év közben szerzett érdemjegyek alapján osztályozható. (K-OJOGB-334/2008.)

Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, illetve, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Mindezeken felül - a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20. § (4) bekezdése alapján - ha a gyermek óvodai nevelésben vesz részt, egy nevelési évben hét napnál, illetve a tanköteles egy tanítási évben tíz óránál igazolatlanul többet mulaszt, az óvoda vezetője, az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt is. (K-OJOGB-468/2008., K-OJOGB-360/2008.)

Az igazolatlan mulasztás következményeiről a fent említett rendelet 28. §-a szolgál iránymutatásul. A (2) bekezdés szerint megszűnik a tanulói jogviszonya - a tanköteles tanuló kivételével - annak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi, megyei egészségbiztosítási pénztárat. A (3) bekezdés alapján megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki az alapfokú művészetoktatási intézményben igazolatlanul tíz tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.

Tartalomjegyzék

előző

következő

Az oldal tetejére

OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA
1055 - Budapest, Szalay u. 10-14.; e-mail: panasz@oktbiztos.hu

Impresszum