Beszámoló 2008





A tanév rendje

A közoktatási intézmények működésének kereteit jogszabályi előírások határozzák meg, de a tanítási év konkrét feladatainak végrehajtását helyben kell megszervezni. A tanév helyi rendjének elkészítésekor figyelembe kell venni a közoktatási törvényben és a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben megfogalmazott rendelkezéseket, továbbá tekintettel kell lenni a helyi sajátosságokra is.

Egy szülő arról kért tájékoztatást, hogy a tanuló munkaszüneti napon (jelen esetben május 1.) kötelezhető-e arra, hogy az iskola ballagási ünnepségén részt vegyen. A beadványozót tájékoztattuk, hogy az adott év beosztását a tanév rendjéről szóló oktatási és kulturális miniszteri rendelet szabályozza. Május 1. azonban nemcsak ebben az évben, hanem mindig ünnepnap, erre a napra kötelező jellegű elfoglaltságot nem lehet előírni a tanulóknak. Fakultatív módon szervezhető program ekkor is, ám ha valaki ezen nem vesz részt, azért nem szankcionálható. (K-OJOGB-490/2008.)

A tanév szervezeti kereteit, a tanév kezdő és befejező napját, valamint a tanítási szünetek időszakát a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet szabályozza. Az elmúlt évben több panasz érkezett azzal kapcsolatban, hogy a tanév mettől meddig tart, illetve, hogy ehhez igazodóan, hogyan kell kiállítani az iskolalátogatási igazolást.

 

Többen kértek tőlünk tájékoztatást arról, hogy milyen jogszabály tartalmazza, hogy a tanév mettől meddig tart, illetve, hogy ehhez igazodóan, hogyan kell kiállítani az iskolalátogatási igazolást. Az iskolák ugyanis arra hivatkozással, hogy a tanulói jogviszony nyáron szünetel, gyakran csak június 15-ig állítják ki az iskolalátogatási igazolást, ami az árvaellátásban részesülő tanulók esetében gondot jelent. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 52. § (2) bekezdése szerint a tanév, ezen belül a tanítási év rendjét az oktatásért felelős miniszter állapítja meg (17/2008. (V. 9.) OKM rendelet a 2008/2009. tanév rendjéről). A tanév rendjében kell meghatározni a tanév szervezésével kapcsolatos feladatokat, így különösen a tanév kezdő és befejező napját. Az első és az utolsó tanítási nap által meghatározott időszak a szorgalmi idő, tanítási év. Az iskolában a szorgalmi idő, tanítási év minden év szeptemberének első munkanapján kezdődik és - az érettségi vizsga s a szakmai vizsga évét kivéve - minden év június hónap 15-én, illetve, ha ez a nap nem munkanap, a június 15-ét megelőző munkanapon fejeződik be. A 2008/2009. tanév rendjéről szóló 17/2008. (V. 9.) OKM rendelet 2. § (2) bekezdése szerint a 2008/2009. tanévben a szorgalmi idő első tanítási napja - ha a hivatkozott rendelet másképp nem rendelkezik - 2008. szeptember 1. (hétfő) és utolsó tanítási napja 2009. június 15. (hétfő). Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg, ennek keretében kell rendelkezni többek között az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontjáról, ezek felhasználásáról, valamint a szünetek időtartamáról is. Ezzel összefüggésben fontos kiemelni, hogy az adott tanév lezárása, a tanévre vonatkozó tanulmányi követelmények tanuló általi teljesítése nem érinti a tanulói jogviszony fennállását, mivel a tanulói jogviszony megszűnésére kizárólag a közoktatási törvény 75. §-ban rögzített esetekben kerülhet sor. Az adott tanév lezárása ugyanígy nem jelenti a tanulói jogviszony nyári időszak alatti szünetelését, mivel tanulói jogviszonya csak annak a tanulónak szünetelhet, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, illetőleg, akit fegyelmi határozattal eltiltottak a tanév folytatásától. A fentiek alapján tehát a tanév lezárása nem érinti a tanulói jogviszony fennállását, így a jogviszony létét tanúsító iskolalátogatási igazolás kiállításának is ehhez kell igazodnia. Az iskolalátogatási papír a tanulói jogviszony igazolását tanúsító okirat, amely azt a tényt igazolja, hogy a tanévben a tanuló az adott intézményben teljesíti tankötelezettségét, vagyis a tanuló és az oktatási intézmény jogviszonyban áll egymással. A tanév rendjére tekintettel az intézmények az iskolalátogatási igazoláson az adott tanév befejező napjaként a szorgalmi időszak utolsó napját szokták feltüntetni, de ez nem érinti a tanulói jogviszony folytonosságát. (K-OJOGB-825/2008.), (K-OJOGB-785/2008.)

A közoktatási törvény a tanórai foglalkozásokat két részre osztja, a kötelező tanórai foglalkozásokra és a választható tanórai foglalkozásokra. Az iskola feladatai közé természetesen nemcsak a tanórai foglalkozások megszervezése tartozik. Vannak úgynevezett tanórán kívüli foglalkozások, amelyeket a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint meg kell szervezni.

Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét. A házirendet az óvoda, az iskola, a kollégium vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék, kollégiumszék, óvodaszék, továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. Az egyetértési jog azt jelenti, hogy az említett szervezetek egyetértése nélkül érvényes házirend nem jöhet létre.

A szülő az egésznapos iskola tanítási órán kívüli óráinak időtartamával kapcsolatban kért tájékoztatást. Az iskolaotthonos nevelésre-oktatásra vonatkozó szabályozást a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/C. §-a tartalmazza. A rendelet értelmében az elméleti oktatás keretében a tanítási órák ideje általában negyvenöt perc. Az iskola ennél rövidebb, illetve hosszabb tanítási órákat is szervezhet azzal a megkötéssel, hogy a tanítási órák ideje hatvan percnél, alapfokú művészetoktatási intézményben és művészeti szakképző iskolában kilencven percnél nem lehet hosszabb, továbbá az egy tanítási napon tartható kötelező tanórai foglalkozások számításánál a tanítási órákat negyvenöt perces órákra átszámítva kell figyelembe venni. A tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások között - a tanulók részére - szünetet kell tartani. A tanórák időtartamára vonatkozó intézmény specifikus részletszabályokról az iskola helyi szabályzatai rendelkeznek, így a nevelési-oktatási intézmény működési rendjét a szervezeti és működési szabályzat; a tanulói munkarendet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét pedig az iskola házirendje szabályozza. (K-OJOGB-458/2008.)

Egy szülő a tanórán kívüli napközis foglalkozással kapcsolatban kért tájékoztatást. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a tanulói jogok között külön kiemelve említi a tanuló azon jogát, hogy a kollégiumi, napköziotthoni, tanulószobai ellátásban részesülhet. Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A törvény 53. § (2) bekezdésében foglalt tanórán kívüli foglalkozásként meghatározott napközis és tanulószobai foglalkozás, a helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, a helyi önkormányzati feladatellátás keretében ingyenesen igénybe vehető szolgáltatás. A közoktatási törvény 53. § (3) bekezdésében foglaltak szerint az iskola köteles - a szülő igénye alapján - a felügyeletre szoruló tanuló részére a tizedik évfolyam befejezéséig, gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő iskolában valamennyi évfolyamon napközis, illetve tanulószobai foglalkozást szervezni. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozásokat olyan módon kell megszervezni, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. A közoktatási törvény szerint nem tagadható meg az első-negyedik évfolyamra járó tanuló napközis foglalkozásra, iskolaotthonos osztályba való felvétele, ha eredményes felkészülése érdekében arra szükség van. Az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, napközis osztályok (csoportok) számát a fenntartó határozza meg. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit részletesen a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. A napközis, tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elveit a nevelési-oktatási intézmény házirendje tartalmazza. (K-OJOGB-254/2008.)

Tartalomjegyzék

előző
következő

  OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA
  1055 - Budapest, Szalay u. 10-14.; e-mail: panasz@oktbiztos.hu

Impresszum  
Főoldal