Ügyrend
Az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosa Hivatalának feladatairól és működésének szabályairól 40/1999. (X. 8.) OM rendelet (a továbbiakban: Ojbr.) 1. § (6) bekezdése alapján a hivatal ügyrendjét az alábbiakban szabályozom.letölthető formátum:
|
1. § Az oktatási jogok biztosa eljárásának tárgyi hatálya
(1) Az oktatási jogok biztosa eljárásának tárgya lehet olyan egyedi ügyben hozott határozat vagy intézkedés, valamint határozat (intézkedés) elmulasztása, amely az Alkotmány 70/F. §-ában, illetve 70/G. §-ában, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben, valamint a szakképzésről szóló 1993. évi LXV. törvényben a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus, a hallgató, a kutató, illetve az oktató számára biztosított jogokat sérti, vagy a sérelem közvetlen veszélyét idézi elő. Azonos védelemben részesülnek a gyermekek, a tanulók, a szülők, a pedagógusok, a hallgatók, a kutatók és az oktatók közössége számára törvényben biztosított jogok is.
(2) Az eljárás tárgya lehet olyan egyedi ügyben hozott határozat vagy intézkedés, valamint határozat (intézkedés) elmulasztása is, amely az (1) bekezdésben meghatározott jogok tartalmát, illetve garanciáját rögzítő jogszabályi rendelkezést sért, vagy a sérelem közvetlen veszélyét idézi elő.
(3) A jogsérelem közvetlen veszélye akkor állapítható meg, ha alaposan feltehető, hogy egy határozat vagy intézkedés jövőbeli végrehajtása az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott jog sérelmét okozza.
2. § Az eljárás megindulása
(1) Az eljárás a sérelmet szenvedett fél kérelmére vagy - az oktatási jogok biztosa döntése alapján - hivatalból indul.
(2) A kérelemre induló eljárás a beadványnak az Oktatási Jogok Biztosának Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) történő megérkezésével kezdődik. A beadvány írásban - levélben, e-mailen vagy faxon - érkezhet. A hivatal fogadja a magyarországi kisebbségek anyanyelvén érkező beadványokat is, ebben az esetben biztosítja az eljáráshoz szükséges tolmácsot. A magyarországi kisebbségek nyelvén érkező beadványokkal felmerülő fordítási, tolmácsolási költségeket az Oktatási Jogok Biztosa Hivatala állja. A Hivatalhoz személyesen vagy telefonon forduló kérelmező tájékoztatást kap az írásbeli beadvány szükségességéről.
(3) A beadványt megérkezésekor az előadó iktatja. A beadványt - annak megérkezését követő 3 munkanapon belül - az oktatási jogok biztosa megvizsgálja, és az ügyet - a továbbiakban azt kezelő - ügyintézőre szignálja. A beadványok vizsgálatát és szignálását az oktatási jogok biztosa távollétében vagy eseti megbízás alapján a főosztályvezető-helyettes végzi.
3. § A hatáskör vizsgálata
(1) Az ügyintéző a hatáskör fennállását az eljárás során folyamatosan vizsgálja. Amennyiben az ügyintéző az eljárás valamely szakaszában a hatáskör hiányát észleli, javaslatot tesz az oktatási jogok biztosának a beadvány érdemi vizsgálat nélküli elutasítására, az eljárás megszüntetésére, illetve az áttételre.
(2) Az oktatási jogok biztosa a beadványt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, illetve az eljárást megszünteti, ha a beadvány nem tartozik az oktatási jogok biztosának hatáskörébe, és a beadvány áttételére nincs lehetőség.
(3) Az oktatási jogok biztosa a beadványt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, illetve az eljárást megszünteti, ha
a) a beadványt nem az arra jogosult, sérelmet szenvedett fél[, vagy annak képviselője] nyújtotta be, illetve ha - a beadvány névtelensége vagy más ok folytán - nem állapítható meg, hogy a beadványt az arra jogosult nyújtotta-e be;
b) a beadványt a kérelmező a közigazgatási eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésétől, illetve - közigazgatási jogorvoslati lehetőség hiányában - a jogerős határozat vagy intézkedés meghozatalától számított egy éven túl nyújtotta be, kivéve a jogszabállyal vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközével kapcsolatos beadványt, amely határidő nélkül előterjeszthető;
c) a kérelmező a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket - a bírósági eljárás kivételével - nem merítette ki. A közigazgatási jogorvoslati lehetőségeken kívül e körbe tartoznak azok is, amelyeket az oktatási jogszabályok biztosítanak;
d) az ügyben bírósági eljárás indult, vagy az ügy érdemében már jogerős bírósági határozat született;
e) ugyanabban az ügyben az oktatási jogok biztosa már eljárt, és a beadvány nem tartalmaz új tényeket;
f) a beadvány nyilvánvalóan alaptalan;
g) a jogsérelem az Ojbr. hatálybalépését (1999. október 23-át) megelőző egy évnél régebben keletkezett;
h) ha az abban szereplő jogsérelem csekély jelentőségű.
(4) Ha a beadványból megállapítható, hogy az ügyben más szerv rendelkezik hatáskörrel, az oktatási jogok biztosa utasítása alapján az ügyintéző erről a kérelmezőt értesíti, és a kérelmező kifejezett kérésére a beadványt átteszi.
(5) Ha a beadvány kiegészítésre szorul, az oktatási jogok biztosa utasítása alapján az ügyintéző a beadványozót rövid határidő tűzésével és a hiányok megjelölése mellett hiánypótlásra szólítja fel, és egyben figyelmezteti a hiánypótlás elmulasztásának következményeire. Ha a beadványozó a beadványt újból hiányosan adja be, vagy a hiánypótlást a megadott határidőn belül elmulasztja, az oktatási jogok biztosa a beadványt elutasítja.
(6) A beadvány elutasítása, illetve az eljárás megszüntetése mellett - lehetőség szerint - tájékoztatni kell a panaszost a jogérvényesítési lehetőségekről.
4.§ A panasz érdemi vizsgálata
(1) Ha a beadványt a 3. § alapján nem kell elutasítani, az oktatási jogok biztosa szignálását követően az ügyintéző a beadványt érdemben megvizsgálja.
(2) Az oktatási jogok biztosa utasítása alapján az ügyintéző egyeztetési eljárást indít, kivéve, ha az iratok alapján az ügy elintézhető.
(3) Az egyeztetési eljárás megindulásakor nem kerül vizsgálatra a benyújtott panasz tartalmának valódisága, ehelyett először a másik fél álláspontját kell bekérni.
(4) Az egyeztetési eljárásban az ügyintéző a beadvány tartalmáról a másik felet tájékoztatja, és - 30 napos határidő tűzésével - felhívja nyilatkozattételre, erről a kérelmezőt értesíti, valamint mindkét felet felhívja álláspontjaik közelítésére és a kérdés rendezésére. A nyilatkozattételre felhívó levél tartalmi kellékei: az iktatószám, az ügyintéző neve, telefonszáma, a beadvány tartalmának összefoglalása, azon kérdések megjelölése, melyekben a címzett nyilatkozata szükséges, a jogszabályi kötelezettség megjelölése a válaszadásra az erre rendelkezésre álló határidő megjelölésével, dátum, aláírás.
(5) A beadvány alapjául szolgáló tényeket a kérelmezőnek, míg a nyilatkozatának alapját jelentő tényeket az intézménynek kell bizonyítania. Amennyiben a kérelmező és az intézmény nyilatkozatai ellentmondanak egymásnak, és a panaszos a nyilatkozatát nem tudja megfelelő bizonyítékokkal alátámasztani, az ügyet le kell zárni.
5. § Személyes egyeztetés
(1) Az oktatási jogok biztosa - indokolt esetben - személyes egyeztetésre hívja a feleket. Az egyeztetés célja, hogy a konfliktusba került felek együttesen fejthessék ki álláspontjukat, és a hivatal munkatársainak segítségével megtalálják a mindenkinek megfelelő, jogszerű megoldást.
(2) Az egyeztetésen minden esetben két személy vesz részt a hivatal részéről. Az ügyintéző minden esetben jelen van. A hivatal részéről jelen lévő személyek szerepe az, hogy biztosítsák a hatékony megbeszélés kereteit, és megvilágítsák az ügy jogi hátterét.
(3) Az egyeztetést úgy kell megszervezni, hogy a feleknek elegendő ideje legyen egymás véleményének meghallgatására. Az eljárás során mindkét fél lehetőséget kap arra, hogy véleményét zavartalanul elmondhassa. Az egyeztetés vezetője a feleket felszólítja, hogy kizárólag az oktatással kapcsolatos kérdéseket fejtsék ki, kerüljék a személyes ellentétek hangsúlyozását. A személyes egyeztetés eredményeként nem születhet olyan megállapodás, amely jogszabályba ütközik.
(4) Ha a személyes egyeztetésről jegyzőkönyv nem készül, arról az ügyintéző feljegyzést készít.
6. § Az eljárás befejezése
(1) Amennyiben az 4. - 5. § alapján nem állapítható meg a jogsérelem megtörténte, az ügy lezárásra kerül, és erről a panaszos értesítést kap.
(2) Ha a beadvány nem az eljárás megindítására, hanem tájékoztatás kérésére irányul, a tájékoztatás abban az esetben adható meg, ha a 8. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint az oktatási jogok biztosa e tárgyban kialakított jogi állásfoglalása megszületett, vagy a rendelkezésre álló információk alapján a beadványozó kérdése egyértelműen megválaszolható.
(3) Amennyiben az intézmény a rendelkezésre álló adatok szerint a védett jogokkal kapcsolatos sérelmet saját hatáskörében nem szünteti meg, az oktatási jogok biztosa kezdeményezi az intézmény vezetőjénél a jogsérelem, illetve a jogsérelem közvetlen veszélyének megszüntetését. A kezdeményezés rövid úton (távbeszélőn, faxon, számítógépes hálózat útján) is történhet, ez esetben a kezdeményezés időpontját, módját és tartalmát az ügyiraton - megfelelő határidővel - rögzíteni kell.
(4) Ha az oktatási jogok biztosa megítélése szerint a kezdeményezés nem vezetett, vagy ésszerűtlenül hosszú idő múlva vezetne eredményre, illetve a kezdeményezés feltételei hiányoznak, az oktatási jogok biztosa a jogsérelem, illetve annak közvetlen veszélye megszüntetése céljából ajánlást tesz az intézménynek, továbbá az intézmény törvényességi felügyeletét, illetve irányítását ellátó szervnek.
(5) Az ajánlás és a kezdeményezés tartalmi kellékei: az iktatószám, az ügyintéző neve, telefonszáma, a tényállás összefoglalása, az oktatási jogok biztosának jogi álláspontja, a hivatkozott jogszabályhelyek megjelölése, az ajánlás vagy a kezdeményezés megfogalmazása, a jogszabályi kötelezettség megjelölése a válaszadásra az erre rendelkezésre álló határidő megjelölésével, dátum, aláírás.
(6) Ha a címzett az oktatási jogok biztosa kezdeményezése tartalmát válaszában nem fogadja el, az oktatási jogok biztosa javasolhatja az álláspontok közelítését.
(7) Az oktatási jogok biztosa kezdeményezését, valamint ajánlását visszavonhatja, módosíthatja, illetve új kezdeményezést vagy ajánlást fogalmazhat meg.
(8) Az oktatási jogok biztosa a tudomására jutott jogsértéssel kapcsolatban az eljárásra jogosult hatóságot megkeresi, bejelentést, illetve feljelentést tesz.
(9) Amennyiben az oktatási jogok biztosa megállapítja, hogy a védett jogok sérelme, illetve annak közvetlen veszélye a jogi szabályozás vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze rendelkezése hiányosságaira vezethető vissza, a jogsérelem elkerülése, illetve megszüntetése érdekében az oktatási miniszternek javaslatot tesz a jogszabály (az állami irányítás egyéb jogi eszköze) kiadására, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére.
7. § Hivatalból indított vizsgálat
(1) Az oktatási jogok biztosa az Ojbr. 9. § (1) bekezdése alapján hivatalból eljárást indíthat, ha a jogszabály (állami irányítás egyéb jogi eszköze), illetve az intézmény döntése, intézkedése, mulasztása súlyos, vagy az állampolgárok nagyobb csoportját érintő jogsérelmet okoz, vagy annak közvetlen veszélyét idézi elő.
(2) Hivatalból akkor indítható vizsgálat, ha a jogorvoslati eljárás jogerős befejezésére a rendelet hatálybalépése után került sor.
(3) A hivatal működése során tudomására jutott súlyos vagy az állampolgárok nagyobb csoportját érintő jogsérelmekkel kapcsolatban az oktatási jogok biztosa hivatalból átfogó vizsgálatokat indíthat. A vizsgálatok elvégzésére külső szakértőket vonhat be.
8. § Általános rendelkezések
(1) Az ügy intézője munkáját az oktatási jogok biztosa utasítása alapján végzi.
(2) Az ügyintéző munkája során a beérkezett aktákat tanulmányozza, a dokumentumokat a jogszabályi rendelkezésekkel összeveti, tartja a kapcsolatot a felekkel, javaslatot tesz az oktatási jogok biztosának a szükséges intézkedésekre, javaslatot tesz szakértő bevonására, valamint állásfoglalás bekérésére az Oktatási Minisztérium valamely szervezeti egységétől, válaszlevél-tervezetet készít, a leveleket aláírásra előkészíti, javaslatot tesz az ügy lezárására. Ha a folyamatban lévő ügyben az ügyintéző a felekkel telefonon vagy személyesen tárgyal, arról feljegyzést készít.
(3) Az Oktatási Jogok Biztosa Hivatalához érkező dokumentumokat a hivatal az Oktatási Minisztérium központi iktatórendszerén belül elkülönített, más által nem hozzáférhető módon tartja nyilván.
(4) Az ügyintézés folyamatának rögzítésére a hivatal adatbázist létesít, melyben az ügyintéző folyamatosan rögzíti az eljárás során megtett lépéseket.
(5) Az érdemi levelek aláírása az oktatási jogok biztosa feladata, akadályoztatása vagy eseti megbízás esetén a helyettese rendelkezik aláírási joggal.
(6) Az eljárás során az ügyintéző az iratok hozzá történő megérkezését követő két héten belül tesz javaslatot a soron következő intézkedésre az oktatási jogok biztosának.
(7) Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz az oktatási jogok biztosa nyilatkozattételre való felhívására, valamint kezdeményezésére, illetve ajánlására, az ügyintéző felszólítja a címzettet a válaszadásra. A nyilatkozattétel és a kezdeményezés esetében az újabb határidő eltelte után a felettes szervhez fordul ajánlásával.
(8) Az oktatási jogok biztosa a kérelmező személyes adatait - ellenkező kérelem hiányában - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénynek megfelelően kezeli. Erre a tényre a kérelmező figyelmét fel kell hívni.
(9) A kérelemre indult eljárásban a kérelmezőnek a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását - a (9) bekezdésben említett kivétellel - vélelmezni kell. Erre a tényre az érintett figyelmét fel kell hívni. [A kérelmező személyes adatainak továbbítására csak akkor kerülhet sor, ha az a kérelem elintézéséhez nélkülözhetetlen.]
(10) A kérelmező kérheti neve elhallgatását. Ha a vizsgálat nem folytatható le a panaszos személyes adatainak továbbítása nélkül, és a kérelmező a névtelenség iránti kérelméről - a következményekről való tájékoztatás után - nem mond le, az oktatási jogok biztosa a beadványt elutasítja.
(11) Az állásfoglalások nyilvánosak, amelyekről a Hivatal munkatársain kívüli személyeknek is tájékoztatás adható. A megkeresett intézmény válaszlevelének tartalmáról tájékoztatást adni az oktatási jogok biztosának engedélyével lehet. Tájékoztatás csak olyan módon adható, hogy abból a beadványozó és az eljárásban érintett természetes személyek kiléte ne legyen megismerhető, illetve arra ne lehessen egyértelmű következtetést levonni. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó azon személyes adatokra, amelyek törvény alapján nyilvánosak, vagy az érintett hozzájárulása nélkül nyilvánosságra hozhatók. A tájékoztatás történhet az állásfoglalást tartalmazó levél, a válaszlevél megfelelően anonimizált másolatával. E rendelkezés alkalmazásában állásfoglalás: az oktatási jogok biztosa által megfelelően kiadmányozott irat. A kérelmező személyes adatainak továbbítására a (7)-(9) bekezdések irányadóak.
(12) Az Oktatási Minisztérium központi iktatórendszere mellett a Hivatal az ügyeket adatbázisában tartja nyilván. Az adatbázis ügyre vonatkozó részének kitöltését az ügyintéző végzi.
(13) A tipikus vagy elvi jelentőségű állásfoglalásokat az ügyintézők folyamatosan összegyűjtik. Az állásfoglalások az adott tárgyban tájékoztatást kérők rendelkezésére bocsáthatók.
(14) A oktatási jogok biztosa állásfoglalást kérhet az Oktatási Minisztérium bármely főosztályától.
9. § A hivatal munkarendje
(1) A köztisztviselő munkaideje a köztisztviselői törvényben meghatározott 40 munkaóra.
(2) A. 9.00-15.00. közötti időszak törzsidő - ekkor minden munkatársnak kötelező a hivatalban tartózkodnia, kivéve ha hivatalos okból van távol.
(3) A hivatalhoz forduló panaszosoknak lehetősége van személyesen is megkeresni a hivatal munkatársait. A személyes megbeszélésre előzetes időpont-egyeztetést követően kerülhet sor. A tárgyalást - a panaszos kérését figyelembe véve - az oktatási jogok biztosa vagy egy munkatársa folytatja le.
(4) Az oktatási jogok biztosa heti rendszerességgel értekezletet tart, melyen az ügyintézők az elvi jelentőségű döntést igénylő ügyeket bemutatják, és az oktatási jogok biztosával megvitatják.
Aáry-Tamás Lajos
oktatási jogok biztosa