I. Bevezetés

1. A tervezett kutatás előzményei, indokai

Az elmúlt évek szociológiai kutatásainak tapasztalta, hogy a diákjogok és általában az iskolapolgárok jogai nem érvényesülnek a megfelelő mértékben a magyar közoktatásban. Sem a diákok, sem a pedagógusok nem tudják, hogyan képviseljék saját érdekeiket, s azzal sincsenek tisztában, milyen jogaik és kötelezettségeik vannak. Tapasztalat továbbá, hogy a jogokat és a kötelezettségeket egymástól elválasztva, egymással szembeállítva kezelik a közoktatás szereplői. Az iskolákból - feltételezhetően - hiányoznak azok a technikák, melyek a diák- és pedagógusjogokat a megfelelő módón érvényesíteni hivatottak, s lehetővé teszik a konfliktusok partneri viszonyban történő megoldását.

Az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosának Hivatala által megrendelt szociológiai kutatás célja az volt, hogy kvantitatív és kvalitatív módszerekkel egyaránt vizsgálat alá vessük a közoktatási intézményekben az iskolapolgárok jogainak érvényesülését. Szociológiai vizsgálatunk megvilágítja azokat a társadalmi okokat, melyek akadályozzák az iskola demokratikus működését. Nem a bűnbakok előtalálása a célunk, hanem a javaslattétel segítése olyan jogszabályok megalkotására, illetve a mindennapos gyakorlatra ható oktatáspolitikai változtatásokra, melyek a jogok érvényesüléséhez vezetnek.

A kutatás során a diák-, pedagógus- és szülői jogok érvényesülését kívántuk nagyító alá vonni. Arra voltunk kíváncsiak, mely iskolákban jutnak érvényre az egyes iskolapolgárok jogai egymással harmonizálva, illetve melyekben nem. Ez utóbbiak esetében pedig a társadalomkutatás módszereit segítségül hívva azt szerettük volna feltérképezni, hogy milyen háttér okok játszanak szerepet a jogsértések, illetve a nem megfelelő jogalkalmazás során.

Az állampolgári szocializáció, a középiskolai jogtudatosság kialakításának vizsgálatakor a következő gondolatokból indultunk ki:

1) nem beszélhetünk elszigetelten diák- illetve pedagógusjogokról, hanem általában és egységesen az iskolapolgárok jogairól (és az ezek érvényesüléséhez nélkülözhetetlen kötelezettségekről)

2) az iskolapolgárok jogai mindaddig nem tudnak érvényesülni, amíg nem áll minden szereplő érdekében a jogérvényesítés fontossága

3) az iskola felnőtt dolgozói maguk is sok esetben kiszolgáltatottak, így az iskola kiváló terepe lehet a jogtudatosságra való közös szocializációnak

4) szükséges, de nem elégséges feltétel a jogismeret, a jogtudatosság kialakulása csak a jogszerűen működő iskola keretei között mehet végbe.

Tartalomjegyzék