Tartalomjegyzék

5. Iskolai erőszak a vezető napilapok tükrében

Közismert, hogy a média komoly szerepet játszik a közvélemény formálásában, ekképpen maga is politikai tényező. Ezért fontos számunkra, hogy áttekintsük - ha nem is a teljes nyomtatott sajtót - a két legnagyobb példányszámú napilapot, amelyek a közvélemény alakításában jelentős szerepet töltenek be. E két lapban vizsgáljuk az iskolai erőszak témájának napirendre kerülését és az ezzel kapcsolatos cikkek megjelenésének dinamikáját.

A cikkszám növekedésén kívül természetesen a tartalmat is érdemes közelebbről megvizsgálni. Kíváncsiak vagyunk például arra is, hogy az iskolában előforduló agressziófajták közül mindegyiket azonos súllyal kezeli-e a sajtó, vagy a figyelmét inkább a különösen meghökkentő, megrázó estekre fordítja, háttérbe szorítva ezzel az iskolai hétköznapokban folyamatosan meglévő, az előbbiekhez képest elenyésző súlyú - és sokszor elfogadhatónak, természetesnek tartott - eseteket, mint például a tanítási óra fegyelmét erőszakos módszerekkel fenntartó tanári magatartást, vagy a diákok egymás közötti agresszióját.

Az ombudsmani vizsgálat megközelítési módjából fakad, hogy nem térhet ki, ezért nem is foglalkozik a két ellentétes irányt követő lap kormányzati vagy ellenzéki politikát támogató-támadó magatartásával, s csak annyit jegyzünk meg, hogy az iskolai erőszak ügyének közlési gyakorisága és okainak magyarázata beleilleszkedik az általános belpolitikai ügyek eltérő kezelési mintázatába.

Módszertan

A napisajtó vizsgálatához a Népszabadság és a Magyar Nemzet1 cikkeit használtuk fel. Célunk elsősorban a cikkszám növekedésének (vagyis a téma napirenden tartásának) vizsgálata volt egy meghatározott időszakban, de ennek kapcsán kigyűjtöttük a konkrét eseteket is, amelyekről a lapok beszámoltak.

Annak érdekében, hogy egyetlen releváns cikk se maradjon ki, mindkét napilap internetes keresőjében az "iskola" szó előfordulására kerestünk rá 2008. január 1. és 2009 októbere között2 és az így kapott cikkek közül választottuk ki azokat, amelyek az iskolai erőszak témaköréhez tartozhatnak. Vizsgálatunk témája hasonló Marusnik Tünde (2009) elemzéséhez, csakhogy az általunk végzett kutatás hosszabb időt és kevesebb lapot ölel fel, és módszere is eltérő.

Az iskolai erőszak témakörébe kerültek az olyan hosszabb-rövidebb cikkek, hírek, amelyek tanárok és diákok egymás közötti fizikai vagy verbális erőszakos cselekményéről tudósítottak és az olyanok is, amelyek szerint szülő, vagy felnőtt rokon lépett fel erőszakosan gyereke tanárával vagy iskolatársával szemben. Ebbe a listába vettük fel azokat a diákagressziót, bűncselekményeket ismertető híreket is, amelyek nemcsak az iskola területén, hanem azon kívül történtek, ha a cikk szerint a szereplők az iskolából ismerték egymást.

Felvettük listánkba a külföldi esetekről szóló cikkeket is. Az "erőszak" kategóriába soroltuk a lövöldözést, verekedést, a zsarolást, a fenyegetést, a megszégyenítést és a rongálást, lopást, valamint a megrontást is - akár bizonyított tényként, akár csak gyanúként merült fel. A tanárok vagy diákok által elkövetett öngyilkosságokat csak akkor vettük tekintetbe, ha a tettet az iskolai életben elkövetett vagy elszenvedett agresszió motiválta. A hosszabb véleménycikkek közül bekerültek azok is, amelyekben az iskolai erőszakról, tanárverésekről, a fiatalkori agresszióról említést tesznek a szerzők, még akkor is, ha a fókuszban nem ez, hanem a fiatalkori bűnözés vagy éppen a kormány vagy az Oktatási Minisztérium teljesítményének értékelése áll.

Elkülönítve kezeltük azokat az eseteket, amelyek noha valamiképpen kapcsolódnak az iskolai erőszakhoz, mégis messzire vezetnek a hozzájuk kapcsolódó cikkek. A csepeli kettősgyilkosság esetében például a legtöbb cikk a nyomozásról, büntetőeljárásról szólt, az esztergomi iskolaigazgató elleni sztrájk pedig hamar politikai jelentőséget kapott. Fontos azonban, hogy ezek az ügyek befolyásolták az iskolai agresszió diskurzusát, így kihagyásuk éppen annyira torzítás, mintha minden cikk a vizsgálatba került volna.

Az iskolai erőszak megjelenése a hírekben

Három, egymástól független, de egymást követő 2008. március végi eset közlése nyomán vált az iskolai erőszak ügye az általános közbeszéd tárgyává, de nem előzmények nélkül. Úgy tűnik, hogy az iskolai erőszak médiában való tálalásának forgatókönyve már januárban elkészült. Egy tizenkét éves romániai roma kisfiú késsel fenyegette az embereket a Blaha Lujza téren, és végül meg is szúrt egy tizenöt éves fiút. Annak hatására, hogy a kisfiú fenyegetőzéséről a televízió által is bemutatott videó készült, és a lapok többször is visszatértek az esethez, - melyben a szerkesztői eltérően értékelték a helyzetet -, a gyermekekhez kötődő erőszak témájú cikkek száma éppen úgy megnőtt, mint később, a márciusi fizikatanár-verés esetében.

Az alábbi ábra alapján könnyen lehet azonosítani az iskolai fizikai agresszió tematizálódásának időpontját. Meg sem kíséreltünk feltárni, mitől vált a társadalmi közhangulat hirtelen érzékenyebbé az iskolában előforduló és iskolai szereplőket érintő erőszakra, hiszen a sajtó a korábbi hónapokban is közölt a hír-robbanást előidéző eseteket, csak annyi bizonyos, hogy 2008 márciusában valami történt. Nem tudjuk, hogy mivel magyarázható e nagyfokú érzékenység és még azt sem, hogy véletlenül, vagy tudatosan formálták-e a közgondolkodást, csupán az iskolai - főként a fizikai - erőszak egyre növekvő tematizálásának a tényét tudjuk megállapítani. Ettől az időponttól kezdve, másfél év alatt az erőszakról szóló cikkek száma folyamatosan növekedett, a két napilap cikkeit összesen tekintve megötszöröződött .(A vizsgált időszak kezdetétől naponta megjelent hírek száma hozzáadódik a korábban megjelentekhez.)

1 . ábra
Iskolai agresszióval kapcsolatos cikkek növekedése: a Népszabadság és a Magyar Nemzet cikkszáma 2008. január 1. és 2009. november 1. között (kumulált adatok)

A sajtót felbolygató első esemény március 21-én, romák által lakott körzetben lévő a józsefvárosi Erdélyi Utcai Általános Iskola és Gimnáziumban történt. A Blikk "Diákterror. Megverte tanárát " című tudósítása szerint egy tizenhat éves roma fiú megalázta, megrúgta és egy fémrúddal fenyegette fizikatanárát, s hozzá is ért vele. Az eseményről az egyik osztálytárs mobiltelefon-felvételt készített, amely felkerült a YouTube-ra3, és leadták a híradókban is, A helyzet értelmezését bonyolította, hogy az iskola igazgatónője később azt nyilatkozta, hogy szerinte nemcsak a feltűnést kereső fiú a felelős a történtekért, hanem a pedagógus magatartása is közrejátszott ebben, aki - az igazgatónő szavai szerint - a hibáit beismerve fel is mondott.

Az iskolai erőszak tematizálódásában döntő mozzanatnak tekinthetjük, hogy egy bulvárlap bulvár hírét a komoly, magukat tárgyszerűnek mutató vezető napilapok átvették, és ezzel jelentős súlyt és komolyságot adtak a történteknek.

A hasonló témájú cikkek sora jelent meg egymás után. Március 21-én Újpest polgármestere az összes önkormányzati fenntartású kerületi iskolából - jogellenesen - kitiltotta azt a tizenöt éves fiút, aki hetekkel korábban verte meg a tanárát, de az esemény hírértéke ekkorra nőtt meg.

A harmadik pedig - ugyancsak március végén - egy kaposvári lány esete volt, aki már addig is zavarta az órákat, verekedett az osztálytársaival, ezúttal pedig leköpte a tanárát. Őt szintén kizárták a kereskedelmi és vendéglátó-ipari szakközépiskolából.

További esetek

2008 májusában egy bökönyi fiú ököllel megütött egy - amúgy az öccsét korábban megpofozó - tanárt, és ezt az ügyet az iskolákban általában uralkodó tanárverés egy esetének mutatták be. Ugyanebben a hónapban Pakson egy szülő támadt rá gyereke igazgatónőjére és tanárára, és ennek kapcsán felmerült, hogyan védhetné meg magát az iskola az ilyen helyzetekben.

Ezek után - feltehetőleg a tanárokat érő fizikai agresszió hiányában - a lapok szerkesztői áttértek a diákok közötti elborzasztó agresszióról szóló ismertetésekre. Kaposvári középiskolások vésővel verték meg tizenhét éves iskolatársukat, aki belehalt a bántalmazásba. Olvashattuk, hogy zsarolnak és rabolnak az iskolában vagy környezetében: kisebb gyerekek pénzét szedték el a nagyobbak.

Az ilyen híreket a júniusban elkezdődött a nyári szünet kezdetéig közöltek, de egyes lapok még augusztus elejéig folyamatosan cikkeztek az iskolai erőszakról. Új hazai ügy ugyan nem került elő, de az amerikai diáklövöldözés hírével továbbra is fenntartották a magyar iskolai erőszak témáját. A szeptember 23-án történt finnországi iskolai lövöldözés újra katalizálta az iskolai erőszakról szóló cikkek megjelenését. A téma iránt fenntartott érzékenységet tovább táplálta, hogy októberben és novemberben is vert diák tanárt, szülő tanárt és diák diákot. Decemberben ebben a témában cikk nem jelent meg.

A később közölt cikkek kisebb részt a tanárokat érő fizikai agresszióról számoltak be, nagyobb arányban a diákok egymás közötti durva agresszióját ismertető eseteket közöltek.

Már a 2009 januárja sokkoló hírekkel kezdődött: értelmi fogyatékkal élő gyerekekkel foglalkozó tiszalöki bentlakásos iskola egyik lányneveltjét két iskolatársa bántalmazta és megerőszakolta . Partvisnyelet dugtak a végbelébe egy 16 éves fiúnak a mátészalkai mezőgazdasági szakközépiskola kollégiumában. Az egyik vezető lap tudósítása szerint "két 10-12 éves lány bántalmazott egy kilencéves lányt a fábiánházai általános iskola vécéjében, majd több diák szeme láttára erőszakkal egy vécékefe nyelét dugták a hüvelyébe". Ugyancsak januárban olvashattuk a Magyar Nemzetben, hogy egy almamelléki diákotthon zuhanyozójában egy óvódást aláztak meg az idősebbek. Mohácson pedig egy tizenéves lány pofozta meg osztálytársnőjét. Karancslapujtőn egy tizenhét éves gimnazista arccsontját törte el a bátyjával együtt egy általános iskolai diák. Az év második hónapjában kapuvári diákok verték egymást agyrázkódásig, Barcson pedig grafitceruzát szúrt osztálytársa felkarjába egy diák. "Diáktársa nyugtatót tett egy 15 éves hajdúhadházi fiatal poharába az iskolában." - számol be egy másik vezető lap. Általános felháborodást keltő hír volt, hogy pécsi diákok macskákat kínoztak.

Hosszú idő után ismét tanárokat érő erőszakról olvashattunk. Szigetvár mellett egy nagymama pofozkodott, Mándokon pedig egy anyuka, mert a lányát nem vették be az iskolai színdarabba. Makón két tinédzser egy igazgatóval került szóváltásba, de később a szülők ütötték meg az iskola első emberét. A VIII. kerületben azért támadt egy rokon a gyerek tanárnőjére, mert az leszidta a diákot, amikor egy társukat többen a hóban fürdették.

Még mindig februárban történt, hogy egy szentesi diák hátracsavarta tanára kezét és félrelökte, mert az nem hagyta kimenni az iskolából. Egy rakamazi általános iskolában egy szülő pofozott fel egy negyedikes gyermeket.

Márciusban, miután egy szécsényi fiút rendre utasított a tanára - "az óra utáni szünetben a fiú az iskola folyosóján kétszer bordatájékon rúgta az 52 éves tanárnőt, majd hozzávágta a táskáját" - olvashattuk. Főcímek között pedig ezek találhatóak: "Az iskolapaddal rontott tanárára egy fiatal Kecskeméten", "Magántanuló bántalmazta az igazgatóhelyettest Valkón". Pacsán szülők fenyegettek meg egy iskolaigazgató-helyettest. A diák-diák erőszak is jelen van a hónap hírei között: Komlón egy tizenöt éves fiú részegen verekedett az iskolában, egy bátorterenyei fiút pedig három társa verte meg, mert árulkodott. Egy, még januári zalai verekedős-megalázós esetről márciusban már mobiltelefon felvétel is előkerült.

Áprilisban arról írtak a lapok, hogy "Mátészalkán egy 27 éves férfi bántalmazta a gyermekjóléti szolgálat munkatársát, míg egy 29 éves rakamazi férfi megfenyegette az általános iskola egyik vezetőjét, s munkájának feladására akarta kényszeríteni". A diákok közötti konfliktusok közül említésre érdemes, hogy Dunaegyházán nagyobb fiúk siettek a kisebbek "segítségére" egy iskolai verekedésben, Tiszatenyőn viszont egy elsős fejbe rugdosta egy másodikos társát.

Májusban Baján diák vert diákot, Salgótarjánban szülő tanárt. Júniusban Jászapátiban "A fia magatartásbeli problémái miatt verte meg a tanárnőt egy anya". Az év vége felé még kiviláglott, hogy Kecskeméten rendszeresen elvették egy kisfiútól a pénzét iskolatársai, de ő még mindig jobban járt, mint az a tizennégy éves lány, akit Kerepesen bántalmaztak "cigány lányok" az iskolaudvaron.

Szeptemberben intenzív osztályra került egy fiú, akit kaposvári iskolája előtt vert meg egy "kigyúrt" fiatalember, aki az újság szerint a húgát ért sérelmet szerette volna megtorolni. Orosházán szülők verekedtek össze az iskola előtt gyerekeik konfliktusa miatt (az iskolai erőszak új típusa - a szülő-szülő felállás). Végül októberben Hódmezővásárhely került az iskolai erőszakról szóló cikkek középpontjába: egy szülő azért bántalmazta a gyereke tanárát, mert az meghúzta a kislány haját. A tanárnő is megszólalt az ügyben - elmondása szerint a kislány tépkedte a fák leveleit és ő csak demonstrálni szerette volna, hogy mit érezhet ilyenkor a fa.

A fenti ismertetés alapján látható, hogy a hírek mindegyike valóban különösen durva, elborzasztó és megrázó eseményekről tudósít, amelyek általában a "bulvár" műfaj szabályait követik. Feltűnő, hogy a két mértékadó napilap az iskolai erőszak köréből a bulvár elemeket emelte ki, ezzel folyamatosan egy rettenetes, ijesztő és veszélyes iskolai világ részletes képét rajzolva meg. Nem tudjuk azonban, hogy ebben a szerkesztőségi magatartásban figyelemfelhívó voltuk miatt közölték a megrázó híreket, vagy pedig lehetőséget láttak bennük, hogy kinyilváníthassák a maguk értékrendjét, benne az oktatási kormányzatról alkotott véleményüket.

Csak a sajtót elemezve is kétségtelen, hogy az iskolai erőszak jelenős közpolitikai üggyé vált, melyben a kormánypárt és az ellenzék a szerepének megfelelően ütközött, ezzel fényt vetítve az iskolában uralkodó agresszió korábban szerény figyelmet kapott területére, amellyel összefüggésben az oktatási jogok biztosa vizsgálatával együtt számos tárgyszerű kutatás kezdődött ( Paksi, 2009; Földes - Lannert, 2009). Regionális konferenciákat szervezett az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, sőt mozgalmat is indított " Erőszakmentes és egészségtudatos iskola" névvel. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Intézet " Tolerancia nap" -ot szervezett, amelynek díszvendége Elliot Aronson volt. Az oktatási és kulturális miniszter "Az iskola biztonságáért" bizottságot állított fel, jelezve az ügy fontosságát.


1 Valamint online változataik (NOL, MNO)
2 Majd kiegészítésként a "tanárverés" kifejezésre is, de ezzel a cikkszám minimális mértékben nőtt (a vizsgált időszakban napilaponként 2-3 darabbal)
3 http://www.youtube.com/watch?v=-vz0TBz2n98

Tartalomjegyzék

előző előző következő következő