Egy szülő állítása szerint az iskola testnevelő tanára úgy késztette a feladatok elvégzésére a tanulókat, hogy gombostűvel szurkálta, illetve gyűrűvel ütötte őket. Az igazgató felkérésünk nyomán vizsgálatot indított, amelynek során az iskola tanulói kérdőívek kitöltésével névtelenül kifejthették véleményüket a pedagógus módszereivel kapcsolatban, valamint az iskola szülői munkaközössége is gyűlést tartott, ahol megvitatták a problémát. Sem a tanulók, sem a szülők nem erősítették meg a panaszos kifogásait. Az ügyet oktatási jogsérelem hiányában lezártuk. (K-OJOG-116/2001.)

Egy tanulót szülei elmondása szerint biológia tanára tettleg bántalmazott. Az igazgató nyilatkozatában azzal érvelt, hogy a tanuló egész órán nagyon fegyelmezetlen volt, magatartásával zavarta tanára és társai munkáját. A rendhez és fegyelemhez szokott tanár egy idő után nem volt hajlandó tovább tűrni a diák viselkedését, ezért nyakánál fogva kivezette őt a tanteremből. Mivel a szülői panasz megalapozottnak bizonyult, azzal a kezdeményezéssel fordultunk az iskola igazgatójához, hogy vezetői hatáskörében tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a jövőben a pedagógusok csak olyan fegyelmező intézkedéseket alkalmazzanak, amelyekkel nem sértik a tanulók emberi méltóságát, személyiségi jogait. (K-OJOG-63/2001.)

A szülői panaszok nyomán állásfoglalásunkban kifejtettük, hogy a pedagógusnak a felügyeletre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekből eredően az a kötelezettsége, hogy megtegyen mindent az olyan jellegű konfliktusok megakadályozása érdekében, amelyek a tanulók között verekedéshez, bántalmazáshoz vezethetnek. (K-OJOG-226/2001., K-OJOG-572/2001.)

Egy intézményvezető a következő problémával kapcsolatban kért állásfoglalást. Az iskola egyik diákja testnevelés órán rendetlenkedett, zavarta a tanítást. Viselkedése miatt tanára és a testnevelő munkaközösség vezetője is megrótta. Ezt követően a tanuló édesapja bement az iskolába, és mindkét pedagógust megverte. A testnevelő tanár bántalmazásában a tanuló is közreműködött. A tanuló ellen fegyelmi eljárást indítottak. Az igazgató abban a kérdésben kérte állásfoglalásunkat, felmentheti-e a diákot, a cselekmény súlyára tekintettel a fegyelmi eljárás idejére az iskolába járás alól. Megállapítottuk, hogy a pedagógus szándékos fizikai bántalmazása olyan súlyos és vétkes kötelességszegés, amely esetén fegyelmi eljárás megindításának van helye, ám a tanuló az eljárás befejezéséig nem menthető fel az óralátogatás alól. Az eset büntetőjogi felelősséget felvető elemeivel kapcsolatban nem rendelkeztünk hatáskörrel, ezért csupán tájékoztattuk az igazgatót arról, hogy a bántalmazott pedagógusok tehetnek büntető feljelentést, mivel ez a bűncselekmény csak magánindítványra büntethető. (49228/2001.)

Egy szülő panaszolta, hogy gyermekét tanára több alkalommal cicababának szólította, illetve olyan kifejezéseket használt, amelyet a tanuló sértőnek és igazságtalannak tartott. A panaszos szerint az iskolában más tanárok is durván beszéltek a diákokkal, és ez több tanulónál lelki sérülésekhez vezetett. Ezt kifogásolva néhány szülő megkereste a fővárosi önkormányzatot. A fővárosi főjegyző az alapítványi fenntartású iskolára vonatkozóan törvényességi ellenőrzést kezdeményezett a fenntartónál. A fenntartó megállapította, hogy a szülői panasz alapos, ezért intézkedett annak érdekében, hogy hasonló jogsértések a jövőben ne forduljanak elő az iskolában. Tekintettel arra, hogy a fenntartó közreműködésével a jogsérelmet orvosolták, az ügyet lezártuk. (K-OJOG-156/2001.)

Egy tanár beadványa szerint az iskolában működő diákönkormányzat alapított egy díjat, amellyel a legkiválóbb pedagógusokat kívánta jutalmazni. Minden évben az összes osztállyal kitöltettek egy kérdőívet, amelyen a tanulók értékelték tanáraikat, véleményt mondtak a pedagógusok szakmai munkájáról, személyiségéről, külső megjelenéséről. A kérdőívek alapján kialakult egy rangsor a tanárok között, amelyet nyilvánosságra hoztak, s az első három helyezettet a diákönkormányzat jutalomban részesítette. A panaszos kifogásolta az eljárást, véleménye szerint mindez a pedagógusok megbélyegzését, személyiségi jogainak sérelmét eredményezte, ezért állásfoglalásunkat kérte a kérdésben. A közoktatási törvény 11. § (1) bekezdés g) pontja szerint a tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról. Mindezek alapján a tanulók nem követtek el jogsértést, amikor kitöltötték a kérdőíveket. A pedagógusokat azonban megilleti a személyes adatok védelméhez fűződő jog. A kérdőíven szereplő adatok az adatvédelmi törvény értelmében személyes adatoknak minősülnek, kezelésükre csak az érintettek hozzájárulásával van lehetőség. A pedagógusok beleegyezése nélkül tehát a kérdőíveken szereplő adatok, valamint az, hogy melyik tanár hányadik helyezett lett, nem kezelhetők és nem tehetők közzé. (K-OJOG-466/2001.)

Egy középiskolai tanár kifogásolta, hogy egy szülői petíció nyomán végzős osztályában nem taníthatott többé. A panaszos szerint az igazgatói intézkedésre alapos ok nélkül, emberi méltóságának megsértésével került sor, hiszen munkájával kapcsolatban ezt megelőzően semmilyen kifogás nem merült fel, és az igazgató úgy adott helyt a szülők kérésének, hogy előtte az ő álláspontját nem hallgatta meg. Az igazgató arról tájékoztatta hivatalunkat, hogy - mivel a pedagógus tanulmányokat folytat, és így gyakran kell őt helyettesíteni - a tanulók érdekében másik tanárt jelölt ki az osztály számára. Megállapítottuk, hogy a közoktatási intézményekben a vezető feladata és joga az oktatómunka irányítása, ezen belül annak meghatározása, hogy egy pedagógus az iskola mely csoportját, osztályát tanítja, e döntés önmagában nem jelenti az emberi méltóság sérelmét. (K-OJOG-162/2001.)

Egy beadványozót kérésére arról tájékoztattunk, hogy a közoktatási törvény 40. § (7) bekezdése szerint az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjével, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos szabályokat. A jogszabály teljes körűen felsorolja azokat a területeket, amelyekre a házirend hatálya kiterjed. Ezt erősíti meg a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6/A. § (2) bekezdése is, amely szerint az iskola házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. Mindezeknek megfelelően a házirend az iskolai életre (beleértve a beérkezéstől a jogszerű távozásig az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedést), valamint az iskola területén kívüli iskolai rendezvényekre állapíthat meg szabályokat. Törvénysértő - mert szabályozási hatáskör hiányában születik - az olyan házirendi szabály, amely a diáknak otthon, közterületen, köz- és magánintézményekben, szórakozóhelyen, vendégségben, vakáció alatt vagy bármely más iskolán kívüli helyen tanúsított magatartására vonatkozik. (K-OJOG-554/2001.)

Egy nagykorú tanuló arról érdeklődött, hogy tanárával való, a megszokottnál közelebbi, baráti kapcsolata miatt érheti-e őket hátrány. A pedagógus és a nagykorú tanítványa közötti kapcsolat megítélése nem jogi, hanem etikai kérdés, ezért ezzel kapcsolatban nem állt módunkban állásfoglalást megfogalmazni. Tájékoztattuk azonban, hogy az intézménynek nincs lehetősége arra, hogy ezen kapcsolat következtében a diák tanulói, illetve a pedagógus közalkalmazotti jogviszonyát megszüntesse. A közoktatási törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény is felsorolja azokat az eseteket, amelyek a tanulói, illetve a közalkalmazotti jogviszony megszűnését eredményezik. Mindkét esetben lehetőség van arra, hogy fegyelmi eljárás során olyan határozatot hozzon a fegyelmi bizottság, amely a jogviszony megszűnését eredményezi. E büntetések kiszabásának azonban az a feltétele, hogy a pedagógus a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét vétkesen, illetve a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegje. A pedagógus és a tanuló közötti baráti kapcsolat nem valósíthat meg fegyelmi vétséget, hiszen az önmagában nem minősülhet kötelességszegésnek. Pusztán az a tény, hogy a tanuló és a tanára között közeli kapcsolat alakult ki, nem ad alapot az iskolából történő kizárásra, illetve az elbocsátásra. (K-OJOG-532/2001.)

Egy pedagógust kérésére arról tájékoztattunk, hogy a fentiekre tekintettel az alapos gyanútól függetlenül a tanárnak általában nincs lehetősége arra, hogy megnézze a tanuló táskájának tartalmát, e tekintetben ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint bármely más személyre. (K-OJOG-551/2001.)

Egy beadványozó azon házirendi rendelkezések véleményezését kérte hivatalunktól, miszerint az igazgató által megbízott személy fegyelmi vétség (például dohánytermék, szeszesital birtoklása, kábítószer fogyasztása) gyanúja esetén a tanuló táskáját, ruházatát ellenőrizheti, illetve orvossal vérvételt végeztethet. Ezen intézkedésekhez a házirend szerint a szülő előzetes, telefon útján adott beleegyezése szükséges, amennyiben a szülő nem adja beleegyezését, kezdeményezni lehet a tanulmányok másik iskolában történő folytatásában való megállapodást. Álláspontunk szerint a fentiekben leírt "motozásnak", illetve "egészségügyi vizsgálatnak" az alkalmazására csak jogszabályban meghatározott szervek által, jogszabályban meghatározott eljárás keretében kerülhet sor. Erre az igazgatónak és az igazgató által megbízott személynek a szülő beleegyezése esetén sincs joga, az intézkedések alkalmazásával az igazgató, illetve az általa megbízott személy bűncselekményt is megvalósíthat. Az igazgatónak vagy a megbízott személynek csupán a megfelelő - fegyelmi, szabálysértési vagy büntető - eljárás kezdeményezésére van lehetősége, amelyek közül egyes eljárásokban a jogszabályban arra feljogosított szervek alkalmazhatnak ilyen jellegű intézkedéseket. A fentiekre tekintettel a házirend idézett rendelkezései, az ott meghatározott intézkedések esetleges alkalmazása sérti a tanuló jogait, annak tűrésére a tanulót kötelezni nem lehet, megtagadása nem járhat hátrányos következménnyel. Amennyiben a jogszabályoknak megfelelő, a fenti intézkedéseket mellőző fegyelmi eljárás során a tanuló fegyelmi felelősségét megállapítják, a közoktatási törvény 76. § (2) bekezdésében meghatározott fegyelmi büntetések alkalmazhatók, más szankcióval a tanuló nem sújtható. Mivel a házirendben büntetés jelleggel szabályozott, "a tanulmányok másik iskolában történő folytatásában való megállapodás kezdeményezése" büntetés nem szerepel a törvényben, annak alkalmazására fegyelmi eljárást követően sem kerülhet sor. (K-OJOG-114/2001.)

Egy pedagógust kérésére tájékoztattunk arról, hogy milyen jogszabályi rendelkezések vonatkoznak a pedagógusok és a tanulók személyes adatainak az iskola honlapján való feltüntetésére. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 3. §-a és 83/B. § (2) bekezdése értelmében a közalkalmazottként foglalkoztatott pedagógus neve, beosztása, a besorolására vonatkozó adat, továbbá munkáltatójának megnevezése a pedagógus előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra hozható. A közalkalmazottként foglalkoztatott pedagógusok egyéb személyes adatai - beleértve fényképüket is -, valamint a nem közalkalmazottként foglalkoztatott pedagógusok és a tanulók valamennyi személyes adata - az adatvédelmi törvény 3. § (3) bekezdése értelmében - csak az érintett hozzájárulása esetén hozható nyilvánosságra. A hozzájárulás kérése esetén pontosan meg kell jelölni az adatkezelés célját, és attól eltérő célból az adatokat nem lehet kezelni. A hozzájárulásnak önkéntesnek kell lennie, és az a későbbiekben bármikor visszavonható, ilyen esetben a hozzájárulását visszavonó személy adatait törölni kell. A cselekvőképtelen személy helyett a hozzájárulást törvényes képviselője adhatja meg, korlátozottan cselekvőképes személy hozzájárulásához pedig törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. A gyakorlatban ez általában azt jelenti, hogy a 14. életévüket be nem töltött tanulók helyett szüleik adhatják meg a hozzájárulást, a 14-18 éves diákok hozzájárulásához pedig szükséges szüleik jóváhagyása. (K-OJOG-93/2001.)

Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) főigazgatójának kérésére megvizsgáltuk a 2001/2002. tanévre vonatkozó középiskolai felvételivel kapcsolatos azon "minta adatlap" tartalmát, amelyben a felvételi központ tájékoztatja az oktatási intézményeket a felvételt nyert tanulókról. Az adatlap "OKÉV státusz" megjelöléssel arról is tájékoztatni kívánta a középiskolát, hogy a tanuló felvételt nyert-e más intézménybe ("M"), illetve hogy az általa megjelölt intézmények egyikébe sem nyert felvételt ("N"). A főigazgató arról kérte állásfoglalásunkat, hogy ezek a megjelölések sértik-e a tanulói, illetve a személyiségi jogokat. Megállapítottuk, hogy az adatvédelmi törvény 5. § (2) bekezdése értelmében csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, és csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig. Mivel a fent megjelölt "OKÉV státusz" adatlapon való szerepeltetése nem szükséges ahhoz, hogy a középiskola értesüljön arról, mely tanulók jelentkezését fogadta el, ezen adatok továbbítása nem felel meg a célhoz kötöttség elvének, és ezért sérti a tanulók személyes adatok védelméhez fűződő jogát.
(K-OJOG-217/2001.)