Két szülő a gyermekeikkel szemben lefolytatott fegyelmi eljárás, valamint gyermekeik tanulói jogviszonya megszüntetésének jogszerűtlenségét kifogásolva fordult hivatalunkhoz. A tanulók egy budapesti szakképző iskolában tanultak, ahol egy adományok gyűjtésére rendszeresített tárolót valaki feltört és tartalmát eltulajdonította. Az iskolavezetés közvetett bizonyítékok alapján a két tanulót tartotta felelősnek az esetért, így fegyelmi eljárást indított ellenük.
A hivatalunk részére elküldött jegyzőkönyv alapján megállapítottuk, hogy a fegyelmi tárgyalás során a bizonyítási eszközök közül a tanulók nyilatkozatát és a tanúvallomásokat felhasználva kísérelték meg feltárni a tényállást. A meghallgatott tanúk vallomásuk során csupán azt tudták kijelenteni, hogy az eljárás alá vont tanulók a kérdéses időpontban a tároló közelében tartózkodtak, azt azonban nem tudták megerősíteni, hogy azt ők törték volna fel. Az érintett tanulók ugyanakkor egybehangzóan azt nyilatkozták, hogy a tárolót nem ők törték fel. Arra vonatkozóan tehát, hogy a fegyelmi eljárás tárgyát képező tettet az eljárás alá vont tanulók követték el, egyetlen bizonyító erejű adat sem hangzott el. Az ügyben eljáró fegyelmi bizottság azonban bizonyítottnak találta a kötelességszegés tényét, és a tanulókra az eltiltás a tanév folytatásától fegyelmi büntetést szabta ki, melynek végrehajtását a tanév végéig felfüggesztette. A határozat azt is tartalmazta, hogy amennyiben a tanulók a felfüggesztés ideje alatt újabb fegyelmi vétséget követnek el, életbe lép a határozat.
Tekintettel arra, hogy a tanulók a fenti eset után néhány nappal újabb fegyelmi eljárásra alapot adó cselekményt követtek el, az intézmény ismételten fegyelmi eljárást kezdeményezett velük szemben, amelynek következtében a korábban kiszabott fegyelmi büntetés életbe lépett, és az iskola a tanulók tanulói jogviszonyát megszüntette. Az intézménynek ez esetben is a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint kellett volna eljárnia, és jogszerű fegyelmi eljárás keretében kellett volna megállapítania az érintettek fegyelmi felelősségét. Az intézmény azonban nem tartotta be a tárgyalásról szóló értesítési, illetőleg tájékoztatási kötelezettségét. Az eljárási jogszabálysértésen az a tény sem változtatott, hogy a szülők részt vettek a tárgyaláson. A fegyelmi tárgyalásról készült jegyzőkönyv alapján ismételten nem volt megállapítható, hogy a tanulóknak felrótt fegyelmi vétség elkövetését milyen bizonyítékok támasztották alá, és milyen fegyelmi büntetés kiszabására került sor.
Az érintettek hivatalunk rendelkezésére bocsátották azt az értesítést is, melyet a két fegyelmi tárgyalás alapján küldött az iskola, s melyben tájékoztatták a szülőket a fegyelmi büntetésről. Az iskola által küldött levél azonban a fegyelmi határozat formai kellékeire vonatkozó rendelkezéseknek nem felelt meg, nem tartalmazta többek között a fellebbezési jogra való utalást, valamint a bizonyítékok ismertetését.
A fegyelmi eljárás során az eltiltás a tanév folytatásáról büntetés kiszabására, majd e döntés nyomán a tanulói jogviszony megszüntetésére került sor mindkét tanuló esetében. Az eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és a kizárás az iskolából büntetések azonban nem azonosak. A közoktatási törvény 75. § (4) bekezdése szerint a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Ám az eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától büntetéshez a törvény nem fűzi a tanulói jogviszony megszűnésének következményét.
A rendelkezésünkre álló adatok alapján megállapítottuk, a fegyelmi bizottság az első fegyelmi eljárás során nem tudta bebizonyítani, hogy az eljárás alá vont tanulók követték el a cselekményt, ezért a fegyelmi büntetés kiszabása jogszerűtlen volt. Megállapítottuk továbbá, hogy a második fegyelmi eljárás lebonyolítására is az eljárási szabályok megsértésével került sor, amely az érintett tanulók oktatási jogainak sérelmét okozta. Álláspontunk szerint a fegyelmi határozat sem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Nem tartalmazta többek között a fellebbezési jogra való utalást. Megállapítottuk továbbá, hogy a két tanuló tanulói jogviszonyának megszüntetésére a közoktatási törvény rendelkezéseinek megsértésével került sor. A fentiekre tekintettel azzal a kezdeményezéssel fordultunk az intézmény vezetőjéhez, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az érintett tanulók tanulói jogviszonyának helyreállítása érdekében. Kezdeményeztük továbbá, hogy a jövőben az intézmény a fegyelmi eljárások lebonyolítása során a jogszabályoknak megfelelően járjon el. Az igazgató kezdeményezésünket nem fogadta el, így azzal az ajánlással fordultunk az intézmény fenntartójához, hogy törvényességi ellenőrzés keretében az érintett tanulók ellen lefolytatott fegyelmi eljárás törvényességét a fenti szempontokra tekintettel vizsgálja meg.
A két eljárás lefolytatásának módját a fenntartó is jogsértőnek találta, így felhívta az intézményvezető figyelmét a törvényesség helyreállítására. Az intézményvezető levélben tájékoztatta hivatalunkat arról, hogy az érintett tanulók tanulói jogviszonyát 2002 októberében helyreállította. (K-OJOG-131/2002.)

Egy szülő a gyermekével szemben indított fegyelmi eljárás indokolatlanságát sérelmezte panaszában. Elmondása szerint több tanuló, köztük a gyermeke, papírgalacsinokat dobált az órán. Meglátása szerint ez nem olyan súlyú tett, amely megalapozná a fegyelmi eljárás megindítását. Tájékoztattuk a szülőt, hogy fegyelmi eljárás akkor indítható, ha a tanuló a kötelezettségeit vétkesen és súlyosan megszegi. A tanuló által elkövetett cselekmény súlyát azonban az iskola ítéli meg a szervezeti és működési szabályzatában lefektetett magatartási szabályok alapján. Vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy a sérelmezett eljárásra a jogszabályi előírásoknak megfelelően került sor, így a panaszos gyermekének oktatási jogai nem sérültek. (K-OJOG-319/2002.)