A tanév rendje

A közoktatási intézmények működésének kereteit jogszabályi előírások határozzák meg, ám helyben kell megszervezni a nevelési, illetve a tanítási év feladatainak végrehajtását. A tanév helyi rendjének elkészítésekor figyelembe kell venni a közoktatási törvényben és a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben megfogalmazott rendelkezéseket, mindemellett tekintettel kell lenni a helyi sajátosságokra is.

Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet, a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét. A házirendet az óvoda, az iskola, a kollégium vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék, kollégiumszék, óvodaszék, továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. Az egyetértési jog azt jelenti, hogy az említett szervezetek egyetértése nélkül érvényes házirend nem jöhet létre.

Napjainkban az iskolákban egyre elterjedtebbé válik az órarendbe a nulladik óra beépítése. Az intézmény számára az erre irányuló döntésben erős korlátot állítanak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet vonatkozó rendelkezései. Ezek szerint az első óra leghamarabb negyed nyolckor kezdődhet el.

Egy panaszos azzal a kérdéssel fordult hivatalunkhoz, hogy a középiskolai oktatásban megengedett-e az órarendbe a nulladik óra beépítése. Tájékoztattuk, hogy a közoktatási törvény 52. § (3) bekezdésének e) pontja úgy rendelkezik, hogy a tanuló kötelező tanórai foglalkozása a tizenegyedik évfolyamtól nem lehet több napi hat tanítási óránál. A törvény szerint ugyanis a kötelező tanórai foglalkozások mellett vannak úgynevezett nem kötelező (választható) tanórai foglakozások, továbbá tanórán kívüli foglalkozások is. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 22. § (1) bekezdése szerint a szakképzésben résztvevő fiatalkorú tanuló esetében a képzési idő a napi hét órát, nagykorú tanuló esetében pedig a napi nyolc órát nem haladhatja meg. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 9. §(1) bekezdése szerint elméleti tanítási órát, beleértve a szakmai elméleti tanítási órát is, az iskolában reggel nyolc órától tizenkilenc óráig, a szakképző évfolyamokon és az alapfokú művészetoktatási intézményekben húsz óráig terjedő időszakon belül lehet megtartani. Az első tanítási órát - az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével - legfeljebb negyvenöt perccel korábban meg lehet kezdeni. (K-OJOG-716/2004.)

A közoktatási törvény a tanórai foglalkozásokat két részre osztja: a kötelező tanórai foglalkozásokra és a választható tanórai foglalkozásokra. Évfolyamonként meghatározza továbbá a tanulók érdekében a kötelező tanórai foglalkozások számának felső határát. Ennél az időnél több tanítási órán a tanuló nem köteles részt venni, ez az az idő ugyanis, amely alatt az iskolának fel kell tudnia készíteni a tanulót az alapvizsgára vagy az érettségi vizsgára, illetve a szakmai vizsgára. A jogszabályok lehetőséget biztosítanak ugyanakkor arra, hogy a tanuló magára nézve kötelezőként a fentieket meghaladó számú órát vállaljon.

A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet 6-7. §-a jól áttekinthető összegzést ad a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások rendszeréről. Ezek szerint a tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező - ezen belül minden tanuló részére kötelező, vagy a tanuló által kötelezően választott - és lehet nem kötelező (választható) - másképpen a tanórai foglalkozások közül szabadon választott - tanítási óra.

Az iskola helyi tantervében kell meghatározni, hogy melyek azok a tanuló által kötelezően választható tanítási órák, amelyek közül a tanuló köteles választani, és azt is, hogy hány órát kell választania.

Ha a tanulót - kérelmére - felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, illetve, ha az a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni, amennyiben erről a tényről - a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt az iskolai értesítőben, ha ilyen nincs, a helyben szokásos módon, írásban - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét tájékoztatták. A szülőnek vagy, ha a tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte, a tanulónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette.

Egy beadványozó jogszabály-értelmezési kérdést vetett fel. Kérdése a közoktatási törvény 52. §-ában foglaltak értelmezésével kapcsolatos. Az 52. § (7) bekezdésében foglaltak alapján az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából. Ha az igazgató a fenntartó egyetértésével nagyobb időkeretet nem állapít meg, a nem kötelező tanórai foglalkozások heti időkerete - osztályonként - a jogszabályban meghatározottak szerint alakul. Tájékoztattuk, hogy álláspontunk szerint a fentiek értelmében az iskola köteles nem kötelező tanórai foglalkozásokat szervezni legalább a jogszabályban meghatározott óraszámban. A nem kötelező tanórai foglalkozás elnevezés arra utal, hogy a tanulónak nem kötelező azon részt venni; az iskola azonban köteles ilyet szervezni. (K-OJOG-495/2004.)

Tartalomjegyzék