Egy tanuló arról érdeklődött, hogy a tanórai felszerelés hiánya értékelhető-e elégtelen érdemjeggyel. A tanórai felszerelés hiányát álláspontunk szerint annyiban lehet figyelembe venni, amennyiben a tanítási órán történő számonkérésben rögzített feladat teljesítéséhez az szükséges. Amennyiben a számonkérésben meghatározott feladatot a tanuló nem tudja teljesíteni - akár a felszerelés hiánya miatt - úgy akár elégtelenre is értékelhető. De a számonkérés esetétől eltekintve a felszerelés hiánya miatt a tanulónak elégtelen nem adható. A pedagógiai módszereken felül a tanulói kötelezettségszegések szankcionálása csak az intézmény házirendjében meghatározott fegyelmezési eszközökkel történhet, az érdemjegy nem lehet fegyelmezési eszköz. (OK-K-OJOGB-21/2010.)

Egy tanuló sérelmezte, hogy matematika tanára elégtelen osztályzatot adott azoknak a tanulóknak, akiknek nem volt kész a házi feladata. A házi feladatokkal kapcsolatban a jogszabályok nem tartalmaznak konkrét előírásokat. A közoktatási törvény 48. § (4) bekezdése szerint az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát, valamint az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátjait. (K-OJOGB-344/2010.)

Egy szülő sérelmezte, hogy érettségi előtt álló középiskolás gyermeke matematikából írt dolgozatára kapott érdemjegye - melyet a matematika tanárok érettségi feladatlapként állítottak össze - négy jegynek felelt meg. Javasoltuk, hogy tanulmányozzák az intézmény pedagógiai programját, valamint szervezeti és működési szabályzatát annak érdekében, hogy kiderüljön, jogszerűen járt-e el a pedagógus. (K-OJOGB-355/2010.)

A panaszos szülő szerint gyermeke matematikatanára a tanulók értékelése során az osztályok túlnyomó részét megbuktatja. Olyan tanulók is elégtelen osztályzatot kapnak, akik jól szerepelnek különböző matematika versenyeken. Az értékelés során előfordul, hogy bizonyos dolgozatok érdemjegyeit duplán írja be a naplóba.

Az igazgató nyilatkozatában előadta, hogy nem tud olyan tanulóról, aki matematika versenyen jól szerepelt, ám elégtelen osztályzatot kapott. Azt elismeri, hogy vannak olyan osztályok, ahol a buktatási arány magasabb, ám a legtöbb - a tanárnő által tanított - osztályban ez az arány nem kirívó. Az igazgató vizsgálatot indított annak érdekében, hogy megtudja, mi az oka a bukások magas számának egyes osztályokban, különösen ott, ahol a bukási arány 64 % lett. Ennek keretében meghallgatta a szülőket, tanulókat, megvizsgálta a tanulók által írt dolgozatokat. Megállapítása szerint a tanulók súlyos hiányosságokkal küzdenek, amit tanári útmutatás mellett önállóan kell megszüntetniük. Ám meglátása szerint a tanulók hozzáállása a tanórai munkához nem megfelelő, többen felszerelést sem hoznak az órára. Ugyanakkor jogosnak találta azt a kérést, hogy a tanárnő lassabban magyarázzon, a megfelelő órai munkát pedig gyakrabban értékelje pozitívan. A témazáró dolgozat kétszeres súllyal számításáról a tanárnő állítása szerint a pedagógiai programnak megfelelően tájékoztatta a tanulókat. A lemaradó tanulók hátrányainak csökkentése érdekében van lehetőség korrepetálásra, ám sajnálatos módon a tanulók nem kellő mértékben élnek e lehetőséggel. Ugyanakkor a tanárnő és az osztályfőnök véleménye szerint az elmúlt hónapban érezhetően változott a tanulók szorgalma. Az igazgatónő csatolta az ügyben keletkezett dokumentumokat, az óralátogatások tapasztalatait. A keletkezett feljegyzések azt tanúsítják, hogy az intézmény vezetője megismerte a problémát, körbejárta azt, és saját hatáskörében megtette a szükséges intézkedéseket annak orvoslására. A tanárnővel konzultálva kidolgozták azokat a módszereket, amelyeket használva a jövőben lehetőség lenne a diákok eredményeinek javítására. A feljegyzésekből ugyanakkor az is kiderült, hogy szükség van a tanulók szorgalmának javulására is. Álláspontunk szerint a matematika oktatás során keletkezett konfliktusok, valamint a tantárgy tanulmányi átlagának javítása érdekében az igazgatónő saját hatáskörben megtette a szükséges intézkedéseket, így az ügyet kezdeményezés megfogalmazása nélkül lezártuk. (K-OJOGB-114/2010.)

Egy szülő arról érdeklődött, van-e arra lehetőség, hogy gyermeke a magasabb évfolyamon folytassa tanulmányait annak ellenére, hogy történelemből a múlt tanév végén elégtelen osztályzatot szerzett, és a javítóvizsgája sem sikerült. A rendelet 27. § (1) bekezdése értelmében, ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. A fentiekre tekintettel nincs arra jogszabályban biztosított lehetőség, hogy a tanuló a szabályosan megtartott javítóvizsgáját a tanév során megismételve a magasabb évfolyamon folytassa tanulmányait. (OK-K-OJOGB-287/2010.)