Tartalomjegyzék

Mulasztás

Ebben az évben is számos beadvány érkezett a mulasztásokkal összefüggésben. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet tartalmazza a mulasztásra vonatkozó rendelkezéseket.

A rendelet 20.§ (2) bekezdése szerint, ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, illetve a tanuló a tanítási óráról, a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába; ha a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére - a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra; illetve ha a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja; végül ha a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. A jogszabály szövegéből tehát két dolog következik: egyfelől az, hogy minden esetben, ha a tanuló távol marad az óráról, mulasztásról beszélhetünk, másfelől pedig csak akkor beszélhetünk mulasztásról, ha a tanuló a tanóráról távol marad. Egyéb esetekben, amennyiben a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan.

A mulasztásokhoz a jogszabályok súlyos jogkövetkezményeket fűznek - nem tanköteles tanuló esetében a tanulói jogviszony megszűnéséhez is vezethetnek - ezért nagyon fontos a mulasztás fogalmának értelmezése, mivel a jogellenes értelmezés az oktatási jogok megsértéséhez vezet. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó részletszabályokat a nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell meghatározni.

Egy nagykorú tanuló beadványában arról érdeklődött, hogy megszüntethető-e a tanulói jogviszonya egy alapítványi iskolában igazolatlan mulasztások miatt. Tájékoztattuk a panaszost a mulasztással kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekről, valamint arról, hogy az igazolatlan mulasztások a tanulói jogviszony megszűnéséhez is vezethetnek. Megszűnik ugyanis a tanulói jogviszonya - a tanköteles tanuló kivételével - annak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi, megyei egészségbiztosítási pénztárat. (OK-K-OJOGB-412/2010.)

A mulasztások kapcsán garanciális jellegű rendelkezés, hogy az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, illetve, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.

A szülő gyermeke igazolatlan mulasztásaival kapcsolatos intézményi eljárással, az értesítés elmaradása miatt élt panasszal. Beadványában foglaltakkal kapcsolatban tájékoztattuk a szülőt a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről. Tájékoztattuk továbbá a panaszost, hogy a mulasztással kapcsolatos intézményi értesítési kötelezettségnek garanciális jelentősége van, hiszen tanköteles tanuló esetén a tanulói mulasztások miatt indított eljárás akár a szülővel szembeni szabálysértési eljárást, míg a nem tanköteles tanulók esetében végső soron a tanulói jogviszony megszűnését is eredményezheti. (OK-K-OJOGB-195/2010.)

A panaszos beadványában a nevelési-oktatási intézményből történő mulasztás részletes szabályairól érdeklődött, mivel a települési jegyző szabálysértési eljárást indított vele szemben a gyermeke igazolatlan mulasztása miatt. A szülő tudomása szerint a mulasztások egy része testnevelés órához kapcsolódik, ami tudomása szerint más megítélés alá esik. A panaszos sérelmezte továbbá, hogy a mulasztások miatti értesítést csak az utolsó pillanatban, a szabálysértési feljelentés előtt kapta meg. Kérdéseivel kapcsolatban informáltuk a hozzánk fordulót a mulasztással kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekről. Tájékoztattuk továbbá a panaszost arról, hogy a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet által meghatározott esetekben a tanóráról történő távolmaradást a jogszabály erejénél fogva igazoltnak kell tekinteni. Ilyen eset az, ha a gyermek, tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja. Az intézmény szabályozási jogköre ebben az esetben az orvosi igazolás benyújtásának eljárási rendelkezésein nem terjed túl. A rendelet értelmében ugyanis a beteg tanuló az orvos által meghatározott időben nem látogathatja az intézményt. A jogszabály nem ad arra lehetőséget, hogy a nevelési-oktatási intézmény az orvosi igazolásban foglaltakat megkérdőjelezze, vagy egy orvosi igazolást ne fogadjon el. A mulasztást akkor is igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tud kötelezettségének eleget tenni. Álláspontunk szerint alapos oknak kell tekinteni a különleges időjárásból, vagy egyéb előre nem látható eseményből adódó közlekedési akadályokat, továbbá azt az esetet is, amikor a tanuló középiskolai felvételi vizsgán vesz részt. Ezzel ellentétes döntés még a házirend rendelkezéseire alapozva sem hozható. Ugyancsak igazoltnak kell tekinteni a mulasztást, ha a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére - a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra. Egyéb esetekben, amennyiben a távolmaradást nem igazolják, az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

A jogszabályok azonban nem tesznek különbséget aszerint, hogy testnevelés vagy más tanóra vonatkozásában valósul-e meg a mulasztás. Ha a tanuló tanóráról való távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, illetve, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Mindezeken felül - a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20. § (4) bekezdése alapján - ha a tanköteles tanuló egy tanítási évben tíz óránál igazolatlanul többet mulaszt, az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt is. A jegyző az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 141. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében szabálysértési eljárást indíthat az ellen a szülő vagy törvényes képviselő ellen, akinek a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló gyermeke ugyanabban a tanévben az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokról igazolatlanul a jogszabályban meghatározott mértékűnél többet mulaszt. (K-OJOGB-42/2010.); (K-OJOGB-430/2010.)

A rendelet 20. § (6) bekezdése szerint, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó középfokú nevelés-oktatás szakaszában a kettőszázötven tanítási órát, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

A tanuló levelében azzal kapcsolatban kért tájékoztatást, hogy kötelezheti-e arra az iskola, hogy kiiratkozzon az iskolából tekintettel arra, hogy a betegsége miatt összegyűlt igazolt hiányzásainak száma meghaladta a 250 órát. A panasszal összefüggésben tájékoztattuk a tanulót a mulasztásra vonatkozó fentiekben ismertetett jogszabályi rendelkezésekről. Felhívtuk a figyelmét arra, hogy amennyiben mulasztásainak száma eléri a jogszabályban meghatározott mértéket és emiatt a teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, ebben az esetben a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület azonban az osztályozó vizsga letételét csak akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. Lényeges szabály, hogy a gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való hiányzás következményeit a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20. § (7) bekezdése). (K-OJOGB366/2010.)

Egy igazgató kérte hivatalunk tájékoztatását egy az osztályozó vizsgán meg nem jelent tanulóval kapcsolatos teendőkről. Tájékoztattuk az intézményvezetőt a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 21. § (3) bekezdése értelmében a tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A (4) bekezdés c) pontja szerint a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha a 20. § (6) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. A (8) bekezdés értelmében, ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. A (9) bekezdés szerint javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. (OK-K-OJOGB-278/2010.)

Több esetben fordultak hozzánk tanulók, szülők azért, mert az oktatási intézményben általuk kifogásolt módon regisztráltak mulasztást. A korábban már kifejtettek szerint kiemelten fontos a mulasztás fogalmának helyes értelmezése, mivel a jogellenes értelmezés az oktatási jogok megsértéséhez vezet. Így például az igazolatlan óra fegyelmezési eszközként való alkalmazása is oktatási jogokat sért.

Egy 12. osztályos tanuló azzal kapcsolatban élt panasszal hivatalunknál, hogy a nevelési oktatási intézmény házirendje a tanórai felszerelés hiányát igazolatlan mulasztásként értékeli, illetve az iskola házirendje a jogszabályban meghatározottaktól szigorúbb előírásokkal szankcionálja a mulasztásokat. A kérdésekkel kapcsolatban tájékoztattuk a panaszost a mulasztásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről, valamint arról, hogy ezen szabályok tükrében a tanuló igazolatlan mulasztást nem kaphat, ha a tanítási órán megjelent, így n em alkalmazhatóak az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményei abban az esetben sem, ha a tanuló a tanórán jelen van, de a tanórai felszerelés hiánya miatt nem tud érdemben részt venni a tanórán. A mulasztás fogalmának jogellenes értelmezése oktatási jogokat veszélyeztet. Az igazolatlan mulasztásokhoz a jogszabályok ugyanis igen súlyos jogkövetkezményeket fűznek. A tanórai felszerelés hiányát álláspontunk szerint annyiban lehet figyelembe venni, amennyiben a tanítási órán történő számonkérésben rögzített feladat teljesítéséhez az szükséges. Amennyiben a számonkérésben meghatározott feladatot a tanuló nem tudja teljesíteni - akár a felszerelés hiánya miatt - úgy akár elégtelenre is értékelhető. De a számonkérés esetétől eltekintve a felszerelés hiánya miatt a tanulónak elégtelen nem adható. A pedagógiai módszereken felül a tanulói kötelezettségszegések szankcionálása csak az intézmény házirendjében meghatározott fegyelmezési eszközökkel történhet, az érdemjegy nem lehet fegyelmezési eszköz. Tájékoztattuk a panaszost az általa felvetett kérdésekkel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségekről. (K-OJOGB-12/2010.); (OK-K-OJOGB-176/2010.)

A nevelési-oktatási intézmények mindennapi gyakorlatában a mulasztásokhoz kapcsolódó kérdéskör a késések szabályozása. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20. § (8) bekezdése értelmében, ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik, amit igazolnia kell. A késések ideje - a házirendben foglaltak szerint - összeadható. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról.

Egy általános iskola igazgatója a tanulói késések megakadályozására született házirendi szabályozás jogszerűségéről érdeklődött. Tájékoztatása szerint a késések orvoslására a diákönkormányzat javaslatára azt a házirendi szabályozást alkalmazta, miszerint az első tanórára későn érkező tanulók nem léphetnek be az iskolába, mivel az épület kapuját 8.00-tól 8.45-ig, tehát a teljes tanóra időtartama alatt zárva tartják. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20. § (8) bekezdése értelmében, ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik, amit igazolnia kell. A késések ideje - a házirendben foglaltak szerint - összeadható. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. Az intézményvezető által említett házirendi szabályozás értelmében tehát a késés szükségképpen a tanulónak a teljes tanóráról való kizárását eredményezi, ez pedig ellentétes a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet fentiekben idézett rendelkezésével. Álláspontunk szerint a késés miatt azért sem lehet a tanulót az egész tanítási órától távol tartani, mivel az sérti a diák tanuláshoz való jogát. Az ezzel ellentétes gyakorlat akkor sem jogszerű, ha azt a házirendben szabályozzák. Kérdéses továbbá, hogy az iskolából kizárt tanulók vonatkozásában az iskola milyen módon tudja teljesíteni a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben rögzített felügyeleti kötelezettségét. A fentiekre tekintettel álláspontunk szerint a diákönkormányzat által kezdeményezett házirendi szabály nem jogszerű megoldás a tanulói késések megakadályozására. (OK-K-OJOGB-283/2010.)

Egy igazgatóhelyettes az iskolába érkezés időpontjának házirendi szabályozásával kapcsolatban érdeklődött. A beadvány szerint a középiskola házirendje úgy szabályozza az iskolába érkezés időpontját, hogy a tanóra kezdete 8 óra, viszont az iskolába érkezés ideje: 7 óra 50 perc. Az intézményvezető kérdése arra irányult, hogy jogszerű-e ez a házirendi szabályozás, valamint hogy szankcionálható-e a késés, továbbá hogy a késés milyen fegyelmező intézkedést von maga után. Az intézményvezetőt tájékoztattuk a vonatkozó jogszabályokról, valamint a hivatal kérdéssel kapcsolatos álláspontjáról. A rendelkezés értelmében a késések időtartama összeadható, de ehhez az szükséges, hogy az iskola házirendje tartalmazza ezt a szabályt. A rendelet azt is kimondja, hogy mely esetekben kell igazoltnak tekinteni a késést, így ha a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére - a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra; a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja; vagy ha a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni a késést a mulasztásra vonatkozó rendelkezések alapján igazoltnak kell tekinteni. Ezen rendelkezések értelmében az igazolt késések miatt hátrányos jogkövetkezmény a tanulóval szemben nem alkalmazható. A közoktatásról szóló törvény 12. § (1) bekezdése értelmében a tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon; továbbá, hogy megtartsa az iskolai, kollégiumi szervezeti és működési szabályzatban, továbbá a házirendben foglaltakat. Amennyiben a tanuló a fent meghatározott foglalkozásokról és szakmai gyakorlatokról igazolatlanul késik, akkor nem tesz eleget maradéktalanul ezen kötelezettségeinek, kötelességszegést követ el. A tanulók kötelességszegő magatartása pedig többféle jogkövetkezményt vonhat maga után. Súlyos és vétkes kötelezettségszegés esetén fegyelmi eljárásnak van helye, amennyiben pedig a tanuló cselekménye nem éri el a fegyelmi eljárás megindításához szükséges szintet, más fegyelmező intézkedések alkalmazhatóak. A tanulók fegyelmi felelősségéről a közoktatási törvény 76. §-a, míg a fegyelmi eljárásról a fent említett MKM rendelet 32. §-a és az 5. számú melléklete rendelkezik. A fegyelmező intézkedéseket és azok alkalmazásának feltételeit pedig az iskola házirendjében kell szabályozni. Tehát amennyiben a tanuló igazolatlanul késik, kötelességszegést követ el, amely esetén - az eset összes körülményének mérlegelését követően - fegyelmező intézkedés is alkalmazható az adott tanulóval szemben, a házirendben foglaltak figyelembevételével. A rendelet szerint ugyanakkor késésnek az minősül, ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg. Amennyiben a tanóra 8 órakor kezdődik, a késés is csak 8 órától kezdve regisztrálható, ha tehát a tanuló 7.50 és 8 óra között érkezik meg az iskolába, nem késik el. (OK-K-OJOGB-376/2010.)

A mulasztással kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekben 2010-ben lényeges változások történtek. A beszámoló időszakára eső évben hivatalunk részéről nem készült a jogszabályi változásokat bemutató tájékoztató jellegű állásfoglalás, mindamellett az előforduló ügyek ismertetése mellett fontosnak tartjuk a jogszabályi változások közlését.

A mulasztás jogkövetkezményeire vonatkozó rendelkezéseket továbbra is a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20. §-a szabályozza. A 20. § (3)-(5) bekezdésében foglaltak szerint, ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén - amennyiben a kollégium nem az iskolával közös igazgatású intézmény - a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történt igazolatlan mulasztásakor, illetve ha a nem tanköteles, kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.

Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban - értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a gyermekjóléti szolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az iskola és szükség esetén a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, melyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, tanuló érdekeit szolgáló feladatokat.

Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt, aki - amennyiben a védelembe vétel még nem áll fenn - elrendeli a gyermek védelembe vételét.

2010. augusztus 30-ai hatályba lépésével a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvénynek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosításáról szóló 2010. évi LXVI. törvény lényegesen megváltoztatta a családi pótlék folyósítására vonatkozó egyes jogszabályokat. Amennyiben ugyanis a tanköteles tanuló az adott tanévben ötven kötelező tanórai foglalkozásról igazolatlanul mulaszt, akkor esetében a jegyző felfüggeszti a tankötelesek után járó családi pótlék - az iskoláztatási támogatás - folyósítását.

Tartalomjegyzék

előző előző következő következő