Tartalomjegyzék

Értékelés, minősítés

A tanuló iskolai teljesítményének értékelése és minősítése, a pedagógus által adott érdemjegyek és az azok alapján kialakított félévi, tanév végi osztályzatok az iskolákban folyó nevelési-oktatási tevékenység legfontosabb kérdései közé tartoznak.

A közoktatási törvény 19. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerint a pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy év közben, félévkor és a tanév végén értékelje a tanulók munkáját, minősítse teljesítményüket, azaz a tanuló félévi és tanév végi osztályzatait a pedagógus állapítja meg a diák évközi munkái és érdemjegyei alapján. A tanulók munkájának értékelésekor, minősítésekor a pedagógust széleskörű szabadság illeti meg akár az értékelés módszereiben, akár az érdemjegyek megállapításában. A pedagógus ezen autonómiája azonban nem korlátlan, határait a törvény más rendelkezései, többek között a szülők és tanulók jogai, valamint az intézmény működésére és belső rendjére vonatkozó szabályzatokban foglaltak jelölik ki.

Eljárásunk során egy pedagógus beadványában foglaltakat vizsgáltuk, aki azért fordult hivatalunkhoz, mert sérelmezte az intézmény értékeléssel kapcsolatos eljárását. Elmondása szerint egy tanuló év végi jegyét magyar nyelvből négyesre zárta le, mert a tanév során szerzett jegyeinek átlaga 4,3 volt. Az osztályozó naplóban a pedagógus szerint minden jegy szerepelt. 2011 júniusában a tantestület megtartotta az osztályozó értekezletet. Másnap a szülő kérte a pedagógustól, hogy gyermeke ötös osztályzatot kapjon, dühös volt, fenyegetőzött, majd egy kérvényt nyújtott be, melyben osztályozó vizsgát kért magyar nyelvből, mert nem értett egyet az év végi osztályzattal. Az intézményvezető a kérésnek helyt adott, az osztályozó vizsgán az érintett pedagógus nem vett részt. A vizsga eredményeként a tanulót ötösre zárták le, a már kitöltött törzslapon az osztályzat javításra került.

Nyilatkozatában az intézményvezető a következőket közölte. Az érintett tanuló kitűnő tanuló és kiváló sportoló. Félévkor magyar nyelv kivételével minden tantárgyból ötös volt, ekkor a tanárnő azt mondta, hogy majd év végén felfelé kerekíti az osztályzatát. A második félévben ebből a tantárgyból az átlaga 4,46 lett, utolsó beírt osztályzata ötös volt. A tanárnő azt mondta, hogy felelhet az ötösért. Az osztályozó értekezlet előtti utolsó magyar óráról azonban hiányzott a tanuló, mert az iskolát képviselve több országos és nemzetközi versenyen vett részt. Így - annak ellenére, hogy a versenyek alatt is készült a javításra - nem tudott számot adni tudásáról, a tanárnő pedig az osztályfőnök és az igazgató kérésére sem adott másik lehetőséget.

Ezért a szülő úgy érezte, gyermekével nem megfelelően jártak el, és írásban kérte, hogy gyermeke év végi osztályzatát magyar nyelvből osztályozó vizsgán állapítsák meg. Kérésének az intézményvezető helyt adott, mivel az iskola fő profilja a sport, és fokozottan figyelnek a versenyek miatti tananyagpótlásokra, ezért a tanárnő eljárását elfogadhatatlannak tartotta. Az érintett pedagógus az osztályozó vizsgán nem kívánt részt venni, ezért az iskola két magyar szakos tanára vizsgáztatta le a tanulót. Az intézményvezető arról is tájékoztatott, hogy az érintett pedagógus magatartása korábban is kifogásolható volt az iskolában. A szülőkkel nagyon rossz volt a kapcsolata, az érintett osztályból át is kellett helyezni, mert a szülők el akarták vinni gyermekeiket az iskolából a tanárnő módszerei miatt. Az elmúlt években többször is szóban figyelmeztette.

A rendelkezésünkre álló dokumentumokat összevetettük a jogszabályok rendelkezéseivel, és a következő álláspontot alakítottuk ki. A közoktatási törvény 54. § (1) bekezdése szerint a közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért. Ennek megfelelően, ha az intézmény vezetője úgy látja, hogy egy pedagógus munkáját nem végzi megfelelően, megteheti a szükséges munkáltatói intézkedéseket. Ez nemcsak lehetősége, hanem kötelessége, hiszen a közoktatási törvény az intézményvezető felelősségi körébe utalja a szakszerű és törvényes működés biztosítására irányuló döntéseket. Ugyanakkor döntései csak a jogszabályok adta keretek között születhetnek.

Arra az esetre, ha a tanuló és a pedagógus között nincs egyetértés az értékelés kérdésében, a közoktatási törvény különböző lehetőségeket biztosít. A törvény 11. § (1) bekezdésének o) pontja szerint a tanuló joga különösen, hogy kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 22. §-a szerint a független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a közoktatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal), szakmai-elméleti és szakmai-gyakorlati vizsgatantárgyak esetén pedig a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt intézmény (a továbbiakban a kormányhivatal és a miniszter által kijelölt intézmény együtt: vizsgáztatásra kijelölt intézmény) szervezi. A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával - a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek, amelyik az első félév, illetve a szorgalmi idő utolsó hetében szervezi meg a vizsgát.

További garanciát jelent az elfogulatlan értékelés biztosítására a közoktatási törvény 70. §-ában a nevelőtestület számára biztosított jogosultság, mely szerint az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

Álláspontunk alapján az osztályozó vizsga célja nem a pedagógus és a tanuló között - az értékelés kapcsán - kialakult sérelmes helyzet korrigálása. Erre a független bizottság előtti vizsga szolgál. A közoktatási törvény felsorolja azokat az eseteket, amikor osztályozó vizsgát kell szervezni, ezeken az eseteken túl nem ad lehetőséget a törvény arra, hogy a tanuló kérelmére osztályozó vizsgán állapítsák meg az év végi osztályzatát.

A közoktatási törvény 21. §-a kimondja, hogy a tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. Osztályozó vizsga a szakképző iskolában - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint - szervezett beszámoltató vizsga is (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga). A tanulmányok alatti vizsgát iskolában - illetve e rendeletben meghatározottak szerint - független vizsgabizottság előtt lehet tenni. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben tanulmányait folytatni kívánja. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha

a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,
b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
c) a 20. § (6) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
e) a tanuló a félévi, illetőleg év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

Ezen eseteken kívüli okból tehát osztályozó vizsga nem szervezhető.

A fentiek alapján megállapítottuk, hogy több lehetőség is volt annak biztosítására, hogy a tanuló a tudásának, az év közben szerzett érdemjegyeinek megfelelő év végi osztályzatot kapja. A tanuló kérelmére megszervezett osztályozó vizsga azonban a jogszabályok alapján jogszerűtlenül került megszervezésre, ezzel a pedagógus értékeléssel kapcsolatos jogai sérültek. E jogsérelem azonban az eltelt időre tekintettel már nem orvosolható.

A fentiekre tekintettel a működésünket szabályozó 40/1999. (X. 8.) OM rendelet 7. § (7) bekezdésében biztosított hatáskörünknél fogva azzal a kezdeményezéssel fordultunk az intézmény vezetője felé, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a jövőben az értékelés során ne sérüljenek a pedagógusok jogai, így ne kerüljön sor az intézményben a tanuló kérésére megszervezett osztályozó vizsgára. Kezdeményezésünket az intézményvezető elfogadta. ( OK-K-OJOGB-399/2011.)

Amikor a közoktatási törvény 70. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, akkor egyben azt is kimondja, hogy az érdemjeggyel a pedagógus kizárólag a tanuló teljesítményét, előmenetelét értékelheti. Törvényi előírás továbbá, hogy az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Minden esetben jogsértő az, ha az érdemjegy nem a tanuló teljesítményét, hanem a tanuló kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos egyéb körülményt értékel.

A házi feladatokkal kapcsolatban a jogszabályok nem tartalmaznak konkrét előírásokat. A közoktatási törvény 48. § (4) bekezdése szerint az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát, valamint az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátjait.

Egy szülő arról érdeklődött, hogy jogszerű-e, ha a tanulók a házi feladat vagy a felszerelés hiánya miatt fekete pontot, majd megfelelő számú fekete pont után elégtelen érdemjegyet kapnak. A házi feladatot is az értékelés részévé lehet tenni. Amennyiben tehát a pedagógus úgy dönt, hogy a házi feladatot számon kéri és értékeli, akkor jogosult a tanuló teljesítményét elégtelenre értékelni abban az esetben, ha az nem készítette el a házi feladatot. A közoktatási törvény alapján a pedagógus - a minőség, típus és ár megjelölése nélkül - olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Az e körbe nem tartozó felszerelések biztosítása az iskola feladata. A tanórai felszerelés hiányát álláspontunk szerint annyiban lehet figyelembe venni, amennyiben a tanítási órán történő számonkérésben rögzített feladat teljesítéséhez az szükséges. Amennyiben a számonkérésben meghatározott feladatot a tanuló nem tudja teljesíteni - akár a felszerelés hiánya miatt - úgy akár elégtelenre is értékelhető. De a számonkérés esetétől eltekintve a felszerelés hiánya miatt a tanulónak elégtelen nem adható. A pedagógiai módszereken felül a tanulói kötelezettségszegések szankcionálása csak az intézmény házirendjében meghatározott fegyelmezési eszközökkel történhet, az érdemjegy nem lehet fegyelmezési eszköz. ( OK-K-OJOGB-351/2011., OK-K-OJOGB-222/2011.)

Az egyéni értékelési módszerek alkalmazásánál nagyon fontos, hogy a diákok és a szülők alapos ismeretekkel rendelkezzenek a pedagógus szempontjairól, értékelési elveiről, azonban a kellő időben adott, részletes és érdemi tájékoztatás mellett sem alkalmazható olyan értékelési módszer, amely a tanulói jogviszonyra vonatkozó szabályoknak ellentmond. Az értékeléssel összefüggő panaszok jelentős részében a helyi szabályok megismerésére hívtuk fel a panaszosok figyelmét, hiszen a jogszabályok e körben csak keretet adnak az intézményi rendelkezések kialakításához. (OK-K-OJOGB-235/2011.)

Beadványában egy szülő az iskola egyik pedagógusa értékelési módszerei miatt fordult hivatalunkhoz. Panaszában két kérdéskörrel kapcsolatban fogalmazta meg kifogásait. Elsőként kifogásolta, hogy állítása szerint a matematika tanár jogszabályt és a pedagógiai programot sértő módon járt el több esetben, amikor az általa íratott dolgozatok nem az iskola pedagógiai programjában meghatározott időtartam alatt lettek kijavítva, és a tanulóknak a pedagógiai programban leírtak ellenére nem hangsúlyozta azt a tényt, hogy ezen érdemjegyek beírásáról a tanuló dönthet. A pedagógus arra hivatkozva, hogy kevés a jegyük, a második félévben mindenkivel beíratta a jegyeket.

Az intézményvezető állítása szerint a pedagógus valóban késve javította ki a dolgozatokat. Ennek következménye, hogy a tanulók kérhetik, hogy jegyeiket ne írják be a naplóba. Azt azonban akkor nem kérte senki. Az intézményvezető nyilatkozata szerint a diákok mindegyike rendelkezik az aktuális házirenddel, melyben e szabály le van írva. A házirend és a pedagógiai program fellelhetők az iskola honlapján. Ezen felül a tanév első tanítási napján az osztályfőnökök ismertetik és megbeszélik a házirendet a tanulókkal. Továbbá a pedagógus az esetet megelőzően kitért a szóban forgó lehetőségre, az osztályban ezt megvitatta. A pedagógusnak nincs olyan kötelezettsége, hogy minden létező esetben hangsúlyozza, hogy milyen jogok illetik meg az adott tanulót. A jegyek pedig nem azért kerültek beírásra, mert nem volt elég osztályzat, hanem azért, mert a tanulók ezt a dolgozatra kapták, és nem kérték, hogy ne kerüljenek beírásra a késve történő javítás miatt.

Álláspontunk szerint, amennyiben a tanulók a fentiekben leírt tájékoztatást megkapták a tanév elején, az iskolai dokumentumok pedig valóban megtalálhatók az iskola honlapján, úgy a tanárnak nem szükséges külön, minden egyes tanuló esetében megkérdezni, kívánja e beíratni az osztályzatokat. A fentiekre tekintettel a jogsértést e kérdésben nem állapítottuk meg.

A szülő a továbbiakban előadta, hogy az egyik dolgozat írásakor puskázással vádolták meg a gyermekét. A gyermek elmondása szerint a dolgozat megírása után kicsöngettek, és a tanár elindult a tanári felé miközben az osztályteremből az egyik fiú utána szaladt egy összefoglaló képleteket tartalmazó papírlappal, és azt mondta, hogy két tanuló - köztük a panaszos gyermeke - puskázott. Ezek után a pedagógus a következő órán az osztályteremben felállította az érintett tanulókat és kérdőre vonta őket, melyre ők nem feleltek semmit. Ezután bizonyítottnak tekintette a cselekményt, majd kijelentette, hogy ezért egyes érdemjegy jár. A pedagógus a májusi fogadóórán meg is mutatta a "puskát" a szülőnek, ami nem a panaszos gyermekének kézírása volt. Ezt követően az igazgató asszonnyal abban állapodtak meg, hogy a két kérdéses dolgozatot a tanuló újraírhatja, azonban a jegyek javításához a tanár nem adta hozzájárulását. Az intézményvezető ekkor a szülő állítása szerint azt javasolta, hogy a dolgozatok újraírását követően döntsenek a jegyek beírásáról a naplóba. Ezt a javaslatot a szülő elfogadta. Ezt követően megtörtént az egyik dolgozat javítása és annak érdemjegye bekerült a naplóba, de a megbeszéltekkel ellentétben a korábbi, puskázásért kapott jegy is. A szülő az iskola fent leírt eljárását rendkívül sérelmesnek tartotta, hiszen egy be nem bizonyított eset miatt gyermeke érdemjegyet kapott, amelyet fegyelmezési eszközként használtak, és amely hátrányosan befolyásolta az év végi jegyét is. Mindemellett az eljárás a gyermek számára méltóságsértő is volt.

Az intézményvezető szerint a panaszos gyermeke nem magatartása értékeléseként kapott elégtelent, hanem azért mert puskázott, és ezt a többször feltett kérdések során sem tagadta. Ennek ellenére a szülő kéréseit a pedagógus teljesítette (mindkét szóban forgó dolgozat tárgyából javíthatott a tanuló; nem szóban, hanem a szülő kérésének megfelelően írásban; a szülő megkapta az eredeti dolgozat feladatsorát; a tanuló az általa megadott időpontban adhatott számot tudásáról). Az intézményvezető szerint arra vonatkozó ígéret, hogy az eredeti érdemjegyek nem kerülnek beírásra, nem hangzott el. Ugyanakkor megígérték, hogy a puskázásért kapott érdemjegy nem befolyásolja majd a tanuló év végi osztályzatát. A szülővel folytatott megbeszélést követően a tanulók ismételten lehetőséget kaptak arra, hogy elmondják, mi történt, ám ekkor sem tagadták a puskázás megtörténtét. Az intézményvezető szerint a tanulók nem lettek megvádolva, megszégyenítve, órán soha nem beszéltek a történtekről, a pedagógus nem éreztette a tanulókkal, hogy neheztelne rájuk.

A puskázással kapcsolatban azt vizsgáltuk, hogy jogszerű-e az, ha a tanuló abban az esetben, ha puskázik, elégtelent kap a dolgozatára. A beadványozó szerint ezzel nem a tudása, hanem magatartása kerül értékelésre. Álláspontunk szerint azonban a puskázást nem lehet kizárólag fegyelmezetlen, házirendbe ütköző magatartásként megítélni. A puskázással egyfelől a tanuló azt bizonyítja, hogy tudása nem elégséges ahhoz, hogy önállóan válaszolja meg a kérdéseket. Azaz a tudása nem egyezik meg azzal, amit a pedagógus a dolgozatban lát. Amennyiben a puskázás fegyelmezési eszközzel lenne értékelve (intővel, beírással, magatartásjeggyel), úgy a tantárgyi érdemjegy nem a valós képet tükrözné. Így a puskázás olyan jogtalan előnyhöz juttatná az ezen eszközt alkalmazó tanulót, amely alaptalanul juttatná őt kedvezőbb megítélés alá. Bár a puskázás tiltása kifejezetten nem jelenik meg a közoktatási jogszabályokban, ugyanakkor a közoktatás folyamatában minden szinten szankcionált a jogtalan előnyszerzés. Vizsgákon, érettségi vizsgán, felvételi vizsgán az érvénytelenség, a kizárás következményével járhat, ha valaki tiltott eszközöket vesz igénybe. A puskázás megítélése tehát az oktatás szerves részét képezi, az értékelés során különleges helyzetet eredményez, nem lehet tehát csupán magatartási problémaként kezelni. Hasonló módon kell megítélni a súgást, a dolgozatkérdések esetleges előzetes megismerését, és minden más olyan helyzetet, melynek során egyes tanulók tisztességtelen előnyt szereznek a számonkérés bármely formája során a többiekkel szemben. Álláspontunk szerint tehát nem jelenti az oktatási jogok sérelmét az, ha a puskázó, vagy egyéb módon tisztességtelen előnyt szerző tanuló elégtelen érdemjegyet kap.

Azzal a kezdeményezéssel fordultunk az intézmény vezetője felé, hogy a jövőben tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a hasonló - jogtalan előnyszerzésre irányuló - helyzetek előfordulása esetén a pedagógusok alapos vizsgálattal győződjenek meg arról, hogy valóban történt-e puskázás. Kezdeményezésünket az intézményvezető elfogadta. (OK-K-OJOGB-99/2011.)

Beadványában egy szülő azzal kapcsolatban élt panasszal, hogy gyermeke vonatkozásában a 2010. évi országos kompetenciamérés keretében megírt felmérést a matematika tanár érdemjeggyel értékelte, és ezt a naplóba, valamint az ellenőrzőbe is bevezette. Tájékoztatása szerint az intézmény pedagógiai programjában nem szerepel az, hogy a kompetenciamérés eredményét beszámíthatják a tanulók osztályzatába.

A közoktatási törvény 99. §-a szabályozza a közoktatás országos mérési feladatait. Ezen § (4)-(5) bekezdése szerint az országos mérési feladatok keretében kell rendszeresen mérni, értékelni a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenységet, így különösen az alapkészségek, képességek fejlődését. Az oktatásért felelős miniszter évente a tanév rendjéről szóló rendeletében határozza meg az országos mérési feladatokat, amely mérésnek minden tanévben ki kell terjednie a közoktatás negyedik, hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán minden tanuló esetében az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődésének vizsgálatára. A szakiskola tizedik évfolyamán folytatott mérésnek az olvasás és szövegértés alapkészség vizsgálatára is ki kell terjednie.

A kompetenciamérés végrehajtására vonatkozóan a közoktatási törvény 2. számú melléklete rendelkezik, "a tanuló fejlődésének nyomon követése" cím 1.) pontja alatt. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján tájékoztattuk a panaszost arról, hogy a nevelési-oktatási intézmény az országos méréshez, értékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentumot alkalmaz, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelyből a kitöltő tanuló azonosítható. Ezt a mérési azonosítót az iskola azonban a tanuló személyéhez rögzítetten - a jogszabályban meghatározott rendelkezéseket figyelembe véve - nyilvántartja és kezeli az intézményben, mivel a lefolytatott országos mérések, értékelések során az érintett tanulónál minden esetben azt a mérési azonosítót kell alkalmazni, amelyet az általa első ízben kitöltött dokumentumon alkalmaztak. Abban az esetben, ha a tanuló átlépéssel iskolát vált, adatait - beleértve a mérési azonosítót is - a másik iskolának továbbítani kell. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok kezelésének korlátját jelenti, hogy ezen adatok csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, a fejlődéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából.

Az országos mérési feladatok végrehajtására vonatkozó szabályok kiemelten nem rendelkeznek a kompetenciasor eredményének a tanulók évközi teljesítményének értékelése során történő figyelembevételéről. Azonban álláspontunk szerint a kompetenciamérésnek az adott tantárgy esetében történő érdemjeggyel való értékelése - az értékelésre irányadó szabályok alapján - nem tekinthető jogszerűtlennek abban az esetben, ha a kompetenciamérésnél alkalmazott tantárgyi feladatsor egyezik az iskola pedagógiai programjában, konkrétan a helyi tantervben az adott évfolyam tekintetében meghatározott tantárgyi követelményekkel. Továbbá a mérés értékelése is megfelel a helyi tantervben az iskolai beszámoltatás, az iskolai számonkérés követelményeire, formáira, valamint a tanuló teljesítményének értékelésére, minősítésére vonatkozóan meghatározott szabályoknak. ( OK-K-OJOGB-391/2011.)

A közoktatási törvény 70. § (4) bekezdése állapítja meg a nevelőtestület jogkörét az év végi osztályzatokkal kapcsolatban. Eszerint az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

Egy pedagógus a törvényben szereplő "lényeges eltérés" kifejezés értelmezésével kapcsolatban kérte segítségünket. Tájékoztattuk, hogy e rendelkezés részleteit a jogszabályok nem rendezik. Sem azt, hogy a nevelőtestület delegálhatja-e ezen jogkörét annak egy kisebb csoportjára (az osztályt tanító pedagógusok), sem azt, hogy mit jelent a lényeges eltérés. Ezek a kérdések a helyi szabályozás körébe tartoznak, a pedagógiai programban, szervezeti és működési szabályzatban lehet kidolgozni a jogi normában megfogalmazott szabály részleteit. (OK-K-OJOGB-314/2011.)

A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 21. §-a értelmében a tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. Osztályozó vizsga a szakképző iskolában - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint - szervezett beszámoltató vizsga is (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga). A tanulmányok alatti vizsgát iskolában - illetve e rendeletben meghatározottak szerint - független vizsgabizottság előtt lehet tenni. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben tanulmányait folytatni kívánja. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

A rendelet szerint a különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább kettő vizsgaidőszakot ki kell jelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni. Az iskola osztályozó vizsgát a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a tanulót a jelentkezéskor tájékoztatni kell. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a vizsgáztatásra kijelölt intézmény vezetője engedélyezheti, hogy a tanuló az (1) bekezdés szerint előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.

A tanulmányok alatti vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. Ha a tanulmányok alatti vizsgát az iskola szervezi, a vizsgabizottság az iskola pedagógusaiból áll. A vizsgáztatásra kijelölt intézmény által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, aki abban az iskolában tanít, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét a nevelőtestület a helyi tanterv alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik - vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait pedig a vizsgáztatásra kijelölt intézmény vezetője bízza meg. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelemmel kell lenni a hivatkozott rendelet 9. számú mellékletének rendelkezéseire. (OK-K-OJOGB-385/2011.)

A pedagógusnak az értékeléssel kapcsolatos széleskörű szabadságából eredően a jogalkotó szűk körben biztosít jogorvoslatot az értékeléssel kapcsolatos panaszok esetében. A közoktatási törvény 83. § (2) bekezdése alapján a tanuló, illetve a szülő a tanulmányok értékelése, minősítése tárgyában hozott iskolai döntés ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a tanuló érdekében eljárást indíthat abban az esetben, ha az nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve az eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. E törvényességi kérelem tekintetében a fenntartó képviselője jár el, ami önkormányzati fenntartású intézmény esetén a jegyzőt jelenti. (OK-K-OJOGB-109/2011.)

Tartalomjegyzék

előző előző következő következő