Tartalomjegyzék

Fenntartói irányítás

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény hatálya kiterjed az óvodai nevelésre, az iskolai nevelésre-oktatásra, a kollégiumi nevelésre-oktatásra, függetlenül attól, hogy azt milyen intézményben , szervezetben látják el, illetve ki az intézmény fenntartója. A közoktatási törvény 86. § (1) bekezdése kimondja, hogy a községi, a városi, a fővárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről és az általános iskolai neveléséről és oktatásáról. Az önkormányzatok a közoktatás feladatait intézmény létesítésével, fenntartásával, társulásban való részvétellel vagy más önkormányzattal, illetve fenntartóval kötött megállapodás útján láthatják el. A nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézményekre vonatkozóan a közoktatási törvény külön szabályokat tartalmaz. (OK-K-OJOGB-50/2011.)

A közoktatási törvény rendelkezései szerint a fenntartónak számos jogosítványa van a közoktatási intézmények irányításával kapcsolatban. Ezen jogosítványok gyakorlása során azonban be kell tartania a jogszabályokban előírt tartalmi és eljárási korlátozásokat. A fenntartói irányítás részletes szabályait a közoktatási törvény 102-106. §-ai tartalmazzák. (OK-K-OJOGB-672/2011., OK-K-OJOGB-232/2011., OK-K-OJOGB-695/2011., OK-K-OJOGB-132/2011.)

Panaszában egy szülő sérelmezte, hogy a település önkormányzata a jövőben nem vállalja a településen található szakközépiskola és gimnázium fenntartását, a középiskolai ellátás megszervezését a megyei önkormányzatnak adja át. Ezzel összefüggésben tájékoztattuk a beadványozót, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 70. § (1) bekezdése értelmében a megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik többek között a középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátást biztosító települési önkormányzat nem vállalja. Az önkormányzatokról szóló törvény 115. § (5) bekezdése alapján, ha a települési önkormányzat képviselő-testülete a fenti feladat ellátását nem vállalja, az erről szóló döntését a megválasztását követő hat hónapon belül az érintett megyei önkormányzat közgyűlésével közli. E döntés a települési önkormányzat megbízatásáig szól. Törvény vagy megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a feladat átadásának időpontja a települési önkormányzat döntését követő év január 1. napja. (OK-K-OJOGB-234/2011.)

A közoktatási törvény 102. §-a kimondja, hogy a fenntartó bízza meg a közoktatási intézmény vezetőjét. A fenntartónak döntése előtt be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskolai szülői szervezetnek (közösségnek), az iskolai diákönkormányzatnak, a nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelésben-oktatásban részt vevő intézmény esetén - ha nem rendelkezik egyetértési joggal - a fenntartótól függően a települési vagy a területi kisebbségi önkormányzat, illetőleg ennek hiányában az adott kisebbség helyi egyesületének, szakközépiskola és szakiskola esetén a fővárosi, megyei gazdasági kamara véleményét. A véleménykérés elmulasztása jogsértés, a döntés érvényességét azonban - csakúgy, mint az intézményátszervezés alábbiakban bemutatott eseteiben - nem befolyásolja.

A panaszos szülő az intézményi igazgatóválasztással kapcsolatban kérte hivatalunk tájékoztatását. A szülő által rendelkezésre bocsátott információk szerint az újonnan kiírt pályázaton egyik jelölt - köztük a jelenlegi igazgató - sem felelt meg, így a hivatalban lévő igazgatóhelyettest bízták meg. A döntéshez nem kérték ki sem a tantestület, sem a szülők, továbbá a diákönkormányzat álláspontját sem, amit az érintettek sérelmesnek találnak. Az alábbiakról tájékoztattuk a panaszost a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján. A közoktatási törvény 102. § (2) bekezdésének e) pontja szerint az iskola vezetőjének kinevezése a fenntartó jogkörébe tartozik. A fenntartónak döntése során azonban tekintettel kell lennie a közoktatási törvény 18. §-ban foglalt, a nevelési-oktatási intézményvezetői megbízás feltételeit szabályozó rendelkezésekre. A közoktatási törvény 102. § (3) bekezdése értelmében a fenntartó ugyanakkor köteles a közoktatási intézmény vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése előtt beszerezni az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskolai szülői szervezetnek (közösségnek), az iskolai diákönkormányzatnak, a nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelésben-oktatásban részt vevő intézmény esetén - ha nem rendelkezik egyetértési joggal - a fenntartótól függően a települési vagy a területi kisebbségi önkormányzat, illetőleg ennek hiányában az adott kisebbség helyi egyesületének, szakközépiskola és szakiskola esetén a fővárosi, megyei gazdasági kamara véleményét. A vélemény kialakításához minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll. A vélemény kialakításához - az információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva - legalább tizenöt napot kell biztosítani az érdekeltek részére. Lényeges kiemelni azonban, hogy a jogszabályok lehetőséget biztosítanak a fenntartó számára, hogy ne az érintettek által támogatott személyt nevezze ki, azaz a véleményezési eljárásban résztvevők álláspontja nem köti a képviselő-testületet a döntés meghozatalában. (OK-K-OJOGB-355/2011.)

A fenntartó az intézményvezető megbízásán kívül többek között dönt a közoktatási intézmény létesítéséről, átszervezéséről, megszüntetéséről, meghatározza az intézmény költségvetését, az adott nevelési, tanítási évben indítható csoportok, osztályok számát, engedélyezi a maximális létszámtól való eltérést, ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát. (OK-K-OJOGB-75/2011.)

A szülő azzal kapcsolatban élt panasszal, hogy a településen működő 9 óvoda közül csak egy homogén csoportú óvoda van, ahová azonban nem akarják felvenni a gyermekét arra hivatkozással, hogy a csoportlétszám nem lehet több 25 főnél. Az alábbiakról tájékoztattuk a hozzánk fordulót. A közoktatási törvény 3. számú melléklete rendelkezik az osztályok, csoportok szervezésének szabályairól. E szabályok között nem szerepel az óvodai csoportok szervezésének kétféle megoldására - az életkor alapján homogén, illetve életkorilag vegyes csoportra - vonatkozó rendelkezés. A közoktatásra vonatkozó jogszabályok között máshol sem találkozunk ilyen szabályokkal, így megállapítható, hogy a vegyes vagy homogén csoportok létrehozására vonatkozó döntés a pedagógiai döntések közé tartozik. A fentiekre tekintettel az oktatási jogok megsértését nem állapítottuk meg. Sem az óvodának, sem az önkormányzatnak nem kötelezettsége, hogy azonos számban hozzon létre vegyes, illetve homogén csoportot. Célszerű, ha a fenntartó önkormányzat figyelembe veszi a szülői igényeket döntéseinek meghozatala során, de a döntés meghozatalának felelősségét a fenntartó viseli. Javasoltuk ugyanakkor, hogy a szülők vegyék igénybe a jogszerű érdekérvényesítés eszközeinek széles skáláját, és minél több csatornán közvetítsék igényeiket a fenntartó felé annak érdekében, hogy a csoportszervezés során véleményüket figyelembe vegyék. (OK-K-OJOGB-257/2011.)

Beadványában a szülő azzal kapcsolatban élt panasszal, hogy a fenntartó az érintett szülők tájékoztatása nélkül utólagosan úgy döntött, hogy nem indítja el szeptembertől az általános iskola fejlesztő, felzárkóztató osztályát. A szülő aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi helyzet miatt gyermekeinek a város két pontjára kell járnia, továbbá hogy ez a fenntartói döntési folyamat végső soron az iskola elsorvasztását fogja eredményezni. A beadványban foglaltakat megvizsgálva az alábbiakról tájékoztattuk a szülőt. A közoktatási törvény egyik elve az önkormányzati feladatellátásra való építés. A közoktatás-szolgáltatás nyújtásában részt vevő helyi önkormányzat a közoktatásról szóló törvény szerint szolgáltatást nyújt, amellyel helyi közügyet teljesít. Az önkormányzatok a közoktatás feladatait intézmény létesítésével, fenntartásával, társulásban való részvétellel vagy más önkormányzattal, illetve fenntartóval kötött megállapodás útján láthatják el. A közoktatásról szóló törvény minden esetben ellátási kötelezettségről és nem annak megszervezési módjáról rendelkezik, továbbá minden esetben a szolgáltatás minimális terjedelmét határozza meg, amelynél kevesebbet nem, de többet nyújthat minden helyi önkormányzat. A fenntartó feladata tehát a jogszabályban rögzített feladatellátási kötelezettség teljesítése, annak megvalósítási módjáról azonban szabadon dönthet. A fenntartónak számos jogosítványa van a közoktatási intézmények irányításával kapcsolatban. Ezen jogosítványok gyakorlása során azonban be kell tartania a jogszabályokban előírt tartalmi és eljárási korlátozásokat. A közoktatási törvény 102. § (2) bekezdése c) pontja értelmében a fenntartó meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, továbbá engedélyezi az osztály, csoport átlaglétszámtól való eltérést, meghatározza az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, napközis osztályok (csoportok), a kollégiumban szervezhető csoportok számát, továbbá engedélyezi a maximális létszámtól való eltérést. A közoktatási törvény 3. számú melléklete szabja meg az egyes osztályokban az átlag-, illetve a maximális létszámot. Ez alapján az első osztályban az átlaglétszám 21 fő. A 118. § (6) bekezdése eltérést enged, amikor kimondja, hogy a 3. számú mellékletben meghatározott iskolai osztály létszáma az átlaglétszámhoz képest csökkenthető (többletszolgáltatás), ha az ehhez szükséges fedezetet a fenntartó többletköltségvetése támogatás nélkül, vagy a nevelési-oktatási intézmény saját forrásaiból biztosítja. Ez azonban egy lehetőség, a fenntartó önkormányzat dönti el, hogy megadja-e az engedélyt a kisebb létszámú osztály indításához. A szülő által panaszolt fenntartói döntés, miszerint az önkormányzat úgy döntött, hogy nem indítja el a fejlesztő, felzárkóztató osztályt, álláspontunk alapján nem tartozik az intézményátszervezés fogalomkörébe. (OK-K-OJOGB-260/2011.)

A fenntartói irányítás témakörében az elmúlt évben is az intézmények átszervezésével, bezárásával kapcsolatban érkezett hozzánk a legtöbb beadvány. Ilyen tárgyú problémával nemcsak tanulók és szülők, hanem pedagógusok és intézményvezetők is keresték hivatalunkat. A panaszosok kérdései részben arra irányultak, hogy jogszerű-e a fenntartó bezárásról, átszervezésről hozott döntése, részben pedig arra, hogy mit tehetnek az érintettek, amennyiben ilyen jellegű döntésről értesülnek.

A kérdéskörrel kapcsolatban kialakított állásfoglalásunk alapján tájékoztattuk a panaszosokat a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről, felhívva arra a figyelmüket, hogy amennyiben a fenntartó betartja a vonatkozó garanciális szabályokat, ez esetben önmagában nem tekinthető jogellenes magatartásnak egy intézmény átszervezése, összevonása, megszüntetése. Az intézménymegszüntetés törvényességének ellenőrzése a vonatkozó garanciális szabályok megtartásának megvizsgálásából állhat, célszerűségi szempontokat nincs mód felülbírálni. A kérdéskörrel kapcsolatban kialakított állásfoglalásunk a következő.

A művelődéshez való jog az Alkotmányban biztosított alapjogok második generációjaként ismert jogok csoportjának része, olyan társadalmi konszenzuson alapuló érték, amely államcélként fogalmazódik meg. Az állam törvényekben vállalt feladatának ellátását részben az önkormányzatok útján valósítja meg azáltal, hogy biztosítja - többek között - az ingyenes és kötelező általános iskola igénybevételének lehetőségét. Az önkormányzat, mint fenntartó - a jogszabályok keretei között - nagyfokú önállósággal rendelkezik az intézményi struktúra kialakításában, szervezésében. A közszolgáltatás megvalósítására hozott döntéseit kizárólag törvényességi okokból vizsgálhatjuk felül, célszerűségi szempontból felülbírálni azokat egyetlen szervezetnek sincs joga. A nevelési-oktatási intézmények országosan tapasztalható átszervezései, összevonásai és megszüntetései gazdasági és demográfiai okok természetes következményei. Önmagában nem tekinthető jogellenes magatartásnak egy intézmény átszervezése, összevonása, megszüntetése, ha a fenntartó betartja az arra vonatkozó garanciális szabályokat. Az intézménymegszüntetés törvényességének ellenőrzése e garanciális szabályok megtartásának megvizsgálásából állhat.

Egy település lakossága számára az oktatási feltételek kiemelkedő fontosságúak, ugyanakkor a körülmények változása, a folyamatos szolgáltatás miatt az intézményrendszer megváltoztatása, szűkítése olykor elkerülhetetlen. Ez pedig az intézmény dolgozói, tanulói és szüleik körében bizonyos sérelmet okoz. Az érintettek jogainak védelmét ebben az esetben egyrészt egy kötelező eljárási szabály, a véleményük beszerzése jelenti (közoktatási törvény 102. § (3) bekezdése szerint), másrészt az a törvényi követelmény, hogy az oktatásról továbbra is megfelelő színvonalon kell gondoskodni olyan módon, hogy annak igénybevétele a tanulónak, szülőnek ne jelentsen aránytalan terhet (a 4. § (7) bekezdés a) pontja szerint). Annak eldöntéséhez, hogy az intézmény átszervezése aránytalan teherrel jár-e, a fenntartónak be kell szereznie a fővárosi, megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét. A közoktatási törvény 88. § (6) bekezdés alapján a helyi önkormányzat közoktatási szakértő véleményét is köteles beszerezni tervezett intézkedésének véleményezése céljából. Az iskolabezárással kapcsolatos döntéseknek érvényességi kelléke a szakértői vélemény beszerzése. A szakértőnek abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a javasolt megoldás biztosítja-e az adott tevékenység, szolgáltatás megfelelő színvonalon történő további ellátását. A szakértő véleményét a fővárosi, megyei önkormányzat részére - a szakvélemény megkérésével egyidejűleg - meg kell küldeni. A független szakértőre - a helyi önkormányzat megkeresésére - a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal tesz javaslatot.

A fenntartói döntések további korlátja, hogy a közoktatási törvény 102. § (9) bekezdése szerint, hogy tanítási évben (szorgalmi időben), továbbá - a július-augusztus hónapok kivételével - nevelési évben a fenntartó iskolát nem indíthat, továbbá iskolát, kollégiumot, óvodát nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át; iskolai osztályt, kollégiumi csoportot, óvodai csoportot nem szervezhet át, és nem szüntethet meg; az iskola, kollégium, óvoda feladatait nem változtathatja meg. A 102. § (11) bekezdése értelmében a fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáig hozhat döntést a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadásával, átalakításával, megszüntetésével, az alapfokú művészetoktatási intézményben a tanszak indításával és megszüntetésével kapcsolatban, az egyéb átszervezésre vonatkozó döntések határideje július utolsó munkanapja. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadására helyi önkormányzat és olyan kistérségi társulás között kerül sor, melynek az önkormányzat tagja, akkor az erre vonatkozó döntés meghozatalának határideje július utolsó munkanapja.

A közoktatási törvény a fenntartói döntés ellen jogorvoslati lehetőséget is biztosít. A törvény 84. § (12) bekezdése szerint, ha jogszabály a fenntartói irányítás körébe tartozó valamely döntés meghozatalát előzetes vélemény, egyetértés, szakvélemény beszerzéséhez köti, az ennek elmulasztásával hozott döntés megtámadható. A sikeresen megtámadott döntés a meghozatalának időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik. A megtámadást három hónapon belül írásban kell közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében tizenöt napon belül érvényesíteni. A megtámadást tehát a fenntartóval kell közölni, az érvénytelenség megállapítását pedig a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv (illetékesség szerint fővárosi vagy megyei kormányhivatal) vezetőjének címzett beadvánnyal lehet érvényesíteni. A három hónapos határidő a döntésnek az érdekelt részére történő közlésének napján kezdődik. Ha ez a nap nem állapítható meg, a közlés napja a döntés meghozatalát követő tizenötödik munkanap. A megtámadáshoz biztosított határidő jogvesztő, igazolásnak helye nincs. Ha a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv vezetőjének eljárása eredménytelen, a fenntartói döntést bíróság előtt lehet megtámadni.

A hivatalhoz fordult több érintett szülő és a fenntartói döntéssel érintett általános iskola szülői munkaközössége sérelmezve, hogy a fenntartó kerületi önkormányzat 2011. 02. 17-i ülésén szándéknyilatkozatot fogadott el, miszerint az érintett általános iskola működtetését a 2011/2012-es tanévtől kezdődően saját fenntartású intézmény keretében nem kívánja biztosítani. A költséghatékonysági és pénzügyi okok mellett a fenntartó az iskola megszüntetését a csökkenő tanulói létszámmal és az iskolában tanuló kerületi gyerekek kis létszámával indokolta, ennek megfelelően pedig a költségvetésben, az indítható osztályok tekintetében már figyelembe sem vette. A rendelkezésre álló információk szerint az iskolába 44 tanuló jár, enyhe- és középfokban értelmi fogyatékos és további fogyatékossággal (autizmus, mozgáskorlátozottság, hallássérülés) bíró tanulók, közülük 4 fő a kerületi tanuló. A szülők tájékoztatása alapján az érintett iskola szakmailag nagyon elismert, magas szakmai tudású pedagógusok tanítanak és fejlesztenek az intézményben, ahol a sajátos gyógypedagógiai irányelveknek megfelelően rendkívül jó légkörben, kis létszámú osztályokban és az egyéni fejlődést elősegítő oktatásban vehetnek részt a tanulók. Az iskola csak szakértői véleménnyel rendelkező, kizárólag fogyatékos gyermekeket fogadhat, a rendelkezésre álló információk alapján ellátási körzete több kerületre is kiterjed. A szülők tájékoztatása alapján azonban sokan nem is tudnak az intézményről, mivel az illetékes tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság nem tájékoztatja az iskolát kereső szülőket erről az intézményről. Az önkormányzat döntése kapcsán gazdasági okokra hivatkozik, miszerint nagyon költséges az iskola fenntartása, kiemelt tekintettel arra, hogy csak 4 kerületi gyerek jár az intézménybe és a helyzet megoldására szerződést kíván kötni egy másik szomszédos kerülettel a kerületi gyerekek átvételére. A szülői tájékoztatás szerint tudomásuk alapján az érintett kerület megfelelő pénzügyi kondíciókkal bír, hitelfelvételi kényszer nincs. Az önkormányzati költségvetésben az iskola fenntartására fordított összeg nem éri el az 1 %-ot. A szülők panasza alapján a kerületi gyerekek alacsony számára történő hivatkozás azért is elfogadhatatlan számukra, mivel 2010. októberi adatok alapján a kerületben tanulók létszáma 1583 fő, és ebből 1052 fő más kerületből és vidékről jár be.

Az ügyben a hivatal feladatairól és működésének szabályairól szóló 40/1999. (X. 8.) OM rendeletben biztosított jogkörrel élve az oktatási jogok biztosa vizsgálatot indított, amely során nyilatkozatot kértünk a panasszal érintett intézmény fenntartójától. Megkeresésünkre küldött nyilatkozatában a polgármester úr tájékoztatott arról, hogy a képviselő-testület határozatában valóban kifejezte azon szándékát, hogy a fenntartásában működő általános iskola és logopédiai szakszolgálat működtetését a 2011/2012. tanévtől kezdődően saját fenntartású intézmény keretében nem kívánja biztosítani. Ezen szándéknyilatkozat meghozatala előtt az önkormányzat megbízásából közoktatási szakértők elvégezték az önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények szakmai munkájának költséghatékonysági értékelését, melynek megállapításait a képviselő-testület a szándéknyilatkozat megfogalmazásakor figyelembe vette. A képviselő-testületi ülést követően a szándéknyilatkozatot megküldték a közoktatási törvény 102. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelőn a véleményezésre jogosult szervezeteknek. Továbbá felkérték az oktatásért felelős alpolgármestert közoktatási megállapodás létrehozására vonatkozó előzetes tárgyalások lefolytatására az érintett tanulók ellátásának biztosítására, amely feladat ellátására a szomszédos kerületi önkormányzat részéről egyértelmű fogadókészség mutatkozott. Tájékoztatása szerint ezen egyeztetésekről a szülői szervezet és az alkalmazotti közösség is értesítést kapott, továbbá a majdani fogadó intézmény több alkalommal is lehetőséget biztosított a szülők részére az iskola, valamint az ott folyó munka megismerésére. Ezt követően kérte a hivatal a szülők nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy igénybe kívánják-e venni a felajánlott lehetőséget, hogy a közoktatási megállapodás majd ezen igények figyelembe vételével készülhessen el. Tekintettel arra, hogy az elsődleges szülői nyilatkozatok nemlegesek voltak, ezért tájékoztatták a szülőket arról, hogy a tankötelezettség teljesítésének biztosítása érdekében iskolakijelölés céljából fel kell keresniük az illetékes szakértői bizottságot. A polgármester úr tájékoztatott továbbá arról, hogy a szülők és az intézmény alkalmazottai számára is megküldésre került a hivatal által felkért független szakértő által készített szakértői vélemény kivonata. Az önkormányzathoz beérkezett szülői levelekre minden esetben írásban válaszoltak, teljes körű tájékoztatást adva számukra. A szándéknyilatkozatot követően az iskolával kapcsolatos végleges döntést a képviselő-testület 2011. május 12-ei ülésén hozta meg, erről a szülőknek is tudomásuk van, hiszen többszöri írásbeli tájékoztatást kaptak róla. Az iskolába 44 enyhe- és középsúlyos értelmi fogyatékos gyermek jár, akik közül mindössze 4 fő, azaz 9 % a kerületi tanuló, az egész alsó tagozaton 1 fő kerületi lakos van. Az iskola alapító nyilatkozata szerint a felvehető maximális tanulói létszám 112 fő, ami 10 éve drasztikusan csökkenő tendenciát mutat, akár csak a kerületi tanulók aránya. Az alapító okirat szerint az általános iskola enyhe fokban értelmi fogyatékossággal élő tanulókat tanító-nevelő iskola, ezen kívül elég nagy számban középsúlyos értelmi fogyatékos tanulókat is nevel. A közoktatási törvény 86. § (4) bekezdés a) pontja, valamint a fővárosi és a kerületi önkormányzatok között létrejött megállapodás szerint a fővárosi kerületi önkormányzatok kizárólag az enyhe értelmi fogyatékos tanulók általános iskolai oktatásáról kötelesek gondoskodni. Az intézmény ellátási körzete kizárólag az adott kerületre terjed ki. A feladatellátást az önkormányzat az intézmény fenntartásával és más módon is biztosíthatja. Az intézménnyel kapcsolatos döntés előtt a képviselő-testület természetesen az önkormányzati intézkedési tervet a tervezett döntéseknek megfelelően módosítani kívánja, vagyis rögzíteni fogják, hogy az önkormányzat az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók ellátását a szomszédos kerülettel kötendő közoktatási megállapodás keretében látja el. Ez az ellátás nem pusztán az adott kerületi tanulókra, hanem az általános iskolával tanulói jogviszonyban álló valamennyi tanulóra vonatkozik. Tájékoztatása szerint, ha valamennyi tanuló elfogadná ezt a lehetőséget, akkor a szomszédos kerület 4 gyógypedagógust és 2 gyógypedagógiai asszisztenst is átvenne az iskolától, valamint összességében 2 teljes osztályközösséget együttesen tudna tovább nevelni és oktatni. A fogadó intézménybe való eljutás sem a tanulóknak, sem a szülőknek nem jelentene aránytalan terhet, mivel az iskola nagyon jól megközelíthető, másrészt a szülők 91%-a eddig is más kerületekből, illetve vidékről hozta ide gyermekét. Tájékoztatása szerint az Oktatási Hivatal által kijelölt független szakértő a szakértői véleményben megállapítja, hogy az intézményfenntartó kerületi önkormányzat - az iskolai tanulói létszámot figyelembe véve - aránytalan anyagi terhet vállalt magára. A közoktatási megállapodás-tervezet biztosítja az általános iskola tanulói jogviszonnyal rendelkező diákjainak ellátását, ez a tervezett együttműködés továbbá törvényessé teszi a középsúlyosan fogyatékos tanulók nevelését-oktatását, amire a szomszédos kerületi befogadó intézmény az alapító okirat szerint jogosult. A szakértői vélemény megállapítása szerint az iskola tanulói többségének ez nem jelent aránytalan terhet.

A rendelkezésre álló információk alapján jelen ügyben a beadványozók panasszal fordultak az illetékes kormányhivatalhoz. Ezen körülményre tekintettel megkerestem az illetékes kormányhivatalt mint a helyi önkormányzat törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet és kértem, hogy az üggyel kapcsolatos eljárásukról, annak megállapításairól szíveskedjék hivatalomat tájékoztatni. Az illetékes kormányhivatal a kerületi önkormányzata által meghozott, az általános iskola és logopédiai szakszolgálat megszüntetésével kapcsolatos valamennyi fenntartói döntését megvizsgálta. A vizsgálat eredményeképpen a kormányhivatal megállapította, hogy a fenntartó az általános iskolára és logopédiai szakszolgálatra vonatkozó döntése meghozatalát megelőzően lefolytatta a közoktatási törvényben szabályozott véleményeztetési eljárást, beszerezte a szükséges szakvéleményeket, így erre tekintettel az ügyben törvényességi észrevétel megtételét a kormányhivatal nem tartotta indokoltnak. A feladatellátás szempontjából megállapítható, hogy a közoktatási megállapodás vonatkozásában érintett két önkormányzat képviselő-testülete döntött a közoktatási megállapodás megkötéséről. Mindezekre figyelemmel az iskola megszüntetésével egyidejűleg a fenntartó önkormányzat a közoktatási törvény 86. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt törvényi kötelezettségének a közoktatási törvény 88. § (4) bekezdésében előírt módon eleget tett.

A szülők és az általános iskola szülői munkaközösségének panaszát, valamint a fenntartói nyilatkozatban, továbbá a kormányhivatal főigazgatójának tájékoztatásában foglaltakat, és a hivatalom rendelkezésére bocsátott egyéb dokumentumokat összevetettük a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel. Tájékoztattuk az érintett feleket a hivatal által az intézményátszervezéssel kapcsolatban kialakított jogi álláspontról. Jelen ügyben az intézményátszervezés körülményeinek vizsgálata nyomán - a kormányhivatal által megállapítottakkal egyezően - megállapítottuk, hogy a fenntartó kerület önkormányzata döntése kapcsán betartotta a vonatkozó garanciális szabályokat és jogszabályi előírásokat. A szándéknyilatkozatot követően a képviselő-testület határidőn belül, 2011. május 12-én hozta meg végleges döntését, amely döntéshozatalt megelőzően lefolytatta a közoktatási törvényben szabályozott véleményeztetési eljárást, valamint beszerezte a szükséges szakvéleményeket. A feladatellátás szempontjából megállapítottuk, hogy az iskola megszüntetésével egyidejűleg a fenntartó önkormányzat a közoktatási törvény 86. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt törvényi kötelezettségének a közoktatási törvény 88. § (4) bekezdésében előírt módon eleget tesz, az önkormányzat az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók ellátását a szomszédos kerülettel kötött közoktatási megállapodás keretében látja el. Ez az együttműködés továbbá törvényessé teszi az általános iskola által ez idáig ellátott középsúlyosan fogyatékos tanulók nevelését-oktatását is, amire a szomszédos kerületi befogadó intézmény az alapító okirata szerint jogosult. Mindezek alapján jelen ügyben oktatási jogsérelmet kimutatni nem tudtunk, így az ügyben kezdeményezés megfogalmazását nem tartottuk indokoltnak, és az ügyet lezártuk. (OK-K-OJOGB-155/2011.)

Amennyiben tehát a fenntartó betartja a vonatkozó garanciális szabályokat, döntése nem lesz jogsértő, ugyanakkor számos érintett tanuló, szülő, pedagógus számára komoly érdeksérelmet okozhat. A vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben biztosított jogaikkal élve a tanulók és a szülők mind egyénileg, mind kollektív módon kinyilváníthatják fenntartásaikat, javaslattal élhetnek, kérdéseket, kezdeményezéseket fogalmazhatnak meg, s ezek mind hatással lehetnek az önkormányzat átszervezésről meghozandó döntésére. (OK-K-OJOGB-209/2011., OK-K-OJOGB-304/2011., OK-K-OJOGB-262/2011., OK-K-OJOGB-396/2011., OK-K-OJOGB-468/2011., OK-K-OJOGB-522/2011., OK-K-OJOGB-492/2011., OK-K-OJOGB-542/2011., OK-OJOGB-510/2011., OK-K-OJOGB-119/2011., OK-K-OJOGB-392/2011., OK-K-OJOGB-327/2011.)

A 2010. évi LI. törvény megváltoztatta az önkormányzati fenntartásból egyházi jogi személy fenntartásába átadott közoktatási intézmények - az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvényben meghatározott - kiegészítő anyagi finanszírozásának feltételeit. Az eddigi szabályozás szerint a helyi önkormányzat által egyházi fenntartónak átadott közoktatási intézmény egyházi kiegészítő támogatását - közoktatási megállapodás alapján - a fenntartói jogok átadását követően legalább öt éven keresztül a fenntartói jogokat átadó önkormányzatnak kellett fizetnie, majd azt követően e finanszírozás a központi költségvetést terhelte. A közoktatási törvény 81. § (11) bekezdése értelmében, amennyiben az egyházi jogi személy a Kormánnyal a közoktatási feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötött a fenntartásában működő nevelési-oktatási intézmény tekintetében - a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat részére megküldött - egyoldalú nyilatkozatával vállalhatja az önkormányzati feladatellátásban való közreműködést. A közoktatási törvény módosított 118. § (9) bekezdése értelmében az átadott egyházi közoktatási intézmény fenntartója megfelelő előkészületi tárgyalásokat követően a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal hozzájárulásával azonnal egyoldalú nyilatkozattételt tehet az önkormányzati feladatellátásban való részvételét illetően, s ezzel az egyházi kiegészítő támogatásra - az egyházak közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően - a közoktatási megállapodás aláírását követő tanítási évtől kezdődően közvetlenül a központi költségvetés forrásából válik jogosulttá. (OK-K-OJOGB-329/2011., OK-K-OJOGB-292/2011.)

A közoktatási törvény szerint a fenntartónak számos jogosítványa van a közoktatási intézmények szakmai és törvényességi ellenőrzése tekintetében. A közoktatási törvény 102. § (2) bekezdése meghatározza az önkormányzat szakmai, törvényességi ellenőrzésben betöltött szerepét, miszerint rendszeresen - ha jogszabály másképp nem rendelkezik, négyévenként legalább egy alkalommal - ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét. (OK-K-OJOGB-442/2011.)

Egy szülő panasszal fordult hivatalunkhoz, amelyben azt sérelmezte, hogy a település polgármestere a lakosok beleegyezése nélkül be akarja záratni a település egyetlen iskoláját, ami ez alapján szeptember hónaptól nem fogadja a gyerekeket. A beadvány alapján a nem roma származású gyerekeket egy másik település iskolái átvették, de a szegény, hátrányos helyzetű, roma származású gyerekeket nem. A rendelkezésre álló információk alapján az iskola megszüntetéséről döntés nem született, továbbá a települési önkormányzat a feladat ellátására nem kötött megállapodást egyik önkormányzattal sem, így az általános iskolai nevelés-oktatás a település gyerekei számára nem biztosított.

A szülői beadvány nyomán vizsgálatot indítottunk, aminek keretében megkerestük a települési önkormányzat polgármesterét. Megkeresésünkben kértük a polgármester úr tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy a település milyen formában látja el a gyermekek iskoláztatását, valamint, hogy a tanulók másik településen lévő iskolába történő utaztatása milyen feltételekkel, illetve megállapodás alapján biztosított. A megkeresés ellenére azonban nem érkezett válasz a település polgármesterétől. Ezen körülményre tekintettel megkerestük az illetékes megyei kormányhivatalt, mint törvényességi ellenőrzésre jogosult hivatalt és tájékoztatást kértünk a fenti tényállás tisztázása érdekében. A megyei kormányhivatal a rendelkezésükre álló dokumentumok, információk alapján válaszában részletesen tájékoztatott a település oktatási helyzetével kapcsolatban a polgármester úr részéről tett egyeztetési kísérletekről. A tájékoztatás alapján 2011 februárjában az önkormányzat működésével kapcsolatban egyeztetés jött létre a kormányhivatal és a polgármester között is, ahol a közoktatási feladatok ellátásának módja is szóba került. Ezen egyeztetés alapján a polgármester úr ígéretet tett arra, hogy társulási megállapodás megkötésével vagy más módon gondoskodnak az általános iskolai nevelés-oktatás kötelező feladatáról. A tájékoztatás értelmében a kormányhivatalhoz felterjesztett jegyzőkönyvben nem lelhető fel, hogy a képviselő-testület milyen döntést hozott az önkormányzat és a feladatellátó Kft. közötti közoktatási megállapodással kapcsolatban. A jegyzőkönyvek nem tartalmazták a képviselő-testület arra vonatkozó döntését sem, hogy az önkormányzat 2010. június 30. napját követően milyen szervezeti keretek között gondoskodik az általános iskolai, valamint a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók általános iskolai neveléséről és oktatásáról. Ezen okok miatt a kormányhivatal törvényességi észrevételt bocsátott ki az érintett önkormányzat képviselő-testületének címezve. A kormányhivatal által a jelen ügyben tett intézkedésekre tekintettel az ügyet lezártuk. (OK-K-OJOGB-123/2011.)

A panaszos szülő nevének elhallgatását kérve fordult hozzánk segítséget kérve gyermeke ügyében. Beadványa alapján az iskola vezetésének elhamarkodott döntései miatt a tanuló osztályában már a harmadik megbízott osztályfőnök dolgozik. Az intézményvezető a felmerülő problémákat rendszerint fegyelmivel és az érintett eltávolításával oldja meg, aminek hatására a pedagógusok teljes bizonytalanságban, félelemben végzik munkájukat. Ilyen módon fordult elő az is, hogy az érintett osztály több hónapig osztályfőnök nélkül tanult. A gyermekekért felelős pedagógus hiányában a tanulóknak nem volt kihez fordulniuk problémáikkal, a szülőknek pedig nem volt lehetőségük tájékozódni, kapcsolatot tartani a gyermekeket érintő ügyekben. A szülők közös beadványukban megkeresték az iskola vezetését és kérelmezték az eredeti osztályfőnök visszahelyezését, azonban választ nem kaptak. A beadvány szerint a jelenlegi intézményvezető nem tesz semmit a helyzet rendezésére, ami nagyon kedvezőtlenül hat a hátrányos helyzetű gyermekekre, akiknek kiemelten fontos lenne a biztonságos, megnyugtató közeg.

A szülői panasz nyomán hivatalunk vizsgálatot indított, aminek keretében megkerestük az iskola fenntartójának képviselőjét. Az érintett önkormányzat polgármestere nyilatkozatában azt a tájékoztatást adta, hogy a 2010/2011-es tanév folyamán az önkormányzat független közoktatási szakértőt kért fel a panasszal érintett intézmény teljes körű, átfogó vizsgálatára, am el y vizsgálat 2011. április 19-én le is zárult. Tájékoztatása értelmében a fenntartó a szakértői anyagban megállapított hibák, hiányosságok korrigálására, az intézményen belüli kommunikáció javítására, a problémák kezelési módjának gyökeres megváltoztatására szólította fel az intézményvezetőt. Ehhez kapcsolódóan az igazgató a tervezett intézkedésekről, annak eljárási lépéseiről 2011. május 31. napjáig köteles ütemtervet benyújtani a fenntartóhoz, majd az ütemezés alapján megtett intézkedéseiről írásbeli beszámolót készíteni és határidőre benyújtani. Mindezek nyomán megállapítottuk, hogy az érintett önkormányzat polgármestere fenntartói hatáskörében eljárva, közoktatási szakértő bevonásával teljes körű, átfogó vizsgálatot folytatott le a panasszal érintett intézmény vonatkozásában. Ezen vizsgálat megállapításai nyomán fenntartói hatáskörében megtette a szükséges intézkedéseket az intézményvezető irányába az intézményi hibák, hiányosságok rendezése érdekében. A fentiekre tekintettel, bízva a sérelmezett helyzet megnyugtató rendeződésében, jelen ügyben kezdeményezést nem fogalmaztunk meg, és az ügyet lezártuk. (OK-K-OJOGB-162/2011.)

A Magyarországon működő külföldi nevelési-oktatási intézmények és a nemzetközi iskolák vonatkozásában a közoktatási törvény 80. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott törvényességi ellenőrzést a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal látja el és gyakorolja a jogszabályban rögzített jogköröket.

A Magyarországon élő külföldi szülők gyermekük iskolájával kapcsolatban éltek panasszal, amely intézmény tájékoztatásuk értelmében egy Magyarországon működő külföldi iskola. A szülői panaszban foglaltakat megvizsgálva az alábbiakról tájékoztattuk a hozzánk fordulókat. A közoktatási törvény 108. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak szerint a Magyar Köztársaság területén külföldi nevelési-oktatási intézmény akkor működhet, illetve akkor adhat ki külföldi bizonyítványt, ha abban az államban, ahonnan származik, az intézményt nevelési-oktatási intézménynek, az általa kiadott bizonyítványt pedig az ilyen nevelési-oktatási intézménynek megfelelő bizonyítványnak jogszerűen elismerik, s az elismerést hitelt érdemlően bizonyították. E rendelkezéseket a nemzetközi iskolák tekintetében is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy az elismerést az érintett nemzetközi szervezetnek kell kiadnia. A nevelési-oktatási intézményt az oktatásért felelős miniszter veszi nyilvántartásba, illetőleg adja meg a fenntartónak a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt. A külföldi nevelési-oktatási intézmény alapítására, az intézményben folyó nevelő és oktató munkára, valamint annak ellenőrzésére, a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő ügyekre és döntésekre annak az államnak az előírásait kell alkalmazni, amelyik a nevelési-oktatási intézményt sajátjának elismerte. A közoktatási információs rendszer nyomán rendelkezésre álló iskolai dokumentumok alapján a panasszal érintett iskola angol tanítási rendszerű és nyelvű intézmény, nyilvántartásba vétele a közoktatási törvény fent hivatkozott rendelkezése alapján történt. Mindezekre tekintettel, az iskolával kapcsolatos ellenőrzésre, a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő ügyekre és döntésekre annak az államnak az előírásait kell alkalmazni, amelyik a nevelési-oktatási intézményt sajátjának elismeri, vagyis jelen esetben valószínűsíthetően a brit jogot. A külföldi nevelési-oktatási intézmények és a nemzetközi iskolák vonatkozásában a közoktatási törvény 80. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott törvényességi ellenőrzést a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal látja el és gyakorolja a (3)-(6) bekezdésben meghatározott jogköröket. A fentiekre tekintettel javasoltuk a szülőknek, hogy panaszukkal kapcsolatban forduljanak a törvényességi ellenőrzést ellátó oktatási hivatalhoz. (OK-K-OJOGB-32/2011.)

Tartalomjegyzék

előző előző következő következő