Tartalomjegyzék

Mulasztás

Ebben az évben is számos beadvány érkezett a mulasztásokkal összefüggésben. A beadványozókat k érdéseikkel kapcsolatban tájékoztattuk a mulasztással kapcsolatos következő jogszabályi rendelkezésekről.

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: rendelet) 20. §-a tartalmazza a mulasztásra vonatkozó rendelkezéseket. A 20. § (2) bekezdése szerint, ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolnia kell. Egyes esetekben az óvodai foglalkozásról, a tanóráról, illetve a kollégiumi foglalkozásról történő távolmaradást a jogszabály erejénél fogva igazoltnak kell tekinteni. Ezek az esetek a következők: ha a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi óvodába, ha a tanuló - kiskorú tanuló esetében a szülő írásbeli kérelmére - a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, ha a gyermek, a tanuló betegségét a házirendben meghatározottak szerint igazolja, illetve, ha a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. A jogszabály szövegéből tehát két dolog következik: egyfelől az, hogy minden esetben, ha a tanuló távol marad az óráról, mulasztásról beszélhetünk, másfelől pedig csak akkor beszélhetünk mulasztásról, ha a tanuló a tanóráról távol marad. Egyéb esetekben, amennyiben a távolmaradást nem igazolják, az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményeit kell alkalmazni. (OK-K-OJOGB-326/2011., OK-K-OJOGB-412/2011., OK-K-OJOGB-222/2011., OK-K-OJOGB-410/2011.)

A rendelet 4/A. § (1) bekezdése alapján az egyéb jogszabályban meghatározottakon túlmenően a nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni a tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezéseket. A rendelet 20. §-a szerint a beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időben nem látogathatja az intézményt. A gyermek, a tanuló betegsége esetén az intézmény mulasztással kapcsolatos szabályozási jogköre az orvosi igazolás benyújtására vonatkozó rendelkezések meghatározásáig terjed. Fentiek értelmében, amennyiben a tanuló betegség miatt marad távol a tanítási óráról és ezt az intézmény házirendjében foglaltaknak megfelelően igazolja, abban az esetben a távolmaradást a jogszabály erejénél fogva igazoltnak kell tekinteni. Más a helyzet azonban akkor, ha a tanuló hiányzását nem, vagy nem a házirendben rögzítetteknek megfelelően igazolja, ebben az esetben ugyanis mulasztása igazolatlan. Az igazolatlan mulasztáshoz pedig a jogszabályok súlyos jogkövetkezményeket fűznek. (OK-K-OJOGB-155/2011.)

A mulasztások igazolásával kapcsolatban a következőkről tájékoztattuk a hozzánk forduló szülőt. Ha a gyermek, tanuló beteg, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, az intézmény szabályozási jogköre ebben az esetben az orvosi igazolás benyújtásának eljárási rendelkezésein nem terjedhet túl. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20. §-a szerint ugyanis a beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időben nem látogathatja az intézményt. A jogszabály nem ad arra lehetőséget, hogy a nevelési oktatási intézmény az orvosi igazolásban foglaltakat megkérdőjelezze, vagy egy orvosi igazolást ne fogadjon el. Ugyanakkor a rendelet 4/A. §-ának (1) bekezdésének a) pontja szerint a nevelési-oktatási intézmény házirendjében - a közoktatási törvény 40. § (9) bekezdése szerint - kell szabályozni egyéb jogszabályban meghatározottakon túlmenően a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezéseket. Amennyiben a gyermek igazolásának benyújtásakor e szabályokat nem tartotta be, úgy az intézmény nem járt el jogsértően, mikor azt nem fogadta el. (OK-K-OJOGB-412/2011.)

Egy szülő gyermeke két tanórai mulasztását orvosi igazolással kívánta igazolni, melyet az intézmény nem fogadott el. Ezzel összefüggésben tájékoztattuk a szülőt, hogy amennyiben a tanuló a tanóráról elkésik, de az órán részt vesz, és az orvosi vizsgálatra csak később távozik, akkor az első tanóráról való késését valóban nem igazolja az orvosi igazolás. A másik vitatott tanórai hiányzással kapcsolatban felhívtuk továbbá a figyelmét arra a körülményre, hogy nincsen olyan jogszabályi rendelkezés, amely megtiltaná az iskolának, hogy kétség esetén meggyőződjön az igazolás valóságtartalmáról, legyen szó akár orvos, akár szülő által igazolt mulasztásról. Amennyiben az igazolásban, mint okiratban foglaltak nem a valóságot tükrözik, úgy az nem alkalmas az abban foglalt tény vagy körülmény bizonyítására. (OK-K-OJOGB-512/2011.)

A mulasztásokhoz a jogszabályok súlyos jogkövetkezményeket fűznek - nem tanköteles tanuló esetében a tanulói jogviszony megszűnéséhez is vezethetnek - ezért nagyon fontos a mulasztás fogalmának értelmezése, mivel a jogellenes értelmezés az oktatási jogok megsértéséhez vezet.

2010 . augusztus 30-ai hatályba lépésével a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvénynek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosításáról szóló 2010. évi LXVI. törvény lényegesen megváltoztatta a családi pótlék folyósítására vonatkozó egyes jogszabályokat. Amennyiben ugyanis a tanköteles tanuló az adott tanévben ötven kötelező tanórai foglalkozásról igazolatlanul mulaszt, akkor esetében a jegyző felfüggeszti a tankötelesek után járó családi pótlék - az iskoláztatási támogatás - folyósítását.

A nem tanköteles tanulók igazolatlan mulasztásához fűzi a jogszabály a legsúlyosabb jogkövetkezményt. A rendelet 28. § (2) bekezdése alapján ugyanis megszűnik a tanulói jogviszonya annak a nem tanköteles korú diáknak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárat. ( OK-K-OJOGB-326/2011.)

A mulasztásokhoz kapcsolódó kérdéskör a késések szabályozása is. Ezzel összefüggésben tájékoztattuk a hozzánk fordulókat, hogy a rendelet 20. § (8) bekezdése értelmében, ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik, amit igazolnia kell. A késések ideje - a házirendben foglaltak szerint - összeadható. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról.

Egy szülő gyermeke tanulói jogviszonyának megszüntetése miatt kérte segítségünket. A gyermek mulasztásai miatt fegyelmi eljárásra került sor, és lehetségesnek tűnt, hogy a gyermek tanulói jogviszonyának megszüntetésére kerül sor. Arról kért a szülő tájékoztatást, hogy ez esetben jogszerűen jár-e el az intézmény.

A közoktatásról szóló törvény 12. § (1) bekezdése értelmében a tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon; továbbá, hogy megtartsa az iskolai, kollégiumi szervezeti és működési szabályzatban, továbbá a házirendben foglaltakat. Amennyiben a tanuló a fent meghatározott foglalkozásokról és szakmai gyakorlatokról igazolatlanul késik, akkor nem tesz eleget maradéktalanul ezen kötelezettségeinek, kötelességszegést követ el. A tanulók kötelességszegő magatartása pedig többféle jogkövetkezményt vonhat maga után. Súlyos és vétkes kötelezettségszegés esetén fegyelmi eljárásnak van helye, amennyiben pedig a tanuló cselekménye nem éri el a fegyelmi eljárás megindításához szükséges szintet, más fegyelmező intézkedések alkalmazhatóak. A tanulók fegyelmi felelősségéről a közoktatási törvény 76. §-a, míg a fegyelmi eljárásról a fent említett MKM rendelet 32. §-a és az 5. számú melléklete rendelkezik. A fegyelmező intézkedéseket és azok alkalmazásának feltételeit pedig az iskola házirendjében kell szabályozni. Tehát amennyiben a tanuló igazolatlanul késik, kötelességszegést követ el, amely esetén - az eset összes körülményének mérlegelését követően - fegyelmező intézkedés is alkalmazható az adott tanulóval szemben, a házirendben foglaltak figyelembevételével. A rendelet szerint ugyanakkor késésnek az minősül, ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg. Amennyiben a tanóra 8 órakor kezdődik, a késés is csak 8 órától kezdve regisztrálható, ha tehát a tanuló 7.50 és 8 óra között érkezik meg az iskolába, nem késik el. (OK-K-OJOGB-425/2011., OK-K-OJOGB-380/2011.)

A fentiekkel összefüggésben lényeges kiemelni, hogy az igazolatlan óra fegyelmezési eszközként való alkalmazása oktatási jogokat sért. Miután csak akkor beszélhetünk mulasztásról, ha a tanuló a tanóráról távol marad, igazolatlan mulasztást nem kaphat, ha a tanítási órán megjelent. Az igazolatlan mulasztás ugyanakkor az intézmény házirendjében foglaltaknak megfelelően kötelességszegő magatartásnak is minősülhet, és mint ilyen, alapot adhat fegyelmező intézkedés alkalmazására vagy fegyelmi eljárás indítására. Igazolatlan mulasztás azonban fegyelmezési céllal nem adható.

Egy szülő a felszerelés hiánya miatt adott igazolatlan mulasztás jogszerűségével kapcsolatban kérte hivatalunk tájékoztatását. A szülő tájékoztatása szerint a földrajz óra esetén az is előfordult, hogy a tanulót viselkedése miatt felügyelet nélkül a folyosóra küldték és igazolatlant kapott.

A közoktatási törvény 19. § (2) bekezdése alapján a pedagógus - a minőség, típus és ár megjelölése nélkül - olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Az e körbe nem tartozó felszerelések biztosítása az iskola feladata. A tanórai felszerelés hiányát álláspontom szerint annyiban lehet figyelembe venni, amennyiben a tanítási órán történő számonkérésben rögzített feladat teljesítéséhez az szükséges. Amennyiben a számonkérésben meghatározott feladatot a tanuló nem tudja teljesíteni - akár a felszerelés hiánya miatt - úgy akár elégtelenre is értékelhető. De a számonkérés esetétől eltekintve a felszerelés hiánya miatt a tanulónak elégtelen nem adható.

A közoktatási törvény 12. § (1) bekezdése szerint a tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon. Ezek alapján a tanuló - tekintettel a nevelési-oktatási intézmény felügyeletei kötelezettségére - felszerelés hiányában passzív részvevőként köteles részt venni a tanórán. Felszerelés hiánya miatt tehát a tanulót kiküldeni sem lehet az óráról, így az nem vezethet - sem igazolt, sem igazolatlan - mulasztáshoz. A pedagógiai módszereken felül a tanulói kötelezettségszegések szankcionálása csak az intézmény házirendjében meghatározott fegyelmezési eszközökkel történhet, fegyelmezési eszközként érdemjegy nem alkalmazható.

A tanóráról való kiküldéssel és az emiatt adott igazolatlan mulasztással kapcsolatban az alábbi tájékoztatást nyújtottuk. A diákok tanórán tanúsított fegyelmezetlen magatartásának megítélése összetett kérdés. A tanuló ezzel ugyanis nemcsak saját kötelességeit nem teljesíti, hanem zavarja a tanóra megfelelő lebonyolítását, gátolja társai tanuláshoz való jogának érvényesülését, valamint a pedagógus munkájának elvégzését. Éppen ezért indokolt, hogy e kötelességszegő magatartás ne maradjon következmények nélkül, a kiküldés azonban szankcióként nem alkalmazható, a tanulók fegyelmezetlen magatartását jogszerűen az intézmény házirendjében meghatározott fegyelmező intézkedések kilátásba helyezésével lehet szankcionálni. Ebben az esetben tehát igazolatlan tanóra sem adható.

Álláspontunk szerint a kiküldésre csak akkor kerülhet sor, ha az mások jogainak vagy a tanuló egyéb jogainak védelme érdekében szükséges, ennek megítélése azonban mindig és mindenképpen egyedi mérlegelést igényel. Az adott esetben a pedagógus joga és felelőssége eldönteni, hogy sor kerüljön-e a kiküldésre, és a tanóra bármelyik percében is küldik ki a tanulót, az nem tarthat automatikusan az óra végéig, hanem csak a szükséges ideig. Ezzel együtt szükséges megjegyezni, hogy a közoktatási törvény 41. § (5) bekezdésében rögzített kötelezettség, miszerint a nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, nem korlátozódik kizárólag a tanítási órák időtartamára, helyszínére. Ennek értelmében tehát biztosítani kell a kiküldött tanuló felügyeletét is. (OK-K-OJOGB-1/2011.)

Tartalomjegyzék

előző előző következő következő