Tartalomjegyzék

A sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók jogainak érvényesülése

A sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók jogaival összefüggésben az idei évben is számos beadvány érkezett hivatalunkhoz.

Tapasztalataink továbbra is azt mutatják, hogy az érintett tanulók és szüleik könnyen kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe, amelyben nem tudnak megfelelően élni az őket megillető jogokkal. Ennek hátterében sok esetben az információk hiánya áll, mivel sem a tanulók vagy szüleik, sem a velük kapcsolatos feladatokat ellátó személyek és szervek nem rendelkeznek kellő jogi tájékozottsággal. Kiemelten fontosnak tartjuk ezért a fokozott odafigyelést mindazok részéről, akik a köznevelésben velük kapcsolatos feladatot látnak el.

A közoktatás rendszerét átalakító 2012. évi változások nyomán új fogalomhasználat került bevezetésre ezen érintetti körre, továbbá a köznevelési törvény strukturális átalakításokat és feladatköri elhatárolásokat is előkészített a pedagógiai szakszolgálatok kapcsán. A pedagógiai szakszolgálati intézmények működését szabályozó 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 2013. március 1-ig hatályos. A szabályozás ezen átmeneti időszakában a területet érintő kérdéskörök, jogszabályok értelmezése a köznevelési törvény kapcsolódó átmeneti rendelkezéseinek, továbbá a szakszolgálati rendelet záró rendelkezései közé beiktatott magyarázó rendelkezések figyelembevételével történik.

2013. március 1-vel hatályba lépett az új végrehajtási rendelet, a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet, amely már az átalakított struktúra és az új feladatköri elhatárolásokhoz igazodóan szabályozza a pedagógiai szakszolgálatok működését meghatározó részletszabályokat.

A hivatalhoz forduló panaszosokat minden esetben az éppen hatályos jogszabályok alapján tájékoztattuk, az alább ismertetett ügyek ezért az időben aktuális jogszabályi hivatkozásokat tartalmazzák.

A köznevelési törvény a köznevelés kiemelt feladataként rögzíti az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztést, továbbá a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevételét, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítését, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtését.

A köznevelési törvény által bevezetett fogalomhasználat szerint a kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló fogalmán belül különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanulónak minősül mind a sajátos nevelési igényű, mind a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló.

Az értelmező rendelkezések szerint sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

A törvény átmeneti rendelkezéseinek értelmében, ha a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló szakértői véleményében a sajátos nevelési igényt

  1. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége,
  2. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenessége

alapozza meg, azon a gyermek, a tanuló következő felülvizsgálatáig, de legkésőbb 2015. szeptember 1-ig az egyéb pszichés fejlődési zavart (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavart) is érteni kell.

A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

A köznevelési törvény értelmező rendelkezése szerint beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság (a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 2013. március 1-jéig hatályban volt 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 38. § (3) bekezdés b) pontja szerint ez alatt nevelési tanácsadó is értendő) szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló óvodai nevelésével, illetve iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatos feladatok meghatározása céljából 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet hatálya alatt a nevelési tanácsadás keretében kellett szakvéleményt készíteni. A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 2013. március 1-jétől hatályos, amely szabályozás a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapításával vagy kizárásával kapcsolatos feladatokat már a szakértői bizottsági tevékenység, a feladatköri elhatárolást figyelembe véve a tankerületi szakértői bizottság tevékenységi körébe helyezi. Ugyanakkor a rendelet 49. §-ban foglalt rendelkezése rögzíti, hogy e rendelet hatálybalépése előtt a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok, az országos szakértői és rehabilitációs bizottságok, és a nevelési tanácsadók által kibocsátott szakértői vélemények és szakvélemények joghatásukat tekintve az új rendelet szabályai szerint hozott szakértői véleményekkel egyenértékűek.

A köznevelési törvény 47. § (8) bekezdése értelmében, amennyiben a gyermek tanuló vizsgálata nyomán megállapítást nyer, hogy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg.

Egy szülő azzal kereste meg hivatalunkat, és kérte segítségünket, hogy a nevelési tanácsadó véleményében foglalt javaslatokat az iskola nem veszi figyelembe, nem biztosítja gyermeke számára a javasolt heti 2 óra dyslexia redukciós foglalkozást.

A beadványban foglaltakkal kapcsolatban a fentiek alapján tájékoztattuk a szülőt, hogy a köznevelési törvény 47. § (8) bekezdése értelmében, amennyiben a gyermek tanuló vizsgálata nyomán megállapítást nyer, hogy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg.

Tekintettel arra, hogy a gyermeket korábban nevelési tanácsadó vizsgálta, és megállapította, hogy a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, ezért a tanuló iskolai nevelését és oktatását a nevelési tanácsadó által kiállított szakvéleményben foglaltak szerint kell megvalósítani. Tájékoztattuk a szülőt arról, hogy panaszával kapcsolatban megkeresheti az intézmény fenntartóját, a jogorvoslat kimerítését követően pedig kérheti hivatalunk eljárását. (270/2013/OJBIT, 112/2013/OJBIT)

A szakértői bizottságoknak kettős szerepük van. Egyrészt a konkrét ellátásokra való jogosultság ezen pedagógiai szakszolgálatok által készített szakértői vélemény kibocsátásával keletkezik, vagyis a szakértői vélemény nélkül a tanuló nem tarthat igényt a különleges szolgáltatásokra. Másrészt a speciális szakértelem, és az általuk hozzáférhető információk birtokában javaslatot tesznek azokra a konkrét ellátásokra, amik a gyermek, tanuló fejlődését szolgálják. A vizsgálat legfőbb célja, hogy megállapítsa vagy kizárja azt, hogy a tanuló valamely fogyatékosságban szenved, illetve hogy a tanuló fejlődése szempontjából legmegfelelőbb oktatási módra javaslatot fogalmazzon meg. Emellett a szakértői javaslat számos más pontban orientálja a szülőt, a pedagógust és az intézményvezetőt, amikor állást foglal olyan kérdésekben, mint az alkalmazandó pedagógiai módszerek, bizonyos tantárgyak, tantárgyrészek esetében az értékelés és minősítés alóli mentesítés vagy a magántanulói jogviszony. A szakértői bizottság a vonatkozó eljárási szabályok betartásával jogi hatással és kötelező erővel bíró szakértői véleményt bocsáthatnak ki. A szakértői bizottsági tevékenységre vonatkozó hatályos részletszabályokat a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet tartalmazza.

A szakértői bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra, a szükséges szakemberre és annak feladataira. A fent hivatkozott 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 17. § (1) bekezdése rögzíti a szakértői vélemény kötelező tartalmi elemeit.

A szakértői bizottság a tanuló vizsgálata alapján kiállított szakértői véleményében rendelkezik többek között a tanuló tankötelezettségének teljesítésének módjáról, a sajátos nevelési igényének megfelelő intézmény kijelöléséről, a gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményekről, fejlesztési feladatokról, továbbá az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítésről, valamint a szükséges szakemberre vonatkozó javaslatról.

A gyermek, tanuló fogyatékosságának megfelelő intézmény kijelöléséről is a szakértői bizottság rendelkezik. A sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt a szülő választja ki az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével.

A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelés-oktatása, továbbá kollégiumi nevelése ugyanis az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban (a továbbiakban: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók – külön vagy közös vagy részben közös – nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola, kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény) történhet. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló ugyanis csakis abba az intézménybe vehető fel, amely rendelkezik a köznevelési törvény 47. § (4) bekezdésében meghatározott, a speciális neveléshez, oktatáshoz szükséges feltételekkel. A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül. A szakértői bizottság nem jelölhet ki olyan intézményt, amely helyhiány miatt nem tudná felvenni a gyermeket, tanulót.

Egy szülő Asperger-szindrómás gyermeke ügyében kérte hivatalom segítségét, mivel költözésüket követően nem talált megfelelő intézményt a tanuló számára. Beadványában foglaltakkal kapcsolatban tájékoztattuk a szülőt, hogy hivatalunk hatásköre nem terjed ki a sajátos nevelési igényű tanulók számára megfelelő nevelési-oktatási intézmény kijelölésére. Mindazonáltal a rendelkezésre bocsátott információk alapján a fentieknek megfelelően tájékoztattuk a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről.

A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást, a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló különleges gondozását a szakértői bizottság által kiállított szakvélemény alapján kell megvalósítani. A gyermek, tanuló fogyatékosságának megfelelő intézmény kijelöléséről is a szakértői bizottság rendelkezik az általa kiállított szakértői véleményben. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló ugyanis csakis abba az intézménybe vehető fel, amely rendelkezik a köznevelési törvény 47. § (4) bekezdésében meghatározott, a speciális neveléshez, oktatáshoz szükséges feltételekkel.

A fentiek alapján tehát nem a szülő feladata a tanuló számára megfelelő nevelési-oktatási intézmény találása, hanem arról a szakértői bizottságnak kell rendelkeznie az általa kiállított szakvéleményben. (212/2013/OJBIT, 314/2013/OJBIT, 671/2013/OJBIT)

Egy szülő sajátos nevelési igényű gyermeke óvodai elhelyezése ügyében kérte hivatalunk segítségét, vizsgálatát. A gyermek 2013 decemberében tölti ötödik életévét, vagyis a tárgyév szeptemberétől óvodakötelessé válik. Az illetékes szakértői bizottság által kiállított szakértői vélemény szerint a gyermek autizmus spektrumzavarral küzd. A szakértői vélemény a sajátos nevelési igénynek megfelelő intézményben, csoportban történő külön nevelését javasolja. A szakértői vélemény alapján azonban a gyermek elhelyezése, gyógypedagógiai intézményben történő óvodai nevelése azért nem megszervezhető, mert az intézményi jegyzékben nincs megfelelő óvoda. Ezt az információt az illetékes tankerület igazgatója, továbbá az illetékes kerület Polgármesteri Hivatalának Humánszolgáltató Irodája is megerősítette.

A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 20. § (2) bekezdése szerint, ha a gyermek, a tanuló gyógypedagógiai intézményben történő nevelése, oktatása azért nem szervezhető meg, mert az Intézmény által vezetett jegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola, a szakértői bizottság a szakértői véleményét megküldi a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes megyeközponti tankerület vezetőjének. A megyeközponti tankerület vezetője intézkedik arról, hogy a gyermek, tanuló kötelező felvételét ellátó nevelési-oktatási intézmény kijelölésre kerüljön.

E fenti rendelkezés kapcsán megkerestük a KLIK Központot és tájékoztatást kértünk arról, hogy egy óvodaköteles, fővárosban élő gyermek esetén mely szerv rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 20. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a gyermek kötelező felvételét ellátó nevelési-oktatási intézmény kijelölésre kerüljön.

A KLIK Központ tájékoztatott arról, hogy a megyei, illetve fővárosi szakszolgálati intézmények (a Magyar Államkincstár általi) törzskönyvi nyilvántartásba vétele 2013. szeptember 1-jei hatállyal megtörtént. Budapest esetén ez időben a szakszolgálati intézmény felett valóban nem volt megyeközponti tankerület, ellenben a közvetlen fenntartói feladatokat a KLIK Központ látja el. Ezen tájékoztatást követően, a Központtal folytatott személyes egyeztetés alapján az érintett szülőt közvetlenül a KLIK Központhoz irányítottuk annak érdekében, hogy a Központ intézkedése kapcsán a szülő által sérelmezett helyzet megnyugtató módon rendeződjön, és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megfelelő nevelési-oktatási intézmény kijelölésre kerüljön.

A szülő 2013 októberében kelt tájékoztatása szerint a helyzet hosszas egyeztetések ellenére nem rendeződött. Az illetékes Szakértői Bizottság arról tájékoztatta, hogy az egyik kerületi óvoda fogadja a gyermeket, ugyanakkor az illetékes tankerülettel folytatott megbeszélés nem vezetett eredményre. A szülő az előzetes szakértői véleményt elfogadta, aláírta. Ezt követően felkereste a megjelölt tankerületet, ahol azonban már arról tájékoztatták, hogy nem mehetnek az intézménybe, mert nem kerületi lakosok, az ottani helyet kerületieknek tartják fenn, ezért a panaszos szülő gyermekét várólistára tették.

A szülő sérelmezte a kialakult, hónapok óta húzódó helyzetet, hiszen jelen körülmények között nem biztosítottak a feltételek sem a gyermek fejlesztéséhez, sem pedig ahhoz, hogy az óvodakötelezettségének eleget tegyen.

Mindezen körülményekre, valamint a KLIK Központtal folytatott korábbi egyeztetésekre tekintettel ismételten megkerestük a KLIK Elnökét, és kezdeményeztük, hogy a kialakult helyzet kapcsán döntsön – akár a helyi érdekeket megjelenítő tankerületi döntéssel szemben – annak érdekében, hogy a gyermek óvodai ellátása mihamarabb megoldódjon.

A KLIK Elnök levelében informált azon intézkedésekről, amelyek a panaszos szülő gyermeke óvodai elhelyezése ügyében történtek. A tájékoztatás értelmében az illetékes Szakértői és Rehabilitációs Bizottság 2013 augusztusi szakértői véleménye a gyermek ellátására több intézményt jelölt meg. Ezen intézményekkel egyeztetést folytattak, amelynek keretében Budapest egyik tankerületének igazgatója felvette a kapcsolatot a kerületben található, a Szakértői Bizottság által megjelölt óvoda igazgatójával. Az intézményvezető asszonnyal folytatott megbeszélés eredményes volt, az intézmény fogadta a gyermeket. Az igazgatónővel egyeztettek egy időpontot, amikor fogadta a szülőt és gyermekét az intézményben, ahol kölcsönösen megismerkedhettek egymással.

A szülő visszajelzése alapján a gyermek ebben az intézményben valóban elkezdhette az óvodai nevelésben való részvételét, a gyermek jól is érzi magát a fogadó intézményben. Tekintettel arra, hogy az intézmények együttműködése nyomán a sérelmezett helyzet orvoslást nyert, jelen ügyet kezdeményezés megfogalmazása nélkül lezártuk. (410/2013/OJBIT)

A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani a gyermek, tanuló számára. Annak érdekében, hogy a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló megkapja az állapotának megfelelő segítséget, elengedhetetlenül szükséges egyrészt, hogy a gyermek, tanuló megjelenjen a szakértői bizottság vizsgálatán, másrészt, hogy a gyermek, tanuló esetében a szakértői bizottság vizsgálata alapján hozott szakértői javaslatok megvalósuljanak.

A szülő és a szakértői bizottság együttműködése hatékonyan segítheti a tanuló fejlődését és felzárkózását. A szakértői bizottság vizsgálatának megindítása alapesetben a szülő kérésére, illetve egyetértésével indul. A szakértői vizsgálat lefolytatását a szülő bármikor kérheti. Ha a gyermek óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban részesül, az óvoda, az iskola köteles közreműködni vizsgálat iránti kérelem elkészítésében, a kérelem nyomtatványát a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 1. számú melléklete rögzíti.

Másik esetkör, ha a nevelési-oktatási intézmény, vagy a gyermekjóléti, a gyermekvédelmi, a szociális intézmény, valamint a gyámhatóság megítélése szerint a gyermek, tanuló szakértői vizsgálata szükséges, akkor az indok közlésével javasolja a szülőnek a szakértői vizsgálaton való megjelenést és részvételt, a szülő egyetértése esetén óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban részesülő gyermek esetén a nevelési-oktatási intézmény gondoskodik arról - gyermekjóléti, a gyermekvédelmi, a szociális intézmény, valamint a gyámhatóság közreműködik abban -, hogy a vizsgálati kérelem tíz napon belül kiállításra kerüljön, illetve a javaslattétellel egyidejűleg köteles a szülőt tájékoztatni a vizsgálatok eredményeinek lehetséges következményeiről, a szülőnek a vizsgálattal és annak megállapításaival kapcsolatos jogairól.

A szülő egyetértésének szükségessége alól kivételt tesz a köznevelési törvény 47. § (6) bekezdése, miszerint a gyermek, tanuló érdekében a járási hivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. A járási hivatal döntése elleni fellebbezést a kormányhivatal bírálja el. Ha a szülő a járási hivatal felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a járási hivatal a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti.

Ahhoz, hogy a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló megkapja az állapotának megfelelő segítséget, elengedhetetlenül szükséges a szakértői vizsgálaton való megjelenés mellett, hogy a gyermek, tanuló esetében a szakértői bizottság vizsgálata alapján tett szakértői javaslatok megvalósuljanak.

A szülők sajátos nevelési igényű gyermekük ügyében kérték hivatalunk segítségét, mivel tájékoztatásuk értelmében a tanuló kijelölt iskolája nem biztosítja a szakértői véleményben meghatározott fejlesztéseket, előírásokat, azok javaslati jellegére hivatkozással. A szülők tájékoztatást kértek ezen fejlesztések kötelező óraszámáról, továbbá a fejlesztések megvalósítási módjáról.

A következőkről tájékoztattuk a hozzánk forduló szülőket. A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A szakértői bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra, a szükséges szakemberre és annak feladataira.

A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül. Ezen ellátás megszervezésének időkeretét a panasz megítélésekor hatályos közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 52. § (6) bekezdése határozta meg. Ezen jogszabályilag rögzített órakeret, valamint a szakértői véleményben meghatározottak szerint történhet a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások megvalósítása, amelynek teljesülése a közoktatási törvény 52. § (3) bekezdésében meghatározott kötelező tanórai foglalkozásokon felül értendő, vagyis nem eredményezheti azt, hogy a tanulót a fejlesztések miatt kiemeljék a kötelező tanórai foglalkozásról.

Tájékoztattuk a szülőket, hogy a szakértői véleményben foglaltak végrehajtására akkor kerülhet sor, ha a szülő az abban foglaltakkal egyetért, és nem kezdeményezi a vélemény felülvizsgálatát. Ebben az esetben a szakértői véleményben foglaltak mind a szülő és a tanuló, mind pedig az abban kijelölt intézmény vonatkozásában kötelezővé válnak.

Tekintettel arra, hogy a hozzánk fordulók panaszukkal kapcsolatban még nem éltek jogorvoslattal, ezért tájékoztattuk őket a rendelkezésükre álló jogorvoslati lehetőségről, annak menetéről. (154/2013/OJBIT, 598/2013/OJBIT, 500/2013/OJBIT)

A szülői munkaközösség elnöke azzal a panasszal kereste meg hivatalunkat, hogy a település általános iskolájában integráltan tanuló ép értelmű, de sérült gyermekek számára a tanévben nem biztosítják a szakértői bizottságok által előírt fejlesztő órákat.

Az érintett szülők a tanévkezdéskor tudták meg, hogy gyermekeik számára a továbbiakban nem biztosított a létfontosságú napi fejlesztés, gyógytorna. Információink szerint a panasszal érintett általános iskola a Dunántúl egyetlen olyan iskolája, ahol ép értelmű, de sérült (mozgássérült, látássérült, hallássérült, autista és beszédfogyatékos) gyermekek integráltan nevelkedhetnek egészséges társaikkal. Ismereteink szerint az iskola 2005-től akadálymentes, és az évek során mindent megtett azért, hogy az ép értelmű sérült gyermekek számára esélyegyenlőséget biztosítson a tanulásban és a tanórákon kívüli programokban egyaránt.

A hivatalunkhoz érkezett jelzés értelmében a sérült gyermekek gyógypedagógiai ellátását az iskola ezidáig az egyik egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (továbbiakban: EGYMI) szakemberei bevonásával együttműködve oldotta meg az órarendbe beillesztve. A szeptemberi jogszabályi változásokra hivatkozással azonban ez a megoldás megszűnt, aminek eredményeképpen a gyermekek ellátatlanul maradtak, nem biztosítottak számukra szükséges fejlesztések. A jelzés szerint az elmaradt fejlesztések nagyszámú tanulót érintenek, ezek hiányában a gyermekek állapotában tartós és maradandó állapotromlás alakulhat ki.

Az ügyben a 40/1999. (X. 8.) OM rendeletben biztosított jogkörrel élve vizsgálatot indítottunk és nyilatkozatot kértünk a panasszal érintett intézmény vezetőjétől. Megkeresésünkre küldött levelében az igazgató tájékoztatott az intézményükben jelentkező tanév eleji feladatellátási problémákról. Tájékoztatásában megerősítette a szülői panaszban foglaltak valósságát, nyilatkozata szerint a tanévkezdésbe beérő törvényi változásokra idő hiányában nem tudtak felkészülni. Tájékoztatása értelmében alapvetően az EGYMI szakemberállományában bekövetkezett problémák (a Megyei Pedagógiai Szakszolgálat létrehozása és az SNI tanulók utazó pedagógusi ellátásának megszervezése) miatt nem lehetett elindítani a sérült tanulók rehabilitációs foglalkozásait szakemberek hiányában.

A nyilatkozat alapján ugyanakkor 2013. november 12-vel megoldódott a sérelmezett helyzet, tájékoztatása szerint ugyanis ettől a naptól kezdve nincs ellátatlan rehabilitációs óra intézményükben. Az igazgató által rendelkezésre bocsátott információk szerint az első gyógyúszás órák 2013. november elejével kezdődtek a KLIK illetékes tankerülete és a település egyik Általános Iskola és Gimnáziumának vezetői megállapodása alapján az oktatási intézmény tanuszodájában (bérleti díj fizetése mellett). A többi rehabilitációs órát pedig a korábbi évekhez hasonlóan, az EGYMI intézmény utazó gyógypedagógusai látják el októbertől folyamatosan (időbeni lépcsős kezdéssel). A rehabilitációs foglalkozások fokozatos elkezdésétől tapasztalható már a szülői elégedettség, de vezetőként folyamatosan igyekszik tájékoztatni őket az újabb megoldásokról.

A korábbi helyzet kapcsán az igazgató úgy nyilatkozott, hogy sajnálatos, hogy hosszú időbe telt a szakemberek pótlása, annak ellenére, hogy az illetékes tankerület igazgatója és munkatársai mindent megtettek a helyzet mielőbbi rendezése érdekében.

A szülő panaszát, az igazgató nyilatkozatában foglaltakat és a hivatalunk rendelkezésére álló egyéb dokumentumokat, információkat megvizsgáltuk és összevetettük a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel. Vizsgálatunk eredményeképpen megállapítottuk, hogy az intézményvezető, továbbá a fenntartói oldalról az illetékes tankerület igazgatója is saját hatáskörében eljárva megtette a szükséges intézkedéseket a szülők által sérelmezett helyzettel kapcsolatban. Ezen intézkedések nyomán megnyugtató módon rendeződött a panaszolt helyzet, az érintett tanulók számára a továbbiakban biztosított a szükséges fejlesztés, rehabilitációs foglalkozás. A fentiekre tekintettel jelen ügyben kezdeményezést nem fogalmaztunk meg, és az ügyet lezártuk. (651/2013/OJBIT)

A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 18. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint a gyermek, tanuló ellátására a szakértői véleményben foglaltak szerint akkor kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal a kiskorú tanuló esetén a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló egyetért.

Amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal a szülő, a tanuló nem ért egyet, a szakértői bizottság köteles erről a tényről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalt tájékoztatni. A szülő, vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló közvetlenül is eljárást indíthat a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnál a szakértői vélemény felülvizsgálatát kezdeményezve. Szülőnek, vagy nagykorú tanuló esetén a tanulónak a szakértői véleményben foglaltakkal kapcsolatos egyetértését vagy egyet nem értését írásban kell közölnie. Amennyiben a szülő, vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló a szakértői vélemény kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot és nem indítja meg a felülvizsgálati eljárást, az egyetértését megadottnak kell tekinteni.

A szakértői véleményben foglaltak felülvizsgálatára vonatkozóan a korábban hivatkozott 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 23. § (1) bekezdése rögzíti , hogy a szülő a felülvizsgálati eljárást bármikor kezdeményezheti azzal a megkötéssel, hogy a szakértői bizottság a szülő kérelmére akkor köteles lefolytatni a felülvizsgálati eljárást, ha a hivatalból történő felülvizsgálat óta több mint hat hónap telt el, és a soron következő, hivatalból történő felülvizsgálat időpontjáig több mint hat hónap van hátra. Ugyanezen § (3) bekezdés c) pontja szerint a szülő kérésére indított eljárásban teljes körű vizsgálati eljárást kell lefolytatni, feltéve, hogy az utolsó teljes körű vizsgálat óta több mint két év telt el.

A hozzánk forduló szülők sok esetben azzal kapcsolatban éltek panasszal, hogy az iskola, illetve a pedagógusok nem veszik figyelembe szakértői véleményében foglalt javaslatokat, ilyen módon az előírt fejlesztések mellett a kedvezmények sem biztosítottak a tanulók számára. Az esetek többségében a szülők az értékelés és minősítés alóli mentesítésre irányuló javaslat figyelmen hagyását sérelmezték, amely problémakör mind a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, mind a sajátos nevelési igényű tanulók esetében is hangsúlyosan felmerült. E kérdéskör jogi szabályozását mindkét érintett csoport tekintetében a következő rendelkezések rögzítik.

A köznevelési törvény 56. § (1) bekezdése szerint a tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti

  1. a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő,
  2. b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.

Az érettségi vizsgán az (1) bekezdés b) pont szerinti tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat. Az érettségi vizsgára vonatkozó kapcsolódó részletszabályokat az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet rendezi.

Az egyéb többletkedvezmények kapcsán a köznevelési törvény 51. § (5) bekezdése rögzíti, hogy a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló részére a felvételi vizsgán indokolt esetben biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli vagy szóbeli felmérésen biztosítani kell az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket, a vizsga szervezésével alkalmazkodni kell az adottságaihoz. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 26-45. §-a határozza meg a középfokú iskolákba történő jelentkezés rendjét és a felvételi eljárás szabályait, ezen belül a kedvezmények érvényesítésére vonatkozó rendelkezéseket. (545/2013/OJBIT, 454/2013/OJBIT, 121/2013/OJBIT, 579/2013/OJBIT)

Tartalomjegyzék

előző előző következő következő