Tartalomjegyzék

A tanév rendje

2013. szeptember elsején léptek hatályba a köznevelési törvénynek azon rendelkezései, melyek a foglalkozások megszervezésével összefüggésben hoztak változásokat. A köznevelési törvény 27. § (2) bekezdésének 2013. szeptember 1-jétől hatályos rendelkezése szerint á ltalános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig – vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben – gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Az általános iskola a köznevelési törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is működhet.

Egy szülő beadványában a délutáni foglalkozásokon való részvétellel kapcsolatban érdeklődött. Azt sérelmezte, hogy gyermeke tanév elején felmentést kapott a részvétel alól, de van olyan foglalkozás délután, amin kötelező megjelennie. Tájékoztattuk a fentiekről, valamint arról, hogy a köznevelési törvény 4. §-ának 5. pontja az alábbi módon definiálja az egyéb foglakozások fogalmat: a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja. A törvény 55. § (1) bekezdése az igazgató hatáskörévé teszi, hogy az iskolában - kivéve ha az intézmény e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként működik - a tanulót a szülő kérelmére felmentheti - az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 103. § (1) bekezdése példálózó jelleggel az egyéb foglakozások körébe sorolja a fakultációs foglalkozást, a szakkört, a sportkört és a napközit, melyekről a pedagógus egyéb foglalkozási naplót vezet. Az egyéb foglalkozásokat a fentiek alapján 16 óráig köteles az intézmény megszervezni, a részvétel alól pedig az igazgató adhat felmentést. (692/2013/OJBIT)

A szülő azzal fordult hivatalunkhoz, hogy középiskolás gyermekével többször előfordult, hogy tanítási idő után kötelező jelleggel visszarendelik különböző rendezvényekre, amiknek helyszíne nem is mindig az iskola. A szülő tájékoztatása szerint ezeken a rendezvényeken való megjelenés a tanulási időből vesz el, ami hátrányos a továbbtanulás szempontjából. A szülő arról kért tájékoztatást, hogy milyen rendezvényen kötelező megjelenni tanítási idő után, illetve amennyiben távol marad a tanuló ezekről az alkalmakról, akkor ilyen esetben kaphat-e valamilyen megrovást. Tájékoztattuk a szülőt, hogy a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés j) pontja szerint a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat. Az SZMSZ rendelkezéseinek betartása kötelező a tanulók számára, így amennyiben az rendelkezik a nevelési időn kívüli hagyományápolással összefüggő – esetlegesen tanítási időn kívüli – feladatokról, úgy azokat a tanulóknak meg kell tartaniuk. (674/2013/OJBIT)

Egy beadványban a szombaton történő tanítás lehetőségéről érdeklődött a beadványozó, melyre az iskolaépület felújítása miatt került sor. A köznevelési törvény 30. §-a a következőképp rendelkezik: Az iskolában a tanítási év ötnapos tanítási hetekből áll. A szombat és a vasárnaptanítás nélküli pihenőnap. Alapos indokkal, a fenntartó egyetértésével a tanítási hetek – a szombat igénybevételével – hat tanítási nappal is megszervezhetők abban az esetben, ha a tanulók részére legalább harminchat óra megszakítás nélküli heti pihenőidő és az elmaradt heti pihenőnapok igénybevétele – egy vagy több összefüggő tanítási szünetként – a tanítási félév során biztosítható. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 248. § (3) bekezdése szerint, aki az iskolai nevelést-oktatást a tanév rendjétől eltérően szervezi meg, illetve a tanítási hetek szervezésére, a tanítás nélküli pihenőnapok kiadására, az egy tanítási napon szervezhető tanítási órákra vonatkozó rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el. Az általános szabálysértési hatóság a fővárosi, megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala. (358/2013/OJBIT)

Gyakran merül föl kérdésként az, hogy az esetleges iskolai szünetek, tanítás nélküli napok, nyári szünet idején kell-e valakinek biztosítania a gyermekek, tanulók felügyeletét.

Egy szülő azt sérelmezte, hogy az óvodában tartott öt hetes nyári szünet alatt az ügyeletes intézmény csak két hétre vállalja gyermeke ellátását. A köznevelési törvény meghatározza a nevelési év fogalmát. Eszerint nevelési év: az óvodában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak. Az óvoda nyitva tartásának rendjét a köznevelési törvény 49. §-a szerint pedig a fenntartó határozza meg. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3. §-a szerint az óvodai, az iskolai és a kollégiumi munkaterv határozza meg az óvodai nevelési év, valamint az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjét. Ennek elkészítéséhez az intézményvezető kikéri a fenntartó, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség, az intézményi tanács, a tanulókat érintő programokat illetően az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat, továbbá, ha a gyakorlati képzés nem az iskolában folyik, a gyakorlati képzés folytatójának véleményét is. Az óvodai nevelési év helyi rendjében kell meghatározni az óvoda esetén az óvodai nevelés nélküli munkanapok, az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, valamint a szünetek időtartamát. Az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február tizenötödikéig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább hét nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. A gyermekvédelmi törvény 41. § (1) bekezdése szerint a gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik. A fentiek alapján tehát a fenntartónak kell meghatározni az óvodák nyári nyitva tartását, ugyanakkor erre az időszakra is gondoskodnia kell a zárva tartó óvodába járó gyermekek megfelelő ellátásáról abban az esetben, ha a szülő a fenti okokra hivatkozással igényli. Az ellátás formájáról a fenntartó jogosult dönteni. Ha e kötelességét a fenntartó elmulasztja, és egyetlen intézményben sem gondoskodik a gyermekek napközbeni ellátásáról, úgy fennáll az oktatási jogok megsértésének gyanúja. (280/2013/OJBIT)

Az iskolákkal kapcsolatban ugyanez a probléma a nyári napközis táborok szervezésével összefüggésben merült fel.

A panaszos arról érdeklődött, hogy kinek kell biztosítania a gyermekek nyári ellátását. A gyermekvédelmi törvény 14. §-a kimondja, hogy a gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint e törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. A 15. § (2) bekezdése alapján a gyermekek napközbeni ellátása a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások közé tartozik. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 8. pontja alapján a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: a szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások. A fentiek alapján tehát a gyermekek nyári szünetben történő napközbeni ellátásának biztosítása önkormányzati feladat. (422/2013/OJBIT)

Tartalomjegyzék

előző előző következő következő