Elektronikus levélben érkezett hivatalunkhoz egy beadvány, amelyben egy esti gimnáziumban tanulmányokat folytató tanuló arról érdeklődött, hogy milyen lehetőségei vannak a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem tantárgyak esetében értékelés és minősítés alóli mentesítést igénybe venni, majd más, szabadon választott tárgyakból érettségi vizsgát tenni. Tájékoztattuk a beadványozót, hogy a köznevelési törvény 56. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti

a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő,
b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.

(2) Az érettségi vizsgán az (1) bekezdés b) pont szerinti tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat. Az érettségi vizsgára vonatkozó kapcsolódó részletszabályokat az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet rendezi.

Tájékoztattuk továbbá a beadványozót, hogy a köznevelési törvény 60. § (9) bekezdés d) pontja értelmében, a felnőttoktatásban a tanuló akkor veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, ha nappali oktatás munkarendje szerint folytatja tanulmányait. A felnőttoktatásban esti munkarend szerint részt vevő tanuló a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 43. §-a alapján ha a felnőttoktatásban részt vevő tanuló - a köznevelési törvény 60. § (10) bekezdésében foglaltak alapján - nem veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, a sajátos nevelési igény megállapításának kérdésében a Szakmai Szolgáltató Intézmény jár el. Tájékoztatást adtunk továbbá a Szakmai Szolgáltató Intézmény pontos nevéről, elérhetőségéről. (549/2014/OJBIT)

A panaszok kizárólag az érettségi vizsga hallás utáni szövegértés feladatához kötődtek. A hanganyag rossz minőségű, visszhangzó, érthetetlen volt, nehézsége pedig több panaszos szerint meghaladta a Közös Európai Referenciakeret B2 szintjét.

Több panaszos kifogásolta azt is, hogy a vizsgán részt vevő diákokat nem tájékoztatták arról, hogy az érettségi rendelet 30. § (5) bekezdése szerint, amennyiben az írásbeli vizsga lebonyolítása során a vizsgázó szerint az e rendeletben az adott vizsgatárgy részletes vizsgakövetelményében foglalt vizsgaszervezési technikai jellegű előírásokat megszegték, az írásbeli vizsga lezárását követő két órás jogvesztő határidőn belül az írásbeli vizsga helyszínén, a kormányhivatal megbízottjánál, a kormányhivatalnak címzett írásbeli észrevételt tehet. A panaszosokat tájékoztattuk a rendelkezésükre álló jogorvoslati lehetőségekről. (272/2014/OJBIT, 273/2014/OJBIT, 274/2014/OJBIT, 275/2014/OJBIT, 276/2014/OJBIT, 277/2014/OJBIT, 278/2014/OJBIT, 279/2014/OJBIT, 324/2014/OJBIT)

Egy érettségiző emelt szintű szóbeli történelem érettségi vizsgája értékelésével kapcsolatban kérte segítségünket. Álláspontja szerint a maximális 60 pontból elért 13 pont nem tükrözi valós tudását és nincs összhangban a feltett kérdésekre adott válaszaival. A beadványozót tájékoztattuk a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről. (378/2014/OJBIT)

Egy panaszos azzal kapcsolatban kérte segítségünket, hogy tanulói jogviszonya megszüntetése után történelem vizsgatárgyból ismétlő vizsgát kívánt tenni, annak térítési díját megfizette, majd önhibáján kívül az érettségi vizsgán nem tudott megjelenni, így pótló vizsgát kívánt tenni, azonban sérelmezte, hogy ismételten fizetési kötelezettséggel tartozik.

Tájékoztattuk a panaszost, hogy az érettségi rendelet 9. § (1) bekezdése értelmében az érettségi vizsga lehet rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, pótló, javító, ismétlő érettségi vizsga.
A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 34. § (1) bekezdésének e) pontja szerint az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatás intézmény, az önkormányzat, az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások közé tartozik az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga. E rendelkezés az érettségi vizsga minden típusára vonatkozik, így az ismétlő és pótló vizsgára egyaránt, ennek alapján a panaszos az ismétlő és a pótló érettségi vizsga megszervezésének költségei miatt is fizetési kötelezettséggel tartozik.

Felhívtuk a panaszos figyelmét arra a lehetőségre is, hogy a vizsgát szervező illetékes kormányhivatalnál méltányossági jogkörére hivatkozva kérheti e díj elengedését. (494/2014/OJBIT)

Egy szülő kért tájékoztatást az érettségi vizsgák lebonyolításának szabályairól. Beadványában előadta, hogy 12. osztályos gyermeke az érettségi vizsga előtt tanáraitól azt a tájékoztatást kapta, hogy a követelményeket várhatóan minden tárgyból teljesíti, így érettségi vizsgát tehet. A gyermek az érettségi vizsga előtt értesítést kapott az iskolától az érettségi vizsga helyszínéről és időpontjáról. Ezt követően derült ki, hogy a gyermek matematika tárgyból megbukott, így érettségi vizsgára nem bocsátható, más tárgyakból pedig a vizsgáját a matematika bukásra tekintettel átminősítették előrehozott érettségi vizsgává.

A minisztérium illetékes főosztályának állásfoglalását kértük, amely alapján a panaszos a következő tájékoztatást kapta: a „behívó dokumentum‖ csak tájékoztatás az iskola részéről, jogszabályi alapja nincs, az érettségi rendelet ilyen tájékoztatási kötelezettséget nem ír elő. Az érettségi vizsgákat szervező iskolák a „Kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszere” nevű internetes programot használják, ebben szerepel vizsgabehívó (hivatalos nevén „Értesítés érettségi vizsgáról” ), de ennek kinyomtatása nem kötelező.

A köznevelési törvény 54. § (5) bekezdése alapján a tanuló évi végi osztályzatait a nevelőtestület, nem pedig a szaktanár állapítja meg. Az ügyben a vizsgabehívó kiküldése után került sor a tanuló év végi osztályzatainak megállapítására, a szaktanár előzetes tájékoztatásától eltérő eredménnyel.
Az érettségi kormányrendelet 12. § (14) bekezdése értelmében, ha a tanuló az adott vizsgatárgyból az érettségi vizsgát azért nem kezdheti meg, mert nem teljesítette a vizsgára bocsátás feltételeit, a jelentkezését törölni kell. Az érettségi kormányrendelet 12. § (15) bekezdése szerint a tanuló kérelmére rendes érettségi vizsgáját előrehozott érettségi vizsgává kell változtatni bármely érettségi vizsgatárgy esetében, ha rendes érettségi vizsgára jelentkezett, de a középiskola utolsó évfolyamán nem tudta befejezni a tanulmányait. Hangsúlyozandó, hogy a rendes érettségi vizsgára jelentkezett tanuló esetében az előrehozott vizsgára történő átváltoztatás kizárólag a tanuló kérelmére rendelhető el, kérelem hiányában a jelentkezés nem változtatható át. (358/2014/OJBIT)

Egy érettségiző három képzésre jelentkezett a 2014. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során, azonban számított pontjai egyik képzésre sem érték el a jogszabályi minimum pontszámot, nem nyert besorolást egyetlen felsőoktatási intézménybe sem. A panaszos felvette a kapcsolatot az Oktatási Hivatallal, ahonnan azt a tájékoztatást kapta, hogy minden szükséges dokumentum megfelelően feltöltésre került, illetve segítséget kapott fellebbezése megfogalmazásához is. A panaszos a besorolási határozat ellen fellebbezést nyújtott be, amelyben tanulmányi pontjainak figyelembe vételével összpontszámának újraszámítását kérte. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára elutasító határozatot hozott azzal az indokolással, hogy a jelentkező a tanulmányi pontok számításához szükséges eredményeket igazoló 13. évi bizonyítványának másolatát jogszabályi határidőn belül nem küldte meg az Oktatási Hivatalnak.

Mivel a rendelkezésünkre bocsátott adatok alapján fennállt a jelentkező jogsérelmének gyanúja, felkértük a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárt, hogy az ügyet soron kívül vizsgálja ki, és amennyiben jogsértés megállapítható, saját hatáskörében hozzon döntést az ügyben. Helyettes államtitkár válaszában tájékoztatott, hogy a felvételi rendelet 29. § (2) bekezdése alapján az elektronikus ügyintézést támogató információs rendszer műveleti naplót vezet, oly módon, hogy a rendszerben elvégzett minden egyes műveletre - különösen az adatok módosítására - vonatkozóan ellenőrizhető legyen a művelet elvégzésének időpontja és megállapítható legyen a műveletet végző személye. A műveleti napló alapján a felvételiző valóban nem töltötte fel időben 13. év végi bizonyítványának másolatát határidőn belül, így a tanulmányi pontok kiszámításához szükséges középiskolai eredményeit nem igazolta megfelelően. Arról is tájékoztatást kaptunk, hogy ha a panaszos határidőn belül feltöltötte volna az összes szükséges dokumentumot, akkor sem nyert volna felvételt, mivel a felvételi kormányrendelet 23. § (1) bekezdésében meghatározott minimális pontszámkövetelményt így sem érte volna el. Az ügy adatai alapján megállapítható, hogy az oktatási jogok sérelme nem következett be, a panaszos jogszerűen nem nyert besorolást egyetlen felsőoktatási intézetbe sem. (472/2014/OJBIT)

Egy magyarországi felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytatni kívánó határon túli magyar beadványozó azzal a panasszal fordult hivatalunkhoz, hogy a felvételi eljárás során az elektronikus ügyintézést támogató rendszerbe feltöltött, a magyarországitól különböző külföldi dokumentumokat formai okokból elutasították, így a jelentkező nem nyert felvételt egyetlen magyarországi felsőoktatási intézménybe sem. A panaszos által leírtak alapján fennállt az oktatási jogok sérelmének gyanúja, azonban a panaszos nem merítette ki a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket, így az ügyben nem tudtunk eljárni, a panaszost tájékoztattuk a jogorvoslati lehetőségekről. (430/2014/OJBIT)

Hivatalunkhoz érkezett egy beadvány, amelyben a beadványozó hivatalunk segítségét, vizsgálatát kérte a Romániában 2014-ben érettségizett jelentkezők érettségi eredményeinek és végzettségének a magyarországi 2014. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban való igazolásával kapcsolatban.

A Romániában 2014-ben érettségizők érettségi bizonyítványukat nem kapták időben kézhez, így az érettségi bizonyítvány helyett a középiskolák által kiadott igazolásokat tudták benyújtani a magyarországi felsőoktatási felvételi eljárásban. Az igazolás egyfelől tanúsítja az érettségi vizsga eredményes teljesítését, másfelől részletesen tartalmazza a megszerzett jegyeket is. A szülők az Oktatási Hivataltól azt a tájékoztatást kapták, hogy az igazolásokat a diákok benyújthatják legkésőbb július 16-ig, de azok elfogadásáról az Oktatási Hivatal külön határoz. Az érettségi bizonyítványok pótlására az Oktatási Hivatal július 24-ét állapította meg. Amennyiben azonban valaki nem tud ennek a határidőnek eleget tenni, úgy nem vehet részt az egyetemi helyek leosztásában. A román tanfelügyelőség jelzése szerint az érettségi bizonyítványok kiadására július hónap folyamán nem került sor, így az Oktatási Hivatal által jelzett július 24-ei póthatáridő is teljesíthetetlen az erdélyi fiatalok számára.

Tájékoztattuk a beadványozót, hogy a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről a 2001. évi C. törvény rendelkezik. A törvény 13. §-a szerint:

(1) A magyar középiskolai érettségi bizonyítvánnyal egyenértékű az a külföldi középiskola elvégzését tanúsító és az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosító bizonyítvány, amelyet az Európai Gazdasági Térséghez tartozó államban vagy olyan államban állítottak ki, amely a Lisszaboni Egyezmény rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismerte el.

(2) Ha a középiskolai érettségi bizonyítvány nem minősül az (1) bekezdésben meghatározottak alapján a magyar középiskolai érettségivel egyenértékűnek középiskolai érettségi bizonyítványként az olyan külföldi bizonyítvány ismerhető el, amely - figyelembe véve a külföldi oktatási intézmény jogállását, a bizonyítvány jogi hatályát és a tanulmányi követelményeket - a hazai középiskolai érettségi bizonyítvánnyal azonos végzettségi szintet tanúsít, továbbá

a) a kérelmezőt az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosítja,
b) közoktatási intézményben legalább tizenkét évfolyam elvégzését tanúsítja, és
c) tanúsítja, hogy a kérelmező tanulmányai befejezésekor legalább négy tantárgyból külön vizsgát tett.

(3) Ha az elismerés továbbtanulási céllal történik, akkor középiskolai érettségi bizonyítványként a (2) bekezdés feltételeinek meg nem felelő olyan külföldi bizonyítvány is elismerhető amely
a) közoktatási intézményben legalább tizenkét évfolyam, vagy ha az adott külföldi államban a közoktatás tizenegy évfolyamból áll, akkor tizenegy évfolyam elvégzését tanúsítja,

b) a kérelmezőt az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosítja, és
c) valószínűsíti, hogy a kérelmező felkészült a további tanulmányok folytatására.

Az Oktatási Hivatal főszabályként a fenti jogszabályi rendelkezések alapján állapítja meg, hogy egy adott, jelentkező által benyújtott dokumentum elfogadható-e érettségi bizonyítványként a felsőoktatási felvételi eljárásban. Az illetékes államtitkárság megkereste az Oktatási Hivatalt, amelyben nyomatékosan kérték, hogy a külföldi bizonyítványok kiállításának késlekedése miatt egyetlen jelentkező se kerüljön hátrányos helyzetbe, és bizalmukat fejezték ki abban, hogy a problémák jogszerű, de jelentkezőbarát megoldására még a besorolási döntések meghozatala előtt lesz lehetőség. (403/2014/OJBIT)

Egy beadványozó a diszlexiájára tekintettel nyelvvizsga-követelmények alóli mentesüléssel, valamint azzal kapcsolatban kért tájékoztatást, hogy diszlexiája mennyiben befolyásolja a mesterképzésen való továbbtanulásának lehetőségeit. A hallgatót tájékoztattuk a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről. (41/2014/OJBIT)

Hivatalból megkereséssel fordultunk az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkárához a felsőoktatási felvételi eljárásokban alkalmazandó tanulmányi pontszámítás jogszabályi változásaival kapcsolatban. Megkeresésünkben a következő problémakört vetettük fel. A 2013 szeptemberében induló képzésekre vonatkozó, érettségizetteknek szóló felvételi tájékoztató – illetve a korábbi felvételi tájékoztatók is – tartalmazták a következő kitételt: „Amennyiben a jelentkezőnek a kötelező tantárgyak valamelyikéből igazolható okból nincs osztályzata (pl. középiskolai tanulmányai alatt nem tanult idegen nyelvet, nemzetiségi nyelvet vagy nemzetiségi nyelv és irodalmat, vagy valamely kötelező tárgyból felmentést kapott), a nem tanult tárgy helyett egy másik, legalább két évig tanult tantárgyból elért osztályzatait kell figyelembe venni a tanulmányi pontok számításakor. Ezt a jelentkező a felsőoktatási felvételi jelentkezési lap megfelelő részében, illetve az e-felvételi erre vonatkozó űrlapján tudja jelölni.”

E rendelkezés a 2012. december 31. napjáig hatályban volt, a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet 15. § (1)-(3) bekezdései alapján került megállapításra, miszerint a tanulmányi pontokat a jelentkező középiskolai érdemjegyeiből és az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményeiből a következő módon kell kiszámolni:

a) öt tantárgy: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) utolsó két (tanult) év végi érdemjegyeinek, valamint egy legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy utolsó két (tanult) év végi eredményeinek, vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy utolsó (tanult) év végi érdemjegyeinek - a (2) és (3) bekezdésekre figyelemmel megállapított - összegét kettővel meg kell szorozni,
b) az érettségi vizsgabizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye átlagát egész számra kell kerekíteni.

(2) Magyar nyelv és irodalomból, illetve nemzetiségi nyelv és irodalomból évente a két osztályzat számtani átlagát kerekítés nélkül kell figyelembe venni.

(3) Amennyiben a jelentkezőnek az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt tantárgyak valamelyikéből nincs osztályzata, a nem tanult tárgy helyett - a jelentkező választása szerint - egy másik, legalább két évig tanult tantárgyból elért osztályzatait kell figyelembe venni. Amennyiben a jelentkezőnek az érettségi bizonyítványában ötnél kevesebb vizsgatárgy szerepel, akkor az (1) bekezdés b) pontja szerinti átlag megállapításakor csak ezeket kell figyelembe venni.

A 2013. január 1. napjától hatályos, a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet azonban a fenti kitételt nem tartalmazza, ezért az a felsőoktatási felvételi tájékoztatóban sem szerepel már. Ennek megfelelően az idei évben azok a felvételizők, akik korábban nem tanultak idegen nyelvet, vagy bármely más jelenleg kötelező tárgyat, jelentős hátrányt szenvednek, mert elvileg nincs módjuk tanulmányi pontok számításával jelentkezni a felsőoktatásba. Az összes kötelező tárgy tanulmányi eredményének rögzítése nélkül az elektronikus felvételi rendszer sem engedi véglegesíteni a felvételi jelentkezéseket.

A helyettes államtitkár válaszlevelében megerősítette e fentieket, tájékoztatva a változás mögötti kormányzati szándékról, miszerint a középiskolai természettudományos oktatás megerősítése a cél. Kiegészítve mindezt azzal, hogy a felvételi kormányrendelet nem teszi kötelezővé a tanulmányi pontok számítását, a felvételi összpontszámnak a tanulmányi és érettségi pontok összeadásával történő kiszámítása egy lehetséges, azonban nem az egyetlen lehetőség. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint valóban nem helyettesíthető a felvételi kormányrendelet 16. § (1) bekezdésének a) pontjában nevesített magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és — legalább két évig tanult — idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) tantárgyak egyike sem. Amennyiben a jelentkező középiskolai eredményeiből, a kötelező tárgyak valamelyikének hiánya miatt nem számítható tanulmányi pont, abban az esetben a jelentkező felvételi összpontszáma az érettségi pontok kétszerezésével és az esetleges többletpontok hozzáadásával, vagy a 15. § (6) bekezdés feltételeinek fennállása esetén a korábbi felsőfokú tanulmányainak a figyelembevételével kerül megállapításra.

A fentiek alapján megállapítható, hogy a felvételi eljárásba (a 2013. évtől) jelentkezők között elkülöníthető egy olyan csoport, akik a felvételi eljárásban nem tudnak tanulmányi pontot érvényesíteni, pusztán azon az alapon, hogy korábban nem tanulták a tanulmányi pontok számítása szempontjából meghatározott jelenleg kötelező tárgyak valamelyikét, és helyette más tanult tantárgy beszámíttatására jogszabályi rendelkezés hiányában nincs lehetőség. Ennek következtében ez az érintett jelentkezői csoport jelentős hátrányt szenved, mert nincs módjuk tanulmányi pontok számításával jelentkezni a felsőoktatásba.

A művelődéshez való jogról – amelynek többek között része a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatás – az Alkotmánybíróság megállapította, hogy „az államnak mindenki számára – hátrányos megkülönböztetés nélkül – biztosítania kell e jog gyakorlását lehetővé tevő szervezeti és jogszabályi feltételeket‖. [18/1994. (III. 31.) AB határozat]
Az Alaptörvény által rögzített diszkrimináció tilalma értelmében Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.

A diszkriminációt tiltó idézett rendelkezés az alkotmánybírósági gyakorlat szerint természetesen nem azt jelenti, hogy minden megkülönböztetés alkotmányellenes, indokolt megkülönböztetést az Alaptörvény enged. A megkülönböztetést rögzítő jogszabályi rendelkezés csak akkor ütközik a diszkrimináció tilalmába, ha ésszerűtlen, indokolatlan, önkényes megfontolás alapján kezelnek különbözőképpen olyan személyeket, akik pedig a szabályozás, illetve az ügy megítélése szempontjából releváns tények tekintetében egységes, homogén csoportot alkotnak.
A fentieket figyelembe véve megállítható, hogy a felvételi eljárás kapcsán a jelentkezők egy körülhatárolható csoportját a kérdéses jogszabályi rendelkezés hátrányosan érinti, amely megkülönböztetésnek ésszerű indoka nincsen.

Mindez felveti az oktatási jogsérelem veszélyét, de mindenképpen veszélyezteti a felsőoktatási intézményekbe felvételizők azon csoportjának jogait, akik a felvételi eljárásban nem tudnak tanulmányi pontot érvényesíteni, pusztán azon az alapon, hogy korábban nem tanulták a tanulmányi pontok számítása szempontjából meghatározott jelenleg kötelező tantárgyak valamelyikét. Mindez álláspontunk szerint felveti a jelentkezők egy csoportja hátrányos megkülönböztetésének gyanúját. Az illetékes államtitkárság a felmerült problémát úgy kívánta orvosolni, hogy az esetlegesen érintett jelentkezők ügyében a besorolási döntést követően, a felvételi eljárás jogorvoslati szakaszában kiemelt fegyelemmel, a tanulmányi pontszámítás lehetőségének egyedi vizsgálatát és elbírálását helyezték kilátásba. (100/2014/OJBIT)