Tartalomjegyzék

Fenntartói irányítás

A köznevelési alapfeladatok ellátásáról az állam gondoskodik. Ez alól kivételt jelent az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése. A köznevelési feladatokat az állam intézmény alapításával és fenntartásával, továbbá az egyházi köznevelési intézmény vagy a magán köznevelési intézmény fenntartójával kötött köznevelési szerződés útján látja el. Az óvodai nevelésről a települési önkormányzat intézmény alapítása és fenntartása, vagy köznevelési szerződés révén gondoskodik.

Köznevelési intézményt az állam, valamint - a köznevelési törvény keretei között - a nemzetiségi önkormányzat, az egyházi jogi személy, a vallási tevékenységet végző szervezet vagy más személy vagy szervezet alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát megszerezte. Óvodát települési önkormányzat is alapíthat és fenntarthat.

A köznevelési törvény fogalomhasználatában fenntartó az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a köznevelési feladat ellátására való jogosultságot megszerezte vagy azzal rendelkezik, és - e törvényben foglalt esetben a működtetővel közösen - a köznevelési intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik.

Egy kistelepülésen élő szülő a nyári óvodai ellátással kapcsolatban kért tájékoztatást hivatalunktól. A településen nincs óvoda, ezért az óvodai ellátást év közben egy másik településen biztosítják a gyermekek számára. A szállítást az óvoda fenntartója szervezte meg, a kíséretet ugyanakkor a lakóhely szerinti település adja. A panaszos szülők főállásban dolgoztak, ezért nem tudták megoldani a négyéves gyermekük napközbeni felügyeletét a nyári időszakban sem. A szülő tájékoztatása szerint kérelemmel fordultak településük önkormányzatához, hogy a nyári időszakban is igényeljék az óvodai ellátást, az óvodába szállítást gyermekük számára. Azonban az önkormányzat elutasította kérelmüket, arra hivatkozva, hogy a nyári időszakban nincs ellátási kötelezettségük. Az önkormányzat indoka szerint egyébként is csak a gyermek nagycsoportos korától kötelesek biztosítani a feltételeket.

A következőkről tájékoztattuk a szülőt. A köznevelési törvény 4. § 19. pontja szerint a nevelési év az óvodában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak. E rendelkezés alapján az óvodai ellátást azok számára, aki jogviszonnyal rendelkeznek egy adott óvodában, ebben az időszakban folyamatosan biztosítani kell.

A kötelező óvodai részvétel hatályos szabályozása a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdésében fogalmazódik meg. Eszerint a gyermek - ha e törvény másképp nem rendelkezik - abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. Ez a rendelkezés a gyermek számára jelent kötelezettséget. Ha azonban a szülő úgy kívánja, már a kötelező óvodai életkor előtt kérheti gyermeke felvételét az óvodába. Az óvoda pedig - a köznevelési törvény 49. § (3) bekezdése alapján - köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében lakik (kötelező felvételt biztosító óvoda). Amennyiben a gyermek felvételt nyert egy óvodába, akár öt éves kora előtt, akár azt követően, úgy rá ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint a többi gyermekre. A fenntartó számára sincs különbség, kötelezettségeit minden óvodába járó gyermekkel kapcsolatban el kell látnia.

A köznevelési törvény 76. § (7) bekezdése alapján a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat megtéríti a kötelező felvételt biztosító óvodába való utazás költségeit, továbbá szükség esetén gondoskodik kísérő személyről a gyermek részére, ha az óvoda a településen kívül található, és az óvodába való utaztatást az önkormányzat nem biztosítja. A fentiek alapján tehát nem szünetelhet az önkormányzatnak azon tevékenysége sem, hogy biztosítsa az utaztatást azon gyermekek számára, akiknek a lakóhely szerint kötelező felvételt biztosító óvodája nem a lakóhelyén található. (395/2014/OJBIT)

A köznevelési törvény hatálya kiterjed az óvodákat fenntartó önkormányzatokra, az iskolák jelentős része felett fenntartói jogokat gyakorló Klebelsberg Intézményfenntartó Központra, illetve más állami fenntartókra, valamint az egyéb, nem állami, önkormányzati fenntartókra.

Az egyházi és a magán köznevelési intézmények működésére vonatkozóan ugyanakkor sajátos szabályok vonatkoznak. A köznevelési törvény 31. § (1) bekezdése kimondja, hogy az egyházi köznevelési intézmények és a magán köznevelési intézmények a köznevelési törvényben foglalt, az általánostól eltérő szabályok szerint működhetnek és szervezhetik tevékenységüket.

A szülő levelében azt sérelmezte, hogy az iskola augusztus 29-re tette a tanévnyitó mise időpontját, amin a szülő gyermeke nyaralásuk miatt nem tudott részt venni. Annak ellenére, hogy nem kaptak arról tájékoztatást, hogy a részvétel kötelező lenne az említett eseményen, az osztályfőnök igazolást kért a tanulótól az adott napra. A szülő az intézkedés jogszerűségével kapcsolatban kérte hivatalunk álláspontját. A következőkről tájékoztattuk a beadványozót. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdésének j) pontja szerint a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat.

A köznevelési törvény 23. fejezete tartalmazza az egyházi köznevelési intézmények működésére vonatkozó sajátos szabályokat. A törvény 31. § (1) bekezdése kimondja, hogy az egyházi köznevelési intézmények és a magán köznevelési intézmények az e törvényben foglalt, az általánostól eltérő szabályok szerint működhetnek és szervezhetik tevékenységüket. A 32. § (1) bekezdésének f), illetve g) pontja pedig akképp rendelkezik, hogy ha a nevelési-oktatási intézményt egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet tartja fenn, az intézmény SZMSZ-ében és házirendjében a vallási közösség tanításával összefüggő viselkedési és megjelenési szabályokat, kötelességeket, jogokat és hitéleti tevékenységet írhat elő. E rendelkezés szerint meghatározott kötelességek megszegése, elmulasztása miatt a gyermek, tanuló és a pedagógus ellen fegyelmi eljárás indítható.

Amennyiben tehát az SZMSZ, illetőleg a házirend előírja a tanévnyitó misén való kötelező megjelenést, úgy akár a legsúlyosabb következménye, fegyelmi eljárás indítása is lehet annak elmulasztásának. (470/2014/OJBIT)

Tartalomjegyzék

előző előző következő következő