AZ OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALBÓL INDÍTOTT VIZSGÁLATA A GÓLYATÁBORRAL KAPCSOLATBAN

A sajtóban értesültem arról, hogy az egyik felsőoktatási intézmény gólyatáborában megerőszakoltak egy lányt. A hír nyomán számos volt és jelenlegi hallgató számolt be olyan élményről, amelyből gyanítható, hogy fiatalok méltósága sérülhetett az eddig megrendezésre került gólyatáborokban.

Tekintettel arra, hogy a fent leírt eset az állampolgárok nagyobb csoportját érintő jogsérelmet okozhat, így a hivatalom feladatairól és működésének szabályairól szóló 40/1999. (X. 8.) OM rendeletben biztosított hatáskörömmel élve hivatalból vizsgálatot indítottam a felsőoktatási intézményekben történő gólyatáborok szervezése és lebonyolítása ügyében.

Célom az volt, hogy térképezzük fel, milyen módon biztosítják a leendő hallgatók emberi és állampolgári jogait a gólyatáborokban, kinek a feladata és felelőssége a táborok megszervezése, illetve milyen szabályzatot alkottak a felsőoktatási intézmények a gólyatáborokra. Nem célom a gólyatáborok beszüntetése, természetesnek tartom, hogy az ember élete tele van szertartásokkal a születéstől a halálig. Az egyetemi polgárrá válás is kezdődhet egy rítussal, amely egyrészt a magyar egyetemi hagyományokban gyökerezik, másrészt megfelel a XXI. század alkotmányos követelményeinek.

Tükröt kívántunk tartani a felsőoktatás elé, az ebben látható kép alapján kell döntenünk arról, mi a teendőnk a helyzet megváltoztatására. Nem volt célom továbbá, hogy az elkövetett bűncselekményt vagy bűncselekményeket vizsgáljam, mivel az a bűnüldöző szervek kizárólagos feladata és hatásköre, így mindez jelen vizsgálatnak nem képezi részét.

A vizsgálat során kérdéseket tettem fel az összes felsőoktatási intézmény vezetőjének, az egyetemi és a kari hallgatói önkormányzatok vezetőinek, továbbá a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának. Ezen kívül a vizsgálat kiterjedt a magyar felsőoktatási intézmények jó gyakorlataira, valamint nemzetközi kitekintést adtunk a Nyugat-európai és a tengerentúli körülményekre és szabályozásra is a kampuszerőszak tárgyában.

A vizsgálat megállapításai a következők voltak. Az egyetemi környezetben bekövetkezett erőszakos cselekmények kihatnak a felsőoktatási élet egészére, hatásuk azonban túlmutat azon. Megrendült az egyetemi szférába vetett bizalom, amelyet nem lehet csak egy eszközzel, döntéssel rövid távon helyreállítani.

Ugyanakkor le kell szögezni, hogy a magyar felsőoktatási intézmények igen változatos képet mutatnak abban, ahogyan a gólyatáborokat szervezik. Sok intézményben eleve nincs ilyen program, vagy volt, de megszüntették az elmúlt években.

A sajtóban nyilvánosságot látott ügyek és a hozzánk érkezett jelzések, panaszok alapján kijelenthető, hogy nem egyszeri hibáról vagy véletlenszerű eseményről van szó.

Azon felsőoktatási intézmények, amelyek rendeztek gólyatábort, – egy kivétellel – a vizsgálat idején nem rendelkeznek a gólyatáborok szervezésével, lebonyolításával kapcsolatban szabályzattal. Ennek megfelelően nem tudták hitelt érdemlően bemutatni, hogy az általuk szervezett gólyatáboroknak mi a célja, mit kívánnak elérni vele vagy általa.

A gólyatábort szervezők köre nagyjából azonos képet mutatott, hiszen az idei évben minden rendezvény szervezésében a hallgatók valamilyen formában részt vettek, három tábornál a felsőoktatási intézmény vezetőivel együttműködésben történt a szervezés (nem pedig annak esetleges felügyeletével), négy egyetem/főiskola pedig külsős rendezvényszervező gazdasági társasággal működött közre. A hallgatók általi szervezés azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy maga a hallgatói önkormányzat végezte azt, bár a legtöbb esetben valóban a kari HÖK jogosult erre. A szervezés során a feladatok egy részét vagy azok teljes egészét a hallgatói szervezetek (amely akár hallgatói önkormányzat egyik állandó bizottsága vagy különálló csoport is lehet), vagy felsőbb éves hallgatók állították össze.

A gólyatáborokban résztvevők kivétel nélkül mindenhol hozzájárultak a táboroztatásuk költségeihez, azonban a részvétel díja igen változó képet mutatott. A válaszok alapján leggyakrabban 15.000,- és 20.000,- Ft között mozgott a díj, a legalacsonyabb összege 1.500,- Ft, legmagasabb összege 30.000,- Ft volt az adott évben.

Az idei évben gólyatábort rendező felsőoktatási intézmények többsége – összesen 36 – arról számoltak be, hogy nem érkezett hozzájuk panasz az elmúlt években.

Tényleges panaszról öt felsőoktatási intézmény tett említést. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adatvédelmi és adatkezelési problémák miatt kapott panaszt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem gólyatáborából visszautazva a diákok nem adták át a helyüket a vonaton, a Semmelweis Egyetemen a táborba való beengedéssel kapcsolatban érkezett panaszt kellett kezelniük, a Szegedi Tudományegyetemen az egyik résztvevő a gólyatábor magas költségeit kifogásolta. A fenti, csekély jelentőségűnek nevezhető panaszokkal szemben, a legtöbb panaszt az Eötvös Loránd Tudományegyetem kapta, ezeket részletesen ismertette.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem öt eljárásról számolt be a korábbi évek gólyatáborai kapcsán. Az egyik a Bölcsészettudományi Karon 2013-ban sajtónyilvánosságot látott lista-ügy. Ezzel kapcsolatban akkor az Egyetem vezetése felfüggesztette a hallgatói önkormányzat működését, célvizsgálatot rendelt el az adatvédelemmel és adatkezeléssel összefüggésben, amely során intézkedési terv került kialakításra. Ennek során normarevízió és korszerű adatvédelmi szabályozás kialakítása történt, továbbá a tudomásukra jutott tényeket a rendőrségen is bejelentették. A hallgatói önkormányzat működésével kapcsolatos vizsgálatban megállapítottakat a rektor tudomásul vette.

Három másik ügy az Állam- és Jogtudományi Kar gólyatáboraival kapcsolatos. Az egyik esetben 2013-ban károkozással kapcsolatban indult fegyelmi eljárás három hallgató ellen, azonban bizonyítatlanság miatt az eljárást megszüntették. Itt is célvizsgálatot folytattak le és intézkedési tervet hoztak létre. Az ebben a táborban történt nemi erőszak miatt, ami egy évvel később került nyilvánosságra, a hallgatói önkormányzat azonnali és teljes felfüggesztésére, a jövőbeli gólyaprogramok felfüggesztésére és fegyelmi eljárások indítására került sor, továbbá a sértettnek felajánlásra került, hogy a hivatalos eljárásokban biztosítják részére a jogi képviseletet, illetve pszichológiai és áldozatsegítési támogatásban való részesítéséről is gondoskodtak. A fegyelmi eljárásokat már november elején lefolytatták, amelynek eredményeként a hallgatói önkormányzat két vezetőjét kizárták a felsőoktatási intézményből, egy esetben betegség miatt megszűntették az eljárást, egy hallgatót megrovásban részesítették, illetve egy hallgatót egy évre eltiltottak a tanulmányoktól. Az ő esetükben a felelősségüket az alapozta meg, hogy bár a feltételezett bűncselekmény elkövetésében nem volt szerepük, de elhallgatták azt a Kar és a hatóságok elől.

A 2014-es gólyatáborban obszcén dalok éneklése miatt a Majomház Instruktori Kör és a hallgatói önkormányzat felfüggesztésére, és hat hallgató ellen fegyelmi eljárás megindítására került sor. A lezárult fegyelmi eljárás szankciójaként három hallgatót egy évre, egy hallgatót fél évre eltiltottak a tanulmányok folytatásától.

A Tanító- és Óvóképző Kar 2014-es gólyatáborában történt nemi erőszakkal kapcsolatban az intézmény vezetése tényfeltáró vizsgálat lefolytatását rendelte el. Felfüggesztette a hallgatói önkormányzatot, fegyelmi eljárást indított a hallgatói önkormányzat elnöke ellen, megvizsgálta a szabályozási környezetet és kodifikációs javaslatot fogalmazott meg, továbbá olyan programok indítását helyezte kilátásba, amelyek erősítik a nemi diszkriminációval szembeni érzékenységet, utógondozást nyújtanak a bántalmazottaknak és elősegítik a prevenciót. A fegyelmi vizsgálat lezárult, amelyben az elkövető múltjáról informált HÖK elnököt az intézmény két félévre eltiltotta a tanulmányok folytatásától. A nemi erőszakokkal összefüggésben a két feltételezett elkövető ellen büntetőeljárás van folyamatban, erre tekintettel a Tanító- és Óvóképző Karon a fegyelmi eljárást felfüggesztették, míg elévülés miatt az Állam- és Jogtudományi Karon a másik esetben fegyelmi eljárás nem indítható. A 2013-as Állam- és Jogtudományi Karon tartott táborral kapcsolatban 2014. szeptember 14-én egy névtelen panasz érkezett, amelyet azonban az időmúlás és az abban foglalt állítások alátámasztatlan voltára tekintettel a felsőoktatási intézmény nem vizsgált ki.

Az egyes hallgatói önkormányzatok arról tájékoztattak, hogy panasz nem érkezett hozzájuk, azonban a gólyák köszönőlevelet küldtek nekik a szervezéssel kapcsolatban.

A hozzánk érkezett panaszok során összesen hat felsőoktatási intézmény vagy annak valamely szervezeti egysége került nevesítésre gólyatáborokkal összefüggéssel, így az Eötvös Loránd Tudományegyetem több kara, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem több kara, a Pécsi Tudományegyetem, a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola. A felsorolásból látszik, hogy az intézmények által ismertetett panaszok és a hozzánk elküldött panaszok között nem teljes az átfedés.

Az idei évben gólyatábort rendező felsőoktatási intézmények többsége – összesen 41 – számolt be pozitív tapasztalatról, illetve osztotta meg szívesen a náluk kialakult jó gyakorlatot abból a célból, hogy esetleg más intézmények vagy szervezetek hasznára legyen. Ezeket összefoglaltuk, a vizsgálat mellékleteként változtatás nélkül hoztuk nyilvánosságra.

Rákérdeztem arra, hogy a felsőoktatási intézmények közül melyek azok, amelyek a gólyatáborozásra vonatkozóan tervezik szabályozásaik felülvizsgálatát. A visszaérkezett válaszok alapján az idei évben gólyatábort szervező intézmények közül 22-en válaszolták azt, hogy tervezik a felülvizsgálatot valamilyen formában, 19-en válaszolták azt, hogy nem tervezik mindezt, két intézmény már túl van a felülvizsgálaton, két intézmény pedig nem nyilatkozott az adott kérdés vonatkozásában.

Megkerestem a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának 2014 augusztusában hivatalban lévő elnökét is, aki arról tájékoztatott, hogy az elnökségben betöltött 8 éve alatt nem tud a HÖOK-hoz gólyatáborral kapcsolatban beérkezett panaszról.

A hozzánk érkezett jelzésekből kiderült, hogy gyakoriak a szexuális tartalmú feladatok. Ezekhez minden esetben hozzátartozott az alkohol kínálása, az alkohol fogyasztását célzó feladatok elvégeztetése. Vizsgálatunkban csak a szalonképesebb, a nyomdafestéket eltűrő adatokat idéztük be, a kép ennél sokkal rosszabb. A világhálón bárki által elérhető képek és videók jól érzékeltetik a fiatalok kiszolgáltatottságát, méltóságuk súlyos sérelmét.

Tisztában vagyok azzal, hogy a diákrendezvények velejárója lehet az alkohol fogyasztása és a szerelmek kialakulása, ám a feltárt kép szerint ezen gólyatáborokban kifejezett cél volt a gólyák leitatása és szexuális tartalmú cselekményekre rábírása, illetve olyan helyzetek teremtése, amikor bármi megtörténhet. Ezekről a feladatokról könnyen megállapítható, hogy fiúk találták ki lányoknak. A szexuális tartalmú feladatokat végző bódult vagy később védekezésre képtelen állapotba kerülő fiatalok alapvető jogainak sérelmét tetézi a róluk készített sok-sok ezer kép és filmfelvétel.

A felvételi vagy átvételi döntéssel a jelentkező várományosa a hallgatói jogviszonynak, azonban a beiratkozásig nem rendelkezik azzal. A felvételi vagy átvételi döntés időpontja és a beiratkozás időpontja közötti időtartam hosszúsága változó, de a gólyatáborok többségét ezen időtartam alatt bonyolítják le. Ebben a várományosi időszakban a hallgatói jogviszonnyal még nem rendelkező leendő hallgatók emberi méltóságának megőrzésére az Alaptörvény rendelkezései nyújtanak védelmet.

A felsőoktatási jogszabályok és az intézményi szabályzatok elemzése alapján egyértelműen megállapítható, hogy hiányoznak a már felvett, de hallgatói jogviszonnyal még nem rendelkező fiatalokra is kiterjedő rendelkezések. Hiányzik továbbá olyan felsőoktatási szabály, amely tartalmazna a nemi hovatartozást is magában foglaló antidiszkriminációs rendelkezést, amelynek meg kell felelnie minden olyan felsőoktatási intézmény minden olyan szabályozásának és gyakorlatának, amelyik intézményt az állam tartja fenn, vagy állami költségvetési hozzájárulásban részesül.

Az európai és a tengeren túli tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyetemi rendezvényeken máshol is kialakulnak erőszakos cselekmények. Közös jellemző a nők/lányok kiszolgáltatott helyzete, a nők elleni erőszak, az alkoholfogyasztás beépítése a feladatokba, az áldozatok magányossága, félelme és bűntudata, a szégyenérzet, valamint az erőszakos cselekmények eltussolása.

Felsőoktatásunk egyetlen szereplője sem mondhatja, hogy nincs köze a történtekhez. Az egyetemi polgárok hosszú távú közös munkájára van szükség a megelőzéshez, a traumák feldolgozásához, az erőszakos cselekmények megismétlődésének elkerüléséhez.

Az egyetemi és főiskolai hallgatók nagyban segíthetik ezt a folyamatot, meggyőződésem, hogy nélkülük nem sikerülhet megváltoztatni a felsőoktatási környezetet. Elsősorban ők teremthetnek fórumokat a beszélgetésekre, kezdeményezhetnek akciókat, kampányokat és kutatásokat. Oktatóikkal közösen kifejezhetik, mennyire elutasítják az erőszakot, és áldozattá vált társaikon segíthetnek. Én nagyon számítok rájuk. A megrendült bizalmat csak közös erőfeszítéssel lehet helyreállítani.

A vizsgálat eredményeként a következő intézkedéseket tettem. A hivatalom feladatait és működését szabályozó 40/1999. (X. 8.) OM rendelet 8. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörömnél fogva jogalkotási javaslattal fordultam az oktatásért is felelős emberi erőforrások miniszteréhez, hogy kezdeményezze az Országgyűlésnél a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítását annak érdekében, hogy a törvény tartalmazzon az emberi méltóság feltétlen tiszteletben tartásának követelményére vonatkozó rendelkezést. E rendelkezésnek kell megfelelnie minden olyan felsőoktatási intézmény minden olyan szabályozásának és gyakorlatának, amelyik intézményt az állam tartja fenn, vagy állami költségvetési hozzájárulásban részesül.

Jogalkotási javaslattal éltem továbbá, hogy emberi erőforrások minisztere kezdeményezze az Országgyűlésnél a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítását annak érdekében, hogy a már felvett, de hallgatói jogviszonnyal még nem rendelkező hallgatókra vonatkozó szabályozást alkothassanak a felsőoktatási intézmények.

A hivatalom feladatait és működését szabályozó 40/1999. (X. 8.) OM rendelet 7. § (7) bekezdésében biztosított hatáskörömnél fogva kezdeményezéssel fordultam a gólyatábort szervező felsőoktatási intézmények rektoraihoz, hogy teremtsenek fórumot a párbeszédre a gólyatáborokról, a gólyák emberi méltóságának tiszteletben tartásáról, a nemi egyenlőség megjelenítéséről, a nők elleni erőszak valamint az egyetemi és főiskolai erőszak visszaszorításáról.

Kezdeményeztem továbbá, hogy a rektorok működjenek együtt a többi felsőoktatási intézménnyel a megelőző programok kidolgozásában, az áldozatokat segítő egyetemi eljárások és szabályozók kidolgozásában, a jó gyakorlatok elemzésében és meghonosításában. Kövessenek el mindent, hogy ezen folyamatok átláthatóak, a hallgatók és az oktatók aktív együttműködésére alapozók legyenek. Tegyék lehetővé, hogy a jövendőbeli hallgatók és szüleik megismerhessék az intézmény álláspontját és terveit, elkészítendő szabályozását az egyetemi és főiskolai erőszak visszaszorításával kapcsolatban.
Az emberi erőforrások minisztere a jogalkotási javaslataimat elfogadta. A felsőoktatási intézmények vezetői a kezdeményezéseimet elfogadták. (500/2014/OJBIT)

Tartalomjegyzék