Egy szülő hivatalunknak küldött panaszában beszámolt arról, hogy hiperaktív, magatartás- és figyelemzavaros gyermeke számára szeretne oktatási intézményt találni, ahol képességeinek megfelelően fejlődhetne, mivel településükön csak alsó osztályt működtető intézmény található, ezért az 5. osztályt már máshol kell megkezdenie. A nevelési tanácsadó normál általános iskolát javasolt a tanuló számára, mivel jó képességű, és a részképesség zavarai nem indokolják a speciális iskolát.

A beadványában foglaltakkal kapcsolatban tájékoztattuk, hogy hivatalunk nem rendelkezik sem információval, sem hatáskörrel arra vonatkozóan, hogy a tanuló speciális állapotát figyelembe véve a lakóhelyükhöz közel található iskolát javasoljon, esetleg kijelöljön a tanuló számára. A kérdéskörrel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztattuk a panaszost a kapcsolódó jogszabályi rendelkezések alapján.

A rendelkezésünkre álló információk alapján a gyermek a köznevelési törvény által bevezetett fogalomhasználat szerinti kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló; azon belül pedig a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló kategóriájába tartozik, aminek fogalmi köre a köznevelési törvény értelmező rendelkezései alapján a következő. Ezen gyermekek, tanulók nevelése, oktatása a normál, integrált nevelés, oktatás keretein belül történik, míg a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esetében a szakértői bizottság dönt sajátos nevelési igénynek megfelelő nevelési-oktatási intézmény kijelöléséről.

A különleges bánásmódra való jogosultság az illetékes szakértői bizottság vizsgálata alapján illeti meg a gyermeket, tanulót. A szakértői vizsgálat típusait nézve lehet az aktuális állapot feltárására irányuló vizsgálat, illetve a fejlődést nyomon követő, a korábbi diagnózis megalapozottságát, a nevelés, oktatás formájának megfelelőségét, a fejlesztés eredményességének mérését célzó felülvizsgálat.

A beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása, és az ehhez kapcsolódó felülvizsgálatok elvégzése a jelenlegi hatályos szabályozás szerint a tankerületi szakértői bizottság feladata. Ha a szakértői bizottság vizsgálata során megállapítást nyer, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg a szakértői véleményben foglaltak figyelembevételével.

A fentiek alapján a tanuló nevelésének, oktatásának a vizsgálata nyomán kiállított szakértői véleményben foglalt javaslatok figyelembevételével kell teljesülnie a normál, integrált nevelés, oktatás keretein belül. A felső tagozat kapcsán a kötelező felvételt biztosító iskoláról, továbbá a szülő által említett szempontoknak megfelelő nevelési-oktatási intézményekről közelebbi információt, tájékoztatást az illetékes tankerület adhat. (132/2014/OJBIT)

Egy beadványozó öt éves, sajátos nevelési igényű gyermeke iskolaválasztásával kapcsolatban kérte segítségünket. Az adott év szeptemberében tanköteles korúvá vált a gyermek, ezért lehetőségeikről és a szabad iskolaválasztás korlátozhatóságáról érdeklődött hivatalunknál, mivel ellentétes információkat kapott a különböző szakértői bizottságoktól. Kíváncsi volt arra, hogy szülőként nyilatkozhat-e gyermeke fejlesztésének biztosításáról, befogadói nyilatkozattal a szakértői bizottság kijelölhet-e iskolát, szülőként joga van-e olyan listát kapni, amely tartalmazza a sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó iskolákat, illetve a gyermek kaphat-e magántanulói jogviszonyra vonatkozó engedélyt a szakértői bizottságtól, hogy tanulmányait egy alternatív oktatási módszerű intézményben kezdje el.

Az ügyben a fentiek mellett az alábbi tájékoztatást adtuk. A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

Az oktatási jogszabályok ugyanis a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló kapcsán több kérdésben, így például az iskolaérettség, tankötelezettség, magántanulóság kérdésével kapcsolatban is eltérő rendelkezéseket állapítanak meg. A szülő döntési joga számos kérdésben korlátozott, mivel ezen tanulók nevelése-oktatása, fejlesztése kizárólag a szakértői véleményben foglaltaknak megfelelően történhet.

A gyermek, tanuló fogyatékosságának megfelelő intézmény kijelöléséről is a szakértői bizottság rendelkezik. A szakértői bizottság a fenntartói adatszolgáltatási kötelezettség alapján összeállított, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásában részt vevő köznevelési intézmények jegyzéke alapján tájékoztatja a szülőt azokról a lehetőségekről, amelyek alapján sajátos nevelési igényű gyermeke a korai fejlesztésben és gondozásban, az óvodai nevelésben, a fejlesztő nevelésben részt vehet, tankötelezettségének eleget tehet. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt a szülő választja ki a szakértői bizottság által javasolt intézmények közül. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló csakis abba az intézménybe vehető fel, amely rendelkezik a köznevelési törvény 47. § (4) bekezdésében meghatározott, a speciális neveléshez, oktatáshoz szükséges feltételekkel.

A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 39. § (1) bekezdés b) pontja szerint a szakértői bizottság a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő nevelés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés-oktatás, a kollégiumi ellátás biztosítása céljából nem helyi önkormányzati vagy nem állami szerv által fenntartott intézményt akkor jelölhet meg fogadó intézményként, ha az szerepel a köznevelés fejlesztési tervben, vagy a fogadó intézmény és a szülő közös nyilatkozatban kéri a gyermek, tanuló elhelyezését.

A sajátos nevelési igényhez igazodó különleges bánásmódnak megfelelő ellátást tehát a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani a gyermek, tanuló számára. A szakértői véleményben foglaltak végrehajtására akkor kerülhet sor, ha a szülő az abban foglaltakkal egyetért, és nem kezdeményezi a vélemény felülvizsgálatát. Ebben az esetben a szakértői véleményben foglaltak mind a szülő, a gyermek, tanuló, mind pedig az abban kijelölt intézmény vonatkozásában kötelezővé válnak.

A fentiek alapján a gyermek, tanuló különleges gondozási igényének megfelelő nevelési-oktatási intézménnyel kapcsolatos információk az illetékes szakértői bizottságoknál elérhetőek. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásában részt vevő köznevelési intézményekre vonatkozó fenntartói adatszolgáltatásra tekintettel ezen információk kapcsán a szülő kérheti továbbá az illetékes tankerület segítségét. (29/2014/OJBIT, 269/2014/OJBIT)

Egy szülő azzal kapcsolatban kért tájékoztatást, hogy sajátos nevelési igényű gyermeke kapcsán milyen módon tudja kezdeményezni a szakértői vélemény felülvizsgálatát. Tájékoztatása szerint ugyanis 2010-ben vizsgálták a gyermeket, amely vizsgálat megállapításával a szülő nem értett egyet, ennek ellenére azóta sem történt meg a gyermek állapotának felülvizsgálata.

Tájékoztattuk a szülőt a felülvizsgálattal kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekről. Javasoltuk, hogy a felülvizsgálat lefolytatása kapcsán kérje az illetékes járási hivatal eljárását. (15/2014/OJBIT)

Egy szülő beadványában sajátos nevelési igényű gyermeke számára a szakértői bizottság által kijelölt intézménnyel kapcsolatban élt panasszal, és kérte hivatalunk segítségét. Panasza szerint a szakértői bizottság módosította az eddigi intézménykijelölést, egy távoli iskolát kijelölve a tanuló részére, ami a család számára elfogadhatatlan.

A következőről tájékoztattuk a szülőt. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos feladatok meghatározása szakértői kérdés, amelynek megítéléséhez a szakértői bizottságok rendelkeznek megfelelő kompetenciával, illetve hatáskörrel. A szakértői bizottságok által tett javaslatokat a gyermek, tanuló vizsgálata alapozza meg, a szakértői bizottságok ennek figyelembe vételével, valamint az intézményrendszerrel kapcsolatban rendelkezésükre álló információkra, lehetőségekre tekintettel rendelkeznek a gyermek, tanuló különleges bánásmód keretében történő ellátásáról.

Az oktatási jogszabályok a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló kapcsán több kérdésben, így például az iskolaérettség, tankötelezettség, magántanulóság kérdésével kapcsolatban is eltérő rendelkezéseket állapítanak meg. A szülő döntési joga számos kérdésben korlátozott, mivel ezen tanulók nevelése-oktatása, fejlesztése kizárólag a szakértői véleményben foglaltaknak megfelelően történhet.

A szakértői bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra, a szükséges szakemberre és annak feladataira. A gyermek, tanuló fogyatékosságának megfelelő intézmény kijelöléséről is a szakértői bizottság rendelkezik.

A gyermek, tanuló ellátására a szakértői véleményben foglaltak szerint akkor kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal a kiskorú tanuló esetén a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló egyetért, ebben az esetben a szakértői véleményben foglaltak mind a szülő, a gyermek, tanuló, mind pedig az abban kijelölt intézmény vonatkozásában kötelezővé válnak. Amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal a szülő, a tanuló nem ért egyet, a szakértői bizottság köteles erről a tényről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalt tájékoztatni.

A szülő, vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló közvetlenül is eljárást indíthat a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnál a szakértői vélemény felülvizsgálatát kezdeményezve. Szülőnek, vagy nagykorú tanuló esetén a tanulónak a szakértői véleményben foglaltakkal kapcsolatos egyetértését vagy egyet nem értését írásban kell közölnie.

A szakértői véleményt - a vizsgálat lezárását követő huszonegy napon belül - kézbesíteni kell a szülőnek. A szülőnek - a kézhezvételétől számítva - tizenöt nap áll rendelkezésre a szakértői vélemény felülvizsgálatának kezdeményezésére. A kézbesítés történhet postai úton, személyesen vagy kézbesítő útján. A kézbesítés napja az a nap, amelyen a szakértői véleménynek a szülő általi átvétele megtörtént.

Amennyiben a szülő, vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló a szakértői vélemény kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot és nem indítja meg a szakértői vélemény felülvizsgálatára irányuló eljárást, az egyetértését megadottnak kell tekinteni.

A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 19. § (2) bekezdése alapján, ha a szülő nem élt a felülvizsgálat kezdeményezésének jogával, a szakértői véleményt a szakértői bizottság
a) a sajátos nevelési igény megállapítása esetén a kijelölt nevelési-oktatási intézménynek,
b) abban az esetben, ha a gyermek az adott évben betölti az ötödik életévét vagy ennél idősebb, a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnak megküldi.

Tájékoztattuk a szülőt, hogy a köznevelési törvény 47. § (6) bekezdése szerint a gyermek, tanuló érdekében a járási hivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. A járási hivatal döntése elleni fellebbezést a kormányhivatal bírálja el. Ha a szülő a járási hivatal felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a járási hivatal a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti.

Tájékoztattuk továbbá, hogy amennyiben nem ért egyet a szakértői véleményben foglaltakkal, illetve a szakértői bizottság eljárásával, ez esetben a jogszabályban rögzítettek szerint kezdeményezheti a szakértői vélemény felülvizsgálatát. A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 23. § (1) bekezdésében foglalt szabályozás szerint a szülő a felülvizsgálati eljárást bármikor kezdeményezheti. A szakértői bizottság a szülő kérelmére azonban akkor köteles lefolytatni a felülvizsgálati eljárást, ha a hivatalból történő felülvizsgálat óta több mint hat hónap telt el, és a soron következő, hivatalból történő felülvizsgálat időpontjáig több mint hat hónap van hátra.

Ugyanezen § (3) bekezdése alapján teljes körű vizsgálati eljárást kell lefolytatni

a) az enyhén értelmi fogyatékos, valamint az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermek, tanuló első hivatalból történő felülvizsgálati eljárásában,
b) ha arra a hatósági megkeresésben foglaltak teljesítéséhez szükség van,
c) a szülő kérésére indított eljárásban, feltéve, hogy az utolsó teljes körű vizsgálat óta több mint két év telt el.

Az illetékes járási hivatal közigazgatási hatósági eljárás keretében hoz döntést a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség, vagy a sajátos nevelési igény megállapításával, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal összefüggésben. Az eljárásra az a járási hivatal illetékes, akinek a működési területén a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában, vagy ha az nem állapítható meg, a gyermek, tanuló tartózkodási helye található.

A járási hivatal eljárásában szakértőként - a járási hivatal kirendelése alapján - az a szakértői bizottság jár el, amely az eljárásban érintett szakértői véleményt kiállította. Az eljárásban szakértőként nem vehet részt az a szakértő, aki a korábbi eljárásban a szakértői bizottság részéről az eljárásban érintett szakértői vélemény elkészítésben részt vett.

A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 41. § (6) bekezdése szerint azonban a járási hivatal határozata ellen benyújtott fellebbezés alapján induló eljárásban - a kormányhivatal kirendelésére - szakértőként a Szakmai Szolgáltató Intézmény jár el. (459/2014/OJBIT)

A panaszos tájékoztatása szerint gyermeke esetében a szülő által megkeresett alapítvány ambulanciája 2014 májusában kelt véleményében autizmus spektrum zavar diagnózist állapított meg. Ezt követően a szülő kérelmezte a gyermek szakértői bizottság általi vizsgálatát, amely vizsgálat eredményeképpen - elhúzódó eljárást követően - 2014. szeptemberi keltezéssel került sor a szakértői vélemény kiállítására. Ezen szakértői véleményben foglaltakkal szemben a szülő felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, az általa rendelkezésre bocsátott információk szerint ez az eljárás jelenleg is folyamatban van. Beadványában sérelmezte a vizsgálati eljárás elhúzódó jellegét, az iskola tanulóval szembeni bánásmódját, miszerint nem veszik figyelembe a tanuló kapcsán a meglévő diagnózist. Kérelmében vitatta az intézményi kijelölést, mivel megítélése szerint a tanuló jelenlegi iskolája nem tudja a tanuló állapotának megfelelő ellátást biztosítani.

Beadványával kapcsolatban tájékoztattuk a szülőt a szakértői vélemény felülvizsgálatára vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről.

A panaszos sérelmezte levelében, hogy a felülvizsgálatra irányuló kérelmét áttették egy másik járási hivatalhoz. Ezzel összefüggésben tájékoztattuk, hogy a felülvizsgálati eljárás kapcsán a járási hivatalok eljárási illetékességét jogszabály rögzíti, miszerint amennyiben a tanulónak van bejelentett lakóhelye, ez esetben az eljárásra az a járási hivatal illetékes, akinek a működési területén a gyermek, tanuló bejelentett lakóhelye található. A rendelkezésre álló információk szerint a gyermek bejelentett lakóhelye alapozta meg ezt az intézkedést.

Tájékoztattuk a szülőt, hogy a járási hivatal felülvizsgálatra irányuló eljárásában szakértőként - a járási hivatal kirendelése alapján - az a szakértői bizottság jár el, amely az eljárásban érintett szakértői véleményt kiállította. Az eljárásban szakértőként nem vehet részt az a szakértő, aki a korábbi eljárásban a szakértői bizottság részéről az eljárásban érintett szakértői vélemény elkészítésben részt vett. Abban az esetben, ha a járási hivatal által ezen eljárásban hozott döntéssel, közvetve a döntés alapjául szolgáló újabb szakértői véleményben foglaltakkal a szülő nem ért egyet, ez esetben a járási hivatal döntésével szemben jogorvoslattal élhet. A járási hivatal döntése elleni fellebbezést a kormányhivatal bírálja el. A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 41. § (6) bekezdése szerint azonban a járási hivatal határozata ellen benyújtott fellebbezés alapján induló eljárásban - a kormányhivatal kirendelésére - szakértőként a Szakmai Szolgáltató Intézmény jár el.

A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos feladatok meghatározása szakértői kérdés, amelynek megítéléséhez a szakértői bizottságok rendelkeznek megfelelő kompetenciával, illetve hatáskörrel. A szakértői bizottságok által tett javaslatokat a gyermek, tanuló vizsgálata alapozza meg, a szakértői bizottságok ennek figyelembe vételével, valamint az intézményrendszerrel kapcsolatban rendelkezésükre álló információkra, lehetőségekre tekintettel rendelkeznek a gyermek, tanuló különleges bánásmód keretében történő ellátásáról.

A szülő által rendelkezésre bocsátott információk alapján a szakértői vélemény felülvizsgálata ügyében indított eljárás a panasz idején is folyamatban volt, amely eljárás során hozandó döntés az ügy megítélése szempontjából előkérdésnek minősül. Tájékoztattuk a szülőt, hogy az általa vitatott kérdések, közöttük az intézményi kijelölés is, ezen eljárás nyomán rendeződhet. Erre tekintettel az ügy jelen szakaszában vizsgálat megindítására hivatalunknak nem volt lehetősége, mivel az autizmus spektrum zavar diagnózist rögzítő szakértői vélemény még nem volt végrehajtható.

A beadványában a szülő jelezte, hogy nem ért egyet az intézményi kijelöléssel, mivel az intézménnyel kapcsolatos tapasztalatai, megítélése szerint a tanuló jelenlegi iskolája nem tudja a tanuló állapotának megfelelő ellátást biztosítani. A szülő az intézményi hozzáállás, a tanuló állapota miatt halmozódó, regisztrált mulasztások miatt kérelmezte hivatalunkhoz intézett beadványában a magántanulói státuszt gyermeke számára.

A magántanulói státusszal összefüggésben tájékoztattuk, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló esetén e kérdésről szóló rendelkezés - vagyis annak rögzítése, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan iskolába járással, illetve kizárólagosan magántanulóként teljesítheti - szintén a szakértői bizottság hatáskörébe tartozik.

Az intézményi kijelölés is a szakértői bizottság hatáskörébe tartozik. Tájékoztattuk a szülőt, hogy amennyiben az a célja, hogy a tanulót elvigye másik iskolába, erre szülőként joga van, azonban ezen jog kizárólag a vonatkozó jogszabályok által megrajzolt korlátok között teljesülhet.

A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 20. § (3) bekezdése szabályozza az intézményváltás lehetőségét, miszerint, ha a sajátos nevelési igényű tanuló iskolát kíván változtatni, szándékáról a tanuló szülőjének írásban tájékoztatnia kell a szakértői bizottságot. A szakértői bizottság, amennyiben az az iskola, amelybe a tanuló az átvételét, felvételét kéri, az adott sajátos nevelési igényre tekintettel szerepel az intézményi jegyzékben, a bejelentést tizenöt napon belül írásban tudomásul veszi, és szakértői véleményének az iskola kijelölésére és az iskolába történő beiratkozásra vonatkozó rendelkezéseit módosítja. Ha az iskola nem vagy nem az adott fogyatékosságra tekintettel szerepel az intézményi jegyzékben, a szakértői bizottság a tanuló - szükség szerinti - vizsgálata után új szakértői véleményt készít. A tanuló vizsgálata mellőzhető, ha a meglévő vizsgálati eredmények kiegészítésére nincs szükség. E rendelkezéseket alkalmazni kell az óvoda, a kollégium, a korai fejlesztés és gondozás vagy a fejlesztő nevelés feladataiban közreműködő intézmény változásakor is. Az e bekezdésben meghatározott intézkedéseket, ha a gyermek, tanuló vizsgálatára nincs szükség, a szakértői bizottság vezetője vagy az általa kijelölt szakértői bizottsági tag hajtja végre. (599/2014/OJBIT)

Egy gyógypedagógus beadványában egyik diákja tantárgyi értékelés, minősítés alóli mentesítése ügyében kérte hivatalunk tájékoztatását, állásfoglalását. A pedagógus levelében jelezte, hogy az iskola igazgatója nem adta meg a gyereknek a tantárgyi felmentést, mert szerinte túl későn érkezett meg a szakvélemény. A beadványból az derül ki, hogy a tanulót korábban már vizsgálta nevelési tanácsadó, és esetében ismételt vizsgálatra került sor. Ezen vizsgálat során megállapították, hogy a tanuló tanulási nehézséggel küzd. A panaszos által rendelkezésre bocsátott információk szerint a tanuló vizsgálata nyomán kiállított szakértői vélemény a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően javaslatot rögzít heti 1 óra fejlesztő foglalkozás biztosítására, valamint a matematika tantárgy, illetve a matematikával kapcsolatos tananyagrészek értékelés és minősítése alóli felmentésére, továbbá az érettségi vizsgán a matematika tantárgy helyett másik tantárgy választását fogalmazták meg.

A beadványában foglaltakkal kapcsolatban az alábbiakról tájékoztattuk a pedagógust a kapcsolódó jogszabályi rendelkezések alapján. A tanulmányokkal kapcsolatos nehézség észlelése esetén elsődleges a gyermek, tanuló állapotának vizsgálata, a nehézség mibenlétének, okainak szakértői bizottsági vizsgálat útján való feltárása, és ennek nyomán a szakértői véleményben javaslatok rögzítése a nevelés, oktatás feladatainak megvalósítására, a szükséges fejlesztések meghatározására.

A köznevelési törvény által bevezetett fogalomhasználat szerint kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő gyermeknek, tanulónak minősül mind a sajátos nevelési igényű, mind a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

A köznevelési törvény 47. § (8) bekezdése rögzíti, hogy amennyiben a szakértői bizottság vizsgálata során megállapítást nyer, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg a szakértői véleményben foglaltak figyelembevételével.

A köznevelés kiemelt feladataként rögzíti az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztést, továbbá a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevételét, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítését, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtését.

E kiemelt feladatkörben a köznevelési törvény többek között a kötelező tanórai foglalkozás alóli felmentések, illetve az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből való mentesítések rendszerével biztosítja a sajátos nevelési igényű tanulóknak, és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekeknek, tanulóknak, hogy tudásukat képességeiknek megfelelően értékelhessék.

A köznevelési törvény 55. § (1) és (3) bekezdésében rögzítettek szerint az igazgató a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére - kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére - felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon osztályozó vizsga keretében ad számot tudásáról.
Az értékelés és minősítés alóli mentesítés esetkörére az alábbi jogszabályi rendelkezések az irányadók. A köznevelési törvény 56. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti

a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő,
b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.

(2) Az érettségi vizsgán az (1) bekezdés b) pont szerinti tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat. Az érettségi vizsgára vonatkozó kapcsolódó részletszabályokat az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet rendezi.

Az egyéb többletkedvezmények kapcsán a köznevelési törvény 51. § (5) bekezdése rögzíti, hogy a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló részére a felvételi vizsgán indokolt esetben biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli vagy szóbeli felmérésen biztosítani kell az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket, a vizsga szervezésével alkalmazkodni kell az adottságaihoz. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 26-45. §-a határozza meg a középfokú iskolákba történő jelentkezés rendjét és a felvételi eljárás szabályait, ezen belül a kedvezmények érvényesítésére vonatkozó rendelkezéseket. A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos részletszabályokat ugyanezen rendelet 65-72. §-ai rendezik.

Ahhoz azonban, hogy a tanuló ezen hivatkozott speciális lehetőségeket igénybe vehesse, a szakértői vélemény, illetve ezirányú szakértői javaslat nélkülözhetetlen. Amennyiben a szakértői vélemény a tanuló vonatkozásában értékelés és minősítés alóli mentesítésre, illetve egyéb kedvezmények biztosítására tesz javaslatot, ezeket a tanuló számára biztosítani kell. A tanulóval kapcsolatos döntések meghozatalakor az igazgatónak a szakértői vélemény javaslati részében foglaltakra figyelemmel kell lennie, ezzel összefüggésben mérlegelési jogköre nincs.

Mindez joghatásaiban azt eredményezi, hogy amennyiben a szakértői vélemény valamely tantárgy tekintetében értékelés és minősítés alóli mentesítésről rendelkezik, akkor ezen javaslatra tekintettel a tanuló az adott tantárgy tekintetében nem osztályozható és ebből következően évfolyamismétlésre sem kötelezhető. A szakértői vélemény érvényessége a tanuló nappali rendszerű oktatásban való részvétele idejére, a következő szakértői bizottság általi felülvizsgálatáig fennáll.

A gyermek, tanuló ellátására a szakértői véleményben foglaltak szerint azonban akkor kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal a kiskorú tanuló esetén a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló egyetért, és nem kezdeményezi a vélemény felülvizsgálatát. Amennyiben a szülő, vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló a szakértői vélemény kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot és nem indítja meg a felülvizsgálatra irányuló eljárást, az egyetértését megadottnak kell tekinteni. Ebben az esetben a szakértői véleményben foglaltak mind a szülő, tanuló, mind az érintett nevelési-oktatási intézmény vonatkozásában kötelezővé válnak.

A nevelési-oktatási tevékenység folytatására vonatkozó szabályok megszegése kapcsán a Szabs. tv. 248. § (2) bekezdés c) pontja rögzíti, hogy aki a pedagógiai szakszolgálatra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően készített szakvéleményben foglaltakat szándékosan figyelmen kívül hagyja, szabálysértést követ el. Ezen eljárás tekintetében a területileg illetékes járási hivatal rendelkezik hatáskörrel.

A fentieket összegezve álláspontunk szerint az intézményvezetőnek a végleges, szülők által elfogadott szakértői vélemény alapján kell a tanuló számára a szakértői vélemény által rögzített javaslatokat, kedvezményeket biztosítani. Az ezzel kapcsolatos döntés meghozatala nem az adott tanévre szól, a szakértői vélemény érvényessége ugyanis a tanuló nappali rendszerű oktatásban való részvétele idejére, a tanuló következő szakértői bizottság általi felülvizsgálatáig fennáll.
Tájékoztattuk továbbá, hogy amennyiben a fentiek ismeretében az érintettek sérelmezik az iskola eljárását, ez esetben a panaszban foglaltakkal kapcsolatban lehetőségük van jogorvoslattal élni a köznevelési törvény 37. § (2) bekezdésében rögzítettek szerint. (410/2014/OJBIT)

Beadványában egy szülő azzal kapcsolatban kérte hivatalunk tájékoztatását, hogy mi a menete annak, hogy gyermekét angol nyelvből felmentesse, mivel a tanulónak problémái vannak ezzel a tantárggyal. A szülőt tájékoztattuk a fentiekben részletezett eljárásról. (125/2014/OJBIT)

Matematikával küzdő 9. osztályos gimnazista tanuló édesanyja azzal a kérdéssel fordult hivatalunkhoz, hogy az iskola az értékelés, minősítés alóli mentesítés kérdésében csak megyei szakértő véleményét fogadhatja el, vagy független szakértő vélemény is megfelelő a tanuló mentesítéséhez. A szülő másik kérdése az volt, hogy amennyiben gyermeke nem kapja meg a felmentést matematikából, akkor mi történik, mivel tanárai szerint ebből a tárgyból nem tud majd leérettségizni. A szülőt tájékoztattuk a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről, lehetőségeiről. (210/2014/OJBIT)

Esti gimnázium 11. évfolyamos tanulója számára gondot okoz az idegen nyelv tanulása, ezért érdeklődött, hogyan kérhet felmentést az idegen nyelv értékelése alól.

A következőről tájékoztattuk a beadányozót: A tanulmányokkal kapcsolatos nehézség észlelése esetén elsődleges a gyermek, tanuló állapotának vizsgálata, a nehézség mibenlétének, okainak szakértői bizottsági vizsgálat útján való feltárása, és ennek nyomán a szakértői véleményben javaslatok rögzítése a nevelés, oktatás feladatainak megvalósítására, a szükséges fejlesztések meghatározására. Valamely tantárgy esetében az értékelés és minősítés alóli mentesítésről, illetve egyéb kedvezmények biztosításáról is a szakértői bizottságnak kell rendelkeznie, amennyiben a tanuló vizsgálati eredményei alapján azt indokoltnak tartják. A köznevelési törvény által bevezetett fogalomhasználat szerint a kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő gyermeknek, tanulónak minősül mind a sajátos nevelési igényű, mind a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló.

A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A köznevelési törvény 60. § (9) bekezdés d) pontja értelmében, a felnőttoktatásban a tanuló akkor veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, ha nappali oktatás munkarendje szerint folytatja tanulmányait.
Tájékoztatása szerint a beadványozó esti munkarend szerint vesz részt a felnőttoktatásban, vagyis ez alapján nem tartozik a fenti jogosulti körbe. A fent hivatkozott § (10) bekezdése szerint, ha a felnőttoktatásban részt vevő tanuló nem veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, abban a kérdésben, hogy különleges gondozásra jogosult-e, a jogszabályban meghatározott szakértő szakvéleménye alapján kell dönteni.

E rendelkezést egészíti ki a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 43. §-a, miszerint ha a felnőttoktatásban részt vevő tanuló - a köznevelési törvény 60. § (10) bekezdésében foglaltak alapján - nem veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, a sajátos nevelési igény megállapításának kérdésében a Szakmai Szolgáltató Intézmény jár el. A szakmai feladatra jutó folyó kiadásokból fakadó költségeket a vizsgálatot kérő, felnőttoktatásban részt vevő tanuló viseli.

A fentiekre tekintettel javasoltuk a tanulónak, hogy kérdéseivel kapcsolatban kérje a Szakmai Szolgáltató Intézmény segítségét, tájékoztatását. (256/2014/OJBIT)

A 24 éves panaszos azzal kapcsolatban kérte hivatalunk tájékoztatását, hogy felnőttoktatás keretében esti gimnáziumban tanulóként milyen lehetősége van matematika tantárgyból értékelés és minősítés alóli mentesítést igénybe venni. A fentiek szerint tájékoztattuk a tanulót a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről, lehetőségeiről. (426/2014/OJBIT)

Beadványozó 6. osztályos magántanuló gyermeke értékelésével kapcsolatban kérte hivatalunk segítségét, tájékoztatását. A szülő által jelzettek szerint gyermeke hallássérült, műtétet követően cochleáris implantátumot visel. Beadványában azt sérelmezte, hogy a pedagógusok ugyanúgy osztályozzák a tanulót, mint halló társait.

Válaszunkban tájékoztattuk a szülőt a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelésére, oktatására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről. A sajátos nevelési igényhez igazodó különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani a gyermek, tanuló számára. A gyermek nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményekről, fejlesztési feladatokról a szakértői bizottságnak kell rendelkeznie a gyermek, tanuló vizsgálata alapján kiállított szakértői véleményben. A különleges szolgáltatásokra szakértői bizottsági javaslat nélkül a tanuló nem tarthat igényt.

A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelését és oktatását végző iskola helyi tantervét az oktatásért felelős miniszter által az iskolatípusra kiadott kerettantervek közül választott kerettanterv, és a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében foglaltak figyelembevételével készíti el és fogadja el.

Sajátos nevelési igényű tanuló esetében a tankötelezettség teljesítésének módjáról is a szakértői bizottságnak kell rendelkeznie. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 75. § (3)-(4) bekezdése kimondja, hogy ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a szakvéleményt kiállító a nevelési tanácsadást ellátó intézménynek, sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fővárosi, megyei utazó gyógypedagógusi hálózat keretében kell gondoskodni.

A köznevelési törvény 55. § (2)-(3) bekezdése alapján a magántanulót - az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével - az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az iskolai rendszerű szakképzésben a magántanulókra vonatkozó részletes szabályokat a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon osztályozó vizsga keretében ad számot tudásáról.

Tájékoztattuk a szülőt, hogy amennyiben sérelmezi az iskola eljárását, lehetősége van jogorvoslattal élni a köznevelési törvény 37. § (2) bekezdésében rögzítettek szerint. (357/2014/OJBIT)