Egy panaszos azzal fordult hivatalunkhoz, hogy az általa korábban látogatott köznevelési intézményből átvételét kérte, és egy másik intézmény a panaszost át is vette. Panaszában előadta, hogy a korábban látogatott intézmény ki nem fizetett tandíjára hivatkozva bizonyítványának kiadását megtagadta. A köznevelési törvény 31. § (2) bekezdés c) pontja szerint az óvodai, iskolai, kollégiumi felvétel, továbbá az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony fenntartása - írásbeli megállapodásban - fizetési kötelezettséghez köthető, az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony megszüntetésével kapcsolatosan - írásbeli megállapodásban - az 53. § (1)-(10) bekezdésében foglaltaktól el lehet térni. E rendelkezések tartalmazzák, hogy milyen esetekben szűnik meg a tanulói jogviszony. Tájékoztattuk, hogy a köznevelési törvény 53. § (2) bekezdésének a) pontja szerint megszűnik a tanulói jogviszony, ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 78. §-a szerint pedig a tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg. A fenti rendelkezések szerint amennyiben nem volt írásbeli megállapodás a beadványozó vagy törvényes képviselője, illetve az iskola között, úgy a tanulói jogviszony a másik iskolába történő átvétel napján megszűnik, a bizonyítványt pedig az iskola köteles kiadni. (454/2014/OJBIT)

Egy szülő gyermeke értékelésével kapcsolatban kérte hivatalunk segítségét. Sérelmezte, hogy az e-napló vezetése nem megfelelő, mert olyan időpontokban is bekerültek érdemjegyek, amikor nincs tanítás, vagy egyszerre több érdemjegy is beírásra került. Igazolt távollét esetén vonal található a naplóban, ami gyermeke állítása szerint három darab elégtelent jelent. Jogorvoslati kérelmére a fenntartó kifejtette, hogy az e-naplóban a számonkérés értékelésének beírási időpontja szerepel, ez értelemszerűen eltér a számonkérés időpontjától, így a beadványában megemlített időpontokban beírt érdemjegyek az előző tanórák valamelyikén történt számonkérések eredményei voltak. A fenntartó vizsgálata során megállapította, hogy a gyermek értékelését és osztályzatainak vezetését az intézmény a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, továbbá a hatályos intézményi szabályzatokban foglaltaknak megfelelően végezte az e-naplóban dokumentált módon. A fenntartó válaszában foglaltakat elfogadtuk, az érdemjegyek dokumentálásával kapcsolatban az oktatási jogok megsértését nem állapítottuk meg.

A szülő azt is sérelmezte, hogy a tanuló nem kapta meg a bizonyítványát, mikor annak átvételét kérte. A fenntartó szerint a kérdéses időpontban az osztályfőnök aláírása még nem szerepelt a tanuló kilépő papírján, emiatt nem adhatták át számára a tanügyi iroda munkatársai a bizonyítványt. A panaszos e választ azért nem fogadta el, mert az iskola által kiadott bizonyítvány-fénymásolaton szerepelt az osztályfőnök aláírása. E fénymásolatot hivatalunk részére is mellékelte, így megállapítottuk, hogy a fénymásolaton valóban szerepel az osztályfőnök aláírása, ám a fenntartó nem a bizonyítvány, hanem a kilépő papírok vonatkozásában beszélt az aláírás hiányáról. A panasz ezen eleme időközben okafogyottá vált, hiszen a bizonyítvány átvételének lehetőségéről a panaszos tájékoztatást kapott a fenntartótól, és elmondása szerint gyermeke a bizonyítványt átvette. Erre tekintettel az oktatási jogok megsértését nem állapítottuk meg.

A szülő azt is sérelmezte, hogy a tanuló dolgozatainak másolatát nem kaphatta meg. A rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokban nincs nyoma annak, hogy a fenntartó vizsgálta volna a panasz azon részét, miszerint az intézmény nem bocsátotta a beadványozó rendelkezésére gyermeke dolgozatait, illetve azok fénymásolatait. A fentiekre tekintettel a 40/1999. (X. 8.) OM rendelet 7. § (8) bekezdésében biztosított hatáskörnél fogva azzal a kezdeményezéssel fordultunk az intézmény vezetője felé: tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a panaszos megkaphassa gyermeke dolgozatainak fénymásolatát. Az intézmény válaszában tájékoztatott, hogy a dolgozatokat a panaszos rendelkezésére bocsátotta. (425/2014/OJBIT)

Egy alternatív módszerű általános iskola tanulójának szülője kérte hivatalunk segítségét az iskola pedagógiai munkájával kapcsolatban, mivel a nem megfelelő felkészítés miatt gondot jelentett gyermeke átjelentkezése másik köznevelési intézménybe. A panaszos előadta továbbá, hogy mikor ez irányú szándékáról tudomást szereztek, az intézmény pedagógusai javasolták, hogy a gyermek magántanulói státuszban folytassa tanulmányait.

A szülőt tájékoztattuk fenti álláspontunkról, továbbá arról, hogy a köznevelési törvény 46. § (6) bekezdésének n) pontja szerint a tanuló joga különösen, hogy kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító iskola). A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. § (3) bekezdése pedig kimondja, hogy az iskola pedagógiai programja - a szakképzés kivételével - meghatározza az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel. A fentiek alapján tehát a körzetes intézmény nem zárkózhat el a tanuló átvételétől, és a pedagógiai program rendelkezései szerint gondoskodnia kell a felzárkóztatásához szükséges megoldás megtalálásáról. (479/2014/OJBIT)

Egy panaszos szülő és egy érdeklődő iskolaigazgató is megkereste hivatalunkat azzal kapcsolatban, hogy az iskola jogszerűen kitilthat-e egy tanulót az osztálykirándulásról. Tájékoztató jellegű állásfoglalásunkban kifejtettük, hogy a köznevelési törvény a tanítási nap fogalmát a következőképp határozza meg: az egyes osztályokban a tanítási órák, továbbá az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelési program, a kulturális, sportrendezvény megtartására fordított nap, ha a foglalkozási órák száma eléri a hármat. A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdés bk) pontja az ingyenes szolgáltatások körébe eső szolgáltatások között rendelkezik a kirándulásról, amely a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a minden tanuló számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását szolgáló tevékenység. Eszerint amennyiben egy kirándulás a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a minden tanuló számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását szolgáló tevékenységként és tanítási napként kerül megszervezésre, úgy az a tanulók számára kötelező, arról magatartási problémákra hivatkozva nem tiltható ki a tanuló. (216/2014/OJBIT, 291/2014/OJBIT)

Egy másik panaszos szülő gyermeke iskolai karácsonyi ünnepségről való kitiltása miatt kérte segítségünket. A szülőt tájékoztattuk, hogy a köznevelési törvény 46. § (1) bekezdésének a) pontja szerint a tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon. Ebből következik, hogy a tanuló sem tanóráról, sem a tanítási időben megtartott közösségi rendezvényről nem tiltható ki. (1/2014/OJBIT)

Egy panaszos beadványában arról számolt be, hogy gyermekének fegyelmező intézkedésként tornagyakorlatokat kellett végeznie kémiaórán. A beadványozó szülőt tájékoztattuk, hogy a köznevelési törvény 63. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválassza. A nevelési módszerek megválasztásánál korlátot jelent a pedagógus számára az, hogy nem választhat olyan módszereket, melyek sértik a tanulók emberi méltóságát. A köznevelési törvény 46. § (2) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. E törvény 62. § (1) bekezdése pedig a pedagógus oldaláról fogalmazza meg, hogy kötelessége, hogy a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa. (39/2014/OJBIT)

Egy tanuló azzal kapcsolatban kérte hivatalunk tájékoztatását, hogy milyen szabályok vonatkoznak a ballagási ünnepséggel kapcsolatban az öltözködési előírásokra, és hogy kizárható-e egy végzős hallgató nem megfelelő öltözete miatt az ünnepségen való részvételből. A beadványozót tájékoztattuk, hogy a jogszabályok nem tartalmaznak konkrét rendelkezéseket a ballagással, illetve az egyéb iskolai rendezvényekkel összefüggésben, mivel ezen alkalmak az iskolai hagyomány körébe tartoznak. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, lebonyolításukra vonatkozóan rendelkezéseket a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni, így a kérdésével kapcsolatos szabályoknak az intézmény szervezeti és működési szabályzatában tud utánanézni. Tájékoztattuk, hogy amennyiben sérelmesnek érzi az intézmény eljárását, a fenntartónál jogorvoslattal élhet. (242/2014/OJBIT)

Egy szülő azért fordult hivatalunkhoz, mert a gyermeke által egy közösségi oldalon, zárt csoportban a tanáraira vonatkozóan tett megjegyzés miatt – ami valamilyen okból a pedagógusok
tudomására jutott – az iskola fegyelmi eljárást indított. Hivatalunk gyakorlatában, a hozzánk érkező panaszok, kérdések alapján látható, hogy a virtuális tér és az iskola tere „összecsúszik”, és még tanítás után, a délutáni, esti órákban sem választható el egymástól. Ugyanis a közösségi oldalakon tett bejegyzések nyilvánosak, és ezáltal ezek a bejegyzések alkalmasak lehetnek arra, hogy becsületsértők, rágalmazók, megütközést keltők legyenek. Ugyanakkor a zárt csoportban tett bejegyzések a magánlevelezéssel esnek egy tekintet alá, az esetleges nyilvánosságra kerülésük kapcsán létrejött konfliktus nem oktatási jogi kérdés. (182/2014/OJBIT)

Egy szülő panaszában gyermeke egyik tanárával kapcsolatos kifogásait közölte. Állítása szerint olyan kötelességszegésért kapott a gyermeke fegyelmező intézkedésként szaktanári figyelmeztetést, amit nem követett el, aminek elkövetésekor jelen sem volt. Az ügyben vizsgálatot indítottunk, mivel a panaszos által csatolt dokumentumokból nem derült ki, hogy a fenntartó a sérelmezett döntéssel foglalkozott volna. A vizsgálat során megkerestük az illetékes tankerületi igazgatót, hogy fejtse ki nyilatkozatát az alkalmazott fegyelmező intézkedéssel kapcsolatban. A fenntartó nyilatkozata alapján nem derült ki, hogy mit állapított meg a fegyelmező intézkedés kiszabásának körülményeivel kapcsolatban, válaszában csak azt fejtette ki, hogy az érintett pedagógus szakmailag és emberileg is kiváló tanár. Továbbá arról tájékoztatta a panaszost, hogy a jogorvoslati eljárás megindításának törvényes lehetőségét nem látja, mivel nem született olyan iskolai határozat, amelyet jogszabály szerint írásban közölni kellett volna a szülővel. A szaktanárnak jogában áll figyelmeztetni a tanulót, ha a tanórán nem megfelelő magatartást tanúsít. A tankerületi igazgató szerint tehát a panaszlevélben leírtakkal kapcsolatban fenntartói szintű döntésre nem volt szükség, az iskolában mindkét probléma megoldható lett volna.

Eljárásunk során ismételten kértük a tankerületi igazgatót, hogy a vizsgálatának eredményeiről tájékoztassa hivatalunkat. Álláspontunk szerint a jogorvoslati eljáráshoz, a panaszában foglaltak kivizsgálásához való jog akkor is megilleti a tanulót, ha a panasz egy kiváló pedagógus személyével összefüggésben merült fel. A fentiekben leírt véleménye kapcsán a jogorvoslati eljárás értelmezésével összefüggésben tájékoztattuk a tankerületi igazgatót, hogy a köznevelési törvény 37. § (1) bekezdése kimondja, a nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a tanulóval, a
szülővel. Ez nem jelenti azt, hogy jogorvoslati eljárás kezdeményezésére kizárólag írásban közölt döntés esetén lenne lehetősége a szülőnek. Minden olyan óvodában, az iskolában, a kollégiumban született döntés, eljárás, intézkedés, cselekedet, mely a panaszos szerint oktatási jogokat sért, jogorvoslati eljárás tárgya lehet. Az írásbeliség kizárólag a jogszabályban meghatározott esetben kötelező. A fentiekből következik, hogy a fenntartó köteles eljárni akkor, ha a tanuló, illetve a szülő jogorvoslati kérelemmel fordul hozzá az iskola bármely jogsértőnek vélt, továbbá a jogszabályban meghatározott esetben érdekeket sértő döntésével szemben. A fentieknek megfelelően azzal az ajánlással fordultunk a fenntartó képviseletében eljárni jogosult személyhez, hogy a jövőben a jogszabályban meghatározottaknak megfelelően járjon el abban az esetben, ha az oktatási szereplők eljárást megindító kérelemmel fordulnak a fenntartóhoz. Az érintett fenntartó a jogorvoslatra vonatkozó ajánlásunkat válaszában elfogadta.

A gyermek ügyében folytatott vizsgálattal összefüggésben pedig a következőkkel egészítette ki nyilatkozatát. A fegyelmező intézkedéssel összefüggő vizsgálatot megismételte, amely vizsgálat során megállapítható volt, hogy a tanulói nézőpontból előadott történet és a szaktanár beszámolója nincs szinkronban egymással. Míg a szaktanár beszámolójában azt mondta el - és ez tükröződik az elektronikus napló bejegyzésében is -‚ hogy a szaktanári figyelmeztetést a tanuló órai fegyelmezetlen viselkedéséért adta, nem pedig hógolyózásért vagy a szék felrakásáért a fali fogasra, addig a tanuló ez utóbbit állította. Ezt a tanulói véleményt később az osztálytársak nem tudták megerősíteni.

A tankerületi igazgató elmondása szerint a vizsgálat során nem talált olyan bizonyítékot, amely alátámasztotta volna a panaszos azon állítását, mely szerint a gyermeküket hátrányos megkülönböztetés érte volna a kérdéses tanórán, tehát olyan cselekedetért kapott volna büntetést (szaktanári figyelmeztetést), amit nem követett el. A rendelkezésünkre álló dokumentumokat megvizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy a beadványban foglaltak és a tankerületi igazgató nyilatkozata a fegyelmező intézkedéssel kapcsolatban ellentmondanak egymásnak, így a jogsértést e kérdésben nem állapítottuk meg. (348/2014/OJBIT)

Egy beadványozó szülő azt kifogásolta, hogy gyermeke iskolájának szervezeti és működési szabályzata és házirendje nem szabályozza az óraközi szüneteket, a pedagógusok pedig gyakran nem tartják be az foglalkozások közötti szüneteket, a szünetbe nyúlóan folytatják a tanórát. Levelében sérelmezte az egy napra jutó tanórák számát, illetve az iskolai szünetekre feladott házi feladatok túlzott mennyiségét. A beadványozó által felvetett kérdések jogszabályokban szabályozottak, vagy jogszabályi felhatalmazás alapján az intézmény helyi szabályzatai rendelkeznek azokról.

A tanórák közötti szünetekkel kapcsolatban a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 5. §-a és 16. §-a a következőképp rendelkezik: A tanítási órák és az egyéb foglalkozások között a tanulók részére szünetet kell tartani. A szünetek, ideértve a főétkezésre biztosított hosszabb szünet rendjét az iskola házirendje határozza meg. Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg a tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát, a csengetési rendet.

A tanítási órák számával kapcsolatban a Nat. 6. fejezete tartalmazza a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására vonatkozó rendelkezéseket. Ezeket az órarend összeállításakor követni kell az intézményeknek.

A házi feladatokkal kapcsolatban a jogszabályok nem tartalmaznak konkrét előírásokat. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. § (5) bekezdésének b) pontja szerint az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait. A fentiekre tekintettel javasoltuk a szülőnek, hogy tanulmányozza az intézmény pedagógiai programját, és amennyiben az tartalmaz előírást a szünetekre adható házi feladattal kapcsolatban, úgy az kötelezi a pedagógusokat. A beadványozót tájékoztattuk, hogy a jogszabályok, illetve a helyi dokumentumok szabályainak megsértése esetén lehetősége van jogorvoslattal élni. (545/2014/OJBIT)

Egy szülő arról érdeklődött, hogy joga van-e a pedagógusnak óraközi szünetben vagy a tanórák után feleltetni. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 16. §-a következőképp rendelkezik. Elméleti oktatás keretében a tanítási óra ideje negyvenöt perc. Az iskola ennél rövidebb vagy hosszabb tanítási órát is szervezhet azzal a megkötéssel, hogy a tanítási óra ideje kilencven percnél nem lehet hosszabb, és az egy tanítási napon a tanulók kötelező tanórai foglalkozásainak felső határára vonatkozó rendelkezések szerint tartható kötelező tanórai foglalkozások számításánál a tanítási órákat negyvenöt perces órákra átszámítva kell figyelembe venni. A tanítási órák és az egyéb foglalkozások között a tanulók részére szünetet kell tartani. A szünetek, ideértve a főétkezésre biztosított hosszabb szünet rendjét az iskola házirendje határozza meg. A fentiekből következik, hogy a tanórák közötti szünet a tanulók részére, pihenésükre, következő órára történő felkészülésükre szolgál. (75/2014/OJBIT)

Egy szülő arról érdeklődött, hogy gyermeke általános iskolája jogszerűen tart-e nulladik órát negyedik évfolyamon. Tájékoztattuk a beadványozót, hogy a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 16. § (1) bekezdése évfolyamtól függetlenül úgy rendelkezik, hogy az első tanítási órát reggel nyolc óra előtt - az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével - legfeljebb negyvenöt perccel korábban meg lehet kezdeni. (482/2014/OJBIT)

Egy aggódó nagyszülő arról kérte hivatalunk tájékoztatását, hogy délután hány óráig és milyen szabályok alapján köteles a köznevelési intézmény a tanulók felügyeletéről gondoskodni. A beadványozót tájékoztattuk, hogy a köznevelési törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja szerint a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatáben kell meghatározni a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét. E törvény 27. § (2) bekezdése szerint általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig -
vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben - gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. A fentieknek megfelelően az intézmény szervezeti és működési szabályzatában van lehetőség megnézni a tanulók foglalkozásokon túli felügyeletével összefüggő rendelkezéseket. (475/2014/OJBIT)

Egy kollégiumi nevelőtanár a kollégiumvezető visszaélései miatt fordult panasszal hivatalunkhoz. A panasz szerint éjszakánként három ügyeletes tartózkodik bent a kollégium épületében, akik az esti történéseket egy ún. éjszakai füzetben rögzítik. Ennek tanúsága szerint több esetben fordult elő, hogy a pedagógusok füves cigaretta szagát érezték, illetve füvezésen értek tanuló(ka)t, majd ezt az említett füzetbe feljegyezték. Ezeken a napokon az ügyeletes pedagógusok aláírása található a feljegyzések után. A füzetet az igazgató minden nap átnézte és láttamozta. Ez a füzet egy „belső” dokumentum, melyet még a fenntartónak sem mutattak meg. A hivatalos kollégiumi naplóba az adott napra eseménytelen nap és éjszaka került, mely ebben a formában nem fedte a valóságot. A panasz szerint az elvárás az volt a pedagógusokkal szemben, hogy a naplóba a negatív kollégiumi események ne kerüljenek bele, továbbá az érintett tanulók szüleit sem minden esetben tájékoztatták az esetekről.

A panasz szerint továbbá az igazgató „cenzúrázza” a tanári értekezletről készült jegyzőkönyv tartalmát, tehát a rá nézve kínos tartalmakat kihúzta a szövegből. A tanévzáró értekezleten az egyik pedagógus feltett egy kérdést az intézményvezetőnek, hogy - mivel a kollégium új helyre költözik és nem minden tanárt visz magával az intézményvezető - mi alapján döntötte el, mely tanárok mennek az új helyre, és kik azok, akiknek a KLIK fog majd valahol máshol munkát felajánlani. Erről az értekezletről jegyzőkönyv készült, azonban ezt a kérdést önhatalmúlag a vezető egyszerűen kihúzatta a szövegből a titkárnővel, és ebben a formában került beküldésre a KLIK felé.

A beadvány tárgyában nyilatkozatot kértem a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szakképzés-szervezési Főosztályának vezetőjétől. A fenntartó hivatalunk kérésére vizsgálatot folytatott le a kollégium működésével kapcsolatban. Vizsgálata során megerősítette a beadványban foglaltakat, és a következőket állapította meg. A nyomtatványok és jegyzőkönyvek vezetésénél a jogszabályi rendelkezések szerint kell eljárni. Az inkoherens adminisztrációt szükséges megszüntetni. A kétféle dokumentálás nem tartalmazhat egymással ellentétes megállapítást, ellentmondást.

A káros szenvedély gyakorlásának gyanújára utaló tanulói viselkedésnél az eddig alkalmazott pedagógiai módszerek hatás- és hatékonyságvizsgálata szükséges. Ezután a tanulók lelki és testi egészségét veszélyeztető negatív minta megszüntetésére kell kiemelt figyelmet fordítani mind az egyéni, mind a közösségi eset/eseménykezelések, módszerek alkalmazásánál a káros szenvedélyek megelőzésére, kezelésére vonatkozó, továbbá a tanulókkal kapcsolatos adatvédelmi, egészségvédelmi jogszabályi rendelkezések betartásával.

Az új székhelyen az igazgatói és az „intézményi önértékelésben‖ is célzott változás szükséges, úgymint a nevelőtestületben, az alkalmazotti közösségben változásmenedzselés, csapatépítés, továbbá az intézményi szakmai szabályzatok, belső eljárásrendek jogszabályi felülvizsgálata, átdolgozása.

A fenntartó megfelelő intézkedéseket javasolt az intézményvezető számára a kollégiumban tapasztalható szabálytalanságok megszüntetésére.

A rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján megállapítottuk, hogy a fenntartó a panaszban foglaltakat megvizsgálta, az oktatási jogok sérelmét kimutatta, az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket megtette, így a panaszt saját hatáskörben orvosolta. (444/2014/OJBIT)

Egy szülő azzal kapcsolatban kért hivatalunktól tájékoztatást, hogy jogszerűen kér-e a köznevelési intézmény pénzbeli hozzájárulást a testnevelésóra keretében tartott úszáshoz uszoda bérlésére, különösen, hogy gyermekei számára fül-orr-gégész szakorvosi vélemény alapján az úszás ellenjavallt, így nem vesznek részt a foglalkozásokon. A beadványozót tájékoztattuk, hogy a pedagógiai program részeként, tanítási időben megszervezett programok megszervezésénél a főszabály az ingyenesség. Álláspontunk szerint a fentiek alapján a pedagógiai program előírásainak megfelelően, a tanítási időben megszervezett program lehet a tanulók számára kötelező, és ebben az esetben ingyenes. A tanítási időn kívül, költségtérítés ellenében megszervezett, ajánlott rendezvény, foglalkozás viszont nem tehető kötelezővé a tanulók számára. A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 34. § (3) bekezdése szerint az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék – annak hiányában a szülői szervezet (közösség), az intézményi tanács és iskolában az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével – meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni. (160/2014/OJBIT)

Egy másik beadványozó a kötelezően befizetendő sportköri díjjal és fénymásolási díjjal kapcsolatban kért tájékoztatást. A sportköri díjjal kapcsolatban a fentiekkel megegyező tartalmú tájékoztatást tudtunk adni. A fénymásolási díjjal kapcsolatban az osztálypénzzel kapcsolatban kialakított jogi álláspontunkat tartjuk irányadónak. A szülők közösen dönthetnek arról, hogy bizonyos célok érdekében különböző összegeket befizetnek. Ez a döntés azonban minden szülő esetében önkéntes. Ennek a pénznek a kezelésével megbízhatják akár az egyik pedagógust is. Ebben az esetben a befizetett összegek a befizető szülők közös tulajdonába kerülnek. A polgári jog szabályainak megfelelően tehát az átadott pénzeszközök a szülők tulajdonában maradnak. A szülők megbízzák a pedagógust, hogy azt meghatározott célra fordítsa. A pedagógus önkéntes és ingyenes vállalása alapján közte és a szülők között így létrejön egy polgári jogi jogviszony. A pénzösszegről való elszámolást a szülők kérhetik az általuk megbízott pedagógustól. Mivel az osztálypénz fizetése minden egyes szülő önálló döntése, így nem érheti hátrány azon szülők gyermekeit, aki nem fizetnek osztálypénzt. Az osztálypénz felhasználása történhet olyan célra, amely minden gyermek együttes, közös érdekét szolgálja. Így például felhasználható a terem dekorálására, a pedagógus által munkájához használt anyagok bővítésére, és számos olyan dologra, melynek gyümölcsét a gyermekek közösen élvezik. Ebben az esetben nem éri hátrány azon gyermekeket, akinek családja nem vállalta a befizetést. (66/2014/OJBIT, 514/2014/OJBIT)

Egy szülő azzal kapcsolatban kérte állásfoglalásunkat, hogy egy köznevelési intézmény kötelezővé teheti-e a tanulóknak az iskolai évkönyv megvásárlását. A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet meghatározza a térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatok körét, amelyben nem szerepel az iskolai évkönyv biztosítása. A fentiek alapján tájékoztattuk, hogy az iskola támogatása esetlegesen alapítványán keresztül, a gyermekek részére szolgáltatások bővítése pedig az osztálypénz felhasználásával lehetséges, ám a befizetések kötelezővé tétele ezekben az esetekben nem lehetséges, arra csak önkéntesen kerülhet sor. (312/2014/OJBIT)

Egy nagycsaládos szülő kért azzal kapcsolatban felvilágosítást, hogy milyen jogszabályi lehetőségek vannak alapfokú művészeti iskolai oktatásban részt vevő gyermekei térítési díjának mérséklésére, valamilyen kedvezményben részesülésre. A beadványozót tájékoztattuk, hogy a térítési díj fizetését jogszabály írja elő, kedvezményt csak az adott intézmény adhat ez alól, illetve kérheti az alapfokú művészeti iskola intézményvezetőjétől a térítési díj méltányossági alapon történő csökkentését is. (310/2014/OJBIT)

Egy felháborodott szülő többek között azzal a panasszal fordult hivatalunkhoz, hogy gyermeke iskolájában a tanulókat kevés alkalommal viszik iskolán kívüli szabadidős programokra, annak ellenére, hogy különböző fórumokon ezek ígéretével hirdeti magát az intézmény. A panaszos szerint erre lenne igény, és a szülők részéről sincsenek anyagi akadályai a fizetős programoknak. A beadványozót az alábbiakról tájékoztattuk. Az iskola pedagógiai programja a szabadidős tevékenységeket nem kötelező oktatási, nevelési elemként tartalmazza, így azok megszervezése az iskola aktuális lehetőségeitől függ. Amennyiben a megfelelő felügyeletet az intézmény nem tudja biztosítani, az azt jelenti, hogy e lehetőségek nem állnak az iskola rendelkezésére iskolán kívüli programok szervezéséhez. Ez akkor is igaz, ha a szülők felajánlják segítségüket a tanulók kísérésében, hiszek ők külső személyek, nem kötelezettségük a tanulók felügyelete, és nem is lehetnek felelősek bármilyen bekövetkezett eseményért. (112/2014/OJBIT)

Egy panaszos szülő a közbeszédben használt „ingyenes tankönyv‖ kifejezés értelmezésével kapcsolatban kereste meg hivatalunkat. Beadványában sérelmezte, hogy gyermekei részére nem új tankönyveket bocsát rendelkezésre az iskola, hanem a könyvtárból kölcsönözhetnek használt, esetenként sérült könyveket, amelyeket tanév végén vissza kell adni. (246/2014/OJBIT)

Egy nagycsaládos szülő panaszában előadta, hogy a tankönyvtörvény 4. §-a alapján ingyenes tankönyvellátásra jogosult gyermeke a 2013/2014. tanév során egyáltalán nem kapott tankönyvet. A beadványozót tájékoztattuk a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségről. (334/2014/OJBIT)

Egy beadványozó a normatív tankönyvkedvezmény jogosulti körének szabályozásával kapcsolatban kért tájékoztatást hivatalunktól. A beadványozó szülő előadta, hogy harmadik gyermekével várandós, a gyermek várhatóan a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet (a továbbiakban: tankönyvrendelet) 25-26. §-a szerinti határidő (június 10.) után, de a jogosultság igazolására nyitva álló határidőn (október 1.) belül születik meg.

A tankönyvtörvény 4. § (3) bekezdése szerint abban a kérdésben, hogy a normatív kedvezményre való jogosultság elbírálásánál kit kell tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, három- vagy többgyermekes családban élő, nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosultnak tekinteni - kivéve, ha az iskoláztatási támogatásra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt szűnt meg -, a Cstv. II. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni.

A tankönyvrendelet 25-26. §-a szerint az iskola igazgatója minden év június 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés útján, hányan kívánnak használt tankönyvet igénybe venni vagy új tankönyvet vásárolni. A fenti kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: (három- vagy többgyermekes családban élő tanuló esetén) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás. A tankönyvrendelet 5. számú melléklete tartalmazza a szülők által kitöltendő igénylőlapot a tanulói tankönyvtámogatáshoz.

Az igénylőlap kimondja azt, hogy amennyiben a kedvezményre jogosultság igazolása még nem történt meg, de annak fennállását az illetékes hatóság várhatóan a tanév első napjáig, de legkésőbb október 1. napjáig igazolja, akkor aláhúzással jelölje meg, hogy melyik jogcím alapján áll majd fenn a kedvezmény a tanuló esetében.

A fentiek alapján a harmadik gyermek megszületését követően a tanulói jogviszonyban lévő gyermekek részére jár a három vagy több gyermeket nevelő családokat megillető normatív kedvezmény. Erről június 10-éig kell nyilatkozni a szülőknek. A szülők által kitöltendő igénylőlap szerint a kedvezmény csak akkor jár, ha június 10-ig fennáll a kedvezményre jogosító állapot. Tehát abban az esetben, ha a harmadik gyermek csak június 10-e után születik meg, az igénylőlapon a szülő a bekövetkező jogosultságra nem tud utalni annak ellenére, hogy a tanév kezdetére esetleg már fennáll a kedvezményre jogosító állapot. Ezen időpont eltelte után, abban az esetben, ha a kedvezményre jogosultság igazolása még nem történt meg, de annak fennállását az illetékes hatóság várhatóan a tanév első napjáig, de legkésőbb október 1. napjáig igazolja, mód van az igazolás pótlására, erről a szülő az igénylőlapon nyilatkozik. De ez a lehetőség csak arra az esetre vonatkozik, ha a jogosultság fennáll június 10-ig, ám ennek igazolása valamely ok miatt késlekedik.

Ezen jogszabályi rendelkezések alapján előállhat az a helyzet, hogy a tanév kezdetének pillanatában két azonos helyzetben lévő tanuló, akik megfelelnek a jogszabály azon követelményének, hogy három vagy többgyermekes családban élnek, eltérő elbírálásban részesülnek. Egyikük jogosult a normatív kedvezményre, a másik viszont nem. Ez a helyzet pedig hátrányos megkülönböztetést eredményezhet.

Az ügyben tájékoztatást kértünk az emberi erőforrások miniszterétől, hogy e szabályozás tudatos szándék eredménye-e, és ha igen, mi annak az indoka. A miniszter úr nevében az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős államtitkára válaszolt. Az államtitkár válaszában tájékoztatott arról, hogy a probléma orvoslására „a tankönyvrendelet soron következő felülvizsgálata során a tárca figyelemmel lesz”. Ez azt jelenti, hogy beadványozó számára ez már nem jelent megoldást, ám a következő tanévtől a panaszolt helyzet már nem okozhat jogsérelmet. (295/2014/OJBIT)

Több ingyenes tankönyvellátásra jogosult szülő azzal a panasszal kereste meg hivatalunkat, hogy az ingyenes tankönyveken felül további tankönyveket kell vásárolnia. Az ügyeket áttettük az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkárához. Az államtitkár tájékoztatta a beadványozókat, hogy az Államtitkárság a jövőben az elmúlt tanév tapasztalatait felhasználva fejleszti az intézményfenntartók, az intézményvezetők és pedagógusok tájékoztatását a tankönyvrendelésre és –terjesztésre vonatkozóan. (394/2014/OJBIT, 461/2014/OJBIT)

Hivatalunkba érkezett egy beadvány, mely szerint a panaszos szülő gyermeke a 2014/2015. tanévben fejezi be középiskolai tanulmányait, és teszi le az érettségi vizsgát. Az érintett tanuló gyermekvédelmi kedvezményre és ehhez kapcsolódva ingyenes tankönyvellátásra jogosult. Ebben a tanévben először az ingyenes tankönyvellátásban részesült tanulóknak minden tankönyvet – az érettségi vizsgákhoz szükséges tankönyveket is – a tanév végén vissza kell vinniük az iskolába, így a panaszos szülő gyermeke nem tud felkészülni az érettségi vizsgára.

Az ügyben megkerestük az illetékes tankerületi igazgató, aki tájékoztatta hivatalunkat, hogy a panaszos ügyében folyamatban van a megoldás keresése, azonban a 2013/2014-es tanévben a tankönyvellátás rendjében történt változások miatt csak egyetlen tanévre tudja az intézmény kölcsönözni a könyveket.

A jogszabályi változások tekintetében tájékoztatást kértem az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkárától. Az államtitkár válaszában kifejtette, hogy a köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése rendelkezik a térítésmentes tankönyvellátásról. Az ingyenes tankönyvellátás módját a tankönyvrendelet 32. § (5) bekezdése úgy határozza meg, hogy az iskola igazgatója gondoskodik arról, hogy a köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése alapján az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket - a munkafüzetek kivételével -, továbbá a pedagógus-kézikönyveket az iskola könyvtári állomány-nyilvántartásába vegyék, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeljék, és a tanuló, illetve a pedagógus részére a tanév feladataihoz az iskola házirendjében meghatározottak szerint bocsássák rendelkezésre. A tankönyvrendelet 26. § (6) bekezdése szerint minden év június 17-ig az iskola igazgatója határozza meg az iskolai tankönyvellátás rendjét. A 30. § (4) bekezdés alapján pedig az iskolának legkésőbb május 31-ig közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. Ez a két rendelkezés lehetővé teszi, hogy az iskola felmérje, milyen könyveket fognak kölcsönözni, és milyen további könyveket kell beszerezni az iskolai könyvtár számára. (414/2014/OJBIT)