Tartalomjegyzék

AZ OKTATÁSSAL KÖZVETLENÜL ÖSSZEFÜGGŐ JOGOK ÉRVÉNYESÜLÉSE

Tanszabadságból eredő jogok

Az Alaptörvény Szabadság és Felelősség című fejezete XI. cikke kimondja, hogy minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.

A köznevelési törvény 2. §-ának rendelkezése szerint az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, illetve az első szakképzettség megszerzését biztosító első szakmai vizsga befejezéséig a magyar állam közszolgálati feladata. Az állami, települési önkormányzati fenntartású intézményekben, továbbá az állami feladatellátásban részt vevő nemzetiségi önkormányzati, egyházi és magánintézményekben az óvodai nevelés, az óvodai nevelést és az iskolai nevelés-oktatást kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele, valamint a kollégiumi ellátás az ingyenes oktatásban részt vevő, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő gyermekek, tanulók számára térítésmentes.

A köznevelés intézményrendszerének első állomása az óvoda. A köznevelési törvény 49. §-a szerint az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek - e törvényben foglalt kivétellel - harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos. A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik vagy ahol szülője dolgozik. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető, amennyiben az óvoda fenntartója több óvodát tart fenn, az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre.

Az óvodai jogviszony megszűnésének eseteit is részletesen szabályozzák a jogszabályok. 2014. szeptember elsején lépett hatályba a köznevelési törvény 53. §-ának (1) bekezdése, mely szerint megszűnik az óvodai elhelyezés, ha
a) a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján,
b) a jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására,
c) a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján.

A szülő arról érdeklődött, hogy óvodás korú gyermekét eltanácsolhatják-e a körzetes óvodából, ahová felvételi követelmény volt a gyermek bejelentett érintett kerületbeli tartózkodási helye, ha a második óvodai tanévben másik budapesti kerületbe terveznek költözni. A panasz beérkezésekor a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: közoktatási törvény) 74. § (1) bekezdés volt a hatályos rendelkezés, mely szerint megszűnik az óvodai elhelyezés, ha
a) a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján;
b) a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon;
c) az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezető - a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után - megszüntette, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján;
d) a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján;
e) a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti.
(2) Megszűnik az óvodai elhelyezés akkor is, ha a gyermek a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásokról.
(3) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában és a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a gyermek a gyámhatóság intézkedésére vették fel az óvodába, továbbá, ha a gyermek e törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben. Az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók akkor sem, ha a gyermek hátrányos helyzetű.
A fentiek értelmében amennyiben a gyermeket az óvoda felvette, úgy - sem a korábbi, sem a szeptember 1-jétől hatályos szabályok szerint - a lakóhely, tartózkodási hely változása miatt a jogviszonyt nem szüntetheti meg egyoldalúan. (408/2014/OJBIT)

Minden évben sok kérdés, beadvány érkezik hivatalunkhoz a tankötelezettség kezdetével kapcsolatban. A nehézséget általában az okozza, hogy a szülők úgy érzik, jogosultak megítélni gyermekük iskolába lépéshez szükséges fejlettségét, ám a jogszabályok nem a szülőre telepítik e döntés meghozatalát.
A köznevelési törvény 45. §-a alapján Magyarországon - az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség kezdetéről

a) az óvoda vezetője,
b) ha a gyermek nem járt óvodába, az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság,
c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 21. §-a következőképp szabályozza a tankötelezettség megállapításával összefüggő eljárást.

(1) A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg.
(2) Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban
a) amennyiben a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ezt igazolja,
b) dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről,
c) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha
ca) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján,
cb) a gyermek nem járt óvodába,
cc) a szülő nem ért egyet az a) pont szerint kiállított óvodai igazolással vagy a b) pont szerinti döntéssel, vagy
d) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésben.
(3) A gyermeke iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szülő is kezdeményezhet szakértői bizottsági vizsgálatot.
(4) Az iskola igazgatója a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szakértői bizottság vizsgálatát kezdeményezheti, ha
a) a szülő nem ért egyet a (2) bekezdés a) pontja szerint kiállított óvodai igazolással vagy a (2) bekezdés b) pont szerinti döntéssel, és arról az iskola igazgatója tudomást szerez, feltéve hogy a kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést,
b) szükséges a gyermek sajátos iskolai nevelésben-oktatásban való részvételéről dönteni és arra az óvoda javaslatot tesz, vagy a szülő kéri, és e kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést.

A hozzánk forduló szülő gyermeke ősszel töltötte be a hatodik életévét, az óvónők véleménye szerint iskolaérett, míg a szülő szívesen tartaná még egy évet az óvodában. A szülő arra kérdezett rá, hogy a gyermeke iskolaérettségéről milyen óvodai dokumentumokból győződhet meg. A fentieknek megfelelően a szülő tehát nem dönthet úgy, hogy gyermeke nem tanköteles, a fent vázolt esetekben ennek eldöntése érdekében a szakértői bizottság vizsgálatát kezdeményezheti. Abban az esetben, ha a gyermek tankötelezettségének beálltáról az óvoda vagy a szakértői bizottság döntést hozott, úgy nincs lehetőség arra, hogy az óvodában maradjon további egy évig. A 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (továbbiakban: Infotv.) személyes adatokkal összefüggő, korábban már ismertetett rendelkezéseinek megfelelően az óvodában keletkezett - a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló - óvodai dokumentumokat, melyek a gyermekkel kapcsolatos személyes adatokat tartalmaznak, a gyermeke törvényes képviselője jogosult megtekinteni. (161/2014/OJBIT)

Az óvodáskor végére elért fejlődés jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet VI. fejezete határozza meg részletesen.

A tankötelezettség végével kapcsolatos kérdések is gyakran merültek fel hivatalunknál. A köznevelési törvény 45. §-a szerint Magyarországon - az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.

Az átmeneti rendelkezések között a törvény azokra vonatkozó szabályokat tartalmaz, akik esetén a szakértői bizottság döntése a köznevelési törvény hatályba lépése előtt született. E törvény 97. §-a alapján azok a tanulók, akik tanulmányaikat az iskolai nevelés-oktatás kilencedik évfolyamán a 2011/2012. tanévben vagy azt megelőzően kezdték meg, tankötelezettségük azon tanítási év végéig tart, amelyben a tizennyolcadik életévüket betöltik vagy sikeres érettségi vizsgát vagy szakmai vizsgát tettek. Azon sajátos nevelési igényű tanulók tankötelezettsége, akik esetében a szakértői és rehabilitációs bizottság e törvény hatálybalépése előtt a tankötelezettség huszadik életévükig történő meghosszabbításáról döntött, annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a huszadik életévüket betöltik.

Egy gyógypedagógiai intézménybe járó 16 éves gyermek kapcsán a szülő kérte a tankötelezettség meghosszabbítását. Az intézmény tájékoztatásunkat kérte azzal összefüggésben, hogy engedélyezhető-e a hosszabbítás, mivel a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma már elérte a 210 órát, ezért esetében felmerült a jogviszony megszüntetésének kötelezettsége. A kérdéskörrel kapcsolatban tájékoztattuk a beadványozót a tankötelezettség végével összefüggő jogszabályi rendelkezésekről. Az igazgató tankötelezettség meghosszabbításáról szóló döntését a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján hozza meg. Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatban tájékoztattuk a panaszost, hogy annak következményei eltérnek a tanköteles és a nem tanköteles tanulók esetén. Így előzetesen arról kell a szakértői bizottság véleményének tükrében döntést hozni az intézményvezetőnek, hogy a tankötelezettség meddig tart. A tanulói jogviszony megszüntetésére csak akkor kerülhet sor a jogszabályi előírások betartásával, ha a tanuló már nem tanköteles. (180/2014/OJBIT)

Az iskolai jogviszony számos eleme okoz gondot a mindennapokban, így már a jogviszony létesítése is sok kérdést vet fel a gyakorlatban. A köznevelési törvény 50. §-a szerint a tanuló - beleértve a magántanulót is - az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt.

Egy panaszos szülő kisebbik gyermeke felvételét kérte abba az iskolába, ahol nagyobbik gyermeke tanul. Az iskola azonban túljelentkezésre hivatkozással elutasította a felvételi kérelmet. A szülő a jelentkezés kapcsán jelezte, hogy a településre fognak költözni, de egyelőre még jelenlegi lakóhelyük szerepel a lakcímkártyán. A szülő fellebbezéssel élt az elutasító döntéssel szemben a tankerületnél, de a fellebbezést helyhiányra hivatkozással elutasították, annak ellenére, hogy a nagyobbik testvér már az iskolában tanul és a szülő maga pedig a településen dolgozik. A köznevelési törvény szerint az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító iskola). Álláspontunk szerint abban az esetben, ha a jelentkezéskor a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem az iskola körzetében volt, úgy felvételi kérelmének elutasítása nem sértett oktatási jogokat. Tájékoztattuk továbbá a szülőt arról, hogy amennyiben állandó lakcímük megváltozása hivatalos okmányaikban is megjelenik, gyermeke jelentkezését ismételten benyújthatja a kötelező felvételt biztosító iskolába, és kérelmének elutasítása esetén lehetősége van jogorvoslattal élni. (401/2014/OJBIT, 299/2014/OJBIT)

Középfokú intézményekbe történő jelentkezés során a felvételire vonatkozó szabályok betartása képezi gyakran vizsgálatunk tárgyát. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 27. §-a szerint, ha a középfokú iskola felvételt hirdet, a felvételi kérelmekről

a) az általános iskolai tanulmányi eredmények (a továbbiakban: tanulmányi eredmények), vagy
b) középiskola esetén a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga (a továbbiakban: központi írásbeli vizsga) eredménye, vagy
c) középiskola esetén a tanulmányi eredmények, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredményei
alapján dönthet. A tanulmányi eredmények alatt kizárólag a középfokú iskolába felvételiző tanuló általános iskolai tanulmányait igazoló bizonyítványában, félévi értesítőjében (ellenőrzőjében) szereplő osztályzatait, minősítéseit kell érteni. A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom értékelése, minősítése nem számítható be.

Több 8. osztályos szülő nevében kérték állásfoglalásunkat, mivel a szülői értekezleten a szülők között vita alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli vizsgát tartó intézmények bekérhetik-e az oda jelentkező tanulótól az ellenőrző könyvet, különösen arra való tekintettel, hogy a szabályoknak megfelelően a felvételi értékelésébe nem számítható bele a magatartás és szorgalom jegy, a 8. félévi érdemjegyek pedig már közlésre kerültek az iskolának megküldött jelentkezési lapon. Egyéb tekintetben (intő/dicséret/hiányzások/szülő-iskola üzenetei) az információk nem relevánsak a tanuló felvétele ügyében. A panasz szerint ennek ellenére gyakorlat, hogy a szóbelire az iskolák bekérik az ellenőrzőt. A szülők tájékoztatásunkat kérték arra vonatkozóan, hogy jogszerűen kérheti-e az iskola a szóbelin az ellenőrző könyvet, ha az nem szerepel az iskola előzetesen, hivatalosan megjelent felvételi tájékoztatójában. További kérdésük, hogy amennyiben jogosan
kérheti az iskola az ellenőrző könyvet, milyen következménye lehet annak, ha a felvételiző nem viszi magával a szóbeli vizsgára. Lehet-e ennek az a következménye, hogy elutasítják, vagy a szóbelire adott pontszámaiba beleszámítják, esetleg azt nullára értékelik. A minősítésben, osztályzatokban megjelenő tanulmányi eredményeket az intézmény százalékokká, pontokká számítja át, mely pontszám, illetve százalékos adat a felvételről szóló döntés alapját képezi. Ezért ezen adatok ellenőrzésétől, a bizonyítvány, illetve az ellenőrző megszemlélésétől az intézmény nem tekinthet el. Az eljárás tisztességessége, az esélyegyenlőség biztosítása olyan alapelvek, melyeket a felvételi eljárás során tiszteletben kell tartani. Nem mentesül az intézmény ellenőrzési kötelezettségétől akkor sem, ha elmulasztotta ezt feltüntetni a felvételi tájékoztatójában. (84/2014/OJBIT)

Gyakran előfordul, hogy a tanuló tanulói jogviszonyát egy másik intézményben folytatja, különböző okokból átjelentkezik. A tanulói jogviszony keletkezése az új intézményben a fenti szabályok szerint történik ilyenkor is. A köznevelési törvény 46. § (6) bekezdés n) pontja alapján a tanuló joga, hogy kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe. E törvény 50. §-a szerint a tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. Az 53. § (2) bekezdés a) pontja szerint pedig megszűnik a tanulói jogviszony, ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján. A tanulói jogviszony megszűnése a korábbi intézményben az átjelentkezés során a törvény erejénél fogva következik be a felvételt követő adminisztratív aktus során, a hozzánk érkező panaszok tükrében azonban kiderül, hogy mégis okozhat gondot.

A panaszos gyermeke másik iskolába jelentkezett át költözés miatt. Már egy hónapja az új helyre járt, amikor a szülőt arról informálta az iskola, hogy a korábbi intézmény nem jelentette ki a gyermeket a köznevelési információs rendszerben, hanem továbbra is állományban tartja. A korábbi iskola igazgatója azzal indokolta eljárását, hogy a tanuló náluk gyermekvédelmi támogatásukra tekintettel kapott térítésmentesen tankönyvet, amit azonban az iskola az intézményváltás során nem kapott vissza. Továbbá álláspontja szerint a szülőnek kell kiíratnia a tanulót. A fentiek alapján abban az esetben, ha egy másik iskola a tanulót átvette, tanulói jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik, ennélfogva igazolatlan órái ebben az intézményben nem gyarapodhatnak. A tankönyvekkel kapcsolatban tájékoztattuk a szülőt, hogy a tankönyvek visszaszolgáltatásának kötelessége abban az esetben áll fenn, ha a normatív tankönyvtámogatás kedvezményében a tanuló iskolától történő tankönyvkölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása útján részesült. (253/2014/OJBIT)

A tanulói jogviszony a tanulmányi követelmények teljesítésével folyamatosan, évfolyamról évfolyamra halad, a tanulmányi követelmények nem teljesítése esetén viszont évfolyamismétlésre köteles a tanuló. A köznevelési törvény 57. § (1) bekezdése szerint a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a
tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló.

Az évismétlés iránti kérelmet a szülő iskolaváltás miatt kérte, olyan módon, hogy az év végi eredményei ne kerüljenek be a bizonyítványba. A szülő annak lehetőségéről kért tájékoztatást, hogy szülőként van-e joga gyermeke évismétlését kérni, annak ellenére, hogy a tanuló tanulmányi eredménye alapján nem áll bukásra. Tájékoztattuk a beadványozót a fentiekről, továbbá arról, hogy a köznevelési törvény alapján a szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. (321/2014/OJBIT)

2015. január 1-jétől e tekintetben változik a jogszabály, az iskola magasabb évfolyamán megszűnt a szülői kérésre történő évfolyamismétlés lehetősége.

A tanulmányok idejének megrövidítése is lehetséges a köznevelési törvény rendelkezései szerint. Az 57. § (3) bekezdése alapján a tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.

Egy szülő gyermeke osztálya kapcsán érdeklődött annak lehetőségéről, hogy osztályszinten van-e lehetőség rövidebb idő alatt teljesíteni egy adott év tantárgyi követelményeit. A jelenleg 11. osztályos gyermek iskolája ugyanis megszűnik, ezért az egész osztály szeretné rövidebb idő alatt teljesíteni a 11. és a 12. évfolyamot. Tájékoztattuk, hogy e lehetőség egyéni jogként nyert megfogalmazást a jogszabályban, és az iskola igazgatójának engedélyéhez kötött. Amennyiben azonban az igazgató ezt nem engedélyezi, úgy nem történik oktatási jogsérelem. (480/2014/OJBIT)

A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos döntésekre hatással lehet egyfelől a tankötelezettség vége, másfelől a nagykorúság elérése. A köznevelési törvény 46. § (8) bekezdése szerint nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén e törvénynek a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály a szülő, a szülői szervezet vagy a szülők képviselője részére kötelezettséget vagy jogot állapít meg, nagykorú tanuló esetén a kötelezettségek teljesítése, a jogok gyakorlása a tanulót - az iskolaszékbe történő delegálás kivételével -, a diákönkormányzatot, a tanulók képviselőjét illeti meg vagy terheli. Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekről a szülőt is értesíteni kell.

A fentiekről tájékoztattuk a pedagógust, aki egyik tanítványa ügyében kérte tájékoztatásunkat, mivel a tanuló a 2014/2015-ös tanévben iskolát szeretne váltani. A tanuló szeptember 30-án töltötte be 18. életévét. A gimnáziumot 2011-ben kezdte meg, ezért a pedagógus információi szerint még a tanév végéig tanköteles. Kérdésként merült fel, hogy a nagykorúsággal kell-e a szülő beleegyezése az iskolaváltáshoz. (436/2014/OJBIT)

A panaszos a nagykorú tanulókra vonatkozó eltérő szabályozással kapcsolatban kérte hivatalunk tájékoztatását. A szülő érdeklődése arra vonatkozott, hogy jogszerűen jár-e el a középfokú oktatási intézmény, amikor a felnőtt korú tanulókat nem engedik ki lyukas órákon az oktatási intézményből. A fenti rendelkezések ismertetése mellett tájékoztattuk a panaszost arról, hogy a nagykorú tanulókra egyebekben ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint kiskorú társaikra, a házirendben foglaltaknak megfelelően kell eljárniuk. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 5. § (2) bekezdésének megfelelően ugyanis az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet, a tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét. E rendelet 4. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét. A fentiek alapján javasoltuk a hozzánk fordulónak, hogy tanulmányozza az iskola helyi szabályait, az abban foglaltak szerint kell eljárni a felnőtt korú tanulóknak is. (484/2014/OJBIT)

A köznevelési törvény 46. § (6) bekezdésének b) pontja szerint a tanuló joga, hogy válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül.

Szülők jelzéssel éltek hivatalunknál, mivel elégedetlenek voltak a gyermekük iskolájában matematikát tanító pedagógus munkájával. Levelükben szakmai és módszertani hiányosságokat jeleztek a pedagógussal kapcsolatban. Tájékoztatásuk alapján a tanulók teljesítménye ebből kifolyólag osztályszinten nagyon gyenge, többségük magánúton korrepetálásra szorul. A szülők jelezték a problémát az osztályfőnöknél, de nem történt semmi az ügy érdekében. A szülők arról kértek tájékoztatást, hogy milyen lehetőségeik vannak arra, hogy a tanulók átkerüljenek egy másik pedagógushoz. A köznevelési törvény fenti rendelkezésének megfelelően a pedagógusválasztás joga a tanulók számára kizárólag azokon a területeken biztosított, ahol ezt a pedagógiai program lehetővé teszi. A köznevelési törvény 69. § (1) bekezdés b) pontja alapján a köznevelési intézmény vezetője - az önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény vezetője kivételével - gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett. A fentieknek megfelelően pedagógusok feladatainak meghatározása az intézményvezető munkáltatói jogkörébe tartozó kérdés. E döntése nem sért oktatási jogokat akkor sem, ha a szülők nemtetszésével találkozik. (519/2014/OJBIT, 455/2014/OJBIT)

A tankötelezettség teljesíthető iskolába járással vagy magántanulóként. A köznevelési törvény 45. §-a kimondja, hogy a tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető.

A magántanulói jogviszony kétféle módon jöhet létre, szülői kérésre vagy a sajátos nevelési igényű tanulók, illetőleg tartós betegség miatti otthoni gyógykezelés alatt álló tanulók esetében szakértői, szakorvosi vélemény alapján.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezik a magántanulói jogviszony másik esetéről is. A 75. § (3)-(4) bekezdése kimondja, hogy ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a szakvéleményt kiállító, a nevelési tanácsadást ellátó intézménynek, sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fővárosi, megyei utazó gyógypedagógusi hálózat keretében kell gondoskodni. Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait.

Eszerint, ha a tanuló nem szülői kérésre, hanem szakértői, szakorvosi vélemény alapján lesz magántanuló, úgy az intézmény vezetőjének semmiféle mérlegelési lehetősége nincs, feladata a magántanulói jogviszony adminisztrálása, valamint a tanuló felkészítésének megszervezése.

Amennyiben azonban a szakértői vélemény szerint a tanuló tankötelezettségét kizárólag iskolába járással teljesítheti, úgy ez mind az intézményvezetőt, mind a szülőt kötelezi.

A szülő szerint gyermeke magatartásával - hiperaktivitásának megfelelően - voltak problémák a tanév során, többször keveredett tanulók közötti konfliktusba. Szeptemberben ennek elszenvedőjeként két nagyobb tanuló megverte, hasi zúzódásai keletkeztek. Az esetet követően a szülő elmondása szerint nem történt felelősségre vonás. Novemberben egy osztálytársával alakult ki szóváltás, melynek során a tanuló megrúgta a gyermeket. Az eset után az intézményvezető azt közölte a szülővel, hogy a gyermek közveszélyes, és nem járhat iskolába. A gyermekjóléti szolgálat közreműködésével végül megoldódott ez a helyzet. A szülő rendszeresen érdeklődött gyermeke iránt az intézményben. Beadványa szerint februárig nem volt újabb gond vele. Ekkor azonban egy osztálytársa megrúgta, ebből ismételt verekedés alakult ki. Ezt követően az intézményvezető határozatában a gyermeket magántanuló jogviszonyba helyezte 2014. március 3-tól április 7-ig.

A rendelkezésünkre álló dokumentumokból kiderült, hogy a tanuló az illetékes szakértői bizottság által kiállított szakértői vélemény szerint sajátos nevelési igényű, hiperaktív figyelemzavarral, akinek kijelölt iskolája a panasszal érintett iskola, ahol tankötelezettségét kizárólag iskolába járással teljesítheti.

Az illetékes tankerületi igazgató nyilatkozatában tájékoztatott, hogy az igazgatói döntés körülményeiről konzultált az intézményvezetővel. Megbeszélést folytatott továbbá több alkalommal a szülővel is. A tankerületi igazgató a fő gondot az érintett tanuló gyógyszeres kezelésének elmaradásában látja. Arról is tájékoztatott, hogy a határozatban megállapított idő lejárta után a tanuló ismét elkezdett iskolába járni, ám rövidesen – egy dührohamot követően – a szülő hazavitte, és az iskolába járást nem biztosította. Tájékoztatása szerint a pszichológus a gyermeket megvizsgálva, illetve a szakvéleményeket áttekintve újabb vizsgálatot javasolt és jelezte, hogy véleménye szerint a gyermek számára valószínűsíthetően eltérő tantervű iskolába irányítás jelenthet megoldást. Tájékoztatásában a tankerületi igazgató nem tért ki a magántanulói státuszt elrendelői intézményvezetői határozat jogszerűségére, a panaszban leírt bántalmazásokkal összefüggésben az intézmény felügyeleti kötelezettségének megvalósulására sem.

Amennyiben a szakértői vélemény szerint a tanuló tankötelezettségét kizárólag iskolába járással teljesítheti, úgy ez mind az intézményvezetőt, mind a szülőt kötelezi. A rendelkezésünkre álló adatok alapján megállapítottuk, hogy a panaszos tanuló magántanulói státuszba helyezését elrendelő határozat sértette a tanuló oktatási jogait, ezért ajánlással fordultunk a tankerületi igazgató mint az intézmény fenntartójának képviselője felé, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a jövőben a magántanulói státusz a jogszabályban szabályozottaknak megfelelően jöhessen létre az érintett iskolában, továbbá hogy a sajátos nevelési igényű tanulók tankötelezettségének szabályozása során az intézményben ne térjenek el a tanulóra vonatkozó - szakértői véleménybe foglalt - előírásoktól. Ajánlásunk arra is kiterjedt, hogy a tanulói bántalmazások megakadályozása érdekében az intézményben fokozott figyelmet fordítsanak a tanulók felügyeletére. Javasoltuk továbbá, hogy amennyiben felmerül a lehetősége annak, hogy a tanuló nem a számára leginkább megfelelő intézményben folytatja tanulmányait, úgy a jogszabályban előírt eljárási rendben kezdeményezzék állapotának felülvizsgálatát. A tankerületi igazgató ajánlásainkat elfogadta, és annak érvényesülése érdekében megtette a szükséges intézkedéseket. (195/2014/OJBIT)

A köznevelési törvény 55. § (2) bekezdése kimondja, hogy a magántanulót - az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével - az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 75. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon.

Egy magántanuló az iskola eljárásával kapcsolatban azt sérelmezte, hogy az iskola vezetése nem engedélyezi számára az iskolába való bejárást, holott ő betegség miatt lett magántanuló. Kérésére tájékoztattuk a fenti szabályokról. (120/2014/OJBIT)

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64. § (2) bekezdése szerint osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól.

A tanuló azzal kapcsolatban kért információt, hogy kötelezhető-e osztályozó vizsga letételére a betegség miatt magántanulói státuszba került tanuló, ha a dolgozatokat a többi tanulóval együtt megírja, és ezáltal elegendő jegyet kap, hogy lezárhassák a tantárgyakból. Kérdésével kapcsolatban tájékoztattuk, hogy tekintettel arra, hogy a fentiek szerint a magántanulót a kötelező foglalkozások alól fel kell menteni, a rendelet 64. §-a értelmében osztályozó vizsgát kell tennie. (615/2014/OJBIT)

A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (továbbiakban: Nat.) kimondja, hogy a Nat. a kerettantervek az iskolai nevelés-oktatás pedagógiai feladatainak elvi, tartalmi és szemléleti alapjait, a közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a nevelő-oktató munka nemzeti köznevelésről szóló törvény 5. § (1) bekezdés b)-c) pontjában foglalt szakaszainak, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési feladatait határozza meg, megteremtve ezáltal a köznevelés tartalmi egységét.

Sok esetben fordulnak hozzánk szülők azt kifogásolva, hogy mit és hogyan oktatnak az iskolában. A Nat.-ban megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok érvényesülését a tartalmi szabályozás következő szintjét jelentő, a pedagógiai munka szakaszainak sajátosságaihoz igazodóan készült kerettantervek biztosítják.

A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendeletben (a továbbiakban: kerettantervi rendelet) a kiadott kerettantervek többek között az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két (jellemzően két) évfolyamonkénti követelményeit, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, továbbá az ajánlott időkeretet az egyes iskolatípusok és nevelési-oktatási szakaszok szerint határozzák meg.

Egy beadványozó azzal kapcsolatban kért tájékoztatást, hogy szülőként betekinthet-e az osztálynapló órákat nyilvántartó részébe, illetve, amennyiben betekinthet, és jelentős eltérést tapasztal a nyilvános tanmenettől, akkor azt hol és milyen formában jelezheti. Sérelmezte továbbá, hogy a naplóban vezetett tanmenet egyezik ugyan az előírt tanmenettel, de a gyermek füzeteiben már eltérés mutatkozik. A felmerült kérdésben egyeztettünk a tanügyi igazgatási kérdésekkel foglalkozó Főosztállyal, ennek alapján a következőkről tájékoztattuk a beadványozót. Az Infotv. 3. § 5. pontja alapján levezethető, hogy a pedagógusok által a tanórai foglalkozásokról az órarendnek megfelelően vezetett osztálynapló haladási naplórésze közérdekű adatnak tekinthető, azon az elvi alapon, hogy az iskola állami feladatot lát el, és a napló ezen része a közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett nem személyes adatokat tartalmaz. A feltett kérdés tekintetében a Főosztály álláspontja szerint a haladási naplórész az intézmény szakmai munkájával összefüggő dokumentum, míg az osztálynapló értékelő naplórésze nem nyilvános személyes adatokat tartalmaz. A kerettantervi rendelet az iskola helyi tantervébe a kerettanterveket tanév szerinti tagolásban építi be és kiegészíti az iskola helyi sajátosságai alapján. A két évfolyamos kerettantervi szakaszokra meghatározott nevelési és fejlesztési feladatokat az iskola oly módon köteles beépíteni a helyi tantervébe, hogy az adott tanévben az adott kétéves kerettantervi szakasz fejlesztési feladatainak arányos elvégzését, továbbá az adott kétéves kerettantervi szakaszhoz meghatározott tartalmi követelmények arányos elsajátítását valósíthatja meg. Az iskola a helyi tanterve elkészítése során a tantárgyi kerettantervek tematikai egységeiben meghatározott óraszámokat legfeljebb 10%-kal csökkentheti. A fentiekből következik, hogy a kerettantervi rendeletben kiadott kerettantervek összevetése a tényleges tanórai haladással nem teszi lehetővé a tantárgy tartalmában történő haladás megítélését.

A köznevelési törvény 69. § (2) bekezdése értelmében a köznevelési intézmény vezetője felel a pedagógiai munkáért. A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. Mindezek alapján tájékoztattuk a panaszost, hogy a haladási naplóban történő adminisztrációt és a tényleges órai haladással kapcsolatos problémákat is elsősorban az igazgatóval kell egyeztetni. (42/2014/OJBIT)

Egy szülő gyermeke osztályfőnökének oktatási módszereivel kapcsolatban kérte hivatalunk segítségét. Beadványában kifejtette, hogy a pedagógus a tanórákat más, nem az adott tantárgyhoz kapcsolódó tevékenységekkel, például iskolai műsorok próbájával, illetve a tanulók magatartásának hosszas elemzésével tölti ki. A beadványozót tájékoztattuk, hogy a köznevelési törvény 62. § (1) bekezdése szerint a pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése. A pedagógus munkáját, fent leírt kötelességeinek teljesítését az intézményvezető jogosult ellenőrizni. (524/2014/OJBIT)

A köznevelési törvény 5. § (4)-(5) bekezdése szerint az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. A Nat.-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.

Egy alternatív módszerű általános iskola tanulójának szülője kérte hivatalunk segítségét az iskola pedagógiai munkájával kapcsolatban, mivel a nem megfelelő felkészítés miatt gondot jelent gyermeke átjelentkezése másik köznevelési intézménybe. A panaszos előadta továbbá, hogy mikor ez irányú szándékáról tudomást szereztek, az intézmény pedagógusai javasolták, hogy a gyermek magántanulói státuszban folytassa tanulmányait.

A köznevelési törvény 9. § (8) bekezdése kimondja, hogy az alternatív óvodák, iskolák az általuk készített és az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott óvodapedagógiai programban, kerettantervben meghatározottak szerint készítik el pedagógiai programjukat. Az alternatív óvodapedagógiai programban, az alternatív iskolai kerettantervben lehet meghatározni az általános szabályoktól eltérő, sajátos, az adott intézményben az iskolában oktatott tananyagot, követelményeket.

A köznevelési törvény 62. § (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy a pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatát maradéktalanul teljesítse. A beadványozót tájékoztattuk, hogy intézmény működésével kapcsolatban tapasztalt visszásságokat a kormányhivatal felé jelezheti. (479/2014/OJBIT)

A köznevelési törvény 34. §-a alapján ugyanis a kormányhivatal legalább kétévente végzi az egyházi, magán köznevelési intézmény és a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését, amelynek eredményéről értesíti a költségvetési hozzájárulást folyósító szervet.

Egy szülő gyermeke egész napos iskolai oktatásban történő úszásoktatásának elmaradása miatt kérte segítségünket. Tájékoztattuk, hogy a Nat. kimondja, hogy a köznevelési törvényben foglalt kivételekkel az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg. A heti öt órából legfeljebb heti két óra a Nat. Testnevelés és sport műveltségterületében jelzett sporttevékenységekre (úszás, néptánc, közösségi és más sportjátékok, szabadtéri sportok, természetjárás, kirándulás), vagy - az iskola lehetőségeinek és felszereltségének megfelelően - különféle más sporttevékenységekre fordítható (hagyományos magyar történelmi sportok, mozgásos és ügyességi játékok, csapatjátékok). A köznevelési törvény 27. § (11a) bekezdése pedig a mindennapi testnevelésóra alóli kivételként megfogalmazza, hogy amennyiben a testnevelésóra keretében megvalósított úszásoktatás infrastrukturális feltételei a nevelési-oktatási intézményben nem állnak rendelkezésre, akkor heti egy alkalommal legfeljebb két testnevelésórát egy tanítási napon összevonva lehet megszervezni. Álláspontunk szerint a mindennapos testnevelés megszervezésének kötelezettsége, és ezen belül az úszásoktatás megszervezésének lehetősége nem érinti az egész napos iskolai (kifutó rendszerben iskolaotthonos) oktatási formát, a kettő nem zárja ki egymást. (486/2014/OJBIT)

Egy szülő beadványában azt sérelmezte, hogy gyermeke a téli szünetre verstanulást kapott házi feladatként. Tájékoztattuk, hogy a Nat. az 5-8. évfolyamra vonatkozó követelmények között előírja a szépirodalmi művek, részletek szöveghű felidézését, egyebek között Petőfi Sándor: János vitéz című művének részleteit. A házi feladatokkal kapcsolatban a jogszabályok nem tartalmaznak konkrét előírásokat. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. § (5) bekezdésének b) pontja szerint az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait. (6/2014/OJBIT)

Tartalomjegyzék

előző előző következőkövetkező