Egy felsőoktatási intézmény hallgatója azzal a panasszal fordult hivatalunkhoz, hogy álláspontja szerint jogszerűtlenül sorolták át államilag támogatott képzésről költségtérítéses képzésre.
Panaszában előadta, hogy 2009-ben kezdte meg felsőfokú tanulmányait, 2010 és 2014 között két másik szakon folytatott párhuzamos tanulmányokat, 2010-ben indult szakján az első két félévben költségtérítéses formában. 2014 júniusában a Tanulmányi Hivatal értesítette, hogy elhasználta a rendelkezésére álló 12 félév támogatási időt.

Tájékoztattuk a beadványozót, hogy tanulmányai megkezdésekor a 2005. évi felsőoktatási törvény volt hatályban, így az esetre e törvény rendelkezései irányadók.

A 2005. évi felsőoktatási törvény 56. § (3) bekezdése kimondja, hogy a támogatási idő, illetve a költségtérítéses képzéshez rendelkezésre álló idő számításakor egy félévként kell nyilvántartani, ha a hallgató - az elsőként megkezdett képzésének legkésőbb harmadik félévében létesített további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyára tekintettel -

a) egyidejűleg több felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, illetve ha
b) ugyanabban a felsőoktatási intézményben egyidejűleg több szakképzettség, szakképesítés megszerzésére készül fel.

A panaszost a Tanulmányi Hivatal arról tájékoztatta, hogy azért sorolták át költségtérítéses képzésre, mert a Felsőoktatási Információs Rendszer (a továbbiakban: FIR) úgy számolta az elvégzett féléveit, hogy az egy félévben párhuzamosan végzett két képzést két félévnek számolta, nem pedig egy félévnek a 2005. évi felsőoktatási törvény 56. § (3) bekezdése szerint.

A panaszos megkeresésére az Oktatási Hivatal később arról tájékoztatta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma az Oktatási Hivatal bevonásával felülvizsgálta és kiegészítette a korábbi jogszabályi értelmezést az időben átfedő képzések kezeléséhez. A jogszabályi háttér egységes értelmezése és a hallgatók egységes elbírálása érdekében kiterjesztette a párhuzamosság elvét azokra az esetekre is, amelyekben az időben átfedő képzések valamelyike költségtérítéses vagy önköltséges formában kezdődött. Ennek megfelelően a tanulmányok megkezdésekor nem támogatott formában megkezdett képzések a tanulmányok közben támogatott formára történő átsorolás után államilag támogatott vagy állami ösztöndíjas képzésnek tekintendők. Emiatt az érintett hallgatóknál párhuzamos képzésként kell kezelni mindazokat a képzéseket, amelyeknek vannak államilag támogatott vagy állami (rész)ösztöndíjas finanszírozási formájú átfedő képzési időszakai, függetlenül a képzés megkezdésekor érvényes finanszírozástól, és a párhuzamos képzések közül legalább az egyik a 2012/2013. tanév őszi félévét megelőzően kezdődött. Az átfedő képzési időszakoknak az egy félévként vagy egyenként való számítása a támogatott és nem támogatott finanszírozási formában megkezdett képzések esetében is ugyanazon szabályozás szerint valósítandó meg.

Az Oktatási Hivatal a fentiek alapján megerősítette, hogy a FIR helytelenül számolja a panaszos féléveit, valóban 8 államilag támogatott félévet teljesített, így nem lépte túl a 12 féléves keretet. Az algoritmus hibáját javították, a panaszost pedig visszasorolták államilag támogatott képzésre, így az ügy saját hatáskörben elintéződött. (447/2014/OJBIT)

Több hallgató ugyanazon felsőoktatási intézményből közösen fordult hivatalunkhoz, akik az intézmény finanszírozási formák közötti átsorolási gyakorlatát sérelmezték, mivel jó tanulmányi eredményük ellenére az átsorolás iránti kérelmüket több körben elutasították. Megkülönböztetőnek érzik az intézményi eljárást, mivel információik szerint más, náluk gyengébben teljesítő hallgatók átsorolást nyertek. Tájékoztatásuk szerint igénybe vették a Hallgatói Önkormányzat, valamint a Tanulmányi Osztály segítségét, ezt követően a döntéssel szemben jogorvoslattal éltek a Kar dékánjánál, aki azonban pusztán arról tájékoztatta őket, hogy az átsorolást nem engedélyezik, mivel a szak 3-4. féléves hallgatói között nincs felszabadult államilag támogatott státusz. A panaszosok sérelmezték az átsorolással kapcsolatban kapott ellentétes információkat, valamint a velük kapcsolatos döntést, mivel tudomásuk szerint teljesítményük alapján magasan az átlag felett tanultak, ennek ellenére több körben sem került sor az államilag finanszírozott képzésre történő átsorolásukra. Tájékoztatásuk szerint az oktatásügyi igazgatóval való egyeztetés során tudomásukra jutottak olyan információk, amik eleve ellehetetlenítik az államilag finanszírozott státuszba kerülésüket. Az Egyetemi Bizottság dönt ugyanis az államilag támogatott helyek felhasználásáról, és intézményük esetében az államilag támogatott helyeket nem csak félévenként, hanem szakonként is szétbontják, ezzel egyenlőtlenül oszlik meg a rendelkezésre álló státusz. Ilyen módon a karon más szakokon felszabaduló államilag támogatott helyeket a panaszosok által folytatott képzésben résztvevő tanulók nem kaphatják meg, még abban az esetben sem, ha az érintett szakon nincs elegendő jól tanuló hallgató, akit átsorolnak, ezáltal ezekeket a helyeket nem tölti be senki. Az egyeztetés során az is kiderült, hogy az átsorolás kapcsán nem igazán számít az átlag, hanem csak az, hogy az adott tanuló hány kreditet teljesít két félév alatt. A hallgatók megítélése szerint a fennálló helyzet sérti jogaikat.

A beadvány alapján megkerestük az intézmény rektorát, és nyilatkozattételre kértük fel. A rektor a következőkről tájékoztatott. A Kar Oktatási Bizottsága ülésén, napirenden kívül az oktatási dékánhelyettes ismertette a problémát és javaslatot tett a jelenleg hatályos szabályozás felülvizsgálatára. Az érintett hallgatókat a Kar oktatási igazgatója megbeszélésre hívta, ahol többen meg is jelentek. A megbeszélésen áttekintették az elmúlt évek átsorolásait és a következőket állapították meg. A szakon minden évben nagyon kevés államilag támogatott hely szabadul fel, 2012-ben 4 hely, 2013-ban pedig egyetlen egy sem szabadult fel, míg az átsoroláshoz szükséges tanulmányi eredményt és kreditszámot elérő hallgatók száma ennél jóval magasabb volt, 25, illetve 24 fő. A felszabaduló helyek száma más szakokon valóban magasabb. Az átsoroltak csoportbontása valóban szakonként történik, mert csak így biztosítható, hogy azonos követelmények alapján lehessen összemérni a hallgatók teljesítményét. A fenti adatok ismeretében megállapították, hogy az érintett hallgatóknak, akik tanulmányaikat 2012 előtt kezdték, tanulmányaik befejezéséig gyakorlatilag nincs esélye átkerülni az államilag támogatott képzésre, még akkor sem, ha az átsorolás rendjén az egyetem változtatna, mivel akkor sem lehetne a következő, 2012-ben felvett állami ösztöndíjas helyekre pályázni, mivel ettől az évtől a finanszírozási szabályok megváltoztak. A panaszosokat tájékoztatták ugyanakkor az intézmény Szenátusa által 2012-ben a költségtérítéses és önköltséges hallgatók számára alapított hallgatói ösztöndíjról mint lehetséges támogatásról. Az érintettek közül többen pályáztak is, és mivel valóban jó tanulmányi eredményeket értek el, ezért el is nyerték az ösztöndíjat. Összefoglalva az intézményi álláspont alapján a felsőoktatási intézmény az átsorolási döntések meghozatalakor minden esetben a hatályos jogszabályok és egyetemi szabályzatok szerint járt el, felelősen gazdálkodva az államilag támogatott férőhelyekkel, ezen keresztül az állami normatívával. Tájékoztatási kötelezettségüknek a jogszabályokban előírtakon túl is eleget tettek azáltal, hogy a hallgatóknak egyéni, minden részletre kiterjedő tájékoztatást adtak. A panaszosokat tájékoztattuk az átsorolási kérelmeik idején hatályos (2012. IX. 1. - 2014. VIII. 31.) jogszabályi rendelkezésekről.

Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának hallgatói követelményrendszere a hallgatók részére nyújtható támogatások és az általuk fizetendő díjak és térítések között a vonatkozó Korm. rendeletben foglaltakkal egyező tartalommal szabályozza a képzési formák közötti átsorolás rendjét.

A vizsgálat során megállapítottuk, hogy a hallgatói jelzések nyomán az Egyetem megvizsgálta a sérelmezett helyzetet, és hatáskörében eljárva megtette a szükséges intézkedéseket a sérelmezett helyzet kivizsgálása érdekében. Áttekintve a rendelkezésre álló információkat, dokumentumokat, összevetve a vonatkozó jogszabályi, valamint intézményi szabályzatban rögzített rendelkezésekkel megállapítottuk, hogy a felsőoktatási intézmény az átsorolási döntések meghozatalakor a hatályos jogszabályok és a vonatkozó egyetemi szabályzat szerint járt el. Tekintettel arra, hogy az átsorolásról szóló döntés ezen rögzített keretek között teljesülhet, a panaszosok által sérelmezett intézményi döntések oktatási jogsérelmet nem valósítanak meg. Az ügyet kezdeményezés megfogalmazása nélkül lezártuk. (74/2014/OJBIT)