Egy fiatal a továbbtanulási lehetőségei kapcsán kérte hivatalunk tanácsát, segítségét. Javasoltuk, hogy továbbtanulási lehetőségeivel kapcsolatban vegye igénybe a Nemzeti Munkaügyi Hivatal pályaorientációs tanácsadás, életpálya-tervezés szolgáltatását ( http://eletpalya.munka.hu/ ), továbbá felhívtuk a figyelmét arra is, hogy az Oktatási Hivatal által üzemeltetett www.felvi.hu honlapon is kérhet segítséget a pályaorientációra vonatkozóan. (48/2016/OJBIT)

Egy tanuló arról érdeklődött, hogy mely esetben tehet előrehozott érettségi vizsgát. Kérdésére tájékoztattuk, hogy az érettségi rendelet szerint érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abból a vizsgatárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben a jelentkező számára az adott tantárgyra vonatkozóan meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Ha a tanuló olyan vizsgatárgyból kíván érettségi vizsgát tenni, amelyből középiskolájának helyi tanterve szerint nem tehet érettségi vizsgát, e vizsgatárgy esetében a jelentkezési feltételt vendégtanulói jogviszonyban, másik középiskolában teljesítheti. Az érettségi vizsga lehet rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, pótló, javító, ismétlő érettségi vizsga. Előrehozott érettségi vizsga a tanulói jogviszony fennállása alatt, a helyi tantervben a jelentkező számára az adott tantárgyra vonatkozóan meghatározott követelmények teljesítését követően a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május-júniusi vizsgaidőszakában első alkalommal letett érettségi vizsga, amelyre a magyarországi középiskolában tanított nyelvekből, továbbá informatikából kerülhet sor. Előrehozott érettségi vizsga továbbá az az eset, ha a tanuló a középiskola utolsó évfolyamán nem tudta befejezni a tanulmányait, az adott vizsgaidőszakban rendes, javító és pótló érettségi vizsgát nem tehet. A tanuló kérelmére a rendes érettségi vizsgajelentkezéseit előrehozott érettségi vizsgajelentkezésre kell változtatni bármely érettségi vizsgatárgyból, amelyből jogosult érettségi vizsgát tenni. Azokat a vizsgajelentkezéseket, amelyekre a tanuló nem jogosult, az igazgató törli. Előrehozott érettségi vizsgára kormányhivatalnál jelentkezhet bármely érettségi vizsgatárgyból a május-júniusi vizsgaidőszak vonatkozásában az a vizsgázó, aki a kérelem benyújtásának időpontjában külföldi vagy külföldi rendszerű középiskola utolsó évfolyamán folytatja tanulmányait. A vizsgára bocsátáskor nem kell vizsgálni a feltételek meglétét, azonban a sikeres érettségi vizsgáról kiállított tanúsítvány csak a középiskolai végzettséget tanúsító okirattal együtt alkalmazható. A sikertelen előrehozott érettségi vizsgát vagy a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőzően tett szintemelő érettségi vizsgát követően az adott vizsgatárgyból javító és pótló vizsgára legkorábban a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakára vonatkozóan lehet jelentkezni. Az érettségi vizsgát mindig az adott vizsgaidőszakban érvényes vizsgakövetelmények szerint kell letenni. A tanulót tájékoztattuk a jogorvoslat lehetőségéről. (337/2016/OJBIT)

Egy tanuló arról érdeklődött, hogy az érettségi vizsga során kibékíthetetlen személyi ellentétre hivatkozva kérheti-e a vizsgázó, hogy a tantárgyból az érettségi vizsgáját ne az adott szaktanárnál teljesítse. Tájékoztattuk a panaszost a vizsgabizottság előtti vizsgázással kapcsolatos álláspontunkról. Felhívtuk a figyelmét az érettségi vizsga során rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekre. (619/2016/OJBIT)

Egy panaszos azért fordult hivatalunkhoz, mert véleménye szerint rosszul állapították meg érettségi eredményének százalékos értékét, és emiatt elesett az emelt szintű érettségiért kapható plusz 50 ponttól. Kifejtette, hogy véleménye szerint a kerekítés általános szabályainak megfelelően 45%-os eredményt ért el, az Oktatási Hivatal érvelése szerint azonban az érettségi rendelet 41. § (2) bekezdésében foglaltak, miszerint „a teljesítmény százalékban történő kifejezésekor a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedesjegy nem állapítható meg”, úgy értelmezendő, hogy a végeredmény százalékos megállapításánál a kerekítés szabályai nem érvényesek.

A beadványában foglaltakat megvizsgáltuk, a rendelkezésre álló dokumentumokat összevetettük a jogszabályok rendelkezéseivel. Tájékoztattuk a panaszost, hogy az Oktatási Hivatal álláspontját megalapozottnak tartjuk.

A jogszabály megítélésünk szerint egyértelműen fogalmaz, az idézett szakasz a teljesítmény kifejezésekor – és nem pusztán a bizonyítványban/tanúsítványban feltüntetéskor –  nem teszi lehetővé a kerekítés szabályainak alkalmazását.

Tekintettel arra, hogy a panaszos beadványa alapján nem merült fel az oktatási jogok megsértésének gyanúja, hivatalunk nem indított vizsgálatot az ügyben.

Tájékoztattuk a tanulót, hogy a köznevelési törvény 38. § (4) bekezdése alapján a tanuló, a szülő a fenntartónak a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá – a megrovás és a szigorú megrovás büntetést kiszabó fegyelmi határozat ellen benyújtott kérelem kivételével – az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással. (524/2016/OJBIT)

Egy tanuló gazdaságinformatikus szakra kívánt jelentkezni, azonban a felvételi eljárásban nem sikerült elegendő pontot elérnie, tekintettel arra, hogy egy ujjtörés miatt a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgával pótolták az előrehozott informatika érettségi vizsgája során. A középiskola, ahol érettségi vizsgáit teljesítette, elismerte mulasztását, amely szerint az első kiállított érettségi bizonyítványból kihagyta az erre utaló záradékot, majd miután javította azt, ez a panaszos pontjainak lenullázását jelentette a felvételi eljárás során. A tanuló kifogásolta azt is, hogy bizonyos egészségügyi állapot miatti ideiglenes vagy végleges képességcsökkenés kizárhatja az érettségi vizsgára készülőket a gyakorlati vizsgarész teljesítésétől. Ennek kiküszöbölését az oktatásban végbemenő technológiai fejlődésben látta megvalósíthatónak. Egyetértettünk a tanuló azon felvetésével, hogy az infótechnológia fejlődése lehetővé teszi a jóval fejlettebb infokommunikációs technikák alkalmazását. A felvételi eljárásban azonban a kívánt szakra történő bejutás elutasításának oka a panaszos esetében jogszabályban rögzített rendelkezésen alapult. A felvételi rendelet 17. § (9) bekezdése szerint nem számítható érettségi pont az érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből, amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolta, és az érettségi bizonyítványt, illetve a tanúsítványt az érettségi rendelet 37. § (3) bekezdése alapján ennek megfelelően záradékkal látták el. Ezen rendelkezés nem kizárólag a jogszabályból volt megismerhető, hanem a 2016. szeptemberben induló képzésekhez 2015. december 23-án megjelent Felvételi Tájékoztatóból is. Tekintettel arra, hogy a jogszabály és a Felvételi Tájékoztató is tartalmazta az adott szabályt, így a tanuló arról előre tudott volna tájékozódni. Az iskola mulasztása nem keletkeztet jogot arra, hogy felvételi pontot lehessen számolni az adott tantárgyból a jogszabályi rendelkezések ellenére. A panaszos figyelmét felhívtuk az ismétlő érettségi vizsga lehetőségére. (662/2016/OJBIT)

Egy iskola igazgatója kérte hivatalunk álláspontját, segítségét intézményük egyik tanulója ügyében. Az érintett tanuló sajátos nevelési igényű, születésétől fogva látássérült, vak. Az intézményvezető tájékoztatása szerint a tanuló 2016-ban angol nyelv tantárgyból kívánt emelt szintű érettségi vizsgát tenni. Beadványából kiderült, hogy a tanuló érdekében egyeztettek a vizsgát szervező kormányhivatallal arról, hogy melyek azok a lehetőségek, amelyeket a tanuló igénybe vehet az érettségi vizsga során anélkül, hogy azok könnyítésnek minősülnének, mivel a tanuló célja, hogy ezzel a vizsgával egyúttal államilag elismert nyelvvizsgát is szerezzen.

Az illetékes kormányhivatallal és az Oktatási Hivatallal folytatott egyeztetések eredményeképpen további kérdésként merült fel, hogy a tanuló a vizsga során milyen módon tud a többiekkel egyenrangú módon szótárt használni, a nyomtatott szótár CD változata használható-e a tanuló számára. A panaszos tájékoztatása szerint e kérdésben mind az illetékes kormányhivatal, mind pedig az Oktatási Hivatal azt az állásfoglalást adta, hogy az érettségire vonatkozó hatályos rendelkezések csak nyomtatott szótár használatát engedélyezik.

Az intézmény álláspontja szerint az esélyegyenlőséget súlyosan sérti az a helyzet, ha a tanuló ilyen módon gyakorlatilag elesik a szótár használatától, különösen mivel a CD tulajdonképpen a nyomtatott szótár mása, ami nem tartalmaz sem többet, sem kevesebbet mint annak a nyomtatott változata. Ugyanakkor a kapott álláspontok szerint, amennyiben a vizsgázó elektronikus szótárat használ, az a szabályzat szerint könnyítésnek minősül, és ugyan a vizsgázó teljesíti a vizsgakövetelményeket, de eredményét nem lehet nyelvvizsgaként beszámítani.

A beadványban foglaltakat megvizsgáltuk, és az intézményvezető által rendelkezésre bocsátott információk alapján a kérdéskörrel kapcsolatban az alábbi állásfoglalást alakítottuk ki.

Az érettségi rendelet 45. § (4) bekezdés a) és b) pontjai szerint a vizsgázó érettségi bizonyítványa, tanúsítványa, ha idegen nyelvből, illetve a nyelvoktató nemzetiségi oktatásban nemzetiségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tett, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon,

a) ha legalább 60%-ot ért el, középfokú (B2) komplex típusú,

b) 40-59% elérése esetén alapfokú (B1) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

Az érettségi rendelet 6. § (7) bekezdésében foglaltak szerint, ha a vizsgázót – a köznevelési törvény 56. § (1) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból középiskolában - mentesítették az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés, minősítés alól, akkor az adott tantárgy helyett a vizsgázó egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát. A vizsgázó részére - a szakértői bizottság szakvéleménye alapján - kérelmére engedélyezni kell az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását, és biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt.

Abban az esetben, ha a vizsgázó az idegen nyelvből az emelt szintű érettségi vizsgát az érettségi rendelet ezen hivatkozott, 6. § (7) bekezdésében megfogalmazott jogával élve tette le, és megfelel a (4) bekezdés a), b) pontjában foglalt további feltételeknek

•  ha a részletes követelményekben meghatározott módon teljesítette a szóbeli vizsga részeit, valamint élő idegen nyelvből a hallott szöveg értése vizsgarészt, érettségi bizonyítványa, tanúsítványa a megfelelő fokozatú szóbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül,

•  ha a részletes követelményekben meghatározott módon teljesítette élő idegen nyelvből az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, illetve latin nyelvből az írásbeli vizsgarészt, érettségi bizonyítványa, tanúsítványa a megfelelő fokozatú írásbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

A jelen ügyben érintett sajátos nevelési igényű tanuló nem kívánt élni az érettségi rendelet 6. § (7) bekezdésében rögzített, a különleges bánásmódra való jogosultsága alapján őt megillető jogával, mivel célja volt, hogy a vizsgával egyúttal államilag elismert nyelvvizsgát is szerezzen.

Ennek feltétele, hogy a tanuló idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tegyen, és sikeresen teljesítse az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon. Az érettségi vizsga részletes követelményeit a 40/2002. (V. 24.) OM rendelet szabályozza. Ezen rendelet melléklete az angol nyelv tantárgy kapcsán a vizsga leírását szabályozó II. pont alatt rögzíti a vizsgán használható segédeszközöket olyan módon, hogy mind a közép-, mind pedig az emelt szintű vizsga során az írásbeli vizsgarész IV. részéhez nyomtatott szótár használható, amit a vizsgázó biztosít.

A melléklet ezen rendelkezésének szöveg szerinti értelmezése az írásbeli vizsga IV. része szempontjából valóban a nyomtatott szótár segédeszközként való alkalmazását teszi lehetővé. Ugyanakkor tágabb értelmezést engedve fontos megvizsgálni a rendelkezés mögötti jogalkotó szándékot. Álláspontunk alapján ugyanis a jogalkotó szándéka a nyomtatott szótár rögzítésével nem a nyomtatott verziójú szótár kizárólagos használatának meghatározása, hanem annak biztosítása, hogy a tanulók ne használhassanak online szótárt segédeszközként, ami lehetővé tenné számukra, hogy a vizsgaszituációból kilépve többletinformációkhoz és így tisztességtelen előnyhöz jussanak az online kapcsolat segítségével.

A rendelkezésre álló információk szerint a nyomtatott szótár CD változata tartalmában azonos a könyvalapú formátummal, vagyis tulajdonképpen ugyanúgy nyomtatva van, de egy digitális eszközre, adathordozóra. Ez a CD-s verzió értelemszerűen nincs összeköttetésben a világhálóval, így teljesíti a feltételezett jogalkotói szándék szerinti követelményt.

A vizsgahelyzetben egyedül a nyomtatott szótár eme digitális, de nem online alapú változata válhat "olvashatóvá" egy különleges bánásmódot igénylő látási fogyatékossággal élő vagy látássérült vizsgázó számára. Az érintett tanuló számára a nyomtatott szótár CD változata valós segédeszközként funkcionálva esélyegyenlőséget teremt a nyomtatott verziójú szótárt használó tanulókhoz képest. Hiszen a jogszabály merev olvasatából kiindulva egyébként csak az lehetne megoldás, ha a vizsgázó maga biztosítaná a kívánt szótár nyomtatott, Braille nyelvű változatát. Ez a megoldás egyrészt a szükséges szótár hiányában nem jelent valós megoldást, másrészt az ugrásszerűen fejlődő infokommunikációs technológia bőven meghaladta ezt az igényt, mivel az olvasóprogramok az érintettek részére valós segítséget tudnak nyújtani a vizsgahelyzetben.

Mindezeket összegezve a kérdéskörben kialakított jogi álláspontunk szerint a nyomtatott szótár CD verziójának alkalmazása megfelel a hivatkozott részletes követelményekben foglaltaknak, mivel az egy digitális adathordozóra nyomtatott szótár, ezen felül továbbá a jogalkotó által megengedett segédeszközzel szemben támasztott azon követelmény is teljesül, hogy alkalmazásában nincs online kapcsolat, aminek révén a tanuló tisztességtelen előnyhöz juthat. Álláspontunk szerint tehát amennyiben az érintett tanuló az angol nyelvű emelt szintű érettségi vizsgát a megengedett vizsgarészben a nyomtatott szótár CD mellékletének használatával teljesíti, úgy az angol nyelv érettségi vizsga szempontjából meghatározott részletes követelmények teljesülnek, és ennek nyomán a tanuló érettségi bizonyítványa, tanúsítványa az érettségi rendelet 45. § (4) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott százalékos teljesítményre figyelemmel államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

Állásfoglalásunkat eljutattuk az érintett intézménynek, az érettségi vizsgát szervező kormányhivatalnak, valamint az Oktatási Hivatal illetékes döntéshozóinak is, a tanuló alapvető jogainak védelme érdekében együttműködésüket kérve az angol emelt szintű érettségi vizsga fenti szempontokat érvényesítő lebonyolításában.

Jelen ügy kapcsán érzékelve a szabályozás pontatlanságát a kérdéskörben javaslattal éltünk. Ennek keretében az oktatásért felelős emberi erőforrások miniszteréhez fordultunk, hogy kezdeményezze az érettségi rendelet, valamint az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosítását annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhetőek legyenek a jelenlegihez hasonló jogsérelemmel veszélyeztető helyzetek, és így a jogszabály expressis verbis lehetővé tegye az idegen nyelvű vizsgatárgyakból teljesítendő érettségi vizsga során a látássérült, vak tanulók számára a fentiekben ismertetett szótárhasználatot. Az oktatásért felelős államtitkár válaszában tájékoztatott, hogy a kezdeményezésünket elfogadta. (291/2016/OJBIT)

Egy tanuló az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen elért eredményére figyelemmel a felsőoktatási felvételi eljárás során igényelhető többletpontokkal kapcsolatban kérte hivatalunk tájékoztatását. Tájékoztattuk, hogy a továbbtanulás szempontjából a felvételi rendelet szabályozza a felvételi eljárás során adható többletpontokat . A felvételi rendelet 21. § (1) bekezdés g) és i) pontjaiban foglaltak szerint a jelentkező az adott képzési területre, szakra többletpontokra a felvételi eljárás során tárgyanként legfeljebb egy tanulmányi versenyen elért eredmény alapján jogosult, ha a jelentkező a versenyeredményt azon tárgyak valamelyikéből érte el, amelyeket a felsőoktatási intézmények a 16. § (1) bekezdése alapján érettségi pontot adó tárgyként a szakra vonatkozóan meghatároztak. Ezen tantárgyakból a jelentkező az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és a Szakmacsoportos szakmai előkészítő érettségi tantárgyak versenyén elért 1-10. helyezésért 100, 11-20. helyezésért 50, 21-30. helyezésért 25 többletpontra, egyéb tantárgyból Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen elért eredményért, ha olyan tárgyból érte el, amelynek elfogadásáról az érintett intézmények előzetesen megegyeztek, az 1-10 helyezés esetén 20 többletpontra jogosult. A többletpontok igazolásának pontos módját, az ezzel kapcsolatos információkat a felsőoktatási felvételi tájékoztató tartalmazza a jogszabályokban rögzítettekkel egyezően. (130/2016/OJBIT)

Egy jelentkező, aki szakképzésben folytatott tanulmányait követően kívánt továbbtanulni, a felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatban kért információt. A felvételi eljárásról szóló részletes tájékoztatás mellett felhívtuk a figyelmét a beadványozónak, hogy a korábban szakképzésben folytatott tanulmányaira figyelemmel többletpontokat kaphat a felvételi rendelet 21. § (1) bekezdés j) pontja alapján, amely szerint az 1993 után szerzett, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítésért a 4. melléklet szerinti szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 24 többletpontra tarthat igényt. (88/2016/OJBIT)

Egy fogyatékossággal élő jelentkező felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatban kérte hivatalunk segítségét, mivel nem kapott segítséget a jelentkezés adminisztratív lebonyolításához. Tájékoztattuk a hozzánk fordulót, hogy a felsőoktatási felvételi eljárásban a hátrányos helyzetre tekintettel adható 40 többletpont igazolás ellenében kapható, de a minimum ponthatárként megszabott 280 pontot ezen többletpontok nélkül kell elérnie a jelentkezőnek. Felhívtuk a figyelmét, hogy a felvételi eljárásban megszabott feltételek alóli mentesítés engedélyezése ügyében nincs hatáskörünk döntést hozni. Ezen feltételek alól méltányossági alapon senki sem kaphat mentességet, tekintettel arra, hogy a felsőoktatásba jelentkezés követelményeit jogszabály írja elő. Részletes tájékoztatást adtunk a panaszosnak azon lehetőségekről, amely a jelentkező rendelkezésére áll, amennyiben tanulmányait folytatni szeretné, így az ismétlő és szintemelő érettségi vizsga szabályairól, a felsőoktatási szakképzésbe történő jelentkezés lehetőségére, valamint az OKJ-s tanfolyamokra is. Emellett tájékoztattuk, hogy sikeres felvételi esetén a felsőoktatási intézménynél különféle ösztöndíj lehetőségek állnak a hallgatók rendelkezésére. A felvételi jelentkezési kérelem kitöltésével kapcsolatos adminisztratív segítségnyújtásban több szervezet elérhetőségét is a panaszos rendelkezésre bocsátottuk. (542/2016/OJBIT)

Egy testnevelő edző szakra jelentkező fordult hozzánk azzal, hogy a felvételi eljáráson 264 pontot ért el, a ponthatár 282 pont volt. A hátrányos helyzetét nem tudta igazolni, így a többletpontokat sem kapta meg, amivel viszont elérte volna a kívánt ponthatárt. Tájékoztattuk a panaszost, hogy a felvételi eljárásban a hátrányos helyzetre tekintettel adható 40 többletpont igazolás ellenében kapható, de a minimum ponthatárként megszabott 280 pontot ezen többletpontok nélkül kell elérnie a jelentkezőnek. (554/2016/OJBIT)

Egy édesanya azzal kapcsolatban nyújtott be panaszt, hogy gyermeke elmulasztotta a felsőoktatási felvételi eljárásra történő jelentkezés határidejét. Tájékoztattuk a hozzánk forduló panaszost, hogy a felsőoktatási felvételi eljárásra történő jelentkezési határidőt a felvételi rendelet 8. § (1) bekezdés b) pontja rögzíti, amely szerint a szeptemberben induló képzésekre történő, vagyis az általános felvételi eljárásban való részvételre jelentkezés határideje a képzés indítása szerinti év február 15. napja. Felhívtuk a figyelmét az esetleges pótfelvételi eljárásban történő részvétel lehetőségére. Tekintettel arra, hogy a tanuló aktuálisan külföldön tanult, felhívtuk a panaszos figyelmét arra is, hogy a felsőoktatási intézmény által idegen nyelven, a központi felvételi eljáráson kívül meghirdetett képzéseivel kapcsolatban közvetlenül az érintett intézményhez fordulhat felvilágosításért. (184/2016/OJBIT)

Egy panaszos az általános felsőoktatási felvételi eljáráson benyújtott jelentkezésének elmulasztott hitelesítésével kapcsolatban kérte hivatalunk állásfoglalását. A kérdésére tekintettel a panaszost arról tájékoztattuk, hogy a felvételi rendelet tartalmazza a jelentkezés és hitelesítés kapcsán a határidőket. Amennyiben a felsőoktatási felvételi eljárásra történő jelentkezés során a hitelesítés jogszabályban rögzített határidejét a jelentkező elmulasztotta, akkor az adott év általános felvételi eljárásában nem vehet részt, mivel ezen határidő jogvesztő. Ebben az esetben méltányosság keretében sem lehet a póthitelesítésről rendelkezni. Felhívtuk azonban a figyelmét, hogy a pótfelvételi eljáráson való részvételével lehetősége nyílhat 2016 szeptemberében felsőoktatási tanulmányai megkezdésére. Tájékoztattuk a jelentkezőt továbbá arról is a felvételi rendelet 44. § (4) bekezdése alapján a felsőoktatási felvételi eljárásért fizetendő felvételi eljárási díj visszatérítendő, ha a jelentkező legkésőbb a jelentkezési határidő lejártáig visszavonja jelentkezési kérelmét, elkésett jelentkezési kérelme elutasításra kerül, a meghatározott felvételi eljárási díjnál magasabb összeget fizetett be, a különbözet erejéig; nem nyújtott be jelentkezési kérelmet. (316/2016/OJBIT)

Egy szülő gyermekének a felsőoktatási felvételi eljárásban tapasztalt kifogásaival, valamint az önköltség csökkentésével kapcsolatban kérte hivatalunk segítségét. Arról tájékoztatott, hogy az érettségi bizonyítvány a feltöltését követően törlődött a felvételi eljárás elektronikus rendszeréből, amelyről semmilyen formában nem kaptak jelzést. A jelentkező ugyan felvételt nyert, de önköltséges képzésben volt kénytelen elkezdeni tanulmányait. A panaszos gy ermeke ügyében hozott, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által elbírált másodfokú határozat értelmében a hiányzó érettségi bizonyítvánnyal kapcsolatban előbb júniusban egy egységes tájékoztatás, majd hiánypótlási felszólítás keretében hívták fel a jelentkező figyelmét, hogy amennyiben megadott határidőre nem pótolja a dokumentumot, úgy összpontszám nem számítható, ezért felsőoktatási képzésre nem kerülhet be. Mindkét esetben a jelentkező az eljárás során megadott elektronikus címére küldött levélben értesítette az Oktatási Hivatal a panaszos gyermekét. A határozatban felhívták a jelentkező figyelmét arra is, hogy a hatályos jogszabályok alapján a felsőoktatási felvételi eljárás során meghozott határozatok, döntések, végzések tekintetében méltányosság gyakorlására nincs lehetőség. A jelentkező helyzetére figyelemmel tájékoztattuk az ismételt felsőoktatási felvételi eljárásba való jelentkezés, az átvétel, a kreditátvitel, valamint a diákhitel lehetőségéről. (693/2016/OJBIT)

Egy panaszos a felvételi eljárással, azon belül felvételi alkalmassági vizsga követelményeivel kapcsolatban élt panasszal. A jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseket a Felsőoktatási felvételi tájékoztató tartalmazta a jogszabályokban rögzítettekkel egyezően. A 2016 szeptemberében induló képzésekre vonatkozó tájékoztató 1.7.5. pontja Jogorvoslati szakasz cím alatt rögzíti a jogorvoslati lehetőségekről szóló részletes tájékoztatást. Amennyiben nem a besorolási döntéssel kapcsolatban él jogorvoslattal a jelentkező, akkor az alábbiak szerint kell eljárni. A felsőoktatási felvételi eljárás során az alkalmassági és/vagy gyakorlati vizsga eredményével kapcsolatos jogorvoslat esetén – az Nftv. 57–58. §-ai alapján a közléstől, illetve tudomásra jutástól számított 15 napon belül – írásban benyújtott jogorvoslati kérelemmel – a felsőoktatási intézmény által meghatározott módon – az adott intézmény vezetőjéhez kell fordulni (rendes jogorvoslat). A jelentkező, illetve az eljárás egyéb résztvevője a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében – a felsőoktatási intézmény másodfokú, jogerős határozatának kézhezvételétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre való hivatkozással – a döntés bírósági felülvizsgálatát kérheti az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól. A felsőoktatási intézmény jogerős határozata ellen a kereseti kérelmet 3 eredeti példányban az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságnak címzetten, de az első fokon eljárt felsőoktatási intézményhez kell benyújtani. (377/2016/OJBIT)

Egy külföldi jelentkező a felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatban azt sérelmezte, hogy az Oktatási Hivatal elutasította a jelentkezését az oklevél nem megfelelő igazolására hivatkozással. A panaszost tájékoztattuk a jogorvoslati lehetőségeiről, valamint hivatalunk eljárási szabályairól. (543/2016/OJBIT)

Egy jelentkező abban kérte állásfoglalásunkat, hogy sikeres felvételi eredményére figyelemmel, családi indokok miatt milyen lehetősége van a besorolási döntésben hozottaktól eltérő felsőoktatási intézményben megkezdenie tanulmányait szeptembertől. Tájékoztattuk a panaszost, hogy a felsőoktatási intézmény azt a jelentkezőt veszi fel, aki – az Oktatási Hivatal értesítése alapján – hozzá lett besorolva. Mindezekre figyelemmel hallgatói jogviszonyt létesíteni a besorolási és felvételi döntés értelmében kizárólag a besorolási döntéssel érintett felsőoktatási intézményben tud. Tájékoztattuk a panaszost, hogy amennyiben hallgatói jogviszonyt létesített, átvételét kérheti másik felsőoktatási intézménybe, ennek azonban korlátja lehet többek között a fogadó felsőoktatási intézményben rendelkezésre álló helyek száma. Előfordulhat olyan intézményi rendelkezés, amely az első tanulmányi félév előtt kizárja az átvétel lehetőségét. Az átvételről a fogadó felsőoktatási intézmény különböző szempontok alapján mérlegel, így megengedő szabályozás esetén sincs garancia az átvételi kérelem jóváhagyására, az intézmény hozhat elutasító döntést is. Ebben az esetben a hallgatói jogviszonnyal járó jogok és kötelezettségek a besorolási döntéssel érintett felsőoktatási intézmény irányában állnak fenn. Javasoltuk a jelentkezőnek, hogy az átvételre vonatkozó szabályokról mindkét felsőoktatási intézménynél helyben tájékozódjon. (552/2016/OJBIT)

Egy mesterképzésbe jelentkező azzal kapcsolatban kérte hivatalunk segítségét, hogy a felvételi eljárásban mentesülhessen a nyelvvizsga letételének követelménye alól. Felhívtuk a jelentkező figyelmét, hogy hivatalunk hatásköre nem terjed ki arra, hogy a felsőoktatási felvételi eljárás során a nyelvvizsga alóli mentesítést engedélyezze. A nyelvvizsgatételi kötelezettség alól méltányossági alapon senki sem kaphat mentességet sem az intézménytől, sem az Oktatási Hivataltól, tekintettel arra, hogy a nyelvvizsgatételi kötelezettséget jogszabály írja elő. (479/2016/OJBIT)

Egy panaszos korábbi érettségi bizonyítványában szereplő eredményeire figyelemmel a felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatban érdeklődött. Tájékoztattuk a beadványozót az érettségi vizsgára vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről, valamint felhívtuk a figyelmét a jelentkezési határidőre. (81/2016/OJBIT)

Egy beadványozó a pótfelvételi eljárás során meg nem hirdetett képzésre kívánt jelentkezni. Tájékoztattuk a jelentkezőt, hogy a felsőoktatási intézményekbe a jogszabályokban szabályozott felvételi eljárás során nyerhet felvételt a jelentkező. Tekintettel arra, hogy pótfelvételi eljárás során méltányosság nem gyakorolható, a jelentkezők csak a meghirdetett képzések közül tudnak választani. (523/2016/OJBIT)

A hozzánk érkezett konkrét panaszok tárgya a következő. Az egyik panaszos szerint a szakképzés több lépcsőben történt átalakításának következménye, hogy a nyílt nap és tájékoztató megtartását, a felvételi eljárás lebonyolítását követően az újonnan beiratkozók egy lényegesen más képzési formába lépnek be, mint amire felvételiztek. Panasza szerint a változások a művészeti szakképzést hátrányosan érintették, mivel radikálisan csökkentették a szakmai órák számát, a szabályok kevesebb mozgásteret engednek, valamint a művészetektől idegen tartalmat erőltetnek a képzésükbe.

A kétnyelvű szakközépiskolákat érintő panasz szerint a köznevelési törvény 6. § (2) bekezdés e) pontja 2017. január 1-jétől megköveteli azt, hogy szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgyból az érettségi vizsgán kötelező a tanulónak számot adnia a tudásáról. Ennek értelmében a szakközépiskolai tanulók a 2017. május-júniusi érettségi vizsgaidőszaktól kezdődően kötelesek lesznek a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgyból érettségi vizsgát tenni. A két tanítási nyelvű szakközépiskolai osztályok fenti szabály által érintett, jelenleg 9., 10. és 11. évfolyamos tanulói számára az iskolák a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet alapján szervezték meg az oktatást. E jogszabály 10. § (1) bekezdése szerint, amely 2013. szeptember 1-jétől hatályos rendelkezése szerint a két tanítási nyelvű szakközépiskolában a tizenegyedik és a tizenkettedik évfolyamon a kötelezően célnyelven tanított legalább három tantárgy közül az egyik egy olyan szakmai tantárgy, amelyből érettségi vizsga tehető.

A 2013-tól felmenő rendszerben érvényes iskolai helyi tantervek összeállításakor azonban nem volt olyan hatályos jogszabály, amely meghatározta volna, mely szakmai tantárgyakból tehető érettségi vizsga 2017-ben, így az iskoláknak ezen információ hiányában kellett megválasztaniuk a célnyelven tanított szakmai tantárgya(ka)t.

A Magyar Közlöny 2016/9. számában 2016. január 22-én jelent meg az 5/2016. (I. 22.) Korm. rendelet, amely módosította az érettségi rendeletet, és meghatározta a 2017-től kötelező ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyakat, valamint rögzítette ezek 2017. január 1-től hatályos általános követelményeit. A részletes érettségi követelmények ezekre a vizsgatárgyakra vonatkozóan a vizsgálat megindításáig nem jelentek meg, de az általános követelményekből kitűnik, hogy az ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyak összetettebbek, a 9-12. évfolyamon tanult szakmai tantárgyak anyagára épülnek.

Mivel az érettségi rendelet 53. § (4) bekezdés b) pontja szerint a két tanítási nyelvű érettségi vizsgán a célnyelven tanult vizsgatárgyak közül legalább kettőből – annak valamennyi tételéből – célnyelven kell vizsgázni, a két tanítási nyelvű szakközépiskolai osztályok tanulói 2017-ben – nekik fel nem róható okból – igen nehéz helyzetbe kerülnek, tekintettel arra, hogy a komplex ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy valamennyi vizsgarészéből célnyelven vagy magyarul kell vizsgázniuk, miközben a tananyag egy részét célnyelven, más részét magyarul tanulták. Amennyiben a magyar nyelvű vizsgát választják, emelkedik az érettségi vizsgatárgyainak száma is, hiszen két tantárgyból mindenképpen célnyelven kell vizsgázniuk. A beadványozó szerint ez alól kivételt jelenthet, ha a tanuló mind a matematikát, mind a történelmet célnyelven tanulta, de ez a két tanítási nyelvű középiskolákban nem jellemző.

A vizsgálat keretében a szakképzésért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, majd a válasz megérkezését követően az Emberi Erőforrások Minisztériumának Oktatásért Felelős Államtitkárságához fordultunk. A Nemzetgazdasági Minisztériumtól a munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár a következőkről tájékoztatta hivatalunkat.

A szakképzési rendszer átalakítása 2011 óta több ütemben folytatódott, a szabályozás átalakítása során természetesen a felmenő rendszer érvényesült. 2016 szeptemberétől újabb változások léptek életbe, amelyek szintén felmenő rendszerben kerültek bevezetésre, ezek a változások nem érintik a konkrét panaszokban érintett tanulókat.

Az új típusú (kötelező) szakmai érettségit a szakközépiskolai tanulók első alkalommal 2017-ben tehetik le. Ennek szabályozása a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (továbbiakban: Szt.) kihirdetése óta némileg módosult, ez is késleltette a részleges érettségi követelmények kiadását. Az eredeti szabályozás szerint – Szt. 2. § 40. pontja – „az ágazat szerinti kötelező szakmai vizsgatárgy teljesítése a köznevelési törvény szerinti magasabb követelmények szerint teljesített érettségi vizsgatárgynak minősül”. A rendelkezés a szakirányú felsőfokú tanulmányokba való bekapcsolódást volt hivatott elősegíteni a felsőoktatási többletpontokkal. Eredetileg tehát ezért nem került előkészítésre a középszintű szakmai érettségi követelményrendszere, azonban az emelt szintű követelményektől félve – bár az eredeti jogalkotói szándék nem ez volt – a pedagógusok és tanulók visszajelzései hatására végül a jogalkotó módosította az Szt. vonatkozó rendelkezését, és 2016. június 23-án kihirdetett az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXX. törvény 2. §-a törölte a hivatkozott szakaszból az emelt szintű érettségire utaló részt.

2016 januárjában még az eredeti rendelkezés szerint jelentek meg az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló (az érettségi rendelet, valamint az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 36/2015. (III. 6.) Korm. rendelet módosításáról szóló 5/2016. (I. 22.) Korm. rendelet) a szakmai érettségi vizsga emelt szintű általános követelményei. Az emelt szintű szakmai érettségi részletes követelményekről szóló jogszabály a tájékoztatás időpontjában kiadás előtt állt, az új törvényi előírásnak megfelelő, középszintű általános és részletes követelmények előrelátható megjelenését az államtitkár a 2016/2017. tanév elejére várta.

Az államtitkár mindezzel kapcsolatban leszögezte, hogy bár valóban szerencsés lett volna, ha a szakmai érettségi vizsgakövetelmények korábban megjelennek, de ugyanakkor – tekintettel a képzések kezdete óta mindenki számára ismert és kötelező szakmai kerettantervekre – a megjelenő vizsgakövetelmények senki számára sem tartalmazhatnak meglepő, új tartalmat, a minden tanuló által megtanult szakmai ismereteket írják csak elő a jogszabályok a szakmai érettségi vizsgára vonatkozóan.

A művészeti szakképzéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a képzések jellege nem változhatott radikálisan a felvételi időszaktól a képzés megkezdéséig e két időpont között megjelent jogszabályváltozások miatt; továbbá nem került bevezetésre olyan változás a jogszabályokban, amelyek a szakmai órák számának csökkentését eredményezték volna. Az ágazati szakképzésre való áttérés ugyanakkor valóban járt némi kompromisszummal a szakmaspecifikus tartalmakat érintően az ágazati közös tartalmak meghatározása során, de a képzési rendszer ilyen rendszerű átalakítása számos előnnyel is jár, amelyek a rugalmasság és az életen át tartó tanulás támogatása irányába mutatnak.

Az államtitkár válasza szerint a két tanítási nyelvű szakgimnáziumokkal kapcsolatban az idézett két jogszabályi szakasz között valóban látszik némi ellentmondás. Bár ennek egyértelmű feloldását adná önmagában a jogszabályok hierarchiája, de valójában az ellentmondás sem olyan egyértelmű. A köznevelési törvény 6. § (2) bekezdés e) pontja kötelezővé teszi a szakközépiskolai ágazatnak megfelelő szakmai vizsgatárgyból az érettségi vizsgát a szakgimnáziumi tanulók számára. Ezzel szemben a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet hivatkozott 10. § (1) bekezdése a szakközépiskolák 11-12. évfolyamain a célnyelven tanulható tantárgyak megjelöléséről szól. Mivel szakgimnáziumokban az ágazati képzés bevezetésével a tanított szakmai tantárgyak és a szakmai érettségin komplex szakmai vizsgatárgyként szereplő szakmai tárgy egymástól elkülönülő fogalmak, ezért az EMMI rendelet idézett rendelkezése szó szerint nem hajtható végre. Minden szakmai tantárgy egyúttal érettségi vizsgatárgy is abban az értelemben, hogy a kötelező szakmai tantárgy szakmai tartalmai szerepelnek az egy közös, komplex szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei között. Ilyen módon a két tanítási nyelvű szakgimnáziumok nem szegték meg a vonatkozó szabályozást, bármely szakmai tantárgyat tették is elérhetővé tanulóik számára célnyelven.

Az érettségi rendelet 53. § (4) bekezdésének b) pontja a különböző jogértelmezési lehetőségek miatt valóban okozhat problémákat, ezért ezzel kapcsolatban – az egységes, és a tanulók számára kedvező jogértelmezés érdekében – a munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár egyeztetést kezdeményezett az oktatási tárcával, s az egyeztetés eredményéről az egységes jogalkalmazás érdekében valamennyi két tanítási nyelvű szakközépiskolát értesíteni kívánták. Az államtitkár kifejezte azon bizalmát, hogy a kiadás előtt álló jogszabályok megjelenése, valamint a fenti egyeztetés megnyugtató eredményt hoz a szakképzés valamennyi résztvevője számára.

Az államtitkári tájékoztatást megküldtem a panaszosoknak, hogy reflektálni tudjanak az abban foglaltakra. Az egyik panaszos szervezet észrevételei a következők voltak. Szerintük a jogszabályok közötti ellentmondást az államtitkár is elismeri levelében. Feloldását az oktatásért felelős államtitkársággal kezdeményezett egyeztetéstől várja, ami lehetségesnek tűnik ugyan, de az idei tanévben érettségi vizsgát tevő tanulók esetében mindenképpen elkésett intézkedés. Véleményük szerint bár a szakmai kerettantervek 2013-ban valóban rendelkezésre álltak, azonban az érettségi vizsgakövetelmények 2016-os megjelenésével nem érvényesül a felmenő rendszer a 2017. május-júniusi vizsgaidőszakban résztvevő tanulók számára. Kifogásolják azt is, hogy a két tanítási nyelvű szakgimnáziumok saját döntésük alapján bármely szakmai tantárgyat taníthatnak célnyelven, de értelmetlen kötelezővé tenni a 11-12. évfolyamon egy-egy szakmai tárgy célnyelven való tanítását, ha a komplex érettségi vizsga vagy teljes egészében magyarul vagy teljes egészében célnyelven folyik. A panaszos szervezet szerint a szakgimnáziumi (2019-ig a kifutó szakközépiskolai óratervek alapján érettségire készülő) osztályokban összesen tíz féle szakmai tárgyat tanulnak a tanulók az érettségi vizsgáig. Ezekből ötöt a 11. és a 12. évfolyamon. Az irányelv szerint célnyelven egyet kell tanítani, amelyből érettségi vizsga tehető. A kötelező szakmai érettségi viszont komplex vizsga lesz a négy év alatt tanult összes szakmai tárgy anyagából. A műszaki két tanítási szakgimnáziumokban szinte megoldhatatlan feladat még magyar nyelvű műszaki egyetemi végzettségű tanár biztosítása is az órák ellátására. Mostanáig ezekben a szakközépiskolákban csak közismereti tárgyakat tanultak a diákok célnyelven. Amennyiben célnyelven kell szakmai komplex érettségi vizsgát tenni, az megítélésük szerint megoldhatatlan feladat elé állítja az iskolákat és a tanulóikat. A panaszos szerint a megoldás legfontosabb eleme a kellő türelmi idő biztosítása lenne az új rendszerre való átállásban. Véleményük szerint a jelenlegi állapot visszamenőleges hatályú szabályozásként értékelhető.

Elfogadtuk a panaszos által felvetett aggályokat azzal kapcsolatban, hogy a rövid időn belüli bevezetés bizonyosan jogsértéshez fog vezetni. Ezzel kapcsolatban elfogadhatónak tartottuk a felvetésüket arra vonatkozóan, hogy a két tanítási nyelvű szakgimnáziumokban a szakmai érettségi tantárgyak követelményeinek bevezetésével kapcsolatban nagyobb felkészülési idő kerüljön biztosításra. Álláspontunk szerint a 2017. május-júniusi érettségi vizsgaidőszak jelen keretek között csak jogsértő módon szervezhető meg, ezért arra kértük az oktatásért felelős államtitkárt, hogy a szakképzésért felelős államtitkár kollégájával együttműködve tegyék meg a szükséges intézkedéseket, hogy a jogsértés lehetőségét elkerüljék, vagy ha ez nem lehetséges, minimálisra csökkentsék.

Az oktatásért felelős államtitkár válaszában arról tájékoztatott, hogy a egyeztetéseket folytattak Nemzetgazdasági Minisztériummal. A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint a két tanítási nyelvű szakgimnáziumok vonatkozásában személyes találkozót is tartottak, hogy a szakmai vizsgatárgyak célnyelven történő oktatásával kapcsolatosan kérjenek észrevételeket. Az egyeztetéseken a hivatalunk által megfogalmazott probléma nem vetődött fel, továbbá az Emberi Erőforrások Minisztériumába sem érkezett ezzel kapcsolatos megkeresés, panasz. A szaktárca álláspontja szerint ennek az lehet az oka, hogy a több tantárgyból álló szakmai érettségi vizsgatárgy azonos nyelvi szókincs és kompetencia ismeretét igényli a vizsgázóktól. Annak ismeretében, hogy például egy egészségügyi gimnáziumban egészségügyi alapismeretek, ápolástan-gondozástan, klinikum ismeretek is a tantárgyak sorában áll, ezek szókincsével a vizsgázó akkor is rendelkezik, amennyiben ezen tantárgyak közül csak az egyik tantárgyat tanulta célnyelven.

A tájékoztatás időpontjában Magyarországon 25 két tanítási nyelvű szakgimnázium működik, ahol hozzávetőlegesen összesen 2000 kötelező szakmai érettségi vizsgára jelentkező lehet. Annak érdekében, hogy a hivatalunk által jelzett jogszabálysértés semmi esetre se következhessen be, a szaktárca a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatását is kérte, hogy a szakképzési centrumok bevonásával kerüljön összefoglalásra a két tanítási nyelvű szakgimnáziumok esetében a célnyelven oktatott tantárgyak köre, amelyből ismertté válik, hogy a kötelező szakmai érettségi vizsgára jelentkezők közül hányan tanultak olyan tantárgyakat, amelyek ugyanazon nyelvi kompetenciát és szókincset igényelnek az érettségi vizsgán.

A beszámoló készítésének idején a vizsgálat folyamatban volt. (92/2016/OJBIT, 97/2016/OJBIT, 98/2016/OJBIT, 99/2016/OJBIT, 374/2016/OJBIT)