Tartalomjegyzék

A sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók jogainak érvényesülése

A különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók jogaival összefüggésben hozzánk érkezett ügyek, megkeresések tapasztalatai alapján jól látszik, hogy az érintett gyermekek, tanulók és szüleik könnyen kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe, amelyben nem tudnak megfelelően élni az őket megillető jogokkal. Ennek hátterében sok esetben az információk hiánya áll, mivel sem a gyermekek, tanulók vagy szüleik, sem a velük kapcsolatos feladatokat ellátó személyek és szervek nem rendelkeznek kellő jogi tájékozottsággal. Kiemelten fontosnak tartjuk ezért a fokozott odafigyelést mindazok részéről, akik a köznevelésben velük kapcsolatos feladatot látnak el. E kérdéskörben ebben az évben is számos beadvány érkezett hivatalunkhoz.

A köznevelési törvény a köznevelés kiemelt feladataként rögzíti az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztést, továbbá a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevételét, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítését, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtését.

A köznevelési törvény szerint a kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló fogalmán belül különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanulónak minősül mind a sajátos nevelési igényű, mind a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló.

A két státusz fogalmi elhatárolását a köznevelési törvény értelmező rendelkezései határozzák meg. E szerint sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges, ezen tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkeretét a köznevelési törvény 6. melléklete határozza meg.

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság (feladatköri elhatárolás alapján a tankerületi szakértői bizottság) szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

A köznevelési törvény 47. § (8) bekezdése értelmében, amennyiben a gyermek tanuló vizsgálata nyomán megállapítást nyer, hogy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg.

A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást tehát mindkét érintett csoport számára a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani az érintett gyermekek, tanulók számára. A szakértői bizottsági tevékenységre vonatkozó hatályos részletszabályokat a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet (továbbiakban: 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet) tartalmazza.

A szakértői bizottságoknak kettős szerepük van. Egyrészt a konkrét ellátásokra való jogosultság ezen pedagógiai szakszolgálatok által készített szakértői vélemény kibocsátásával keletkezik, vagyis a szakértői vélemény nélkül a tanuló nem tarthat igényt a különleges szolgáltatásokra. Másrészt a speciális szakértelem, és az általuk hozzáférhető információk birtokában javaslatot tesznek azokra a konkrét ellátásokra, amik a gyermek, tanuló fejlődését szolgálják. A szakértői bizottság a vonatkozó eljárási szabályok betartásával jogi hatással és kötelező erővel bíró szakértői véleményt bocsáthatnak ki.

A szülői beadvány szerint a gyermekneurológus konduktív terápiát javasolt gyermeke számára, amihez azonban az illetékes szakértői bizottság döntése szükséges, mivel a gyermek ez alapján járhatna gyógytornára a kérdéses intézetben.

A szülő megpróbált időpontot kérni a szakértői bizottságtól, azonban közölték vele, hogy nincs szakértő, aki megvizsgálná a tanulót. A kapott tájékoztatás értelmében lenne szakértő szakorvos, de mivel nincs kinevezve, ezért a szakértői vizsgálatok és a szakbizottsági döntések, amelyek mozgássérült gyermekek ügyében döntenek a megfelelő terápiáról hónapok óta szünetelnek, és még bizonytalan ideig szünetelni fognak. Az információk szerint már több mint kilencven gyermek várakozik szakértői bizottsági döntésre. A szülő által sérelmezett helyzettel kapcsolatban az említett szakértői bizottság jogorvoslati fórumként megjelölte az illetékes fenntartói tankerületet, ez az információ egyébként megfelelt a köznevelési információs rendszerben rögzítetteknek.

A szülő sérelmezte a fennálló helyzetet, mivel a vizsgálatot végző szakember hiányában gyermeke nem kapja meg a sajátos nevelési igényének megfelelő ellátást.

Megkeresésünkben a KLIK elnökének tájékoztatását, valamint együttműködését kértük a helyzet megoldása érdekében. Válaszlevelében az elnök tájékoztatott arról, hogy a panasz által megjelölt szakszolgálatnál fellépett szakorvosi ellátás biztosításának nehézségeiről tudomása van, a jelzést kivizsgálva a következőkről informált. A KLIK illetékes tankerületének feladatába tartozik a szakszolgálati munka működésének biztosítása, melyhez elengedhetetlen az orvosi működés is. Az adott tankerület tájékoztatása alapján a folyamatos orvosi vizsgálatok érdekében a 2016. évre megtörténtek a szerződéskötések, illetve egy hely esetében folyik még a pályáztatás. Azonban a feladatellátás a pályáztatási időszak alatt is megoldott, így ezen intézkedések nyomán a szakértői vizsgálatok lebonyolítása és a szakértői vélemények kiadása tekintetében minden akadály elhárult.

Az intézkedések nyomán a várakozási idő várhatóan csökkeni fog, és ilyen módon el tudják végezni a vizsgálatokat, továbbá azok nyomán biztosítani tudják a szakértői véleményekben meghatározott ellátásokat.

A szülői panaszt és a KLIK elnökének nyilatkozatában foglaltakat megvizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy a KLIK illetékes tankerülete saját hatáskörben eljárva megtette a szükséges intézkedéseket a jogsérelmet okozó helyzet orvoslása érdekében.

Az oktatási jogok biztosa eljárásának célja az oktatási jogsérelem által okozott helyzet helyreállítása, a fennálló jogsértő helyzet orvoslása. A fentiekre tekintettel, mivel a jelzett jogsértő helyzet a KLIK intézkedése nyomán orvoslást nyert, jelen ügyben kezdeményezést nem fogalmaztunk meg, és az ügyet lezártuk. ( 42/2016/OJBIT )

A szakértői bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra, a szükséges szakemberre és annak feladataira. A fent hivatkozott 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 17. § (1) bekezdése rögzíti a szakértői vélemény kötelező tartalmi elemeit. A szakértői bizottság a tanuló vizsgálata alapján kiállított szakértői véleményében rendelkezik többek között a tanuló tankötelezettségének teljesítésének módjáról, a sajátos nevelési igényének megfelelő intézmény kijelöléséről, a gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményekről, fejlesztési feladatokról, a fejlesztési feladatok ellátásának javasolt időkeretről, továbbá az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítésről, valamint a szükséges szakemberre vonatkozó javaslatról.

A gyermek, tanuló fogyatékosságának megfelelő intézmény kijelöléséről is a szakértői bizottság rendelkezik. A szakértői bizottság a fenntartói adatszolgáltatási kötelezettség alapján összeállított, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásában részt vevő köznevelési intézmények jegyzéke alapján tájékoztatja a szülőt azokról a lehetőségekről, amelyek alapján sajátos nevelési igényű gyermeke a korai fejlesztésben és gondozásban, az óvodai nevelésben, a fejlesztő nevelésben részt vehet, tankötelezettségének eleget tehet. A sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt a szülő választja ki az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével. (490/2016/OJBIT)

A szülő tájékoztatása szerint az illetékes szakértői bizottság kontrollvizsgálat útján újabb szakértői véleményt állított ki a gyermekről, melyben a diagnózis (gyermekkori autizmus) pontosítása mellett rendelkeztek a gyermek számára szükséges fejlesztésekről, rehabilitációs javaslatokról. A kijelölt intézmény esetében azonban a megyei pedagógiai szakszolgálat illetékes tagintézménye nem jelölt ki intézményt a gyermek ellátására, hanem a szakértői véleményben foglaltak szerint kérték a jegyző segítségét a gyermek állapotának megfelelő óvoda kijelölésében. Emellett rögzítették továbbá, hogy amennyiben az érintett gyermek a jelenlegi, vagyis a településen található óvodában marad, ez esetben gyógypedagógiai asszisztens segítségét igényli. A szakértői vélemény iratküldési jegyzéke alapján az említett vélemény az illetékes jegyző részére is megküldésre került.

A 15/2013. (11.26.) EMMI rendelet 20. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a többi gyermekkel, tanulóval közös óvodai csoportban, iskolai osztályban azért nem szervezhető meg, mert az intézményi jegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola, a szakértői bizottság a szakértői véleményét megküldi – óvoda vonatkozásában – a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek – iskola vonatkozásában – a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi igazgatónak. A jegyző, illetve a tankerületi igazgató intézkedik arról, hogy a gyermek, tanuló kötelező felvételét ellátó nevelési-oktatási intézmény kijelölésre kerüljön. A jegyző, illetve a tankerületi igazgató harminc napon belül tájékoztatja az intézkedéséről a szakértői bizottságot.

A fentiek szerint tehát a jelzett esetben a jegyző hatáskörébe tartozik a gyermek kötelező felvételét ellátó nevelési-oktatási intézmény kijelöléséről való intézkedés. Ezen intézményi kijelölés megtörténtéről, illetve az ehhez kötődő intézkedések megtörténtéről nincs információnk, a szakértői vélemény intézményi kijelölést tartalmazó záradékolására a rendelkezésre álló dokumentumok alapján nem került sor.

Mindezek alapján vizsgálat keretében megkerestük a jelen ügyben illetékes jegyzőt, és kértük haladéktalan tájékoztatását az intézményi kijelölés, valamint a gyermek szakértői véleményben foglalt ellátása érdekében tett intézkedéseiről. Megkeresésünk nyomán a jegyző úr levelében informálta hivatalunkat arról, hogy a panaszos gyermeke számára a települési óvodát jelölte ki, ahol a gyermek számára 2015 szeptemberétől heti 2 X 2 órás autizmus specifikus fejlesztést az egyik EGYMI tagintézményének szakembere biztosít utazó gyógypedagógusként, a fent hivatkozott szakértői véleményben rögzítettek szerint.

A jegyző tájékoztatott továbbá arról, hogy 2015 végén az óvodában az óvodavezető, a gyermekkel foglalkozó óvónő, a fejlesztő gyógypedagógus és a hivatal köznevelési referense konzultációt tartott a gyermek fejlődési állapotáról, a fejlesztés üteméről, jövőbeni alakulásáról. Ezen egyeztetés alkalmával a gyógypedagógus szakmai tanácsokkal is szolgált az óvodai pedagógusok részére. A fejlesztést végző gyógypedagógustól kapott információ alapján a 2015/2016. nevelési év végéig ellátja a gyermek fejlesztését, annak finanszírozását a KLIK biztosítja.

A fentieken felül továbbá az ellátás jövőbeni megvalósításával kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a szakember biztosítása és finanszírozása még egyeztetés tárgyát képezi, de a jegyző biztosított arról, hogy elkötelezettek a gyermek jövőbeni ellátása mellett, a fejlesztés az új nevelési évben is folytatódik. Tájékoztatása szerint a gyógypedagógiai asszisztens alkalmazása folyamatban van, a foglalkoztatás költségét az önkormányzat az óvoda intézményi költségvetésében biztosítja.

A fentiekre tekintettel megállapítottuk, hogy a jegyző mint az érintett fenntartó képviselője saját hatáskörben eljárva megtette a szükséges intézkedéseket a szülő által jelzett helyzet orvoslása érdekében. Mindezekre tekintettel az ügyet lezártuk. (40/2016/OJBIT)

Egy szülői pár fiuk ügyében azért kérte hivatalunk segítéségét, mert gyermeküket nem tudják abba az intézménybe járatni, ami számukra a legmegfelelőbb lenne. Beadványukban arról számoltak be, hogy szeretnék gyermeküket a területi speciális fejlesztő iskolába járatni, azonban az évek óta helyhiány miatt nem veszi fel a gyermeket. Tájékoztatásuk szerint a tanuló jelenleg a szakértői bizottság által kijelölt iskolába jár, ahol azonban a gyermeket minden nap kudarc éri, nincs kortárs barátja. Az iskola ráadásul alapítványi iskola, a tandíj kifizetése komoly anyagi terhet ró a családra.

A szülők által rendelkezésre bocsátott dokumentumokat, információkat megvizsgáltuk, és ennek nyomán a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel az alábbiakról tájékoztattuk a hozzánk fordulókat.

Az oktatási jogszabályok a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló kapcsán több kérdésben, így például az iskolaérettséggel, tankötelezettséggel, magántanulósággal kapcsolatban eltérő rendelkezéseket állapítanak meg. A szülő döntési joga számos kérdésben korlátozott, mivel ezen tanulók nevelése-oktatása, fejlesztése kizárólag a szakértői véleményben foglaltaknak megfelelően történhet.

A szakértői bizottság a tanuló vizsgálata alapján kiállított szakértői véleményben rendelkezik többek között a tanuló tankötelezettségének teljesítésének módjáról, a sajátos nevelési igényének megfelelő intézmény kijelöléséről, az osztályfok szerinti besorolásáról, a tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményekről, fejlesztési feladatokról, továbbá a szükséges szakemberre vonatkozó javaslatról. A szakértői véleménynek tartalmaznia kell továbbá annak megállapítását is, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az e célra létrehozott, a fogyatékosság típusának megfelelő nevelési-oktatási intézményben, osztályban, csoportban, tagozaton vagy a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, kollégiumi nevelésben.

A gyermek sajátos nevelési igényének megfelelő intézmény kijelölése is az illetékes szakértői bizottság hatáskörébe tartozik. A szakértői bizottság a fenntartói adatszolgáltatási kötelezettség alapján összeállított, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásában részt vevő köznevelési intézmények jegyzéke alapján tájékoztatja a szülőt azokról a lehetőségekről, amelyek alapján sajátos nevelési igényű gyermeke a korai fejlesztésben és gondozásban, az óvodai nevelésben, a fejlesztő nevelésben részt vehet, tankötelezettségének eleget tehet. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt a szülő választja ki a szakértői bizottság által javasolt intézmények közül.

A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 39. § (1) bekezdés b) pontja szerint a szakértői bizottság a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő nevelés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés-oktatás, a kollégiumi ellátás biztosítása céljából nem helyi önkormányzati vagy nem állami szerv által fenntartott intézményt akkor jelölhet meg fogadó intézményként, ha az szerepel a köznevelés fejlesztési tervben, vagy a fogadó intézmény és a szülő közös nyilatkozatban kéri a gyermek, tanuló elhelyezését.

A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelés-oktatása, továbbá kollégiumi nevelése kizárólag az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban (a továbbiakban: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók – külön vagy közös vagy részben közös – nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola, kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény) történhet. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló csakis abba az intézménybe vehető fel, amely rendelkezik a köznevelési törvény 47. § (4) bekezdésében meghatározott, a speciális neveléshez, oktatáshoz szükséges feltételekkel.

A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 20. § (1) bekezdésben rögzítettek szerint, ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a többi gyermekkel, tanulóval közös óvodai csoportban, iskolai osztályban azért nem szervezhető meg, mert az intézményi jegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola, a szakértői bizottság a szakértői véleményét megküldi - óvoda vonatkozásában - a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek, - iskola vonatkozásában - a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi igazgatónak. A jegyző, illetve a tankerületi igazgató intézkedik arról, hogy a gyermek, tanuló kötelező felvételét ellátó nevelési-oktatási intézmény kijelölésre kerüljön. A jegyző, illetve a tankerületi igazgató harminc napon belül tájékoztatja az intézkedéséről a szakértői bizottságot.

Ugyanezen § (2) bekezdése szerint, ha a gyermek, a tanuló gyógypedagógiai intézményben történő nevelése, oktatása azért nem szervezhető meg, mert a szakértői bizottság által vezetett jegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola, a szakértői bizottság a szakértői véleményét megküldi a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes megyeközponti tankerület igazgatójának, a főváros esetében a Központ központi szervének. A megyeközponti tankerület igazgatója, a főváros esetében a Központ központi szerve intézkedik arról, hogy a gyermek, tanuló kötelező felvételét ellátó nevelési-oktatási intézmény kijelölésre kerüljön. A megyeközponti tankerület igazgatója, a főváros esetében a Központ központi szerve harminc napon belül tájékoztatja az intézkedéséről a szakértői bizottságot.

A szülők által rendelkezésre bocsátott szakértői bizottság tagintézménye által kiállított szakértői vélemény alapján a gyermek intézményi elhelyezésére több iskolát is javasoltak. A szülők ezeket a szóba jöhető iskolákat nem fogadták el, továbbá nem kérték a szakértői bizottság fenntartó felé történő intézkedését sem, annak érdekében, hogy a gyermek sajátos nevelési igényének megfelelő iskola rendelkezésre álljon. A szakértői véleményben rögzítettek szerint, a vizsgálat során egyeztetett időpontig az édesapa azt jelezte, hogy sem a diagnózissal, sem az intézménykijelöléssel nem értenek egyet, ezért jogorvoslattal élnek a szakértői véleményben foglaltakkal szemben. Ezért a szülői visszajelzésre tekintettel az eljáró szakértői bizottság által a tanuló jelenlegi iskolájának kijelölése került megerősítésre.

A gyermek, tanuló ellátására a szakértői véleményben foglaltak szerint akkor kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal a kiskorú tanuló esetén a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló egyetért, ebben az esetben a szakértői véleményben foglaltak mind a szülő, a gyermek, tanuló, mind pedig az abban kijelölt intézmény vonatkozásában kötelezővé válnak. Amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal a szülő, a tanuló nem ért egyet, a szakértői bizottság köteles erről a tényről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalt tájékoztatni.

A rendelkezésre álló információk szerint a szülők nem értettek egyet a szakértői véleményben foglalt diagnózissal, az intézményi kijelölés jelenlegi módjával, ezért kezdeményezték a szakértői vélemény felülvizsgálatát. Tájékoztattuk a hozzánk fordulókat, hogy az általuk vitatott kérdés eldöntése ezen eljárás keretében történik, ezért az eljárás lezárását mindenképpen szükséges bevárni. (501/2016/OJBIT)

A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelés-oktatása, továbbá kollégiumi nevelése ugyanis az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban (a továbbiakban: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók – külön vagy közös vagy részben közös – nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola, kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény) történhet. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló ugyanis csakis abba az intézménybe vehető fel, amely rendelkezik a köznevelési törvény 47. § (4) bekezdésében meghatározott, a speciális neveléshez, oktatáshoz szükséges feltételekkel.

Egy szülő panasszal fordult hivatalunkhoz, amelyben óvodás gyermeke ügyében kért segítséget. A szülő által rendelkezésre bocsátott információk szerint az illetékes szakértői bizottság által kiállított szakértői véleményben megállapításra került a gyermek sajátos nevelési igényű státusza (érzékszervi fogyatékos: látássérült – gyengénlátó), továbbá integrált keretek közötti óvodai nevelésben való részvétel mellett rendelkeztek az intézményi kijelölésről is. A gyermek kapcsán kiegészítő szakértői vizsgálatot végző Beszédvizsgáló szakértői bizottság véleményében a Látásvizsgáló szakértői véleményét kiegészítve, a gyengénlátást megállapító diagnózist kiegészítve - a gyermeknél a vizsgálat idején tapasztalt tüneti kép alapján - egyéb pszichés fejlődési zavart rögzített.

A szülő panaszában azért kérte hivatalunk segítségét, mert a gyermeke számára kijelölt óvoda vezetése, illetve a helyi polgármestertől kapott tájékoztatás szerint az óvoda személyi és tárgyi feltételekben nem alkalmas a gyermek fogadására, a nevelési és fejlesztési feladatok ellátására. A polgármester által a szülőnek küldött válaszlevél alapján a kijelölt intézmény alapító okiratában nincs benne a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása, ezáltal az óvodában megfelelő szakember sem áll rendelkezésre.

A szülő sérelmezte mindezt, mivel a kialakult helyzet miatt a gyermek óvodáztatása a mai napig nem megoldott, továbbá a szükséges fejlesztések hiányában nem biztosított a gyermek megfelelő fejlesztése. Megkerestük az intézményi kijelölésről rendelkező szakértői bizottságot, és tájékoztatást kértünk a kijelölés szakmai hátteréről. A kapott információk szerint az intézményi kijelölést a kijelölt óvoda alapító okiratában foglaltakra tekintettel tették meg, mivel az tartalmazta a különleges gondozást igénylő gyermekek ellátását is. Az említett bizottság vezetőjétől kapott információk szerint az önkormányzat felé küldött megkeresésükre kapott válaszban a polgármester arról tájékoztatta az eljáró bizottságot, hogy a kérdéses alapító okiratban használt fordulat nem a különleges bánásmódot igénylő gyermekekre vonatkozó vállalást jelenti, a település óvodái nem felkészültek ezen gyermekek fogadására, ellátására. A bizottság vezetőjének tájékoztatása szerint a szülővel való egyeztetések alapján a gyermek intézményi elhelyezése a mai napig nem megoldott.

A tényállás tisztázása érdekében megkerestük az üggyel érintett önkormányzat polgármesterét, hogy közölje az üggyel kapcsolatos álláspontját. Kiemelten kértük tájékoztatását arról, hogy a település milyen formában látja el az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodáztatását, továbbá a különleges bánásmódra való jogosultságból eredő igénynek megfelelő fejlesztéseket. Kértük, hogy nyilatkozatához mellékelve szíveskedjen az érintett óvoda alapító okiratának hatályos szövegét rendelkezésre bocsátani.

Időközben a panaszos szülő arról tájékoztatta hivatalunkat, hogy a gyermeke kapcsán sérelmezett helyzet megoldódott, mivel találtak fogadó óvodát, így ilyen módon megoldott a gyermek sajátos nevelési igényének megfelelő ellátás. A szülő ezen körülményre tekintettel úgy nyilatkozott, hogy nem kívánja hivatalunk további eljárást, így az ügyet lezártuk. (333/2016/OJBIT)

Egy szülő azzal a panasszal fordult hivatalunkhoz, hogy fia jelenlegi iskolája magatartásproblémáira hivatkozással eltanácsolta. Az illetékes pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága megállapította, hogy a tanuló sajátos nevelési igényű, autizmus spektrumzavarral küzd. Az illetékes bizottság kijelölése alapján a tanuló számára kijelölt nevelési-oktatási intézmény a panasszal érintett iskola, ahol a 2. osztályban meg is kezdte a 2016/2017. tanévet. A szakértői vélemény rendelkezése szerint a tanuló együttneveléssel, kizárólagos iskolába járással teljesíti tankötelezettségét. Azonban a szülők elmondása szerint szeptembertől alig telt el két hét, a tanulónál jelentkező magatartási problémákra hivatkozással az iskola igazgatója jelezte a szülők felé, hogy megítélése szerint a tanulónál más nehézségek valószínűsíthetőek, ezért nem tudják vállalni az oktatását. A szülők az intézményi döntéssel szemben a fenntartóhoz fordultak. A családsegítő bevonásával esetmegbeszélést tartottak, ezen alkalmon a szakértői bizottság részéről is részt vett valaki. A megbeszélés nyomán megállapodtak a szakértői bizottsági felülvizsgálat szükségességéről. A szülő tájékoztatása szerint a tanulót 2016. szeptember 20-a óta az igazgató nem engedi be az iskolába, arra történő hivatkozással, hogy a felülvizsgálat megtörténtéig nem tudják vállalni a tanulót. A szülő panasza szerint a tanuló mindezek alapján tankötelezettségét iskola hiányában a megjelölt dátum óta nem tudja teljesíteni, továbbá a sajátos nevelési igényének megfelelő különleges bánásmód sem biztosított a számára. Továbbá a szülőnek nem adtak egyértelmű tájékoztatást arról, hogy a tanuló mulasztásait ki igazolja.

Az esetmegbeszélést követően a szülők ismételten megkeresték az iskola fenntartóját, aki nem utasította az igazgatót a tanuló fogadására, hanem szintén a szakértői vizsgálat szükségességét jelezte. A szülő tájékoztatása szerint a szakértői bizottságtól november második felére kapott időpontot.

Megkerestük az illetékes pedagógiai szakszolgálat vezetőjét, hogy a tényállás tisztázása érdekében közölje az üggyel kapcsolatos álláspontját. Kértük, hogy nyilatkozatában kiemelten tájékoztasson az alábbi kérdésekről. Általánosságban mit tudnak az említett ügyről, és mikor kaptak információt a tanulóval kapcsolatos konfliktusokról, intézményi nehézségekről. A tanuló vizsgálati eredményei alapján miképpen értékelik az intézmény által jelzetteket? Az intézményi kijelölés alapján a panasszal érintett intézményben rendelkezésre állnak a tanuló sajátos nevelési igényének megfelelő személyi és tárgyi feltételek, az iskola felkészült ezen nevelési-oktatási feladatok kezelésére. A szülőtől kapott információk szerint az iskola előzetesen is úgy nyilatkozott, hogy az állapota alapján tudják fogadni a tanulót. Ugyanakkor az intézményi álláspont szerint a tanulóval kapcsolatos problémákat nem tudják megoldani. Ezzel összefüggésben tájékoztatást kértünk arra vonatkozóan, hogy információik szerint az iskolában valóban adottak-e a tanuló állapotának megfelelő ellátás biztosításához szükséges személyi és tárgyi feltételek. Tekintettel a kialakult helyzetre - a tanuló jogainak védelme érdekében - a szakértői bizottság együttműködését kértük annak érdekében, hogy a tanuló állapotát egyértelműsítő szakértői vizsgálatra mielőbb sor kerüljön. Ezzel összefüggésben tájékoztatást kértünk a szakértői vizsgálat időpontjáról, a vizsgálati eredmények alapján tett megállapításaikról, szakértői javaslataikról, továbbá megoldási javaslatukat a kialakult konfliktusra, a tanuló megnyugtató intézményi elhelyezésére.

A főigazgató asszony megküldött tájékoztatása szerint az érintett tanuló ügyét kivizsgálta. A kapott információk szerint a gyermek ugyanazon napon újra elkezdett iskolába járni. Közben a szakértői bizottság soron kívüli vizsgálata folyt, melynek célja annak megállapítása volt, hogy az integrált ellátást biztosító jelenlegi intézmény e a legmegfelelőbb környezet a gyermek számára. Ennek megítélésére a bizottság pszichiátere folyamatosan, több napon keresztül megfigyelte a tanulót az osztályközösségben, konzultált a szülőkkel és a gyermek pedagógusaival. A szakértői bizottsági vizsgálatot követően a települési gyermekgyógyászati klinikán folytatódott a gyermek megfigyelése, ahol gyógyszereinek beállításával próbálták kontrollálni a gyermek viselkedési problémáit. A tájékoztatása szerint ennek lezárása után készítenek közös megoldási javaslatot és részletes tájékoztatást.  

A fenti tájékoztatást a szülő is megerősítette, valamint rendelkezésre bocsátotta a soron kívüli felülvizsgálat nyomán kiállított szakértői véleményt. Ennek megállapításai alapján kizárólagos iskolába járás mellett a tanuló iskolai nevelését-oktatását integrált iskolai környezetben nem javasolják. Mindezekre tekintettel a szakértői bizottság a tanuló sajátos nevelési igényének megfelelő nevelését-oktatását a szülő döntése és az iskola befogadóképessége alapján két intézményben látja megvalósíthatónak. A szakértői véleményben rögzítettek szerint a szülők az előzetes vizsgálati vélemény szakmai tartalmával, valamint az intézményes nevelésre vonatkozó javaslattal egyetértettek, elfogadták az új szakértői véleményben foglaltakat. Ennek megfelelően felvették a kapcsolatot az ott javasolt két intézmény közül az egyik iskolával, és 2016. november 18-tól már ott vannak jogviszonyban. Ezzel összefüggésben tájékoztattuk a szülőt arról, hogy ez esetben a szakértői bizottság felé jelzési kötelezettsége van, hiszen az intézményi kijelölést a szakértői bizottságnak kell rögzíteni.

A fentiekre tekintettel megállapítottuk, hogy az illetékességgel rendelkező szakszolgálat vezetője megtette a szükséges intézkedéseket a tanuló jelenlegi állapotának tisztázása érdekében. A panaszos tanuló tanulói jogviszonya a számára kijelölhető intézménnyel létrejött, a szakértői bizottsági információk szerint ez az intézmény rendelkezik a sajátos nevelési igényű tanuló ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, ilyen módon a szülő által sérelmezett helyzet orvoslást nyert. Mindezekre tekintettel az ügyet kezdeményezés megfogalmazása nélkül lezártuk. (704/2016/OJBIT, 495/2016/OJBIT)

A különleges bánásmódnak megfelelő ellátás megvalósulása, mint védendő jog érvényesülése érdekében a sajátos nevelési igényű gyermek iskolaváltása esetére is speciális rendelkezést ír elő a jogszabály. A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 20. § (3) bekezdése rögzíti, hogy ha a sajátos nevelési igényű tanuló iskolát kíván változtatni, szándékáról a tanuló szülőjének írásban tájékoztatnia kell a szakértői bizottságot. A szakértői bizottság, amennyiben az az iskola, amelybe a tanuló az átvételét, felvételét kéri, az adott sajátos nevelési igényre tekintettel szerepel az intézményi jegyzékben, a bejelentést tizenöt napon belül írásban tudomásul veszi, és szakértői véleményének az iskola kijelölésére és az iskolába történő beiratkozásra vonatkozó rendelkezéseit módosítja. Ha az iskola nem vagy nem az adott fogyatékosságra tekintettel szerepel az intézményi jegyzékben, a szakértői bizottság a tanuló - szükség szerinti - vizsgálata után új szakértői véleményt készít. A tanuló vizsgálata mellőzhető, ha a meglévő vizsgálati eredmények kiegészítésére nincs szükség. E rendelkezéseket alkalmazni kell az óvoda, a kollégium, a korai fejlesztés és gondozás vagy a fejlesztő nevelés feladataiban közreműködő intézmény változásakor is. Az e bekezdésben meghatározott intézkedéseket, ha a gyermek, tanuló vizsgálatára nincs szükség, a szakértői bizottság vezetője vagy az általa kijelölt szakértői bizottsági tag hajtja végre.

A szülő sajátos nevelési igényű gyermeke intézményváltásával kapcsolatban kérte hivatalunk segítségét, tájékoztatását. Tájékoztatása szerint a korábbi iskolában tapasztaltak miatt döntöttek az iskolaváltás mellett, azonban a jelenlegi intézményben csak próbatanulásra fogadták a tanulót, végleges elhelyezése még nem megoldott.

A beadványban foglaltakkal kapcsolatban tájékoztattuk a szülőt, hogy a gyermek, tanuló fogyatékosságának megfelelő intézmény kijelöléséről is a szakértői bizottság rendelkezik. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló csakis abba az intézménybe vehető fel, amely rendelkezik a köznevelési törvény 47. § (4) bekezdésében meghatározott, a speciális neveléshez, oktatáshoz szükséges feltételekkel. E védendő jog megvalósulása érdekében a sajátos nevelési igényű gyermek iskolaváltása esetére is a fent hivatkozott, a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 20. § (3) bekezdésében rögzített speciális rendelkezést írja elő a jogszabály, miszerint, ha a sajátos nevelési igényű tanuló iskolát kíván változtatni, szándékáról a tanuló szülőjének írásban tájékoztatnia kell a szakértői bizottságot, aki a fent hivatkozott rendelkezés szerint jár el a kijelölés kapcsán.

A fentiek alapján a gyermek, tanuló különleges gondozási igényének megfelelő nevelési-oktatási intézménnyel kapcsolatos információk az illetékes szakértői bizottságoknál elérhetőek. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásában részt vevő köznevelési intézményekre vonatkozó fenntartói adatszolgáltatásra tekintettel ezen információk kapcsán a szülő kérheti továbbá az illetékes tankerület segítségét. (107/2016/OJBIT)

Egy szülő azzal kapcsolatban kérte hivatalunk tájékoztatását, hogy mi a teendő, ha 15 éves magántanuló autista gyermeke a tanévben befejezi az általános iskolát, de nem tudják a továbbtanulást megoldani.

A beadványában foglaltakkal kapcsolatban tájékoztattuk a szülőt, hogy a szakértői bizottság a tanuló vizsgálata alapján kiállított szakértői véleményében rendelkezik - többek között - a tanuló tankötelezettségének teljesítésének módjáról, a sajátos nevelési igényének megfelelő intézmény kijelöléséről, továbbá a tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményekről, fejlesztési feladatokról, az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítésre, továbbá a szükséges szakemberre vonatkozó javaslatról.

A gyermek, tanuló fogyatékosságának megfelelő intézmény kijelöléséről is a szakértői bizottság rendelkezik. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló csakis abba az intézménybe vehető fel, amely rendelkezik a köznevelési törvény 47. § (4) bekezdésében meghatározott, a speciális neveléshez, oktatáshoz szükséges feltételekkel.

E védendő jog megvalósulása érdekében a sajátos nevelési igényű gyermek iskolaváltása esetére is speciális rendelkezést ír elő a jogszabály. A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 20. § (3) bekezdése rögzíti, hogy ha a sajátos nevelési igényű tanuló iskolát kíván változtatni, szándékáról a tanuló szülőjének írásban tájékoztatnia kell a szakértői bizottságot.

Mindezek alapján a gyermek, tanuló különleges gondozási igényének megfelelő nevelési-oktatási intézménnyel kapcsolatos információk az illetékes szakértői bizottságoknál elérhetőek. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásában részt vevő köznevelési intézményekre vonatkozó fenntartói adatszolgáltatásra tekintettel ezen információk kapcsán a szülő kérheti továbbá az illetékes tankerület segítségét.

Tájékoztattuk továbbá a szülőt, hogy a középfokú felvételi eljárás során a konkrét intézményre vonatkozó információkat - így sajátos nevelési igényű tanulókat fogadó intézmény esetében a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkezőre vonatkozó speciális elbírálási szabályokat - a középfokú iskola felvételi tájékoztatója tartalmazza. Javasoltuk ezzel összefüggésben a középfokú felvételi eljárás lebonyolításáért felelős Oktatási Hivatal honlapján ( www.oh.gov.hu ) található kapcsolódó információk tanulmányozását. (106/2016/OJBIT, 207/2016/OJBIT)

A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat útján is biztosítható. Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat megszervezése és működtetése az állami intézményfenntartó központ feladata.

Egy szülő sajátos nevelési igényű gyermeke óvodai ügyében kérte hivatalunk segítségét. Tájékoztatása szerint a gyermek számára kijelölt intézményben a szükséges fejlesztést utazó gyógypedagógusi hálózat útján valósítják meg. Az ellátás azonban esetleges, ilyen módon nem teljesülnek a szakértői véleményben tett fejlesztési javaslatok.

Tájékoztattuk a szülőt, hogy a köznevelési törvény 47. § (10) bekezdése kimondja, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi hálózat útján is biztosítható. Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat feladata a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban történő óvodai nevelését, tanuló iskolai nevelés-oktatását végző nevelési-oktatási intézmények számára a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember biztosítása, amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a 47. §-ában meghatározottak szerint alkalmazandó gyógypedagógus, konduktor szakképzettségű szakemberrel nem rendelkezik. A köznevelési törvény értelmező rendelkezése szerint utazó gyógypedagógus, utazó konduktor: az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat által foglalkoztatott gyógypedagógus, konduktor, aki az e törvényben meghatározott tevékenységét rendszeresen munkáltatója feladatellátási helyén kívül végzi. Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat megszervezése és működtetése az állami intézményfenntartó központ feladata.

Tájékoztattuk a szülőt, hogy az általa jelzettekkel kapcsolatban hivatalunknak lehetősége van eljárást indítani. Azt azonban, hogy az érintett oktatási jogai sérültek-e a beadványban sérelmezettek miatt, csak vizsgálatunk lefolytatása után áll módunkban eldönteni. Az ügyben azonban akkor indíthatjuk meg a vizsgálatot, ha az előterjesztett jogorvoslati kérelmére kedvezőtlen választ kap, vagy nem kap érdemi feleletet. (630/2016/OJBIT)

A szülő és a szakértői bizottság együttműködése hatékonyan segítheti a tanuló fejlődését és felzárkózását. A szakértői bizottság vizsgálatának megindítása alapesetben a szülő kérésére, illetve egyetértésével indul. Az eljárás megindítása a szakértői bizottságként eljáró azon feladatellátási helyénél kérhető vagy kezdeményezhető, amelynek működési körzetében a gyermek, tanuló lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy amelynek működési körzetében a gyermek, tanuló intézményes ellátásban részesül. A mozgásszervi fogyatékosság, az érzékszervi fogyatékosság, valamint a beszédfogyatékosság megállapítására vagy kizárására irányuló vizsgálat közvetlenül is kérhető, illetve kezdeményezhető az országos szakértői bizottságnál. Ha a gyermek óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban részesül, az óvoda, az iskola köteles közreműködni vizsgálat iránti kérelem elkészítésében. A kérelem nyomtatványát a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 1. számú melléklete rögzíti.

Másik esetkör, ha a nevelési-oktatási intézmény vagy a gyermekjóléti, a gyermekvédelmi, a szociális intézmény, valamint a gyámhatóság megítélése szerint a gyermek, tanuló szakértői vizsgálata szükséges, akkor az indok közlésével javasolja a szülőnek a szakértői vizsgálaton való megjelenést és részvételt. A szülő egyetértése esetén óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban részesülő gyermek esetén a nevelési-oktatási intézmény gondoskodik arról, - gyermekjóléti, a gyermekvédelmi, a szociális intézmény, valamint a gyámhatóság közreműködik abban - hogy a vizsgálati kérelem tíz napon belül kiállításra kerüljön, illetve a javaslattétellel egyidejűleg köteles a szülőt tájékoztatni a vizsgálatok eredményeinek lehetséges következményeiről, a szülőnek a vizsgálattal és annak megállapításaival kapcsolatos jogairól.

A szülő egyetértésének szükségessége alól kivételt tesz a köznevelési törvény 47. § (6) bekezdése, miszerint a gyermek, tanuló érdekében a járási hivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. A járási hivatal döntése elleni fellebbezést a kormányhivatal bírálja el. Ha a szülő a járási hivatal felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a járási hivatal a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti. (501/2016/OJBIT)

Ahhoz, hogy a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló megkapja az állapotának megfelelő segítséget, elengedhetetlenül szükséges a szakértői vizsgálaton való megjelenés mellett, hogy a gyermek, tanuló esetében a szakértői bizottság vizsgálata alapján tett szakértői javaslatok megvalósuljanak.

A gyermek, tanuló a szakértői véleményben foglaltak szerinti ellátására akkor kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal a kiskorú tanuló esetén a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló egyetért.

Egy szülő azzal kapcsolatban élt panasszal, hogy a gyermeke számára a pedagógiai szakszolgálat által kiállított szakértői véleményt az iskola nem akarja elfogadni, nem biztosítja a tanuló számára az abban foglalt javaslatokat. A szülő kérte hivatalunk állásfoglalását azzal kapcsolatban, hogy az intézmény köteles-e a szakvéleményben leírtakat végrehajtani, vagy az csak egy javaslat, amit az iskola igazgatója felülbírálhat.

Tájékoztattuk a panaszos szülőt, hogy a különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A szakértői bizottságoknak kettős szerepük van. Egyrészt a konkrét ellátásokra való jogosultság ezen pedagógiai szakszolgálatok által készített szakértői vélemény kibocsátásával keletkezik, vagyis a szakértői vélemény nélkül a tanuló nem tarthat igényt a különleges szolgáltatásokra. Másrészt a speciális szakértelem, és az általuk hozzáférhető információk birtokában javaslatot tesznek azokra a konkrét ellátásokra, amik a gyermek, tanuló fejlődését szolgálják. A vizsgálat legfőbb célja, hogy megállapítsa vagy kizárja, hogy a tanuló valamely fogyatékosságban szenved, illetve, hogy a tanuló fejlődése szempontjából legmegfelelőbb oktatási módra javaslatot fogalmazzon meg. Emellett a szakértői javaslat számos más pontban orientálja a szülőt, a pedagógust és az intézményvezetőt, amikor állást foglal olyan kérdésekben, mint az alkalmazandó pedagógiai módszerek, bizonyos tantárgyak, tantárgyrészek esetében az értékelés és minősítés alóli mentesítés vagy a magántanulói jogviszony. A szakértői bizottság a vonatkozó eljárási szabályok betartásával jogi hatással és kötelező erővel bíró szakértői véleményt bocsáthat ki.

Ahhoz azonban, hogy a tanuló a jogszabályban meghatározott speciális lehetőségeket (így a fejlesztések, az értékelés és minősítés alóli mentesítés, illetve további többletkedvezmények köre) igénybe vehesse, a szakértői vélemény, illetve ez irányú szakértői javaslat nélkülözhetetlen.

A szülő által beadványához csatolt megyei pedagógiai szakszolgálat illetékes tagintézménye által kiállított szakértői vélemény alapján a tanuló tanulási nehézséggel küzd, erre tekintettel különleges gondozást igényel. A tanuló vizsgálata alapján megfogalmazott javaslatok között a szakértői bizottság - többek között - rendelkezik matematika tantárgy tekintetében, továbbá a fizika és kémia tantárgyak számolási tantárgyrészeiből az értékelés és minősítés alóli mentesítésről. Heti 2 óra fejlesztő foglalkozásról szóló rendelkezés mellett a szakértői vélemény további kedvezményeket rögzít a tanulmányok alatti vizsgák, illetve az érettségi szempontjából.

Amennyiben a szakértői vélemény a tanuló vonatkozásában értékelés és minősítés alóli mentesítésre, illetve egyéb kedvezmények biztosítására tesz javaslatot, ezeket a tanuló számára biztosítani kell. A tanulóval kapcsolatos döntések meghozatalakor az igazgatónak a szakértői vélemény javaslati részében foglaltakra figyelemmel kell lennie, ezzel összefüggésben mérlegelési jogköre nincs.

Mindez joghatásaiban azt eredményezi, hogy amennyiben a tanuló állapotához igazodóan a szakértői vélemény valamely tantárgy tekintetében értékelés és minősítés alóli mentesítésről rendelkezik, akkor ezen javaslatra tekintettel a tanuló az adott tantárgy tekintetében nem osztályozható és ebből következően évfolyamismétlésre sem kötelezhető.

A szakértői véleményben foglaltak végrehajtására akkor kerülhet sor, ha a szülő az abban foglaltakat elfogadja, és nem kezdeményezi a vélemény felülvizsgálatát. Ebben az esetben a szakértői véleményben foglaltak mind a szülő, tanuló, mind az érintett nevelési-oktatási intézmény vonatkozásában kötelezővé válnak.

A fentieket összegezve, az intézményvezetőnek a végleges, szülők által elfogadott szakértői vélemény alapján kell a tanuló számára a szakértői vélemény által rögzített javaslatokat, kedvezményeket biztosítani. Az ezzel kapcsolatos döntés meghozatala nem az adott tanévre szól, a szakértői vélemény érvényessége ugyanis a tanuló nappali rendszerű oktatásban való részvétele idejére, a tanuló következő szakértői bizottság általi felülvizsgálatáig fennáll.

A nevelési-oktatási tevékenység folytatására vonatkozó szabályok megszegése kapcsán a Szabálysértési törvény 248. § (2) bekezdés c) pontja rögzíti, hogy aki a pedagógiai szakszolgálatra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően készített szakvéleményben foglaltakat szándékosan figyelmen kívül hagyja, szabálysértést követ el. Ezen eljárás tekintetében a területileg illetékes járási hivatal rendelkezik hatáskörrel.

Tájékoztattuk a szülőt, hogy amennyiben az iskola nem teljesíti a szakértői véleményben foglaltakat, ez esetben lehetőségük van jogorvoslattal élni az iskola fenntartójánál.

A szülő által jelzettekkel kapcsolatban hivatalunknak is lehetősége van eljárást indítani. Azt azonban, hogy az érintett oktatási jogaik sérültek-e a beadványban sérelmezettek miatt, csak vizsgálatunk lefolytatása után áll módunkban eldönteni, melyek feltétele, hogy az érintett a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőséget kimerítse. (216/2016/OJBIT)

Egy szülő panasszal élt hivatalunknál és állásfoglalásunkat kérte, mivel gyermeke kapcsán a pedagógiai szakszolgálat által kiállított szakértői véleményt az iskola nem akarta elfogadni. A beadványozó elmondása szerint az iskola a szakértői vélemény érvénytelenségére hivatkozva nem biztosítja a tanuló számára az abban foglalt értékelés és minősítés alóli mentesítést, egyéb kedvezményeket. A kapcsolódó jogszabályi rendelkezéseken túl tájékoztattuk a szülőt, hogy amennyiben a szakértői vélemény a tanuló vonatkozásában értékelés és minősítés alóli mentesítésre, illetve egyéb kedvezmények biztosítására tesz javaslatot, ezeket a tanuló számára biztosítani kell. A tanulóval kapcsolatos döntések meghozatalakor az igazgatónak a szakértői vélemény javaslati részében foglaltakra figyelemmel kell lennie, ezzel összefüggésben mérlegelési jogköre nincs.

Mindez joghatásaiban azt eredményezi, hogy amennyiben a tanuló állapotához igazodóan a szakértői vélemény valamely tantárgy tekintetében értékelés és minősítés alóli mentesítésről rendelkezik, akkor ezen javaslatra tekintettel a tanuló az adott tantárgy tekintetében nem osztályozható, és ebből következően évfolyamismétlésre sem kötelezhető.

A szakértői véleményben foglaltak végrehajtására akkor kerülhet sor, ha a szülő az abban foglaltakat elfogadja, és nem kezdeményezi a vélemény felülvizsgálatát. Ebben az esetben a szakértői véleményben foglaltak mind a szülő, tanuló, mind az érintett nevelési-oktatási intézmény vonatkozásában kötelezővé válnak.

A fentieket összegezve, az intézményvezetőnek a végleges, szülők által elfogadott szakértői vélemény alapján kell a tanuló számára a szakértői vélemény által rögzített javaslatokat, kedvezményeket biztosítani. Az ezzel kapcsolatos döntés meghozatala nem az adott tanévre szól, a szakértői vélemény érvényessége ugyanis a tanuló nappali rendszerű oktatásban való részvétele idejére, a tanuló következő szakértői bizottság általi felülvizsgálatáig fennáll. A fentiek mellett tájékoztattuk a szülőt a jogorvoslati lehetőségekről, valamint hivatalunk eljárásáról és feltételeiről. (667/2016/OJBIT)

Amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal a szülő, a tanuló nem ért egyet, a szakértői bizottság köteles erről a tényről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalt tájékoztatni. A szülő vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló közvetlenül is eljárást indíthat a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnál a szakértői vélemény felülvizsgálatát kezdeményezve. Szülőnek vagy nagykorú tanuló esetén a tanulónak a szakértői véleményben foglaltakkal kapcsolatos egyetértését vagy egyet nem értését írásban kell közölnie. Amennyiben a szülő, vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló a szakértői vélemény kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot és nem indítja meg a felülvizsgálati eljárást, az egyetértését megadottnak kell tekinteni.

Egy szülő azért élt panasszal hivatalunknál, mert az elhúzódó szakértői felülvizsgálat következményeként lányának egy éve nincs kijelölt iskolája. Tájékoztatása szerint nem fogadta el a gyermeke számára a szakértői véleményben kijelölt intézményt, mivel szeretné, hogy a helyi iskolába járhasson, ahol speciális tanterv szerint, integráltan tanulhatna. A szülő elmondása szerint azóta több felülvizsgálaton vettek részt, volt, ahol azt állapították meg, hogy gyermeke enyhe értelmi fogyatékos, volt ahol azt, hogy epilepsziás, a panaszos szerint azért, mert a bánásmódból fakadóan a vizsgálati szituációkban lánya szorongott, nehezen kommunikált, ami eleve a vizsgálat akadályát képezte, és téves következtetésekhez vezetett.

A szülő által rendelkezésre bocsátott dokumentumokat, információkat megvizsgáltuk, és ennek nyomán az alábbi tájékoztatást adtuk.

A köznevelési törvény által bevezetett fogalomhasználat szerint a kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló fogalmán belül különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanulónak minősül mind a sajátos nevelési igényű, mind a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló.

A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A szakértői bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra, a szükséges szakemberre és annak feladataira. A szakértői bizottsági tevékenységre vonatkozó hatályos részletszabályokat a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet tartalmazza.

A gyermek sajátos nevelési igényének megfelelő intézmény kijelölése is az illetékes szakértői bizottság hatáskörébe tartozik. A szakértői bizottság a fenntartói adatszolgáltatási kötelezettség alapján összeállított, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásában részt vevő köznevelési intézmények jegyzéke alapján tájékoztatja a szülőt azokról a lehetőségekről, amelyek alapján sajátos nevelési igényű gyermeke a korai fejlesztésben és gondozásban, az óvodai nevelésben, a fejlesztő nevelésben részt vehet, tankötelezettségének eleget tehet. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt a szülő választja ki a szakértői bizottság által javasolt intézmények közül.

A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló csakis abba az intézménybe vehető fel, amely rendelkezik a köznevelési törvény 47. § (4) bekezdésében meghatározott, a speciális neveléshez, oktatáshoz szükséges feltételekkel.

A sajátos nevelési igényhez igazodó különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani a gyermek, tanuló számára. Annak érdekében, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló megkapja az állapotának megfelelő pedagógiai és rehabilitációs célú segítséget, elengedhetetlenül szükséges, hogy a gyermek megjelenjen a szakértői bizottság vizsgálatán, valamint hogy a szakértői bizottság által hozott szakértői javaslatok megvalósuljanak.

A gyermek, tanuló ellátására a szakértői véleményben foglaltak szerint akkor kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal a kiskorú tanuló esetén a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló egyetért, ebben az esetben a szakértői véleményben foglaltak mind a szülő, a gyermek, tanuló, mind pedig az abban kijelölt intézmény vonatkozásában kötelezővé válnak. Amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal a szülő, a tanuló nem ért egyet, a szakértői bizottság köteles erről a tényről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalt tájékoztatni.

A szülő, vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló közvetlenül is eljárást indíthat a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnál a szakértői vélemény felülvizsgálatát kezdeményezve. Szülőnek vagy nagykorú tanuló esetén a tanulónak a szakértői véleményben foglaltakkal kapcsolatos egyetértését vagy egyet nem értését írásban kell közölnie.

A szakértői véleményt - a vizsgálat lezárását követő huszonegy napon belül - kézbesíteni kell a szülőnek. A szülőnek - a kézhezvételétől számítva - tizenöt nap áll rendelkezésre a szakértői vélemény felülvizsgálatának kezdeményezésére. A kézbesítés történhet postai úton, személyesen vagy kézbesítő útján. A kézbesítés napja az a nap, amelyen a szakértői véleménynek a szülő általi átvétele megtörtént. Amennyiben a szülő, vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló a szakértői vélemény kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot és nem indítja meg a szakértői vélemény felülvizsgálatára irányuló eljárást, az egyetértését megadottnak kell tekinteni.

Amennyiben a szülő nem ért egyet a szakértői véleményben foglaltakkal, illetve a szakértői bizottság eljárásával, ez esetben tehát a jogszabályban rögzítettek szerint kezdeményezheti a szakértői vélemény felülvizsgálatát. Az illetékes járási hivatal közigazgatási hatósági eljárás keretében hoz döntést a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség, vagy a sajátos nevelési igény megállapításával, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal összefüggésben. Az eljárásra az a járási hivatal illetékes, akinek a működési területén a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában, vagy ha az nem állapítható meg, a gyermek, tanuló tartózkodási helye található.

A járási hivatal eljárásában szakértőként - a járási hivatal kirendelése alapján - az a szakértői bizottság jár el, amely az eljárásban érintett szakértői véleményt kiállította. Az eljárásban szakértőként nem vehet részt az a szakértő, aki a korábbi eljárásban a szakértői bizottság részéről az eljárásban érintett szakértői vélemény elkészítésben részt vett. A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 41. § (6) bekezdése szerint azonban a járási hivatal határozata ellen benyújtott fellebbezés alapján induló eljárásban - a kormányhivatal kirendelésére - szakértőként a Szakmai Szolgáltató Intézmény jár el.

Tájékoztattuk a szülőt, hogy a köznevelési törvény 47. § (6) bekezdése szerint a gyermek, tanuló érdekében a járási hivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. A járási hivatal döntése elleni fellebbezést a kormányhivatal bírálja el. Ha a szülő a járási hivatal felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a járási hivatal a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti.

A fentieket összegezve tehát a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos feladatok meghatározása szakértői kérdés, amelynek megítéléséhez a szakértői bizottságok rendelkeznek megfelelő kompetenciával, illetve hatáskörrel. A szakértői bizottságok által tett javaslatokat a gyermek, tanuló vizsgálata alapozza meg, a szakértői bizottságok ennek figyelembe vételével, valamint az intézményrendszerrel kapcsolatban rendelkezésükre álló információkra, lehetőségekre tekintettel rendelkeznek a gyermek, tanuló különleges bánásmód keretében történő ellátásáról.

A rendelkezésre álló információk szerint a panaszos szülő nem értett egyet a szakértői véleményben foglalt intézményi kijelölés módjával, ezért kezdeményezte a szakértői vélemény felülvizsgálatát. A szülő által vitatott kérdés eldöntése ezen eljárás keretében történik, ezért az eljárás lezárását mindenképpen szükséges bevárni. (653/2016/OJBIT, 501/2016/OJBIT, 150/2016/OJBIT, 326/2016/OJBIT)

Amennyiben az érintett gyermek, tanuló esetében valamely körülmény, akár állapotváltozás indokolná a szakértői vélemény felülvizsgálatát, ez esetben a következő rendelkezések az irányadóak. A szakértői véleményben foglaltak felülvizsgálatával kapcsolatban a korábban hivatkozott 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 23. § (1) bekezdése rögzíti , hogy a szülő a felülvizsgálati eljárást bármikor kezdeményezheti azzal a megkötéssel, hogy a szakértői bizottság a szülő kérelmére akkor köteles lefolytatni a felülvizsgálati eljárást, ha a hivatalból történő felülvizsgálat óta több mint hat hónap telt el, és a soron következő, hivatalból történő felülvizsgálat időpontjáig több mint hat hónap van hátra. Ugyanezen § (3) bekezdés c) pontja szerint a szülő kérésére indított eljárásban teljes körű vizsgálati eljárást kell lefolytatni, feltéve, hogy az utolsó teljes körű vizsgálat óta több mint két év telt el.

A gyermek nevelését, oktatását ellátó iskola, a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 23. § (4) bekezdése szerint, a felülvizsgálati eljárást - tanévenként legfeljebb egy alkalommal - bármikor kezdeményezheti, amelyről - a felülvizsgálat szükségességének indokolásával - a szülőt tájékoztatni köteles.

A szülő azért fordult hivatalunkhoz segítségért, mert gyermeke pszichológiai állapota a kapott kezelés ellenére folyamatosan romlik, mivel megítélése szerint nem kapja meg a számára szükséges mennyiségű kezelést. Elmondása szerint sem a nevelési tanácsadóban, sem a családsegítőben, sem a helyi kórházban nem tudnak megfelelő mennyiségű kezelést nyújtani, a városukban nincs iskolapszichológus sem. A szülő arról tájékoztatott, hogy fia heti kezelésre szorulna, de ilyen körülmények között jó esetben is csak havonta látja pszichológus, állapota pedig folyamatosan romlik.

Beadványban foglaltakat megvizsgálva a következőkről tájékoztattuk a panaszos szülőt a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján.

A köznevelési törvény által bevezetett fogalomhasználat szerint a kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló fogalmán belül különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanulónak minősül mind a sajátos nevelési igényű, mind a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló.

A különleges bánásmódot igénylő tanuló iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatos feladatokról, a szükséges fejlesztésekről a szakértői vizsgálat nyomán kiállított szakértői véleményben kell rendelkezni. A köznevelés rendszerében ezen pedagógiai szakszolgálat által - az irányadó szabályok betartásával - kiállított szakértői vélemény jogi hatással és kötelező erővel bír, mind a gyermek, tanuló, mind pedig a nevelést, oktatást megvalósító intézmény (a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esetében: kijelölt intézmény) tekintetében.

Mindezek alapján tehát a gyermek nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményekről, fejlesztési feladatokról a szakértői bizottságnak kell rendelkeznie a gyermek, tanuló vizsgálata alapján kiállított szakértői véleményben. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani az érintett tanuló számára. A különleges szolgáltatásokra szakértői bizottsági javaslat nélkül a tanuló nem tarthat igényt.

A szülő által rendelkezésre bocsátott szakértői vélemény többek között rögzíti, hogy a tanuló kapcsán a megkezdett pszichológiai terápia folytatása diagnózisa miatt továbbra is indokolt.

A nevelési-oktatási intézményekben teljesülő óvoda- és iskolapszichológiai feladatok megvalósításáról a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 132. § (1)-(8) bekezdései rendelkeznek. Az iskolapszichológusi kötelező létszámot a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 35. § (5) bekezdése szerint az iskola tanulólétszáma alapján kell meghatározni oly módon, hogy 500 tanulónként egy, a teljes munkaidő ötven százalékában foglalkoztatott iskolapszichológust kell alkalmazni.

A fentiek ismeretében amennyiben a szülő megítélése szerint nem teljesülnek a szakértői véleményben foglalt rendelkezések, úgy lehetősége van jogorvoslattal élni a panasszal érintett intézmény fenntartójánál (állami fenntartású iskola esetében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ területi szervénél, az illetékes tankerület igazgatójánál). Az érintett panaszos a fenntartói jogorvoslat kimerítését követően kérheti hivatalunk vizsgálatát.

Amennyiben azonban a gyermek, tanuló esetében valamely körülmény, akár állapotváltozás indokolná a szakértői vélemény felülvizsgálatát, ez esetben a következő rendelkezések az irányadóak. A szakértői véleményben foglaltak felülvizsgálatára vonatkozóan a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 23. § (1) bekezdése rögzíti , hogy a szülő a felülvizsgálati eljárást bármikor kezdeményezheti azzal a megkötéssel, hogy a szakértői bizottság a szülő kérelmére akkor köteles lefolytatni a felülvizsgálati eljárást, ha a hivatalból történő felülvizsgálat óta több mint hat hónap telt el, és a soron következő, hivatalból történő felülvizsgálat időpontjáig több mint hat hónap van hátra. Ugyanezen § (3) bekezdés c) pontja szerint a szülő kérésére indított eljárásban teljes körű vizsgálati eljárást kell lefolytatni, feltéve, hogy az utolsó teljes körű vizsgálat óta több mint két év telt el.

Amennyiben a gyermek állapotváltozása indokolja, ez esetben a szülő a fentiek figyelembevételével kezdeményezheti a szakértői vélemény felülvizsgálatát az állapotnak megfelelő javaslatok rögzítése érdekében. A köznevelés rendszerén túli gyermek- és ifjúságpszichiátriai ellátás az egészségügyi ellátórendszer körébe tartozik, ennek igénybevételéről a tanuló gyermekorvosánál érdeklődhetnek. (394/2016/OJBIT)

A hozzánk forduló szülők sok esetben azzal kapcsolatban éltek panasszal, hogy az iskola, illetve a pedagógusok nem veszik figyelembe a szakértői véleményben foglalt javaslatokat, ilyen módon az előírt fejlesztések mellett a kedvezmények sem biztosítottak a tanulók számára. (307/2016/OJBIT)

Egy szülő azzal kapcsolatban élt panasszal, hogy diszkalkuliás gyermeke számára nem elérhető a fejlesztéséhez szükséges speciális oktatás. A szülő sérelmezte, hogy az előző évben arra hivatkozva nem kapta meg gyermeke a speciális oktatást, hogy diszkalkuliája csak a tanév közben derült ki, és az iskolának nem volt módja felkészülni rá, ezzel szemben az iskola az új tanévre sem szervezte meg azt, és a szülő elmondása szerint nem szaktanárral tervezi megoldani.

A köznevelési törvény által bevezetett fogalomhasználat szerint különleges bánásmódot igénylő gyermeknek, tanulónak minősül mind a sajátos nevelési igényű, mind a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A szakértői bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra, a szükséges szakemberre és annak feladataira. A szakértői vélemény előírásai mind a szülőre, mint a köznevelési intézményre kötelezőek.

Tájékoztattuk a szülőt, hogy amennyiben mindezek alapján úgy érzi, hogy gyermekével kapcsolatban jogsértően járt el az intézmény, úgy lehetősége van jogorvoslattal élni. Jogorvoslat igénybevétele esetén tehát az érintettnek panaszával az intézmény fenntartójához (állami fenntartású iskola esetében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ területi szervéhez, az illetékes tankerület igazgatójához) kell fordulnia. Tájékoztattuk továbbá a szülőt hivatalunk eljárásáról, annak feltételeiről. Az ügyben akkor indíthatunk vizsgálatot, ha a panasszal érintett az intézmény fenntartójánál előterjesztett kérelmére kedvezőtlen választ kap, vagy nem kap érdemi feleletet. (622/2016/OJBIT)

Egy szülő azért kérte hivatalunk segítségét, mert sajátos nevelési igényű gyermekének matematika- és történelemtanára a panaszos többszöri kérése ellenére sem veszik figyelembe a gyermeke szakértői véleményében foglaltakat, sem az oktatás, sem a számonkérés során. A szülő elmondása szerint, minthogy gyermeke nem kapta meg a kellő segítséget, átlaga nagyon leromlott, így jelentős hátrányt fog szenvedni a középiskolai felvételik során.

A panaszban foglaltak vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy a jelzettek felvetik az oktatási jogok sérelmének gyanúját, mellyel kapcsolatban eljárhatunk, a sérelmezett helyzet jogi minősítésére azonban csak vizsgálat keretében van mód. Az eljárás feltétele azonban, hogy az érintett - a bírósági eljárás kivételével - kimerítse a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket. (175/2016/OJBIT)

Az esetek többségében a szülők azt sérelmezték, hogy az oktatás során a pedagógusok nem veszik figyelembe az értékelés és minősítés alóli mentesítésre irányuló javaslatot, amely problémakör mind a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, mind a sajátos nevelési igényű tanulók esetében is hangsúlyosan felmerült. E kérdéskör jogi szabályozását mindkét érintett csoport tekintetében a következő rendelkezések rögzítik.

A köznevelési törvény 56. § (1) bekezdése szerint a tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti

a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő,

b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.

Az érettségi vizsgán az (1) bekezdés b) pont szerinti tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat. Az érettségi vizsgára vonatkozó kapcsolódó részletszabályokat az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (továbbiakban: érettségi rendelet) rendezi. (157/2016/OJBIT)

Egy, a hallássérültek foglalkoztatását segítő alapítvány képviselője az érettségi kapcsán igénybe vehető mentesítésekkel, kedvezményekkel kapcsolatban kérte hivatalunk állásfoglalását. (373/2016/OJBIT)

Egy szülő azzal kapcsolatban kérte hivatalunk tájékoztatását, hogy kifejezett kérésére lehetséges-e, hogy gyermekével szemben ne alkalmazzák a szakértői vélemény alapján megállapított mentesítést idegen nyelvből való minősítés alól. A szülő kifejtette, hogy ezt azért tartaná fontosnak, mert ha gyermeke nem rendelkezik év végi osztályzatokkal a tárgyból, akkor nem lesz módja érettségi vizsgát tenni belőle.

Tájékoztattuk, hogy a köznevelés kiemelt feladataként rögzíti az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztést, továbbá a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevételét, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítését, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtését.

E kiemelt feladatkörben a köznevelési törvény többek között a kötelező tanórai foglalkozás alóli felmentések , illetve az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből való mentesítések rendszerével biztosítja a sajátos nevelési igényű tanulóknak, és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekeknek, tanulóknak, hogy tudásukat képességeiknek megfelelően értékelhessék.

A köznevelési törvény 56. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti

a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő,

b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.

(2) Az érettségi vizsgán az (1) bekezdés b) pont szerinti tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat.

Amennyiben a szakértői vélemény a tanuló vonatkozásában értékelés és minősítés alóli mentesítésre, illetve egyéb kedvezmények biztosítására tesz javaslatot, ezeket a tanuló számára biztosítani kell. A tanulóval kapcsolatos döntések meghozatalakor az igazgatónak a szakértői vélemény javaslati részében foglaltakra figyelemmel kell lennie, ezzel összefüggésben mérlegelési jogköre nincs. Az ezzel kapcsolatos döntés meghozatala nem az adott tanévre szól, a szakértői vélemény érvényessége ugyanis a tanuló nappali rendszerű oktatásban való részvétele idejére, a tanuló következő szakértői bizottság általi felülvizsgálatáig fennáll.

Mindez joghatásaiban azt eredményezi, hogy amennyiben a tanuló állapotához igazodóan a szakértői vélemény valamely tantárgy tekintetében értékelés és minősítés alóli mentesítésről rendelkezik, akkor ezen javaslatra tekintettel a tanuló az adott tantárgy tekintetében nem osztályozható és ebből következően évfolyamismétlésre sem kötelezhető.

A szakértői véleményben foglaltak végrehajtására akkor kerülhet sor, ha a szülő az abban foglaltakat elfogadja, és nem kezdeményezi a vélemény felülvizsgálatát. Ebben az esetben a szakértői véleményben foglaltak mind a szülő, tanuló, mind az érintett nevelési-oktatási intézmény vonatkozásában kötelezővé válnak.

Az érettségi vizsga tekintetében a fent hivatkozott rendelkezés egyértelműen kimondja a tanuló számára biztosított választási lehetőséget, miszerint abban az esetben, ha a tanulót szakértői vélemény alapján mentesítették egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól, akkor az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat. Ennek a rendelkezésnek a kiegészítése található meg az érettségi rendelet 6. § (7) bekezdésében, miszerint ha a vizsgázót - a köznevelési törvény 56. § (1) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból középiskolában - mentesítették az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés, minősítés alól, akkor az adott tantárgy helyett a vizsgázó egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát. A vizsgázó részére - a szakértői bizottság szakvéleménye alapján - kérelmére engedélyezni kell az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását, és biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt.

Az érettségi vizsgára történő jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lappal történhet. A vizsgára jelentkezőnek a jelentkezési lapon kell feltüntetnie azt is, ha élni kíván a fent érettségi rendelet 6. § (7) bekezdésében meghatározott jogával. A vizsgára való jelentkezés elfogadásáról az igazgató dönt. A jelentkezés elfogadásakor dönteni kell a 6. § (7) bekezdésében meghatározottak alapján benyújtott kérelemről is.

Az érettségi során alkalmazandó, a vizsgázó kérelmére az érettségi rendelet 6. § (7) bekezdésében alapján biztosítandó kedvezményekre vonatkozó részletszabályokról ugyanezen Korm. rendelet 20. § (7) bekezdése (írásbeli vizsga), továbbá a 37. § (1)-(3) bekezdése és a 41. § (2) bekezdése (szóbeli vizsga) rendelkezik. A gyakorlati vizsga tekintetében ezen rendelet 31. § (5) bekezdése tartalmaz előírásokat.

A fentieket összegezve, az intézményvezetőnek a végleges, szülők által elfogadott szakértői vélemény alapján kell a tanuló számára a szakértői vélemény által rögzített javaslatokat, kedvezményeket biztosítani.

A nevelési-oktatási tevékenység folytatására vonatkozó szabályok megszegése kapcsán a Szabálysértési törvény 248. § (2) bekezdés c) pontja rögzíti, hogy aki a pedagógiai szakszolgálatra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően készített szakvéleményben foglaltakat szándékosan figyelmen kívül hagyja, szabálysértést követ el. Ezen eljárás tekintetében a területileg illetékes járási hivatal rendelkezik hatáskörrel.

Összegezve tehát a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos feladatok meghatározása szakértői kérdés, amelynek megítéléséhez a szakértői bizottságok rendelkeznek megfelelő kompetenciával, illetve hatáskörrel. A szakértői bizottságok által tett javaslatokat a gyermek, tanuló vizsgálata alapozza meg, a szakértői bizottságok ennek figyelembe vételével, valamint az intézményrendszerrel kapcsolatban rendelkezésükre álló információkra, lehetőségekre tekintettel rendelkeznek a gyermek, tanuló különleges bánásmód keretében történő ellátásáról. Amennyiben a gyermek állapotváltozása indokolja, ez esetben az érintett kezdeményezheti a szakértői vélemény felülvizsgálatát az állapotnak megfelelő javaslatok rögzítése érdekében. (715/2016/OJBIT)

Az egyéb többletkedvezmények kapcsán a köznevelési törvény 51. § (5) bekezdése rögzíti, hogy a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló részére a felvételi vizsgán indokolt esetben biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli vagy szóbeli felmérésen biztosítani kell az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket, a vizsga szervezésével alkalmazkodni kell az adottságaihoz. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 26-45. §-a határozza meg a középfokú iskolákba történő jelentkezés rendjét és a felvételi eljárás szabályait, ezen belül a kedvezmények érvényesítésére vonatkozó rendelkezéseket. A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos részletszabályokat ugyanezen rendelet 65-72. §-ai rendezik.

Egy szülő azért élt panasszal hivatalunknál, mert sajátos nevelési igényű gyermeke értékelésekor a fizikatanára nem vette figyelembe a szakértői véleményben foglaltakat. A szülő előadta, hogy a szakértői véleményben javaslatként jelenik meg, hogy a gyermek a számolást, matematikai készséget igénylő tanórai feladathoz vagy dolgozathoz kapjon több felkészülési időt társainál; legyen számára biztosítva a számológép használata, illetve hogy a matematikai készséget igénylő tanórán vegyék figyelembe a gyermek matematika tantárgy értékelés, minősítés alóli mentesítését és ennek megfelelően számonkérése elméleti tudásának értékelésével történjen. A szülő elmondása szerint gyermeke fizikaoktatása során ezek nem érvényesülnek, a gyermek nem kap több időt a készülésre vagy kevesebb feladatot, csak amikor a társai számolási feladatokat végeznek, akkor ő elméleti feladatot old meg.

A szülői panaszban foglaltakra tekintettel tájékoztattuk a beadványozót a kapcsolódó jogszabályi rendelkezésekről, valamint arról, hogy amennyiben úgy érzi, hogy az iskola nem teljesíti a szakértői véleményben foglaltakat lehetősége van jogorvoslattal élni az iskola fenntartójánál. (350/2016/OJBIT)

Ahhoz azonban, hogy a tanuló ezeket a speciális lehetőségeket igénybe vehesse, a szakértői vélemény, illetve ezirányú szakértői javaslat nélkülözhetetlen. Amennyiben a szakértői vélemény a tanuló vonatkozásában értékelés és minősítés alóli mentesítésre, illetve egyéb kedvezmények biztosítására tesz javaslatot, ezeket a tanuló számára biztosítani kell. A tanulóval kapcsolatos döntések meghozatalakor az igazgatónak a szakértői vélemény javaslati részében foglaltakra figyelemmel kell lennie, ezzel összefüggésben mérlegelési jogköre nincs.

Mindez joghatásaiban azt eredményezi, hogy amennyiben a szakértői vélemény valamely tantárgy tekintetében értékelés és minősítés alóli mentesítésről rendelkezik, akkor ezen javaslatra tekintettel a tanuló az adott tantárgy tekintetében nem osztályozható és ebből következően évfolyamismétlésre sem kötelezhető.

Sajátos érintteti kört jelent az igényjogosultság szempontjából a felnőttoktatásban részt vevő tanulók köre. A felnőttoktatás és a pedagógiai szakszolgálatok összefüggésének kérdéseit a köznevelési törvény rendelkezései akképpen rendezi, hogy amennyiben a felnőttoktatásban részt vevő tanuló nem veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, abban a kérdésben, hogy különleges gondozásra jogosult-e, a jogszabályban meghatározott szakértő szakvéleménye alapján kell dönteni. A sajátos nevelési igény megállapításának kérdésében ez esetben a Szakmai Szolgáltató Intézmény jár el. A szakmai feladatra jutó folyó kiadásokból fakadó költségeket a vizsgálatot kérő, felnőttoktatásban részt vevő tanuló viseli. (207/2016/OJBIT)

A panaszos azzal kapcsolatban kért tájékoztatást hivatalunktól, hogy felnőttoktatás keretében milyen lehetősége van idegen nyelv tantárgyból felmentést kérni. A panaszos által rendelkezésre bocsátott információk alapján a kérdéskörrel kapcsolatban tájékoztattuk a tanulót az értékelés és minősítés alóli mentesülésre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről.

A tanulmányokkal kapcsolatos nehézség észlelése esetén elsődleges a tanuló állapotának vizsgálata, a nehézség mibenlétének, okainak szakértői bizottsági vizsgálat útján való feltárása, és ennek nyomán a szakértői véleményben javaslatok rögzítése a nevelés, oktatás feladatainak megvalósítására, a szükséges fejlesztések meghatározására.

A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság (pedagógiai szakszolgálat) szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A köznevelési törvény 60. § (9) bekezdés d) pontja értelmében, a felnőttoktatásban a tanuló akkor veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, ha nappali oktatás munkarendje szerint folytatja tanulmányait.

A panaszos életkorára tekintettel (31 év) kizárólag esti munkarend szerint vehet részt a felnőttoktatásban, vagyis ez alapján nem tartozik a fenti jogosulti körbe, így esetében a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 43. §-a szerint a sajátos nevelési igény megállapításának kérdésében a Szakmai Szolgáltató Intézmény jár el, melyen eljárás költségét a tanuló viseli.

Tájékoztattuk továbbá a tanulót, hogy a „felmentés” nem az idegen nyelv tanulása alóli teljes mentesülést jelenti, erre nincs lehetőség. A Szakmai Szolgáltató Intézmény a z értékelés és minősítés alóli mentesítést állapíthatja meg, ha ennek feltételei fennállnak, amit a köznevelési törvény 56. § (1) bekezdésében foglaltak, valamint az érettségi rendeletben foglaltak szerint tud érvényesíteni.

Ahhoz azonban, hogy a tanuló ezen hivatkozott speciális lehetőségeket igénybe vehesse, a szakértői vélemény, illetve ezirányú szakértői javaslat nélkülözhetetlen. Amennyiben a szakértői vélemény a tanuló vonatkozásában értékelés és minősítés alóli mentesítésre, illetve egyéb kedvezmények biztosítására tesz javaslatot, ezeket a tanuló számára biztosítani kell. A tanulóval kapcsolatos döntések meghozatalakor az igazgatónak a szakértői vélemény javaslati részében foglaltakra figyelemmel kell lennie, ezzel összefüggésben mérlegelési jogköre nincs. A fentiek alapján javasoltuk, hogy a kérdés tisztázása érdekében kérje az említett Szakmai Szolgáltató Intézmény segítségét. (720/2016/OJBIT)

Az oktatási jogszabályok a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók kapcsán több kérdésben, így például az iskolaérettség, tankötelezettség, magántanulóság kérdésével kapcsolatban is eltérő rendelkezéseket állapítanak meg. A szülő döntési joga számos kérdésben korlátozott, mivel ezeknek a tanulóknak nevelése-oktatása, fejlesztése kizárólag a szakértői véleményben foglaltaknak megfelelően történhet. A szakértői véleménynek tartalmaznia kell ugyanis annak megállapítását, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan iskolába járással, illetve kizárólagosan magántanulóként teljesítheti.

Egy szülő azért fordult hivatalunkhoz, mert szeretné, ha iskolás korba lépő autista gyermeke tankötelezettségét magántanulóként tudná teljesíteni, hiszen nem tudja biztosítani az iskolába való bejutást, tekintettel arra, hogy gyermeke „bármelyik pillanatban váratlanul lefekszik az utcán”. A szülő elmondása szerint a megyei szakértői bizottságtól azt a tájékoztatást kapta, hogy magántanulói státusz mellett is az iskolában kellene töltenie a gyermeknek napi két órát, a beadványozó szempontjából azonban ez lényegében nem jelent könnyítést.

Tájékoztattuk a szülőt, hogy a sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A szakértői bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra, a szükséges szakemberre és annak feladataira.

Az oktatási jogszabályok ugyanis a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló kapcsán több kérdésben, így például az iskolaérettség, tankötelezettség, magántanulóság kérdésével kapcsolatban is eltérő rendelkezéseket állapítanak meg. A szülő döntési joga számos kérdésben korlátozott, mivel ezen tanulók nevelése-oktatása, fejlesztése kizárólag a szakértői véleményben foglaltaknak megfelelően történhet. A szakértői bizottság a tanuló vizsgálata alapján kiállított szakértői véleményében rendelkezik többek között a tanuló tankötelezettségének teljesítésének módjáról, a sajátos nevelési igényének megfelelő intézmény kijelöléséről, az osztályfok szerinti besorolásáról, a tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményekről, fejlesztési feladatokról, továbbá a szükséges szakemberre vonatkozó javaslatról.

A fentiek szerint tehát a tankötelezettség teljesítésének módjáról is a szakértői bizottság rendelkezik. A szakértői véleménynek tartalmaznia kell ugyanis annak megállapítását, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan iskolába járással, illetve kizárólagosan magántanulóként teljesítheti. Abban az esetben, ha a tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan magántanulóként teljesítheti, a heti foglalkoztatás idejéről és a felkészüléshez szükséges szakemberekről is a szakértői bizottság rendelkezik.

A magántanulói jogviszony ezen speciális esetkörével kapcsolatban a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 75. § (3)-(4) bekezdése rendelkezik, miszerint ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.

Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a szakvéleményt kiállító a nevelési tanácsadást ellátó intézménynek, sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fővárosi, megyei utazó gyógypedagógusi hálózat keretében kell gondoskodni. Ezen rendelkezés a gyermek, tanuló vonatkozásában fejlesztést megvalósító szakemberekre értendő, hiszen a tantárgyi felkészítést továbbra is a nevelési-oktatási feladatokat megvalósító intézményt terheli.

Szintén az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait.

A köznevelési törvény 27. § (7) bekezdése rögzíti továbbá, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64. § (2) bekezdés a) pontja szerint osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól.

A fentiek szerint tehát, ha a tanuló nem szülői kérésre, hanem szakértői, szakorvosi vélemény alapján lesz magántanuló, úgy az intézmény vezetőjének semmiféle mérlegelési lehetősége nincs, feladata a magántanulói jogviszony adminisztrálása, valamint a tanuló felkészítésének megszervezése.

A szülő által sérelmezett a helyzet - a rendelkezésre álló információk alapján - a fenti rendelkezéseknek megfelel, mivel a gyermek esetében nem tartós betegség miatt, szakorvosi vélemény alapján rendelkeztek a magántanulói státuszról, hanem sajátos nevelési igénye alapján döntött a szakértői bizottság a tankötelezettség ilyen módon történő teljesítéséről. A tartós betegség mellett a súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló esetében - ezirányú szakértői bizottsági javaslat esetén - teljesülhet a fejlesztő nevelés-oktatás otthoni ellátás keretében, de információink szerint az jelen esetében ilyen körülmény nem áll fenn. Tekintettel a gyermek jelzett állapotára, javasoltuk, hogy az intézményvezetővel egyeztessen az iskolában megvalósított felkészítés, fejlesztés időbeli beosztásának, megszervezésének gyermekhez igazodó megvalósítása érdekében. (214/2016/OJBIT)

Beadványában a szülő gyermeke iskolai ügyében kérte hivatalunk segítségét. A szülő tájékoztatása szerint az ügyükben történt fenntartói intézkedést követően gyermekük jelenleg a korábbi iskolájába jár magántanulóként. A szülő sérelmezte a jelenlegi helyzettel kapcsolatban, hogy a tanulót elkülönítve foglalkoztatják az iskolában, különösen azért mert elmondása szerint a tanuló március óta nem bántott senkit, nem volt konfliktusa. A tájékoztató leveléhez mellékelve a szülő megküldte hivatalunk részére az ügyben eljáró szakértői bizottság által a gyermek kapcsán kiállított előzetes szakértői véleményt.

A rendelkezésre bocsátott dokumentumokat, információkat megvizsgáltuk, és ennek nyomán az alábbiakról tájékoztattuk a szülőt. A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. Az oktatási jogszabályok ugyanis a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló kapcsán több kérdésben, így például az iskolaérettség, tankötelezettség, magántanulóság kérdésével kapcsolatban is eltérő rendelkezéseket állapítanak meg. A szülő döntési joga számos kérdésben korlátozott, mivel ezen tanulók nevelése-oktatása, fejlesztése kizárólag a szakértői véleményben foglaltaknak megfelelően történhet.

A szakértői bizottság a tanuló vizsgálata alapján kiállított szakértői véleményben rendelkezik többek között a tanuló tankötelezettségének teljesítésének módjáról, a sajátos nevelési igényének megfelelő intézmény kijelöléséről, az osztályfok szerinti besorolásáról, a tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményekről, fejlesztési feladatokról, továbbá a szükséges szakemberre vonatkozó javaslatról. A szakértői véleménynek tartalmaznia kell továbbá annak megállapítását is, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az e célra létrehozott, a fogyatékosság típusának megfelelő nevelési-oktatási intézményben, osztályban, csoportban, tagozaton vagy a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, kollégiumi nevelésben.

A szülő által rendelkezésre bocsátott előzetes vizsgálati eredmény rögzíti a panaszos tanuló sajátos nevelési igényét, illetve a részletezett diagnózist: középsúlyos értelmi fogyatékosság, egyéb pszichés fejlődési zavar (magatartásszabályozási zavar). Az ellátás formájaként a fogyatékosság típusának megfelelő intézményben történő különnevelésről rendelkeztek, tankötelezettségét a szakértői véleményben foglaltak szerint magántanulóként teljesítheti.

Tájékoztattuk a szülőt a kapcsolódó jogszabályi rendelkezésekről, továbbá arról, hogy az általa sérelmezett helyzet magyarázatát az előzetes szakértői véleményben szereplő megállapítások adják, amely előzetes szakértői véleménnyel - a kapott szóbeli tájékoztatás alapján - a szülő egyetértett. Tájékoztattuk továbbá arról, hogy a véleményben foglaltak felülvizsgálatára a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendeletben rögzített eljárás keretében van lehetőség. (558/2016/OJBIT)

A tavalyi évben is több kérdés érkezett a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló oktatásával összefüggésben igénybe vehető kedvezményekről, juttatásokról. A hivatalhoz érkezett beadványokban elsősorban az utazási kedvezmények igénybevételével kapcsolatban kértek információkat a hozzánk fordulók, továbbá jeleztek általuk sérelmesnek ítélt helyzeteket. (394/2016/OJBIT)

Egy szülő panasszal élt hivatalunknál, mert gyermekét halláskárosodására hivatkozva nem vette fel a helyi óvoda vezetője, ami miatt a 20 km-re található legközelebbi városi óvodába kell vinniük. A szülői panaszban foglaltakkal kapcsolatban - többek között - tájékoztattuk a panaszost az igénybe vehető utazási költségtérítésről. A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 16. § (5)-(6) bekezdése az utazási költség megtérítésével kapcsolatban rögzíti, miszerint a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók részére a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztő nevelés igénybevételével összefüggő utazási költség megtérítéséhez szükséges igazolást a szakértői bizottságként eljáró, sajátos nevelési igény megállapítására jogosult székhelyintézmény vagy tagintézmény központilag kiadott nyomtatványon állítja ki. Az igénybevételt az ellátást nyújtó köznevelési intézmény vezetője vagy írásbeli meghatalmazással rendelkező megbízottja igazolja. A gyermek, tanuló részére ellátást nyújtó köznevelési intézmény a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló és kísérője részére a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást és utazásnyilvántartó-lapot ad ki központilag kiadott nyomtatványon, továbbá a kiadott nyomtatványokról - az átadás időpontját és az átvevő aláírását tartalmazó - nyilvántartást vezet. Az ellátást nyújtó köznevelési intézmény a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló legfeljebb két fő kísérője részére ad ki igazolást és utazás-nyilvántartó lapot, és az igazoláson a kísérői létszámot feltünteti. (150/2016/OJBIT)

 

 

Tartalomjegyzék

előző előző következő következő