Egy pedagógust a tanítványa egy konfliktus során lehülyézte, mire ő - elmondása szerint - azt mondta, hogy milyen ember lesz így belőle, ha még a szavát sem tartja meg, és rossz úton jár. A tanuló emiatt panaszt emelt ellene. A pedagógus arról kérte állásfoglalásunkat, hogy mit tehet ilyen esetben. Tájékoztattuk, hogy abban az esetben, ha egy oktatási szereplő panasszal fordul az intézményvezetőhöz, a fenntartóhoz, esetleg az oktatási jogok biztosához, akkor a köznevelési törvényben biztosított jogával él. A panaszjog alkalmazása azonban nem jelenti minden esetben azt, hogy a panaszos jogai valóban sérültek. A panaszbeadvány címzettjének a feladata éppen az, hogy megvizsgálja a panaszban foglaltakat, és amennyiben alaposnak találja azt, megtegye a szükséges intézkedést a köznevelési intézményben. E vizsgálat során a bepanaszolt képviselni tudja saját álláspontját. Ám ha a jogsértést nem állapítják meg a vizsgálat során, mert az iskola, a pedagógus jogszerűen járt el, erről is tájékoztatni kell a panaszosokat. (397/2016/OJBIT)

Egy óvodás korú gyermek édesanyja írta le beadványában, hogy gyermeke sajátos nevelési igényű státuszának megállapítása figyelemzavarra és hiperaktivitásra tekintettel folyamatban van, ám a jelenlegi óvodájából el akarják őt küldeni, mert a viselkedése veszélyt jelent a többiekre. Mivel a szülő gyermekeit egyedül neveli, gondot jelentene neki a szomszéd településen lévő óvodába hordani gyermekét. Tájékoztattuk, hogy az óvoda a gyermek jogviszonyát csak a köznevelési törvényben meghatározott módon szüntetheti meg. A gyermek viselkedése nem ad alapot a jogviszony megszüntetésére, az óvodának magatartászavar gyanúja esetén a gyermek pedagógiai szakszolgálat általi vizsgálatának a kezdeményezése a kötelezettsége. Beadványa szerint a gyermek vizsgálata folyamatban volt, annak befejezéséig a jogviszonya az óvodában állapotára hivatkozással nem szüntethető meg az intézmény részéről. A vizsgálat befejezése után a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak lesznek a kötelezőek mind az óvoda, mind a szülő számára. Amennyiben a szakértői bizottság a jelenlegi óvodát jelöli ki számára, úgy továbbra is ott kaphatja meg az óvodai nevelést. Ám ha a szakértői vizsgálat véleménye szerint ezen intézmény nem alkalmas a gyermek ellátására, úgy kijelöli azt az óvodát, ahová a gyermeknek a továbbiakban járnia kell. A sajátos nevelési igényű gyermeknek ugyanis joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. (723/2016/OJBIT)

Egy szülő ADHD-s gyermeke miatt fordult hozzánk. A kisgyermek integráltan oktatható, másfél éve jár az adott iskolába. Már beiratkozása után el akarták küldeni az iskolából, de pedagógiai asszisztens segítségével beilleszkedett az oktatásba. Későbbiekben többször volt vele probléma, és ismét felmerült, hogy a szülők vigyék el az iskolából gyermeküket. Tájékoztattuk a szülőt az eltanácsolással összefüggő álláspontunkról, valamint arról, hogy sajátos nevelési igényű tanulók esetén a tanuló intézményi elhelyezéséről a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság jogosult dönteni. (256/2016/OJBIT)

Egy hetedik évfolyamos tanuló leromló tanulmányi eredménye miatt az iskola arra szólította fel a szüleit, hogy vigyék el az iskolából gyermeküket. (1/2016/OJBIT)

Egy szülő arról kérdezte hivatalunkat, hogy első osztályos gyermekét a nem kötelező felvételt biztosító általános iskolából eltanácsolhatja-e az intézmény, és kötelezheti-e a tanulmányok másik iskolában való folytatására. (771/2016/OJBIT)

Egy középiskolai tanuló kérte hivatalunk segítségét osztálytársa viselkedése miatt. Elmondása szerint a tanuló az órákon provokálja a tanárokat, visszafogja az osztály előrehaladását. Rontja az osztályközösséget, és megalázza társait. A tanuló arról érdeklődött, hogy kérheti-e az osztály közössége az érintett osztálytárs áthelyezését. Tájékoztattuk, hogy a tanulói jogviszony megszüntetésére kizárólag a köznevelési törvény 53. §-ban szabályozott módokon kerülhet sor. Amennyiben valamely tanuló magatartása súlyos kötelességszegést valósít meg, úgy fegyelmi eljárás során a köznevelési törvény 58. §-ában előírtak szerint áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetésben részesíthető. Tájékoztattuk a panaszost, hogy abban az esetben, ha az érintett tanuló összeférhetetlen, de magatartása nem valósít meg fegyelmi vétséget, úgy kérhetik az osztályfőnök, az intézményvezető vagy az iskolapszichológus segítségét az osztálybeli viszonyok rendezéséhez. (99/2016/OJBIT)

Egy szülő arról kérte tájékoztatásunkat, hogy jogszerű-e, ha a tanítónő büntetésként pénzt szed a tanulóktól, vagy más módon (pl. 10 fekvőtámasz minden csúnya szóért) bünteti őket. Tájékoztattuk a szülőt a fegyelmező intézkedésekre vonatkozó fenti szabályokról. (632/2016/OJBIT)

A panaszos szülő elmondása szerint gyermeke és barátja zaklatta, piszkálta osztálytársaikat. Mikor ez kiderült, az intézményvezető beszélt velük, és felmerült a fegyelmi eljárás lehetősége is, ha magatartásukon nem változtatnak. Az osztályfőnök tájékoztatása szerint a fiúk ezután megszüntették piszkálódásaikat, és normalizálódott a helyzet, megszűntek a konfliktusok. Ám az igazgató mégis azzal büntette őket utólag, hogy levelet írt a kosárlabda szövetség elnökének, ahol a fiúk sportoltak, és jelezte, hogy eltiltja a fiúkat a tanévben mindenféle sporttevékenységtől, így például a diákolimpiára sem mehetnek, az egyesület igazolásait nem fogja elfogadni. A szülőt tájékoztattuk a fegyelmező intézkedések szabályozásáról és a jogorvoslat lehetőségéről. (281/2016/OJBIT)

A hozzánk forduló panaszos gyermeke jó képességű, ám nyughatatlan gyermek, aki viccelődéseivel gyakran zavarja a tanórákat. Az igazgató azzal bünteti, hogy tanóra helyett az igazgatói irodában viselkedési szabályokat írat le vele. Beadványával kapcsolatban tájékoztattuk a szülőt, hogy a tanuló tanórán tanúsított fegyelmezetlen magatartásával nemcsak saját kötelességeit nem teljesíti, hanem zavarja a tanóra megfelelő lebonyolítását, gátolja társai tanuláshoz való jogának érvényesülését, valamint a pedagógus munkájának elvégzését. Ebben az esetben indokolt, hogy a kötelességszegő magatartás ne maradjon következmények nélkül, a kiküldés azonban szankcióként nem alkalmazható. A tanulók fegyelmezetlen magatartását jogszerűen az intézmény házirendjében meghatározott fegyelmező intézkedések alkalmazásával lehet szankcionálni. A tanóráról való kiküldésre álláspontunk szerint csak akkor kerülhet sor, ha az mások jogainak vagy a tanuló egyéb jogainak védelme érdekében szükséges, ennek megítélése azonban mindig és mindenképpen egyedi mérlegelést igényel, a kiküldés időtartama nem tarthat automatikusan az óra végéig, hanem csak a szükséges ideig. Tekintettel a köznevelési törvény 25. § (5) bekezdésében rögzített kötelezettségre, miszerint a nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, az intézménynek a kiküldött tanuló felügyeletét is biztosítania kell. (78/2016/OJBIT)

Egy beadványban a szülő a fegyelmi eljárás lefolytatásáról, illetve arról érdeklődött, tárgyalás nélkül, illetve előzetes osztályfőnöki figyelmeztetés nélkül kaphat-e fegyelmit egy tanuló. A szülő szerint a fegyelmi eredménye egy igazgatói figyelmeztetés lett. Tekintettel arra, hogy a beadványból nem derült ki pontosan, hogy a tanulót fegyelmező intézkedésben részesítették, vagy fegyelmi eljárás folyt ellene, tájékoztattuk a szülőt a fegyelmező intézkedések és a fegyelmi eljárás közötti különbségről. A tanulók kötelességszegő magatartását jogszerűen az intézmény házirendjében meghatározott fegyelmező intézkedések alkalmazásával lehet szankcionálni. A kötelességszegés súlyától, gyakoriságától függően az intézmény döntése szerint fegyelmi eljárás megindítására is sor kerülhet. (98/2016/OJBIT)

Egy pedagógus kereste meg hivatalunkat, aki egy tanuló ellen indított fegyelmi bizottság elnöke volt. Előadta, hogy iskolájuk egy tanulója rendszeresen megsértette a házirend szabályait, már másodszor indul ellene fegyelmi eljárás, mely kizárást vonna maga után. Ugyanakkor az iskola - tekintettel arra, hogy a tanuló érettségi előtt áll - hajlandó lenne azt az engedményt tenni, hogy amennyiben a tanuló magántanuló lesz, nem zárja ki az iskolából, hanem lehetővé teszi számára, hogy itt érettségizzen. Tájékoztattuk a fegyelmi eljárás szabályairól, valamint arról, hogy ezen szabályok alapján lehetőség van arra, hogy a fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggessze. Ez esetben az iskola igazgatója a jogszabályokban meghatározott eljárás keretében dönthet a magántanulói státusz engedélyezéséről, amennyiben erre vonatkozó kérelmet nyújt be a tanuló. Amennyiben felfüggesztésre nem kerül sor, úgy csak a köznevelési törvényben meghatározott fegyelmi büntetés szabható ki a fegyelmi eljárás alá vont tanuló számára. (210/2016/OJBIT)

Egy intézményvezetőtől érkezett panasz hivatalunkba, aki az általa vezetett jól működő intézmény munkáját veszélyeztető jelenséget kifogásolt. Eszerint az iskola a múlt tanévtől folyamatosan kijelölt iskolája a szomszéd település általános iskolájából fegyelmi döntéssel kizárt, túlkoros, magatartási gondokkal érkező tanulóknak, akik ellátására az intézménynek nincsenek meg a lehetőségei. A beadványozó szerint a jól működő, szilárd értékrenddel rendelkező intézmény romlását okozhatja ez a jelenség.

A panasz nyomán az illetékes tankerületi igazgatóhoz fordultunk további informálódás céljából. A tankerületi igazgató tájékoztatott, hogy a fegyelmi eljárás eredményeképp az iskolából kizárt tanulók számára a szülők ez irányú tevékenysége hiányában az illetékes kormányhivatal jelöl ki fogadó intézményt. A kormányhivatal - figyelembe véve a földrajzi távolságot és a tömegközlekedési lehetőségeket is - az intézményből kizárt tanulók esetében a beadványozó által vezetett általános iskolát jelöli ki. A tankerületi igazgató arról is tájékoztatott, hogy korábban már felvette a kapcsolatot a kormányhivatallal, és kérte, hogy lehetőség szerint ne egyetlen intézménybe koncentrálják a fegyelmezetlen tanulókat. A fentieket megerősítendő arra kértük a kormányhivatal vezetőjét, hogy az intézménykijelölések során a különböző szempontok mérlegelésekor legyen tekintettel a kijelöléssel érintett iskolában folyó pedagógiai munkára is. A hasonló eljárások során célszerűnek látjuk a szoros együttműködés kialakítását az intézményvezetőkkel, tankerületi vezetőkkel annak érdekében, hogy az érintett iskolák ne érezzék büntetésnek a kijelölés megtörténtét. (272/2016/OJBIT)

Hivatalunkat egy gimnázium diákönkormányzata kereste meg a felügyeleti kötelezettség szabályozásával kapcsolatban. A DÖK azt szeretné, ha a Házirend módosításával a diákoknak lehetőségük lenne elhagyni az iskola épületét. A DÖK az alábbi kérdésekben kért tájékoztatást.

1. Egyfelől arra kereste a választ, hogy biztosíthatja-e az intézmény a diákönkormányzat számára a házirend elfogadásánál az egyetértési jogot. Kérdésével kapcsolatban tájékoztattuk, hogy a köznevelési törvény 48. § (4) bekezdés d) pontja értelmében a házirend elfogadása előtt a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni. Tekintettel arra, hogy a jogszabály egyértelműen véleményezési joggal ruházza fel ez esetben a diákönkormányzatot, az intézményi szabályzat sem állapíthat meg mást.

2. Másik kérdés az intézmény felügyeleti kötelezettségének szabályozásával függött össze. A fent idézett definíció alapján, ameddig a tanuló jogszerűen az intézményben tartózkodik az intézmény felügyeleti kötelezettsége fennáll, azt nem ruházhatja át másra. Az intézmény jogszerű elhagyását követően a felügyeleti kötelezettség átszáll a szülőre, nagykorú tanuló esetén a tanulóra. Azt, hogy mit jelent a jogszerű elhagyás, a köznevelési jogszabályok nem definiálják, arról minden intézmény maga rendelkezhet. Az iskolapolgárok saját intézményük sajátosságainak megfelelően, a helyi körülmények figyelembevételével, az iskolai kultúrához, a tanulói összetételhez alkalmazkodva gondolhatják végig, hogy kívánják-e e kérdéskört szabályozni.

Amennyiben ilyen szabályozás nem születik, úgy általános iskolában 16 óráig, középiskolában a kötelező tanórák végéig köteles a diák az intézményben tartózkodni, az iskola pedig biztosítani számára a felügyeletet. (703/2016/OJBIT)

A diákönkormányzat által érintett kérdésben az érintett tankerületi igazgató is hivatalunk tájékoztatását kérte. Tájékoztattuk a fenti álláspontunkról. (725/2016/OJBIT)

Egy 17 éves tanuló kérte állásfoglalásunkat abban a kérdésben, hogy egy nemdohányzó szakközépiskola megtilthatja-e a tanulóknak a dohányzást a teljes tanulási idő erejéig. Elmondása szerint kegyetlenség, hogy a tanulók nem mehetnek ki az iskolából dohányozni, a figyelmük is lankad az elvonási tünetek miatt. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés a) pontja alapján a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét. E rendelkezés alapján az intézmény szervezeti és működési szabályzatában tud utánanézni annak, hogy a tanulók, függetlenül attól, hogy kis- vagy nagykorúak, elhagyhatják-e tanítási időben az intézményt. Az intézményi szabályzatok ugyanis álláspontunk szerint minden tanulóra vonatkoznak, életkoruktól függetlenül. Amennyiben az említett intézményben a tanulók óraközi szünetben nem hagyhatják el az iskolát, úgy e szabályt kötelesek betartani. A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. (565/2016/OJBIT)

Egy beadványban arról tájékoztatott a szülő, hogy kilencedik évfolyamos gyermeke idegen nyelvből a 2015/2016. tanév végén a 9. és 10. osztály anyagából akar osztályozó vizsgát tenni, a 2016/2017. tanév végén pedig a 11. és 12. évfolyam anyagából, majd utána előrehozott érettségi vizsgát tenne. Az igazgatóhelyettes azonban arról tájékoztatta, hogy amíg le nem teszi az érettségit, akkor is köteles a tanórán tartózkodni, ha az adott évfolyam anyagából már letette az osztályozó vizsgát. Tájékoztattuk, hogy a tanuló joga, hogy kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését. A felügyelet törvényi meghatározása szerint viszont a pedagógusok felügyeleti kötelezettsége az intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben áll fenn. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdésének a pontja szerint a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét. Az intézménynek tehát teljesítenie kell a felügyeleti kötelezettségét is, ezért a fentiek alapján javasoltuk, hogy a beadványozó az intézmény házirendjében nézzen utána, hogy milyen szabályok vonatkoznak azokra, akik az egyes tanórákon való részvétel alól felmentést kaptak. (25/2016/OJBIT)

Egy szülő sérelmezte, hogy nagykorú gyermekének pedagógusa a tanuló nagykorúságára hivatkozással nem akarja a gyermek elektronikus naplóhoz való hozzáférését biztosítani. A gyermeknek pedig azért nem kíván tájékoztatást adni, mert ő nem kérheti számon a pedagógust. A beadványban megfogalmazott kérdést a nagykorú tanulókra vonatkozó fenti szabályok segítségével kell megítélni. Lényeges azonban kiemelni, hogy a köznevelési törvény 46. § (6) bekezdés g) pontja szerint a tanuló joga különösen, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül – az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen – érdemi választ kapjon. Összegezve az eddig ismertetett szabályokat, ha a panaszos gyermeke nagykorú, azonban önálló jövedelemmel nem rendelkezik és szüleivel él egy háztartásban, akkor többek között a tanulmányi kötelezettségének teljesítésével kapcsolatban a szülőt is értesíteni kell. A gyermekét azonban mint tanulót megilleti azon jog, hogy tájékoztatást kapjon a tanulmányait érintő kérdésekről, valamint az is, hogy a tanulmányait érintő kérdést intézzen a pedagógushoz, és erre érdemi választ kapjon. Tájékoztattuk a panaszost, hogy meghatalmazással a szülő is eljárhat gyermeke nevében. (279/2016/OJBIT)

A panaszos szülő az egyik pedagógus naplóvezetési szokásait kifogásolta. Elmondása szerint október végén kikérte a napló fénymásolatát, majd mikor novemberben ismét megnézte a naplót a fogadóórán, megdöbbenve látta, hogy szeptember-október hónapban több olyan érdemjegy szerepel a naplóban, amik az október végi állapot szerint nem voltak bejegyezve (szeptemberben 6, októberben 2 elégtelen érdemjegy). A szülő tájékoztatási joga mellé a pedagógus oldalán tájékoztatási kötelezettség társul. A köznevelési törvény 62. § (1) bekezdésének f) pontja a pedagógus kötelességei között előírja, hogy a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről. A szülő tájékoztatáshoz való joga tehát a közoktatási törvény által biztosított, kiemelt szülői jog. A tájékoztatás, kapcsolattartás rendjét, formáit részletesen az iskola belső szabályzata határozza meg. A tanulmányokkal kapcsolatos tájékoztatás megvalósulhat részben személyesen, részben pedig az érdemjegyeknek a naplóba és ellenőrzőbe történő rendszeres rögzítésével. A napló és az ellenőrző azonban csak abban az esetben nyújthat valós képet a tanuló tanulmányi teljesítményéről, ha az érdemjegyek megállapításukat követően a lehető legrövidebb időn belül bejegyzésre kerülnek a megfelelő helyre. A rendszeres tájékoztatás elmulasztása ezért a jogszerűen megállapított érdemjegytől függetlenül jogsérelmet okozhat. A jogszabály nem tartalmazza a napló vezetésének részletes szabályait, erről helyi szinten van lehetősége rendelkezni az intézménynek. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. § (1) bekezdésének ae) pontja szerint ugyanis az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola nevelési programját, ennek keretén belül a pedagógusok helyi intézményi feladatait. (766/2016/OJBIT)

Egy szülő azt kérdezte beadványában, hogy van–e joga rendszeresen beülni egy tanár órájára, ha az állandóan panasszal él gyermeke órai viselkedése miatt. Úgy érzi, gyermeke tanórai viselkedését otthonról nem tudja kezelni, így ezt a lehetőséget látja megoldásnak. A köznevelési törvény 72. § (5) bekezdésének e) pontja szerint a szülő joga különösen, hogy a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon. Ezt a rendelkezést egészíti ki a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 5. § (2) bekezdés c) pontja, amely szerint a nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni a tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét. Ezen rendelet 7. § (1) bekezdés ah) pontja szerint az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola nevelési programját, ennek keretén belül a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit. A panaszost tájékoztattuk, hogy az intézményi szabályzatok ismeretében, annak előírásai szerint gyakorolhatja a tanórákon történő részvétel jogát. (720/2016/OJBIT)

A szülő elmondása szerint a bepanaszolt pedagógus a kijavított dolgozatokat nem mutatja meg a tanulóknak, csak a jegyeket írja be a naplóba. (750/2016/OJBIT)

A beadványozó arról kért tájékoztatást, hogy - mivel nem tud bemenni napközben az iskolába megtekinteni a témazáró dolgozatokat - gyermeke lefényképezheti-e azokat, esetleg kérhet-e fénymásolatot róluk. (183/2016/OJBIT)

Egy szülő azt sérelmezte, hogy a gyermeke az előrehozott érettségi érdekében osztályozó vizsgát tett angolból, amelyet azonban később érvénytelenítettek, mert az nem a pedagógiai programban megadott vizsgaszabályzat szerint folyt. Az érvénytelenített dolgozatot azonban nem tekinthetik meg sem a szülők, sem a diákok. (117/2016/OJBIT)

Egy panaszos szülő kifogásolta, hogy az iskolában, szünetben gyermeke megsérült, fején és térdén duzzanat és zúzódás keletkezett, ám sem a szülőt, sem az orvost nem értesítették. Tájékoztattuk a szülőt arról, hogy a köznevelési törvény 4. § 33. pontja meghatározza a tanuló- és gyermekbaleset fogalmát, mely minden olyan baleset, amely a gyermeket, a tanulót az alatt az idő alatt vagy tevékenység során éri, amikor a nevelési-oktatási intézmény vagy a gyakorlati képzés folytatójának felügyelete alatt áll.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet meghatározza a nevelési-oktatási intézmény baleset-megelőzési tevékenységét, a tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettségét. A 168-169. § szerint az óvoda, iskola, kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni a nevelési-oktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatait a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások). A nevelési-oktatási intézményben a nyitvatartási időben biztosítani kell a gyermekek, tanulók felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira. A nevelési-oktatási intézmény kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyermekbaleseteket, teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát - az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével - a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével - telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen - azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. (Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását, a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását,a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza.) A nem állami intézményfenntartó a részére megküldött papír alapú jegyzőkönyvet nyolc napon belül megküldi a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedélyt kiállító kormányhivatal részére. A kormányhivatal az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartótól, az állami intézményfenntartó központ a nevelési-oktatási intézménytől érkezett, nem elektronikus úton kitöltött baleseti jegyzőkönyvet a naptári félévet követő hónap utolsó napjáig megküldi az oktatásért felelős minisztérium részére. A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni az óvodaszék, az iskolaszék, a kollégiumi szék, ezek hiányában a szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. (569/2016/OJBIT)