Az oktatási szereplők jogainak garanciái
Az oktatási szereplők jogai védelmének fontos garanciája, hogy az őket érintő döntésekkel, intézkedésekkel, mulasztásokkal kapcsolatban joguk van jogorvoslatot keresni. E jog az Alaptörvény XXVIII. cikkének rendelkezésén alapul, mely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A köznevelési törvény 37. § (2) bekezdése pedig kimondja, hogy az óvoda, az iskola, a kollégium döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (továbbiakban együtt: döntés) ellen a tanuló, a szülő - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelése és minősítése ellen. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. A fenntartó jár el, és hoz másodfokú döntést a jogszabálysértésre vagy az intézmény belső szabályzatának megsértésére hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá az óvodai felvétellel és az óvodából való kizárással, a tanulói jogviszony, valamint a kollégiumi tagsági viszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tekintetében. Minden olyan esetben, amikor hivatalunktól tájékoztatást kértek, kérdést intéztek hozzánk, vagy valamely ok miatt nem volt hatáskörünk vizsgálatot indítani, tájékoztattuk a hozzánk fordulókat az esetleges jogsértés esetén alkalmazható jogorvoslat lehetőségéről.
Egy pedagógust a tanítványa egy konfliktus során lehülyézte, mire ő - elmondása szerint - azt mondta, hogy milyen ember lesz így belőle, ha még a szavát sem tartja meg, és rossz úton jár. A tanuló emiatt panaszt emelt ellene. A pedagógus arról kérte állásfoglalásunkat, hogy mit tehet ilyen esetben. Tájékoztattuk, hogy abban az esetben, ha egy oktatási szereplő panasszal fordul az intézményvezetőhöz, a fenntartóhoz, esetleg az oktatási jogok biztosához, akkor a köznevelési törvényben biztosított jogával él. A panaszjog alkalmazása azonban nem jelenti minden esetben azt, hogy a panaszos jogai valóban sérültek. A panaszbeadvány címzettjének a feladata éppen az, hogy megvizsgálja a panaszban foglaltakat, és amennyiben alaposnak találja azt, megtegye a szükséges intézkedést a köznevelési intézményben. E vizsgálat során a bepanaszolt képviselni tudja saját álláspontját. Ám ha a jogsértést nem állapítják meg a vizsgálat során, mert az iskola, a pedagógus jogszerűen járt el, erről is tájékoztatni kell a panaszosokat. (397/2016/OJBIT) |
Gyakran érkezik jelzés a szülőktől, hogy gyermeküket az intézmény el kívánja küldeni, mert oktatása, nevelése valamely okból gondot jelent számára. A köznevelési törvény 55. §-a azonban kimerítő módon sorolja fel az óvodai jogviszony és a tanulói jogviszony megszűnésének eseteit, ettől nem térhetnek el az intézmények. Sajátos nevelési igényű gyermekek esetén a szakértői bizottság vizsgálatán alapuló szakértői vélemény befolyásolhatja a gyermek elhelyezését, ettől az intézmény sem térhet el.
Egy óvodás korú gyermek édesanyja írta le beadványában, hogy gyermeke sajátos nevelési igényű státuszának megállapítása figyelemzavarra és hiperaktivitásra tekintettel folyamatban van, ám a jelenlegi óvodájából el akarják őt küldeni, mert a viselkedése veszélyt jelent a többiekre. Mivel a szülő gyermekeit egyedül neveli, gondot jelentene neki a szomszéd településen lévő óvodába hordani gyermekét. Tájékoztattuk, hogy az óvoda a gyermek jogviszonyát csak a köznevelési törvényben meghatározott módon szüntetheti meg. A gyermek viselkedése nem ad alapot a jogviszony megszüntetésére, az óvodának magatartászavar gyanúja esetén a gyermek pedagógiai szakszolgálat általi vizsgálatának a kezdeményezése a kötelezettsége. Beadványa szerint a gyermek vizsgálata folyamatban volt, annak befejezéséig a jogviszonya az óvodában állapotára hivatkozással nem szüntethető meg az intézmény részéről. A vizsgálat befejezése után a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak lesznek a kötelezőek mind az óvoda, mind a szülő számára. Amennyiben a szakértői bizottság a jelenlegi óvodát jelöli ki számára, úgy továbbra is ott kaphatja meg az óvodai nevelést. Ám ha a szakértői vizsgálat véleménye szerint ezen intézmény nem alkalmas a gyermek ellátására, úgy kijelöli azt az óvodát, ahová a gyermeknek a továbbiakban járnia kell. A sajátos nevelési igényű gyermeknek ugyanis joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. (723/2016/OJBIT) Egy szülő ADHD-s gyermeke miatt fordult hozzánk. A kisgyermek integráltan oktatható, másfél éve jár az adott iskolába. Már beiratkozása után el akarták küldeni az iskolából, de pedagógiai asszisztens segítségével beilleszkedett az oktatásba. Későbbiekben többször volt vele probléma, és ismét felmerült, hogy a szülők vigyék el az iskolából gyermeküket. Tájékoztattuk a szülőt az eltanácsolással összefüggő álláspontunkról, valamint arról, hogy sajátos nevelési igényű tanulók esetén a tanuló intézményi elhelyezéséről a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság jogosult dönteni. (256/2016/OJBIT) |
Hivatalunk következetesen képviselt álláspontja szerint az eltanácsolás előfordulása a köznevelési intézményekben súlyosan sérti a tanulók és szülők jogait. Álláspontunk szerint jogsértően jár el az iskola abban az esetben, ha a tanulót magatartási vagy egyéb problémái miatt az intézményből eltanácsolja, azaz a szülőt a tanulói jogviszony megszüntetésére kényszeríti, illetőleg magántanulói jogviszonyba kényszeríti a tanulót. A tanulói jogviszony megszűnésének, megszüntetésének lehetőségeit a köznevelési törvény 53. §-a garanciális jelleggel szabályozza. A jogszabály taxatíve tartalmazza ennek eseteit, amely azt jelenti, hogy csak a jogszabályban meghatározott esetben és módon szűnhet, illetve szüntethető meg a jogviszony. A tanulói jogviszony megszűnésének, megszüntetésének ezen taxatív esetei között nem szerepel, hogy az iskola eltanácsolás keretében javasolja a tanulónak a jogviszony megszüntetését. A törvényi felsorolás kimerítő jellegű, tehát az itt nem szereplő esetek mind jogszerűtlennek minősülnek, így az eltanácsolás is. Az ilyen jellegű igazgatói döntések hátterében gyakran az áll, hogy az iskola nem tartja elegendőnek a rendelkezésére álló pedagógiai eszközöket egy-egy nehezen kezelhető, problémás magatartású tanulóval szemben. Az eltanácsolás, bár semmiféle jogi kötőerővel nem bír, mégis komoly hatást tud gyakorolni a szülőre. A szülő és az iskola képviseletében eljáró igazgató helyzete ugyanis rendkívül eltérő. A szülő ilyenkor nincs alkupozícióban, hiszen nem kíván gyermekének rosszat, nem akarja, hogy egy esetleges ellenséges környezetben legyen kénytelen tanulni. Az iskola részéről érkező hasonló felszólítás nyomán látszólag a szabad iskolaválasztás jogával él, amikor elviszi gyermekét más intézménybe, valójában azonban nyomásnak enged, mert úgy érzi, nincs más lehetősége. Álláspontunk szerint az eltanácsolás kényszerrel párosuló megoldásának nem szabad előfordulnia a köznevelési intézményekben. Ezzel a megoldási móddal az iskola ugyanis jogilag szabályozott eljárásokon kívüli útra tereli az ügyet, amelynek pedig jogilag szigorúan kötött rendben kellene zajlania. Így megfosztják a tanulót azoktól a garanciáktól, amelyek a fegyelmező intézkedések alkalmazásához, illetve a fegyelmi eljárás lefolytatásához kapcsolódnak.
Egy hetedik évfolyamos tanuló leromló tanulmányi eredménye miatt az iskola arra szólította fel a szüleit, hogy vigyék el az iskolából gyermeküket. (1/2016/OJBIT) Egy szülő arról kérdezte hivatalunkat, hogy első osztályos gyermekét a nem kötelező felvételt biztosító általános iskolából eltanácsolhatja-e az intézmény, és kötelezheti-e a tanulmányok másik iskolában való folytatására. (771/2016/OJBIT) |
Tájékoztattuk a panaszosokat az eltanácsolással összefüggő álláspontunkról, továbbá az eltanácsolással összefüggő ügyekben azt is előadtuk, hogy a tanulók kötelességszegő magatartásának szankcionálására az iskolának rendelkezésére állnak a jogszabályokban rögzített lehetőségek, indokolt esetben fegyelmező intézkedések alkalmazására, fegyelmi eljárás megindítására is sor kerülhet. Ugyanakkor az intézményvezető nem kényszerítheti abba a helyzetbe sem a szülőt, hogy az a magántanulói jogviszony engedélyezését kérje. Magántanulóságba kényszerítés fegyelmező célzatú intézkedésként nem alkalmazható, a tankötelezettség magántanulóként történő teljesítése kizárólag szülői döntés alapján, illetve ezirányú szakértői javaslat nyomán történhet. Azonban minden ilyen típusú ügyben komoly bizonyítási nehézségeket jelenthet annak megállapítása, hogy az iskola ráhatására hagyta-e el a tanuló az adott intézményt, vagy az igazgató nyomására kérte-e a magántanulói jogviszonyt.
Amennyiben a tanuló kötelességeit megszegi, úgy fegyelmező intézkedésekkel szankcionálható jogsértő magatartása. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 5. § (1) bekezdésének f) pontja alapján a nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit.
A köznevelési törvény kimondja, hogy ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. Fontos módosítása a köznevelési törvénynek, hogy a hatályos szabályok szerint tíz év alatti tanulóval szemben fegyelmi eljárás nem indítható. A köznevelési törvény 58. §-a, és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-60. §-a részletesen szabályozzák a fegyelmi eljárás lefolytatásának menetét, és a kiszabható büntetéseket is.
A fegyelmi büntetés lehet megrovás; szigorú megrovás; meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása; áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába; eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától; valamint kizárás az iskolából.
Ezek a szankciók megfelelő bizonyítottság esetén minden tanulóval szemben kiszabhatók. Tanköteles tanulókkal szemben a törvény szigorúbb feltételeket szab, ebben az esetben az eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, valamint a kizárás az iskolából büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható.
További különbség a szankciók között az is, hogy az áthelyezés másik iskolába fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. Az eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, valamint a kizárás az iskolából büntetés alkalmazása esetén pedig a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára.
A tanuló kötelességszegése esetén tehát vagy a házirendben szabályozott fegyelmező intézkedés adható, vagy fegyelmi eljárás során szabható ki a törvényben meghatározott szankciók valamelyike. Az iskolában indítandó fegyelmi eljárás során álláspontunk szerint a legsúlyosabb fegyelmi büntetés - a kizárás - is kiszabható. Nem lehet ugyanakkor olyan büntetést megállapítani, amely nem szerepel a házirendben.
Egy középiskolai tanuló kérte hivatalunk segítségét osztálytársa viselkedése miatt. Elmondása szerint a tanuló az órákon provokálja a tanárokat, visszafogja az osztály előrehaladását. Rontja az osztályközösséget, és megalázza társait. A tanuló arról érdeklődött, hogy kérheti-e az osztály közössége az érintett osztálytárs áthelyezését. Tájékoztattuk, hogy a tanulói jogviszony megszüntetésére kizárólag a köznevelési törvény 53. §-ban szabályozott módokon kerülhet sor. Amennyiben valamely tanuló magatartása súlyos kötelességszegést valósít meg, úgy fegyelmi eljárás során a köznevelési törvény 58. §-ában előírtak szerint áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetésben részesíthető. Tájékoztattuk a panaszost, hogy abban az esetben, ha az érintett tanuló összeférhetetlen, de magatartása nem valósít meg fegyelmi vétséget, úgy kérhetik az osztályfőnök, az intézményvezető vagy az iskolapszichológus segítségét az osztálybeli viszonyok rendezéséhez. (99/2016/OJBIT) |
Az intézménynek tehát jogában áll a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásuk elveit meghatározni, ám olyan fegyelmező eszköz, mely nem szerepel a házirendben, nem alkalmazható szankcióként.
Egy szülő arról kérte tájékoztatásunkat, hogy jogszerű-e, ha a tanítónő büntetésként pénzt szed a tanulóktól, vagy más módon (pl. 10 fekvőtámasz minden csúnya szóért) bünteti őket. Tájékoztattuk a szülőt a fegyelmező intézkedésekre vonatkozó fenti szabályokról. (632/2016/OJBIT) A panaszos szülő elmondása szerint gyermeke és barátja zaklatta, piszkálta osztálytársaikat. Mikor ez kiderült, az intézményvezető beszélt velük, és felmerült a fegyelmi eljárás lehetősége is, ha magatartásukon nem változtatnak. Az osztályfőnök tájékoztatása szerint a fiúk ezután megszüntették piszkálódásaikat, és normalizálódott a helyzet, megszűntek a konfliktusok. Ám az igazgató mégis azzal büntette őket utólag, hogy levelet írt a kosárlabda szövetség elnökének, ahol a fiúk sportoltak, és jelezte, hogy eltiltja a fiúkat a tanévben mindenféle sporttevékenységtől, így például a diákolimpiára sem mehetnek, az egyesület igazolásait nem fogja elfogadni. A szülőt tájékoztattuk a fegyelmező intézkedések szabályozásáról és a jogorvoslat lehetőségéről. (281/2016/OJBIT) A hozzánk forduló panaszos gyermeke jó képességű, ám nyughatatlan gyermek, aki viccelődéseivel gyakran zavarja a tanórákat. Az igazgató azzal bünteti, hogy tanóra helyett az igazgatói irodában viselkedési szabályokat írat le vele. Beadványával kapcsolatban tájékoztattuk a szülőt, hogy a tanuló tanórán tanúsított fegyelmezetlen magatartásával nemcsak saját kötelességeit nem teljesíti, hanem zavarja a tanóra megfelelő lebonyolítását, gátolja társai tanuláshoz való jogának érvényesülését, valamint a pedagógus munkájának elvégzését. Ebben az esetben indokolt, hogy a kötelességszegő magatartás ne maradjon következmények nélkül, a kiküldés azonban szankcióként nem alkalmazható. A tanulók fegyelmezetlen magatartását jogszerűen az intézmény házirendjében meghatározott fegyelmező intézkedések alkalmazásával lehet szankcionálni. A tanóráról való kiküldésre álláspontunk szerint csak akkor kerülhet sor, ha az mások jogainak vagy a tanuló egyéb jogainak védelme érdekében szükséges, ennek megítélése azonban mindig és mindenképpen egyedi mérlegelést igényel, a kiküldés időtartama nem tarthat automatikusan az óra végéig, hanem csak a szükséges ideig. Tekintettel a köznevelési törvény 25. § (5) bekezdésében rögzített kötelezettségre, miszerint a nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, az intézménynek a kiküldött tanuló felügyeletét is biztosítania kell. (78/2016/OJBIT) |
Amennyiben az intézmény úgy ítéli meg, hogy a tanuló kötelességszegő magatartása súlyosan sérti a házirend előírásait, úgy fegyelmi eljárást indíthat a tanuló ellen. A fegyelmi eljárás lebonyolítása részletesen szabályozott, a köznevelési törvény 58. §-a, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-60. §-ai tartalmazzák e rendelkezéseket. Garanciális jelentőségű, hogy ezen szabályokat pontosan betartsa az intézmény.
Egy beadványban a szülő a fegyelmi eljárás lefolytatásáról, illetve arról érdeklődött, tárgyalás nélkül, illetve előzetes osztályfőnöki figyelmeztetés nélkül kaphat-e fegyelmit egy tanuló. A szülő szerint a fegyelmi eredménye egy igazgatói figyelmeztetés lett. Tekintettel arra, hogy a beadványból nem derült ki pontosan, hogy a tanulót fegyelmező intézkedésben részesítették, vagy fegyelmi eljárás folyt ellene, tájékoztattuk a szülőt a fegyelmező intézkedések és a fegyelmi eljárás közötti különbségről. A tanulók kötelességszegő magatartását jogszerűen az intézmény házirendjében meghatározott fegyelmező intézkedések alkalmazásával lehet szankcionálni. A kötelességszegés súlyától, gyakoriságától függően az intézmény döntése szerint fegyelmi eljárás megindítására is sor kerülhet. (98/2016/OJBIT) |
A fegyelmi eljárás megindítása az elkövetett cselekmény súlyosságára tekintettel szükséges lehet, ám a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet lehetőséget ad arra, hogy a fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggessze.
Egy pedagógus kereste meg hivatalunkat, aki egy tanuló ellen indított fegyelmi bizottság elnöke volt. Előadta, hogy iskolájuk egy tanulója rendszeresen megsértette a házirend szabályait, már másodszor indul ellene fegyelmi eljárás, mely kizárást vonna maga után. Ugyanakkor az iskola - tekintettel arra, hogy a tanuló érettségi előtt áll - hajlandó lenne azt az engedményt tenni, hogy amennyiben a tanuló magántanuló lesz, nem zárja ki az iskolából, hanem lehetővé teszi számára, hogy itt érettségizzen. Tájékoztattuk a fegyelmi eljárás szabályairól, valamint arról, hogy ezen szabályok alapján lehetőség van arra, hogy a fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggessze. Ez esetben az iskola igazgatója a jogszabályokban meghatározott eljárás keretében dönthet a magántanulói státusz engedélyezéséről, amennyiben erre vonatkozó kérelmet nyújt be a tanuló. Amennyiben felfüggesztésre nem kerül sor, úgy csak a köznevelési törvényben meghatározott fegyelmi büntetés szabható ki a fegyelmi eljárás alá vont tanuló számára. (210/2016/OJBIT) |
A fegyelmi eljárás során kiszabható legsúlyosabb büntetés a kizárás az iskolából, mely csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ebben az esetben a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. A fegyelmi büntetést hozó iskola, kollégium segítséget nyújt a szülőnek az új iskola, kollégium megtalálásában. Abban az esetben, ha az iskola, a kollégium a fegyelmi büntetés megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül a tanulót fogadó iskolától, kollégiumtól nem kap értesítést arról, hogy a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére megtörtént, a fegyelmi büntetést hozó iskola, kollégium három napon belül köteles megkeresni a köznevelési feladatot ellátó hatóságot, amely három munkanapon belül másik, az állami közfeladat-ellátásban résztvevő iskolát, kollégiumot jelöl ki a tanuló számára. Az iskolát, kollégiumot úgy kell kijelölni, hogy a tanuló számára a kijelölt intézményben a nevelés-oktatás igénybevétele ne jelentsen aránytalan terhet.
Egy intézményvezetőtől érkezett panasz hivatalunkba, aki az általa vezetett jól működő intézmény munkáját veszélyeztető jelenséget kifogásolt. Eszerint az iskola a múlt tanévtől folyamatosan kijelölt iskolája a szomszéd település általános iskolájából fegyelmi döntéssel kizárt, túlkoros, magatartási gondokkal érkező tanulóknak, akik ellátására az intézménynek nincsenek meg a lehetőségei. A beadványozó szerint a jól működő, szilárd értékrenddel rendelkező intézmény romlását okozhatja ez a jelenség. A panasz nyomán az illetékes tankerületi igazgatóhoz fordultunk további informálódás céljából. A tankerületi igazgató tájékoztatott, hogy a fegyelmi eljárás eredményeképp az iskolából kizárt tanulók számára a szülők ez irányú tevékenysége hiányában az illetékes kormányhivatal jelöl ki fogadó intézményt. A kormányhivatal - figyelembe véve a földrajzi távolságot és a tömegközlekedési lehetőségeket is - az intézményből kizárt tanulók esetében a beadványozó által vezetett általános iskolát jelöli ki. A tankerületi igazgató arról is tájékoztatott, hogy korábban már felvette a kapcsolatot a kormányhivatallal, és kérte, hogy lehetőség szerint ne egyetlen intézménybe koncentrálják a fegyelmezetlen tanulókat. A fentieket megerősítendő arra kértük a kormányhivatal vezetőjét, hogy az intézménykijelölések során a különböző szempontok mérlegelésekor legyen tekintettel a kijelöléssel érintett iskolában folyó pedagógiai munkára is. A hasonló eljárások során célszerűnek látjuk a szoros együttműködés kialakítását az intézményvezetőkkel, tankerületi vezetőkkel annak érdekében, hogy az érintett iskolák ne érezzék büntetésnek a kijelölés megtörténtét. (272/2016/OJBIT) |
Garanciális jelentőségű szabály a köznevelési törvénynek a felügyeleti kötelezettséget megfogalmazó rendelkezése. A köznevelési törvény 4. § (1) bekezdés 10. pontja tartalmazza a felügyelet fogalmát. Eszerint a gyermek, tanuló felügyelete a nevelési-oktatási intézményben: a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a pedagógiai program részeként kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt.
Hivatalunkat egy gimnázium diákönkormányzata kereste meg a felügyeleti kötelezettség szabályozásával kapcsolatban. A DÖK azt szeretné, ha a Házirend módosításával a diákoknak lehetőségük lenne elhagyni az iskola épületét. A DÖK az alábbi kérdésekben kért tájékoztatást. 1. Egyfelől arra kereste a választ, hogy biztosíthatja-e az intézmény a diákönkormányzat számára a házirend elfogadásánál az egyetértési jogot. Kérdésével kapcsolatban tájékoztattuk, hogy a köznevelési törvény 48. § (4) bekezdés d) pontja értelmében a házirend elfogadása előtt a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni. Tekintettel arra, hogy a jogszabály egyértelműen véleményezési joggal ruházza fel ez esetben a diákönkormányzatot, az intézményi szabályzat sem állapíthat meg mást. 2. Másik kérdés az intézmény felügyeleti kötelezettségének szabályozásával függött össze. A fent idézett definíció alapján, ameddig a tanuló jogszerűen az intézményben tartózkodik az intézmény felügyeleti kötelezettsége fennáll, azt nem ruházhatja át másra. Az intézmény jogszerű elhagyását követően a felügyeleti kötelezettség átszáll a szülőre, nagykorú tanuló esetén a tanulóra. Azt, hogy mit jelent a jogszerű elhagyás, a köznevelési jogszabályok nem definiálják, arról minden intézmény maga rendelkezhet. Az iskolapolgárok saját intézményük sajátosságainak megfelelően, a helyi körülmények figyelembevételével, az iskolai kultúrához, a tanulói összetételhez alkalmazkodva gondolhatják végig, hogy kívánják-e e kérdéskört szabályozni. Amennyiben ilyen szabályozás nem születik, úgy általános iskolában 16 óráig, középiskolában a kötelező tanórák végéig köteles a diák az intézményben tartózkodni, az iskola pedig biztosítani számára a felügyeletet. (703/2016/OJBIT) A diákönkormányzat által érintett kérdésben az érintett tankerületi igazgató is hivatalunk tájékoztatását kérte. Tájékoztattuk a fenti álláspontunkról. (725/2016/OJBIT) Egy 17 éves tanuló kérte állásfoglalásunkat abban a kérdésben, hogy egy nemdohányzó szakközépiskola megtilthatja-e a tanulóknak a dohányzást a teljes tanulási idő erejéig. Elmondása szerint kegyetlenség, hogy a tanulók nem mehetnek ki az iskolából dohányozni, a figyelmük is lankad az elvonási tünetek miatt. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés a) pontja alapján a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét. E rendelkezés alapján az intézmény szervezeti és működési szabályzatában tud utánanézni annak, hogy a tanulók, függetlenül attól, hogy kis- vagy nagykorúak, elhagyhatják-e tanítási időben az intézményt. Az intézményi szabályzatok ugyanis álláspontunk szerint minden tanulóra vonatkoznak, életkoruktól függetlenül. Amennyiben az említett intézményben a tanulók óraközi szünetben nem hagyhatják el az iskolát, úgy e szabályt kötelesek betartani. A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. (565/2016/OJBIT) |
A pedagógus felügyeleti kötelezettsége nemcsak a gyermek megőrzését jelenti, hanem egy olyan tevékenységet, mely során biztosított, hogy a gyermek jogai érvényesüljenek.
Egy beadványban arról tájékoztatott a szülő, hogy kilencedik évfolyamos gyermeke idegen nyelvből a 2015/2016. tanév végén a 9. és 10. osztály anyagából akar osztályozó vizsgát tenni, a 2016/2017. tanév végén pedig a 11. és 12. évfolyam anyagából, majd utána előrehozott érettségi vizsgát tenne. Az igazgatóhelyettes azonban arról tájékoztatta, hogy amíg le nem teszi az érettségit, akkor is köteles a tanórán tartózkodni, ha az adott évfolyam anyagából már letette az osztályozó vizsgát. Tájékoztattuk, hogy a tanuló joga, hogy kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését. A felügyelet törvényi meghatározása szerint viszont a pedagógusok felügyeleti kötelezettsége az intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben áll fenn. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdésének a pontja szerint a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét. Az intézménynek tehát teljesítenie kell a felügyeleti kötelezettségét is, ezért a fentiek alapján javasoltuk, hogy a beadványozó az intézmény házirendjében nézzen utána, hogy milyen szabályok vonatkoznak azokra, akik az egyes tanórákon való részvétel alól felmentést kaptak. (25/2016/OJBIT) |
A köznevelési intézmények működésére vonatkozó szabályok között számos olyan rendelkezést találunk, amelyek az oktatási szereplők jogainak érvényesülését garantálják. Ezek közül egyik legfontosabb a tájékoztatáshoz való jog szabályozása, ami mind a szülők, mind a tanulók jogainak felsorolásánál, általános jelleggel is megfogalmazásra került. A tanuló, szülő értesítése, az intézmény tájékoztatási kötelezettsége számos helyen megjelenik a köznevelési szabályok között, néhány esetben az előírt tájékoztatás megléte a döntés érvényességének feltétele.
A köznevelési törvény 46. § (6) bekezdésének e) és g) pontja kimondja, hogy a tanuló joga különösen, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, valamint tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül - az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen - érdemi választ kapjon.
A köznevelési törvény 72. § (5) bekezdésének a) és b) pontja pedig a szülő jogaként fogalmazza meg, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, valamint gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon.
Külön vizsgálandó kérdés, hogy a nagykorú tanulók esetén hogyan módosul a tájékoztatáshoz való jog értelmezése. A köznevelési törvény 46. § (8) bekezdése szerint nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén e törvénynek a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály a szülő, a szülői szervezet vagy a szülők képviselője részére kötelezettséget vagy jogot állapít meg, nagykorú tanuló esetén a kötelezettségek teljesítése, a jogok gyakorlása a tanulót – az iskolaszékbe történő delegálás kivételével –, a diákönkormányzatot, a tanulók képviselőjét illeti meg vagy terheli. Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekről a szülőt is értesíteni kell.
Egy szülő sérelmezte, hogy nagykorú gyermekének pedagógusa a tanuló nagykorúságára hivatkozással nem akarja a gyermek elektronikus naplóhoz való hozzáférését biztosítani. A gyermeknek pedig azért nem kíván tájékoztatást adni, mert ő nem kérheti számon a pedagógust. A beadványban megfogalmazott kérdést a nagykorú tanulókra vonatkozó fenti szabályok segítségével kell megítélni. Lényeges azonban kiemelni, hogy a köznevelési törvény 46. § (6) bekezdés g) pontja szerint a tanuló joga különösen, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül – az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen – érdemi választ kapjon. Összegezve az eddig ismertetett szabályokat, ha a panaszos gyermeke nagykorú, azonban önálló jövedelemmel nem rendelkezik és szüleivel él egy háztartásban, akkor többek között a tanulmányi kötelezettségének teljesítésével kapcsolatban a szülőt is értesíteni kell. A gyermekét azonban mint tanulót megilleti azon jog, hogy tájékoztatást kapjon a tanulmányait érintő kérdésekről, valamint az is, hogy a tanulmányait érintő kérdést intézzen a pedagógushoz, és erre érdemi választ kapjon. Tájékoztattuk a panaszost, hogy meghatalmazással a szülő is eljárhat gyermeke nevében. (279/2016/OJBIT) |
A szülő tájékoztatásának egyik legfontosabb területe gyermeke tanulmányairól, annak értékeléséről történő informálás. Ennek a tájékoztatásnak elsődleges terepe a tájékoztató (ellenőrző), valamint a napló, illetőleg a tanítási év végén a bizonyítvány. E dokumentumok pontos vezetése döntő fontosságú a szülői tájékoztatás szempontjából, de míg a tájékoztató (ellenőrző) vezetésével kapcsolatban nem rendelkezik a jogszabály, addig a napló vezetését a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 101. § (1) bekezdése a pedagógus feladatává teszi.
A panaszos szülő az egyik pedagógus naplóvezetési szokásait kifogásolta. Elmondása szerint október végén kikérte a napló fénymásolatát, majd mikor novemberben ismét megnézte a naplót a fogadóórán, megdöbbenve látta, hogy szeptember-október hónapban több olyan érdemjegy szerepel a naplóban, amik az október végi állapot szerint nem voltak bejegyezve (szeptemberben 6, októberben 2 elégtelen érdemjegy). A szülő tájékoztatási joga mellé a pedagógus oldalán tájékoztatási kötelezettség társul. A köznevelési törvény 62. § (1) bekezdésének f) pontja a pedagógus kötelességei között előírja, hogy a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről. A szülő tájékoztatáshoz való joga tehát a közoktatási törvény által biztosított, kiemelt szülői jog. A tájékoztatás, kapcsolattartás rendjét, formáit részletesen az iskola belső szabályzata határozza meg. A tanulmányokkal kapcsolatos tájékoztatás megvalósulhat részben személyesen, részben pedig az érdemjegyeknek a naplóba és ellenőrzőbe történő rendszeres rögzítésével. A napló és az ellenőrző azonban csak abban az esetben nyújthat valós képet a tanuló tanulmányi teljesítményéről, ha az érdemjegyek megállapításukat követően a lehető legrövidebb időn belül bejegyzésre kerülnek a megfelelő helyre. A rendszeres tájékoztatás elmulasztása ezért a jogszerűen megállapított érdemjegytől függetlenül jogsérelmet okozhat. A jogszabály nem tartalmazza a napló vezetésének részletes szabályait, erről helyi szinten van lehetősége rendelkezni az intézménynek. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. § (1) bekezdésének ae) pontja szerint ugyanis az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola nevelési programját, ennek keretén belül a pedagógusok helyi intézményi feladatait. (766/2016/OJBIT) |
Előfordulhat, hogy a szülő személyesen kíván tájékozódni az intézményben folyó oktató, nevelő munkáról.
Egy szülő azt kérdezte beadványában, hogy van–e joga rendszeresen beülni egy tanár órájára, ha az állandóan panasszal él gyermeke órai viselkedése miatt. Úgy érzi, gyermeke tanórai viselkedését otthonról nem tudja kezelni, így ezt a lehetőséget látja megoldásnak. A köznevelési törvény 72. § (5) bekezdésének e) pontja szerint a szülő joga különösen, hogy a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon. Ezt a rendelkezést egészíti ki a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 5. § (2) bekezdés c) pontja, amely szerint a nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni a tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét. Ezen rendelet 7. § (1) bekezdés ah) pontja szerint az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola nevelési programját, ennek keretén belül a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit. A panaszost tájékoztattuk, hogy az intézményi szabályzatok ismeretében, annak előírásai szerint gyakorolhatja a tanórákon történő részvétel jogát. (720/2016/OJBIT) |
A szülő tájékoztatáshoz fűződő joga egyfelől kötelezettséget teremt a pedagógus oldalán a tanulóval kapcsolatos információk megadására, másfelől a szülő oldalán is megfogalmazódik feladat. A köznevelési törvény 72. § (1) bekezdése a szülők kötelezettségei között megfogalmazza, hogy a szülő kötelessége, hogy gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét.
Gyakran megjelenik a hivatalunkhoz érkező beadványokban a tájékoztatási joggal összefüggésben az a kérdés, hogy jogosultak-e a szülők gyermekeik dolgozatait megtekinteni, arról másolatot készíteni. A dolgozatok megtekintésével kapcsolatban a következő állásfoglalást alakítottuk ki.
A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a köznevelési törvény 25. §-a alapján az iskola szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) tartalmazza. Tehát az intézményi szabályzatban kell rendelkezni arról is, hogy a szülők milyen módon tekinthetik meg a dolgozatokat. Az intézmény SZMSZ-ében foglalt szabályozás megalkotása során az Infotv. rendelkezéseire is figyelemmel kell lenni, melynek legfontosabb fogalom meghatározásait a személyi szabadságjogokkal összefüggésben már ismertettük. Az információs önrendelkezési jog egyik legfontosabb garanciája ugyanis az érintettek tájékoztatáshoz való joga. Eszerint az érintettet kérésére tájékoztatni kell a kezelt adatairól és az adatkezelés legfontosabb körülményeiről. A személyes adat fentebb ismertetett törvényi definíciója szerint személyes adatnak kell tekinteni mindazt, amit a tanuló a dolgozaton közöl, a tudását tükröző, a feltett kérdésekre adott válaszait is. Az tehát, hogy egy megadott kérdésre a tanuló milyen választ adott, az ő személyes adata, amelyre nézve az adatvédelmi szabályok megfelelően irányadóak. A dolgozatokban szereplő személyes adatok kezelője a köznevelési intézmény, így az adatkezelőre nézve kötelező törvényi rendelkezéseket be kell tartania. Az Infotv. 14. § a) pontja alapján az érintett kérelmezheti az adatkezelőnél tájékoztatását személyes adatai kezeléséről. A törvény 15. § (1) bekezdése szerint pedig az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az érintett általa kezelt, illetve az általa megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá - az érintett személyes adatainak továbbítása esetén - az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről. A 15. § (5) bekezdése alapján a tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos adatkörre vonatkozóan tájékoztatási kérelmet az adatkezelőhöz még nem nyújtott be. Egyéb esetekben költségtérítés állapítható meg. A költségtérítés mértékét a felek között létrejött szerződés is rögzítheti. A már megfizetett költségtérítést vissza kell téríteni, ha az adatokat jogellenesen kezelték, vagy a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett.
Az érintettek tájékoztatáshoz való joga azonban nem korlátlan. Az Infotv. 16. §-a alapján az érintett tájékoztatását az adatkezelő csak a 9. § (1) bekezdésében, valamint a 19. §-ban meghatározott esetekben tagadhatja meg. A tájékoztatás megtagadása esetén az adatkezelő írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására e törvény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén az adatkezelő tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a NAIH-hoz fordulás lehetőségéről. Az elutasított kérelmekről az adatkezelő a NAIH-ot évente a tárgyévet követő év január 31-éig értesíti. Az Infotv. 19. §-a értelmében az érintettnek a 14–18. §-ban meghatározott jogait törvény korlátozhatja az állam külső és belső biztonsága, így a honvédelem, a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése vagy üldözése, a büntetés-végrehajtás biztonsága érdekében, továbbá állami vagy önkormányzati gazdasági vagy pénzügyi érdekből, az Európai Unió jelentős gazdasági vagy pénzügyi érdekéből, valamint a foglalkozások gyakorlásával összefüggő fegyelmi és etikai vétségek, a munkajogi és munkavédelmi kötelezettségszegések megelőzése és feltárása céljából – beleértve minden esetben az ellenőrzést és a felügyeletet is –, továbbá az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében. Jelenleg azonban nincs olyan hatályos törvényi rendelkezés, amely a tanulók tájékoztatáshoz való jogát a fentiek szerint korlátozná, ennek megfelelően a tájékoztatást tehát minden esetben meg kell adni.
Az Infotv. 15. § (4) bekezdése a tájékoztatás megadásának módját határozza meg: az adatkezelő köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 25 napon belül, közérthető formában, az érintett erre irányuló kérelmére írásban megadni a tájékoztatást. A tájékoztatáshoz való jog gyakorlásának tipikus módja a törvény alapján az, hogy az érintett levélben kéri az adatkezelőtől a tájékoztatás megadását, aki arra levélben válaszol. A közoktatás szférájában természetesen ez nem feltétlenül így valósul meg. A tájékoztatás a betekintés engedésével is megadható (így történik a dolgozatokban szereplő adatok kezeléséről való tájékoztatás megadása), ilyenkor ugyanis az érintettnek lehetősége van magát az adatkezelést, illetve annak egy részét, a kezelt adatok körét közvetlenül megismerni. Az érintett kifejezett kérésére azonban ilyenkor sem maradhat el az írásbeliség, vagyis az érintettet, ha kéri, olyan helyzetbe kell hozni, hogy írásos dokumentum álljon rendelkezésére az általa feltett kérdésekre a törvény alapján kötelezően megadott válaszokkal együtt. Ha tehát az érintett a kezelt adatok körére kíváncsi, akkor az adatkezelő eleget tesz a tájékoztatási kötelezettségének azzal, ha betekintést enged az iratokba (a jelen esetben a dolgozatokba). De ha az érintett kéri, másolatot kell arról adnia. Mivel a törvény alapján a tájékoztatást írásban kell megadni, az adatkezelő nem zárkózhat el az írásbeliségtől sem. Figyelemmel arra, hogy az íráskép is az érintett személyes adata, és az is, hogy a válaszait milyen sorrendben, a lap tetejére, aljára vagy a túloldalára írta-e - az eredményszámításban mutatkozó számszaki kérdésekben felmerülő viták ugyanis gyakran ezzel kapcsolatosak - a tájékoztatás céljának leginkább a kezelt adatokról készített fénymásolat felel meg.
A tanulók a személyes adataik védelméhez fűződő jogukból eredő tájékoztatáshoz való jogukat nem feltétlenül önmagáért, hanem a dolgozat értékelésével szembeni esetleges kifogásaik előadása vagy akár a hibákból való okulás eszközeként gyakorolják. Annak érdekében, hogy a tanuló hiányosságait korrigálhassa, a megtekintés nem jelentheti a dolgozatok megismerését és tanulmányozását csupán az iskola helyiségében egy meghatározott időkeretben. A megtekintésnek szükségszerűen magában kell foglalnia a dolgozat birtoklását, vagyis arról a szülő kérésére és költségén másolatot kell rendelkezésére bocsátani. Valamely kifogás előterjesztésének is elengedhetetlen feltétele, hogy a tanuló ismerje a dolgozatot és az értékelést, amellyel kapcsolatban a kérelmet elő kívánja terjeszteni. A pedagógusok oktatói autonómiája nem zárja ki azt, hogy más személy - a szülő vagy az érintett hozzájárulásával akár egy magántanár - a dolgozatot (vagy annak másolatát) megtekintse, egy esetleges kifogás megírásában a tanulónak segítséget nyújtson. Ehhez is szükséges a dolgozat és az értékelés egy másolati példányának birtoklása. Azonban ilyen cél nélkül is - a fent hivatkozott információs önrendelkezési jog mint alkotmányos alapjog alapján - az érintettet megilleti az a jog, hogy személyes adatairól tájékoztatást kapjon.
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 1. melléklete szerint a tanulók dolgozatainak, témazáróinak, vizsgadolgozatainak őrzési ideje 1 év.
A szülő elmondása szerint a bepanaszolt pedagógus a kijavított dolgozatokat nem mutatja meg a tanulóknak, csak a jegyeket írja be a naplóba. (750/2016/OJBIT) A beadványozó arról kért tájékoztatást, hogy - mivel nem tud bemenni napközben az iskolába megtekinteni a témazáró dolgozatokat - gyermeke lefényképezheti-e azokat, esetleg kérhet-e fénymásolatot róluk. (183/2016/OJBIT) Egy szülő azt sérelmezte, hogy a gyermeke az előrehozott érettségi érdekében osztályozó vizsgát tett angolból, amelyet azonban később érvénytelenítettek, mert az nem a pedagógiai programban megadott vizsgaszabályzat szerint folyt. Az érvénytelenített dolgozatot azonban nem tekinthetik meg sem a szülők, sem a diákok. (117/2016/OJBIT) |
Különös jelentősége van az intézmény tájékoztatási kötelezettségének abban az esetben, ha a gyermeket a tanítási idő alatt baleset éri.
Egy panaszos szülő kifogásolta, hogy az iskolában, szünetben gyermeke megsérült, fején és térdén duzzanat és zúzódás keletkezett, ám sem a szülőt, sem az orvost nem értesítették. Tájékoztattuk a szülőt arról, hogy a köznevelési törvény 4. § 33. pontja meghatározza a tanuló- és gyermekbaleset fogalmát, mely minden olyan baleset, amely a gyermeket, a tanulót az alatt az idő alatt vagy tevékenység során éri, amikor a nevelési-oktatási intézmény vagy a gyakorlati képzés folytatójának felügyelete alatt áll. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet meghatározza a nevelési-oktatási intézmény baleset-megelőzési tevékenységét, a tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettségét. A 168-169. § szerint az óvoda, iskola, kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni a nevelési-oktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatait a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások). A nevelési-oktatási intézményben a nyitvatartási időben biztosítani kell a gyermekek, tanulók felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira. A nevelési-oktatási intézmény kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyermekbaleseteket, teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát - az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével - a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével - telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen - azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. (Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását, a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását,a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza.) A nem állami intézményfenntartó a részére megküldött papír alapú jegyzőkönyvet nyolc napon belül megküldi a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedélyt kiállító kormányhivatal részére. A kormányhivatal az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartótól, az állami intézményfenntartó központ a nevelési-oktatási intézménytől érkezett, nem elektronikus úton kitöltött baleseti jegyzőkönyvet a naptári félévet követő hónap utolsó napjáig megküldi az oktatásért felelős minisztérium részére. A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni az óvodaszék, az iskolaszék, a kollégiumi szék, ezek hiányában a szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. (569/2016/OJBIT) |
|
|
következő |
