Tartalomjegyzék

AZ OKTATÁSSAL KÖZVETLENÜL ÖSSZEFÜGGŐ JOGOK ÉRVÉNYESÜLÉSE

Tanszabadságból eredő jogok

Magyarország Alaptörvényének Szabadság és felelősség című fejezete XI. cikke kimondja, hogy minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.

A köznevelési törvény 2. §-ának rendelkezése szerint az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, illetve a szakképzésről szóló törvényben meghatározott feltételek szerinti második szakképesítés megszerzését biztosító első szakmai vizsga befejezéséig a magyar állam közszolgálati feladata. Az állami, települési önkormányzati fenntartású intézményekben, továbbá az állami feladatellátásban részt vevő más fenntartású intézményben az óvodai nevelés, az óvodai nevelést és az iskolai nevelés-oktatást kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele, valamint a kollégiumi ellátás az ingyenes oktatásban részt vevő, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő gyermekek, tanulók számára térítésmentes. A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (továbbiakban: 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet) 33. § (1) bekezdése széleskörűen határozza meg a térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatok körét.

Egy szülő arról érdeklődött, hogy kötelezővé teheti-e az iskola a színházbérlet vásárlását vagy az iskola emblémájával ellátott pólóvásárlást. Valamint jogosan szednek-e az intézményben sportköri díjat, holott semmilyen sportra nem jár a gyermek, mégis azzal fenyegetik, hogy tartozás esetén nem kaphatja meg a bizonyítványát. A fentieknek megfelelően a pedagógiai program részeként, tanítási, nevelési időben megszervezett programok megszervezésénél a főszabály az ingyenesség. Álláspontunk szerint pedagógiai program előírásaival egyezően, a tanítási, nevelési időben megszervezett program lehet a tanulók számára kötelező, és ebben az esetben ingyenes. Az iskola nem ingyenes szolgáltatásokat is szervezhet, ezek nem a pedagógiai program végrehajtását szolgálják, ekképpen nem kötelezőek, hanem a részvétel és a fizetés önkéntes a tanulók számára. Ezekkel a szolgáltatásokkal kapcsolatban mondja ki a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 34. § (3) bekezdése, hogy az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék – annak hiányában a szülői szervezet (közösség) az intézményi tanács és iskolában az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével – meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni. Ezen szolgáltatások igénybe vételét lehet fedezni akár az osztálypénzből is, ha a szülők így döntenek. (606/2016/OJBIT)

A beadványozó arról érdeklődött, hogy köteles-e gyermeke diáksportköri díjat fizetni, holott nem sportol az iskolában. Tájékoztattuk, hogy az ingyenességgel összefüggésben kifejtetteknek megfelelően a pedagógiai program részeként, tanítási, nevelési időben megszervezett programok megszervezésénél a főszabály az ingyenesség. Álláspontunk szerint a fentieknek megfelelően pedagógiai program előírásainak megfelelően, a tanítási, nevelési időben megszervezett program lehet a tanulók számára kötelező, és ebben az esetben ingyenes. A tanítási időn kívül, költségtérítés ellenében megszervezett, ajánlott rendezvény, foglalkozás viszont nem tehető kötelezővé a tanulók számára. (554/2016/OJBIT, 136/2016/OJBIT)

Sok kérdés, beadvány érkezik hivatalunkhoz az osztálypénz fizetésével kapcsolatban.

Egy szülő arról érdeklődött, kötelező-e osztálypénzt fizetnie gyermeke esetében. A gyermek osztályfőnöke ugyanis megszégyeníti a gyermeket, és kizárja a kirándulásból, amire külön szednek pénzt, azért, mert nem fizetnek osztálypénzt. (284/2016/OJBIT)

Az osztálypénzzel kapcsolatban az alábbi jogi álláspontot alakítottuk ki. A szülők közösen dönthetnek arról, hogy bizonyos célok érdekében különböző összegeket befizetnek. Ez a döntés azonban minden szülő esetében önkéntes. Ennek a pénznek a kezelésével megbízhatják akár az egyik pedagógust is. Ebben az esetben a befizetett összegek a befizető szülők közös tulajdonába kerülnek. A polgári jog szabályainak megfelelően tehát az átadott pénzeszközök a szülők tulajdonában maradnak. A szülők megbízzák a pedagógust, hogy azt meghatározott célra fordítsa. A pedagógus önkéntes és ingyenes vállalása alapján közte és a szülők között így létrejön egy polgári jogi jogviszony. A pénzösszegről való elszámolást a szülők kérhetik az általuk megbízott pedagógustól. Mivel az osztálypénz fizetése minden egyes szülő önálló döntése, így nem érheti hátrány azon szülők gyermekeit, aki nem fizetnek osztálypénzt. Az osztálypénz felhasználása történhet olyan célra, amely minden gyermek együttes, közös érdekét szolgálja. Így például felhasználható a terem dekorálására, a pedagógus által munkájához használt anyagok bővítésére, és számos olyan dologra, melynek gyümölcsét a gyermekek közösen élvezik. Ebben az esetben nem éri hátrány azon gyermekeket, akinek családja nem vállalta a befizetést. Felhasználható az osztálypénz olyan formában is, hogy csak azok a gyermekek részesülnek belőle, akiknek a családja hozzájárult az osztálypénzhez. Ez azonban csak úgy képzelhető el, hogy a nem fizető gyermekek jogai ne sérüljenek. Az osztálypénzből vásárolt, egyenként szétosztott jutalomkönyv – ha a szülők megállapodása esetén csak a befizető gyermekek kapják – nem osztható szét oly módon, hogy a nem fizetők is jelen legyenek, és ne kapjanak ajándékot. Ebben az esetben ugyanis ezek a gyermekek családjuk anyagi helyzete miatt olyan helyzetbe kerülnek, mely számukra méltóságsértő, kellemetlen. Az osztálypénz befizetésének önkéntessége tehát azt jelenti, hogy amennyiben egy szülő nem kíván ennek eleget tenni, erre nem kötelezhető. Így azokon a szabadon választható programokon, amelyeket ebből finanszíroz a közösség, szintén egyéni döntésük alapján, egyéni befizetés útján vehet részt az osztálypénzt nem fizető szülő gyermeke. A szülői közösség által kezelt pénzügyekbe az osztályfőnöknek, intézményvezetőnek nincs beleszólása. Az ingyenes oktatás elvének tiszteletben tartása mellett az iskola támogatása esetlegesen alapítványán keresztül, a gyermekek részére szolgáltatások bővítése pedig az osztálypénz felhasználásával lehetséges, ám a befizetések kötelezővé tétele ezekben az esetekben nem lehetséges, arra csak önkéntesen kerülhet sor. Ezen előírások alkalmazása alól a szülők széleskörű tájékoztatása sem mentesíti az intézményt.

Az ingyenesség azonban csak az állami feladatellátás vonatkozásában értelmezhető főszabályként. A köznevelési törvény 31. § (2) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy, ha a nevelési-oktatási intézményt a nemzetiségi önkormányzat, az egyházi jogi személy, a vallási tevékenységet végző szervezet vagy más személy vagy szervezet tartja fenn, az óvodai, iskolai, kollégiumi felvétel, továbbá az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony fenntartása - írásbeli megállapodásban - fizetési kötelezettséghez köthető, az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony megszüntetésével kapcsolatosan - írásbeli megállapodásban - az 53. § (1)-(10) bekezdésében foglaltaktól el lehet térni. Az 53. § (2) bekezdése alapján a tanuló tanulói jogviszonyának megszűnését is eredményezheti a fizetési hátralék megléte. A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 37. §-a úgy rendelkezik, hogy az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény szolgáltatásainak igénybevételét az köznevelési törvény 31. § (1) bekezdés c) pontja szerinti fizetési kötelezettséghez kötheti, kivéve, ha az egyházi köznevelési intézmény vagy a magán köznevelési intézmény közoktatási megállapodás, köznevelési szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat alapján részt vesz a köznevelési közszolgálati feladatok ellátásában. Az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény fenntartója - az előzőekben foglaltakra figyelemmel - meghatározza azokat a szabályokat, amelyek alapján a köznevelési intézmény vezetője dönt a tandíj mértékéről, az adható kedvezményekről és a befizetés módjáról.

Egy szülői panaszban az érintett azt sérelmezte, hogy gyermeke iskolájában alapítványi hozzájárulást kell fizetniük. A beadvány szerint gyermeke tanulmányainak kezdetekor önkéntes hozzájárulást fizettek a szülők az idegennyelv-oktatás átlagosnál magasabb színvonala érdekében. Később azonban a szülők egy része nem teljesítette, illetőleg kisebb összegben fizette a hozzájárulást, mert úgy érezték, ez a cél nem valósult meg. A panaszos elmondása szerint a 2014/2015. tanév első szülői értekezletén az osztályfőnök közvetítésével az iskola aláíratott a szülőkkel egy gondviselői nyilatkozatot, mely szerint kötelező jelleggel vállalják a szülők az alapítványi/képzési hozzájárulás befizetését. Ám ezt nem minden szülő írta alá. Ennek ellenére a fizetési kötelezettséget nem vállaló szülők részére is megérkezett az értesítés a tankötelezettségét teljesítő tanuló után fizetendő alapítványi hozzájárulási kötelezettségről.

Vizsgálatunk során az intézményvezető nyilatkozatában közölte, hogy a szülőktől kért alapítványi támogatás az intézmény megalakításától létezik, az első öt éves periódusban félévente 10.000,- forintot fizettek a szülők egy közalapítványnak, jelenleg 70.000,-, illetve magasabb évfolyamokon 60.000,- forint ez az összeg. Az alapítványi támogatás összegéről a közalapítvány kuratóriuma határozatban dönt. Maximális összege minden tanuló esetében a tanulmányi idő teljes időszaka alatt állandó. Elmondása szerint ezen alapítványi támogatás befizetése szükséges az iskola működéséhez, hiszen a korábban kapott anyagi támogatások (a két tanítási nyelvű oktatásért dupla normatíva, a gyakorló iskolai státuszért kiegészítő támogatás, az alapítótól működési támogatás) 2013-tól megszűntek. Arról is tájékoztatott nyilatkozatában, hogy az intézmény kizárólag úgy tud működőképes maradni, ha a szülők teljesítik önként vállalt befizetési kötelezettségüket, illetőleg ha az intézménnyel és a közalapítvánnyal háromoldalú köznevelési megállapodást ír alá az oktatásért felelős minisztérium. Nyilatkozata szerint a problémát a szülői választmány ülésén megtárgyalták. A közös vélemény az volt, hogy mindenkinek tudomása volt arról, hogy magániskolába íratta gyermekét, és az alapítványi befizetetés rendszeréről a beiratkozás előtt kellő tájékoztatást kapott.

A rendelkezésünkre álló dokumentumokat összevetettük a jogszabályok rendelkezéseivel és a következő álláspontot alakítottuk ki. A beadványban a szülő arról tájékoztatta hivatalunkat, hogy 2014/2015. tanév első szülői értekezletén kapták meg azt a gondviselői nyilatkozatot, melyben a fizetési kötelezettséget vállalniuk kellett. Korábban az alapítványi hozzájárulás önkéntes volt. Az intézményvezető arról informált minket, hogy a szülői választmány úgy vélte, mindenkinek tudomása volt arról, hogy magániskolába íratta gyermekét, és az alapítványi befizetetés rendszeréről a beiratkozás előtt kellő tájékoztatást kapott. Ezen állítását azonban nem támasztotta alá a korábban érvényben lévő felvételi tájékoztatók szövegével. Az iskola honlapján lévő felvételi tájékoztató tartalmazza a fizetési kötelezettség meglétét, ám a korábbi évek vonatkozásában ezt nem láttuk bizonyítottnak. Az igazgató arról is tájékoztatott nyilatkozatában, hogy az intézmény kizárólag úgy tud működőképes maradni, ha a szülők teljesítik önként vállalt befizetési kötelezettségüket. Az önkéntesség megfogalmazása tehát mind a panaszban, mind az igazgatói nyilatkozatban megjelenik. Az intézményvezető levelében azt közölte, hogy a fizetési kötelezettség maximális összege minden tanuló esetében a tanulmányi idő teljes időszaka alatt állandó. Azonban az, ha a tanuló korábban nem fizetett kötelező hozzájárulást, majd tanulmányai egy pontján köteles lesz hozzájárulást fizetni, ellentmond ezen állításának. Továbbá a korábbi években fennálló önkéntesség és a tartozás megállapítása együtt nem értelmezhetőek.

Tekintettel arra, hogy az érintett iskola egy közalapítvány fenntartásában működő intézmény, a fentiek alapján a tanulói jogviszony fenntartását megállapodással írásbeli fizetési kötelezettséghez kötheti. A dokumentumokból megállapítottuk, hogy a korábban önkéntesen fizetett alapítványi hozzájárulás kötelezővé vált. Mivel a felmenő rendszerben történő változtatás kötelezettsége a köznevelési törvény alapján kizárólag tanulmányi és vizsgakövetelményekkel kapcsolatban áll fenn, így az alapítványi hozzájárulás kötelezővé tétele nem sérti a tanulók oktatási jogait. Ugyanakkor az átmenet a korábbi megoldástól a jelen kötelezettség megállapításáig jól láthatóan feszültségekkel teli helyzetet eredményezett. Jelenleg az intézmény felvételi tájékoztatója tartalmazza a fizetési kötelezettségre vonatkozó tájékoztatást, így az iskola pénzügyi helyzetével kapcsolatos nehézségek megszűnhetnek. A fentiekre tekintettel az ügyet lezártuk. (271/2016/OJBIT)

A köznevelési törvény kimondja, hogy az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, illetve a szakképzésről szóló törvényben meghatározott feltételek szerinti második szakképesítés megszerzését biztosító első szakmai vizsga befejezéséig a magyar állam közszolgálati feladata. E jog gyakorlásának kezdőpontja az intézménybe történő felvétel, mely a hivatalunkba érkező panaszok szerint számos esetben vezet jogsértő helyzet kialakulásához.

A köznevelési törvény rendelkezik arról, hogy a szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat óvodát, iskolát, kollégiumot. A gyermek - ha nem cselekvőképtelen - tizennegyedik életévének betöltésétől a szülő ezt a jogát gyermekével közösen gyakorolhatja. A szabad intézményválasztás jogának kimondása mellett a köznevelési törvény azt is garantálja, hogy egyetlen gyermek, tanuló se kerüljön olyan helyzetbe, hogy óvodáztatási kötelezettségét, tankötelezettségét férőhely hiánya miatt ne tudja teljesíteni. Ennek eszköze a lakóhely szerint kötelező felvételt biztosító intézmény szabályozása.

A köznevelési törvény 8. § (1) bekezdése szerint az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.

Egy szülő nem óvodaköteles gyermekét kívánta beíratni óvodában, ám helyhiány miatt elutasították. Tájékoztattuk, hogy amennyiben az óvoda a fenti feltételek teljesülése ellenére elutasította gyermekét, úgy sérültek a jogai, amivel kapcsolatban jogorvoslattal élhet az intézmény fenntartójánál. Ám ha az intézmény helyhiány miatt nem tudta a gyermeket felvenni, úgy az oktatási jogok sérelme nem történt meg, hiszen az óvodai nevelés a gyermek hároméves korától kötelező. (559/2016/OJBIT)

Egy beadványozó bölcsödébe járó, még nem óvodaköteles korú gyermek óvodai felvételének elutasítását sérelmezte. Tájékoztattuk a fentiekről, továbbá arról, hogy a köznevelési törvény 49. §-a alapján az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos. (663/2016/OJBIT)

A köznevelési törvény 50. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. Egyetlen esetben korlátozza a köznevelési törvény az intézményvezetők döntési jogát, a körzetes iskola esetében. Az általános iskola ugyanis köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, aki életvitelszerűen az általános iskola körzetében lakik (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító iskola).

Egy szülő gyermekét egy két tanítási nyelvű általános iskolába szerette volna beíratni, melynek nem tartoztak a körzetébe. A gyermek ide járt előkészítő foglalkozásokra, részt vett egy képességvizsgálaton, mely szerint megfelelt az iskolaérettség követelményeinek, felvételt nyert az intézménybe, beiratkozáskor azonban elutasították, mert nem tartoztak az iskola körzetébe. A fentiek alapján tájékoztattuk, hogy mivel nem tartózkodnak életvitelszerűen az iskola körzetében, az intézmény elutasító döntése nem jogsértő, a téves tájékoztatással kapcsolatban azonban lehetősége van jogorvoslattal élni. (294/2016/OJBIT)

Számos esetben a kötelező felvételt biztosító intézmény elutasításának hátterében az áll, hogy a népszerű intézménybe óriási a túljelentkezés, az osztályokba felvehető tanulók száma pedig korlátozott. A köznevelési törvény 4. számú melléklete tartalmazza az osztály- és csoportlétszámra vonatkozó rendelkezéseket. Eszerint általános iskola 1-4. évfolyamán a maximális osztálylétszám 27 fő. Ebben a létszámban a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók a szakértői bizottság javaslatában meghatározott fővel számítva vesznek részt. A köznevelési törvény 25. § (7) bekezdése szerint az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi csoportra megállapított maximális létszám a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető, továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt.

Egy szülő azt kifogásolta, hogy településükön a népszerűnek számító iskolák körzetében megnő a tanulók száma, mert a szülők, hogy az általuk választott iskolába be tudják íratni gyermeküket, ismerősökhöz, rokonokhoz jelentkeznek be, de ténylegesen nem ott laknak. Emiatt egyes iskolák elnéptelenednek, másokban túlzsúfoltság alakul ki. Tekintettel a lakóhely szerint kötelező felvételt biztosító intézmény jogi szabályozására, tájékoztattuk a panaszost, hogy az intézmények nem járnak el jogszerűtlenül, ha a fenti feltételeknek megfelelő jelentkezőket felveszik az iskolába. (453/2016/OJBIT)

Hivatalunkhoz panasz érkezett egy szülőtől, akinek gyermeke a lakóhely szerint körzetes általános iskola 1. évfolyamára kérte felvételét, ám az intézmény férőhely hiányára hivatkozással elutasította a felvételi kérelmet. A szülő felülbírálati kérelmét a fenntartó megvizsgálta, és az iskola döntését helyben hagyta.

Vizsgálatunk során arra kértük a fenntartót, hogy tájékoztasson arról, hogy mely jogszabályra hivatkozással hagyta helyben az intézmény döntését, mely szerint elutasította a gyermek jelentkezését. Nyilatkozatában a fenntartó arról tájékoztatott, hogy az érintett intézményben az épület adta lehetőségek miatt csak két első osztály indítására van lehetőség. Ezek esetében engedélyt adott a fenntartó, hogy a köznevelési törvény adta lehetőséggel élve, a maximális osztálylétszám 20%-os megemelésével 32 fővel induljanak. Tekintettel arra, hogy az intézménybe jelentős túljelentkezés történt, a maximális osztálylétszámra vonatkozó törvényi rendelkezésekre tekintettel 18 tanuló (köztük 7 fő körzeti lakos) jelentkezését el kellett utasítani az intézményvezetőnek. A rendelkezésünkre álló adatokat megvizsgáltuk, összevetettük a jogszabályok rendelkezéseivel, és a következő álláspontot alakítottuk ki. A köznevelési törvény 50. § (6) bekezdése szerint az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, aki életvitelszerűen az általános iskola körzetében lakik. E törvény 50. §-ának (8) bekezdése szerint a kormányhivatal meghatározza és közzéteszi az iskolák felvételi körzetét, továbbá - a köznevelés-fejlesztési tervvel összhangban - a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét. A felvételi körzetek megállapításához a kormányhivatalnak be kell szereznie az érdekelt települési önkormányzatok véleményét. Tekintettel arra, hogy az iskolák tekintetében a körzetek kialakítása a fentiek értelmében a kormányhivatalok hatáskörébe tartozik, jelzéssel éltünk az illetékes kormányhivatal felé. Tájékoztattuk, hogy az érintett intézmény esetében az iskolai körzetek kialakítására oly módon került sor, hogy a jogszabály rendelkezései csak valamely jogi norma sérülésével hajthatók végre: vagy a maximális osztálylétszámra vagy a körzetes gyermekek kötelező felvételére vonatkozó rendelkezések sérülnek az általános iskolai felvételnél. Az oktatási jogok megsértésére ebben az esetben azért került sor, mert az érintett iskola körzetében nagyobb a gyermekek száma, mint az iskolai férőhelyeké, és ezen a helyzeten kizárólag a körzetek kialakításáért felelős kormányhivatal tud változtatni. A panaszos egyidejűleg tájékoztatta hivatalunkat arról, hogy az új tankerületi vezető döntése következtében gyermekük felvételt nyert az intézménybe. (435/2016/OJBIT)

Egy szülő azzal kapcsolatban élt panasszal és kérte hivatalunk segítségét, hogy gyermeke felvételét helyhiányra hivatkozással elutasította a körzetes általános iskola. A beadványában foglaltak alapján vizsgálatot indítottunk, ezért az ügyben megkerestük a KLIK illetékes tankerületi igazgatóját, és nyilatkozattételre kértük fel. A nyilatkozat szerint bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett a szülő. Az ítélet írásba foglalása még nem történt meg, de a tájékoztatás szerint a határozat tartalmát tekintve a gyermek felvételi kérelmének helyt kell adni. A tankerületi igazgató jelezte azt is, hogy az iskola felvételi körzetében a 2016/2017-es tanévre vonatkozó beiskolázási időszakban váratlanul megemelkedett a körzetes tanulók létszáma, emiatt a következő tanévre vonatkozóan a körzethatárok módosítására tettek javaslatot az illetékes kormányhivatal felé. (370/2016/OJBIT)

Egy szülő kérte hivatalunk állásfoglalását azzal kapcsolatban, hogy jogszerűen utasítja-e el az általános iskola kisebbik gyermekük felvételét úgy, hogy a nagyobb testvér a választott iskola tanulója. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 24. § (5)-(7) bekezdése szerint, ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni a jogszabályban foglalt arányok figyelembevételével. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon - legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt - nyilvánosságra kell hozni. A hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen vagy kerületben van, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található. A hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található. Ha az általános iskola - a megadott sorrend szerint - az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirendben kell meghatározni. A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy testvére az adott intézmény tanulója, vagy munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található. A fentieknek megfelelően az iskola tanulójának testvére - amennyiben nem a körzetes iskolába jelentkezik - nem élvez elsőbbséget a többi gyermek előtt, a testvéri helyzet figyelembe vételére a fenti sorrend betartása után lehet lehetőség. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. § (1) bekezdése alapján az iskola pedagógiai programja határozza meg a felvétel és az átvétel - köznevelési törvény keretei közötti - helyi szabályait. Javasoltuk, hogy a fentiek mellett a beadványozó tanulmányozza az intézmény pedagógiai programjának vonatkozó rendelkezéseit. (658/2016/OJBIT)

A lakóhely szerint kötelező felvételt biztosító intézmény szabályai intézmények közötti átvétel esetén is irányadóak. A köznevelési törvény 46. § (6) bekezdés n) pontja szerint a tanuló joga különösen, hogy kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe. Az 50. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. E § (6) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, aki életvitelszerűen az általános iskola körzetében lakik.

Egy szülő az iskolaváltás lehetőségeiről érdeklődött. A panaszos szerint a település iskolájában gyakran van piszkálódásnak kitéve a gyermeke, de nem vált áldozattá, hanem megvédte magát. Emiatt gyakran kapott beírást, figyelmeztetést. A kialakult helyzet miatt a szülő és gyermeke iskolaváltáson gondolkodnak. Mivel a településen egy iskola van, szeretné valamely fővárosi iskolába átíratni gyermekét. A fentiek alapján tehát bármely másik iskolát választhatja gyermeke számára, a felvételről a választott iskola igazgatója dönt. Egyedül a lakóhelyük, ennek hiányában tartózkodási helyük szerinti kötelező felvételt biztosító intézmény köteles felvenni őt. (702/2016/OJBIT)

Egy általános iskola igazgatója fordult hozzánk azzal a kérdéssel, hogy köteles-e átvenni iskolájuk azt a beiskolázási körzetükben lakó tanulót, akit szülei a tanév kezdetén átírattak egy másik iskolába, ám mivel elégedetlenek ezzel az intézménnyel, mégis vissza szeretnék hozni gyermeküket a körzetes iskolába. Tájékoztattuk, hogy a köznevelési törvény 3.§ (10) bekezdése alapján az iskolarendszer átjárható, így a fogadó intézménynek az e törvényben foglalt keretek között megállapított követelményei alapján más iskolába vagy iskolatípusba akár tanév közben is át lehet lépni. A lakóhely szerint kötelező felvételt biztosító intézmény pedig köteles fogadni a tanulót. (680/2016/OJBIT)

A beadványozó egy általános iskola képviseletében arról érdeklődött, hogy köteles-e átvenni az intézmény azt a tanulót, aki lakóhely szerint az intézmény körzetébe tartozik, de tartózkodási helye nem itt van. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 22. § (6) bekezdése kimondja, hogy a köznevelési törvény 50. § (6) bekezdése alkalmazásában életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a tanulónak a kötelező felvételt biztosító iskola körzetében van a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye. (717/20106/OJBIT)

A köznevelési törvény nemcsak az intézmények közötti átjelentkezést teszi lehetővé, de biztosítja azt is, hogy az intézmények tanrendje közötti esetleges különbségek áthidalhatók legyenek a tanulók számára.

A panaszos gyermeke 5 évig a lakóhely szerint kötelező felvételt biztosító két tanítási nyelvű iskolába járt, majd kizárás miatt intézményt váltott, de egy év múlva kérte visszavételét az intézménybe. A körzetes iskola átvette a gyermeket, aki a nyelvi lemaradást nem tudta pótolni, elégtelen érdemjegyet kapott az idegen nyelvű tantárgyakból. A szülő sérelmesnek érzi, hogy miért vette vissza az iskola gyermekét, ha ezt követően elégtelenre sikerült a különbözeti vizsga. Kifogásolta azt is, hogy a különbözeti vizsga teljesítésekor, már az iskolába járt, értékelték ezekből a tantárgyakból. Tájékoztattuk, hogy köznevelési törvény 46. § (6) bekezdésének n) pontja alapján a tanuló joga, hogy kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe. Az iskola pedagógiai programja pedig meghatározza az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel. Ha az intézmény vezetője a tanuló átvételéről dönt, létrejön a tanulói jogviszony. Ezután kell majd megszervezni a különbözeti vizsgát, melynek megvalósításával a tanuló teljesíti az iskolában előírt követelményeket. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján a tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. Amennyiben e vizsgákon a tanuló nem tudja teljesíteni az előírt követelményeket, úgy javítóvizsgára, esetleg évfolyamismétlésre kerülhet sor. (430/2016/OJBIT)

A köznevelési törvény 4. § 23. pontja szerint az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport: az a legalább egy nevelési évre, tanévre alkotott oktatásszervezési egység, amely meghatározott közös pedagógiai feladatok végrehajtására alakul az óvodába, iskolába, kollégiumba felvételt nyert, azonos feladatellátási helyre járó gyermekekből, tanulókból. A köznevelési törvény 51. § (4) bekezdése alapján az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével – az igazgató dönt.

Egy tanuló érdeklődött az iskolán belüli osztályváltás lehetőségéről. Szeretett volna átiratkozni a 22 fős osztályából egy másik, 34 fős osztályba. Tájékoztattuk, hogy a köznevelési törvény 25. § (7) bekezdése szerint az óvodai csoportok, iskolai osztályok, kollégiumi csoportok minimális, maximális és átlaglétszámát a köznevelési törvény meghatározza. Az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi csoportra megállapított maximális létszám a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető, továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt. A minimális létszámtól csak akkor lehet eltérni, ha azt az óvodai, tanulói jogviszony nevelési, tanítási év közben történő megszűnése indokolja, továbbá szakképző iskolában akkor is, ha a képzés során tanulói jogviszony korábbi tanítási évben történő megszűnése miatt az érintett osztály, csoport létszáma a minimális létszám alá csökkent, és átszervezéssel - a tanulóra háruló aránytalan teher nélkül - nem alakítható ki a minimális létszámot elérő létszámú osztály, csoport. A fenti rendelkezések figyelembevételével kell a felvételről, átvételről szóló döntést meghoznia az intézményvezetőnek. (219/2016/OJBIT)

Egy szülő arról érdeklődött, hogy valóban nem járhatnak-e a testvérek egy óvodai csoportba, illetőleg egy iskolai osztályba. (669/2016/OJBIT)

Egy szülő azt kifogásolta, hogy két első osztályos gyermeküket az iskola külön osztályba sorolta be. (681/2016/OJBIT)

Tájékoztattuk a panaszosokat az osztályba, csoportba sorolás fenti szabályairól. A csoportba sorolás gyakran azzal jár együtt, hogy a gyermek más idegen nyelvet köteles tanulni, mint amelyre választása esik, leginkább az angol nyelv tanulása miatt kérik segítségünket. A jogszabály egyelőre nem teszi kötelezővé az alapfokú oktatási intézmények számára, hogy angol nyelv tanulására mindenki számára lehetőséget adjanak. Az, hogy egy adott iskolában milyen nyelveket oktatnak, a szülők előtt is ismert, hiszen a nyilvános pedagógiai program azt tartalmazza. Lehetőség van arra, hogy választásukat az intézmény felé kinyilvánítsák, de ez nem jelenti azt, hogy az intézmény teljesíteni is tudja a kívánságukat.

Egy beadványban azt kifogásolta a panaszos, hogy nem dönthettek arról, hogy mely idegen nyelvet tanulja a gyermek az iskolában. Tájékoztattuk, hogy azt, hogy mely iskola milyen idegen nyelvet oktat, azt a pedagógiai program részeként az intézmény helyi tanterve szabályozza. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. § (1) bekezdése szerint az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül a választott kerettanterv megnevezését, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését, a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát. A köznevelési törvény 46. § (6) bekezdésének b) pontja akképp rendelkezik, hogy a tanuló joga, hogy válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. § (1) bekezdésének bf) pontja pedig kimondja, hogy a helyi tanterv szabályozza a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait. A fentieknek megfelelően az intézmény helyi tantervének tanulmányozása adhat választ arra a kérdésre, hogy a szülők választhatják-e, hogy mely idegen nyelvet tanulja gyermekük. Amennyiben a pedagógiai program nem rendelkezik arról, hogy az idegen nyelv választható, úgy az intézmény maga osztja be a tanulókat. Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével - az igazgató dönt. Döntésének vannak korlátai, pl. az nem alapulhat diszkrimináción, illetve nem lehet szankcióként alkalmazni. Választásának tehát ésszerű indokon kell alapulnia. Amennyiben ilyet nem találnak, úgy megfelelő megoldás lehet a sorsolás. A sorsolás intézményével kapcsolatban az Alkotmánybíróság 15/1993. (III. 12.) számú határozatában kimondta, hogy a sorsolás útján történő kiválasztással a véletlenszerűség a diszkriminációt kizárja. A fentiek értelmében tehát az iskola nem köteles mindenki számára az angol nyelv oktatását biztosítani, ha ahhoz nem rendelkezik a megfelelő eszközökkel. Tekintettel arra, hogy oktatási jogsérelem nem volt kimutatható a felvetéssel kapcsolatban, így hivatalunk nem indított vizsgálatot. (197/2016/OJBIT)

Az alapfokú oktatásba történő felvétel során - mint a fenti példák mutatják - a szabad intézményválasztás jogának gyakorlása, illetőleg a lakóhely szerint kötelező felvételt biztosító intézmény felvételi kötelezettsége körül összpontosulnak a panaszok. A középfokú oktatásba történő belépéskor részletes szabályozást nyer a felvételi eljárás, amely során szintén gyakran keletkeznek vélt vagy valós jogsértő helyzetek.

Beadványában a szülő kifogásolta a felvételi feladatsorok összeállítását. Gyermeke nyolc évfolyamos gimnáziumba jelentkezett, de a felvételi feladatsor a panaszos szerint nem a korábbi évek feladatsoraiból megismert és begyakorolt típuspéldákat tartalmazta, továbbá olyan feladatok is voltak, amelyek anyagát még nem tanulta gyermeke. Korábbi ügyeink kapcsán a felvételi feladatsorokkal összefüggésben az Oktatási Hivatal tájékoztatta az oktatási jogok biztosát, hogy a központi írásbeli felvételi feladatsorokat több tíz éves gyakorlattal rendelkező, ma is az adott korosztályt tanító pedagógusok állítják össze. A kidolgozáskor figyelemmel vannak a nemzeti alaptantervre, a mindenki számára nyilvános tartalmi leírásokra, valamint arra, hogy az előző évek feladatsorai alkalmasak legyenek a felkészülésre. Az előkészítés során – mindezen szempontok alapján – a feladatsorok többlépcsős szakmai, anyanyelvi és mérésmetodikai lektoráláson esnek át, és csak ezek után kerülhetnek a felvételiző diákok elé. Mindezek következtében a feladatsorok követelményeiket tekintve stabilak, a vizsgázók a felkészülésük során, a korábbi nyilvános feladatlapok megoldásával megismerhetik az azokban szereplő feladattípusokat, tartalmi és formai követelményeket. A vizsgaeredményekről minden évben részletes elemzéseket készítenek, melyeket a tételkészítő bizottságok megtárgyalnak és az azokban foglalt tapasztalatokat beépítik munkájukba. (209/2016/OJBIT)

A köznevelési törvény 57. § (1) bekezdésének 2014 decemberi módosítása 2015. január 1-jétől szűkebb körben teszi lehetővé, hogy szülői kérésre a tanuló a köznevelési rendszerben évfolyamot ismételjen. Gyakori igény volt a szülők részéről, hogy megismételtethessék gyermekükkel az adott iskolai évfolyamot annak érdekében, hogy egy másik iskolatípusba (pl. nyolc évfolyamos gimnáziumba) akár évfolyam-ismétléssel is, de felvételre kerülhessen a tanuló. Ezt a jogszabály-változtatást az tette szükségessé, hogy megszűnjön az a hátrányos helyzet, amely azokat a tanulókat érintette, akik a folyamatos előrehaladásnak megfelelően jelentkeznének ebbe az iskolatípusba.

Egy szülő azt sérelmezte, hogy egyetlen elrontott felvételi miatt gyermeke nem vehet részt a továbbiakban 8 évfolyamos gimnáziumi képzésben. A köznevelési törvény 57. § (1) bekezdésének jelenleg hatályos rendelkezése szerint a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben csak a megismételt évfolyamról kap bizonyítványt a tanuló. Középfokú iskolai tanulmányok folytatása esetén a sikeresen teljesített kilencedik évfolyam megismétlését az iskola igazgatója a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal akkor engedélyezheti, ha arra a gimnáziumi nevelés-oktatásba vagy az iskolai rendszerű szakképzésbe történő bekapcsolódás vagy másik szakképesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása vagy másik tanulmányi terület választása miatt van szükség. A sérelmezett helyzettel kapcsolatban kialakított álláspontunk szerint az érintett gyerekek nem estek el véglegesen a gimnáziumi tanulmányok lehetőségétől, hiszen hat és négy évfolyamos gimnáziumi képzésben a következő években folytathatják tanulmányaikat. Mindemellett a köznevelési törvény 50. § (1) bekezdése szerint tanulói jogviszony átvétel útján is keletkezhet, ennek értelmében a nyolc évfolyamos gimnázium vezetőjénél kezdeményezhető a nyolc évfolyamos gimnázium felsőbb évfolyamára történő átvétel. Az átvételről az iskola igazgatója dönt. Az átvétel az iskola pedagógiai programja szerint előírt különbözeti vizsga kötelezettséget vonhat maga után. (209/2016/OJBIT, 111/2016/OJBIT)

Az évfolyamismétlés kérdése nemcsak a felvételi sikertelensége esetén merült fel. A fenti szabályokról adtunk tájékoztatást az alábbi ügyekben is.

Egy beadvány szerint a tanuló a 6. évfolyamot fejezte be, és szülei szeretnék, ha egy másik intézményben folytatná tanulmányait. Itt azonban a 7. osztályban már nincs hely, ezért szeretnék, ha a 6. évfolyamot megismételve folytatná tanulmányait az új intézményben. (541/2016/OJBIT)

Egy hetedik osztályos tanuló szülei kérték segítségünket. Gyermekük egy alapítványi iskolában tanult, ám a szülők egy állami iskolába szerették volna átíratni. Mivel a két iskola között nagyok a különbségek, szerették volna, hogy ismét hatodik évfolyamra járjon. Ezekben az esetekben a fentiek alapján a tanuló évfolyamismétlésére csak akkor kerülhet sor, ha a tanuló az adott évfolyam tanulmányi követelményeit nem teljesítette, és bizonyítványa bejegyzése szerint az évfolyamot meg kell ismételnie. (635/2016/OJBIT)

Ha a tanuló sajátos nevelési igényű, némiképp más a helyzet. Ilyen esetben ugyanis a gyermek vizsgálatát végző szakértői bizottságnak van lehetősége, hogy rendelkezzen a tanuló osztályfok szerinti besorolásáról, a tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményekről.

Egy 4. osztályt kezdett tanuló édesanyja arról tájékoztatott, hogy gyermeke 6 évesen kezdte az iskolát, de nehezen tudott teljesíteni, figyelemzavar jelentkezett nála, amit nem sikerült kezelni az alsó tagozat ideje alatt. A szülők attól tartottak, hogy felső tagozatban tovább fog romlani a gyermekük teljesítménye, ezért szeretnék, ha megismételné a harmadik évet egy másik iskolában. (612/2016/OJBIT)

Egy Down szindrómás tanuló ügyében kérték segítségünket szülei. Jelenleg 8. évfolyamon tanul a gyermek, és szülei szerint állapota miatt kevés lehetősége van a továbbtanulásra. Ezért szeretnék, hogy jelenlegi iskolájában megismételje a 8. évfolyamot, mert itt nagyon elégedettek az oktatással. (14/2016/OJBIT)

A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető. A magántanulói jogviszony kétféle módon jöhet létre. A köznevelési törvény 45. §-a kimondja, hogy a tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető. Az iskola igazgatója a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének magántanulóként tehet eleget. Gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekvédelmi gyám véleményét. A köznevelési törvény 55. § (2) bekezdése alapján a magántanulót - az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével - az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 75. § (1)-(2) bekezdése alapján, ha a tanuló - a szülő kérelme alapján - a tankötelezettségének magántanulóként kíván eleget tenni, az erre irányuló kérelem benyújtásától számított öt napon belül az iskola igazgatója megkeresi a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot. A gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat az igazgató megkeresésétől számított tizenöt napon belül köteles megküldeni a véleményét. Gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedő tanuló esetén az iskola igazgatója a tanuló nevelésbe vétele ügyében eljárni illetékes gyámhatóság véleményének beszerzése iránt intézkedik. Ha a tankötelezettség magántanulóként való teljesítésének engedélyezését nem a gyermekvédelmi gyám kérte, az iskola igazgatója a kérelem benyújtásától számított öt napon belül kikéri a tanuló gyermekvédelmi gyámjának véleményét. A gyermekvédelmi gyám véleményét tizenöt napon belül köteles megküldeni.

Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra.

A panaszos azt sérelmezte, hogy a testnevelőtanár „nem bír” a gyermekével bánni. A gyermek az átlagnál mozgékonyabb, és mikor órán felmászott a bordásfal tetejére, a pedagógus közölte, hogy nem tud felelősséget vállalni a tanulóért, és azt szeretné, ha magántanulóként folytatná tanulmányait. Tájékoztattuk, hogy a köznevelési törvény 62. § (1) bekezdés g) pontja alapján a pedagógus kötelessége különösen, hogy a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek - bevonásával. Magántanulóvá azonban csak a jogszabályok fenti rendelkezéseinek alkalmazásával válhat a tanuló. (697/2016/OJBIT)

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 75. § (3) bekezdése rendelkezik a magántanulói jogviszony másik esetéről is. Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a szakvéleményt kiállító nevelési tanácsadást ellátó intézménynek, sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fővárosi, megyei utazó gyógypedagógusi hálózat keretében kell gondoskodni.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 75. § (4) bekezdése azt is kimondja, hogy az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait. Egészségügyi problémák miatt tehát tartós betegsége okán fennálló otthoni gyógykezelés miatt lehet valaki magántanuló. Egyéb esetekben, ha a sajátos nevelési igény nem áll fenn, úgy a szülői kérés nyomán, igazgatói engedéllyel válhat egy tanuló magántanulóvá.

A panaszos szülő gyermeke súlyos asztmában szenved, emiatt tartós betegségére tekintettel magántanuló. Azt sérelmezte, hogy az iskolától nem kap segítséget a gyermek a felkészüléshez. A magántanulói státusz ellenére leánya, ha állapota engedi, bejár a tanórákra. A pedagógusok egy része ezt nem nézi jó szemmel, továbbá korlátozzák az iskolai tevékenységét, mert azok egy része szerintük veszélyes a gyermek számára (pl. nem mehet ki az udvarra, nem mehet be kémia vagy technika órára). Magántanulói státusza miatt számos nehézség adódik az iskolai életben való részvétel miatt, ezért kéri a szülő hivatalunk tájékoztatását. Tájékoztattuk a magántanulói jogviszony jogszabályok szerinti tartalmáról. (648/2016/OJBIT)

Egy panaszos arról tájékoztatatta hivatalunkat, hogy gyermeke szorongásos depresszióban szenved, emiatt magántanuló. Az iskola elzárkózik a gyermek felkészítésétől. Ennek jogszerűségéről érdeklődött. Tájékoztattuk, hogy a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 75. §-a szerint, ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a szakvéleményt kiállító nevelési tanácsadást ellátó intézménynek, sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fővárosi, megyei utazó gyógypedagógusi hálózat keretében kell gondoskodni. Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait. A köznevelési törvény 27. § (7) bekezdése alapján a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható. (47/2016/OJBIT)

A magántanulói jogviszony szülői kérésre történő engedélyezése gyakran merül fel egy esetleges külföldi tartózkodással kapcsolatban. A köznevelési törvény 93. §-ának (3) bekezdése szerint a külföldi tanulmányok alatt a tanuló magyarországi tanulói jogviszonya szünetel, kivéve, ha tanulmányait magántanulóként Magyarországon folytatja.

A szülők külföldi tartózkodása esetén a gyermekek tanulmányainak és tankötelezettségének teljesítésére két lehetőség is kínálkozik. Amennyiben a tanuló külföldi oktatási intézménybe nyer felvételt, úgy a magyarországi intézményben fennálló tanulói jogviszonya szünetel. A köznevelési törvény 91. §-a szerint magyar állampolgár engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldön és tankötelezettségét külföldi nevelési-oktatási intézményben is teljesítheti. A tanköteles tanuló tanulmányainak külföldön történő folytatását – a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából – be kell jelenteni a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnak, vagy, ha a tanuló már hazai iskolába beiratkozott, az iskola igazgatójának. A külföldi tanulmányok alatt a tanuló magyarországi tanulói jogviszonya szünetel, kivéve, ha tanulmányait magántanulóként Magyarországon folytatja. A fentiek szerint tehát amennyiben a szülő a tanulmányok külföldön történő folytatását jelenti be az iskola igazgatójának, akkor a köznevelési törvény 91. §-a szerint a tanulói jogviszony szüneteléséről van szó. Ehhez pedig nem kapcsolódik a tanuló teljesítményének semmiféle értékelése, minősítése, így osztályozó vizsga sem. A köznevelési törvény 92. § (9)-(10) bekezdése alapján a külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok a magyar köznevelés iskolarendszerében folytathatók. A tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt. Ha a beszámítás kérdésében az iskola igazgatója nem tud dönteni, beszerzi az oktatásért felelős miniszter, szakképzés esetén a szakképesítésért felelős miniszter véleményét.

A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 4. § (7) bekezdése szerint a külföldön folytatott résztanulmányok beszámítása azon oktatási intézmény hatáskörébe tartozik, amelyben a kérelmező tanulmányait folytatni szándékozik. E törvény 62. §-a arról rendelkezik, hogy a külföldön folytatott, nem befejezett alap-, közép- vagy felsőfokú iskolai (rész) tanulmányok beszámítása a külföldi oktatási intézmény jogállásának, a tanulmányi idő és a tanulmányi követelmények figyelembevételével, valamint a hazai és a külföldi tanulmányi kötelezettségek összehasonlítása alapján történik. Az oktatási intézmény akkor számíthat be külföldön folytatott résztanulmányokat, ha a kérelmező külföldön elismert intézményben folytatta tanulmányait. A résztanulmányok beszámítására irányuló kérelemhez csatolni kell a külföldi oktatási intézmény által kiállított olyan okirat hiteles másolatát, amely hitelt érdemlően igazolja a tanulmányok időtartamát, az előírt tanulmányi követelmények sikeres teljesítését, valamint ennek hiteles fordítását. A választott oktatási intézmény a résztanulmányok beszámításának feltételéül különbözeti vizsgák teljesítését szabhatja meg.

Egy beadványozó magántanulói jogviszony létesítésével kapcsolatban érdeklődött. Már nem tanköteles korú gyermeke külföldi tanulmányai alatt magyarországi iskolájában magántanulói státuszt szeretett volna létesíteni, annak érdekében, hogy a tanulói jogviszonya jelenlegi iskolájában megmaradhasson. Az intézményvezető azonban a magántanulói státusz engedélyezésétől elzárkózik, mert az intézményben szakmai gyakorlati oktatás is folyik. Tájékoztattuk arról, hogy a köznevelési törvény 91. §-ának (3) bekezdése szerint a külföldi tanulmányok alatt a tanuló magyarországi tanulói jogviszonya szünetel, kivéve, ha tanulmányait magántanulóként Magyarországon folytatja. A magántanulói jogviszonnyal kapcsolatban fontos tudni, hogy a köznevelési törvény 55. § (2) bekezdése alapján a magántanulót - az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével - az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az iskolai rendszerű szakképzésben a magántanulókra vonatkozó részletes szabályokat a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. A fentiek alapján - tekintettel arra, hogy a gyakorlati képzés alól gyermekét nem lehet felmenteni - a tanuló számára a tanulói jogviszony szünetelése lehet a megfelelő megoldás. A köznevelési törvény 56. § (3) bekezdése alapján szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, vagy akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak. (511/2016/OJBIT)

Abban az esetben, ha a gyermek nem rendelkezik külföldön tanulói jogviszonnyal, vagy a szülők, tanulók így döntenek, akkor egy magyarországi nevelési-oktatási intézményben teljesíti tankötelezettségét, és a szülő magántanulói státuszt kér a gyermek számára.

Egy szülő arról érdeklődött, hogy külföldre költözés esetén létesíthető-e magántanulói jogviszony a gyermek jelenlegi magyarországi általános iskolájában amellett, hogy a külföldi tartózkodás idején nappali tagozatos rendszerben iskolába fog járni. (420/2016/OJBIT)

Ebben az esetben a gyermek az iskolával folyamatosan tanulói jogviszonyban áll. A köznevelési törvény 93. §-ának (3) bekezdése szerint a külföldi tanulmányok alatt a tanuló magyarországi tanulói jogviszonya szünetel, kivéve, ha tanulmányait magántanulóként Magyarországon folytatja. Ebben az esetben az intézményvezető a fentiekben bemutatott eljárás során dönt a magántanulói jogviszony engedélyezéséről, más kötelezettsége a szülőnek nincs.

A határon túli, kettős állampolgárságú tanulók és hallgatókkal kapcsolatban folytattunk eljárást, mivel jelzésük szerint magyarországi tanulói vagy hallgatói jogviszony létesítésekor szembesültek a TAJ kártya kibocsátásának megtagadásával.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség képviselője jelzéssel élt egészségügyi ellátással kapcsolatban. Tájékoztatása szerint tizennyolc éves kor alatti kollégiumban elhelyezkedő tanulók, valamint a magyar állami ösztöndíjjal rendelkező, nappali munkarendben tanulmányokat folytató hallgatóktól többször megtagadták a TAJ kártya kibocsátását arra hivatkozással, hogy Magyarországon nem rendelkeznek állandó bejelentett lakcímmel. A Magyarországon tanulmányokat folytató szomszédos államokban élő magyar tanulók és hallgatók egészségügyi ellátásával kapcsolatos jelzésre figyelemmel az egészségügyért felelős államtitkársághoz fordultunk, ahonnan az alábbi tájékoztatást kaptuk.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tjb.) 16. § (1) bekezdés i) pontja szerint Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra jogosult a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll, továbbá az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott, vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll. A Tjb. 16. § (3) bekezdése – többek között a 16. § (1) bekezdés i) pont esetében, de az ott meghatározott ösztöndíjas és a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alatt álló, nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában résztvevő hallgató kivételével – további feltételt határoz meg az egészségügyi szolgáltatásra jogosultságra vonatkozóan: az érintett személy belföldinek kell minősüljön. E rendelkezés alapján tehát a panasszal érintett alanyi körnek nem szükséges a Tbj. szerinti belföldi státusszal rendelkezniük, azaz nem szükséges állandó lakcímet létesíteniük az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez. A Tjb. 16/A. §-a rendelkezik ezen alanyi kör egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának időtartamáról. Eszerint a 16. § (1) bekezdésének i) pontjában említett tanuló és hallgató a tanulói jogviszony, illetőleg a hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ideértve a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is. A Tjb. 44/A. § (3) bekezdés e) pontja szerint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kezdetére és megszűnésére vonatkozó bejelentést a 16. § (1) bekezdésének i) pontjában említett tanulók és hallgatók esetén a közoktatási információs rendszer, illetve a felsőoktatási információs rendszer működtetője, a jogosultság kezdetét és megszűnését követő 10 napon belül köteles teljesíteni az egészségbiztosítási szervnek.

Mindezekről tájékoztattuk a panaszost, és javasoltuk, hogy az érintett tanulók, hallgatók ismételten kérjék a TAJ kártya kibocsátását. (685/2016/OJBIT)

A tanulók számára az oktatás kereteit a köznevelési jogszabályok meghatározzák, ám e keretek között az intézmények nagy szabadságot kapnak a tanítási napok megszervezése során. A tanítási idő kezdete és vége, illetve a tanórákon kívüli iskolában tartózkodás kötelezettsége vagy lehetősége számos olyan kérdést vet fel, amelyek a tanulók és szülők számára lényegesek.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 16. § (1) bekezdése alapján az első tanítási órát reggel nyolc óra előtt - az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével - legfeljebb negyvenöt perccel korábban meg lehet kezdeni.

Egy beadványban egy 7. osztályos tanuló édesanyja sérelmezte, hogy gyermeke osztályának az ebédlő felújítása miatt három egymást követő napon nulladik órája van. (568/2016/OJBIT)

Egy szülő arról érdeklődött, hogy szükség van-e szülői beleegyezésre a nulladik órák megszervezéséhez, illetőleg kérheti-e egy szülő ezek eltörlését, vagy a gyermek felmentését a nulladik órák alól. Kérdésével kapcsolatban tájékoztattuk a fentiekről, továbbá arról, hogy a köznevelési törvény 72. § (5) bekezdés d) pontja alapján a szülő joga különösen, hogy írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül az óvodaszéktől, iskolaszéktől, kollégiumi széktől legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon. A köznevelési törvény 39. § (1)–(2) bekezdése szerint a köznevelés rendszerében intézkedésre jogosult személy vagy szervezet - a diákönkormányzat, a nevelőtestület, az iskolaszék, szülői szervezet, közösség (továbbiakban: szülői szervezet) javaslatára - tizenöt napon belül, a települési önkormányzat képviselő-testülete legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ köteles adni. Az iskolaszék és a diákönkormányzat, szülői szervezet a jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be. A fenntartó döntése ellen a közléstől számított harminc napon belül a bírósághoz lehet fordulni. (668/2016/OJBIT)

A köznevelési törvény 27. § (2) bekezdése alapján az általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig - vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben - gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Az általános iskola e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is működhet.

A köznevelési törvény 4. § 4. pontja szerint a törvény alkalmazásában az egész napos iskola: iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg, működését, feltételrendszerét az oktatásért felelős miniszter jogszabályban határozza meg.

Egy beadvány szerint a szülő 1. osztályos gyermeke egész napos iskolai oktatási formában kezdte meg tanulmányait. Sportegyesületi kikérővel szerették volna őt heti három nap kikérni, úgy hogy részt vehessen a 14.30-tól kezdődő edzésen. Kérelmét az igazgató elutasította, ezért hivatalunktól a lehetőségeiről érdeklődött. Tájékoztattuk, hogy a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 19. §-a tartalmazza az egész napos iskola működésére vonatkozó szabályokat, mely szakasz rendelkezéseit az iskolaotthonos nevelés-oktatásra kifutó rendszerben kell alkalmazni. Egész napos iskolai nevelés és oktatás esetében a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve kell megszervezni. Az iskola a pedagógiai programját a köznevelési törvény 26. § (3) bekezdésében meghatározottak alapján készíti el. Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében kell biztosítani a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez, a tananyag megértéshez és elsajátításához kapcsolódó többlet pedagógiai támogatást azon tanulók részére, akik bármely okból kifolyólag egyéni tanulási nehézséggel, a tananyag értelmezési problémájával küzdenek, a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását. A fentieknek megfelelően egész napos iskola esetén, tekintettel arra, hogy a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve kell megszervezni, nincs mód arra, hogy a tanulók felmentést kapjanak a délutáni foglalkozások alól. (115/2016/OJBIT)

Az általános iskolai oktatás – alsó és felső tagozaton egyaránt – 16 óráig tart. A 8-16 óráig tartó időben főszabályként délelőtti időszakban tanórák megtartására, a délutáni időszakban pedig egyéb foglalkozások megtartására kerül sor. Abban az esetben, ha a tanuló nem egész napos iskolába jár, akkor is köteles 16 óráig az iskolában tartózkodni, hiszen a köznevelési törvény 27. § (2) bekezdése szerint általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig - vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben - gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Ez esetben azonban a törvény 55. § (1) bekezdésében megfogalmazottak szerint az iskolában - kivéve, ha az intézmény e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként működik - az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti - az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól.

Egy beadvány szerint az általános iskolába történő beiratkozáskor a szülőknek nyilatkozniuk kell, hogy milyen oktatási formát szeretnének: délelőtti órarendet, ez esetben felmentést kaphatnak a délutáni foglalkozások alól, vagy 16 óráig tartó széthúzott órarendet. A beadványozó sérelmezte, hogy azon szülők, akik a délelőtti tanrendet szeretnék, kisebbségben maradnak, és nem tudják hazavinni gyermeküket egy korábbi időpontban, csak 16 óra után. Abban az esetben, ha az iskola pedagógiai programja ezt tartalmazza, akkor egész napos iskolai oktatásra kerül sor, azaz a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg. Mivel az egész napos iskolai oktatásban tanórák megtartására is sor kerül délután, így a délutáni foglalkozások alól nem lehetséges felmentést kérni. Abban az esetben, ha nem egész napos oktatási formáról beszélünk, azaz a tanórákat délelőtt tartják, az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól. E felmentés azonban nem általános érvényű, minden esetben kérelemre történik, és az intézményvezető egyénileg bírálja el, hogy megalapozottan kérik-e az adott tanuló esetében a felmentést. Az intézményvezető e kérelmet – annak megalapozatlansága esetén – elutasíthatja. (346/2016/OJBIT)

Az egész napos iskolai oktatással kapcsolatban fontos tudni a szülőknek, hogy a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 19. § (1) bekezdése szerint ilyet akkor szervezhet az általános iskola, ha szükség esetén másik osztály indításával, ha pedig ez nem oldható meg, az érintett tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő egyetértésével a tanuló másik iskolába történő átvételével gondoskodnak annak a tanulónak az ellátásáról, aki - kiskorú tanuló esetén akinek a szülei - nem kívánja ezt az ellátást igénybe venni. E szabály alapján a szülők gyermekük beiratkozásakor nyilatkoznak arról, hogy igénybe kívánják-e venni az egész napos iskolai oktatási formát. Az iskola abban az esetben tud új osztály indításával eleget tenni az ezt ellenző szülők kívánságának, ha oly módon tud új osztályt szervezni, hogy az osztálylétszám megfelel a köznevelési törvényben előírt minimális osztálylétszámra vonatkozó előírásoknak. (Az általános iskola 1-4. osztályában 14 fő a minimális osztálylétszám.) Ellenkező esetben azok a tanulók, akiknek szülei nem kívánják igénybe venni az egész napos oktatási formát, másik iskolában tudják teljesíteni tankötelezettségüket. A szülői egyetértés ez esetben a másik iskola kiválasztásával kapcsolatban szükséges.

A köznevelési intézményben a kötelező benntartózkodáson túl arra is lehetőséget kell biztosítani, hogy a gyermekek szüleik érkezéséig felügyelet alatt maradjanak.

Egy gyermekvédelmi gyám kérte állásfoglalásunkat az iskola ügyeleti rendjével kapcsolatban, mert a helyi intézményben az oktatás 8.15-től kezdődik, és a tanulóknak csak 8 órától lehet az intézményben tartózkodni. A köznevelési törvény 27. § (2) bekezdése szerint általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig - vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben - gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 95. §-a szól kifejezetten a reggeli ügyeletről, miszerint az iskolába felvett tanulók iskolai nyilvántartására beírási naplót kell vezetni. A beírási napló tartalmazza a tanuló reggeli ügyeletre, napközire és étkezésre vonatkozó igényét. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 168. § (2) bekezdése szerint pedig a nevelési-oktatási intézményben a nyitvatartási időben biztosítani kell a gyermekek, tanulók felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira. A fentiek alapján javasoltuk a beadványozónak, hogy nézzen utána az érintett intézmény szervezeti és működési szabályzatában az iskolai ügyeleti rend szabályozásának. (582/2016/OJBIT)

Egy beadvány szerint az általános iskola házirendje szerint délután 16-órától lehet elhozni a gyermekeket az iskolából, félóránként. Ha a szülő nem ér oda a megadott időpontra, a köztes időben várakoznia kell. (638/2016/OJBIT)

Hasonló panaszt fogalmazott meg egy másik szülő. A házirend gyermeke iskolájában azt tartalmazta, hogy 16 órakor minden gyermek elhagyja az osztálytermet. Ekkor azon gyermekek, akiknek szülei ott tartózkodnak, elmehetnek. A 16.30-asoknak az aulában kell várniuk, a többiek kimehetnek az udvarra. 16.30-kor ismét kinyitják a kaput, és elmehetnek ők is. Az utolsóként maradt gyermekek 17 órakor távozhatnak az ügyeletből. (636/2016/OJBIT)

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdése szerint a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, valamint a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel.

Az óvodákkal kapcsolatban nyári szünet idején merülhet még fel az intézmények ellátási kötelezettsége. Az óvodai ellátásra való jogosultságot a köznevelési törvény 8. § (1) és (3) bekezdés határozza meg, amely szerint: az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Az óvodai nevelés 6. melléklet szerinti finanszírozott időkerete magába foglalja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokra fordítható heti ötven óra időkeretet, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának heti tizenegy óra időkeretét.

Egy szülő beadványában azért kérte segítségünket, mert az óvoda nem akarta ellátni gyermekét a nyári szünetben, tekintettel arra, hogy a szülő gyeden otthon tartózkodik. A mindenkori tanév rendjéről szóló jogszabály hatálya a köznevelési törvény szerinti iskolai intézményrendszerre, iskolatípusokra terjed ki. A 2015/2016. tanév rendje a 28/2015. (V. 28.) EMMI rendelettel szabályozott. A tanév rendjének hatálya nem terjed ki az óvoda intézményére. Az óvodai nevelési év idejét a köznevelési törvény 4. § 19. pontja határozza meg, amely szerint az szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszakot öleli fel. Ezen belül a helyi nevelési év rendjét a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3. §-a szerint lehet helyi szinten szabályozni, miszerint az óvodai, az iskolai és a kollégiumi munkaterv határozza meg az óvodai nevelési év, valamint az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjét. Ennek elkészítéséhez az intézményvezető kikéri a fenntartó, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség, az intézményi tanács, a tanulókat érintő programokat illetően az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat, továbbá, ha a gyakorlati képzés nem az iskolában folyik, a gyakorlati képzés folytatójának véleményét is. Mindezek ismeretében az óvodai ellátás idejének korlátozására sem fenntartó, sem az óvodavezető nem felhatalmazott abban az esetben sem, ha az óvodás korú gyermekét nevelő szülő vagy családbefogadó gyám egy vagy több három éven aluli gyermekével a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (továbbiakban: Cstv.) felhatalmazásával otthon tartózkodik. A szülő vagy családbefogadó gyám a Cstv. 3. § (2) bekezdésre figyelemmel, a három év alatti gyermeke gondozásához, neveléséhez, valamint egészséges, harmonikus fejlődésének, testi, szellemi, erkölcsi gyarapodásának kiteljesítése érdekében nyújtott ellátás céljából tartózkodik otthon, amely jogállás nem keverhető össze a gyermek részére három éves kortól törvényben biztosított jogokkal, illetve kötelezettségekkel. (419/2016/OJBIT)

A tanórák alóli felmentés szabályozása is gyakran megjelenik a hozzánk fordulók kérdései között.

A szülő versenysportot űző gyermeke számára szeretett volna egyéni tanrendet kérni oly módon, hogy bizonyos tanórára (testnevelés, rajz, ének, technika) ne kelljen bejárnia azért, hogy sportolói tevékenysége mellett több ideje maradjon tanulásra. Kérdésével kapcsolatban tájékoztattuk a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentés és a készségtárgyak alóli mentesítés lehetőségéről. A köznevelési törvény 55. §-a alapján az igazgató a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére - kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére - felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. E szakasz rendelkezik továbbá arról, hogy az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. A készségtárgyak alóli mentesítés esetén a tanuló értékelésére az adott tantárgyból nem kerül sor. (378/2016/OJBIT)

A készségtárgyak alóli mentesítés speciális esete a testnevelés alóli felmentés.

Egy szülő előadta beadványában, hogy leánya egészségügyi problémák miatt évek óta felmentett testnevelésből. Ebben a tanévben a jelenlegi testnevelő tanára minden órán elméleti témakörökből akar dolgozatot íratni a felmentett tanulókkal, és annak sikerességétől teszi függővé, hogy átengedi-e őket tanév végén, vagy sem. Mindemellett vitatta a panaszos leánya felmentésének jogosságát. Tájékoztattuk, hogy a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 54. fejezetének 142. §-a tartalmazza a könnyített és a gyógytestnevelés szervezésével, a tanulók könnyített vagy gyógytestnevelési órára történő beosztásának rendjével összefüggő rendelkezéseket. Eszerint a tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés-órára kell beosztani. A könnyített testnevelés-órát az iskolaorvosi, szakorvosi vélemény alapján a testnevelésóra vagy az iskola által megszervezett külön foglalkozás keretében úgy kell biztosítani, hogy a mindennapos testnevelés ezekben az esetekben is megvalósuljon. A gyógytestnevelés-órákat a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt nevelési-oktatási intézményben kell megszervezni legkevesebb heti három, de legfeljebb heti öt tanóra keretében. Amennyiben a tanuló szakorvosi javaslat alapján a testnevelésórán is részt vehet, akkor számára is biztosítani kell a mindennapos testnevelésen való részvételt. Ebben az esetben a gyógytestnevelés- és a testnevelésórákon való részvételnek együttesen kell elérnie a heti öt órát, ezek arányára az iskolaorvos, a szakorvos tesz javaslatot. E § vonatkozásában a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64. § (1) bekezdésében - a tanulók értékelésével összefüggésben - foglaltak alkalmazandóak azzal, hogy amennyiben a tanuló csak gyógytestnevelés órán vesz részt, értékelését a gyógytestnevelő, gyógytestnevelés és testnevelés órán is részt vesz, értékelését a testnevelő és a gyógytestnevelő együtt végzi. Fel kell menteni a tanulót a testnevelésórán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés-órán való részvételét sem. A köznevelési törvény 55. § (1) bekezdése alapján az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. A szakorvosi vélemény alapot ad az igazgató döntésének. (341/2016/OJBIT)

A köznevelési törvény 63. § (1) bekezdés b) pontja alapján a pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválassza.

Egy pedagógus kérte hivatalunk állásfoglalását azzal kapcsolatban, hogy az intézményvezető utasíthatja-e arra, hogy az általa megjelölt módszert alkalmazza a tanítás során. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. § (4) bekezdése szerint pedig a nevelőtestület és az intézményvezető döntése alapján a pedagógiai program tartalmazza az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket. A fentiek alapján a pedagógus szabadsága a módszerek megválasztása során a pedagógiai program keretei között érvényesülhet, annak betartása a pedagógusok számára kötelező. A pedagógiai program pedig tartalmazhat módszertani elemeket is. (547/2016/OJBIT)

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 13. §-a alapján az iskolában a helyi tanterv alapján kell megszervezni a tanulók, az egyes évfolyamok, ezen belül az egyes osztályok, valamint az osztályokon belüli csoportok tanítási óráit. A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tanítási óra. A helyi tanterv határozza meg, hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken egy adott osztály valamennyi tanulója köteles részt venni, valamint hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. § (1) bekezdésének bb) pontja szerint az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát.

A szülők gyermekük informatika oktatását nem tartják megfelelőnek. A tanulók a 7. évfolyam elején jelentkeztek emelt szintű informatika oktatásra, ám az nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezért szerették volna, ha gyermekük mentesül az emelt szintű oktatás kötelezettsége alól, ám 8. évfolyamon sem tehették ezt meg, mert két évre írták alá a képzést. (603/2016/OJBIT)

Egy általános iskolában a tanulóknak 6. évfolyam végén választaniuk kellett egyet az iskola által felkínált tantárgyakból. Mivel a szülő nem szerette volna, ha gyermeke a 31 tanórán felül további órát választ, ezért nem jelöltek meg egy tantárgyat sem. Később a gyermeket osztályfőnöke úgy tájékoztatta, hogy egy tantárgyat mindenkinek választania kell. A beadványozó arról kérte állásfoglalásunkat, hogy kötelezheti-e az iskola gyermekét valamely tantárgy választására. A fentiek alapján javasoltuk a panaszosnak, hogy tanulmányozza iskolájuk pedagógiai programját annak érdekében, hogy megtudja, kötelező-e gyermekének az emelt szintű informatika tantárgyat tanulnia. (590/2016/OJBIT)

A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény (továbbiakban: Tankönyvtörvény) szerint a művelődéshez való jog Alaptörvényben meghatározott érvényesülése érdekében a köznevelésben alkalmazott tantervekhez kapcsolódó pedagógiai céloknak és feladatoknak a magas színvonalú, valamennyi tanuló számára biztosított tankönyvek útján, az állami felelősségvállalás alapján kell megvalósulniuk.

Egy tankönyvkiadó képviselője azért fordult hivatalunkhoz, mert több iskolától kaptak jelzést a tankönyv-rendelés körüli bizonytalanságról. Az iskolák jelezték, hogy a tankerülettől kapott állásfoglalás szerint a következő tanévre kizárólag az új kerettanterv szerint megfeleltetett tankönyvek rendelhetők. Az iskolák a nyelvkönyvek rendelésekor dilemmába kerültek, mivel alsó tagozaton idegen nyelvre az 1-3. évfolyamokon normál tantervre nem létezik kerettanterv. Ezeket a tankönyveket az Oktatási Hivatalnál a Világ-Nyelv-Program szerint kell megfeleltetni. Az állásfoglalás szigorú értelmezése miatt az iskolák nem tudtak az első három évfolyamra nekik megfelelő angol nyelvkönyvet rendelni. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: KLIK) elnöke az alábbi tájékoztatást adta: A kiadó által benyújtott panasz kapcsán a KLIK illetékes tankerületétől kapott tájékoztatás szerint a tankönyvek rendelésének jóváhagyása kapcsán a KLIK egységes eljárásrendje szerint jártak el, melyben szerepelt, hogy adott évfolyamon a hatályos kerettantervnek megfelelő könyveket kell rendelni. Ez utóbbitól az eltérés csak abban az esetben volt indokolt, ha az iskolában a helyi tantervnek megfelelően az adott tárgyakra speciális tanterv vonatkozik. Ilyen esetnek tekinthető a panaszban jelzett két tanítási nyelvű általános iskolákban használt angol könyvek megrendelése, melyet a Világ-Nyelv-Program keretén belül használnak. A tankerület a jóváhagyás során egyedi esetekben konzultált az iskolákkal és – ha indokolt volt – engedélyezték az új kerettantervi könyvektől való eltérést. A tankerület előadta azt is, hogy a panasz kapcsán egyezettek az oktatási jogok biztosával és a kiadó képviselőjével is. Az egyeztetést követően ismételten felhívták az érintett iskolák figyelmét arra, hogy speciális tárgyak esetében el lehet térni az új kerettantervi könyvektől. (321/2016/OJBIT)

Egy tankönyvkiadó képviselője azért fordult hivatalunkhoz, mert több iskolától kapott arra vonatkozó jelzést, hogy a KLIK felszólította őket, hogy bizonyos, a kiadó által kiadott sorozatok köteteit vegyék ki a tankönyvrendelésből, mert azokat csak nemzetiségi oktatásra engedélyezték. A kiadó elmondása szerint az érintett könyvek nem csak nemzetiségi, hanem normál tantervű oktatásra is engedélyeztetve vannak. A KLIK elnöke az alábbi tájékoztatást adta: A kiadó kiadványai a KLIK belső eljárásrendje szerint rendelhető könyvek, mert az új kerettantervhez kapcsolódó kiadványok. A KLIK elnöke ezzel kapcsolatban jelezte, hogy azokban az esetekben, amikor megkeresés érkezett ezzel az üggyel kapcsolatban, tájékoztatták az érintett tankerületeket, hogy a kiadványok megrendelhetők. (320/2016/OJBIT)

A köznevelési törvény a 46. §-ban a tanulói jogok között rendelkezik arról, hogy az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre. E kötelezettségét az állam felmenő rendszerben teljesíti. A Tankönyvtörvény alapján pedig ezen ingyenes iskolai tankönyvellátással nem érintett iskolai évfolyamokon, továbbá a gimnáziumban, szakgimnáziumban, szakközépiskolában az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy meghatározott tanulói kör számára a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre, ez a normatív kedvezmény intézménye, mely tehát nem azonos a térítésmentes tankönyvellátással.

Egy három gyermeket nevelő család kifogásolta, hogy a számukra ingyenesen járó tartós tankönyveket kifogástalan, újszerű állapotban kell visszaadniuk az iskolai könyvtár számára a tanév végén. A tankönyvekkel kapcsolatban a következőkről tájékoztattuk. A Tankönyvtörvény 4. § (2) bekezdése szerint az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történő tankönyvkölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetve tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki tartósan beteg, a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él, nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, valamint a gyermekvédelmi gondoskodás keretében nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (továbbiakban: normatív kedvezmény). A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. A tankönyvtámogatás összegét - a költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerint - az iskola fenntartója útján kell eljuttatni az iskolához. A tankönyvtámogatás felhasználható a tanulói tankönyvvásárlás költségeinek átvállalására és csökkentésére, továbbá az iskolai tankönyvrendelés teljesítésére. A tankönyvek visszaszolgáltatásának kötelessége abban az esetben áll fenn, ha a normatív tankönyvtámogatás kedvezményében a tanuló iskolától történő tankönyvkölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása útján részesült.

A tartós tankönyv nem azonos az ingyenes tankönyvekkel. A Tankönyvtörvény 1. § (6) bekezdés i) pont alapján tartós tankönyv az a tankönyv, könyvhöz kapcsolódó kiadvány, amely nem tartalmaz a tankönyvbe történő bejegyzést igénylő feladatokat, és alkalmas arra, hogy a tanulók legalább négy tanéven keresztül használják. Ezek a tankönyvek tehát nem lehetnek munkatankönyvek, nem igényelnek bejegyzést, így lehetőség van a visszaadásukra.

A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet 32. § (5) bekezdése alapján az iskola igazgatója gondoskodik arról, hogy a köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése alapján az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket - a munkafüzetek kivételével -, továbbá a pedagógus-kézikönyveket az iskola könyvtári állomány-nyilvántartásába vegyék, az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeljék, továbbá az iskolával jogviszonyban álló tanuló, illetve a pedagógus részére a tanév feladataihoz az iskola házirendjében meghatározottak szerint bocsássák rendelkezésre. Az iskolai házirend által megállapított tankönyvellátási szabályok nem vonatkoznak a munkafüzetekre. Az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket a pedagógus, a tanuló köteles az utolsó tanítási napon visszaszolgáltatni az intézmény könyvtárának.

A fenti jogszabályi rendelkezés nem a normatív tankönyvtámogatásra vonatkozik, amelyre a panaszosok jogosultak, hanem a felmenő rendszerben bevezetett, minden tanuló számára biztosított térítésmentesen biztosított tankönyvekre. Tájékoztattuk továbbá, hogy a térítésmentesen biztosított tankönyvek az iskola könyvtári állományát képezik, az az iskola tulajdona, a jogosult tanuló a tanévre csupán használtra kapja. Az iskola a térítésmentesen biztosított tankönyvek használatával összefüggő (visszaszolgáltatási, kártérítési, valamint egyéb) szabályokat – a vonatkozó jogszabályokkal összhangban – házirendjében jogosult meghatározni. (89/2016/OJBIT)

Egy szülő azzal kapcsolatban kért tájékoztatást, hogy az ingyenes tankönyvellátásra jogosultaknak kell-e fizetniük a munkafüzetekért, vagy a munkafüzetek is ingyenesen megilletik a normatív kedvezményekre jogosultakat. Kérdésével kapcsolatban tájékozattuk a panaszost a Tankönyvtörvény fenti - a normatív tankönyvkedvezményre vonatkozó - szabályairól. A jogszabályok alapján a munkafüzet is tankönyvnek minősül. A Tankönyvtörvény 1. § (6) bekezdés h) pontja szerint e törvény alkalmazásában tankönyv az a könyv, amelyet jogszabályban meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánítottak, továbbá az, amelyet a miniszter az általa kiírt nyilvános pályázat keretében kiválasztott. Tankönyvvé nyilvánítható a szótár, a szöveggyűjtemény, az atlasz, a kislexikon, a munkatankönyv, a munkafüzet, a feladatgyűjtemény, a digitális tananyag és a nevelési-oktatási program részét alkotó információhordozó, feladathordozó. A Tankönyvtörvény 1. § (6) bekezdés d) pontja szerint munkafüzet: az a szerzői jogi védelem alá eső, nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus formában rögzített és az e törvényben meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánított kiadvány, amely alkalmas arra, hogy egy vagy több meghatározott tankönyv tananyagának gyakorlását, elsajátítását, alkalmazását elősegítse. A fenti jogszabályi rendelkezések alapján álláspontunk szerint az ingyenesség követelménye a hivatalos tankönyvjegyzékben szereplő munkafüzetekre is fennáll. Az előbbiek alapján ugyanis a hivatalos tankönyvjegyzékben szereplő munkafüzet is tankönyvnek minősül, így arra a Tankönyvtörvény rendelkezéseit alkalmazni kell. (639/2016/OJBIT)

Tartalomjegyzék

előző előző következőkövetkező