Egy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő, második osztályos tanuló szülei a gyermek napközis tanárnőjének viselkedését érintően tettek panaszt hivatalunknál. A pedagógus közölte a szülővel, hogy véleménye szerint a szakértői vélemény alaptalan, és a gyermek egyszerűen lassú, lusta és figyelmetlen. A szülő elmondása alapján a napközis tanárnő azóta is rendszeresen megalázza gyermekét osztálytársai előtt, és nem hajlandó kommunikációt folytatni a helyzet megoldása érdekében. A gyermek szorongása már gyógyszeres kezelést igényel.

Tájékoztattuk a szülőt arról, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló a köznevelési törvény értelmében kiemelt figyelemre, különleges bánásmódra tarthat igényt, ennek megvalósulása a szakértői véleményben foglalt javaslatok figyelembevételével történhet.

Jeleztük a szülőnek, hogy az általa jelzettek – mind a méltóságsértő bánásmód, mind pedig a gyermek állapotának, a vele kapcsolatban kiállított szakértői véleménynek a figyelmen kívül hagyása – felvetik a jogsérelem gyanúját, amivel kapcsolatban hivatalunknak lehetősége van vizsgálatot indítani. Az eljárás megindítására azonban a jogorvoslati lehetőségek kimerítését követően van mód, melynek menetét szintén ismertettük válaszlevelünkben.

Tájékoztattuk továbbá a szülőt, hogy a nevelési-oktatási tevékenység folytatására vonatkozó szabályok megszegése kapcsán a Szabs. tv. 248. § (2) bekezdés c) pontja rögzíti, hogy aki a pedagógiai szakszolgálatra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően készített szakvéleményben foglaltakat szándékosan figyelmen kívül hagyja, szabálysértést követ el. Ezen eljárás tekintetében a területileg illetékes járási hivatal rendelkezik hatáskörrel. (294/2017/OJBIT)

Figyelemzavarral és az iskolai készségek kevert zavarával diagnosztizált ötödik osztályos sajátos nevelési igényű gyermek édesanyja nyújtott be panaszt hivatalunkhoz. Levele alapján gyermekének matematikatanára a szakértői véleményben foglaltak ellenére sem engedélyezte a gyermek számára az eszközhasználatot. A feladatokat a gyermek kérésére sem magyarázta el. Az édesanya megkeresésére a pedagógus kijelentette, hogy ő dönti el, mit kíván betartani a szakértői véleményben leírtakból.

Tájékoztattuk a beadványozót a szakértői véleménnyel kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekről, különös tekintettel annak kötelező erejére. Ismertettük továbbá a szülővel a fenntartónál igénybe vehető jogorvoslati lehetőségeket. (329/2017/OJBIT)

Egy gyógypedagógus beadványa szerint két középiskolás diákjának szülei a tanulók túlterheltségére hivatkozva lemondtak a fejlesztések igénybevételéről. A pedagógus kérdése az volt, hogy a tanulók ebben az esetben is megkaphatják-e a szakértői bizottság véleményében meghatározott kedvezményeket. A pedagógust tájékoztattuk, miszerint különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

A szakértői véleményben foglaltak akkor válnak végrehajthatóvá, ha a szülő annak tartalmát elfogadja, és nem kezdeményezi a vélemény felülvizsgálatát. Ebben az esetben a szakértői véleményben foglaltak mind a szülő, tanuló, mind az érintett nevelési-oktatási intézmény vonatkozásában kötelezővé válnak. (626/2017/OJBIT)

Egy sajátos nevelési igényű, magatartásszabályozási zavarral küzdő gyermek szülei kérték hivatalunk segítségét a pedagógiai szakszolgálat által gyermekük számára kijelölt intézmény pedagógusaival fennálló konfliktusuk, valamint a gyermeket ért sérelmek orvoslása céljából.

A gyermek többszöri iskolaváltást követően került az intézménybe, agresszív viselkedése miatt azonban ide is nehezen tudott beilleszkedni. A tanuló egy kirohanása alkalmával kezet emelt pedagógusaira is, akik csak többen voltak képesek megfékezni a dühöngő gyermeket. Az intézményvezető igazgatói rovóval szankcionálta a gyermek viselkedését, és a jövőbeni incidensek esetére fegyelmi tárgyalást helyezett kilátásba. A szülők ezt sérelmezték, meglátásuk szerint az intézmény dolgozói nem megfelelően kezelték a helyzetet.

Telefonon történt egyeztetés során a szülők beszámoltak egy korábbi esetről, mely során gyermekük testnevelésórán fellökte tanulótársai egyikét. A tanuló sérüléséről látleletet vettek, és szülői kezdeményezést indítottak a beadványozók gyermekének eltávolítására.

A szülők tájékoztatták továbbá hivatalunkat arról, hogy az igazgatóval létrejött megbeszélést követően a tankerület által kirendelt, tapasztalattal nem rendelkező gyógypedagógus helyett egy másik gyógypedagógus került gyermekük mellé teljes időben, így a gyermek azóta ismételten az intézményben tartózkodhat.

Mivel a kapott információk fényében az intézmény és a fenntartó intézkedése nyomán a sérelmezett állapot orvoslást nyert, így azzal összefüggésben további intézkedést nem tartottunk indokoltnak.

Később azonban ismételt megkeresést kaptunk, melyben a szülők a helyzet súlyosbodásáról értesítették hivatalunkat. Levelük szerint a pedagógusok a tanulót rendszeresen hátrányos megkülönböztetésnek tették ki. A szülők és az intézmény korábbi megegyezésével ellenben a gyermek részvételét kizárólag az első tanórákon engedélyezték, ezt követően az osztályból kiemelve az igazgatói irodában vagy a könyvtárban kellett eltöltenie a tanórákat, több alkalommal tanári felügyelet nélkül. Mindezt annak ellenére tették, hogy a szakértői vélemény a gyermek integrált nevelését javasolta. A tanuló részvételét a farsangi szereplésen sem engedélyezték. Az osztályfőnök az ADHD témájában jártas alapítvány által felkínált szakmai segítséget is elutasította.

Hivatalunk az ügyben vizsgálatot indított, mely során az intézmény igazgatójához fordultunk, nyilatkozatát kérve. Az intézményvezető válaszában leírta, hogy a gyermek osztályfőnökének egy ADHD-s tanulók kezelésében gyakorlattal rendelkező, valamennyi osztályában kiváló, segítő légkörű osztályközösséget kiépíteni képes pedagógust jelöltek ki, bízva abban, hogy így az egyébként rendkívüli értelmi képességekkel bíró gyermek beilleszkedése is zökkenőmentesen zajlik majd. A tanulóval azonban nevelőinek segítő szándéka, türelmes hozzáállása ellenére is rendkívül nehéz maradt az együttműködés, agresszív, ön- és közveszélyes magatartásával félelemben tartotta osztálytársait. A többi szülő számos beadványban adott hangot aggodalmának, jelezve, hogy a helyzet megoldatlansága esetén másik iskolát keresnek gyermekeik számára.

A gyermek szüleivel történt egyeztetéskor ők is hozzájárulásukat adták ahhoz, hogy a tanuló nevelése mindennapos iskolába járással, azonban egyéni szükségleteihez igazodva történjen. A gyermek így a szülők által is jóváhagyott egyéni tanrend szerint folytatta tovább tanulmányait, a megállapodásban rögzítettek nem sérültek.

Az intézményvezető kiemelte, hogy a gyermek minden esetben pedagógus társaságában vesz részt a foglalkozásokon. Tájékoztatása szerint az intézmény egyetlen alkalommal sem tiltotta el őt az iskolai farsangon való részvételtől, ezt két esetben is a szülők akadályozták meg. A gyermek egyik évben a hosszú hiányzása okán nem tudott felkészülni az osztálytársaival közös fellépésre, ezért egyéni jelmezben szerepelhetett volna, a szülők ezzel azonban nem éltek. A második évben a gyermek a farsangot megelőző időszakban több alkalommal is súlyos fegyelmi vétséget követett el, így büntetésül a jutalommegvonás módszerét alkalmazva ismét egyedi jelmezesként szerepelhetett volna a farsangi rendezvényen. Bár a tanuló így is lelkesen készült az eseményre, a család végül mégsem jelent meg azon.

Az iskola igazgatója arra is kitért, hogy a nevelő-oktató munka során a szakszolgálat előírásait igyekeznek szem előtt tartani, heti 4 órában pszichopedagógus foglalkozik a tanuló fejlesztésével. Kifejtette továbbá, hogy az iskola az ADHD Alapítvány segítsége elől nem zárkózott el, azonban – bár a gyermek édesanyja személyesen vállalta, hogy szervezi, kezdeményezi a közös munkát – ez nem történt meg.

A vizsgálat során megállapítottuk, hogy a panasszal érintett iskola a panaszos gyermek számára a szakszolgálat szakértői véleménye alapján kijelölt iskola. A sajátos nevelési igényű tanuló 2016 elején kezdte meg itt tanulmányait, a hivatkozott vélemény alapján diagnózisa: aktivitás- és figyelemzavar, a több tanulóval együttnevelhető, tankötelezettségét kizárólag iskolába járással teljesítheti.

A nyilatkozatkérőre adott válaszában az intézményvezető megerősítette, hogy szakmai alapdokumentumuk tartalmazza iskolájuk köznevelési és egyéb alapfeladatait, melyek között szerepel a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása. Befogadó iskolaként a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásának személyi és infrastrukturális feltételeit megteremtették. A konkrét panasz tekintetében megállapítható volt továbbá, hogy a tanulóval kapcsolatos helyzetek kezelésére a fenntartó intézkedésével a feladatot ellátó, megfelelő végzettséggel rendelkező szakemberi kört bővítették. Ezen pozíciók betöltésével kapcsolatos döntés munkáltatói jogkörbe tartozik, ezek felülvizsgálatára hivatalunk nem rendelkezett hatáskörrel.

A szülők panaszukban sérelmezték, hogy az iskola a tanulóval kapcsolatos konfliktusok nyomán – az osztályközösség szülői csoportjának hatására – a hivatalból induló szakértői felülvizsgálatának esedékessége előtt kezdeményezte a tanuló szakértői bizottság általi vizsgálatát.

Kiemeltük, hogy a szakértői vizsgálat kezdeményezése alapesetben valóban a szülő kérelmére, illetve, ha az eljárást nem a szülő kezdeményezi, a szülő egyetértésével indul. A jogszabály ugyanakkor a nevelést-oktatást megvalósító intézmény oldalán is megadja a lehetőséget, hogy a szakértői vizsgálatot – tanévenként legfeljebb egy alkalommal – bármikor kezdeményezzék. Erről az intézmény a szülőt tájékoztatni köteles.

A nevelési-oktatási intézményben előforduló gyermekek, tanulók közötti konfliktusok, bántalmazások esetén egyrészt mindig felmerül az intézmény felügyeleti kötelezettségének kérdése, másrészt az ilyen konfliktusok esetén mindig kiemelten fontos a kirívó tanulói magatartás okainak – akár külső segítség bevonásával történő – feltárása és megfelelő kezelése is.

Jelen kérdéskör kapcsán a tankerület a hozzá érkező szülői jelzések nyomán célszerűnek látta, ha az iskola a szülő megkeresésével és beleegyezésével kezdeményezi a szakértői bizottság általi vizsgálatot. Az igazgatói nyilatkozat alapján ehhez a rendkívüli vizsgálathoz a szülők készségesen hozzájárultak.

A szülők panasza szerint az egyeztetés keretében kötött megállapodás – miszerint a tanuló nevelése-oktatása a továbbiakban is mindennapos iskolába járással teljesül, de szükségleteihez igazodva napi négy tanítási órában, állapotától függően részben integrálva, részben egyéni tanrend szerint folyik majd – nem teljesült. Sérelmezték továbbá, hogy gyermekük több ízben is felügyelet nélkül tartózkodott az intézményben.

E fenti kérdéskörben, valamint az iskolai farsanggal kapcsolatban a panaszos és az intézmény által előadottak ellentmondóak voltak. Tekintettel arra, hogy az eljárásunkra vonatkozó szabályok szerint a beadvány alapjául szolgáló tényeket a kérelmezőnek, nyilatkozatának alapját jelentő tényeket az intézménynek kell bizonyítania, a kérdésben nem tudtuk a jogsérelmet megállapítani.

Az intézmény igazgatója azon szülői panaszra reagálva, miszerint nem fogadták el a szülők által javasolt speciális szakemberek segítségét, egyértelműen kifejezte az intézmény dolgozóinak szakmai nyitottságát, továbbá jelezte, hogy ennek megfelelően szakmai munkatervükbe bevették az említett Alapítvánnyal való közvetlen találkozást, szakmai továbbképzés céljából.

Megállapítottuk továbbá, hogy a tanuló intézménybe történő beillesztésére az iskola pedagógusai komoly figyelmet fordítottak, igyekeztek a tanuló állapotváltozásai kapcsán előálló helyzeteket kezelni, a konfliktus megnyugtató rendezése érdekében szükséges lépéseket megtenni, egyaránt figyelembe véve a panaszos tanuló különleges bánásmódra való jogosultságát és az osztályközösség többi tanulója jogainak védelmét.

Az intézményi oldalról, az intézményvezető részletes beszámolója alapján egyértelműen látszik az együttműködés szándéka, viszont figyelemmel a tanuló nehezen induló iskolai pályájára, beilleszkedésére, továbbá fiatal korára, az is megerősíthető, hogy az állapot és az iskolai helyzet stabilizálódásához minden résztvevő oldaláról több türelem, kölcsönös bizalom és szoros együttműködés szükséges.

Mindezek alapján javasoltuk, hogy az új tanév elindulása után, szükség esetén a szülők ismételten keressék fel hivatalunkat, és egyeztessük az ügyben addig bekövetkezett fejleményeket. (142/2017/OJBIT)

Egy szülő azzal kapcsolatosan kérte hivatalunk tájékoztatását, hogy kötelező-e kezdeményeznie a sajátos nevelési igényű gyermekét érintő szakértői vélemény felülvizsgálatát, vagy a 9 éve kiállított vélemény megőrizte hatályát. A szülő tartott attól, hogy az újabb szakértői vizsgálatban esetleg a jelenlegitől eltérő intézményt jelölnek ki gyermeke számára, mivel a gyermek a változásokhoz nehezen alkalmazkodik. Tájékoztattuk a szülőt, hogy a levelében hivatkozott szakértői vélemény már nem alkalmazható, hiszen a korábbi szabályozók (a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és végrehajtási rendeletei) alapján lett kiállítva, időközben azonban mind a jogszabályi környezet, mind pedig az intézményrendszer lényeges változáson ment keresztül.

Ismertettük a beadványozóval a hatályos jogszabályi rendelkezéseket. Tájékoztattuk arról, hogy a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a tankötelezettségét. A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig köteles részt venni, amelyben betölti a tizenhatodik életévét, és annak a tanítási évnek az utolsó napjáig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét.

A köznevelési törvény 47. § (1) bekezdése alapján a sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

A szakértői bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra, a szükséges szakemberre és annak feladataira.

Felhívtuk a szülő figyelmét, hogy a leveléhez csatolt szakértői véleményben szereplő, fejlesztésre kijelölt intézmény – a köznevelési információs rendszer (KIR) szerint – a hatályos szabályoknak megfelelően nem lát el fejlesztő nevelést-oktatást, ezért annak érdekében, hogy a gyermeke megkapja a sajátos nevelési igényének megfelelő ellátást, elengedhetetlenül szükséges, hogy felkeressék az illetékes szakértői bizottságot az aktuális nevelési-oktatási feladatok, fejlesztések, a gyermek ellátását megvalósító intézmény kijelölése érdekében. (403/2017/OJBIT)

A szülő gyermeke beiskolázása ügyében kérte hivatalunk segítségét, tekintettel arra, hogy a szakértői bizottság általi vizsgálat folyamatban volt, és előreláthatólag a beiratkozás dátumáig nem fejeződött be, így megítélése szerint a gyermek megfelelő intézményi elhelyezése nem biztosított.

Tájékoztattuk a szülőt, hogy a hivatalunk nem rendelkezik hatáskörrel a gyermek állapotának megfelelő intézmény kijelölésére.

A szülő által rendelkezésre bocsátott információk alapján gyermeke esetében az illetékes szakértői bizottság 2 és fél éves korától diagnózisként a beszédmegértés zavarát állapította meg, ennek megfelelően logopédiai szegregált csoportban való óvodai nevelésről rendelkeztek. Az időközben végzett vizsgálaton a gyermekkori autizmus is megállapításra került nála. A gyermek a beadvány idején 7 éves volt, beiskolázás előtt állt. A szülő előzetesen tájékozódott a fogadó intézményről, ahonnan pozitív választ kapott, azonban a folyamatban lévő szakértői bizottság előtti felülvizsgálat során a megállapított kiegészítő diagnózisra tekintettel továbbutalták a tanulót az illetékes szakértői bizottsághoz. Ezen bizottság jelezte a szülő felé, hogy legközelebbi vizsgálati időpontot júniusban tudnak biztosítani, ugyanakkor a korábban leegyeztetett iskolát nem áll módjukban kijelölni. A szülő sérelmezte ezt az eljárást, mivel a beiratkozási időszak április 20-21-e, amiről ilyen formán lekésnek, így a gyermek állapotának megfelelő ellátása nem lesz biztosított.

A rendelkezésre bocsátott információk alapján tájékoztattuk a szülőt a sajátos nevelési igényű gyermekekre, tanulókra vonatkozó fent ismertetett jogszabályi rendelkezésekről.

A sajátos nevelési igényhez igazodó különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani a gyermek, tanuló számára. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló diagnózisának, a nevelésével, oktatásával kapcsolatos feladatok meghatározása szakértői kérdés, amelynek megítéléséhez a szakértői bizottságok rendelkeznek megfelelő kompetenciával, illetve hatáskörrel. A szakértői bizottságok által tett javaslatokat a gyermek, tanuló vizsgálata alapozza meg, a szakértői bizottságok ennek figyelembe vételével, valamint az intézményrendszerrel kapcsolatban rendelkezésükre álló információkra, lehetőségekre tekintettel rendelkeznek a gyermek, tanuló különleges bánásmód keretében történő ellátásáról.

A gyermek, tanuló ellátására a szakértői véleményben foglaltak szerint azonban akkor kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal a kiskorú tanuló esetén a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló egyetért, ebben az esetben a szakértői véleményben foglaltak mind a szülő, a gyermek, tanuló, mind pedig az abban kijelölt intézmény vonatkozásában kötelezővé válnak.

A szakértői bizottsági tevékenységre vonatkozó hatályos részletszabályokat a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet tartalmazza, ez a rendelet rögzíti a szakértői bizottságok feladatellátási kötelezettségeit, koordinációs és diagnosztikai feladatait. A szülő által rendelkezésre bocsátott információk szerint ez idáig a gyermek beszédfogyatékos státuszára tekintettel a Beszédvizsgálói Bizottság volt az eljáró szakértői bizottság. Ugyanakkor a 2016-ban megállapított kiegészítő diagnózis (gyermekkori autizmus) alapján a gyermek kiegészítő vizsgálata vált indokolttá, ez alapján irányították őket a másik illetékes pedagógiai szakszolgálathoz. Ezen kiegészítő vizsgálat a beadvány idején is folyamatban volt.

A szakszolgálati eljárásra vonatkozó szabályok figyelembevételével tájékoztattuk a szülőt, hogy a gyermek pontos diagnózisának, az ellátás kereteinek, a vele kapcsolatos nevelési-oktatási feladatoknak a meghatározása a folyamatban lévő vizsgálati eljárás befejeződésével, az összegző szakértői vélemény kibocsátásával teljesül, így az eljárás befejeződését mindenképpen meg kell várni.

A gyermek, tanuló fogyatékosságának megfelelő intézmény kijelöléséről is a szakértői bizottság rendelkezik. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló csakis abba az intézménybe vehető fel, amely rendelkezik a speciális neveléshez, oktatáshoz szükséges feltételekkel. A köznevelési törvény 47. § (6) bekezdése szerint a szakértői bizottság nem jelölhet ki olyan intézményt, amely helyhiány miatt nem tudná felvenni a gyermeket, tanulót.

Azzal összefüggésben, hogy a gyermek vizsgálatára előreláthatólag csak az általános iskolai beiratkozás dátumát követően kerül sor, tájékoztattuk a szülőt, hogy ezen késedelmet a szülő igazolni tudja a köznevelési feladatokat ellátó hatóság (járási hivatal) felé a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 15. § (4) bekezdésében foglaltak szerint. E rendelkezés alapján, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása vagy az iskolába történő felvétel céljából megkezdett szakértői vizsgálat a beíratásra meghatározott időpontig előreláthatóan nem fejeződik be, a szakértői bizottság e tényről a szülő részére igazolást ad.

A fentieken túl tájékoztattuk a szülőt a szakértői bizottsági eljárás lefolytatására, a vélemény kézbesítésére, továbbá az esetleges felülvizsgálat kezdeményezésével kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekről. (277/2017/OJBIT)

Egy család és gyermekjóléti szolgálat munkatársa azzal kapcsolatban kérte állásfoglalásunkat, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló esetében melyik iskolának van ellátási kötelezettsége. Arról kért tájékoztatást, hogy mit tehet a szülő, akkor, ha az iskola vezetése magatartási gondokra hivatkozva meg akarja szüntetni a tanuló jogviszonyát. A szülő tájékoztatása szerint a területileg illetékes, egyébként a tanuló korábbi iskolája nem veszi át. A szülő szeretne jogszerűen eljárni, nem szeretné, ha az esetleges igazolatlan hiányzás miatt elesnének a családi pótléktól.

A hozzánk fordulót tájékoztattuk arról, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló kizárólag olyan intézményben tanulhat, melyet számára a szakértői bizottság kijelölt, így az érintett tanuló iskolaváltásával kapcsolatban a vizsgálatát végző szakértői bizottságot kell megkeresniük. Tájékoztattuk továbbá, hogy az érintett tanuló eltanácsolásával kapcsolatban a beadványában foglaltak felvetik a jogsérelem gyanúját, ezzel kapcsolatban az érintettnek vagy törvényes képviselőjének lehetősége van jogorvoslattal élni az iskola fenntartójánál. (676/2017/OJBIT, 404/2017/OJBIT)

A szülő gyermeke ügyében kérte hivatalunk segítségét, mivel a szakértői bizottság által kijelölt iskola a személyi és tárgyi feltételek hiányára hivatkozással nem fogadta a tanulót.

Tájékoztattuk a szülőt, hogy a különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A gyermek, tanuló fogyatékosságának megfelelő intézmény kijelöléséről is a szakértői bizottság rendelkezik. A szakértői bizottság a fenntartói adatszolgáltatási kötelezettség alapján összeállított, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásában részt vevő köznevelési intézmények jegyzéke alapján tájékoztatja a szülőt azokról a lehetőségekről, amelyek alapján sajátos nevelési igényű gyermeke a korai fejlesztésben és gondozásban, az óvodai nevelésben, a fejlesztő nevelésben részt vehet, tankötelezettségének eleget tehet. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt a szülő választja ki a szakértői bizottság által javasolt intézmények közül. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló csakis abba az intézménybe vehető fel, amely rendelkezik a köznevelési törvény 47. § (4) bekezdésében meghatározott, a speciális neveléshez, oktatáshoz szükséges feltételekkel. A szakértői bizottság nem jelölhet ki olyan intézményt, amely helyhiány miatt nem tudná felvenni a gyermeket, tanulót.

A fentiek alapján a gyermek, tanuló különleges gondozási igényének megfelelő nevelési-oktatási intézménnyel kapcsolatos információk az illetékes szakértői bizottságoknál elérhetőek.

A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet szabályozza továbbá azt az esetkört és eljárási protokollt, amikor az intézményi jegyzékben nincs megfelelő óvoda, iskola. A hivatkozott rendelet 20. § (1) bekezdése szerint, ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a többi gyermekkel, tanulóval közös óvodai csoportban, iskolai osztályban azért nem szervezhető meg, mert az intézményjegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola, a szakértői bizottság a szakértői véleményét megküldi óvoda vonatkozásában a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek, iskola vonatkozásában a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi igazgatónak. A jegyző, illetve a tankerületi igazgató – szakképzésben részt vevő vagy szakképzésbe jelentkező tanuló esetén a tankerületi igazgató a szakképzési centrum vezetőjének egyetértésével – intézkedik arról, hogy a gyermek, tanuló kötelező felvételét ellátó nevelési-oktatási intézmény kijelölésre kerüljön. A jegyző, illetve a tankerületi igazgató tizenöt napon belül tájékoztatja az intézkedéséről a szakértői bizottságot.

Ugyanezen § (2) bekezdése alapján, ha a gyermek, a tanuló gyógypedagógiai intézményben történő nevelése, oktatása azért nem szervezhető meg, mert a szakértői bizottság által vezetett jegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola, a szakértői bizottság a szakértői véleményét megküldi a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi igazgatónak. A tankerületi igazgató intézkedik arról, hogy a gyermek, tanuló kötelező felvételét ellátó nevelési-oktatási intézmény kijelölésre kerüljön. A tankerületi igazgató tizenöt napon belül tájékoztatja az intézkedéséről a szakértői bizottságot.

A fentieket összegezve javasoltuk a szülőnek, hogy panaszával kapcsolatban keresse meg az érintett intézmény fenntartóját. A tanuló különleges bánásmódra való jogosultságának megfelelő intézmény kijelölése a szakértői bizottsághoz tartozik, ezért a helyzet megnyugtató rendezése érdekében szükséges a szakértői bizottság ismételt megkeresése. (479/2017/OJBIT)

Egy szülő levele szerint sajátos nevelési igényű gyermekei számára szegregált foglalkoztatást írtak elő autizmus diagnózisukra tekintettel. A települési óvoda alapító okiratában azonban nem volt benne az autizmus mint feladatellátás, pusztán ígéretet kaptak erre vonatkozóan. A szülő lehetőségeikről kért tájékoztatást. Elmondása szerint se a településen, se a környéken nincs megfelelő intézmény, az alapítványi óvodába való felvételre pedig tudomása szerint nem kötelezhetik, de helyhiány miatt egyébként ez sem jelentene megoldást.

A beadványban foglaltakkal kapcsolatban tájékoztattuk a szülőt, hogy a szakértői bizottság kizárólag olyan intézményt jelölhet ki, melynek alapító okiratában szerepel, hogy az érintett gyermek sajátos nevelési igényének megfelelő fejlesztést nyújtani tudja. Tájékoztattuk továbbá a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 20. § (1)-(2) bekezdése által rögzített azon eljárási protokollokról, ami akkor alkalmazandó, ha az együttnevelés vagy külön nevelés szempontjából nincs a pedagógiai szakszolgálat által vezetett intézményi jegyzékben az érintett gyermek, tanuló állapotának megfelelő köznevelési intézmény.

A fentieken túl tájékoztattuk a szülőt a hivatal eljárásáról, annak feltételeiről, miszerint a jogorvoslati lehetőség kimerítése után kérheti vizsgálatunkat. (694/2017/OJBIT)

Egy szülő sajátos nevelési igényű, még tanköteles korú gyermeke iskoláztatásával kapcsolatosan kereste meg hivatalunkat. A tanuló korábban integrált oktatás keretein belül végezte el az általános iskolát, majd szakközépiskolába járt, a család költözése okán azonban indokolttá vált új oktatási intézményt keresni a gyermek számára.

A család új lakóhelyéhez közeli iskola igazgatóhelyettese azonban megtagadta a gyermek felvételét arra hivatkozva, hogy a gyermek szakértői véleményében található BNO kód alapján ellátására alkalmatlan az intézmény.

A szülő értetlenül állt a döntés előtt, mivel az igazgatóhelyettes által megnevezett BNO kód gyermeke szakértői véleményében nem szerepelt. Sérelmezte továbbá, hogy az intézmény alapító okirata sehol nem volt fellelhető, így nem nyílt alkalma ellenőrizni az iskola által ellátható sajátos nevelési igényű tanulók körét. A fenntartó tevékenységi körei között ugyanakkor megtalálható volt a sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére előkészítő, középiskolai szakmai elméleti és gyakorlati oktatása.

Felhívtuk a beadványozó figyelmét, hogy a gyermeke számára megfelelő intézmény kijelölése a szakértői bizottság feladata. A szakértői véleménynek tartalmaznia kell a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényének megfelelő általános iskolára, középfokú iskolára, fejlesztő nevelés-oktatást végző iskolára, csoportra, osztályra, tagozatra (a továbbiakban együtt: kijelölt iskola), vonatkozó javaslatot és a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölését.

Tekintettel arra, hogy a tanuló a korábbiakban szakképzésben vett részt, javasoltuk a szülő számára, hogy kérje a szakképzésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztályának segítségét. (563/2017/OJBIT)

Egy gimnáziumba felvételt nyert tanuló szülei kérték hivatalunk tájékoztatását azzal kapcsolatosan, hogy a szakértői véleményben foglaltakat kötelezően figyelembe kell-e vennie az oktatási intézménynek, vagy az csupán javaslat. A vélemény szerint gyermekük különleges bánásmódra, kiemelt figyelemre, differenciált beszámoltatásra jogosult.

A szülőket tájékoztattuk a jogszabályi rendelkezésekről, a szakértői véleményben foglaltak kötelező alkalmazásáról, a jogorvoslati lehetőségekről. Tájékoztattuk a szülőket, hogy a gyermek, tanuló fogyatékosságának megfelelő intézmény kijelöléséről is a szakértői bizottság rendelkezik. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló csakis abba az intézménybe vehető fel, amely rendelkezik a köznevelési törvény 47. § (4) bekezdésében meghatározott, a speciális neveléshez, oktatáshoz szükséges feltételekkel. E védendő jog megvalósulása érdekében a sajátos nevelési igényű gyermek iskolaváltása esetére is speciális rendelkezést ír elő a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 20. § (3) bekezdése.

Mivel a szülők beadványa nem tartalmazott információt arról, hogy a tanulót fogadó intézménnyel kapcsolatban teljesült-e a szülő szakértői bizottság irányába fennálló tájékoztatási kötelezettsége, és ennek nyomán a kijelölés megtörtént-e, javasoltuk, hogy az intézmény kijelölhetősége, a tanuló számára előírt fejlesztések biztosítása érdekében kérjék az illetékes szakértői bizottság segítségét, tájékoztatását. (381/2017/OJBIT)

A szülő tizenegy éves autista gyermeke ügyében kérte segítségünket, sérelmezve a tanulóval szembeni pedagógusi bánásmódot, valamint, hogy a tanuló nem kapja meg a számára előírt fejlesztést a szegregált iskolában. A szülő arról kért tájékoztatást, hogy mit tehet annak érdekében, hogy egy másik iskolába vihesse gyermekét.

A hozzánk forduló szülőt tájékoztattuk, hogy a különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A gyermek részére a szakértői bizottság dönt a számára megfelelő iskola kijelöléséről. A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 17. § (1) bekezdésének hb) pontja alapján a szakértői véleménynek tartalmaznia kell az általános iskolára, középfokú iskolára, fejlesztő nevelés-oktatást végző iskolára, csoportra, osztályra, tagozatra (a továbbiakban együtt: kijelölt iskola) vonatkozó javaslatot és a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölését.

Tájékoztattuk továbbá a szülőt a fentiek szerint, hogy amennyiben intézményt szeretne változtatni gyermekével, úgy annak kijelölése érdekében – a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 20. § (3) bekezdésében foglaltak szerint – a gyermek vizsgálatát végző szakértői bizottsággal kell egyeztetnie.

Amennyiben a gyermek jelenlegi iskolában tapasztalt bánásmóddal, illetve a gyermeke számára előírt fejlesztések elmaradásával kapcsolatos sérelmeit kívánja jelezni, úgy jogorvoslati kérelemmel fordulhat az intézmény fenntartójához. (699/2017/OJBIT, 483/2017/OJBIT)

Beadványában a szülő gyermeke ügyében kérte hivatalunk tájékoztatását, miszerint kötelesek-e megjelenni a pedagógiai szakszolgálat felülvizsgálatán, továbbá szülőként joga van-e bemenni a gyermek vizsgálatára. Tájékoztatást kért továbbá arról, hogy a vizsgálat összefoglalójáról, feladatairól kaphat-e fénymásolatot, hogy azt bemutassák a magántanárnak.

Tájékoztattuk a hozzánk fordulót, hogy a köznevelési törvényben rögzítettek szerint a szülő kötelessége, hogy gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét.

Mind tanulói, mind szülői jogként rögzíti továbbá a köznevelési törvény a pedagógiai szakszolgálathoz fordulás jogát, ez a szakértői fórum segíti a szülő és a pedagógus nevelő munkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását.

A köznevelési törvény 72. § (4) bekezdése alapján a pedagógiai szakszolgálattal való együttműködés ugyanakkor szülői kötelezettségként is megfogalmazásra kerül a következők szerint. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi, óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a köznevelési feladatokat ellátó hatóság kötelezi a szülőt kötelezettségének teljesítésére.

Ezt a rendelkezést egészíti ki a köznevelési törvény 47. § (6) bekezdése, miszerint a gyermek, tanuló érdekében a köznevelési feladatot ellátó hatóság kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. A köznevelési feladatot ellátó hatóság döntése ellen fellebbezésnek van helye. Ha a szülő a köznevelési feladatot ellátó hatóság felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a köznevelési feladatot ellátó hatóság a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti.

A szakértői vizsgálaton való szülői jelenléttel kapcsolatban a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 14. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a szakértői vizsgálat megkezdéséhez a szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő együttes jelenléte szükséges. Kétség esetén vélelmezni kell, hogy a vizsgálaton megjelent szülő a távollévő szülő képviseletére jogosult. Erről a jelenlévő szülőt tájékoztatni kell, az ezzel kapcsolatos nyilatkozatát be kell szerezni. A szakértői vizsgálat során a szülő köteles közreműködni, a vizsgálaton – annak zavarása nélkül – jogosult mindvégig jelen lenni. Tájékoztattuk, hogy amennyiben ez nem teljesül, panasszal élhet a pedagógiai szakszolgálat fenntartójánál.

Ugyanezen rendelet 17. § (3) bekezdése alapján a szakértői vizsgálat befejezését követően a szülőt tájékoztatni kell a szakértői vizsgálat megállapításairól, a szakértői vélemény várható tartalmáról, a szülői jogokról és kötelezettségekről. A tájékoztatás tényét, a tájékoztatási kötelezettség teljesítését írásba kell foglalni, és a szülővel alá kell íratni. A szakértői véleményt – ugyanezen bekezdésben rögzített kivétellel – a vizsgálat lezárását követő huszonegy napon belül kézbesíteni kell a szülőnek.

A fentieken túl a szakértői vizsgálat háttér-dokumentációjának, valamint a vizsgálat feladatainak megismerhetősége az adatvédelem területére tartozik, ezért javasoltuk a beadványozónak, hogy a kérdésben kérje a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) állásfoglalását. (293/2017/OJBIT)

A hivatalunkhoz forduló törvényes képviselő levele szerint az iskola arra hívta fel őket, hogy vigyék el a gyermeket a pedagógiai szakszolgálathoz (nevelési tanácsadás), ezzel a lehetőséggel azonban nem kívántak élni.

A beadvánnyal kapcsolatban tájékoztattuk a hozzánk fordulót, hogy a köznevelési törvény a szülő kötelességeként rögzíti, hogy gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét.

Mind tanulói, mind szülői jogként rögzíti továbbá a köznevelési törvény a pedagógiai szakszolgálathoz fordulás jogát, amely szakértői fórum segíti a szülő és a pedagógus nevelő munkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását.

A köznevelési törvény 72. § (4) bekezdése alapján a pedagógiai szakszolgálattal való együttműködés ugyanakkor szülői kötelezettségként is megfogalmazásra kerül. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi, óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a köznevelési feladatokat ellátó hatóság kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására.

Ezt a rendelkezést egészíti ki a köznevelési törvény 47. § (6) bekezdése, ami szerint a gyermek, tanuló érdekében a köznevelési feladatot ellátó hatóság a korábban már jelzettek szerint kötelezheti a szülőt, hogy a jogszabályban rögzített kötelezettségeinek eleget tegyen. (203/2017/OJBIT, 722/2017/OJBIT)

A szülő a szakértői bizottság által kiállított vélemény kézhezvételét követő kötelezettségeiről kért iránymutatást, azzal összefüggésben, hogy a szülőnek kell-e külön kérelmeznie az iskolánál a szakértői véleményben foglaltak figyelembevételét, amennyiben igen, ez esetben évente történik-e a döntéshozatal.

Kérdéseivel kapcsolatban tájékoztattuk a szülőt, hogy a köznevelési jogszabályok nem tartalmaznak részletszabályokat a kérdéskörre vonatkozóan. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A gyermek, tanuló ellátására a szakértői véleményben foglaltak szerint akkor kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal a kiskorú tanuló esetén a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló egyetért. Ha a szülő vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló nem élt a felülvizsgálat kezdeményezésének jogával, a szakértői véleményt a szakértői bizottság a sajátos nevelési igény megállapítása esetén megküldi a kijelölt köznevelési intézménynek.

A szülő egyetértése estén a fentiek alapján a szakértői vélemény érvényessé válik, az abban foglaltak pedig mind a szülőt, mind a kijelölt köznevelési intézményt kötelezik mindaddig, míg annak felülvizsgálatára és új szakértői vélemény kiadására nem kerül sor. A szakértői bizottság a szakértői véleményt megküldi a köznevelési intézmény számára. (729/2017/OJBIT)

Egy pedagógus kereste meg hivatalunkat az egyik szülő és az intézmény között felmerült vitával kapcsolatosan. Leírása szerint az iskola igazgatója korábban azt a gyakorlatot követte, hogy a szakértői vélemény alapján határozatában kérelem nélkül is felmentette a tanulókat az idegen nyelvi értékelés alól. Az ügyben érintett szülő azonban jelezte, hogy gyermeke idegen nyelvi felmentését a szakértői véleményben foglaltak ellenére sem kívánja.

Beadványában a pedagógus aziránt érdeklődött, hogy van-e lehetősége a szülőnek lemondani a gyermeke részére az intézményvezetői határozatban megadott kedvezményekről. Tájékoztattuk a beadványozót, hogy a különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

Amennyiben a szülő a szakértői véleményt nem támadta meg, úgy az hatályossá válik, és az abban foglaltak kötelezővé válnak mind a tanuló, mind a szülő, mind a pedagógusok számára.

A köznevelési törvény 72. § (1) bekezdésének a) pontja a szülő kötelességeként fogalmazza meg, hogy gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét.

A fentieknek megfelelően a szakértői véleményben foglaltak a szülő részére is kötelezettséget jelentenek, azok mellőzésével gyermeke fejlődését veszélyeztetheti, szándékosan történő figyelmen kívül hagyásuk esetén pedig a Szabs. tv. 248. § (2) bekezdés c) pontja alapján szabálysértést követ el. Ha a szülő a szakértői véleményben foglaltakkal nem ért egyet, kérheti gyermeke ismételt vizsgálatát. (674/2017/OJBIT)

Egy sajátos nevelési igényű 4. osztályos tanuló édesanyja kérte hivatalunk segítségét. Beadványa szerint gyermeke a magatartása miatt, az iskola nyomására a negyedik tanévben magántanulói státuszban folytatta tanulmányait. Az édesanya fél év elteltével gyermeke ismételt kivizsgálását kezdeményezte. Az ennek eredményeként született szakértői vélemény a gyermek agresszív viselkedésére, pszichés zavaraira tekintettel a magántanulói jogviszonyra irányuló javaslatot továbbra is fenntartotta.

A vizsgálat helyszínén a gyermek édesanyja a szakértői véleményt elfogadta ugyan, utólagos meglátása szerint azonban a szakértői bizottság szakszerűtlenül járt el, és azt meg kívánta fellebbezni.

A panaszossal ismertettük a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. Tájékoztattuk a szakértői bizottság vizsgálatának fontosságáról, a szakértői vélemény tartalmi elemeiről. Felhívtuk a figyelmét, hogy a hatályos szakértői véleményben foglaltak a szülőre nézve is kötelező erővel bírnak. Ismertettük a panaszossal a szakértői vélemény felülvizsgálatának szabályait, felhívtuk továbbá a figyelmét, hogy szakértői vélemény megállításainak felülvizsgálata kizárólag ezen felülvizsgálati eljárás keretében történhet. Amennyiben nem élt ezzel a jogorvoslati lehetőséggel, a felülvizsgálatot bármikor kezdeményezheti. Ez esetben azonban a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 23. § (1) bekezdés szerint a szakértői bizottság a szülő kérelmére akkor köteles lefolytatni a felülvizsgálati eljárást, ha a hivatalból történő felülvizsgálat óta több mint hat hónap telt el, és a soron következő, hivatalból történő felülvizsgálat időpontjáig több mint hat hónap van hátra. (269/2017/OJBIT)

Egy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek szülei a szakértői véleményben foglaltakat hivatalunkhoz címzett beadványukban vitatták. Levelükben a szülők kifejtették, hogy a továbbiakban a pedagógiai szakszolgálattal nem szándékoznak együttműködni, gyermeküket nem kívánják felülvizsgálatra vinni, mivel a szakértői eljárást korábban sem találták elég körültekintőnek, és a gyermek besorolását saját tapasztalataik, a gyermek teljesítménye, valamint az őt tanító pedagógusok véleménye szerint is megalapozatlannak érzik.

Válaszunkban tájékoztattuk a szülőt, hogy a szakértői véleményben foglaltak akkor válnak végrehajthatóvá, ha az abban foglaltakkal a kiskorú tanuló esetén a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló egyetért. Amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal a szülő, a tanuló nem ért egyet, a szakértői bizottság köteles erről a tényről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalt tájékoztatni. A szülő vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló közvetlenül is eljárást indíthat a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnál a szakértői vélemény felülvizsgálatát kezdeményezve.

A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 22. § (1) bekezdése alapján, ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, vagy sajátos nevelési igényű, a szakértői bizottság hivatalból, hatósági megkeresésre, szülői kérelemre, vagy a gyermek nevelését ellátó óvoda, nevelését, oktatását ellátó iskola kérelme alapján felülvizsgálati eljárást folytat le. A felülvizsgálati eljárásra – a folyamatos figyelemmel kísérés kivételével – a szakértői bizottsági vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a szakértői bizottság szakértői véleményét a végrehajthatásának megkezdését követő első nevelési év, tanév során hivatalból felül kell vizsgálni. Az első hivatalból történő felülvizsgálatában nem vehet részt az, aki a szakértői vélemény megalkotásában közreműködött.

A szülő a felülvizsgálati eljárást bármikor kezdeményezheti. A szakértői bizottság a szülő kérelmére akkor köteles lefolytatni a felülvizsgálati eljárást, ha a hivatalból történő felülvizsgálat óta több mint hat hónap telt el, és a soron következő, hivatalból történő felülvizsgálat időpontjáig több mint hat hónap van hátra.

A köznevelési törvény 47. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a köznevelési feladatot ellátó hatóság (járási hivatal) döntése ellen fellebbezésnek van helye. A járási hivatal határozata elleni fellebbezés elbírálásában az illetékes kormányhivatal jár el.

A köznevelési törvény 72. § (1) bekezdésének a) pontja a szülő kötelességeként fogalmazza meg, hogy gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét.

Tájékoztattuk továbbá a szülőt, hogy aki a pedagógiai szakszolgálatra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően készített szakvéleményben foglaltakat szándékosan figyelmen kívül hagyja, szabálysértést követ el. Felhívtuk a szülők figyelmét, hogy a fentieknek megfelelően a szakértői véleményben foglaltak a szülő részére is kötelezettséget jelentenek, azok mellőzésével gyermeke fejlődését veszélyeztetheti. (759/2017/OJBIT, 593/2017/OJBIT)

Egy szülő hivatalunk állásfoglalását kérte a gyermekét érintő szakértői véleményben leírtakat vitatva, mely meglátása szerint nem tartalmazta a gyermeke állapotának megítéléséhez szükséges valamennyi információt. Kiemelte továbbá, hogy az óvodában gyermekét hátrányos megkülönböztetés érte, nem mehetett kirándulni a többiekkel, őt nem nevezték ki naposnak a csoportban.

A szülő a szakértői vélemény megtámadhatóságát, illetve felhasználási körét érintően érdeklődött. Tájékoztattuk a szülőt a szakértői bizottságok szerepéről, valamint a szakértői vélemény tartalmi elemeiről. Felhívtuk a beadványozó figyelmét arra, hogy bár lehetősége van gyermekét más szakértővel is megvizsgáltatni, jogi kötelező erővel csak a pedagógiai szakszolgálat által kiállított vélemény rendelkezik.

Felhívtuk a figyelmét arra, hogy a szülő és a szakértői bizottság együttműködése hatékonyan segítheti a tanuló fejlődését és felzárkózását. Amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal a szülő, a tanuló nem ért egyet, a szakértői bizottság köteles erről a tényről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalt tájékoztatni. A szülő vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló közvetlenül is eljárást indíthat a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnál a szakértői vélemény felülvizsgálatát kezdeményezve. A szülőnek vagy nagykorú tanuló esetén a tanulónak a szakértői véleményben foglaltakkal kapcsolatos egyetértését vagy egyet nem értését írásban kell közölnie. Amennyiben a szülő vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló a szakértői vélemény kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot és nem indítja meg a felülvizsgálati eljárást, az egyetértését megadottnak kell tekinteni. A szakértői véleményben foglaltak felülvizsgálatával kapcsolatban további részletszabályokat a korábban hivatkozott 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 23. § (1)–(4) bekezdései rögzítik.

Tájékoztattuk a szülőt, hogy az óvoda által a gyermek fejlődésének nyomon követéséről készített adminisztráció, tekintettel arra, hogy a gyermek személyes adatait tartalmazza, a törvényes képviselő által megismerhető. A fentieken túl felhívtuk a szülő figyelmét a jogorvoslati lehetőségekre. (451/2017/OJBIT)

Egy általános iskola alsó tagozatos munkaközösségi vezetője fordult hivatalunkhoz az intézmény egy nehezen kezelhető tanulója körül kialakult helyzettel kapcsolatban. A tanuló ön- és közveszélyes viselkedésével, obszcén megnyilvánulásaival, társai és pedagógusai folyamatos fizikai bántalmazásával tartotta félelemben az iskola közösségét. A gyermek osztályfőnöke számos fórumot keresett fel az ügyben, többek között az iskolaorvost, a védőnőt, a szociális, család- és gyermekjóléti központot, a helyi mentőszolgálatot, rendőrkapitányságot, valamint az illetékes tankerületi központot, ám érdemi segítséget nem tudtak nyújtani.

A gyermek szülei nem működtek együtt a helyzet megoldása érdekében, a szakértői bizottság előtt vizsgálat céljából csak többszöri felszólításra jelentek meg gyermekükkel. A szakértői véleményben a gyermek beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségét állapították meg.

A munkaközösség vezetője beadványában kifejtette, hogy az iskola sikerrel végezte számos más tanuló integrált nevelését, az említett gyermek bomlasztó hatását azonban képtelenek kezelni, viselkedése miatt több tanulót is elvittek már az intézményből.

Az üggyel kapcsolatban megkerestük az illetékes tankerületi központ igazgatóját, nyilatkozatát kérve. A tankerületi igazgató tájékoztatta hivatalunkat hogy a jelzőrendszer tagjai által megtett intézkedéseket, valamint a szakvéleményben foglaltakat figyelembe véve az iskola vezetője átmenetileg magántanulói jogviszonyba helyezte a tanulót. Egy hónap elteltével az iskola telefonon jelezte a tankerület irányába, hogy a gyermeket szülői bántalmazás érte, ezért az intézmény vezetője hivatalosan is értesítette a családgondozót, valamint az intézmény fenntartóját. A gyámhivatal ezt követően ideiglenes hatállyal kiemelte a gyermeket a családból.

A fentieken túl a tankerületi igazgató tájékoztatta hivatalunkat, hogy a jelzőrendszer hatékonyabb együttműködése érdekében egyeztető értekezletek megtartását kezdeményezték annak tagjai között.

A gyermek családból történő kiemelése átmeneti megoldásként szolgál, ezért válaszunkban tájékoztattuk a tankerületi központot, hogy a tanuló integrálására, illetőleg szegregált nevelésére csak a szakértői bizottság tehet javaslatot, mint ahogy a szakértői bizottságnak van hatásköre a gyerek számára megfelelő intézmény kijelölésére is. Amennyiben a gyermek ismételt bizottsági vizsgálatára van szükség, úgy a szakértői vélemény felülvizsgálatát a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 23. § (4) bekezdése alapján az intézmény is kezdeményezheti. Az oktatási jogok biztosa eljárása azonban nem helyettesítheti a szakértői bizottság eljárását. (24/2017/OJBIT)

Beadványában egy óvodavezető kereste meg hivatalunkat egy sajátos nevelési igényű ikerpár óvodai nevelésével kapcsolatban. A hatályos szakértői vélemény a 2016/2017. óvodai nevelési év vonatkozásában írta elő az integrált nevelést, ám megítélése szerint erre intézményük nem alkalmas, a gyermekek számára az egyik egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény lenne a megfelelő intézmény. A felülvizsgálati eljárás az intézményi kijelölést megerősítette, viszont a nevelési év kapcsán konkrét javaslatot nem fogalmazott meg.

Tájékoztattuk az óvodavezetőt, hogy lehetőségük van a következő nevelési év vonatkozásában a szakértői vélemény kiegészítését kérni, továbbá, ismételt vizsgálat kezdeményezésére is. A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 23. § (4) bekezdése alapján ugyanis a gyermek nevelését ellátó óvoda, nevelését, oktatását ellátó iskola a felülvizsgálati eljárást – tanévenként legfeljebb egy alkalommal – bármikor kezdeményezheti, amelyről – a felülvizsgálat szükségességének indokolásával – a szülőt tájékoztatni köteles. Sajátos nevelési igényű gyermek esetében, az óvodai vagy iskolai kezdeményezésre történő felülvizsgálat lefolytatásakor a felülvizsgálat részeként, a szakértői bizottság egy tagja legalább egy teljes napot a gyermek óvodai csoportjában, a tanuló iskolai osztályában hospitál, megfigyeléseiről feljegyzést készít.

Amennyiben a szakértői bizottságok rendelkezésére álló intézményi jegyzék tartalmazza az óvodavezető által vezetett intézményt – mint amely alkalmas az érintett gyermekek sajátos nevelési igényének megfelelő ellátás nyújtására –, úgy a kijelölés nem okoz jogsérelmet. A feltételrendszer biztosítása a fenntartó (önkormányzati intézmények esetén a jegyző) felelőssége, ezért jelzésével ott tud élni. Az intézmény kijelölése a fenntartói adatszolgáltatás alapján összeállított jegyzékben szereplő intézmények közül a szakértői bizottság feladata. (459/2017/OJBIT)

A súlyos figyelemzavarral küzdő, sajátos nevelési igényű tanuló szülei keresték meg hivatalunkat a gyermekük által látogatott magániskolában tapasztalt hiányosságok kapcsán. Bár a szakvélemény alapján a gyermekkel gyógypedagógusnak kellene foglalkoznia, ez nem történt meg, az iskolában a szülők leírása szerint tényleges oktatás egyebekben sem folyt, a gyermek tananyagbeli lemaradása folyamatosan halmozódott. Fejlesztéseket nem tartottak az intézményben, fejlesztési naplót nem vezettek.

Bár a szülők több alkalommal jelezték problémáikat az intézmény felé, és igyekeztek kommunikációt kezdeményezni, megkereséseikre nem érkezett válasz.

Tájékoztattuk a szülőket a köznevelési törvény kapcsolódó rendelkezéseiről, valamint arról, hogy a különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A szakértői véleményben foglaltak akkor válnak végrehajthatóvá, ha a szülő annak tartalmát elfogadja, és nem kezdeményezi a vélemény felülvizsgálatát. Ebben az esetben a szakértői véleményben foglaltak mind a szülő, tanuló, mind az érintett nevelési-oktatási intézmény vonatkozásában kötelezővé válnak.

Felhívtuk a szülők figyelmét, hogy amennyiben az iskola nem teljesíti a szakértői véleményben foglaltakat, a sérelmezett helyzettel kapcsolatban lehetőségük van jogorvoslattal élni az iskola fenntartójánál. Amennyiben a fenntartó megkeresése nem vezet eredményre, hivatalunk eljárását is kezdeményezhetik.

A nevelési-oktatási tevékenység folytatására vonatkozó szabályok megszegése kapcsán a Szabs. tv. 248. § (2) bekezdés c) pontja rögzíti továbbá, hogy aki a pedagógiai szakszolgálatra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően készített szakvéleményben foglaltakat szándékosan figyelmen kívül hagyja, szabálysértést követ el. Ezen eljárás tekintetében a területileg illetékes járási hivatal rendelkezik hatáskörrel. (396/2017/OJBIT)

A hozzánk forduló szülő gyermeke esetében figyelemzavart és betűtévesztést állapított meg a szakértői bizottság által kiállított szakértői vélemény, azonban az iskola vezetősége a szülő jelzése ellenére is megtagadta ennek figyelembevételét.

A szülőt tájékoztattuk a sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló köznevelési törvényben meghatározott fogalmáról, valamint arról, hogy ezen tanulók a törvény értelmében különleges bánásmódra jogosultak. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

A szakértői bizottságoknak kettős szerepük van. Egyrészt a konkrét ellátásokra való jogosultság ezen pedagógiai szakszolgálatok által készített szakértői vélemény kibocsátásával keletkezik, vagyis a szakértői vélemény nélkül a tanuló nem tarthat igényt a különleges szolgáltatásokra. Másrészt a speciális szakértelem, és az általuk hozzáférhető információk birtokában javaslatot tesznek azokra a konkrét ellátásokra, amik a gyermek, tanuló fejlődését szolgálják.

Amennyiben a szülő a szakértői véleményben foglaltak felülvizsgálatát nem kezdeményezi, az mind a szülő, tanuló, mind az érintett nevelési-oktatási intézmény vonatkozásában kötelezővé válik. Az intézményvezetőnek a végleges, szülők által elfogadott szakértői vélemény alapján kell a tanuló számára a szakértői vélemény által rögzített javaslatokat, kedvezményeket biztosítani.

A fentieken túl tájékoztattuk a szülőt a jogorvoslati útról, megadva számára az intézmény fenntartójának pontos elérhetőségét. A fenntartói jogorvoslat kimerítése után kérhetik hivatalunk eljárását. (216/2017/OJBIT)

Egy szülő azzal kereste meg hivatalunkat, hogy bár gyermeke számára a szakértői vélemény fejlesztést írt elő, azt nem teljesíti az iskola. A szülő panaszában kifejtette továbbá, hogy gyermekét rendszeresen csúfolják, bántalmazzák osztálytársai, a pedagógusok azonban nem tesznek lépéseket ennek megakadályozására.

Válaszunkban tájékoztattuk a szülőt a kapcsolódó jogszabályi rendelkezésekről, jeleztük számára, hogy a panaszában leírtak felvetik az oktatási jogok sérelmének gyanúját, azonban hivatalunk eljárásának feltétele, hogy – a bírósági eljárástól eltekintve – kimerítse a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket.

A szülő visszajelzésében arról tájékoztatta hivatalunkat, hogy megindult a kommunikáció közte és a gyermek osztályfőnöke között, így a helyzet javulásnak indult, bár fejlesztéseket továbbra sem biztosít az iskola, így szükség esetén felkeresi annak fenntartóját. (243/2017/OJBIT)

Egy szülő a gyermeke számára szakértői vélemény által előírt fejlesztő foglalkozások elmaradását jelezte hivatalunknak. Bár az intézmény igazgatójának irányába korábban már jelzéssel élt, válaszul arról tájékoztatták, hogy szűkösek az intézmény rendelkezésére álló keretek, így a fejlesztő foglalkozást csak más, meglátásuk szerint arra jobban rászoruló gyermekeknek tudják megtartani.

A beadványozót tájékoztattuk arról, hogy amennyiben az intézmény a szakértői véleményben foglaltakat nem teljesíti, lehetősége van a fenntartóhoz folyamodni jogorvoslatért. (207/2017/OJBIT)

Egy másik szülő szintén azzal kereste meg hivatalunkat, hogy a szakértői véleményben foglaltakat az iskola figyelmen kívül hagyja. A figyelemhiányos, hiperaktivitás-zavarral diagnosztizált gyermekére vonatkozó szakértői véleményt az oktatási intézményben megalapozatlannak vélték, és hangot adtak azon álláspontjuknak, miszerint a szülő egyszerűen kivételezett helyzetbe kívánja juttatni gyermekét.

A tanuló rossz tanulmányi eredményei nem szerepeltek az ellenőrzőjében, a szülő kérdésére a pedagógusok kifejtették, hogy az ellenőrző vezetése a gyermek felelőssége. A szülő szerette volna kikérni gyermeke dolgozatait, azonban azok megtekintésére nem teremtettek lehetőséget számára. Megkereséseire az intézmény vezetősége és pedagógusai az esetek többségében nem reagáltak.

Válaszunkban tájékoztattuk a szülőt, hogy a beadványában leírtak alapján hivatalunknak lehetősége van eljárást indítani, amennyiben ezt megelőzően kimeríti a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket.

Ezt követően a szülő írásban fordult az intézményt fenntartó tankerületi központhoz, melynek képviselője levélben hívta fel az iskola igazgatójának figyelmét, hogy a gyermek értékelése a szakértői véleményben foglaltak szerint történjen, az írásbeli dolgozatok esetében szóbeli kiegészítésre biztosítsanak lehetőséget a gyermek számára. Utasította továbbá az intézményt, hogy a gyermek dolgozatainak másolatát, valamint a naplómásolatot a szülő részére rendszeresen küldjék meg. (385/2017/OJBIT)

Egy szülő levele alapján gyermeke kapcsán az illetékes szakértői bizottság beilleszkedési, tanulási magatartási nehézségére tekintettel kedvezményeket javasolt az érettségi vizsga vonatkozásában. A szülő arról kérte tájékoztatásunkat, hogy a szakértői véleményben foglaltak a gyakorlatban mit jelentenek a tanuló számára, mit kell az iskolának biztosítania a részére.

Tájékoztattuk a hozzánk forduló szülőt, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetében is a különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

A köznevelési törvény többek között a kötelező tanórai foglalkozás alóli felmentések, illetve az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből való mentesítések rendszerével biztosítja a sajátos nevelési igényű tanulóknak, és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekeknek, tanulóknak, hogy tudásukat képességeiknek megfelelően értékelhessék.

Az érettségi vizsga tekintetében a fent hivatkozott 56. § (1)-(2) bekezdésében rögzített rendelkezés egyértelműen kimondja a tanuló számára biztosított választási lehetőséget, miszerint abban az esetben, ha a tanulót szakértői vélemény alapján mentesítették egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól, akkor az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat.

Ennek a rendelkezésnek a kiegészítése található meg az érettségi rendelet 6. § (7) bekezdésében, miszerint ha a vizsgázót – a köznevelési törvény 56. § (1) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból középiskolában – mentesítették az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés, minősítés alól, akkor az adott tantárgy helyett a vizsgázó egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát. A vizsgázó részére – a szakértői bizottság szakvéleménye alapján – kérelmére engedélyezni kell az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását, és biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt.

Az érettségi vizsgára történő jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lappal történhet. A vizsgára jelentkezőnek a jelentkezési lapon kell feltüntetnie azt is, ha élni kíván a fent hivatkozott érettségi rendelet 6. § (7) bekezdésében meghatározott jogával. A vizsgára való jelentkezés elfogadásáról az igazgató dönt. A jelentkezés elfogadásakor dönteni kell a 6. § (7) bekezdésében meghatározottak alapján benyújtott kérelemről is.

Az érettségi során alkalmazandó, a vizsgázó kérelmére az érettségi rendelet 6. § (7) bekezdésében alapján biztosítandó kedvezményekre vonatkozó részletszabályokról az érettségi rendelet 20. § (7) bekezdése (írásbeli vizsga), továbbá a 37. § (1)-(3) bekezdése és a 41. § (2) bekezdése (szóbeli vizsga) rendelkezik, a gyakorlati vizsga tekintetében a 31. § (5) bekezdése tartalmaz előírásokat.

Az érettségi írásbeli és szóbeli vizsgák szempontjából előbb hivatkozott rendelkezések a következők:

„20. § (1) Az írásbeli vizsgán részt vevő vizsgázókat vizsgacsoportba kell beosztani. Minden vizsgacsoportot vizsgatárgyanként egytől kiindulva, folyamatosan, arab számok alkalmazásával meg kell jelölni.

(7) A 6. § (7) bekezdése szerint a vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján

a) a 19. § (1) bekezdésben meghatározott időt legfeljebb egy órával (60 perc) meg kell növelni,
b) lehetővé kell tenni, hogy a szakértői bizottság szakvéleményében előírt, illetve az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép, írógép) használja,
c) engedélyezni kell, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolót tegyen, vagy a szóbeli vizsgát írásban teljesítse,
d) a tanuló a vizsgán mentesülhet az értékelés egy vagy több része alól, amennyiben a középiskolában a megfelelő tantárgyból nem mentesítették az értékelés, minősítés egésze alól.

37. § (1) A 6. § (7) bekezdése alapján a vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján

a) a 35. § (2) bekezdésben meghatározott időt legfeljebb húsz perccel meg kell növelni,
b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsgát írásban tegye le,
c) lehetővé kell tenni, hogy a vizsga közben a szakvéleményben előírt vagy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép) használja,
d) a tanuló a vizsgán mentesülhet az értékelés egy vagy több része alól, ha a középiskolában a megfelelő tantárgyból nem mentesítették az értékelés, minősítés egésze alól.

(2) Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után, külön helyiségben, felügyelő tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére középszintű vizsga esetén harminc percet, emelt szintű vizsga esetén negyven percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a kérdező tanár felolvassa.

(3) Ha a vizsgázónak a 6. § (7) bekezdése vagy az e rendelet 24. § (4) bekezdés b) pontja, illetve 31. § (5) bekezdései alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarész helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli vagy gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legalább tíz perc pihenőidőt kell adni. A vizsgázó a pihenőidő alatt a vizsgatermet nem hagyhatja el. Amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolja, a törzslapján, az érettségi bizonyítványában, tanúsítványában ezt a tényt – záradék formájában – fel kell tüntetni.

41. § (2) […] Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban tette le, teljesítményét a szóbeli vizsgarésznek megfelelően kell minősíteni. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tett, mindkét tétel kifejtését a szóbeli tételek értékelési szabályai szerint kell értékelni, majd a két tételre adott pontszámok összegét a szóbeli vizsgán elérhető pontszám kétszeresének százalékában kell kifejezni, és ez adja a vizsga százalékos minősítését. A vizsgázónak ebben az esetben mindkét szóbeli vizsgáján legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson.”

A fentieket összegezve, az érintett tanuló számára – a hivatkozott jogszabályokban foglaltak szerint – a szakértői vélemény által rögzített javaslatokat, kedvezményeket az érettségi vizsga során is biztosítani kell.

Javasoltuk, hogy az érettségi vizsgára vonatkozó aktuális információkért keresse fel az Oktatási Hivatal honlapját, ahol elérhetőek a jelentkezéssel kapcsolatos részletes információk. (50/2017/OJBIT,155/2017/OJBIT, 161/2017/OJBIT)

Egy szülő azzal kapcsolatban kérte hivatalunk állásfoglalását, hogy középfokú felvételi eljárás során hogyan kell figyelembe venni gyermeke esetében a szakértői véleményben foglalt matematika értékelés és minősítés alóli mentesítést. Tájékoztatása szerint ugyanis az iskola ragaszkodott a központi matematikai felvételi megírásához, így a szülő álláspontja szerint gyermeke a többi tanulóval szemben hátrányba került, hiszen állapotára tekintettel nem volt esélye értékelhető eredményt elérni.

Tájékoztattuk a szülőt, hogy az általa rendelkezésre bocsátott információk nem elegendőek a tényállás pontos megítéléséhez, mivel annak minősítése kizárólag vizsgálat keretében történhet. Ezért a kérdéskörrel kapcsolatban általánosságban az alábbiakról tájékoztattuk a kapcsolódó jogszabályi rendelkezések alapján.

A középfokú iskolákba történő jelentkezés rendjét és a felvételi eljárás szabályait a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályozza részletesen. A középfokú felvételi eljárásba történő jelentkezés kizárólag ezen szabályok keretei között történhet.

Ezen rendelet 27. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a középfokú iskolai felvételi kérelmet a hivatal által kiadott jelentkezési lap és tanulói adatlap (a továbbiakban: felvételi lapok) felhasználásával kell benyújtani a középfokú iskolába és a Felvételi Központba. A felvételi kérelmeket a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időszakban kell benyújtani és elbírálni. Ugyanezen § (2) bekezdése szerint, ha a középfokú iskola felvételt hirdet, a felvételi kérelmekről

a) az általános iskolai tanulmányi eredmények (a továbbiakban: tanulmányi eredmények), vagy
b) gimnázium, szakgimnázium esetén a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga (a továbbiakban: központi írásbeli vizsga) eredménye, vagy
c) gimnázium, szakgimnázium esetén a tanulmányi eredmények, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredményei

alapján dönthet.

A lefolytatott középfokú felvételi eljárást az egyes intézmények ezen értékelési szempontok valamelyike alapján szervezik meg. A középfokú iskola az eljárásával kapcsolatban egyébként felvételi tájékoztatót készít, és azt a honlapján nyilvánosságra hozza, valamint a Középfokú felvételi információs rendszerben október 20-áig elhelyezi. A felvételi tájékoztató – többek között – tartalmazza:

- a középfokú iskola felvételi eljárásának rendjét,
- a felvételi kérelmek elbírálásának, rangsorolásának módját, szabályait, ezen belül különösen a 27. § (2) bekezdésében szereplő szempontok alapján a teljesítmények értékelésének módját és figyelembevételének arányait,
- a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkezőre vonatkozó speciális elbírálási szabályokat.

A középfokú felvételi eljárás kapcsán a tanuló felvételi stratégiájának kialakításához fontos az eljárásra vonatkozó általános információk, valamint az egyes intézményekkel kapcsolatos konkrét információk, szabályok ismerete. A sajátos nevelési igényű tanulók és szüleik esetében kiemelten fontos, hogy még jóval a felvételi eljárás megkezdése előtt tájékozódjanak, hogy az az iskola, ahová a tanuló februárban majd be kívánja adni a jelentkezését (választott iskola), milyen speciális − a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó − felvételi szabályokat határoz meg. Ezen ismeretek birtokában tudják eredményesen megtervezni a tanuló „felvételi stratégiáját”. Ezzel összefüggésben további hasznos információk találhatóak az Oktatási Hivatal honlapján (www.oh.gov.hu).

Az előzetes tájékozódás eredményétől függetlenül, a felvételiző tanuló jelentkezhet a központi írásbeli vizsgára, hiszen annak eredményének ismeretében adhatja majd be a jelentkezését a választott középiskolákba.

A középfokú felvételi eljárásban – a hivatkozott rendelet 27. § (4) bekezdésben foglalt kivétellel – csak az Oktatási Hivatal által szervezett központi írásbeli vizsga tartható. A tanuló a központi írásbeli vizsgára való jelentkezését az e célra kiadott jelentkezési lapon a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőig küldheti meg közvetlenül valamely általa választott, központi írásbeli vizsgát szervező intézménybe.

A központi írásbeli vizsgára jelentkezést a tanulók abba az iskolába adják be, amelyik számukra a kényelmi és egyéb szempontok alapján a legcélszerűbb (írásbeliztető iskola). Ennek kiválasztása ugyanis független attól, hogy később a tanuló melyik iskolába kíván majd felvételizni.

A sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkezőre a középfokú felvételi eljárás szempontjából speciális eljárási szabályok vonatkoznak.

A köznevelési törvény többek között az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből való mentesítések rendszerével biztosítja a sajátos nevelési igényű tanulóknak és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulóknak, hogy tudásukat képességeiknek megfelelően értékelhessék.

Az értékelés és minősítés alóli mentesítés esetkörére az alábbi jogszabályi rendelkezések az irányadók. A köznevelési törvény 56. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti

a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő,
b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.

A sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó felvételi vizsga kapcsán alkalmazandó speciális értékelési szabályok a köznevelési törvény 51. § (5) bekezdésében foglaltak szerint kerülnek meghatározásra, miszerint a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló részére a felvételi vizsgán indokolt esetben biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli vagy szóbeli felmérésen biztosítani kell az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket, a vizsga szervezésével alkalmazkodni kell az adottságaihoz.

Ehhez kapcsolódóan a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 26-45. §-a határozza meg a középfokú iskolákba történő jelentkezés rendjét és a felvételi eljárás szabályait, ezen belül a kedvezmények érvényesítésére vonatkozó rendelkezéseket.

Ezen rendelet 33. § (3) bekezdése szerint, amennyiben a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkező élni kíván a köznevelési törvény fent idézett 51. § (5) bekezdésében biztosított jogával, a központi írásbeli vizsga jelentkezési lapjához csatolnia kell az erre vonatkozó kérelmet, valamint a szakértői bizottság véleményét. A központi írásbeli vizsgát szervező középiskola igazgatója a kérelemről a döntését határozat formájában hozza meg. A döntés kizárólag a központi írásbeli vizsga letételének körülményeire vonatkozhat. Az igazgató döntésében rendelkezik az iskolai tanulmányok során a tanuló által használt, megszokott eszközök biztosításáról, az írásbeli dolgozat elkészítéséhez a munkaidő meghosszabbításáról, a vizsga meghatározott részeinek értékelése alóli felmentésről.

A sajátos nevelési igényű tanuló tehát a központi írásbeli vizsga során a szakértői véleményben foglaltak alapján az alábbi kedvezményekre lehet jogosult:

- időhosszabbítás
- az iskolai tanulmányai során a tanuló által használt, megszokott segédeszköz használata (a tanuló a szakértői vélemény alapján az igazgatói határozatban leírtak szerinti segédeszközt vagy segédeszközöket használhatja a vizsga során),
- a vizsga meghatározott részeinek értékelése alóli felmentés.

Ahhoz azonban, hogy a tanuló a hivatkozott speciális lehetőségeket igénybe vehesse, a szakértői vélemény, illetve ezirányú szakértői javaslat nélkülözhetetlen. Amennyiben a szakértői vélemény a tanuló vonatkozásában értékelés és minősítés alóli mentesítésre, illetve fent hivatkozott kedvezmények biztosítására tesz javaslatot, ezeket a tanuló számára biztosítani kell. A tanulóval kapcsolatos döntések meghozatalakor az igazgatónak a szakértői vélemény javaslati részében foglaltakra figyelemmel kell lennie, ezzel összefüggésben mérlegelési jogköre nincs.

A központi írásbeli vizsgára vonatkozó speciális elbírálást minden esetben tehát írásos kérelemben kell igényelni az írásbeliztető intézményben. A sajátos nevelési igényhez kötődő speciális szabályok alkalmazására irányuló kérelemről a központi írásbeli vizsgát szervező középiskola igazgatója határozat formájában hozza meg a döntését. A biztosítandó kedvezmények, mentesítések körét azonban a tanuló vizsgálata nyomán kiállított szakértői bizottsági javaslatok alapozzák meg, vagyis a vizsga feltételeinek meghatározásakor az illetékes szakértői bizottság által kiállított szakértői véleményben foglaltak az irányadóak. Az e körben hozott döntés azonban kizárólag a központi írásbeli vizsga letételének körülményeire vonatkozhat.

Utalva a korábban hivatkozottakra, a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló esetében a különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A gyermek, tanuló fogyatékosságának megfelelő intézmény kijelöléséről is a szakértői bizottság rendelkezik. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló csakis abba az intézménybe vehető fel, amely rendelkezik a köznevelési törvény 47. § (4) bekezdésében meghatározott, a speciális neveléshez, oktatáshoz szükséges feltételekkel. Iskolaváltás esetére a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 20. § (3) bekezdése a szülő oldalán tájékoztatási kötelezettséget keletkeztet a szakértői bizottság irányába. Tekintettel a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényére az intézményváltás e hivatkozott rendelkezés szerint történhet.

Tájékoztattuk továbbá a szülőt a középfokú felvételi eljárás során rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről. Tekintettel arra, hogy a 2017. évi középfokú felvételi eljárás a beadvány idején is folyamatban volt, ezért javasoltuk, hogy a kérdéskörrel kapcsolatban kérje a szülő a középfokú felvételi eljárás feladatait koordináló Oktatási Hivatal illetékes kollégáinak tájékoztatását. (215/2017/OJBIT, 39/2017/OJBIT)

Egy sajátos nevelési igényű tanuló édesanyja kérte hivatalunk tájékoztatását. A levelében leírtak alapján a szakértői bizottság véleménye a tanév befejezése után, utólagosan mentette fel gyermekét matematikából és angol nyelvből az értékelés és minősítés alól. A tanuló év végén egyébként mindkét tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A szülő kérdése arra irányult, hogy gyermekének ebben az esetben javítóvizsgán szükséges-e számot adnia tudásáról, vagy a szakértői véleményben szereplő utólagos mentesítés függvényében az elégtelen osztályzatokat érvénytelennek kell tekinteni.

A szakértői véleményt áttanulmányozva megállapítottuk, hogy annak megfogalmazása sérti a sajátos nevelési igényű tanuló különleges bánásmódnak megfelelő ellátáshoz való jogának érvényesülését, mivel a tanuló vonatkozásában újonnan kiállított szakértői véleményben megállapított igényjogosultsága ellenére, az abban foglalt rendelkezések alkalmazását az új tanév kezdetétől, vagyis szeptember 1-től rögzítette. Ezáltal kizárta a tanuló részére előírt mentesség javítóvizsgán történő figyelembevételét.

Tekintettel az ügy speciális körülményeire, azonnal felvettük a kapcsolatot a véleményt kiállító szakértői bizottsággal. Az illetékes szakértői bizottság vezetője az ügyben tett kezdeményezésünket elfogadta, és a szakértői vélemény szövegét kiegészítéssel pontosította, ezzel orvosolva a jogsérelmet. (535/2017/OJBIT)

Egy 5. osztályba járó, autista gyermek édesanyja kérte hivatalunk segítségét. Gyermekénél a legutóbbi szakértői bizottsági vizsgálat diszgráfiát is megállapított, a gyermek pedagógusai azonban ennek ellenére rendszeresen elégtelennel büntették őt, ha a tanóra anyagát nem jegyzetelte le.

Az édesanya afelől érdeklődött, hogy az igazolt diszgráfia mentesítheti-e gyermekét az írásbeli munkák alól, illetve van-e lehetőség arra, hogy a gyermek számítógép használatával jegyzeteljen, hiszen azzal szívesen dolgozik. A szülő kérdése az volt még, hogy a szakértői véleményben javasolt egyéni bánásmód mi mindent takarhat a gyermek iskolai mindennapjainak vonatkozásában.

Tájékoztattuk a szülőt, hogy a különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A köznevelési törvény többek között az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből való mentesítések rendszerével biztosítja a sajátos nevelési igényű tanulóknak, és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulóknak, hogy tudásukat képességeiknek megfelelően értékelhessék. A köznevelési törvény, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályai szerint a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló részére egyéb többletkedvezmény lehet a felvételi vizsgán biztosított hosszabb felkészülési idő, a felmérések, tanulmányok alatti vizsga során a megszokott eszközök biztosítása, a vizsgák gyermek adottságaihoz igazított megszervezése.

Ahhoz azonban, hogy a tanuló ezen hivatkozott speciális lehetőségeket igénybe vehesse, a szakértői vélemény, illetve ezirányú szakértői javaslat nélkülözhetetlen. A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 17. § (1) bekezdés j) pontja szerint a szakértői bizottság által készített szakértői véleménynek tartalmaznia kell a gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményeket, fejlesztési feladatokat, a fejlesztési feladatok ellátásának javasolt időkeretét, javaslatot az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítésre.

Felhívtuk a szülő figyelmét, hogy amennyiben szükségesnek látja, felülvizsgálati eljárást kezdeményezve kérheti a szakértői véleményben foglaltak pontosítását. Levelünkben ismertettük a felülvizsgálati eljárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, és tájékoztattuk a szülőt, hogy a szakértői véleményben foglaltak nem teljesülése esetén az intézmény fenntartójához, majd hivatalunkhoz folyamodhat jogorvoslatért. (247/2017/OJBIT)

A szülő középsúlyos nagyothalló gyermeke tanulmányaival kapcsolatban kérte hivatalunk tájékoztatását, mivel állapota miatt nehézségei voltak az idegen nyelv tanulásával. Azzal kapcsolatban kért információt, hogy ilyen helyzetben hogyan értékelhetik a tanulót.

Tájékoztattuk a szülőt a kérdéskörrel kapcsolatban kialakított állásfoglalásunkról. A tanulmányokkal kapcsolatban az eltérő fejlődés észlelése esetén elsődleges a gyermek, tanuló állapotának vizsgálata, a nehézség mibenlétének, okainak szakértői bizottsági vizsgálat útján való feltárása, és ennek nyomán a szakértői véleményben javaslatok rögzítése a nevelés, oktatás feladatainak megvalósítására, a szükséges fejlesztések meghatározására.

Sajátos nevelési igényű tanuló esetében a különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A nevelési-oktatási feladatok megvalósítása során figyelemmel kell lenni továbbá a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendeletben foglaltakra. Ezen rendelet 2. mellékletének 4. alpontja rögzíti a hallássérült (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének elveit.

A köznevelési törvény többek között az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből való mentesítések rendszerével biztosítja a sajátos nevelési igényű tanulóknak, és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulóknak, hogy tudásukat képességeiknek megfelelően értékelhessék.

Ahhoz azonban, hogy a tanuló ezen hivatkozott speciális lehetőségeket igénybe vehesse, a szakértői vélemény, illetve ezirányú szakértői javaslat nélkülözhetetlen.

Az általános szabályoktól eltérő eljárási szabályokat határoz meg a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet az értékelés, minősítés alóli mentesítés céljából indítható szakértői vizsgálat tekintetében.

A jelenleg hatályos részletszabályokat a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 15. § (1)-(2) bekezdése rögzíti, miszerint a köznevelési törvény 56. § (1) bekezdése alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből a tanuló teljesítményének az értékelése, minősítése alóli mentesítés céljából szakértői vizsgálat indítható:

a) az iskolai nevelés-oktatás első–hatodik évfolyamán az adott tanév január 31-éig szükség szerint bármikor,
b) az a) pontban meghatározott évfolyamokra vonatkozóan meghatározott határnapot követően annak a tanévnek a március 31. napjáig, amelyben a tanuló az adott tantárgy tanulását megkezdte.

A szakértői bizottság eljárását e fent meghatározott célból, az ott megjelölt időszaknál későbbi időpontban csak a kiskorú tanuló szülője, illetve a nagykorú tanuló kezdeményezheti. A vizsgálati kérelemhez csatolni kell az érintett iskola igazgatójának a vizsgálat szükségességével kapcsolatos egyetértő nyilatkozatát. Az iskola igazgatója a döntéséhez beszerzi a tanuló osztályfőnöke és az adott tantárgyat tanító pedagógus véleményét.

Az iskola igazgatója egyetértésének hiányában a szakértői bizottság vezetője vagy az általa erre kijelölt bizottsági tag – a kiskorú tanuló esetén a tanuló és a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló meghallgatása után – dönt a vizsgálat szükségességéről vagy a kérelem elutasításáról. A kérelem elutasításáról szóló döntést – határozat formájában – írásba kell foglalni. A döntés tekintetében a szakértői vélemény felülvizsgálatával kapcsolatos rendelkezéseket kell alkalmazni.

A szakértői véleményben foglaltak végrehajtására akkor kerülhet sor, ha a szülő az abban foglaltakat elfogadja, és nem kezdeményezi a vélemény felülvizsgálatát. Ebben az esetben a szakértői véleményben foglaltak mind a szülő, tanuló, mind az érintett nevelési-oktatási intézmény vonatkozásában kötelezővé válnak. Tájékoztattuk továbbá, hogy amennyiben az iskola a jövőben nem teljesíti a szakértői véleményben foglaltakat, ez esetben a sérelmezett helyzettel kapcsolatban az iskola fenntartójánál tudnak jogorvoslattal élni. (629/2017/OJBIT, 139/2017/OJBIT)

Egy szülő pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermeke ügyében kérte hivatalunk segítségét. A szakértői vélemény a gyermek esetében diszlexiát, diszgráfiát és számolási nehezítettséget állapított meg, és a köznevelési törvény 56. § (1) bekezdés a), valamint b) pontjainak értelmében javaslatot tett a gyermek munkájának értékelése során mindezek figyelembevételére. A szakértői véleményben javasolták továbbá, hogy valamennyi tantárgy esetében számonkéréseknél bocsássanak több időt a gyermek rendelkezésére, és az írásban kapott feladatoknál a szövegfeldolgozáshoz segítséget, írásbeli munkák értékelésekor pedig szóbeli kiegészítő lehetőséget biztosítsanak számára a pedagógusok.

A szülő levelében aziránt érdeklődött, hogy gyermeke tanárainak mennyiben kötelező figyelembe vennie a szakértői véleményben javasoltakat. Konkrét példájában a gyermeke által megírt angol szódolgozatot mutatta be, melyben a gyermek ugyan rossz helyesírással, de még felismerhető módon adta meg a felsorolt szavak angol megfelelőjét, a dolgozatára azonban elégtelent kapott.

A beadványozót tájékoztattuk a kapcsolódó jogszabályi rendelkezésekről, valamint a kérdéskörre vonatkozó állásfoglalásunkról. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A nevelési-oktatási feladatok megvalósítása során figyelemmel kell lenni továbbá a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendeletben foglaltakra. Ezen rendelet 2. mellékletének 9. alpontja rögzíti a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elveit.

Az értékelés és minősítés alóli mentesítés esetkörére a köznevelési törvény 56. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak az irányadóak. Az egyéb többletkedvezmények kapcsán a köznevelési törvény 51. § (5) bekezdése rögzíti, hogy a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló részére a felvételi vizsgán indokolt esetben biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli vagy szóbeli felmérésen biztosítani kell az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket, a vizsga szervezésével alkalmazkodni kell az adottságaihoz. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 26-45. §-a határozza meg a középfokú iskolákba történő jelentkezés rendjét és a felvételi eljárás szabályait, ezen belül a kedvezmények érvényesítésére vonatkozó rendelkezéseket. A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos részletszabályokat ugyanezen rendelet 65-72. §-ai rendezik.

Ahhoz azonban, hogy a tanuló ezen hivatkozott speciális lehetőségeket igénybe vehesse, a szakértői vélemény, illetve ezirányú szakértői javaslat nélkülözhetetlen. Amennyiben a szakértői vélemény a tanuló vonatkozásában értékelés és minősítés alóli mentesítésre, illetve egyéb kedvezmények biztosítására tesz javaslatot, ezeket a tanuló számára biztosítani kell. A tanulóval kapcsolatos döntések meghozatalakor az igazgatónak a szakértői vélemény javaslati részében foglaltakra figyelemmel kell lennie, ezzel összefüggésben mérlegelési jogköre nincs.

Amennyiben az iskola nem teljesíti a szakértői véleményben foglaltakat, ez esetben a szülőnek a sérelmezett helyzettel kapcsolatban lehetősége van jogorvoslattal élni az iskola fenntartójánál. Felhívtuk a szülő figyelmét, hogy jogorvoslati kérelmével elsődlegesen az intézmény fenntartóját szükséges felkeresnie, kedvezőtlen válasz esetén azonban lehetősége nyílik hivatalunk eljárását kezdeményezni. (595/2017/OJBIT)

Egy szülő gyermeke számolási nehézségei miatt kezdeményezte a szakértői bizottság vizsgálatát. A szakértői vélemény megállapította, hogy a gyermek beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, és fejlesztő-felzárkóztató foglalkozásokat írt elő számára, melyek azonban az intézmény kapacitáshiánya miatt az általános iskolában nem valósultak meg.

A gyermek később szakképző iskolában folytatta tanulmányait, ahol matematika tárgyból továbbra sem tudott megfelelően teljesíteni. A szakszolgálat egy tagja a szakértői vélemény felülvizsgálatát követően telefonon arról tájékoztatta a szülőt, hogy a szakértői véleményben a gyermeket matematika tantárgyból felmentik az értékelés alól. A szakértői vélemény kézhezvételekor a szülő azonban meglepetten olvasta, hogy az továbbra is csak a gyermeke teljesítményének méltányos elbírálását javasolta, a korábban említett felmentése helyett. A szülő leírása szerint az intézményben a gyermek számára előírt kedvezmények alig érvényesültek, az iskola nem tudott fejlesztést biztosítani, a feladatokra nem biztosítottak több időt, a számológép használata pedig szintén nem volt segítség, mivel a gyermek feladatokat sem volt képes megfelelően értelmezni.

Válaszunkban tájékoztattuk a szülőt a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről, különös tekintettel sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók számára biztosítandó kedvezményekre, valamint a szakértői véleménynek mind a szülő, mind az intézmény vonatkozásában kötelező erejére. A fentieken túl ismertettük a szülővel a jogorvoslati lehetőségeket. (230/2017/OJBIT)