Egy szülő azért fordult hivatalunkhoz, mert a pedagógusok a felvételi előtt utólagosan írtak be jegyeket az e-naplóba, így közvetlenül a felvételi előtt derült ki az, hogy gyermeke bukásra áll. A szülő tájékoztatáshoz való jogával összefüggésben a következőkről informáltuk a hozzánk fordulót. A szülő tájékoztatásának egyik legfontosabb területe gyermeke tanulmányairól, annak értékeléséről történő informálás. Ennek a tájékoztatásnak elsődleges terepe a tájékoztató (ellenőrző), valamint a napló, illetőleg a tanítási év végén a bizonyítvány. E dokumentumok pontos vezetése döntő fontosságú a szülői tájékoztatás szempontjából, de míg a tájékoztató (ellenőrző) vezetésével kapcsolatban nem rendelkezik a jogszabály, addig a napló vezetését a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 101. § (1) bekezdése a pedagógus feladatává teszi. (117/2017/OJBIT)

Egy panaszos szülő a félévi bizonyítvány kiadásakor szerzett tudomást gyermeke két tantárgyból történő bukásáról. Az e-naplóból hiányolta a külön értesítést és a pedagógus tájékoztatását, akitől azt az információt kapta, hogy a tájékozódás és a tanulmányi eredmény nyomon követése saját felelősség. Fentiek szerint tájékoztattuk a szülőt a köznevelési törvény rendelkezéseiről, valamint arról, hogy a szülő tájékoztatáshoz való joga a köznevelési törvény által biztosított, kiemelt szülői jog. A tájékoztatás, kapcsolattartás rendjét, formáit részletesen az iskola belső szabályzata határozza meg. A tanulmányokkal kapcsolatos tájékoztatás megvalósulhat részben személyesen, részben pedig az érdemjegyeknek a naplóba történő rendszeres rögzítésével. További tájékoztatási kötelezettséget a tanulói teljesítménnyel kapcsolatban nem tartalmaznak a jogszabályok, így nem köteles az intézmény értesíteni a szülőt, ha felmerül a félévi, év végi elégtelen érdemjegy lehetősége. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 5. § (1) bekezdése szerint a nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módját. Amennyiben a hozzáférés nem akadálymentes, úgy a szülő kérhet személyes alkalmat a napló megtekintésére, illetve jogorvoslattal élhet, ha az intézmény nem teszi meg a szükséges intézkedéseket a tájékoztatás megfelelő megvalósítása érdekében a hiba elhárítására. (126/2017/OJBIT)

Egy szülő azzal kapcsolatban fogalmazta meg panaszát, hogy gyermekét nem engedték érettségi vizsgát tenni matematikából, és megbuktatták két nappal az érettségi vizsgák előtt. Arról kérte állásfoglalásunkat, hogy milyen módon illeti meg őket a tájékoztatáshoz való jog. A panaszost tájékoztattuk a fentiekről, az értékelés szabályairól, valamint a jogorvoslati lehetőségekről. (350/2017/OJBIT)

Egy szülő gyermeke iskolaváltása miatt a bizonyítvány kiadásával kapcsolatos kérdésével keresett meg minket. Beadványa szerint a korábbi intézmény nem adta ki a tanulói jogviszony megszűnését követően sem a bizonyítványt. Tájékoztattuk a fenti szabályról, továbbá arról, hogy a köznevelési törvény 53. § (2) bekezdés a) pontja szerint megszűnik a tanulói jogviszony, ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján. A fentiek alapján az intézmény köteles a gyermek bizonyítványát kiadni. A bizonyítvány birtokában a tanuló átiratkozhat a választott iskolába, amely befogadó nyilatkozatot állít ki az előző intézmény számára. Ezen nyilatkozat birtokában, az átvétel napjával szűnik meg az előző iskolában a tanulói jogviszony. (424/2017/OJBIT)

A szülő gimnazista gyermekével kapcsolatban az egyik pedagógus értékelésével, valamint dolgozatba való betekintéssel kapcsolatban élt panasszal. A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a köznevelési törvény 25. § (1) bekezdése alapján az iskola SZMSZ-e tartalmazza. Tehát az intézményi szabályzatban kell rendelkezni arról is, hogy a szülők milyen módon tekinthetik meg a dolgozatokat. Az intézmény SZMSZ-ében foglalt szabályozás megalkotása során az Infotv. rendelkezéseire is figyelemmel kell lenni. Az információs önrendelkezési jog egyik legfontosabb garanciája ugyanis az érintettek tájékoztatáshoz való joga. Eszerint az érintettet kérésére tájékoztatni kell a kezelt adatairól és az adatkezelés legfontosabb körülményeiről. A tanulók − a személyes adataik védelméhez fűződő jogukból eredő − tájékoztatáshoz való jogukat nem feltétlenül önmagáért, hanem a dolgozat értékelésével szembeni esetleges kifogásaik előadása, vagy akár a hibákból való okulás eszközeként gyakorolják. Annak érdekében, hogy a tanuló hiányosságait korrigálhassa, a megtekintés nem jelentheti a dolgozatok megismerését és tanulmányozását csupán az iskola helyiségében egy meghatározott időkeretben. A megtekintésnek szükségszerűen magában kell foglalnia a dolgozat birtoklását, vagyis arról a szülő kérésére és költségén másolatot kell rendelkezésére bocsátani. Valamely kifogás előterjesztésének is elengedhetetlen feltétele, hogy a tanuló ismerje a dolgozatot és az értékelést, amellyel kapcsolatban a kérelmet elő kívánja terjeszteni. A pedagógusok oktatói autonómiája nem zárja ki azt, hogy más személy – a szülő vagy az érintett hozzájárulásával akár egy magántanár – a dolgozatot (vagy annak másolatát) megtekintse, egy esetleges kifogás megírásában a tanulónak segítséget nyújtson. Ehhez is szükséges a dolgozat és az értékelés egy másolati példányának birtoklása. Azonban ilyen cél nélkül is – a fent hivatkozott információs önrendelkezési jog mint alkotmányos alapjog alapján – az érintettet megilleti az a jog, hogy személyes adatairól tájékoztatást kapjon. (147/2017/OJBIT)

Egy pedagógus azért kereste fel hivatalunkat, mert sérelmezte, hogy a szülő a heti fogadóórán biztosított dolgozat megtekintési lehetőségen túl szeretné szkennelve megkapni e-mailben gyermeke dolgozatát, mert szerinte ez a gyermek szellemi tőkéje. A pedagógus azért kifogásolta mindezt, mert a dolgozatok ily módon nyilvánossá válnak, és a továbbiakban már nem lesznek használhatóak számonkérésre. A pedagógust tájékoztattuk a betekintésre kialakított fenti állásfoglalásunkról. (665/2017/OJBIT)

Egy panaszos szülő azzal kapcsolatban kereste meg hivatalunkat, hogy joga van-e megnézni és másolatot készíteni a gyermeke írásbeli szakmai vizsgalapjáról. Tájékoztattuk az értékeléssel és a dolgozatba betekintéssel kapcsolatos állásfoglalásunkról, és mivel a szakképzés területére tartózó ügyben fordult hozzánk, megadtuk a szakterület képviselőinek elérhetőségét is. (524/2017/OJBIT)

A szülő azzal keresett fel bennünket, hogy gyermekeivel kapcsolatban szeretné a dolgozatok másolatát kikérni, erre azonban az iskolában csak olyan módon van lehetőség, hogy a pedagógus a helyi nyomdába viszi el lemásolni a dolgozatokat, amiket neki dátumra pontosan meg kell jelölnie a kérelmében. Felhívtuk a panaszos figyelmét, hogy állásfoglalásunk alapján a szülő jogosult gyermeke dolgozatainak megtekintésére, azokról történő másolat kiadására. A szülő tájékoztatáshoz való jogát tehát rögzíti a köznevelési törvény, e jog gyakorlásával összefüggő kérdéseket és az azokra adott megoldásokat pedig az intézmények helyi szabályzatai tartalmazzák. E szülők számára fontos kérdés helyi közösségi ügynek tekintendő, szülőtársaival konzultálhatnak, megkérdezhetik más iskolában tanuló gyermekek szüleit az ott alkalmazott megoldásokról, javaslataikkal az intézmény szülői szervezetén keresztül megkereshetik az intézményvezetőt. A szülő felé kifejeztük azzal kapcsolatos bizalmunkat, hogy sikerül olyan megoldást találni, mely egyszerűsíti a tájékoztatáshoz való jog gyakorlását. (47/2017/OJBIT)

Egy szülő azzal kapcsolatban kért felvilágosítást, hogy a köznevelési intézménynek milyen tájékoztatási kötelezettsége és felelőssége van a szülő irányába az iskolán kívüli programokkal összefüggésben. A szülő sérelmezte, hogy előzetesen nem tájékoztatták őt ezen tanítási időben szervezett látogatásokról.

A szülő tájékoztatáshoz való joga a köznevelési törvény által biztosított, kiemelt szülői jog. A tájékoztatás, kapcsolattartás rendjét, formáit részletesen az iskola belső szabályzata határozza meg. A köznevelési törvény 25. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről. A törvény az értelmező rendelkezések között definiálja a felügyelet fogalmát. A 4. § 10. pontja szerint a gyermek, tanuló felügyelete a nevelési-oktatási intézményben: a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a pedagógiai program részeként kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt. Mindezekre figyelemmel tájékoztattuk a szülőt a jogorvoslati jogáról, és arról, hogy panaszával a fenntartóhoz fordulhat. (325/2017/OJBIT, 416/2017/OJBIT)

Egy beadványozó a gyermekének óvodai ellátását illetően a szakértői bizottság eljárásával kapcsolatban fogalmazta meg kifogásait mint különélő szülő. A bizottság a gyermek otthoni ellátását javasolta, az általa választott óvodát azonban nem jelölt ki számára. A szülő ezt sérelmezte, mert ő talált egy megfelelő intézményt a gyermek számára, amely befogadó nyilatkozatot adott ki, a panaszossal pedig már a szerződést is megkötötte a fizetendő költségtérítéssel kapcsolatban. (583/2017/OJBIT)

Egy másik szülő azzal kapcsolatban érdeklődött hivatalunknál, hogy milyen információkat kell megadni a szülői felügyeleti jogot kizárólagosan gyakorló szülőnek, illetve az iskolának a különélő, de felügyeletei joggal nem rendelkező szülő részére. (685/2017/OJBIT)

Egy szülő a különélő szülő tájékoztatáshoz való jogával kapcsolatban fordult hivatalunkhoz. A gyermeket édesapjánál helyezték el a szülők közötti válás következtében. Az apa kérésére az intézmény megtagadta az anya hozzáférését az elektronikus naplóhoz, így a szülő nem tud megfelelően tájékozódni gyermeke tanulmányait illetően. Tájékoztattuk a szülőt a fentiekben bemutatott állásfoglalásról, különösen arról, hogy Ptk. 4:174. §-a fogalmazza meg a gyermekkel együttélő szülő tájékoztatási kötelezettségét. Eszerint a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól a különélő szülőt megfelelő időközönként tájékoztatnia kell, és a különélő szülő érdeklődése esetén a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást meg kell adnia. E rendelkezés alapján a panaszosnak lehetősége van a gyámhatósághoz, illetőleg bírósághoz fordulni a tájékoztatás elmaradása esetén. A fentiekre tekintettel a köznevelési intézmény jogsértését nem állapítottuk meg, ezért az ügyet lezártuk. (65/2017/OJBIT)

A panaszos arról érdeklődött hivatalunknál, hogy mi alapján tiltható meg a szülők részvétele egy óvodai ünnepségen. A panaszost tájékoztattuk arról, hogy a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés j) pontja szerint a nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-ében kell meghatározni az ünnepélyek, megemlékezések rendjét. A fentieknek megfelelően javasoltuk, hogy tanulmányozza az intézmény szervezeti és működési szabályzatát. (1/2017/OJBIT)

Hivatalunkat azzal kapcsolatban kereste fel egy szülői szervezet, hogy a gyereknapi rendezvényt az intézmény vezetője önhatalmúan szervezte meg, a szülők egy részének tiltakozását figyelmen kívül hagyva. A munkaterv alapján ez a szülői közösség feladata lett volna. A panasszal kapcsolatban az érintett tankerületi központ igazgatójához fordultunk nyilatkozatért. A fenntartó képviselője vizsgálata során megállapította, hogy az iskolai munkaterv alapján valóban nem megfelelően járt el az intézményvezető a gyermeknapi rendezvény megszervezése során, ebből alakult ki a konfliktus az intézményvezető és a szülői közösség között. A tankerületi igazgató arról is tájékoztatta hivatalunkat, hogy a konfliktus megoldását jelenti, hogy az intézményvezető vezetői megbízatása a nevelési év végén megszűnik, és pedagógusként sem dolgozik tovább az intézményben. Mindezekre figyelemmel az ügyet lezártuk. (367/2017/OJBIT, 27/2017/OJBIT)

Egy szülő beadványában hivatalunk segítségét kérte abban a kérdésben, hogy hogyan lehetséges a szülőknek elérni azt, hogy gyermekük iskolájában ne 7.15-kor kezdődjön a tanítás. A köznevelési törvény 25. § (4) bekezdése szabályozza, hogy a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület az iskolaszék, továbbá az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A köznevelési törvény 39. § (1) bekezdése szerint a köznevelés rendszerében intézkedésre jogosult személy vagy szervezet – a diákönkormányzat, a nevelőtestület, az iskolaszék, szülői szervezet, közösség (a továbbiakban: szülői szervezet) javaslatára – tizenöt napon belül, a települési önkormányzat képviselő-testülete legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ köteles adni. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 16. § (1) bekezdése pedig a tanórák kezdetével kapcsolatban kimondja, hogy az első tanítási órát reggel nyolc óra előtt – az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével – legfeljebb negyvenöt perccel korábban meg lehet kezdeni. A fentiek alapján a tanórák kezdetével kapcsolatos rendelkezések az intézmény házirendjében kaphatnak helyet. Amennyiben a házirendet módosítani kívánják, az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat élhet ezen javaslatával. A módosítást pedig a házirend elfogadására vonatkozó szabályok szerint lehet megvalósítani. (611/2017/OJBIT)

Egy szülő sérelmezte, hogy egy általános iskola heti három alkalommal szervez „nulladik” órát a 7. évfolyamos tanulóknak. A fentiek alapján javasoltuk a szülőnek, hogy tanulmányozza intézményük házirendjét. (202/2017/OJBIT)

Egy szülő azt sérelmezte, hogy gyermeke iskolájában a napközis foglalkozások rendjét oly módon szabályozták, hogy onnan csak 15 órát követően lehet elhozni a gyermekeket, a távozás időpontja pedig kizárólag 15.00, 15.30, illetve 16.00 lehet. A szülő úgy érzi, hogy fölöslegesen kell eltölteni értékes perceket a várakozással, ha a megadott időpontok között ér az iskolához gyermekéért. A köznevelési törvény 27. § (2) bekezdése alapján általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig – vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben – gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 5. § (2) bekezdése szerint az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg a tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát, a csengetési rendet, az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet, a tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét. (733/2017/OJBIT)

Egy szülő gyermeke felmentését szeretné kérni a kötelező délutáni benntartózkodás alól egészségi állapotára, sajátos nevelési igényére tekintettel. Beadványával kapcsolatban tájékoztattuk, hogy a köznevelési törvény 55. § (1) bekezdése alapján az igazgató az általános iskolában a tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól a szülő kérelmére felmenti a tanulót, ha másik köznevelési intézménnyel is tanulói jogviszonyban vagy vendégtanulói jogviszonyban áll, az ott szervezett tanórai és egyéb foglalkozásokon történő részvétel érdekében, egyéb esetekben – kivéve, ha az intézmény e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként működik – felmentheti. A fentiek alapján a tanuló kötelessége az iskolában részt venni a 16 óráig tartó egyéb foglalkozásokon. Ez alól a tanuló szülői kérésre menthető fel, ezt a döntést az igazgató jogosult meghozni. Abban az esetben, ha a törvényi feltételek teljesülnek (ha másik köznevelési intézménnyel is tanulói jogviszonyban vagy vendégtanulói jogviszonyban áll, az ott szervezett tanórai és egyéb foglalkozásokon történő részvétel érdekében), köteles a felmentést megadni, minden egyéb esetben az intézményvezető mérlegelésétől függ, hogy engedélyezi-e a felmentést a tanuló számára. Egész napos iskolai oktatás esetén, amikor a köznevelési törvény 4. § 4. pontja szerint a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg, ilyen felmentés nem adható. (439/2017/OJBIT)

A panaszos elmondása szerint – mivel gyermekük nem alszik az óvodában – az intézmény képviselői arra szólították fel a szülőket, hogy vigyék haza a gyermeket ebéd után. Később, mikor az óvónő tudomására jutott, hogy a szülő 15 óráig dolgozik általában, erre módosította a felszólítást. A szülő sérelmesnek érzi, hogy az óvoda beleszól a család időbeosztásába. Tájékoztattuk, hogy a köznevelési törvény 8. §-a kimondja, hogy a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. Az óvodai nevelés finanszírozott időkerete magában foglalja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokra fordítható heti ötven óra időkeretet. Óvoda esetében a napi nyitvatartási idő legalább nyolc óra, amely időtartam a fenntartó engedélyével csökkenthető. A fenti szabályok alapján a szülő köteles 3 éves kort betöltött gyermekét beíratni az óvodába, a gyermeknek legalább napi négy órát részt kell vennie az óvodai nevelésben. A négy óra azonban a szülő számára jelent kötelezettséget, és nem azt jelenti, hogy az óvoda szabja meg a gyermek bent tartózkodásának hosszát. Amennyiben egy gyermek felvételt nyert egy intézménybe, úgy a teljes nyitva tartási idő alatt részt vehet az óvodai nevelésben. (44/2017/OJBIT)

Egy tanuló kérte segítségünket az iskolájukban alkalmazott szabály miatt. A tanítás 30 perc hosszúságú szünetében a kilencedik évfolyamtól a tanulók kimehetnek az épületből. A nyolcadik évfolyamos, nyelvi előkészítő osztályra azonban ez nem vonatkozik, holott életkoruk megegyezik a kilencedik évfolyamos tanulókéval. A beadványozó arról érdeklődött, hogy a törvényi szabályozás életkor vagy évfolyam alapján teszi lehetővé a távozást az iskola épületéből a tanítási idő alatt.

A köznevelési törvény fent ismertetett szabálya szerint a nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről. A törvény az értelmező rendelkezések között definiálja a felügyelet fogalmát. Eszerint a gyermek, tanuló felügyelete a nevelési-oktatási intézményben: a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a pedagógiai program részeként kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt. Tájékoztattuk a beadványozót, hogy a tanulók felügyeletével összefüggésben a köznevelési törvény nem tartalmaz a fentieken túli részletekre kiterjedő tájékoztatást. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 5. § (2) bekezdése alapján az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet, ennek tanulmányozásával talál választ kérdéseire. (740/2017/OJBIT)

Egy szülő a gyermeke osztályának létszámával kapcsolatban nyújtotta be hivatalunkhoz kifogásait. Azt sérelmezte, hogy 8 éves gyermeke osztályában 30 fölötti az osztálylétszám, folyamatosan vesznek fel új diákokat, az osztályterem mérete viszont nagyon kicsi.

Tájékoztattuk a panaszost, hogy a fent hivatkozott melléklet előírása szerint egy tanterem (osztályonként 1) alapterülete nem lehet kevesebb, mint 1,5 m2/fő. Tájékoztattuk továbbá, hogy a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 38. § (1)-(2) bekezdése alapján az illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal a köznevelési intézményben hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja az osztály-, csoportlétszámra vonatkozó rendelkezések megtartását. (115/2017/OJBIT)

Egy beadványozó arról érdeklődött, hogy átírhatja-e a pedagógus a szaktanári figyelmeztetést igazgatói figyelmeztetéssé két hét elteltével. Tájékoztattuk a fentiekről, és hogy ennek megfelelően a szülő az intézmény házirendjében kereshet választ kérdésére. (652/2017/OJBIT)

A fenti tartalommal adtunk tájékoztatást annak a szülőnek, aki 7. osztályos gyermekével kapcsolatban kérte állásfoglalásunkat. Úgy érzi, gyermekével szemben alaptalanul alkalmaztak fegyelmező intézkedést, továbbá jogszerűtlenül tiltják ki iskolai rendezvényekről (szoboravatás, osztálykirándulás) magatartása miatt. (34/2017/OJBIT)

Egy szülő azért kérte hivatalunk vizsgálatát, mert gyermeke ellen az intézmény fegyelmi eljárást indított, melynek eredményeképp a tanulót azonnali hatállyal kizárták az iskolából. A szülő fellebbezési jogáról lemondott, azonban nem talált iskolát gyermekének, a hatáskörrel rendelkező járási hivatal intézménykijelölésének következtében a gyermek átvétele az új intézménybe csak két hónappal később történt meg. A fentiek következtében a tanköteles gyermek közel két hónapig nem járt iskolába. Vizsgálatunk során az intézményvezető nyilatkozatában kifejtette, hogy a gyermekkel szemben lefolytatott fegyelmi eljárás eredményeként megszületett döntés szerint a gyermeket azonnali hatállyal kizárták az intézményből, mert az intézményben való további tartózkodása veszélyeztette társai testi épségét, biztonságát. Elmondása szerint az illetékes megyei kormányhivatal három héttel később megszületett határozatával kijelölt számára egy intézményt, mely határozat a köznevelési törvény 58. § (5) bekezdése alapján fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A fentiekre tekintettel a tanuló az intézményvezető szerint a határozat meghozatalát követően már az új intézményben tanulhatott volna. Arról, hogy a gyermek nem kezdte meg tanulmányait az új intézményben, nem volt hivatalos tudomása az iskolának, ám a befogadó nyilatkozat megérkezéséig a tanulói jogviszonyt nem szüntették meg.

A rendelkezésre álló dokumentumokat megvizsgáltuk, és összevetettük a jogszabályok rendelkezéseivel. A köznevelési törvény 58. § (13) bekezdése szerint végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A rendelkezésünkre álló dokumentumokból kiderült, hogy a tanuló törvényes képviselője a fegyelmi döntést követően lemondott fellebbezési jogáról. Így a döntés a fenti feltételek fennállása esetén végrehajthatóvá vált. A köznevelési törvény 58. § (5) bekezdése azonban azt is kimondja, a kizárás az iskolából fegyelmi büntetés tanköteles tanuló esetében nem hajtható végre az új tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony létesítéséig. E rendelkezésre figyelemmel az iskola nem szüntethette volna meg a tanulói jogviszonyt az új intézménybe történő beiratkozásig.

Tekintettel arra, hogy az érintett tanuló már új iskolájában tanult, azzal a kezdeményezéssel fordultunk az intézmény vezetője felé, hogy a jövőben a kizárás az iskolából fegyelmi büntetés megállapítása során legyenek tekintettel a köznevelési törvény 58. § (5) bekezdésében foglalt korlátozásra, és a tanulói jogviszonyt csak az új tanulói jogviszony létesítésével szüntessék meg, addig azonban a tanuló iskolába járással teljesítse tankötelezettségét. Az intézményvezető kezdeményezésünket elfogadta. (279/2017/OJBIT)

Egy szülő azt sérelmezte, hogy a nagykorú fiával az osztályfőnöke személyeskedik, ordibál, és ki akarja rúgatni az iskolából. A fegyelmi eljárásról szóló információk mellett tájékoztattuk, hogy a jogszabályok és az intézményi szabályzatok az intézmény minden tanulójára kötelezőek, életkortól függetlenül. A köznevelési törvény 46. § (8) bekezdése szerint nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén e törvénynek a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály a szülő, a szülői szervezet vagy a szülők képviselője részére kötelezettséget vagy jogot állapít meg, nagykorú tanuló esetén a kötelezettségek teljesítése, a jogok gyakorlása a tanulót – az iskolaszékbe történő delegálás kivételével –, a diákönkormányzatot, a tanulók képviselőjét illeti meg vagy terheli. Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekről a szülőt is értesíteni kell. A pedagógus viselkedésére vonatkozóan tájékoztattuk emberi méltósághoz való joggal összefüggő, korábban már ismertetett álláspontunkról. (578/217/OJBIT)

A panaszos szülő gyermekével szemben indított fegyelmi eljárás miatt kérte hivatalunk állásfoglalását. Elmondása szerint 7. osztályos fia a tanórát követően, még a pedagógus jelenlétében egy barátjával összeölelkezve dülöngélt, aminek következtében mindketten elestek. A másik fiú beütötte a fejét, térdét, de a sérülése nem volt súlyos, mentőt, orvost nem kellett hívni a pedagógusok megítélése szerint. A sérülést szenvedett tanuló szüleit telefonon értesítették, aki kórházba vitte a fiát, ahol egynapos megfigyelésre ágyat ajánlottak fel, de ezzel nem éltek. Az eset következtében a szülő kérésére rendkívüli szülői értekezletet hívtak össze, ahol a sérelmet szenvedett fiú édesanyja brutális támadásnak nevezte az esetet, és megalázó módon beszélt a panaszos gyermekéről, egyben kérte a tanuló másik iskolába történő áthelyezését. Ezt követően az intézményvezető fegyelmi tárgyalást tűzött ki, ennek jogszerűségét sérelmezte a panaszos szülő. A fegyelmi eljárással összefüggő szabályokat a köznevelési törvény 58. §-a tartalmazza. Eszerint, ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet

a) megrovás,
b) szigorú megrovás,
c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása,
d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába,
e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,
f) kizárás az iskolából.

Tíz év alatti tanulóval szemben fegyelmi eljárás nem indítható. Tanköteles tanulóval szemben az (e) pontban meghatározott fegyelmi büntetés nem, az f) pontban meghatározott fegyelmi büntetés pedig csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ebben az esetben a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. A fegyelmi büntetést hozó iskola, kollégium segítséget nyújt a szülőnek az új iskola, kollégium megtalálásában. Abban az esetben, ha az iskola, a kollégium a fegyelmi büntetés megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül a tanulót fogadó iskolától, kollégiumtól nem kap értesítést arról, hogy a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére megtörtént, a fegyelmi büntetést hozó iskola, kollégium három napon belül köteles megkeresni a köznevelési feladatot ellátó hatóságot, amely három munkanapon belül másik, az állami közfeladat-ellátásban résztvevő iskolát, kollégiumot jelöl ki a tanuló számára. Az iskolát, kollégiumot úgy kell kijelölni, hogy a tanuló számára a kijelölt intézményben a nevelés-oktatás igénybevétele ne jelentsen aránytalan terhet. Szakképzési centrum tanulója esetében a szakképzési centrum másik tagintézménye is kijelölhető. A köznevelési feladatokat ellátó hatóság kijelölő határozata fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható. A d) pontban szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A c) pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem terjed ki. Az f) pontban meghatározott fegyelmi büntetés tanköteles tanuló esetében nem hajtható végre az új tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony létesítéséig.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-60. §-ai tartalmazzák a fegyelmi eljárás lebonyolításával összefüggő részletszabályokat.

Tájékoztattuk a szülőt, hogy amennyiben úgy érzi, hogy a fegyelmi eljárás megindítása gyermekével szemben alaptalan, illetőleg hátrányos megkülönböztetés okán történt, továbbá ha a fegyelmi eljárás lefolytatása során az intézmény nem tartja be a fenti jogszabályi rendelkezéseket, úgy lehetősége van jogorvoslattal élni a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 59. §-ában foglaltak szerint. (749/2017/OJBIT)

Egy szülő panaszában előadta, hogy a gyermeke az utóbbi időben nagyon rossz magatartást tanúsít az iskolában. Sok a beírása, a tanulmányai is leromlottak. Az intézményvezető ezért behívatta a tanulót, és közölte vele, hogy néhány napon belül döntést hoznak arról, hogy kirúgják-e az iskolából. Tájékoztattuk, hogy a tanulói jogviszony megszűnésének, megszüntetésének lehetőségeit a köznevelési törvény 53. §-a garanciális jelleggel szabályozza. A jogszabály taxatíve tartalmazza ennek eseteit, amely azt jelenti, hogy csak a jogszabályban meghatározott esetben és módon szűnhet, illetve szüntethető meg a jogviszony. A gyermek tanulói jogviszonyának megszüntetésére kötelességszegő magatartása esetén csak fegyelmi eljárás eredményeképp van lehetőség. (341/2017/OJBIT)

Egy középiskolás tanuló édesanyja arról tájékoztatta hivatalunkat, hogy gyermekét magatartási problémákra hivatkozással szóban eltanácsolták a középiskolából. Az osztályfőnök a szülők telefonos érdeklődésére elmondta, hogy amennyiben az utolsó tanítási napig nem hoz befogadó nyilatkozatot egy másik intézményből, úgy fegyelmi eljárás útján fogja az iskola megszüntetni a tanulói jogviszonyt. A szülő szerint gyermeke magatartási problémái nem indokoltak ilyen súlyos lépést az iskola részéről. A szülő attól tartott, hogy nem találnak iskolát tanköteles gyermekének. (422/2017/OJBIT)

A szülő elmondása szerint gyermekével szemben több esetben is indokolatlanul alkalmaztak fegyelmező intézkedést. Úgy érezte, hogy a tanuló osztályfőnöke mindenképpen ki akarja rúgatni az iskolából. Igazgatóival, fegyelmi eljárással és eltanácsolással fenyegeti gyermekét. (671/2017/OJBIT)

A panaszos gyermekét határidő tűzésével eltanácsolták az iskolából. Úgy érezte, hátrányosan megkülönböztették a tanulót, mert osztálytársa, aki sokszor belerángatja a házirendsértő cselekményekbe a fiát, maradhatott az iskolában. (639/2017/OJBIT)

A hivatalunkhoz forduló szülő azt sérelmezte, hogy 12 éves gyermekét magatartási problémái miatt eltanácsolták az alapítványi iskolából, pedig már nagyon magas összeget kifizettek az intézménynek. Elmondása szerint az elmúlt fél évben az osztályfőnök, a matematikatanár és az igazgató többször panaszkodott a tanuló magatartására. Ezt követően behívták a tanuló szüleit, ahol elmondták, hogy milyen gondok vannak a gyermekükkel: zavarja az órát, szexuális tartalmú rajzot készített, nem tiszteli a pedagógusokat, félelemben tartja az osztálytársait. Mivel ezeket a cselekedeteket egy osztálytársnőjével együtt követi el, ezért valamelyiküknek el kell mennie az iskolából. A panaszost tájékoztattunk az eltanácsolással összefüggésben kialakított álláspontunkról, azzal kiegészítve, hogy a köznevelési törvény 31. §-a szerint az egyházi köznevelési intézmények és a magán köznevelési intézmények az e törvényben foglalt, az általánostól eltérő szabályok szerint működhetnek és szervezhetik tevékenységüket. Ha a nevelési-oktatási intézményt a nemzetiségi önkormányzat, az egyházi jogi személy, a vallási tevékenységet végző szervezet vagy más személy vagy szervezet tartja fenn: az óvodai, iskolai, kollégiumi felvétel, továbbá az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony fenntartása – írásbeli megállapodásban – fizetési kötelezettséghez köthető, az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony megszüntetésével kapcsolatosan – írásbeli megállapodásban – a köznevelési törvény 53. § (1)-(10) bekezdésében felsorolt megszüntetési okoktól el lehet térni. A nem állami intézmények esetében a tanulói jogviszony megszüntetésének eltérő szabályait az intézmény helyi szabályzataiban kell megjeleníteni, itt tájékozódhat a tanulói kötelességszegés esetén alkalmazható intézkedésekről is. A helyi szabályzatok rendelkezéseinek megszegése esetén lehetőségük van jogorvoslattal fordulni az intézmény fenntartójához. (358/2017/OJBIT, 691/2017/OJBIT)