Egy szülői beadvány szerint a panaszos gyermeke egy osztálytársát bokán rugdosta, és belefirkált a füzetébe. A bántalmazott gyermek szólt a második osztályos bátyjának, aki két barátjával megkereste a tanulót, mely találkozás veszekedésbe torkollott. A délutános tanárnő bevitte mind a négy fiút az intézményvezetőhöz. Az igazgató a gyerekeket felemelt kézzel a falhoz állította, és ökölbe szorított kézzel rávert a fejükre. Másnap mindezt megismételte. A falhoz állításkor egy szülő, aki éppen az iskolában járt, fotót készített. Amikor az érintett gyermek édesanyja megkereste az intézményvezetőt, az ellentmondóan nyilatkozott a történtekről, és a szülő azon jelzésére, hogy jogorvoslattal él majd a bántalmazás kapcsán, az igazgató – a szülő elmondása szerint – a következményekkel fenyegetőzött. Vizsgálatunk során a tankerületi igazgató nyilatkozatában arról tájékoztatott, hogy az ügy kivizsgálására vizsgálóbizottságot hozott létre, melynek eljárása során az intézményvezető elismerte, hogy a gyermekeket falhoz állította, ám a tettleges bántalmazást tagadta. A szülők és a gyermekek azonban egybehangzóan azt állították, hogy a fejükre kaptak egy „kokit”, amit nem tartottak súlyosnak, ezért nem jelentették. A tankerületi igazgató arról is tájékoztatott, hogy a vizsgálat idejére mentesítette az igazgatót a munkavégzés alól, és a kinevezési jogkör gyakorlójánál kezdeményezte az intézményvezetői megbízás visszavonását. Tekintettel arra, hogy a fenntartó a jogsérelem orvoslására megtette a szükséges intézkedést, az ügyet lezártuk. (198/2017/OJBIT)

Az Oktatási Jogok Biztosa Hivatalába panasz érkezett, mely egy óvoda szervezésében megvalósított úszásoktatással függött össze. Az uszodában a gyermekek egy – az uszoda alkalmazásában álló – úszásoktató felügyelete alatt álltak. Az óvodai alkalmazottak a gyermekek felügyeletében nem vehettek részt, az úszásoktató kifejezte nemtetszését jelenlétükkel kapcsolatban is. A panasz szerint az oktató viselkedése a gyerekekkel szemben többször durva, agresszív volt. A konkrét esetben a panaszban érintett kisgyermek az egyik társával a vízben összetűzésbe keveredett, mire a gyermek a társát megütötte. Ezt látva az úszásoktató nyakánál fogva kiemelte a panaszos gyermekét a medencéből, majd kérdezés nélkül arcon ütötte. Ezután kitiltotta az uszodai foglalkozásokról.

Az óvodavezető a panaszos elmondása és a csatolt jegyzőkönyv szerint felvette a kapcsolatot az úszásoktatóval, aki felvállalta a tettét, szerinte a kisfiúval többször volt probléma, nem való az uszodába. Elmondta, hogy ő a fegyelmezésnek ezt a módját látta helyesnek, és vállalja a következményeit. Tekintettel arra, hogy a jogsérelmet nem az oktatási intézmény valósította meg, megkereséssel fordultunk a település polgármesteréhez, aki rendőrségi feljelentést tett, valamint értesítette az úszásoktatót alkalmazó egyesületet és az uszoda üzemeltetőjét is annak érdekében, hogy a gyermekek jogai ne sérülhessenek az úszásoktatás során. (251/2017/OJBIT)

Egy általános iskolás gyermek édesanyja kérte hivatalunk segítségét gyermeke osztályának egyik pedagógusa miatt. Elmondása szerint a pedagógus elfogadhatatlan és minősíthetetlen módon bánik a gyerekekkel. Rendszeresen szóban bántalmazza, kigúnyolja, egymás előtt nevetségessé teszi őket. (Például van, akit nem hajlandó a nevén szólítani; van, akit kerti törpének hív.) Az ügyben vizsgálatot indítottunk, melynek során a tankerületi igazgató tájékoztatott arról, hogy a panasz nyomán az intézményvezető figyelmeztette az érintett pedagógust, hogy fokozottan ügyeljen a helyes kommunikációra. Ezen intézkedések tényét a szülő is megerősített felénk, megköszönve eljárásunkat. Mindezekre tekintettel az ügyet lezártuk. (38/2017/OJBIT)

Egy szülő arról kérte állásfoglalásunkat, hogy jogszerű-e gyermeke iskolájában a térfigyelő kamerák elhelyezése. Elmondása szerint az iskolában közel tíz kamerát szereltettek fel. A kamerák – tudomása szerint – napi 24 órában üzemelnek, folyamatosan felvételt készítenek, mely felvételeket – az ott dolgozók információi alapján – az igazgatóság vagy az igazgatónő által hozzáférési jelszóval ellátott bármely személy egy online, internetes felületen nyomon követheti bárhonnan az országból. Az iskola portáján üzembe helyeztek egy, az internet hálózatára kötött számítógépet, melyen egész nap a kamerák felvételét követi nyomon a portás, különböző nagyítási és visszajátszási lehetőségekkel. Vagyis az iskola igazgatónője vagy bárki más napi 24 órában nyomon tudja követni az iskolában tanuló diákok tevékenységét, valamint az ott dolgozók (tanárok, takarítók) munkáját, személyes szféráját, és az egyéb okból ott megforduló személyek (szülők vagy az esti oktatásokra járó felnőttek) jelenlétét, mozgását. A kamerák felszereléséről tájékoztatást nem kaptak, elhelyezésüket sem jelzi az intézményben információs felirat. (297/2017/OJBIT)

Egy szülő beadványában előadta, hogy gyermeke iskolájában az intézmény igazgatója a hivatalos e-mail címére egy névtelen levelet kapott, amelynek írója azt állította, hogy a panaszos leánya kábítószert fogyaszt, illetve terjeszt. Ezt követően az iskola igazgatója irodájába kérette a tanulót, és kérdőre vonta, hogy vajon igaz-e ezen állítás. A tanuló azt válaszolta, hogy kétszer kipróbálta a marihuánát. Ezek után az igazgató közölte vele, hogy ezt a kérdést meg kell beszélnie a szüleivel, de kap erre egy hónapot. A hónap elteltével az iskolában egy drogtesztet kell elvégeznie, ha azóta nem fogyasztott semmit, ezzel magát is tisztázza, és az ügy el van felejtve. A szülő nem járult hozzá a drogteszt elvégzéséhez, annak jogszerűségéről kérdezte hivatalunkat. Az iskolaigazgató kifejtette továbbá a szülőnek, hogy mivel leánya beismerte a fogyasztást, az intézményvezetőnek a bűncselekmény miatt a köznevelési törvény alapján feljelentési kötelezettsége van.

A beadvánnyal összefüggésben tájékoztattuk a panaszost hivatalunk drogteszt alkalmazhatóságával kapcsolatban kialakított állásfoglalásáról. Álláspontunk szerint a tanulók drogfogyasztására vonatkozó különleges adat kezeléséhez szükséges törvényi felhatalmazással sem az iskola, sem a pedagógusok nem rendelkeznek. Az adatkezelést elrendelő törvényi rendelkezés hiányában az adatkezelésre csak az érintett tanulók írásbeli hozzájárulása nyújthatna megfelelő jogalapot. Amennyiben az érintett tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, a hozzájárulást törvényes képviselője adhatja meg, illetve a hozzájáruláshoz törvényes képviselőjének beleegyezése is szükséges. Az érintett hozzájárulását természetesen sem a házirend elfogadása, sem a tanulók vagy szülők többségének egyetértése nem pótolhatja. A fentiekre tekintettel azt is vizsgáltuk, lehetséges-e, hogy az érintett tanuló – illetve szükség esetén törvényes képviselője – hozzájáruljon a tanuló drogfogyasztására vonatkozó különleges adat kezeléséhez. Az adatkezeléshez adott hozzájárulás csak akkor ad megfelelő jogalapot az adatkezeléshez, ha az az érintett akaratának megfelelő tájékoztatáson alapuló önkéntes és határozott kinyilvánítása. A hozzájárulás csak abban az esetben tekinthető önkéntesnek, ha a tanulók biztosak lehetnek abban, hogy a drogtesztelésben való részvétel megtagadása esetén nem érheti őket hátrány. Ha a tanulók tarthatnak az iskola rájuk nézve hátrányos intézkedésétől, akkor a hozzájárulás nem tekinthető önkéntesnek.

Az adatkezeléshez adott hozzájárulás fogalmi eleme, hogy megadását követően visszavonható. A visszavonás lehetőségéről való lemondással ugyanis az érintett végérvényesen lemondana egy alkotmányos jogáról, amire pedig nincs lehetősége. Azok a tanulók sem adhattak tehát végleges és visszavonhatatlan hozzájárulást a drogtesztelésben való részvételhez, akik a drogtesztelés alkalmazásának tudatában választották a gimnáziumot. Ugyanakkor e tanulók sem dönthetnek önkéntes módon hozzájárulásuk fenntartásáról vagy visszavonásáról, hiszen a hozzájárulás visszavonása – egy adott ellenőrzésben való részvétel megtagadása – esetén őket is sújtják a fentebb már ismertetett hátrányos jogkövetkezmények. A fentiek alapján álláspontunk szerint a tanulók drogfogyasztására vonatkozó különleges adat kezelésére sem a köznevelési intézmény, sem a pedagógusok nem jogosultak. Ehhez ugyanis törvényi felhatalmazással nem rendelkeznek, a tanulók – illetve törvényes képviselőik – részéről az önkéntes hozzájárulás megadása pedig kizárt.

Tájékoztattuk továbbá a szülőt, hogy bűncselekmény esetén bárki tehet feljelentést, ugyanakkor a magyar büntetőjogi rendszerben nincsen általános feljelentési kötelezettség. A hatályos magyar büntetőjogban csak néhány olyan bűncselekmény van (pl. állam elleni bűncselekmény, terrorcselekmény), melyek esetében a feljelentésének elmulasztása önmagában bűncselekményt valósít meg. A fentiekből következően az intézményen belüli kötelességszegő, esetlegesen bűncselekményt megvalósító cselekmények esetén a pedagógusok, az iskolavezetés megítélése, lelkiismerete jelenti a határt. A körülmények mérlegelése alapján nekik kell eldönteni, hogy mely esetekben látják szükségesnek, hogy rendőrségi feljelentést tegyenek. (25/2017/OJBIT)

Egy szülő előadta beadványában, hogy gyermekei iskolájában elégedetlenek voltak a nevelés-oktatás módszereivel, ezért iskolaváltás mellett döntöttek. A választott iskola személyes beszélgetést folytatott a szülőkkel és a gyermekekkel is, és a felvételükről döntött. A távozásuk után röviddel azonban az iskolaigazgató telefonon arról tájékoztatta a szülőt, hogy olyan információkat kapott a gyermekeiről, amelyek alapján úgy döntött, mégsem veszi fel őket az iskolába. A szülő azt feltételezte, hogy előző iskolájuk továbbított negatív jellemzést gyerekei magatartásával kapcsolatban.

A köznevelési törvény 50. § (1) bekezdése alapján a tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet) 23. § (6) bekezdése alapján a tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. A fentiek alapján a tanulók felvételéről, átvételéről az iskola vezetője dönt, csak a lakóhely szerinti körzetes intézménynek van felvételi kötelezettsége a tanulóval kapcsolatban. A panaszos szülő gyermekei tehát abban az esetben jelentkezhetnek át másik intézménybe, ha találnak olyan iskolát, melynek vezetője pozitív döntést hoz átvételükkel kapcsolatban. A köznevelési törvény 53. § (2) bekezdés a) pontja szerint megszűnik a tanulói jogviszony, ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján. E rendelkezés alapján a fogadó intézmény tanulói jogviszonyt létesít a tanulóval, ennek a döntésnek a következtében, az új jogviszony keletkezésének napján szűnik meg a tanulói jogviszony az előző intézményben. A tanuló előző iskolája oldalán az adatkezeléssel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések teremtenek kötelezettséget. A köznevelési törvény 41. §-a szabályozza, hogy a tanulók adatai közül melyeket továbbíthat az iskola, ezen rendelkezéseket az intézmény nem hagyhatja figyelmen kívül. (452/2017/OJBIT)

Egy szülő arról érdeklődött, hogy van-e joga a pedagógusnak a többi tanuló előtt felolvasni az érdemjegyeket. A köznevelési törvény 41. §-a alapján a köznevelési intézmény által nyilvántartott adatok között a gyermek, tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése is szerepel. Ugyanakkor a törvény idézett szakasza azt is kimondja, hogy a gyermek, a tanuló magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés alanyainak, vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének továbbítható. A törvényi felhatalmazás alapján tehát nem okoz jogsérelmet a pedagógus eljárása, ha az érintett osztályon belül ismerteti a tanulók érdemjegyeit. (660/2017/OJBIT, 117/2017/OJBIT)

Egy szülő arról érdeklődött, hogy jogszerű-e általános iskolai tanulók közösségi médiában való név szerinti megjelenítése az iskola részéről dicséret vagy elmarasztalás, illetőleg értékelés kapcsán. Mivel ez esetben nincs szó törvényi felhatalmazásról, ez azt jelenti, hogy minden érintett hozzájárulását be kellene szerezni a tanulók adatainak közzétételéhez. Cselekvőképtelen kiskorú (14 év alatti) érintettek esetén a törvényes képviselő hozzájárulása, korlátozottan cselekvőképes kiskorú (14-18 év) érintettek esetén az érintett és a törvényes képviselő hozzájárulása lenne szükséges. Azonban itt is figyelembe kell venni, hogy a hozzájárulás visszavonásig érvényes, vagyis ha valaki – akinek a személyes adata az általános hozzájárulás következtében felkerült a honlapra – egy adott adat esetében a hozzájárulást visszavonja, azt kérésére azonnal törölni kell. (641/2017/OJBIT)

Egy szülő azt sérelmezte, hogy az iskola által a gyermekéről készített pedagógiai véleményt ő nem nézhette meg, ám az abban foglaltak alapján a szakértői bizottság vizsgálatát kéri az iskola. A szülő tudomása szerint gyermekének csak betűtévesztési problémája van. Tekintettel arra, hogy a gyermekéről készült pedagógiai vélemény a gyermekével kapcsolatos személyes adatokat tartalmaz, annak elkészítése, továbbítása adatkezelésnek minősül. Az Infotv. 15. § (1) bekezdése kimondja, hogy az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az érintett általa kezelt, illetve az általa vagy rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, az adatvédelmi incidens körülményeiről, hatásairól és az elhárítására megtett intézkedésekről, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről. A fentiek alapján a szülő mint gyermeke törvényes képviselője jogosult a gyermekkel kapcsolatban készített, személyes adatokat tartalmazó dokumentumok megtekintésére. (710/2017/OJBIT)

Egy intézményvezető kérte segítségünket egy nyolcadik osztályos, cukorbeteg tanuló ellátásával összefüggésben. A gyermek naponta négyszer ad be magának inzulint, ezután fél órán belül ennie kell, hogy elkerülje a rosszullétet. Az iskolai ellátás, diétás étkezés biztosítása nem okoz gondot az intézménynek, de a tanuló diákotthoni ellátást is igényel, amely során nem tudják a különleges figyelmet folyamatosan biztosítani. Tájékoztattuk az intézményvezetőt, hogy lezárult az a hivatalunk által végzett vizsgálat, melynek során a gyermekkori diabétesz megjelenését vizsgáltuk óvodában, iskolában. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a hatályos magyar jog alapján a pedagógusok nem kötelezhetők egészségügyi tevékenység körébe tartozó műveletek végzésére, ilyen feladatok ellátására jogosult személy (iskolaorvos, védőnő) pedig nem áll minden köznevelési intézményben folyamatosan rendelkezésre. Megállapítható, hogy a diabéteszes gyermekek egészséges társaikkal együtt történő óvodai, iskolai nevelésének feltételei az olyan felelősségi szabályok kidolgozása, amelyek alapján az intézmény, az intézmény pedagógusai egyértelműen behatárolt, az egészségügyi dolgozókhoz képest szűkebb felelősségük tudatában tudják fogadni a betegségben szenvedő gyermeket. Továbbá biztosítani kell az inzulinos kezelés megvalósításának lehetőségét, amihez ki kell dolgozni szabályzatokat, eljárásrendeket, ugyanígy biztosítani kell a gyógyszerek megfelelő tárolását és a szükséges speciális étkeztetést. A vizsgálat tartalmazza a témában született ajánlásokat is. Amíg a jogszabályi feltételeket nem alakítják ki, különösen a felelősségi köröket nem fogalmazzák meg, addig a pedagógusok nem kötelezhetőek arra, hogy állandó felügyeletet lássanak el a diabéteszes gyermekek vonatkozásában. (576/2017/OJBIT)

Egy óvoda képviselője kérte segítségünket egy cukorbeteg gyermek ellátásával kapcsolatban. A beadványozó elmondása szerint a szülő óvodás gyermekével kapcsolatban azt kérte az óvodától, hogy három napon keresztül napi három alkalommal mérjék meg a gyermek vércukorszintjét. Korábban nem kapott az óvoda tájékoztatást a gyermek betegségéről, és hivatalunktól kért információt a helyes eljárással kapcsolatban. (357/2017/OJBIT)

Egy óvoda képviselője írta le beadványában, hogy az óvodába jelentkezett egy gyermek, akiről beiratkozáskor csak annyit tudtak, hogy cukorbeteg, akinek alkalomszerűen kell ellenőrizni a cukorszintjét, és a mért értéknek megfelelően kell eljárni. Az óvoda kérte a szükséges dokumentumokat a szülőtől, köztük az orvosi nyilatkozatot, amely tájékoztatást ad arról, hogy kell eljárnia az óvodapedagógusoknak a gyermek ellátásakor. Ezt azonban nem kapták meg. Az óvónők tartanak a gyermek ellátásával járó felelősségtől, és úgy érzik, hogy megfelelő körültekintés és ellátás nélkül nem vállalhatják a gyermek fogadását az óvodában. Tájékoztattuk az óvodák képviselőit, hogy a gyermekkori diabétesz egyre gyakrabban előforduló egészségügyi probléma, amely az oktatási intézményekben is megjelenik. Az óvodai ellátásnak nem lehet akadálya a gyermek diabétesz betegsége. A gyermek ismert betegsége ugyanis nem jelent kockázatot társaira, nevelőire, így a köznevelési rendszerben történő ellátása során sem lehet ésszerű indoka megkülönböztetésnek. Ugyanakkor a pedagógusok részéről az esélyegyenlőség biztosítása érdekében szükséges lehet a nagyobb odafigyelés, többlettörődés. A fentieknek megfelelően a nevelési-oktatási intézményekben nincs egészségügyi indoka a cukorbetegség alapján történő elkülönítésnek, ugyanakkor elengedhetetlen az egészségügyi felvilágosítás, az elsősegélynyújtás alapjainak oktatása. Álláspontunk szerint az érintetteknek helyben kell megtalálniuk az iskolai szereplők együttműködésének lehetséges formáit, annak érdekében, hogy az érintett gyermek állapotának megfelelő nevelésben részesülhessen. Az együttműködésnek nélkülözhetetlen része, alapfeltétele az érintettek minél szélesebb körben való tájékoztatása a betegséggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. A tájékoztatás során azonban mindenkor tekintettel kell lenni a beteg gyermek személyiségi jogaira, személyes adatok védelméhez fűződő jogára. Az intézmény vezetőjének az adott helyzetben azt kell biztosítania, hogy az érintettek – akár orvosok, egészségügyi dolgozók, diabetesszel foglalkozó szakemberek, civil szervezetek bevonásával is – minél szélesebb körben tájékoztatást kapjanak azokról a teendőkről, amelyeket a gyermekkel kapcsolatban meg kell tenniük. Mindez pedig kijelöli az intézményvezető problémával kapcsolatos felelősségének határait is.

A köznevelési törvény 72. §-a alapján ugyanakkor a szülő is köteles együttműködni a köznevelési intézménnyel. Kötelessége, hogy gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét.

Annak érdekében, hogy a gyermek egészségi állapotának megfelelő óvodai ellátása megvalósulhasson, az intézmény akár a szülővel közösen kérheti a megyei diabétesz központ, az önkormányzat, a védőnő, a háziorvos segítségét. (791/2017/OJBIT)