A beadványozó egy óvoda szervezeti és működési szabályzata (továbbiakban: SZMSZ) és pedagógiai programja közötti ellentmondás kapcsán kérte állásfoglalásunkat. Az SZMSZ szerint az óvodai felvétel során előnyt élveznek a 3. életévet betöltött gyermekek. A pedagógiai program ezzel szemben azt tartalmazta, hogy a gyermekek felvételénél a család értékválasztása, világnézeti irányultsága a legfontosabb szempont, nem pedig a gyermek életkora. Kérdésével kapcsolatban tájékoztattuk a beadványozót, hogy a köznevelési intézmények intézményi szabályzatai – így a szervezeti és működési szabályzat, valamint a pedagógiai program is – a köznevelési törvény alapján készülnek, azzal ellentétes szabályokat nem fogalmazhatnak meg. A köznevelési törvény 8. § (1)-(2) bekezdése szerint az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző – az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti, felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. (125/2017/OJBIT)

Egy szülő arról tájékoztatott beadványában, hogy gyermeke óvónője azzal a feltétellel állapította meg a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségét, hogy a gyermeket alternatív iskolába íratják be. Így egy Waldorf iskolában kezdte meg a tankötelezettség teljesítését, ám egy hónap múlva az osztálytanító lemondott róla, ezért a szülőknek másik intézményt kellett keresni. Mivel több alternatív iskola is elutasította a jelentkezését, szerették volna, ha még egy évet az óvodában marad a gyermek, ám ott arról tájékoztatták, hogy már nem vehetik őt vissza. A panaszos ügyének megítélésével kapcsolatban kérte állásfoglalásunkat. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 363/2012. (XII: 17.) Korm.rendelet határozza meg. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 21. § (2) bekezdése meghatározza az óvoda feladatait a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban. Eszerint az óvoda

a) amennyiben a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ezt igazolja,
b) dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről,
c) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha
ca) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján,
cb) a gyermek nem járt óvodába,
cc) a szülő nem ért egyet az a) pont szerint kiállított óvodai igazolással vagy a b) pont szerinti döntéssel, vagy
d) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésben.

A gyermekkel napi szinten foglalkozó óvodapedagógus az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet és a gyermek ismeretében ítéli meg, hogy elérte-e a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. Tehát nem arról dönt, hogy mely iskolatípusba javasolja a gyermek elhelyezését, hanem azt igazolja, hogy elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 21. § (2) bekezdésének c) pontja alapján, ha az óvodapedagógus nem tud egyértelmű döntést hozni, az ő feladata a továbbiakban a szakértői vizsgálat kezdeményezése, ahol már arról is döntenek a szakemberek, mely iskola a megfelelő a gyermek számára, és a szülővel együttműködve az intézménykijelölés is megtörténik. A 21. § (4) bekezdése arra kínál megoldást, ha a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségét az óvoda megítélte ugyan, ám később ez kétségessé válik. Ez esetben az iskola igazgatója a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szakértői bizottság vizsgálatát kezdeményezheti, ha

a) a szülő nem ért egyet az óvoda által kiállított óvodai igazolással vagy döntéssel, és arról az iskola igazgatója tudomást szerez, feltéve hogy a kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést,
b) szükséges a gyermek sajátos iskolai nevelésben-oktatásban való részvételéről dönteni és arra az óvoda javaslatot tesz, vagy a szülő kéri, és e kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést.

A gyermek iskolaérettségének megítélése ezen hivatkozott rendelkezéseknek megfelelően történhet. (16/2017/OJBIT)

Egy panaszos arról érdeklődött, hogy van-e arra vonatkozó törvényi szabályozás az általános iskolák esetében, hogy a szülők munkahelyének közelében lévő intézmény köteles felvenni az oda jelentkező gyermeket. (122/2017/OJBIT)

Egy szülő arról érdeklődött, hogy van-e lehetőség tanév közben gyermekét átíratni egy magánintézményből, mert több állami intézmény helyhiányra hivatkozással elutasította átvételi kérelmüket a településükön. (182/2017/OJBIT)

Egy szülő gyermekét az általános iskolai beiratkozás időpontjában egy általa választott intézménybe íratta be. Ezt követően a család körülményei megváltoztak, ezért a szülő a lakóhely szerint kötelező felvételt biztosító intézménybe kérte a gyermek felvételét. Az intézmény, majd ezt követően a fenntartó is helyhiány miatt elutasította a kérelmét, hivatkozással a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2. mellékletére, mely kimondja, hogy a tanterem alapterülete nem lehet kevesebb, mint 1,5 m2/fő.

A panasz alapján hivatalunk vizsgálatot indított. A panaszos a Klebelsberg Központ elnökének is benyújtotta levelét, mellyel kapcsolatban az illetékes tankerület igazgatója készített nyilatkozatot. Elmondása szerint az érintett általános iskolában négy első osztály indítását engedélyezték, és mindegyik esetében szükség volt a maximális osztálylétszám túllépésének engedélyezésére.

A köznevelési törvény 4. számú melléklete tartalmazza, hogy az általános iskola 1- 4. évfolyamán a maximális osztálylétszám 27 fő. A köznevelési törvény 25. §-ának (7) bekezdése szerint pedig az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi csoportra megállapított maximális létszám a nevelési év, illetve a tanítási év indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető, továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt. Az iskolaépület tantermi méreteinek ismeretében a tankerület osztályonként 30 főben maximálta a felvehető tanulólétszámot. A fenntartó arra hivatkozott, hogy az épületben található osztálytermek mérete egységesen 52 m2, ami a fix elhelyezésű berendezési tárgyak által elfoglalt területek nagyságát (6 m2) figyelembe véve csak maximum 30 tanuló elhelyezése esetén tudja biztosítani az 1,5 m2/fő előírást. A felvételről szóló döntések alapján az iskola így az engedélyezett maximális létszámmal, 4x30 fős első osztállyal kezdheti meg a 2017/2018-as tanévet. A beiratkozás során valamennyi településen lakó tanuló felvételt nyert a körzetes vagy az általa választott iskolába.

A panaszos szülő a beiskolázási eljárás során nem adott be fellebbezést, hiszen gyermeke felvételt nyert az általa választott intézménybe, ám júniusban átiratkozási kérelemmel fordult a gyermeke lakóhelye szerint kötelező felvételt biztosító iskola igazgatójához, aki – helyhiány miatt – elutasította a kérelmet. A jogorvoslati eljárás során a fenntartó az iskola döntését helybenhagyta. A tankerületi igazgató álláspontja szerint a döntéskor azt mérlegelte, hogy a rendes felvételi időszakon túl (az osztály maximális létszámának elérését követően) érkező tanuló felvétele esetén sérülnek a már felvett tanulók jogai, ha az osztályterem mérete nem engedi a tanulói létszám bővítését (adott esetben a jogszabályban előírt minimális négyzetméter nem teljesül), mint jelen esetben.

Vizsgálatunk során tanulmányoztuk a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 22.K.31.981./2016/3. számú ítéletét, ami egy hasonló tényállású ügyben folytatott eljárás során született. Az ítélet szerint a köznevelési törvény.50. § (6) bekezdése eltérést nem engedő, kógens módon rendelkezik úgy, hogy az általános iskola köteles felvenni azt a tanulót, aki életvitelszerűen az általános iskola körzetében lakik. A bíróság e körben utal a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) más ügyben hozott Kfv.VI.37.448/2001/4. szám alatti ítéletében foglaltakra, mely szerint „a kötelező felvételt biztosító iskolának nincs arra elvi lehetősége, hogy akár nagyszámú túljelentkezés esetén helyhiány miatt utasítson el körzetes jelentkezőket. Az alperes jogszabálysértő módon hagyta helyben az elsőfokú határozatot annak ismeretében, hogy az iskola engedélyt kapott a maximális létszám 20 %-kal történő átlépésére. Emiatt mások jog- és érdeksérelme nem lehetett a bírósági felülvizsgálat alapja, hanem egyedül a felperes jog- és érdeksérelme, amely megvalósult azzal, hogy alperes másodfokú eljárása során a helyzet reparálása helyett konzerválta az elsőfokú döntést. A megismételt eljárásban alperesnek soron kívül kell az elsőfokú határozatot ismételten felülvizsgálnia, melynek során felperesi kérelmet elutasító döntést nem hozhat, hanem a kiskorú felvételéről kell döntést hoznia a kötelező felvételt biztosító iskolába, a bíróság fentiekben kifejtett jogértelmezése alapján, a köznevelési törvény 50. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.”

E bírósági ítéletben foglaltak egybeestek az oktatási jogok biztosa álláspontjával, miszerint a lakóhely szerinti általános iskola nem utasíthatja el a körzetében lakó gyermek felvételét. Vizsgálatunk lefolytatása alatt a beadványozó arról informált, hogy az intézmény igazgatója gyermeke felvételéről döntött. Erre tekintettel az ügyet lezártuk. (509/2017/OJBIT)

Egy óvoda jelezte számunkra azt a problémát, hogy a településre költözött gyermek óvodába történő átjelentkezésekor a gyermek előző óvodája nem küldi el az „Értesítés óvodai jogviszony megszűnéséről” elnevezésű nyomtatványt. Ehelyett először a fogadó óvodától kéri az „Értesítés óvodai felvételről” nyomtatványt. A beadványt küldő óvoda szerint először a megszüntető nyomtatványt kellene küldeni, melynek következtében a fogadó óvoda fel tudná venni a gyermeket. Tájékoztattuk, hogy a köznevelési törvény 53. § (1) bekezdés a) pontja alapján megszűnik az óvodai elhelyezés, ha a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján. A fenti rendelkezésnek megfelelően az óvodai jogviszony akkor szűnik meg, ha az új intézmény felvette a gyermeket. Az erről szóló értesítést követően tud a jogviszony megszűnéséről adminisztrációt készíteni a korábbi intézmény. (26/2017/OJBIT)

A beadványozó gyermekét jelenlegi iskolájából át kívánja íratni egy másik intézménybe. A fogadó iskola szeptember 1-jétől tudja felvenni a gyermeket. A szülő arról kérte állásfoglalásunkat, hogy kiírathatja-e gyermekét jelenlegi iskolájából a tanév végén, június 15-én. Nem szeretné ugyanis, hogy a közeljövőben esedékes szakértői vizsgálaton a tanuló jelenlegi iskolája – elfogultságára tekintettel – bármilyen pedagógiai véleményt készítsen róla. A köznevelési törvény 53. § (2) bekezdés a) pontja szerint megszűnik a tanulói jogviszony, ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján. E rendelkezés alapján a fogadó intézmény tanulói jogviszonyt létesít a tanulóval, ennek a döntésnek a következtében, az új jogviszony keletkezésének napján szűnik meg a tanulói jogviszony az előző intézményben. Tanköteles tanulók esetén a tanulói jogviszony nem szűnhet meg az új jogviszony létesítése előtt. Sajátos nevelési igényű tanulók esetén a szakértői bizottság kijelölésével történhet meg az új intézmény választása. (392/2017/OJBIT)

Egy gyermekvédelmi gyám jelezte hivatalunk számára, hogy a kötelező felvételt biztosító iskola elutasította egy tanuló jelentkezését azzal az indokkal, hogy az iskola más idegen nyelvet oktat, mint amit addig a tanuló tanult. A köznevelési törvény fentebb idézett rendelkezése szerint a kötelező felvételt biztosító iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, aki életvitelszerűen az általános iskola körzetében lakik. A köznevelési törvény 46. § (6) bekezdés n) pontja alapján a tanuló joga, hogy kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 23. § (6) bekezdése szerint a tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. E rendelet 7. § (1) bekezdése kimondja, hogy az iskola pedagógiai programja meghatározza a felvétel és az átvétel – köznevelési törvény keretei közötti – helyi szabályait. Az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel. A fentiek alapján a kötelező felvételt biztosító iskola nem utasíthatja el azon tanuló jelentkezését, akinek a kötelező felvételt biztosító iskola körzetében van a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye. A másik intézménybe történő átvétel kérése kiemelt tanulói jog, melynek szabályait a pedagógiai program határozza meg. Az intézmények pedagógiai programja közötti esetleges különbségek áthidalására szolgálhat a jogszabály szerint – az intézményi szabályzat előírásainak megfelelően – a különbözeti vizsga, az egyéni segítségnyújtás, a türelmi idő biztosítása vagy végső esetben az évfolyamismétlés. (666/2017/OJBIT)

Egy szülő azért kérte segítségünket, mert gyermeke nem érzi jól magát a szakközépiskolában, ahol tanul. A tanuló tizenegyedik évfolyamra jár, de úgy érzi, rossz döntést hozott, mikor iskolát, szakmát választott. A beadványozó az átjelentkezés lehetőségeiről érdeklődött. Tájékoztattuk a felvétel, átvétel szabályairól, valamint arról, hogy a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. § (3) bekezdése kimondja, hogy az iskola pedagógiai programja – a szakképzést folytató intézmények kivételével – meghatározza az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel. A köznevelési törvény 18. § (2) bekezdése alapján a pedagógiai szakszolgálat feladatai közé tartozik a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás. Javasoltuk, hogy a gyermek iskolaváltásának ügyében keressék fel a megyei, fővárosi illetékességű pedagógiai szakszolgálati intézményt, és kérjék munkatársaik segítségét gyermeke pályaválasztása kérdésében. (640/2017/OJBIT)

A szülő nem tanköteles korú gyermeke másik iskolába történő átjelentkezésének lehetőségéről érdeklődött. Arról kérte állásfoglalásunkat, hogy kell-e indokolni, ha el szeretne menni az iskolából. A köznevelési törvény 45. § (3) bekezdése alapján a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A köznevelési törvény 53. § (2) bekezdés g) pontja szerint pedig megszűnik a tanulói jogviszony a tankötelezettség megszűnése után – ha a szülő a tanuló egyetértésével, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad –, a bejelentés tudomásulvételének napján. A tanulói jogviszony megszüntetéséhez a jogszabály nem ír elő indokolási kötelezettséget. (397/2017/OJBIT)

Egy beadványozó arról érdeklődött, hogy az a tanuló, aki 16. életévét betölti, és tankötelezettsége megszűnik, de még csak a hetedik évfolyamot fejezi be, maradhat-e az általános iskolában, ahol a jogviszonya fennáll. Kérdésével kapcsolatban tájékoztattuk, hogy a köznevelési törvény 60. § (2) bekezdés a) pontja szerint a tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. (364/2017/OJBIT)

Egy tanuló beadványában közölte, hogy tizenkettedik évfolyamra járt, már nem tanköteles, tanulói jogviszonya hiányzásai miatt megszűnt. Abban kérte hivatalunk segítségét, hogy van-e lehetősége tanulmányait másik intézményben magántanulóként befejezni. Tájékoztattuk, hogy a tanulói jogviszony megszűnését követően a nem tanköteles tanulók tovább folytathatják tanulmányaikat egy általuk választott intézményben, amennyiben jelentkezésük esetén az intézmény vezetője a felvételről dönt. A tanulói jogviszony létesítése után van lehetőség arra, hogy magántanulói státusz engedélyezését kérje abban az intézményben, ahová felvételt nyert. Erről is az intézményvezető jogosult dönteni. Javasoltuk a beadványozónak, hogy keresse fel a lakóhelye tekintetében illetékes tankerületi központot, és kérje segítségüket a megfelelő intézmény és oktatási forma megtalálásában. (212/2017/OJBIT)

Egy szülő arról tájékoztatta hivatalunkat beadványában, hogy családi okokra hivatkozással kérelmezte gyermeke iskolájától a magántanulói jogviszony engedélyezését. Már a kérelem benyújtásakor kifejezte az igazgató a rosszallását, ám mivel a szülő fenntartotta a kérelmet, engedélyezte azt. Mivel a kérelem nem tartalmazta, hogy mennyi ideig kérik a magántanulóságot, az igazgató két hónapra engedélyezte, és két hónap elteltével beszámoltatást helyezett kilátásba. A kérelem meghosszabbítását e beszámoló eredményétől tette függővé az intézményvezető, de erről írásbeli tájékoztatást nem kaptak a szülők.

Beadványával kapcsolatban tájékoztattuk a magántanulókkal kapcsolatos fenti szabályokról, valamint arról, hogy a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64. § (1)-(3) bekezdése alapján a tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól. Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításának szabályait a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64-72. §-ai tartalmazzák. (696/2017/OJBIT)

Egy szülő külföldi munkavállalásukra tekintettel gyermekeiknek magántanulói jogviszonyt kérelmezett, amit az intézményvezető engedélyezett számukra. A kérelem nem tartalmazott indokolást, nem derült ki, hogy a család külföldre utazik. Így mikor végül tanév közben hazatértek, a gyerekek továbbra is magántanulók maradtak, egészen tavaszig nem is mentek be az iskolába. Márciusban a szülők úgy döntöttek, hogy szeretnék, ha a gyermekeik időnként bemennének az osztályukba, ám az igazgató elutasította a kérésüket, és egy ismételt kérelem benyújtását kérte, mivel már nem a külföldi munkavállalás miatt voltak magántanulók a gyermekek. A szülő ezt sérelmesnek találta, mert az eredeti kérelem sem tartalmazta a külföldi utat a kérelem indokaként. A panaszost tájékoztattuk a fenti szabályokról. (272/2018/OJBIT)

A panaszos szülő gyermeke egy gimnáziumban fennálló tanulói jogviszonyát külföldi tanulmányai miatt szüneteltette. A tanuló kiváló sportolóként több német csapatnál is játszott, több iskolában is tanult. Így vett részt egy külföldi diákok számára indított nyelvi képzésű osztályban, ahol érdemjegyet nem kaptak a tanulók, csak szóbeli értékelést. Hazatérésekor a gimnázium igazgatója arról tájékoztatta a szülőket, hogy az 5 perces írásbeli felmérő alapján a nyolcadik évfolyamról szóló bizonyítványt sem tudja elfogadni, így a nyolcadik osztályos tanulók közé tudja felvenni a gyermeket. Mivel az intézményvezető feladata eldönteni, hogy a külföldön végzett tanulmányokat hogyan tudja beszámítani a magyarországi tanulmányok folytatása esetén, így a jogsérelem gyanúja nem állt fenn. (603/2017/OJBIT)

Egy tanuló azért kérte hivatalunk segítségét, mert külföldi tartózkodás miatt – mivel már nem volt tanköteles – megszüntette a tanulói jogviszonyát. Hazatérve folytatni kívánta tanulmányait, ennek lehetőségeiről érdeklődött. A korábbi iskolája igazgatója elzárkózott a kérése teljesítésétől. A beadvánnyal kapcsolatban tájékoztattuk, hogy tekintettel arra, hogy már nem tanköteles, nincs olyan intézmény, amely köteles lenne vele tanulói jogviszonyt létesíteni, így ez az intézményvezető jogkörébe tartozó döntés. A köznevelési törvény rendelkezései alapján tanulmányait nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felnőttoktatásban is végezheti. Amennyiben tanulmányait folytatja, úgy lehetőség van arra, hogy a külföldi tanulmányait beszámítsák. A köznevelési törvény 92. § (9)-(10) bekezdése kimondja, hogy a külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok a magyar köznevelés iskolarendszerében folytathatók. A tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt. Ha a beszámítás kérdésében az iskola igazgatója nem tud dönteni, beszerzi az oktatásért felelős miniszter, szakképzés esetén a szakképesítésért felelős miniszter véleményét. (762/2017/OJBIT)

Egy szülő sérelmesnek tartotta a szülői kérésre történő évfolyamismétlés lehetőségének jogszabályi megszüntetését. Elmondása szerint gyermeke hatodik évfolyamra jár, hat évfolyamos gimnáziumban szeretne továbbtanulni. A felvételi dolgozatát azonban nem sikerült jól megírnia, ezért a szülő szerette volna, ha a következő tanévben ismét felvételizne, és sikeres felvételi esetén megismételné a hetedik évfolyamot. Tájékoztattuk a köznevelési törvény 57. § (1) bekezdésében rögzített jogszabályi rendelkezésekről, valamint arról, hogy a szülői kérésre történő évismétlés lehetőségének megszüntetése álláspontunk szerint nem veszélyezteti az oktatási jogokat. A korábbi szabályozással ellentétben épp jelen jogi környezet biztosítja az azonos helyzetben lévő tanulók egyenlő elbírálását a felvételi eljárás során, megszüntetve azt a pozitív diszkriminációt, amit a korábbi szabályozás teremtett azáltal, hogy engedélyezte a felvételi vizsga és az évfolyam megismétlését. (118/2017/OJBIT)

Egy szülő első évfolyamra járó gyermeke ügyében kérte segítségünket. A gyermek az iskolában fokozatosan lemaradt társaitól, ez a folyamat a téli betegeskedések alatt felgyorsult. Az osztálytanítóval történő egyeztetés alapján a szülő kérelmet nyújtott be az intézményvezetőhöz gyermeke évfolyamismétlése érdekében. Az intézmény vezetője arról értesítette, hogy fel kívánja mérni a gyerek tudását, hogy megítélhesse, elsajátította-e az első évfolyam követelményeit. Tájékoztattuk a köznevelési törvény 57. § (1) bekezdésében rögzített szabályokról. (389/2017/OJBIT)

Egy szülő arról kért tájékoztatást, hogy gyermeke ismételhet-e évet orvosi javaslatra. Tájékoztattuk, hogy a köznevelési törvény 57. § (1) bekezdése alapján erre csak az első évfolyam megismétlése esetén van korlátlan lehetősége a gyermeknek, továbbá meghatározott feltételek esetén kérhető a kilencedik évfolyam megismétlése is. (380/2017/OJBIT)

Egy szülő azért fordult hozzánk, mert egy alapítványi intézmény nevelési és támogatási szerződésének egyik pontja véleménye szerint sérti a tanulók oktatási jogait. E rendelkezés szerint az iskola felmondhatja a megállapodást, ha a gyermek nevelését a pedagógiai konferencia már nem tudja felelősséggel vállalni, valamint ha a szülő nem teljesíti a megállapodásban foglalt költség-hozzájárulást. (529/2017/OJBIT)

Egy szülő sérelmezte, hogy egyházi iskolába járó gyermekének nagypénteken – mely munkaszüneti nap és tanítási szünet – templomba kell mennie, függetlenül vallási meggyőződésétől. Amennyiben e kötelességüket nem teljesítik, igazolatlan mulasztással szankcionálják.

Tájékoztattuk hogy az Alaptörvény Szabadság és felelősség című fejezetének VII. cikke szól a lelkiismereti és vallásszabadságról. Eszerint mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa. Ezen jog alapján a köznevelési törvény lehetőséget teremt arra, hogy a magyar köznevelési rendszerben egyházi köznevelési intézmények működjenek, melyek a köznevelési törvény által megengedett esetekben sajátos szabályok alapján működhetnek. A fentieken túl tájékoztattuk a szülőt az egyházi intézményekre vonatkozó speciális szabályokról. (309/2017/OJBIT)

Egy szülő arról érdeklődött, hogy kötelező-e az osztálykiránduláson részt venni a tanulóknak, ha a kirándulás osztálypénzből szerveződik. A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendeletben foglalt szabályok az állami fenntartású intézményekben a térítésmentes oktatás elvét fogalmazzák meg, és külön rendelkezések szólnak arról, hogy melyek a térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások, illetve a tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások. Az ingyenesség elve nem teszi lehetővé, hogy a térítésmentes körbe tartozó szolgáltatásokért bármilyen jogcímen, kötelező jelleggel különböző összegeket szedjenek be. Álláspontunk szerint a pedagógiai program előírásainak megfelelően, a tanítási időben megszervezett program lehet a tanulók számára kötelező, és ebben az esetben ingyenes. A tanítási időn kívül, költségtérítés ellenében megszervezett, ajánlott kulturális rendezvény viszont nem tehető kötelezővé a tanulók számára. A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése a térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatok között meghatározza a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a minden tanuló számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozást, kirándulást, erdei iskolát. A tanulmányi kirándulást a pedagógiai program részeként szervezik, a helyszínének, programjának eldöntése az osztályt tanító, nevelő pedagógusok feladata. Amennyiben egy tanuló ezen nem vesz részt, úgy tanítási, nevelési időben felügyeletéről az intézménynek kell gondoskodni. (433/2017/OJBIT)

A szülő gyermekét nem a kötelező felvételt biztosító iskolába íratta be, hanem a szomszéd település iskolájába. Azt sérelmezte, hogy az iskolába utazás – melyet egy vállalkozástól bérelt busszal oldanak meg – költségének egy részét a szülőkre hárítják. Tájékoztattuk a szülőt, hogy a köznevelési törvény 72. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat óvodát, iskolát, kollégiumot. A szabad intézményválasztás jogának kimondása mellett a köznevelési törvény azt is garantálja, hogy egyetlen gyermek, tanuló se kerüljön olyan helyzetbe, hogy óvodáztatási kötelezettségét, tankötelezettségét férőhely hiánya miatt ne tudja teljesíteni. Ennek eszköze a lakóhely szerint kötelező felvételt biztosító intézmény szabályozása. A köznevelési törvény 74. § (5) bekezdése szerint a kötelező felvételt biztosító iskolába való utaztatásról a fenntartó gondoskodik. Amennyiben tehát a szülő a szabad intézményválasztás jogával élve nem a kötelező felvételt biztosító iskolába íratja be gyermekét, úgy viseli az intézménybe utazás anyagi terheit. Az intézmény által szervezett utaztatást a gyermeke nem köteles igénybe venni, azt más módon is megoldhatják. (606/2017/OJBIT)

A beadványozó arról kérte állásfoglalásunkat, hogy jogszerű-e az iskola eljárása, ha a tanulók farsangi rendezvényére belépőjegy vásárlását követően tudnak csak bemenni a szülők. Az így beszedett pénz az iskola alapítványát segíti. Tájékoztattuk, hogy az ingyenes oktatás elvének tiszteletben tartása mellett az iskola támogatása esetlegesen alapítványán keresztül, a gyermekek részére szolgáltatások bővítése pedig az osztálypénz felhasználásával lehetséges, ám a befizetések kötelezővé tétele ezekben az esetekben nem megengedett, az csak önkéntesen történhet. A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 34. § (3) bekezdése szerint az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék – annak hiányában a szülői szervezet (közösség) az intézményi tanács és iskolában az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével – meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni. Ezen előírások alkalmazása alól a szülők széleskörű tájékoztatása sem mentesíti az intézményt. Ugyanakkor a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés c) és j) pontja szerint a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel, valamint az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat. E körben az iskola határozhat arról is, hogy egyes iskolai rendezvényeket zártan vagy nyilvánosan rendez meg, illetőleg arról, hogy milyen feltételekkel engedi az iskolával jogviszonyban nem álló szülők belépését az intézménybe. (136/2017/OJBIT)

Egy pedagógus sérelmezte, hogy az iskolában működő szülői támogatások által finanszírozott alapítványba történő befizetés csak névlegesen önkéntes, valójában az osztályfőnökök feladatává teszi a vezetés, hogy rávegye a szülőket a támogatásra, ezen mérve az osztályfőnöki munka minőségét. A végzős osztályban pedig a befizetéstől tették függővé a szalagavatóhoz kapcsolódó szalag átadását. Arról kérte állásfoglalásunkat a beadványozó, hogy kötelezhetőek-e bármilyen pénzösszeg beszedésére a pedagógusok. A fent idézett szabályoknak megfelelően a pedagógiai program részeként, tanítási, nevelési időben megszervezett programok megszervezésénél a főszabály az ingyenesség. Álláspontunk szerint a pedagógiai program előírásainak megfelelően, a tanítási, nevelési időben megszervezett program lehet a tanulók számára kötelező, és ebben az esetben ingyenes.

Ugyanakkor az iskola nem ingyenes szolgáltatásokat is szervezhet, ezek nem a pedagógiai program végrehajtását szolgálják, ekképpen nem kötelezőek, hanem a részvétel és a fizetés önkéntes a tanulók számára. Ezekkel a szolgáltatásokkal kapcsolatban mondja ki a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 34. § (3) bekezdése, hogy az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék – annak hiányában a szülői szervezet (közösség) az intézményi tanács és iskolában az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével – meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni. Ezen szolgáltatások igénybevételét lehet fedezni akár az osztálypénzből is, ha a szülők így döntenek. Az osztálypénz befizetésének önkéntessége tehát azt jelenti, hogy amennyiben egy szülő nem kíván ennek eleget tenni, erre nem kötelezhető. Így azokon a szabadon választható programokon, amelyeket ebből finanszíroz a közösség, szintén egyéni döntés alapján, egyéni befizetés útján vehet részt az osztálypénzt nem fizető szülő gyermeke. A szülői közösség által kezelt pénzügyekbe az osztályfőnöknek, intézményvezetőnek nincs beleszólása. Az ingyenes oktatás elvének tiszteletben tartása mellett az iskola támogatása esetlegesen alapítványán keresztül, a gyermekek részére szolgáltatások bővítése pedig az osztálypénz felhasználásával lehetséges, ám a befizetések kötelezővé tétele ezekben az esetekben nem lehetséges, az csak önkéntesen történhet. Ezen előírások alkalmazása alól a szülők széleskörű tájékoztatása sem mentesíti az intézményt. Az osztálypénz szedésére mindezek értelmében tehát nem kötelezhető a pedagógus. Pénzmozgással járó tevékenység végzésére a pedagógusnak adható megbízás, ám ez esetben – mint minden szerződéses jogviszony esetében – a két fél közös akarata szükséges a megbízás létrehozásához. (752/2017/OJBIT)

A beadványozó azt sérelmezte, hogy gyermeke osztályfőnöke megfenyegette a szülőket, hogy aki nem fizeti be a csoportpénzt, azokkal szemben retorziót fog alkalmazni. (375/2017/OJBIT)

Egy szülő segítségünket kérte, mert az iskolában évek óta szednek osztálypénzt, melyről nem adnak nyugtát, és elszámolást sem készítenek. (641/2017/OJBIT)

A panaszos szülő elmondása szerint rendszeresen fizette az osztálypénzt, ám mikor gyermekét átvitte egy másik intézménybe, a befizetett összeget nem fizették vissza számára. Különösen azért érzi ezt sérelmesnek, mert szerinte a befizetés ellenében a gyermeke nem részesült semmiben. (653/2017/OJBIT)

A szülő azt sérelmezte, hogy az osztályfőnök rendszeresen megszégyeníti gyermekét, mert nem fizetnek osztálypénzt. Bármilyen más kiadást (pl. Mikulás-csomag) kifizet a szülő, de osztálypénzt nem kíván fizetni. (260/2017/OJBIT)

Egy óvodás gyermek szülője sérelmezi az óvodavezető azon döntését, hogy gyermekét át szeretné tenni egy másik csoportba, mert életkor szerinti „tiszta” csoportokat akar létrehozni az óvodában. Beadványával kapcsolatban tájékoztattuk, hogy a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 20. § (11) bekezdése szerint az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 28. §-ában meghatározott feltételekkel összhangban – az óvodavezető dönt. A fentiek alapján pusztán az, hogy az óvodavezető áthelyezi a gyermeket másik csoportba, nem valósítja meg a gyermek oktatási jogainak sérelmét. A csoportok összeállításának szempontjait az intézmény helyi dokumentumai (pedagógiai program, helyi tanterv, házirend, szervezeti-működési szabályzat) szabályozhatják, javasoltuk, hogy tanulmányozza ezeket. (356/2017/OJBIT, 121/2017/OJBIT)

Egy hetedik osztályos tanuló és szülője az éneket tanító az pedagógus módszerei miatt fordult hozzánk. Kifogásolták, hogy a tanuló nagyon rossz érdemjegyeket kap folyamatosan. Sérelmezték azt is, hogy a pedagógus kiküldte őt a tanóráról, és még a mosdóba is utána ment, hogy kiabáljon vele. A szülő arról érdeklődött, hogy van-e lehetősége gyermekének felmentést kérni az ének tantárgy tanulása alól. Tájékoztattuk a köznevelési törvény idézett szabályairól, továbbá arról, hogy a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64. § (2) bekezdése alapján osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól. A fentiek értelmében mind a mentesítéssel (mely esetben osztályozó vizsgát kell tennie gyermekének), mind a felmentéssel kapcsolatos döntés az intézményvezető hatáskörébe tartozik. (769/2017/OJBIT)

Negyedik osztályos gyermek mindennapos testnevelés alóli felmentésével kapcsolatban kérte segítségünket egy szülő. Elmondása szerint gyermeke két alkalommal teniszezik egy héten, és az egyesület javaslatára egy testnevelés óra alól felmentést kértek az iskolában. Kérésüket elutasították, mert az intézményben alsó tagozatos tanulók számára nem engedélyezik a felmentést az edzésre tekintettel. Tájékoztattuk, hogy amennyiben gyermeke sporttevékenysége megfelel a jogszabályban rögzített feltételeknek, úgy kérheti a testnevelés órán történő részvétel elengedését heti két tanóra esetén. (655/2017/OJBIT)

Hasonló panasszal fordult hozzánk a szülő két alsó tagozatos gyermekével kapcsolatban. Tájékoztattuk a kapcsolódó jogszabályi rendelkezésekről. (143/2017/OJBIT)

Egy szülő ötödik osztályos gyermeke testnevelés órák keretében megvalósított úszásoktatáson való részvételével kapcsolatban fordult hozzánk. A gyermeket orvosi igazolás alapján felmentették az úszás alól, de az órákon történő részvétel alól nem. Mivel az osztályt busszal viszik az uszodába, és a gyermek rendszeresen rosszul van a buszos utazások alatt, a szülő kérte, hogy mentsék fel a gyermekét az úszásórákon való részvétel alól is, ő vállalja, hogy hazaviszi őt, de ezt nem engedélyezték számukra. A köznevelési törvény 27. § (2) bekezdése szerint általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig – vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben – gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. A köznevelési törvény 55. § (1) bekezdése a felmentések következő eseteit tartalmazza: az igazgató a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére – kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére – felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Az iskolában – kivéve, ha az intézmény e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként működik – az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti – az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 142. § (4) bekezdése alapján fel kell menteni a tanulót a testnevelésórán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés-órán való részvételét sem. A köznevelési törvény 4. § 10. pontja szerint a gyermek, tanuló felügyelete a nevelési-oktatási intézményben: a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a pedagógiai program részeként kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt.

A fenti rendelkezések alapján a tanuló részesülhet felmentésben egy adott tanóra alól, de felügyeletét ez idő alatt is biztosítani kell az intézményben. Amennyiben a 16 óráig tartó részvétel alól is felmentést kapott, úgy a szülő az esetben viheti el a testnevelés óra idejében, ha a felmentése a tanóra alóli részvételre vonatkozott, és az órarend felépítése ezt lehetővé teszi. Ezen jogszabályi rendelkezések együttes vizsgálata alapján vizsgálható az intézmény eljárása. (298/2017/OJBIT)

Egy szülő azt sérelmezte, hogy gyermeke osztályában angol nyelvi felmérést írtak a tanulók. Az osztályt két csoportra bontották, az egyik fele angol nyelvi felmérést írt, a másik fele tanórákon vett rész. Ez utóbbi csoport házi feladatot is kapott, amit meg kellett oldani a tanórán részt nem vevő, nyelvi mérést író tanulóknak is. Ezt a szülő sérelmesnek érzi. Kérdésével kapcsolatban tájékoztattuk, hogy a jogszabályok nem tartalmaznak rendelkezést a házi feladatok szabályozásáról. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. § (5) bekezdésének b) pontja szerint az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait. (370/2017/OJBIT)

Egy beadványban szintén házi feladatokkal kapcsolatos probléma merült fel. A beadványozó arról tájékoztatott, hogy gyermeke iskolájában 13.40-14.45 között tanulószoba van, ahol a házi feladatokat elkészítik. A szülő sérelmezte, hogy még a délutáni időszakot is tanulással kell tölteniük a tanulóknak, és soknak találta a házi feladat mennyiségét. Tájékoztattuk, hogy a köznevelési törvény egyéb foglalkozásként definiálja a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozást, amely a tanulók fejlődését szolgálja. Ezek célját, szervezeti formáit, időkereteit a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szerint az iskola, kollégium SZMSZ-e tartalmazza, a köznevelési jogszabályok nem tartalmaznak további rendelkezéseket az egyéb foglalkozások (köztük a tanulószoba) megszervezésével kapcsolatban.

A hivatkozott rendelet továbbá azt is rögzíti, hogy az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait. (19/2017/OJBIT)