Tanév rendje
A tanév konkrét teendőinek megvalósítása, az ezzel összefüggő részletszabályok meghatározása a köznevelési intézmények saját jogkörébe tartozik. A tanév rendjének kialakítása során azonban tekintettel kell lenni a köznevelési törvényben, annak végrehajtási rendeletében (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet), valamint az oktatási miniszter által évente kiadott, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben foglaltakra. Ezen jogszabályok rendelkezései valamennyi intézményre nézve kötelező erejűek.
A köznevelési törvény rendelkezik a tanítási év tartamáról, mely az iskolában minden év szeptemberének első munkanapjától a következő év június 16-át megelőző utolsó munkanapjáig tartó szorgalmi időszak.
Kérdésként érkezett hivatalunkhoz, hogy jogos lehet-e, ha az általános iskola egy tanára a tanév utolsó napján beadandó munkát kér a diákjaitól. Tájékoztattuk a beadványozót a jogszabály kapcsolódó rendelkezéséről, továbbá arról, hogy az utolsó tanítási nap is a tanév részének tekintendő. (448/2017/OJBIT) |
A köznevelési törvény a tanulók részére biztosítandó pihenőidő kapcsán is meghatároz kötelező rendelkezéseket. Ezek szerint a tanítási év ötnapos hetekből áll, a szombat és a vasárnap tanítás nélküli pihenőnap. Tanítás nélküli pihenőnap jár a tanulónak a munkaszüneti napokon is. A tanítási időbeosztás a munkaszüneti napok miatti munkaidő-beosztásnak megfelelően változik, a tanítási év utolsó napját követően pedig legalább hatvan – szakképző iskolában legalább harminc – összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani. Egyes esetekben azonban – a tanulók pihenéshez való jogának biztosítása mellett – lehetőséget ad a törvény az ötnapos tanítási hetektől való eltérésre.
Egy szülő a gyermeke iskolája által kötelezővé tett hétvégi sportfoglalkozás jogszerűségét illetően kérte hivatalunk állásfoglalását. Tájékoztattuk a beadványozót a köznevelési törvény 30. § (2) bekezdésében foglaltakról, miszerint alapos indokkal, a fenntartó egyetértésével a tanítási hetek – a szombat igénybevételével – hat tanítási nappal is megszervezhetők abban az esetben, ha a tanulók részére legalább harminchat óra megszakítás nélküli heti pihenőidő és az elmaradt heti pihenőnapok igénybevétele – egy vagy több összefüggő tanítási szünetként – a tanítási félév során biztosítható. A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója – az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is – elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, valamint a tanuló heti kötelező óraszámát meghaladó tanítás megszervezését, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani. (646/2017/OJBIT) |
A tanítási napok, valamint a foglalkozások megszervezésének rendjét illetően a köznevelési törvény 27. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig – vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben – gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Az általános iskola e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is működhet. (42/2017/OJBIT)
Egy szülő középsúlyos értelmi fogyatékos, speciális iskolába járó gyermeke számára biztosítandó iskolai ügyeletet érintően kérte hivatalunk segítségét. Az intézmény a tanulói számára délután 16 óráig biztosított napközit, tekintettel azonban arra, hogy a szülő munkaideje szintén 16 óráig tartott, csak valamivel később tudott megérkezni gyermekéért. A szülő kérdése arra irányult, hogy létezik-e olyan jogszabályi rendelkezés, amelyre hivatkozva kérhetné az intézményt, hogy gyermeke felügyeletét 16 órát követően is biztosítsák addig, míg érte tud menni az iskolába. A szülő érdeklődött továbbá afelől, hogy az intézménynek kötelezettsége-e nyári ügyeletet szervezni a tanulók számára, illetve ilyen kötelezettség hiányában a szülőknek milyen egyéb lehetőségei vannak gyermekük nyári felügyeletének megoldására. Tájékoztattuk a szülőt a köznevelési törvény 27. § (2) bekezdésében foglaltakról. Továbbá tájékoztattuk a szülőt arról, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény rendelkezik a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő szabályokról. Ezen törvény 41. §-a szerint a gyermekek napközbeni ellátásaként az életkornak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, törvényes képviselői munkavégzésük – ideértve a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás folyósítása melletti munkavégzést is –, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, nappali rendszerű iskolai oktatásban, a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, felsőoktatási intézményben nappali képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő, törvényes képviselő munkarendjéhez igazodik. Gyermekek napközbeni ellátásának igénybevételére jogosult az átmeneti gondozásban és az otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermek is. Egyéb ok miatt a gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani, akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, akinek a szülője, törvényes képviselője szociális helyzete miatt az ellátásáról nem tud gondoskodni. A gyermekek napközbeni ellátásának formája – a gyermekek életkorának megfelelően – lehet bölcsődei ellátás, napközbeni gyermekfelügyelet, vagy alternatív napközbeni ellátás. A hivatkozott törvény 44/B. §-a értelmében a napközbeni gyermekfelügyelet keretében a sajátos nevelési igényű gyermekek számára szükségleteikhez igazodó ellátást kell nyújtani. A napközbeni gyermekfelügyelet megszervezhető a szolgáltatást nyújtó saját otthonában, a 44. § (2) bekezdés a) pontja szerinti foglalkoztató által biztosított helyiségben, más, e célra kialakított helyiségben, vagy a 44/C. § szerinti esetben a szülő, törvényes képviselő otthonában. Napközbeni gyermekfelügyelet keretében a sajátos nevelési igényű gyermek annak a tanévnek a végéig gondozható, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Tájékoztattuk a szülőt továbbá arról, hogy a napközbeni gyermekfelügyeletre vonatkozó további kérdéseivel az Emberi Erőforrások Minisztériuma Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztályához fordulhat. (128/2017/OJBIT) |
|
|
következő
|
