Értékelés, minősítés

A köznevelési törvény 62. § (1) bekezdésének j) pontja szerint a pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját.

A köznevelési törvény 54. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Ezt a rendelkezést egészíti ki a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64. § (1) bekezdése, mely szerint a tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. (345/2019/OJBIT)

A köznevelési törvény 54. § (5)-(6) bekezdései szerint az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, az osztályfőnök, gyakorlati képzés szervezője által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. E szabályokból kiolvasható, hogy a tanuló év végi osztályzatának alapja a tanuló évközi teljesítménye, és érdemjegyei vagy vizsgán nyújtott teljesítményének eredményéből áll össze. Az év végi osztályzat kiszámítására vonatkozóan további szabályokat a helyi tanterv tartalmazhat, ám ezek nem lehetnek ellentétesek a jogszabályok rendelkezéseivel.

Fontos megjegyezni, hogy a tanulók munkájának értékelésekor, minősítésekor a pedagógust széleskörű szabadság illeti meg, ennek során kialakíthat egyedi módszereket, alkalmazhat sajátos értékelési, számonkérési technikákat, a félévi, év végi osztályzat meghatározásánál az érdemjegyeket akár eltérő súllyal is figyelembe veheti. (420/2019/OJBIT, 12/2019/OJBIT)

A pedagógus értékelési autonómiája azonban nem korlátlan. A jogszabályi környezet alapján a pedagógus az értékelés során a pedagógiai program rendelkezéseinek keretén belül bír szabadsággal. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. § (1) bekezdés bo) pontja szerint az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket.

Ugyanezen bekezdés bi) pontja alapján az iskola pedagógiai programja határozza meg az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit. Ugyanezen szakasz (5) bekezdése szerint pedig az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendjét, valamint az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait. (120/2019/OJBIT, 610/2019/OJBIT, 667/2019/OJBIT, 680/2019/OJBIT, 587/2019/OJBIT, 153/2019/OJBIT, 233/2019/OJBIT)

Egy beadványozó hivatalunk állásfoglalását kérte arra vonatkozóan, hogy egy adott tanítási órán íratható-e két dolgozat: az egyik témazáró, a másik röpdolgozat. A beadványozót tájékoztattuk, hogy a köznevelési törvény rendelkezéseire tekintettel, amennyiben az intézmény belső szabályzatai nem rendelkeznek az egy tanóra folyamán megíratható dolgozatokat illetően, a kérdésben a pedagógus döntési autonómiája érvényesül. Tájékoztattuk ugyanakkor, hogy amennyiben úgy véli, hogy jogsértően járt el az intézmény, lehetősége van jogorvoslati jogával élni. (140/2019/OJBIT)

Egy általános iskolás tanuló édesanyjától érkezett panasz hivatalunkhoz a tanító pedagógus értékelési és tanítási módszereit kifogásolva.

A szülő beadványában megfogalmazottak alapján a hatodik osztályos tanuló 35 %-os szódolgozatára elégtelent kapott, miközben az iskola pedagógiai programjában 31 %-tól elégséges értékelést kaphat a tanuló. A tanulók számára feladott házi feladat hiányát a pedagógus elégtelen érdemjeggyel értékeli.

A szülőt tájékoztattuk hivatalunk értékeléssel kapcsolatos állásfoglalásáról, kiemelve a pedagógusok értékelési autonómiáját. (586/2019/OJBIT)

Egy szülő beadványában sérelmezte, hogy gyermekének fakultációra történő jelentkezését az intézmény igazgatója elutasította, hivatkozva a pedagógiai program azon rendelkezésére, miszerint a félévkor legalább jó tanulmányi eredményt elért tanulók jelentkezése az elfogadott. Tájékoztattuk a szülőt arról, hogy az ügy minősítésére kizárólag vizsgálat keretében nyílik lehetőségünk, továbbá a jogorvoslati lehetőségeiről, hivatalunk eljárásának feltételeiről. (163/2019/OJBIT)

Egy édesanya gyermekei tanév végi bizonyítványaival kapcsolatban kereste meg hivatalunkat, kifogásolva a pedagógus értékelési módszerét a nemzetiségi német nép- és honismereti tantárgy vonatkozásában. A szülőt az értékelésről szóló hivatali állásfoglalásról tájékoztattuk, kiegészítve a nemzetiségi oktatásra vonatkozó rendelkezésekkel. Többek között tájékoztattuk arról, hogy a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet 5. § (3)-(4) bekezdései szerint az iskola pedagógiai programja és helyi tanterve tartalmazza a nemzetiség nyelve és irodalma, valamint a nemzetiségi népismeret oktatását az első évfolyamtól a tizenkettedik évfolyamig. Ugyanezen rendelet 8.§ (3) bekezdés b) pontja szerint a kétnyelvű nemzetiségi nevelés-oktatásban a pedagógiai program tartalmazza a nemzetiségi anyanyelv és irodalom tantárgy és a nemzetiségi népismeret tantervét is. A beadványozót tájékoztattuk továbbá jogorvoslati lehetőségeiről. (408/2019/OJBIT)

A pedagógusnak az értékeléssel kapcsolatos széleskörű szabadságából eredően a jogalkotó szűk körben biztosít jogorvoslatot az értékeléssel kapcsolatos panaszok esetében. A köznevelési törvény 37. § (1)-(2) bekezdése szerint a nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit – jogszabályban meghatározott esetben és formában – írásban közli a tanulóval, a szülővel. Az óvoda, az iskola, a kollégium döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a tanuló, a szülő – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelése és minősítése ellen. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. (270/2019/OJBIT, 378/2019/OJBIT, 449/2019/OJBIT, 16/2019/OJBIT, 395/2019/OJBIT, 134/2019/OJBIT)

Két diák a fizikatanáruk értékelési módszereivel kapcsolatban fordult hivatalunkhoz. A pedagógus a tavalyi tanévben 2,4 átlaggal a beadványozó két diákot pótvizsgára kötelezte. Az egyik tanuló nem jelent meg a pótvizsgán és ennek következtében egy témazáró értékű elégtelen érdemjeggyel kezdte az új tanévet. Az intézményi gyakorlat szerint, amennyiben egy diák átlaga fizika tantárgyból nem éri el a 3,00 átlagot vagy elégtelen osztályzatú dolgozatot ír, akkor határozatlan időre iskolai tanulószobára kötelezik őt a tanítási idő után. Amennyiben elmulasztásra kerül a dolgozat megírása, akkor a pedagógus ismét elégtelen érdemjeggyel értékeli a tanulót. Továbbá, ha egy tanuló a tanár saját megítélése szerint gyengén teljesít, kötelezi az óra előtti szünetekben az előző órai anyag leírására, ami – ha a diák nem éri el a tanár által elvárt szintet, vagy a tanuló nem jelenik meg –, szintén elégtelen érdemjeggyel jár. A tanulók jelezték a problémát az osztályfőnöküknek. A diákok szerint az érintett tanár és az osztályfőnök egyeztetése után nem történt változás, sem egyéb előrelépés. A panaszos tanulókat tájékoztattuk az értékeléssel kapcsolatos jogszabályi előírásokról, valamint kiemeltük, hogy jogorvoslati jogukkal élve lehetőségük van az intézmény fenntartójához fordulni. (157/2019/OJBIT)

A köznevelési törvény 46. § (6) bekezdés m) pontja alapján tanuló joga, hogy kérelmére – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 73. § tartalmazza a független vizsgabizottságra vonatkozó részletszabályokat. Eszerint a független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a megyeszékhely szerinti járási hivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, az 51. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a megyeszékhely szerinti járási hivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a megyeszékhely szerinti járási hivatalnak. A megyeszékhely szerinti járási hivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll. (252/2019/OJBIT, 214/2019/OJBIT, 15/2019/OJBIT)

A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 34-35. §-a szabályozza a független vizsgabizottság előtti vizsga költségvonzatát. E rendelkezés az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatás intézmény, az önkormányzat, az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások közé sorolja a független vizsgát, és kimondja, a független vizsga díját tantárgyanként kell megállapítani úgy, hogy tantárgyanként a vizsgadíj összege nem lehet magasabb, mint az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 3,75%-a.

Hivatalunkhoz több esetben fordultak kérdésekkel a házi feladat értékelésére vonatkozóan. A házi feladatokkal kapcsolatban a jogszabályok nem tartalmaznak konkrét előírásokat. A tanulók munkájának értékelésekor, minősítésekor a pedagógust széleskörű szabadság illeti meg, ennek értelmében a házi feladatot is az értékelés részévé lehet tenni. Amennyiben tehát a pedagógus úgy dönt, hogy a házi feladatot számon kéri és értékeli, akkor jogosult a tanuló teljesítményét elégtelenre értékelni abban az esetben, ha nem készítette el a házi feladatot. Szankcióként azonban az értékelést nem használhatja, a pedagógiai módszereken felül a tanulói kötelezettségszegések szankcionálása csak az intézmény házirendjében meghatározott fegyelmezési eszközökkel történhet, az érdemjegy nem lehet fegyelmezési eszköz. (216/2019/OJBIT, 248/2019/OJBIT)

A tanulók teljesítményének értékelése a pedagógusok joga és egyben kötelessége. A pedagógus feladata az is, hogy az érdemjegyek adminisztrálása során felmérje azt, hogy elegendő-e az egyes tanulók érdemjegye a félévi, év végi osztályzat megállapításához. Amennyiben az intézmény helyi szabályzatai között van a megszerzendő érdemjegyek számára vonatkozó rendelkezés, úgy ezt a pedagógusoknak is követnie kell.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64. § (2) bekezdése rendelkezik az osztályozó vizsgával összefüggő szabályokról. Eszerint osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól; ha engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget; ha az 51. § (7) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet; illetve abban az esetben, ha a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. A fentiektől eltérő okból nem szervezhet az intézmény osztályozóvizsgát. Amennyiben a pedagógus a fenti szabályokat vagy az intézmény helyi szabályait figyelmen kívül hagyja, és ezáltal sérülnek a tanulók oktatási jogai, úgy az érintett tanuló jogorvoslattal élhet. (363/2019/OJBIT, 414/2019/OJBIT)

Javítóvizsgát tehet az a vizsgázó, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64. § (8) bekezdése szerint a vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. A 65. § (1) bekezdés alapján a különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. (356/2019/OJBIT, 414/2019/OJBIT, 347/2019/OJBIT)

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 14. § (2) bekezdése szerint a szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát.

Egy pedagógus hivatalunk segítségét kérte az alábbi ügyben. Az iskola, ahol tanít, olyan vegyes tanulócsoportokat alkot, amelyekben együtt vannak jelen azon tanulók, akik az adott tantárgyat kötelezően, a középfokú érettségi felkészítés keretében tanulják, illetve azon tanulók, akik ezen felül szabadon választva az emelt szintű érettségi vizsgára is felkészülnek. Valamennyi tanuló egyetlen osztályzatot kap félévkor és év végén, vagyis az osztályzat tekintetében nem tesznek különbséget, hogy valaki kevesebb óraszámban és alacsonyabb követelményrendszerrel, illetve magasabb óraszámban és emelt szintű követelményrendszerrel tanulja az adott tantárgyat, mindenki egyetlen osztályzatban részesül.

A hivatalunkba érkezett panasz alapján az ügyben vizsgálatot indítottunk. Tekintettel a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre, álláspontunk szerint, amennyiben az adott tantárgyból a kötelező tanítási órán van (önálló) tantárgyi értékelés és minősítés, akkor a szabadon választott tanórai foglalkozáson is kell az adott tantárgyból önállóan értékelni és minősíteni. Az iskolai gyakorlatot aggályosnak tartottuk, ezért felhívtuk az iskola igazgatóját arra, hogy a pedagógiai programot olyan módon dolgozza át, hogy az emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő, szabadon választott iskolai foglalkozásokon részt vevő tanulók önálló értékelésben és minősítésben részesüljenek.

Az ügyben az illetékes tankerületi igazgató válaszát tanulmányozva megállapítottuk, hogy saját hatáskörben intézkedett a tanulók oktatási jogainak helyreállítása érdekében. Tekintettel arra, hogy a köznevelési törvény értelmében a pedagógiai program módosítása csak a jóváhagyást követő tanévtől vezethető be, annak azonnali alkalmazására nincs jogi lehetőség. A fentiekre tekintettel e kérdésben a vizsgálatot lezártuk.

Ugyanakkor megállapítottuk, hogy a pedagógiai program módosítása nem hat ki a 2018/2019. tanévben érintett tanulókra. Álláspontunk szerint esetükben szükséges a fenntartó azonnali intézkedése annak érdekében, hogy a szabadon választott tantárgy értékelése során ne sérülhessenek helyrehozhatatlanul a tanulók oktatási jogai. Az érintett feleket vizsgálatunk eredményéről értesítettük, az ügyben a fent említett ajánlásokkal éltünk. (201/2019/OBJIT)

A tanuló értékelése során sem hagyható figyelmen kívül az, ha a diák sajátos nevelésű igényűnek minősül a szakértői vélemény alapján.

Egy szülő kilencedik osztályos, szakvéleménnyel rendelkező, sajátos nevelési igényű gyermeke megbuktatásával kapcsolatban fordult hivatalunkhoz. A szülő gyermeke a 2018/2019-es tanév első felében egy két tanítási nyelvű szakgimnáziumba járt. Félévkor elégtelenre minősítették szakmai tantárgyakból is, ami nem pótolható, így félévkor a tanulót szülei átíratták egy másik gimnáziumba. A gyermek év végén három tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot. A szülő panaszában előadta, hogy egyik intézmény sem vette figyelembe a szakvéleményben foglalt pedagógiai ajánlásokat. A szülő a szakvéleményt elektronikus úton elküldte a gyermek osztályfőnökének, kérve a benne foglaltak figyelembevételét. A szülő elmondása szerint, a szakvélemény nem került továbbításra az iskola vezetése és a szaktanárok felé. A folyamatos kudarcok miatt sokat volt a gyermek beteg, és ebből adódóan a tanulónak sok hiányzása volt. A szülő előadása szerint a gimnázium nem tájékoztatta őt semmilyen módon a már említett három tárgyból bekövetkezett bukásról, pedig évközben más tantárgyakból a szülő kapott értesítést az e-naplóban.

A szülőt tájékoztattuk hivatalunk értékeléssel kapcsolatosan kialakított állásfoglalásáról, kiemelve a pedagógusok értékelési autonómiáját. Felhívtuk ugyanakkor a panaszos szülő figyelmét arra, hogy a szakértői vélemény rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyása sértheti a tanuló oktatási jogait, ezért ezzel kapcsolatban is jogorvoslati kérelemmel tud élni. A szülőt gyermekének iskolaváltásával összefüggésben tájékoztattuk, hogy ez esetben a szülő kötelessége, hogy a szakértői bizottságot tájékoztassa ezen szándékról, és kérje a bizottságtól a választott intézmény kijelölését. Erre akkor kerülhet sor, ha az adott intézmény rendelkezik a tanuló oktatásához szükséges tárgyi, személyi feltételekkel. (406/2019/OJBIT)

Az iskolai dolgozatokon túl, több egyéb megmérettetéssel is találkozhatnak a diákok, így a próbaérettségivel, vagy az országos kompetenciaméréssel. Az ezen megmérettetésekkel összefüggő értékeléssel kapcsolatban az alábbi tájékoztatásokat nyújtottuk az érdeklődő szülőknek.

Hivatalunkhoz fordult egy szülői csoport, akik gimnazista gyermekeik próbaérettségi vizsgájának értékelésével kapcsolatban sérelmezték, hogy a vizsga eredménye háromszoros értékkel kerül beszámításra, a javítóvizsga eredménytelensége pedig gátja lehet az évfolyam sikeres befejezésének és a tanuló érettségire bocsátásának.

Az ügyben a gimnázium igazgatójához fordultunk, aki nyilatkozatában tájékoztatta hivatalunkat arról, hogy az intézmény helyi tanterve matematika tantárgy vonatkozásában rögzíti a próbaérettségi vizsga részleteit, mely szabályozás megfelel a köznevelési törvény rendelkezéseinek. A próbaérettségi érdemjegye egy jegyként, kétszeres szorzóval kerül beírásra az e-naplóba, ugyanúgy, mint a témazáró jegyek. Az igazgató tájékoztatta hivatalunkat továbbá arról is, hogy a pontos szabályozásról informálja az intézmény végzős tanulóit, továbbá a fenntartónál kezdeményezi a pedagógiai program pontatlan megfogalmazásának módosítását.

Tekintettel arra, hogy a hivatalunkhoz érkezett panasz tárgyában tett intézkedések alkalmasak a jogsérelem orvoslására, kezdeményezést nem fogalmaztunk meg, és az ügyet lezártuk. (247/2019/OJBIT, 334/2019/OJBIT, 326/2019/OJBIT)

Tartalomjegyzék