Egy panaszos szülő az elmaradó órák, oktatás színvonala miatt fejezte ki elégedetlenségét az intézménnyel szemben, amely így szerinte végső soron az érettségi felkészítést is ellehetetlenítette. Tájékoztattuk a panaszost hivatalunk hatásköri szabályain túl arról, hogy a köznevelési törvény 9. § (1)-(2) bekezdései szerint a tanulók rendszeres nevelés-oktatása, az érettségi vizsgára, a szakképzésről szóló törvényben meghatározott kivétellel a szakmai vizsgára (a továbbiakban együtt: vizsga), valamint a művészeti alapvizsgára történő felkészítése az iskola feladata. A tanuló vizsgára történő felkészítése a kötelező tanórai foglalkozások keretében történik. A vizsgára történő felkészülést az iskola a választható tanórai foglalkozások keretében segíti. (515/2019/OJBIT)

Egy panaszos emelt szintű matematika írásbeli érettségi vizsgájának értékelésével kapcsolatban kérte hivatalunk vizsgálatát. Előadta, hogy négy tizedesjegyre kerekített, a feladat nem kötötte ki, hogy a végeredményt pont három tizedesjegyre kell értékelni, de a megoldókulcs szerint ez volt az elfogadható eredmény. A tanuló nem értett egyet a jogorvoslat eredményével, de jogszabálysértésre a sérelmezett helyzettel kapcsolatban nem hivatkozott. Az értékelés miatti pontvesztés következtében nem sikerült a felvétele a kívánt felsőoktatási intézménybe. A tanuló becsatolta az illetékes Kormányhivatal határozatát, amely a tanuló emelt szintű matematika írásbeli érettségi vizsgájának minősítése tárgyában hozott döntést helybenhagyta. Az indokolás szerint a tanuló a kijavított emelt szintű matematika dolgozatra vonatkozólag észrevételt nyújtott be, amely dolgozatot ennek megfelelően szaktanár értékelte újra. Továbbá a fellebbezés elbírálásához felüljavítás volt szükséges, ami miatt a hatóság egy másik szaktanárt kért fel annak megválaszolása céljából, hogy a tanuló fellebbezése teljes mértékben megalapozott-e. A szaktanár szakvéleményben rögzíti, hogy a tanuló fellebbezése nem megalapozott, így a dolgozatra adott összpontszám módosítását nem javasolta. Az ügyben az alábbi állásfoglalást alakítottuk ki. Az érettségi rendelet 25. § (2) bekezdése alapján a vizsgakérdésekre kidolgozott megoldásokat az útmutató alapján kell javítani és értékelni. A 2018. május 8-án tartott emelt szintű írásbeli vizsga javítási-értékelési útmutatójának 13. pontja szerint, ha egy feladat szövege nem ír elő kerekítési kötelezettséget, akkor az útmutatóban megadottól eltérő, észszerű és helyes kerekítésekkel kapott rész- és végeredmény is elfogadható. Áttekintve a tanuló által előadott körülményeket, álláspontunk szerint az értékelés az útmutató szerint történt, annak megítélése azonban, hogy hány tizedesjegyre történő kerekítés alkalmazható, és a javítási-értékelési útmutatóban foglalt eredménytől eltérő végeredmény helyesnek fogadható-e el, olyan szakkérdés, amelynek megítélésére hivatalunk nem rendelkezik hatáskörrel. Tekintettel arra, hogy jogszabálysértésre a panaszos beadványában nem hivatkozik, oktatási jogsérelmet nem tudtunk kimutatni, így elfogadtuk a Kormányhivatal döntésében foglaltakat. (486/2018/OJBIT)

Egy szülő gyermeke előrehozott szintemelő érettségire való jelentkezésének elutasításával kapcsolatban kérte hivatalunk segítségét. Az érintett intézmény igazgatója határozatában a tanuló igazolatlan mulasztásaira hivatkozva utasította el a jelentkezést, amellyel szemben fellebbezést nyújtott be az iskolát fenntartó tankerületi központ képviselőjéhez. Jogorvoslati kérelmében kezdeményezte az elutasító határozat felülvizsgálatát, valamint panasszal élt az intézményi dokumentáció pontatlanságával, a szülők felé irányuló tájékoztatás elmaradásával, a szülői igazolások elutasításával, valamint az intézményvezető kommunikációjának stílusával kapcsolatban. Ezt követően az iskola igazgatója eredeti határozatát módosította. Az intézményvezető a vizsgakérelmet továbbra is elutasította, döntését azonban azzal indokolta, hogy a tanuló a 2018. október-novemberi vizsgaidőszakban sikertelen előrehozott szintemelő érettségi vizsgát tett. Ebből kifolyólag a tanuló javítóvizsgára jelentkezhet, melyet legkorábban a rendes érettségi vizsga időpontjában tehet le.

Álláspontunk szerint a módosított határozat a tényállásnak megfelel, annak indokolása összhangban áll az érettségi rendelet 12. § (5) bekezdésében foglaltakkal, mely szerint a sikertelen előrehozott érettségi vizsgát vagy a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőzően tett szintemelő érettségi vizsgát követően az adott vizsgatárgyból javító és pótló vizsgára legkorábban a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakára vonatkozóan lehet jelentkezni. Mindezek alapján megállapítottuk, hogy a tanuló vizsgára való jelentkezését illetően sérelmezett döntés az intézményvezető saját intézkedése nyomán orvoslást nyert. A panaszos az intézményi kommunikációt, valamint a nyilvántartások pontatlanságát érintően is kérte a fenntartó és hivatalunk vizsgálatát. Mivel az ügyben a jogorvoslat még folyamatban volt, így tájékoztattuk a szülőt hivatalunk hatásköri szabályairól, és a jogorvoslat ügyintézési határidejéről is. (139/2019/OJBIT)

Egy szülő azzal kapcsolatban kérte hivatalunk tájékoztatását, hogy milyen mentességekre és kedvezményekre tarthat igényt sajátos nevelési igényű gyermeke, aki 2020 májusában fog érettségizni. Tájékoztattuk a köznevelési jogszabályok és az érettségi rendelet mentesítéssel, kedvezményekkel kapcsolatos rendelkezéseiről, valamint arról, hogy mind a mentesítés, mind a többletkedvezmény igénybevételéhez a szakértői bizottság ilyen irányú javaslata szükséges. Az érettségi vizsga során kizárólag azon mentességek, kedvezmények illetik meg a tanulót, amelyekre a szakértői bizottság javaslatot fogalmaz meg. (599/2019/OJBIT)

Több panaszos az érettségi vizsga és a nyelvvizsga során kapható mentesítésekről, kedvezményekről kérte hivatalunk tájékoztatását, amennyiben állapota miatt feladatait számítógép használatával végzi.

A panaszosokat tájékoztattuk az érettségi rendelet vonatkozó rendelkezéseiről, továbbá arról, hogy mely esetekben minősül az érettségi vizsga nyelvvizsgának a jogszabályok szerint. Az érettségi rendelet 45. § (4) bekezdése szerint a vizsgázó érettségi bizonyítványa, tanúsítványa, ha idegen nyelvből, illetve a nyelvoktató nemzetiségi oktatásban nemzetiségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tett, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon,ha legalább 60%-ot ért el, középfokú (B2) komplex típusú,40-59% elérése esetén alapfokú (B1) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

Mindezekre figyelemmel a sajátos nevelési igényű tanuló, amennyiben célja, hogy a vizsgával egyúttal államilag elismert nyelvvizsgát is szerezzen, nem élhet az érettségi rendelet 6. § (7) bekezdésében rögzített, a különleges bánásmódra való jogosultsága alapján őt megillető jogával, amennyiben ezen kedvezmények alkalmazásával az érettségi vizsga szempontjából meghatározott részletes követelmények nem teljesülnek.

Az érettségi vizsga kérdéskör kapcsán, a számítógép-használattal kapcsolatban az Oktatási Hivatalhoz fordultunk, állásfoglalásukat kérve. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a vizsgaszervezés során a lehetséges segédeszközök tekintetében fontos megkülönböztetni azokat az eszközöket, amelyek a vizsgázó érzékelését hivatottak segíteni. Ilyenek a hallókészülékek, a vakok felolvasó programja vagy a szemüveg. Hasonlóan, ha a számítógép-használat csak arra terjed ki, hogy a vizsgázó a megoldásokat a számítógép segítségével rögzíti (mert pl. mozgássérült, és másképpen nem képes írásbeli munka elkészítésére), úgy ez önmagában nem érinti a vizsgakövetelményeket, hiszen ez esetben csak annyi történik, hogy az írásbeli munka elkészítéséhez golyóstoll helyett a vizsgázó egy másik íróeszközt használ. Természetesen ez esetben sem lehetséges a számítógépen semmiféle segédeszköz (pl. helyesírás ellenőrző program használata). Az Oktatási Hivatal egy ezzel kapcsolatos korábbi állásfoglalása még kitért arra is, hogy az emelt szintű élő idegen nyelv érettségi vizsga esetében, ha a vizsgázó az alábbi mentességek valamelyikében vagy ezek kombinációjában részesül, úgy a vizsgaszabályzat 45. §-a alapján nyelvvizsga egyenértékűséget nem szerezhet írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolót tesz; a vizsgán mentesül az értékelés egy vagy több része alól; a szóbeli vizsgát írásban teljesíti; időhosszabbítást kap. Amennyiben a tanuló nem az érettségi vizsga során kíván nyelvvizsgát teljesíteni, akkor az érintett a vizsga során kérhető kedvezményekről a nyelvvizsgacentrumokban tud felvilágosítást kérni. (1/2019/OJBIT, 161/2019/OJBIT)

Egy korábban folytatott vizsgálathoz kapcsolódó kérés érkezett hivatalunkba a látássérült tanulók érettségi vizsga során használható segédeszközeivel összefüggésben, a 2016. évi beszámolónkban részletesen bemutatott 291/2016/OJBIT iktatószámú ügy kapcsán.

Egy korábbihoz hasonló helyzetben lévő tanuló érdekében az érintett intézményvezető ismételten hivatalunkhoz fordult, mivel a tanuló nem segédeszközként kívánta a digitális szótárt használni, hanem célja volt, hogy az érettségi vizsga teljesítésével egyidejűleg nyelvvizsgát is szerezzen.

Az ügyben egyeztettünk az Oktatási Hivatallal, akiknek jeleztük, hogy a korábbi vizsgálat során jogalkotási javaslatot tettünk, ez azonban a kérelem beérkezésének időpontjáig nem valósult meg. Az Oktatási Hivatal együttműködéséről biztosított, miszerint figyelemmel lesznek a jelen ügyben érintett tanulóra, és a korábbiak szerint fognak eljárni. A korábbi jogalkotási javaslatot annak érdekében tettük, hogy a jogszabály expressis verbis lehetővé tegye az idegen nyelvű vizsgatárgyakból teljesítendő érettségi vizsga során a látássérült, vak tanulók számára a digitális szótárhasználatot anélkül, hogy az segédeszköznek minősülne.

Időközben az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet (a továbbiakban: 40/2002. (V. 24) OM rendelet) módosítása 2019. szeptember 1-jén lépett hatályba, az 1/C. §-a szerint az érettségi vizsga során a vak, gyengénlátó és mozgásszervi fogyatékos tanulók a nyomtatott nem enciklopédikus szótár helyett a szótár digitalizált, világháló-kapcsolattal nem rendelkező változatát is használhatják. (75/2019/OJBIT, 193/2019/OJBIT)

Egy szülő azzal kapcsolatban kérte hivatalunk segítségét, hogy a felvételi rendelet módosításával a felvétel feltételéül bevezetett idegennyelvi követelmény a gyermeke esetében a tanuló sajátos nevelési igénye miatt lehetetlenné teszi a felsőoktatási intézménybe való felvételt. Tájékoztattuk, hogy a 2020-tól életbe lépő szigorúbb felsőoktatási felvételi feltételekkel kapcsolatban korábban vizsgálatot folytattunk (a 2018. évi beszámolónkban ismertetett 457/2018/OJBIT iktatószámú ügy). Tekintettel arra, hogy ezen változások több hallgatói csoport esetében jogsérelem veszélyét valószínűsítették, ezért jelzéssel fordultunk a szakterületért felelős oktatási államtitkárhoz a jogszabályváltozással kapcsolatban, amelynek tartalmáról a panaszost is tájékoztattuk. (354/2019/OJBIT)

Néhány szülő sajátos nevelési igényű gyermeke kapcsán arról érdeklődött, hogy milyen feltételeknek kell megfelelni a 2020. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás alkalmával. Több más panaszos szintén a felsőoktatási felvételi eljárás jogszabályi változásaival kapcsolatban kérte hivatalunk tájékoztatását, akiket a fentieken túl arról informáltunk, hogy a sajtóban 2019. november 7-én megjelent Kormánydöntés értelmében a Kormány visszavonta azt a korábbi döntését, amely középfokú nyelvvizsga meglétéhez kötötte a felsőfokú tanulmányok megkezdését.

Tájékoztattuk a hozzánk fordulókat továbbá, hogy a felsőoktatási felvételi eljárással összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 261/2019. (XI. 14.) Korm. rendelet 5. § b) pontja szerint nem lép hatályba a 335/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet 17. § g) és h) pontja. A 335/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet 17. § g) pontja szerint a felvételi rendelet 19. § (1) bekezdésében az „eredményű érettségi vizsgáért” szövegrész helyébe az „eredményű második érettségi vizsgáért” szöveg lép. A jelenleg hatályos információk szerint 2020. február 15-étől a felvételi rendelet 19. § (1)-(2) bekezdési a következőképpen rendelkeznek: amennyiben a jelentkező érettségi pontjait az emelt szinten teljesített vizsga alapján számítják, a jelentkező az emelt szinten teljesített legalább 45 százalékos eredményű érettségi vizsgáért érettségi többletpontra jogosult. Ha a jelentkező az (1) bekezdés vagy a 17. § (8) bekezdése alapján jogosult az érettségi többletpontra, emelt szintű érettségi vizsgatárgyanként 50 érettségi többletpontra jogosult. (468/2019/OJBIT, 529/2019/OJBIT, 576/2019/OJBIT, 600/2019/OJBIT, 627/2019/OJBIT)

Egy szülő gyermeke célnyelven nem kíván emelt szintű érettségi vizsgát tenni két tanítási nyelvű tagozat tanulójaként, mivel továbbtanulási tervei miatt ez többletterhelést okozna.

Tájékoztattuk, hogy nemzetiségi nyelvű és a két tanítási nyelvű érettségi vizsgára vonatkozó külön rendelkezéseket az érettségi rendelet tartalmazza. Az 53. § (3)-(4) bekezdései szerint, ha a középiskolában (iskolai tagozaton, osztályban) az oktatás a magyar nyelv mellett másik tannyelven (a továbbiakban: célnyelven) is folyik, (a továbbiakban: két tanítási nyelv) a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve határozza meg, hogy mely és hány tantárgy oktatása folyik célnyelven. A két tanítási nyelvű érettségi vizsgán a kötelező idegen nyelv vizsgatárgy a célnyelv; a célnyelven tanult vizsgatárgyak közül legalább kettőből – annak valamennyi tételéből – célnyelven kell vizsgázni; a célnyelven folyó írásbeli vizsga idejét az írásbeli vizsga minden – időben elkülönülő – összetevője esetében huszonöt százalékkal meg kell növelni; a célnyelven folyó írásbeli vizsgán kétnyelvű szótár használható; a célnyelven tanult vizsgatárgyakból a szóbeli vizsgán a feleltetés harminc percig tarthat; a vizsgabizottság elnöke az lehet, aki a célnyelv oktatására jogosító egyetemen szerzett pedagógus végzettséggel és szakképzettséggel vagy az adott nyelven folyó nevelő és oktató munkához a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges egyetemen szerzett végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

Fontos kiemelni ugyanezen § (6) bekezdését is, amely szerint, ha a vizsgázó az (1) vagy a (3) bekezdésben meghatározott középiskolában (tagozaton, osztályban) folytatja tanulmányait, tanulói jogviszonyának fennállása alatt a (2), illetve a (4) bekezdésben meghatározottak szerint, tanulói jogviszonyának megszűnését követően – választása szerint – az általános szabályok vagy e §-ban foglaltak szerint tehet érettségi vizsgát.

Az érettségi rendelet 54. § (4) bekezdése szerint a vizsgázó érettségi bizonyítványa, ha a vizsgázó célnyelvből sikeresen teljesítette emelt szinten az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, továbbá legalább 60%-ot ért el, és a másik két vizsgatárgyból célnyelven, sikeres, legalább középszintű, vizsgát tett, felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül. (278/2019/OJBIT)

Egy panaszos az érettségi vizsgáról való – közösségi szolgálat teljesítésének hiánya miatti – kitiltásával kapcsolatosan kérte hivatalunk segítségét. Tájékoztattuk a hozzánk fordulót, hogy a köznevelési törvény 6. § (4) bekezdése szerint a középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása, kivéve a felnőttoktatásban részt vevő tanulókat és azon sajátos nevelési igényű tanulókat, akiket a szakértői bizottság javaslata alapján a közösségi szolgálat alól az igazgató határozatban mentesített. Az érettségi rendelet 12. § (15a) bekezdése szerint, ha a tanuló a középiskola elvégzését követő érettségi vizsgaidőszakban az írásbeli érettségi vizsgaidőszak kezdetéig nem rendelkezik az Nkt. 6. § (4) bekezdésében a közösségi szolgálat teljesítésére meghatározott feltétellel, érettségi vizsgáit nem kezdheti meg, az adott vizsgaidőszakra vonatkozó összes érettségi jelentkezését az igazgató törli. (298/2019/OJBIT)

Egy vizsgázó azzal kereste meg hivatalunkat, hogy a szóbeli érettségi vizsgájáról egészségügyi okok miatt távol maradt. Felhívtuk a tanuló figyelmét, hogy az érettségi rendelet 40. § (1)-(3) bekezdései szerint, ha a vizsgázó fel nem róható okból a szóbeli vizsgán nem jelenik meg, vagy a vizsga helyszínéről engedéllyel eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedéllyel nem fejezi be, a szóbeli vizsgát – ha erre lehetőség van – az igazgató engedélyével az adott vizsganapon vagy az adott vizsgaidőszak másik vizsganapján megismételheti, illetve ha erre nincs mód, másik vizsgaidőszakban, pótló vizsgát tehet. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgáról felróható okból távol marad, vagy a vizsga helyszínéről engedély nélkül eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedély nélkül nem fejezi be, azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből nem tett szóbeli vizsgát, másik vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet. E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

Az érettségi rendelet 11. § (1)-(3) bekezdései szerint érettségi vizsgát az érettségi vizsga vizsgaidőszakában (a továbbiakban: vizsgaidőszak) lehet szervezni. A vizsgaidőszakok – a vizsga szintjétől függetlenül – a következők: május-június hónapi valamennyi középiskola és a Hivatal, valamint a kormányhivatal részére a rendes, az előrehozott, a kiegészítő, a szintemelő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi vizsgák megszervezésére; október-november hónapi a Hivatal, valamint a kormányhivatal és a kijelölt középiskolák részére a rendes, a kiegészítő, a szintemelő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi vizsgák megszervezésére. Pótló vizsgát, ha a vizsgaszervezés megoldható, a folyamatban lévő érettségi vizsga vizsgaidőszakában vagy azt követő másik vizsgaidőszakban, javítóvizsgát csak a folyamatban lévő érettségi vizsgát követő másik vizsgaidőszakban lehet tenni.

Ehhez kapcsolódóan tájékoztattuk továbbá, hogy a 2018/2019. tanév 13/2018. (VI. 14.) EMMI rendelet 1. sz. melléklete szerint a 2019. évi május-júniusi szóbeli érettségi vizsgák időpontja emelt szinten 2019. június 5-13., középszinten 2019. június 17-28. A 2019/2020. tanév rendjére vonatkozó rendeletek alapján az emelt szintű szóbeli vizsgák időszakáról 11/2019. (VII. 3.) EMMI rendelet 1. sz. melléklete szerint a 2019. évi október-novemberi szóbeli érettségi vizsgák időpontja emelt szinten 2019. november 7-11., középszinten 2019. november 18-22.

Felhívtuk a figyelmét, hogy a 41. § (8) bekezdése szerint pótló érettségi vizsga esetén az előzőleg sikeresen teljesített vizsgarészeket – amíg a vizsgakövetelmények az adott vizsgatárgyban nem változnak – nem kell megismételni. A vizsgakövetelményeket a 40/2002. (V. 24.) OM rendelet szabályozza. (436/2019/OJBIT)

Sajtóértesülés alapján szereztünk tudomást arról, hogy a 2019. évi május-júniusi érettségi vizsgaidőszakban a történelem középszintű írásbeli érettségi feladatsorának esszé témakörei idő előtt nyilvánosságra kerültek, és az érettségiző tanulók hozzájuthattak azokhoz.

Az ügyben hivatalból vizsgálatot indítottunk. Az eset kapcsán azonnali egyeztetések történtek mind a szakterületért felelős felsővezetőkkel, mind pedig az érettségi lebonyolításáért felelős Oktatási Hivatal vezetésével. Az ügyben rendőrségi eljárás indult. Az eset kapcsán tett elsődleges megállapítások után egyetértettünk az Oktatási Hivatal azon döntésével, hogy nem kell megismételni a történelem érettségit. A nyomozati eljárás eredményeként a bűncselekményt elkövető személyt azonosították, és vád alá helyezték. Megállapítottuk, hogy a vizsgált esemény büntetőjogi cselekmény eredményeként és nem az érettségi lebonyolításáért felelős szakterület mulasztása következtében valósult meg. Az oktatásirányítás meghozta a szükséges intézkedéseket, e területen nem állapítottunk meg mulasztást, így az ügyet lezártuk. (339/2019/OJBIT)

Egy jelentkező felvételi tantárgy-megfeleltetéssel kapcsolatban élt panasszal. Megküldte az Oktatási Hivatal határozatát, amely szerint az egyetlen jelentkezési helyre sem sorolták be a 2019. évi felsőoktatási pótfelvételi eljárásban. A határozat indokolása szerint azért nem került besorolásra, mert a 2005 előtti érettségi vizsgájával kapcsolatban nem hatályos érettségi vizsgatárgyra vonatkozóan kérte a megfeleltetést. Ezzel kapcsolatban előadta, hogy az általános felvételi eljárásban a kérdéskörrel kapcsolatban több ellentétes információt kapott az Oktatási Hivatal ügyfélszolgáltató álláspontja szerint, ami végül azt eredményezte, hogy az általános felvételi eljárásban nem nyert felvételt.

A felvételi rendelet 17. § (5) bekezdése rendelkezik a tantárgyi megfeleltetésről, amely 75 %-os egyezést követel meg. Az Oktatási Hivatal által 2018. december 20-án kihirdetett, a 2019. szeptemberben induló képzésekre vonatkozó felsőoktatási felvételi tájékoztatónak (a továbbiakban: Tájékoztató) a 2.1.2.3. „Mikor nem számolnak érettségi pontokat?” című fejezet utolsó bekezdése rendelkezik a kérdéskörről. A panaszos az ügyben sérelmezi, hogy nem kapott az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálatán megfelelő tájékoztatást, hogy mely érettségi vizsgatárgyat kell megjelölnie a tantárgy-megfeleltetési kérelmében. Ezzel kapcsolatban felhívtuk a figyelmét, hogy a hibás tájékoztatás felvetheti az oktatási jogsérelem gyanúját, azonban a Tájékoztatóban minden szükséges információ megtalálható a tantárgy-megfeleltetéssel kapcsolatban, így az is, hogy a hatályos szabályok szerint szakmai előkészítő vizsgatárgyakból már nem lehet érettségi vizsgát tenni, a 2019. évi általános felvételi eljárásban csak ágazati vizsgatárgyakra történő megfeleltetést lehet kérni. Felhívtuk továbbá a figyelmét arra is, hogy a hibás tájékoztatás sem teremthet jogalapot arra, hogy utólag besorolást nyerjen a tantárgy-megfeleltetés hiányában.

A beadványban foglaltakkal kapcsolatban oktatási jogsérelmet nem tudtunk kimutatni, ezért az ügyet lezártuk, tájékoztattuk továbbá a panaszost a bírósági jogorvoslati lehetőségekről. (504/2019/OJBIT)

Egy hallgató beadványában előadta, hogy kettős állampolgárságára figyelemmel felvételt nyert egy magyar felsőoktatási intézmény külföldi hallgatók számára meghirdetett képzésre. Sérelmezte, hogy felvételét követően benyújtott méltányossági kérelmét elutasították, és nem csökkentették az önköltség összegét az általános felvételi eljárásban a magyar állampolgárok részére meghirdetett képzésre felvett hallgatók által fizetett önköltséggel azonos összegre. A rendelkezésre bocsátott információkat megvizsgálva az üggyel kapcsolatban álláspontunk a következő. A felvételi eljárásokra, valamint a hallgató állampolgárságára vonatkozó rendelkezéseket az Nftv., valamint a felvételi rendelet határozzák meg. Az Nftv. 39. § (1) bekezdése szerint minden magyar állampolgárnak joga, hogy az e törvényben meghatározott feltételek szerint felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytasson, magyar állami ösztöndíjjal, magyar állami részösztöndíjjal támogatott vagy önköltséges képzésben. Az általános felvételi eljárásra vonatkozó rendelkezéseket, így többek között a jelentkezés határidejét a felvételi rendelet szabályozza. A 8. § (1) bekezdés b) pontja szerint minden évben két felvételi eljárás hirdethető, a szeptemberben induló képzésekre történő jelentkezés, a jelentkezés határideje a képzés indítása szerinti év február 15. napja. A külföldi állampolgárok által igénybe vehető képzésekre a felvételi rendelet szerint az alábbi szabályok vonatkoznak. A 9. § (5) bekezdése szerint a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzések esetében a jelentkezési kérelmet a felsőoktatási intézménynek kell megküldeni, amelyik gondoskodik a felvételi eljárás lebonyolításáról, továbbá a jelentkezők adatairól és a felvételi eredményekről a képzés indításáig, legkésőbb október 15-éig tájékoztatja az Oktatási Hivatalt. A 41. § (1) bekezdés szerint a külföldi hallgatók részére, idegen nyelven, valamint a harmadik országbeli állampolgárok számára államközi megállapodás alapján meghirdetett képzésekre, a hitéleti képzésekre, a nemzetközi közös képzésekre és a Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézmények képzéseire történő jelentkezés határidejét, módját, valamint a felvételi eljárást és követelményeit a felsőoktatási intézmény határozza meg.

A két felvételi eljárás külön rendszer szerint működik, amelyek között nincs átjárhatóság. Mindezekre figyelemmel kettős állampolgárság szerint a panaszost mindkét felvételi eljárással élve kérhette a felvételét a felsőoktatási intézménybe, és az adott felvételi eljárásra vonatkozó szabályozásnak megfelelő kritériumok szerint nyerhetett felvételt. Mivel jelentkezését 2018. április 22-én nyújtotta be a felsőoktatási intézménynek a külföldi jelentkezők részére működtetett felületen keresztül, vagyis az általános felvételi eljárás határidejét elmulasztotta, így kizárólag a külföldi állampolgárok által igénybe vehető képzésekre nyerhetett felvételt.

Tájékoztattuk továbbá, hogy az Nftv. 43. § (3) bekezdése szerint a hallgató a felsőoktatási intézmény irányában teljesítendő fizetési kötelezettségének teljesítéséhez részletfizetési kedvezményre, halasztásra, mentességre a szervezeti és működési szabályzatban foglalt feltételek és eljárás szerint a rektornak – a fenntartó tájékoztatása mellett meghozott – döntése alapján jogosult. A panaszos az önköltség csökkentésére dékáni méltányossági kérelmet nyújtott be, amely kérelmét a felsőoktatási intézmény elutasította. Ezzel összefüggésben tájékoztattuk hivatalunk méltányossági döntéssel kapcsolatos állásfoglalásáról. Az ügyet lezártuk, mivel a beadványban foglaltakkal kapcsolatban nem tudtunk kimutatni oktatási jogsérelmet. (119/2018/OJBIT)

Több panaszos kérte hivatalunk tájékoztatását a felsőoktatási felvételi eljárásban kapható többletpontokkal kapcsolatban.

Tájékoztattuk a panaszosokat, hogy a felsőoktatási felvételi eljárásnak a ponthúzást megelőző fázisában hivatalunknak nincs lehetősége állásfoglalást kialakítani a kérdéskörrel kapcsolatban, szükséges bevárni a besorolási döntés meghozatalát. Ezen döntést követően nyílik meg a jogorvoslati út, amelyben érvényesíthetik indokaikat.

Ezen kívül részletesen tájékoztattuk a felsőoktatási felvételi eljárás során a jogszabályban biztosított jogorvoslati lehetőségeiről. A felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatos jogorvoslatról az Nftv. rendelkezik. A 41/H. § (1)-(6) bekezdései szerint a jelentkező – jogszabálysértésre hivatkozással – a döntés ellen a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül közigazgatási pert indíthat. A keresetlevél alapján a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv az Ákr. 115. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint módosíthatja vagy visszavonhatja a döntését. A bíróság legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül intézkedik a tárgyalási határnapnak a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belüli időpontra történő kitűzéséről, kivéve, ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek. Az (1) bekezdés szerint indult perben egyesbíró jár el első fokon. Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, az egyesbíró a perben a tárgyalás megkezdése előtt elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el. A tanács elé utalt ügyben utóbb egyesbíró nem járhat el. A bíróság a keresetlevelet, a keresetlevél bírósághoz történő érkezésétől számított negyvenöt napon belül bírálja el, a határozatát ugyanezen határidőn belül írásba foglalja és a felek részére kézbesíti. A perben nem lehet alkalmazni a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 148. §-a szerinti ítélkezési szünetre vonatkozó rendelkezéseket. (284/2019/OJBIT, 311/2019/OJBIT)

Egy jelentkező két emelt szintű érettségi vizsga eredményéért kapható többletponttal kapcsolatban kérte hivatalunk tájékoztatását.

A hozzánk fordulót tájékoztattuk, hogy a felvételi rendelet 15. § (3) bekezdés c) pontja szerint a felvételi eljárásban a jelentkező összesen – többek között – az emelt szinten teljesített érettségi vizsgákért, vagy a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgákért legfeljebb 100 érettségi többletpontot. Ugyanezen § (4) bekezdése szerint a (3) bekezdés c)-f) pontja alapján adható többletpontok összege legfeljebb 100 pont lehet. A jelentkező abban az esetben is csak 100 pontra jogosult, ha a különböző jogcímek alapján elért többletpontjainak az összege ezt meghaladná.

A többletpontokkal kapcsolatos részletes tájékoztatást tartalmaz a www.felvi.hu portálon a 2019 szeptemberben induló képzésekre vonatkozó felsőoktatási felvételi tájékoztató a 2.3.1. Emelt szintű érettségi vizsgaeredmény cím alatt. (438/2019/OJBIT)