Egy polgármester fordult hivatalunkhoz beadványával, melyben előadta a község általános iskolájának fenntartóváltásával kapcsolatos kifogásait. A köznevelési törvény 74. § (3) bekezdése szerint akkor adható át nevelési, nevelési-oktatási intézmény vallási, világnézeti szempontból elkötelezett nevelést, oktatást folytató fenntartó számára, ha az intézménybe beíratott kiskorú gyermekek, tanulók esetén a szülők, nagykorúság elérése esetén a tanulók több mint fele azt támogatja. A beadványozó szerint az iskola vezetői hónapokig hátráltatták az eljárást. A szülők hivatalos szavazásáról két nappal a szavazás időpontja előtt akarták értesíteni a szavazásra jogosultakat, hogy a rövid időtartam hátráltassa a szülőket jogaik gyakorlásában. Elmondása szerint a tanulók a fenntartóváltással kapcsolatos véleményük kifejtése során nem kaptak megfelelő tájékoztatást, a diáktanács tagjait is befolyásolták ebben a folyamatban. Tájékoztattuk a beadványozót, hogy a köznevelési törvény nem rendelkezik külön eljárási szabályokról azzal kapcsolatban, hogy mi módon kell kikérni a tanulók, szülők fenntartóváltással kapcsolatos nyilatkozatát, ezt a folyamatot a fenntartónak kell levezényelni. Ebben az esetben nem a diákok vagy a szülők közösségei (diákönkormányzat, szülői közösség) adják le véleményüket, hanem minden tanuló – illetve a tanuló kiskorúságára tekintettel nevében valamely szülő – adja le a nyilatkozatát. A támogató döntéshez a tanulók számát kell figyelembe venni. Ez az eljárás azonban nem azonos a köznevelési törvény 83. §-ában szabályozott eljárással, ahol a fenntartónak kell kikérnie – egyebek között – a szülői szervezet, az iskolai diákönkormányzat véleményét a törvényben meghatározott ügyekben (a köznevelési intézmény megszüntetése, átszervezése feladatának megváltoztatása, nevének megállapítása, vezetőjének megbízása és megbízásának visszavonása). (200/2019/OJBIT)

Egy szülő gyermekei általános iskolájának fenntartóváltása ügyében fordult hivatalunkhoz. Beadványában kifejtette, hogy két gyermeke az állami fenntartású intézmény tanulói közé tartozik. Az iskola épülete az egyház tulajdonában van, amely kezdeményezte a fenntartóváltást. Az illetékes tankerületi központ mint iskolafenntartó a köznevelési törvényben foglaltak szerint megvizsgálta az átadás lehetőségét, de mivel a szülők többsége nem támogatta a kezdeményezést, a fenntartói jogokat nem adta át az egyháznak, mire az egyoldalúan felmondta az ingatlanhasználati megállapodást. A beadványozó attól tartott, hogy a szülők akarata ellenére e körülményre tekintettel a fenntartóváltás mégis meg fog valósulni.

Beadványával kapcsolatban a panaszost tájékoztattuk, hogy a köznevelési törvény 74. § (1)-(3) bekezdése alapján az állam gondoskodik – az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel együtt nevelhető, sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése kivételével – a köznevelési alapfeladatok ellátásáról. Ha a köznevelési feladat ellátása vallási, világnézeti szempontból elkötelezett nevelési, nevelési-oktatási intézmény fenntartójával kötött köznevelési szerződés útján történik, a szerződés megkötése nem mentesít a feladatellátási kötelezettség alól azon gyermekek tekintetében, akiknek a szülei nem akarják vallási, világnézetileg elkötelezett óvodába, iskolába járatni gyermeküket. Az illetékes tankerületi központ, óvoda átadása esetében a települési önkormányzat, gondoskodik arról, hogy ezekre a szülőkre, gyermekekre, tanulókra a köznevelési szerződés miatt a vallási, világnézeti szempontból el nem kötelezett nevelésben, nevelésben-oktatásban való részvételhez fűződő joguk érvényesítésében aránytalan teher nem hárulhat. Akkor adható át nevelési, nevelési-oktatási intézmény vallási, világnézeti szempontból elkötelezett nevelést, oktatást folytató fenntartó számára, ha az intézménybe beíratott kiskorú gyermekek, tanulók esetén a szülők, nagykorúság elérése esetén a tanulók több mint fele azt támogatja. Az illetékes tankerületi központ akkor tehet javaslatot az oktatásért felelős miniszternek, hogy az intézmény átadásával egyidejűleg kössön köznevelési szerződést a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett nevelést-oktatást folytató fenntartóval, ha az iskola állami tulajdonban van, vagy a tulajdonos települési önkormányzat az átadásról döntött, és a nevelést-oktatást, a szakképzést a vallási, világnézeti szempontból el nem kötelezett nevelést-oktatást igénylő tanulók számára változatlan színvonalon biztosítja. A köznevelési törvény 84. §-ának rendelkezései szerint a fenntartó tanítási évben, továbbá – a július-augusztus hónapok kivételével – nevelési évben iskolát nem indíthat, továbbá iskolát, kollégiumot, óvodát nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át. A fenntartói jog átadásának tilalmára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni a fenntartó személyében jogutódlással bekövetkező változás, a fenntartói jog jogszabály alapján történő átadása esetén, az önkormányzatok szétválásával összefüggő vagyonmegosztáskor, az egyéni vállalkozó halálakor, ha van, aki a tevékenység folytatására jogosult. A fenntartó, a tankerületi központ, valamint az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott intézmény esetében az oktatásért felelős miniszter legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáig kezdeményezheti egy másik köznevelési intézmény fenntartójánál, hogy az általa fenntartott intézmény fenntartói jogait és kötelezettségeit a következő tanévtől adja át. A fenntartói jog átadására egyházi fenntartó számára a fenti szabályok figyelembe vételével kerülhet sor. A köznevelési intézmény céljára használt épület körüli jogvita nem érinti automatikusan a fenntartói jogot, annak átadása során be kell tartani a köznevelési törvény rendelkezéseit. (394/2019/OJBIT)

Egy szülő azzal a panasszal fordult hivatalunkhoz, hogy gyermeke iskolájában tanárhiány miatt sem napközi, sem tanulószoba nem lesz biztosítva a tanulóknak. Tekintettel a családi körülményeikre is, sérelmezte a helyzetet. A panaszost jogorvoslati lehetőségeiről tájékoztattuk. (521/2019/OJBIT)

Egy szülő az óvodai ellátással kapcsolatban kereste meg hivatalunkat, sérelmezve az óvodapegagógus-hiányt. Tájékoztattuk, hogy Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 6. pontja a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok közé sorolja az óvodai ellátást. A köznevelési törvény 74. § (1)-(2) bekezdése alapján az állam gondoskodik – az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel együtt nevelhető, sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése kivételével – a köznevelési alapfeladatok ellátásáról. Az óvodai nevelésről, a nemzetiséghez tartozók óvodai neveléséről, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai neveléséről a települési önkormányzat vagy társulása intézmény alapítása és fenntartása vagy köznevelési szerződés révén gondoskodik. Tájékoztattuk továbbá a szülőt, hogy az oktatási jogok biztosának nincs olyan eszköz a kezében, mellyel biztosítani tudná az egyházi fenntartásban lévő intézmény működéséhez szükséges feltételeket. Nem lehetséges olyan ajánlás megfogalmazása a fenntartó felé, mely orvosolni tudná a kialakult helyzetet. A fenti rendelkezésnek megfelelően az egyházi fenntartásban lévő intézmény működésképtelensége esetén a helyi önkormányzatnak kell gondoskodni az óvodai ellátásról, és biztosítania kell azt az önkormányzat területén lakó összes gyermek számára. Az idézett rendelkezés alapján az önkormányzat intézmény alapítása és fenntartása vagy köznevelési szerződés révén tudja kötelezettségét teljesíteni. (450/2019/OJBIT)

Egy szülői kezdeményezés az óvodapegagógus-hiánnyal kapcsolatban kereste meg az illetékes országgyűlési képviselőt, illetve polgármestert, és hivatalunkat is értesítették beadványukról. A megkeresés idejében már egyeztetés volt folyamatban a megoldás kereséséről. (452/2019/OJBIT)