A panaszos gyermeke ötödik osztályos egy 8 évfolyamos gimnáziumban. Már év eleje óta gondok voltak a magatartásával, a tanárok nem tudták kezelni, piszkálták, megjegyzéseket tettek rá, hogy nem oda való. A tanulmányi eredménye is leromlott, a szülő sem tudott neki segíteni. Tanórákról rendszeresen kiküldték. A tanuló diagnózisa szerint beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztést kap, azonban a panasz alapján a szakvéleményben foglaltak javaslatokat egyebekben nem tartják be. Iskolát akart váltani, de nem talál. Tájékoztattuk a panaszost a kapcsolódó jogszabályokról, az iskolaváltás lehetőségéről, valamint arról, hogy panasza felveti a jogsérelem gyanúját, amivel kapcsolatban a jogorvoslati lehetőség kimerítését követően hivatalunk eljárást indíthat. (302/2019/OJBIT)

A szülő gyermekei iskolájával kapcsolatban élt panasszal. A nagyobbik gyermeke is ebbe az iskolába járt, sok volt vele a gond, ezért most a kisebbik gyereket eleve előítéletekkel fogadták. Hiperaktív a gyermek, szakértői vélemény szerint ez az iskola a kijelölt iskola, ami egyébként a körzetes intézmény is. A gyermeket nem tudják kezelni, ezért a tanórákat elkülönítve tölti, ahol egy szakképzetlen személy vigyáz rá, igazából nem tanítják, bukásra áll. Közösségi programokra sem vitték a tanulót. A szülő elmondása szerint az igazgatóval 3 megbeszélése volt már, de nem jutottak előbbre, arra hívták fel, hogy vigyék el az iskolából, mert nem való közösségbe. A tankerületet is megkeresték személyesen, a tankerületi igazgató szerint az intézmény helyesen jár el, ami mögött a szülő összefonódást sejt (együtt horgásznak). Tájékoztattuk a szülőt a kijelölt iskolára vonatkozó jogszabályokról, valamint arról, hogy az iskola elküldheti felülvizsgálatra a gyereket, de nem küldheti el az iskolából, nem zárhatja ki a foglalkozásokról. Javasoltuk, hogy írásban nyújtsa be panaszát a fenntartóhoz, utána fordulhat hozzánk. (313/2019/OJBIT)

Egy édesanya azzal fordult hozzánk, hogy gyermekét áprilisban be kell íratnia az iskolába, azonban az illetékes szakértői bizottság arról tájékoztatta, hogy a vizsgálati időpontok április végéig beteltek. A szülő arról kért tájékoztatást, hogy amennyiben a szakértői bizottság vizsgálata nélkül beíratja gyermekét a körzetes iskolába és a vizsgálat után esetleg sajátos nevelési igényű kódot kap, akkor köteles-e átírtatni a szakértői bizottság által kijelölt iskolába.

Beadványával kapcsolatban tájékoztattuk a szülőt, hogy a szakértői bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok típusaira, a szükséges szakemberre és annak feladataira.

A szakértői bizottság dönthet a tanuló számára megfelelő iskola kijelöléséről is, azonban kizárólag olyan intézményt jelölhet ki, mely rendelkezik az érintett gyermek ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, és amelynek alapító okiratában szerepel, hogy az érintett gyermek sajátos nevelési igényének megfelelő fejlesztést nyújtani tudja. A szakértői bizottság véleménye annak véglegessé válásától kötelező a szülőre és az intézményre is.

Tájékoztattuk továbbá a szülőt, hogy ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása vagy az iskolába történő felvétel céljából megkezdett szakértői vizsgálat a beíratásra meghatározott időpontig előreláthatóan nem fejeződik be, a szakértői bizottság e tényről a szülő részére igazolást ad. (168/2019/OJBIT, 185/2019/OJBIT)

A szülő azzal keresett meg minket, hogy az önkormányzati fenntartású óvoda, ahová gyermekük jár a pedagógiai szakszolgálathoz irányította őket a gyermek problémás viselkedése miatt. Az óvodavezető döntése alapján a gyermeket felmentette az óvodalátogatás alól a pszichiátriai vizsgálatig. A kivizsgálás a levél megírásakor még folyamatban volt. A szülő aggodalmát fejezte ki a gyermek ellátatlansága miatt, mivel tartott attól, hogy a hivatalos diagnózisra hónapokat kell várni.

Tájékoztattuk a szülőt, hogy a köznevelési törvény alapján a gyermeknek, a tanulónak joga, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért.

A köznevelési törvény 47. § (1) bekezdése szerint a sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A szakértői véleménynek tartalmaznia kell a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényének megfelelő óvodára, csoportra (a továbbiakban együtt: kijelölt óvoda) vonatkozó javaslatot és a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölését.

A szakértői bizottság kizárólag olyan intézményt jelölhet ki, mely rendelkezik az érintett gyermek ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, és amelynek alapító okiratában szerepel, hogy az érintett gyermek sajátos nevelési igényének megfelelő fejlesztést nyújtani tudja. A megfelelő intézmény kijelölése a szakértői bizottság hatásköre, ezt a feladatát a szülővel együttműködve végzi.

Továbbá tájékoztattuk a szülőt, hogy mindaddig, míg a szakértői bizottság szakvéleménye elkészül és érvényessé válik, a gyermek a többi gyermekkel azonos módon vesz részt az óvodai ellátásban.

Felhívtuk a figyelmét arra, hogy amennyiben úgy érzi, hogy gyermeke oktatási jogai sérülnek az intézmény eljárása folytán, lehetősége van jogorvoslattal élni, ezt követően kérheti a hivatalunk eljárását. (688/2019/OJBIT, 50/2019/OJBIT)

Egy egyedülálló anya sajátos nevelési igényű ikergyermekei kapcsán fordult hivatalunkhoz. Tájékoztatása szerint a gyermekek a szomszéd város gyógypedagógiai intézményének tanulói, hetedik osztályosok. A szülő a továbbtanulási lehetőségek kapcsán fogalmazta meg aggodalmait, annak lehetőségéről kérve tájékoztatást, hogy a tanulók az iskolájukban tanulhassanak tovább a nyolcadik osztály elvégzése után.

Beadvánnyal kapcsolatban tájékoztattuk a szülőt, hogy a különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

A szakértői bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok típusaira, a szükséges szakemberre és annak feladataira.

A fentieknek megfelelően a gyermek részére a szakértői bizottság dönthet a megfelelő iskola kijelöléséről. A szakértői bizottság kizárólag olyan intézményt jelölhet ki, mely rendelkezik az érintett gyermek ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, és amelynek alapító okiratában szerepel, hogy az érintett gyermek sajátos nevelési igényének megfelelő fejlesztést nyújtani tudja. Ezen intézmények listája a szakértői bizottság birtokában van, azt a szülő rendelkezésre tudják bocsátani, ennek érdekében a szakértői bizottságot tudja keresni.

A megfelelő intézmény kijelölése a szakértői bizottság hatásköre, ezt a feladatát a szülővel együttműködve végzi. A szülő a gyermeke oktatásához, neveléséhez szükséges tárgyi, személyi feltételekkel rendelkező iskolák közül választhatja ki a számára leginkább megfelelőt. Tájékoztattuk a szülőt, hogy az intézménykeresésben az illetékes tankerületi központ is segítségükre lehet. (584/2019/OJBIT)

A szülő kislánya óvodai elhelyezése kapcsán fordult hozzánk. A gyermeknél a helyi pedagógiai szakszolgálat enyhe értelmi fogyatékosságot állapított meg. A gyermek 2 évet jár a helyi óvoda speciális kis létszámú csoportjába. Az óvoda kezdeményezte a gyermek szakértői bizottsági felülvizsgálatát az iskolaérettséggel kapcsolatban, amely eljárásban a gyermek további 1 év óvodai nevelése mellett döntöttek. Az óvoda azonban a továbbiakban elzárkózott a gyermek intézményben tartásától és másik intézmény kijelölését kérte a szakértői bizottságtól, így a gyermek a következő évre intézményváltásra kényszerült. A szülő ezen döntés jogi alapját vitatja, úgy érzi, hogy a korábbi óvoda és a szakértői bizottság összejátszott a gyermek intézményi eltávolításában. A szülő nem értett egyet ezzel a döntéssel, különösen mivel a gyermek jobban teljesített a szakértői bizottság előtt.

Tájékoztattuk a szülőt a sajátos nevelési igényű gyermekre vonatkozó lényeges jogszabályi rendelkezésekről, kiemelten arról, hogy a szakértői bizottság dönthet a gyermek számára megfelelő intézmény kijelöléséről. A szakértői bizottság kizárólag olyan intézményt jelölhet ki, mely rendelkezik az érintett gyermek ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, és amelynek alapító okiratában szerepel, hogy az érintett gyermek sajátos nevelési igényének megfelelő fejlesztést nyújtani tudja.

Ha a szülő nem ért egyet a szakértői véleményben foglaltakkal, lehetősége van azt megtámadni, ennek eljárási menetét a szakértői véleménynek tartalmaznia kell. Amennyiben a szülő a szakértői véleményt nem támadta meg, úgy az hatályossá válik, és az abban foglaltak kötelezővé válnak mind a tanuló, mind a szülő, mind a pedagógusok számára. (276/2019/OJBIT)

A szülő gyermeke általános iskolai felvételi ügyében kereste meg hivatalunkat. A gyermek sajátos nevelési igényű, mozgásában érintett, de speciális akadálymentesítést nem igényel. A szülő tájékoztatta az intézményt a gyermek állapotáról, az intézmény képviselői a gyermekkel is megismerkedtek, így hoztak döntést a felvételéről. Azonban a későbbiekben a felvételről szóló döntést visszavonták, arra hivatkozással, hogy intézményük alapító okirata nem tartalmazza a tanuló sajátos nevelési igényéhez illeszkedő feladatvállalást. A szülő tájékoztatása szerint az intézményben tudomása szerint van más sajátos nevelési igényű gyermek is, ezért kezdeményezték a fenntartónál az alapító okirat módosítását, a fenntartó azonban nem támogatta ezt.

A szülői panasszal kapcsolatban a következő tájékoztatást adtuk. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A szakértői bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok típusaira, a szükséges szakemberre és annak feladataira.

A fentieknek megfelelően a gyermek részére a szakértői bizottság dönthet a számára megfelelő iskola kijelöléséről. A szakértői bizottság kizárólag olyan intézményt jelölhet ki, mely rendelkezik az érintett gyermek ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, és amelynek alapító okiratában szerepel, hogy az érintett gyermek sajátos nevelési igényének megfelelő fejlesztést nyújtani tudja.

A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet alapján az intézménykijelölés során az alábbi eljárást kell követnie a szakértői bizottságnak:

A 16. § (2) bekezdése kimondja, hogy a szakértői bizottság az intézményjegyzék alapján tájékoztatja a szülőt azokról a lehetőségekről, amelyek alapján sajátos nevelési igényű gyermeke a korai fejlesztésben és gondozásban, az óvodai nevelésben, a fejlesztő nevelésben részt vehet, tankötelezettségének eleget tehet. A köznevelési intézményt a szülő választja ki a szakértői bizottság által javasolt intézmények közül. Ha a szülő által választott óvoda, iskola nem azonos a kötelező felvételt biztosító óvodával, iskolával, és az óvoda, az iskola a gyermeket, a tanulót a nem veszi fel, a szakértői bizottság a szakértői véleményében a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti, kötelező felvételt biztosító óvodát, iskolát határozza meg az óvodai nevelés, az iskolai nevelés, oktatás ellátására. A 17. § (5) bekezdése pedig arról rendelkezik, hogy amennyiben a szülő az intézményjegyzékről köznevelési intézményt nem választ, a szakértői bizottság a vizsgálat lezárását követő harmincadik napon a gyermeket, tanulót ellátó intézményt saját választása alapján kijelöli és a szakértői véleményt a kijelöléstől számított öt munkanapon belül a szülőnek kézbesíti.

A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 20. §-ának (2) bekezdése rögzíti azt az esetkört, ha a gyermek, a tanuló gyógypedagógiai intézményben történő nevelése, oktatása azért nem szervezhető meg, mert az Intézmény által vezetett jegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola, a szakértői bizottság a szakértői véleményét megküldi a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi igazgatónak. A tankerületi igazgató intézkedik arról, hogy a gyermek, tanuló kötelező felvételét ellátó nevelési-oktatási intézmény kijelölésre kerüljön. A tankerületi igazgató tizenöt napon belül tájékoztatja az intézkedéséről a szakértői bizottságot.

Csak ennek az eljárásnak a pontos lefolytatása biztosíthatja a gyermek számára, hogy az állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátáshoz való joga ne sérüljön.

Amennyiben a szülő nem ért egyet a szakértői véleményben foglalt javaslatokkal, úgy annak felülvizsgálatát kérheti. A szakértői bizottság véleménye annak véglegessé válásától kötelező a szülőre és az intézményre is.

A csatolt dokumentum szerint a gyermek vizsgálatát végző szakértői bizottság a kialakult helyzethez alkalmazkodva kiegészítő szakértői véleményében megállapította, hogy a gyermek iskolája az érintett intézmény, amely azonban nem jelölhető ki a szakmai alapdokumentum megfelelő rendelkezésének hiányában. A gyermek érdekeire hivatkozással a fenntartó rendkívüli engedélyét kérte a nevelési intézmény kijelöléséhez és a szükséges fejlesztések biztosításához. Ez az eljárás nem felelt meg a fent bemutatott jogszabályi rendelkezéseknek, a szülő ezirányú kérése esetén az oktatási jogok biztosa eljárása során vizsgálhatja ennek jogszerűségét.

A fenti dokumentumok vizsgálata alapján tájékoztattuk a szülőt, hogy az iskola nem veheti fel a gyermekét, ha az alapító okiratában nem szerepel erre vonatkozó vállalás. A szülőknek adott téves tájékoztatás, nem megfelelő befogadó nyilatkozat sem eredményezheti azt, hogy a jogszabály rendelkezéseivel ellentétesen járjon el, ez a gyermek jogainak sérülését okozná. A fenntartó a szakértői bizottság kérése alapján sem kötelezhető, hogy módosítsa az alapító okiratát.

A szülő nem kérte a vizsgálatunk kiterjesztését a szakértői bizottság eljárására, ezért javasoltuk, hogy vegye fel a kapcsolatot az illetékes tankerülettel, mivel a tankerület rendelkezik még azokkal az információkkal, hogy mely környező iskolák rendelkeznek azokkal a szükséges feltételekkel, amik alapján kijelölhetőek gyermeke számára. (433/2019/OJBIT)

A szülő abban kérte segítségünket, hogy tizenegy éves, negyedik osztályos általános iskolás sajátos nevelési igényű gyermekének milyen lehetősége van, hogy átkerülhessen az állami oktatásból egyházi vagy eltérő pedagógiai program alapján működő iskolába.

A beadványában foglaltakkal kapcsolatban tájékoztattuk a szülőt, hogy a köznevelési törvény 46. § (6) bekezdése alapján a tanuló joga, hogy kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe. A felvételről minden esetben az intézmény vezetője dönt, a jelentkezést el is utasíthatja, kivéve a lakóhely szerint kötelező felvételt biztosító iskolát, mely köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, aki életvitelszerűen az általános iskola körzetében lakik.

Sajátos nevelési igényű tanulók esetén a szülő, tanuló iskolaválasztási joga a szakértői bizottsággal együttműködve gyakorolható. A szakértői bizottság dönthet a gyermek számára megfelelő iskola kijelöléséről, erről a szakértői véleményben kell rendelkezni. A szakértői bizottság kizárólag olyan intézményt jelölhet ki, mely rendelkezik az érintett gyermek ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, és amelynek alapító okiratában szerepel, hogy az érintett gyermek sajátos nevelési igényének megfelelő fejlesztést nyújtani tudja. Ezen intézmények listája a szakértői bizottság birtokában van, azt a szülő rendelkezésére tudják bocsátani.

A megfelelő intézmény kijelölése a szakértői bizottság hatásköre, ezt a feladatát a szülővel együttműködve végzi. A szülő a gyermeke oktatásához, neveléséhez szükséges tárgyi, személyi feltételekkel rendelkező iskolák közül választhatja ki a számára leginkább megfelelőt.

A fentieknek megfelelően javasoltuk, hogy vegye fel a kapcsolatot az illetékes szakértői bizottsággal, és kérje segítségüket a megfelelő iskola kiválasztásához. (710/2019/OJBIT)

Az egyik tankerület igazgatója kereste meg hivatalunkat, segítséget és iránymutatást kérve az általuk fenntartott iskolába járó egyik tanuló ügyében.

A tankerületi igazgató tájékoztatása szerint az érintett iskola a szakmai alapdokumentumában foglaltaknak megfelelően sajátos nevelési igényű tanulók integrálását is ellátja. Az egyik első osztály körzetes tanulójával kapcsolatban jelentkeztek gondok, a tanuló a szakértői bizottság diagnózisa alapján sajátos nevelési igényű, három főnek számító gyermek. Az évkezdéskor az osztályfőnök kiemelt figyelemmel volt a szülőkkel való kapcsolatfelvételre, hogy fel tudjon készülni az iskola a különleges bánásmódra. Azonban az évkezdést követően a szülő együttműködése már kevésbé valósult meg, ugyanakkor a gyermekkel kapcsolatos problémák napi szintűvé váltak. Az iskola ezért idő előtt rendkívüli felülvizsgálatot kezdeményezett a szakértői bizottságnál. A szakértői szakaszban több kérdés tisztázására volt szükség, így a gyermek pontos diagnózisa; a nagy létszámú osztály, valamint a konkrét intézmény alkalmassága a gyermek állapotához. A levél megírásakor a szakértői vizsgálati folyamat még nem zárult le.

A tankerületi igazgató megítélése szerint – figyelembe véve az intézmény tájékoztatását, a megküldött dokumentumokat, valamint a gyermekkel foglalkozó utazó gyógypedagógus dokumentációját – az iskola mindent megtesz a lehetőségeihez képest, hogy a gyermek számára biztosítsa a különleges bánásmódot. A tankerület külön gyógypedagógusi státuszt engedélyezett az intézménybe, továbbá a tanuló mellé folyamatos pedagógiai asszisztensi segítséget is biztosítottak. Ennek ellenére a helyzet tovább nehezült az év végére, a többi szülő komoly panaszjelzéseket küldött a tankerület felé. Megítélésük szerint a fennálló helyzet miatt sérülnek az első osztályos gyermekeik, már nem tudják tovább tolerálni a panaszolt tanuló folyamatos dühkitöréseit, a fizikai és lelki bántalmazásokat.

A tankerület álláspontja szerint a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatása fontos feladat, ugyanakkor a különleges bánásmód jogának gyakorlása nem sértheti társai és a közösség jogait.

A hozzánk forduló tankerületi igazgatónak a következő tájékoztatást adtuk. A rendelkezésre álló információk szerint a panasszal érintett tanuló számára az intézmény kötelező felvételt biztosító és egyben a szakértői bizottság által kijelölt intézmény, amely szakmai alapdokumentuma szerint rendelkezik a sajátos nevelési igénynek megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel. A tankerületi tájékoztatás szerint az érintett gyermek viselkedése sérti a többi tanuló jogait, magatartásával veszélyezteti a többiek és a saját biztonságát, sérti társai és a pedagógusok emberi méltóságát.

A köznevelési törvény 46. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. Ugyanezen § (3) bekezdése szerint a gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, továbbá, hogy személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását.

A nevelési-oktatási intézményben előforduló gyermekek, tanulók közötti konfliktusok, bántalmazások esetén mindig felmerül az intézmény felügyeleti kötelezettségének kérdése. A köznevelési törvény 25. § (5) bekezdése szerint ugyanis a nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről. A törvény az értelmező rendelkezések között definiálja a felügyelet fogalmát. Eszerint a gyermek, tanuló felügyelete a nevelési-oktatási intézményben: a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a pedagógiai program részeként kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt.

A gyermekek, tanulók egészségét és biztonságát tehát minden veszélyeztető tényezővel szemben védelemben kell részesíteni. A pedagógus kiemelt kötelessége, hogy a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával. A felügyeletre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekből eredő kiemelt pedagógusi kötelesség, hogy megtegyenek mindent az olyan jellegű konfliktusok megakadályozása érdekében, amelyek a gyermekek, tanulótársak közötti bántalmazásokhoz vezetnek.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 131. § (3) bekezdése kimondja azt is, hogy abban az esetben, ha a pedagógus a gyermek, a tanuló bántalmazását vagy deviáns viselkedésformákat észlel, az adott osztály vagy tanulócsoport nevelésében, oktatásában közreműködők bevonásával esetmegbeszélést kezdeményez, majd a pedagógusokkal közösen feltárja azokat a lehetséges okokat, amelyek a viselkedés sajátos formájához vezethettek. A konfliktusban érintett gyermekek, tanulók az iskolapszichológus kiemelt segítségében részesülnek.

Ilyen konfliktusok esetén azonban mindig kiemelten fontos a kirívó tanulói magatartás okainak - akár külső segítség bevonásával történő - feltárása és megfelelő kezelése is.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 129. § (2)-(3) bekezdése szerint a nevelési-oktatási intézmény közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekjogi képviselővel, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, megkeresi a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálatot vagy más, az ifjúságvédelem területen működő szervezetet, hatóságot, amely javaslatot tesz további intézkedésekre.

Az intézményvezető hatáskörébe tartozik, hogy amennyiben a nehezen fegyelmezhető gyermeknél magatartási zavart, a beilleszkedési képesség sérülését észleli, akkor felhívja a szülőt, hogy forduljon gyermekével a pedagógiai szakszolgálathoz.

Amennyiben a gyermek beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, vagy sajátos nevelési igényű, a különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A szakértői bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra, a szükséges szakemberre és annak feladataira. A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 17. § (1) bekezdése rögzíti a szakértői vélemény kötelező tartalmi elemeit.

A helyzet megítéléséhez mindenképpen szükséges a gyermek állapotának vizsgálata, esetében pontos diagnózis felállítása, hiszen ezen információk alapján dönthető el, hogy jelenleg állapotának megfelelő intézményben tanul-e. Hiszen amennyiben a tanuló vizsgálata nyomán megállapítást nyer a tanuló állapotának változása, akkor a tanuló számára a szakértői bizottság fog nevelési-oktatási intézményt kijelölni az általa kiállított szakértői véleményben, mivel a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló esetében a fogyatékosságnak megfelelő intézmény kijelöléséről a szakértői bizottság rendelkezik. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló ugyanis csakis abba az intézménybe vehető fel, amely rendelkezik a köznevelési törvény 47. § (4) bekezdésében meghatározott, a speciális neveléshez, oktatáshoz szükséges feltételekkel.

A tanuló számára megfelelő intézmény kijelölése kizárólag a szakértői bizottság döntése lehet. Abban az esetben, ha a gyermek jelen iskolája számára a kijelölt iskola, úgy az intézménynek felügyeleti kötelezettsége körében kell biztosítania a többi gyermek biztonságos oktatását-nevelését.

A leírt esetben a gyermek pedagógiai szakszolgálat általi vizsgálata és a számára megfelelő intézmény kijelölése megtörtént, és az iskola élt a rendkívüli felülvizsgálat kérelmezésének lehetőségével is.

A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 22. § (1)-(2) bekezdése alapján, ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, vagy sajátos nevelési igényű, a szakértői bizottság hivatalból, hatósági megkeresésre, szülői kérelemre, vagy a gyermek nevelését ellátó óvoda, nevelését, oktatását ellátó iskola kérelme alapján felülvizsgálati eljárást folytat le.

A köznevelési törvény 72. § (1) bekezdésének a) pontja a szülő kötelességeként fogalmazza meg, hogy gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 248. § (2) bekezdésének c) pontja alapján, aki a pedagógiai szakszolgálatra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően készített szakvéleményben foglaltakat szándékosan figyelmen kívül hagyja, szabálysértést követ el.

A fentieknek megfelelően a szakértői véleményben foglaltak a szülő részére is kötelezettséget jelentenek, azok mellőzésével gyermeke fejlődését veszélyeztetheti.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.) 5. § n) pontja szerint a veszélyeztetettség: olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.

A Gyvt. 17. §-a pedig a gyermek veszélyeztetettségével kapcsolatban arról rendelkezik, hogy az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el - a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében - a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében többek között a köznevelési intézmények, melyek kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál.

Az iskola tehát kezdeményezheti a szakértői bizottság felülvizsgálatát, amennyiben úgy látja, hogy a gyermek nem a számára megfelelő intézményben nyert elhelyezést. A szakértői vizsgálat során a szülő köteles együttműködni gyermeke érdekében, amennyiben ezt nem teszi, erre a járási hivatal által kötelezhető. A nem együttműködő szülő gyermekét veszélyeztető magatartása miatt pedig az intézmény jelzéssel köteles élni a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál.

A fentieknek megfelelően a szakértői vélemény elkészültéig és érvényessé válásáig az intézménynek - kijelölt intézményként - el kell látni az érintett gyermek oktatását, nevelését, és a felügyeleti kötelezettség keretében biztosítania kell a többi gyermek jogainak érvényesülését. A szakértői bizottság pedig szakmai meggyőződése szerint dönt arról, hogy szükséges-e másik intézmény kijelölése a tanuló számára. (459/2019/OJBIT)

Egy óvoda intézményvezetője keresett meg minket az intézményükbe járó nehezen kezelhető sajátos nevelési igényű gyermekkel kapcsolatban. A gyermeknél autizmus spektrum zavart diagnosztizáltak, ám a szakértői bizottság véleményét az óvoda még nem kapta meg.

A beadvány szerint az intézmény szakmai alapdokumentuma rendelkezik a gyermek sajátos nevelési igénynek megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel. Az igazgató tájékoztatása szerint az érintett gyermek viselkedése sérti a többi gyermek jogait, viselkedésével veszélyezteti a többiek és a saját biztonságát. Tájékoztattuk az intézményvezetőt, hogy a szakvélemény hiányában a kialakult helyzet pontos megítélése nem lehetséges, ezért hivatalunk a fentiekkel egyezően tájékoztatta a kérdéskörrel kapcsolatos állásfoglalásról.

A panasszal érintett sajátos nevelési igényű gyermek számára megfelelő intézmény kijelölése kizárólag a szakértői bizottság döntése lehet. Abban az esetben, ha a gyermek jelen óvodája a számára a kijelölt óvoda, úgy az intézménynek felügyeleti kötelezettsége körében kell biztosítania a többi gyermek biztonságos nevelését.

Az igazgató által leírt esetben a gyermek pedagógiai szakszolgálat általi vizsgálata és a számára megfelelő intézmény kijelölése megtörtént, ám a szakértői vélemény még nem áll rendelkezésükre.

Tájékoztattuk az igazgatót, hogy a helyzet változatlansága esetén, amennyiben úgy látja, hogy a gyermek nem a számára megfelelő intézményben nyert elhelyezést, felülvizsgálat kezdeményezhető a szakértői bizottságnál. A szakértői vizsgálat során a szülő köteles együttműködni gyermeke érdekében, amennyiben ezt nem teszi, erre a járási hivatal által kötelezhető. A nem együttműködő szülő gyermekét veszélyeztető magatartása miatt pedig az intézmény jelzéssel köteles élni a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézménynél.

Mindez azt jelenti, hogy az új szakértői vélemény elkészültéig és érvényessé válásáig az intézménynek el kell látni az érintett gyermek nevelését, és a felügyeleti kötelezettség keretében biztosítania kell a többi gyermek jogainak érvényesülését is. Amennyiben az új szakértői vélemény az intézményt jelöli ki a gyermek számára - tekintettel arra, hogy a szakmai alapdokumentum szerint rendelkezik a szükséges feltételekkel - úgy az óvoda köteles gondoskodni az ellátásáról, annak fenntartója pedig köteles biztosítani azt, hogy személy, tárgyi feltételek az intézmény rendelkezésére álljanak. (407/2019/OJBIT)

Szülő fordult hivatalunkhoz, és panaszt fogalmazott meg amiatt, hogy a gyermeke által látogatott intézményben az oktatást és a mindennapi közösségi együttélést jelentősen megnehezíti egy tanulótárs magatartása.

Az említett tanuló súlyos magatartási és beilleszkedési zavarokkal küszködik, rendszeresen fegyelmezni szükséges, amivel hátráltatja az oktatási előrehaladást. A tanuló a környezetében lévő gyermekeket provokálja, fenyegetően lép fel diáktársaival szemben, ez sajnos több alkalommal fajult tettlegességig. Az ilyen esetek eredményeként a szülők viszont azzal szembesültek, hogy többnyire éppen a provokált, sarokba szorított gyermekeiket sújtották figyelmeztetéssel, így többszörösen hátrányt szenvednek, hiszen nem pusztán tanulmányi előmenetelük megfelelő üteme nem biztosított, de a rendszeres inzultusok okán sorozatosan megrovásokkal kellett szembesülniük.

A szülői közösség szorgalmazta, hogy az immár egész osztályközösséget érintő problémára a lehető legjobb megoldást találja az intézmény, azonban eltanácsolásra nincs jogszerű lehetőség. A panasz szerint már több oldalról felmerült az, hogy a szóban forgó tanuló esetleg sajátos nevelési igényű gyermek, azonban az erre irányuló szakértői vizsgálatot kizárólag szülői hozzájárulással lehetséges kezdeményezni, a tanuló szülei azonban a leghatározottabban elzárkóznak ettől, mi több, kifejezetten tagadják azt, hogy a gyermekkel bármilyen probléma lenne. A szülők tehetetlenül állnak azzal szemben, hogy míg egy ilyen vizsgálatra nem kötelezhetők a törvényes képviselők, emiatt többen tűrni kötelesek az ebből eredő negatív következményeket. A hozzánk forduló képviselőt tájékoztattuk az iskolai agresszióval kapcsolatos fenti álláspontunkról, továbbá a sajátos nevelési igényű gyermekek felülvizsgálatának lehetőségéről, mely esélyt kínál annak újragondolására, hogy a gyermek számára megfelelő iskolában tanul-e.

A fentieknek megfelelően tehát az iskola kezdeményezheti a szakértői bizottság felülvizsgálatát, amennyiben úgy látja, hogy a gyermek nem a számára megfelelő intézményben nyert elhelyezést. A szakértői vizsgálat során a szülő köteles együttműködni gyermeke érdekében, amennyiben ezt nem teszi, erre a járási hivatal által kötelezhető. A nem együttműködő szülő gyermekét veszélyeztető magatartása miatt pedig az intézmény jelzéssel köteles élni a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál. (501/2019/OJBIT, 407/2019/OJBIT, 459/2019/OJBIT)

A panaszos szülő nemtetszését fejezte ki a gyermeke szakértői bizottsági vizsgálata során megállapított BNO kóddal kapcsolatban. Elmondása szerint a korábbi kódot a bizottság az utolsó eljárásban megváltoztatta, ezt azonban a szülő nem fogadta el. Azzal kapcsolatban kért tájékoztatást, hogy van-e lehetőség kikerülni a szakértői bizottsági rendszerből, mik a döntéssel szembeni jogorvoslati lehetőségei.

A beadványában írtakkal kapcsolatban tájékoztattuk a szülőt, hogy a köznevelési törvény 47. § (1) bekezdése szerint a sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

Amennyiben a szülő a szakértői véleményt nem támadta meg, úgy az hatályossá válik, és az abban foglaltak kötelezővé válnak mind a tanuló, mind a szülő, mind a pedagógusok számára.

Tájékoztattuk a szülőt arról, hogy alehetősége van arra, is, hogy ne fogadja el a szakértői véleményben foglaltakat, hanem jogorvoslattal éljen ellene.

A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 18. §-a alapján a gyermek, tanuló ellátására a szakértői véleményben foglaltak szerint akkor kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal a kiskorú tanuló esetén a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló egyetért. Amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal a szülő, a tanuló nem ért egyet, a szakértői bizottság köteles erről a tényről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalt tájékoztatni. A szülő, vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló közvetlenül is eljárást indíthat a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnál a szakértői vélemény felülvizsgálatát kezdeményezve. Szülőnek, vagy nagykorú tanuló esetén a tanulónak a szakértői véleményben foglaltakkal kapcsolatos egyetértését vagy egyet nem értését írásban kell közölnie.

A szülőnek, vagy nagykorú tanuló esetén a tanulónak - a szakértői vélemény kézhezvételétől számítva - tizenöt nap áll rendelkezésre a szakértői vélemény felülvizsgálatának kezdeményezésére. Amennyiben a szülő, vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló a szakértői vélemény kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot és nem indítja meg a fenti eljárást, az egyetértését megadottnak kell tekinteni.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 42-43. §-a a jogorvoslati eljárással kapcsolatos szabályokat fogalmazza meg. Eszerint:

Az illetékes járási hivatal közigazgatási hatósági eljárás keretében hoz döntést a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény megállapításával, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal összefüggésben. Az eljárás megindítását a szülő kérheti, ha nem ért egyet a szakértői véleményben foglaltakkal, illetve a szakértői bizottság eljárásával. A járási hivatal az eljárása megindításáról nyolc napon belül értesíti a szakértői bizottságot. A járási hivatal a döntés egy példányát a döntés véglegessé válását követő nyolc napon belül megküldi az érintett nevelési-oktatási intézménynek és a szakértői bizottságnak.

A járási hivatal eljárásában szakértőként - a járási hivatal kirendelése alapján - az a szakértői bizottság jár el, amely az eljárásban érintett szakértői véleményt kiállította. Az eljárásban szakértőként nem vehet részt az a szakértő, aki a meghatározott szakértői bizottság részéről az eljárásban érintett szakértői vélemény elkészítésében részt vett. A járási hivatal határozata ellen benyújtott fellebbezés alapján induló eljárásban a kormányhivatal kirendelésére diagnosztikai kérdésekben szakértőként a Gyakorló Szakszolgálat jár el.

A fentiek alapján tehát a szülő a járási hivatalnál élhet a szakértői vélemény elleni jogorvoslattal, majd kérésére – ha a járási hivatal által hozott döntéssel sem ért egyet – a kormányhivatal hozza meg a végső döntést. A jogorvoslat lezárulása után a gyermek a kormányhivatal döntésében foglaltak szerint lesz jogosult az ellátásra. E végleges döntést már csak bírósági úton tudja megtámadni.

A szülő belátása szerint igénybe veheti különböző szakemberek segítségét gyermeke nevelése során, ám iskolai oktatásával kapcsolatban kizárólag a szakértői bizottság véleménye bír kötelező erővel. Amennyiben a szakértői bizottság végleges döntése megállapítást tesz a gyermek állapotára, azt más szakember (pl. magánúton fogadott pszichológus) véleménye nem írhatja felül. (573/2019/OJBIT)

A szülő által csatolt szakértői vélemény alapján gyermeke mozgásfejlesztésére szomatopedagógus vagy konduktor jogosult. Ugyanakkor a szülő megítélése szerint gyermekének gyógytornára lenne szüksége. Panaszával megkereste az iskolát fenntartó tankerületi központot. A tankerületi válasz alapján a gyermek fejlesztése megfelelt a szakértői véleményben foglaltaknak. Tájékoztattuk a szülőt, hogy amennyiben nem ért egyet a szakvéleményben megfogalmazottakkal, lehetősége van gyermeke ismételt vizsgálata céljából felülvizsgálati eljárást kezdeményezni. (53/2019/OJBIT)

A szülő tizenhét éves gyermeke kapcsán keresett meg minket. Beadványa szerint gyermekéről a megyei pedagógiai szakszolgálat megállapította, hogy kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igényel. Matematika tantárgyból az osztályzás alóli értékelés kapcsán felmentést javasoltak, helyette szöveges értékelés és minősítés alkalmazása indokolt. Ez a javaslat a fizika és kémia tantárgyak számolási részére is vonatkozik. A tanuló továbbtanulás okán intézményt váltott, azonban a korábbi iskola nem kezdeményezte a felülvizsgálati eljárást, az új intézmény pedig nem együttműködő a vélemény kapcsán, az abban foglalt javaslatokat nem akarják figyelembe venni. A szülő szeretné elvinni felülvizsgálatra a tanulót, mert úgy tudta, hogy a korábbi vélemény érvényessége már lejárt, azonban a jelenlegi iskolától azt a tájékoztatást kapta, hogy a tanuló nem menthető már fel, mivel elmúlt 16 éves.

Beadványával kapcsolatban tájékoztattuk a panaszos szülőt, hogy a gyermek felülvizsgálatára kétféle módon kerülhet sor: hivatalból vagy kérelemre. A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 22. § (1) bekezdése kimondja, hogy ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, vagy sajátos nevelési igényű, a szakértői bizottság hivatalból, hatósági megkeresésre, szülői kérelemre, vagy a gyermek nevelését ellátó óvoda, nevelését, oktatását ellátó iskola kérelme alapján felülvizsgálati eljárást folytat le. A felülvizsgálati eljárásra - a folyamatos figyelemmel kísérés kivételével - a szakértői bizottsági vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

E szakasz (2)-(3) bekezdése szól a hivatalból történő felülvizsgálatról. Eszerint: ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a szakértői bizottság szakértői véleményét a végrehajthatásának megkezdését követő első nevelési év, tanév során hivatalból felül kell vizsgálni. Az első hivatalból történő felülvizsgálatában nem vehet részt az, aki a szakértői vélemény megalkotásában közreműködött. Ha a gyermek, tanuló enyhe értelmi fogyatékos, illetve egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd, a szakértői véleményt az első hivatalból történő felülvizsgálat után addig a tanévig, amelyben a tanuló a tíz éves életkort betölti minden második, azt követően és egyéb fogyatékosság, valamint autizmus spektrum zavar esetében, illetve ha a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, addig a tanévig, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti, minden harmadik tanévben hivatalból felül kell vizsgálni.

A fentieknek megfelelően hivatalból utoljára a tizenhatodik életév betöltéséig kell felülvizsgálni a tanulót.

Ez az életkori határ azonban nem vonatkozik a kérelemre induló vizsgálatokra. A jogszabályi rendelkezések szerint mind a szülő, mind a köznevelési intézmény kérheti a gyermek felülvizsgálatát. A gyermekéről készült szakértői vélemény mindaddig érvényes, míg a felülvizsgálati eljárás során új szakértői vélemény nem készül, amennyiben erre nem kerül sor, úgy a köznevelés rendszerében a nappali oktatás munkarendje szerint folytatott tanulmányai befejezéséig.

Felülvizsgálati eljárás kérelmezésére tehát mind a szülő, mind a köznevelési intézmény jogosult. A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 23. § (1) bekezdése alapján a szülő a felülvizsgálati eljárást bármikor kezdeményezheti. A szakértői bizottság a szülő kérelmére akkor köteles lefolytatni a felülvizsgálati eljárást, ha a hivatalból történő felülvizsgálat óta több mint hat hónap telt el, és a soron következő, hivatalból történő felülvizsgálat időpontjáig több mint hat hónap van hátra.

E rendelet (4) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a gyermek nevelését ellátó óvoda, nevelését, oktatását ellátó iskola a felülvizsgálati eljárást - tanévenként legfeljebb egy alkalommal - bármikor kezdeményezheti, amelyről - a felülvizsgálat szükségességének indokolásával - a szülőt tájékoztatni köteles. Sajátos nevelési igényű gyermek esetében, az óvodai vagy iskolai kezdeményezésre történő felülvizsgálat lefolytatásakor a felülvizsgálat részeként, a szakértői bizottság egy tagja legalább egy teljes napot a gyermek óvodai csoportjában, a tanuló iskolai osztályában hospitál, megfigyeléseiről feljegyzést készít.

Tájékoztattuk továbbá, hogy 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 20. § (3) bekezdése a tanulók iskolaváltásával kapcsolatos szülői kötelességeket rögzít. (403/2019/OJBIT)

A szülő gyermeke ügyében kérte hivatalunk segítségét. Első osztályban az iskola problémásnak találta a tanulót, ezért elküldte a pedagógiai szakszolgálathoz, ahol megállították, hogy a tanuló figyelemzavaros, magatartászavaros, diszgráfiás és diszkalkuliás. A diagnózisról az iskola írásban értesült, azonban nem vették figyelembe a szakértői véleményben foglaltakat, így a szülők intézményváltás mellett döntöttek. A fogadó iskola kijelölésre került a gyermek számára, azonban idővel problémák adódtak a gyermekkel, amire az iskola jelezte, hogy nem tudják tovább vállalni.

A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A szakértői véleménynek tartalmaznia kell általános iskolára, középfokú iskolára, fejlesztő nevelés-oktatást végző iskolára, csoportra, osztályra, tagozatra (a továbbiakban együtt: kijelölt iskola), vonatkozó javaslatot és a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölését. Mindezeken túl a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló intézményváltása kapcsán a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 20. § (3) bekezdése speciális rendelkezést ír elő, így módon garantálva azt, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló olyan nevelési-oktatási intézménybe kerüljön, ahol az ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek adottak.

A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 22. § (1) bekezdése alapján, ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, vagy sajátos nevelési igényű, a szakértői bizottság hivatalból, hatósági megkeresésre, szülői kérelemre, vagy a gyermek nevelését ellátó óvoda, nevelését, oktatását ellátó iskola kérelme alapján felülvizsgálati eljárást folytat le.

A fentieknek megfelelően a tanuló kijelölt iskolája - amennyiben valamely változás folytán nem rendelkezik a továbbiakban a tanuló ellátásához szükséges tárgyi, személyi feltételekkel, - kérheti a tanuló felülvizsgálatát. De nem javasolhatja azt a sajátos nevelésű igényű gyermeknek, hogy szüntesse meg a tanulói jogviszonyát.

Tájékoztattuk a szülőt, hogy a beadványában leírtak felvetik a jogsérelem gyanúját, amivel kapcsolatban jogorvoslattal élhet, ezt követően kérheti hivatalunk eljárását. (155/2019/OJBIT)

Egy harmadik osztályos, autista kisfiú szülei keresték meg hivatalunkat. A szóban forgó általános iskolát a tanuló szeptembertől látogatta a szülők kérése és a szakértői bizottság kijelölése alapján. Decemberben azonban az igazgató a tanuló magatartásproblémáira hivatkozással közölte a szülőkkel, hogy nem vihetik a tanulót az iskolába, kitiltják onnan. A szülő magánúton keresett gyógypedagógiai asszisztenst, akit fizettek volna az iskola számára, hogy a tanítási órákon foglalkozzon a tanulóval, azonban az igazgató nem járult hozzá ehhez. A tanuló bejár ennek ellenére az iskolába, hiszen kötelező számára.

A szülő hivatalunk intézkedését kérte az ügyben, mivel az iskola nem biztosítja a tanuló számára az autizmus specifikus környezetet, egyéni fejlesztési tervet, fejlesztést, valamint a gyógypedagógiai asszisztenst sem.

Beadványával kapcsolatban tájékoztattuk a szülőt, hogy a gyermek részére a szakértői bizottság dönthet a tanuló számára megfelelő iskola kijelöléséről. Amennyiben a gyermeke jelenleg abba az iskolába jár, amit számára a szakértői bizottság kijelölt a szakértői véleményben, úgy az intézmény nem szüntetheti meg a tanulói jogviszonyát, és köteles végrehajtani a szakértői véleményben foglalt javaslatokat. Lehetősége van azonban az intézménynek arra, hogy a gyermek felülvizsgálatát kezdeményezze a szakértői bizottságnál, ha úgy véli, a gyermek nem a számára megfelelő iskolába jár.

A szakértői bizottság kizárólag olyan intézményt jelölhet ki, mely rendelkezik az érintett gyermek ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, és amelynek alapító okiratában szerepel, hogy az érintett gyermek sajátos nevelési igényének megfelelő fejlesztést nyújtani tudja.

A hivatal feladatairól és működésének szabályairól szóló rendelet szabályozza eljárásunk feltételeit, a jogorvoslat szükségességét. Ennek módjáról, az alapítványi fenntartó pontos elérhetőségeiről tájékoztattuk a szülőt. (694/2019/OJBIT)

A szülő az ADHD-s gyermeke számára kijelölt intézmény pedagógusával kapcsolatban élt panasszal, meglátása szerint az iskola nem veszi figyelembe a tanuló különleges bánásmódra való jogosultságát. A szülő úgy érezte, hogy a tanuló magatartásproblémái miatt az osztályfőnök rászállt a gyerekre, megkülönböztető módon bánik vele.

Tájékoztattuk a szülőt, hogy amennyiben a szakértői véleményt nem támadta meg, úgy az hatályossá válik, és az abban foglaltak kötelezővé válnak mind a tanuló, mind a szülő, mind a pedagógusok számára. Mindez azt jelenti, hogy a szakértői véleményben foglaltak kötelezettséget jelentenek az intézmény részére, azok figyelmen kívül hagyása a gyermek oktatási jogainak sérelmét okozza. A szülőt tájékoztattuk a jogorvoslati úrtól, valamint a hivatal eljárásának feltételeiről. (27/2019/OJBIT, 754/2019/OJBIT)

A hozzánk forduló szülő tizennégy éves, nyolcadik osztályos autista, hiperaktív, ADHD diagnózisú gyermeke ügyében kérte segítségünket, mivel az iskola nem tartja be a szakértői véleményt, kiközösítik és diszkriminálják. A szülő előadása szerint decemberben egyéni tanrendet kért a tanuló számára, mivel a tanuló sérelmére második alkalommal történt tettlegesség. Azóta a tanuló nem kap fejlesztést, nem foglalkoznak vele. A szülő, aki az iskola konyháján dolgozik, ott vigyázott a gyerekre és tanította. A szülő sérelmezte, hogy a tanköteles gyermeke ilyen formán nem kapta meg az oktatást, ami neki járna. Tájékoztattuk a panaszost, hogy az általa jelzettek felvetik a jogsérelem gyanúját, azonban első körben az intézmény fenntartójához kell fordulnia, ezen jogorvoslati kör kimerítése után kérheti hivatalunk eljárását. (95/2019/OJBIT)

A szülő gyermekét érintő egyedi ügyben élt panasszal a gyermek iskolájával szemben az intézmény folyamatos jogsértései, a tanuló ellátatlansága, a folyamatos diszkriminatív helyzetek, a fejlesztési órák elmaradása, valamint a tanuló osztálytermi kirekesztése miatt. Tájékoztattuk a szülőt hivatalunk eljárásának feltételeiről, a jogorvoslat szükségességéről. A fentieknek megfelelően javasoltuk, hogy forduljon jogorvoslati kérelmével az érintett intézmény fenntartójához, majd ha panasza nem oldódik meg, ismételten küldje el azt a keletkezett dokumentumokkal együtt hivatalunkhoz. (638/2019/OJBIT)

A szülő jogi lehetőségeiről kérte tájékoztatásunkat azzal kapcsolatban, hogy sajátos nevelési igényű gyermeke esetében a szaktanár nem veszi figyelembe a szakértői véleményben foglalt magyar nyelv helyesírás tantárgyrész alóli mentesítését. Tájékoztatása szerint a szaktanár tollbamondás elégtelenekkel bombázza a gyereket, és egyéb módon sem segíti, hanem véleménye szerint inkább hátrányosan értékeli és minősíti a teljesítményét. A szülői panasz szerint az iskola igazgatója nem reagált az ezzel kapcsolatos megkereséseikre.

A következőkről tájékoztattuk a hozzánk fordulót. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani, az abban foglaltak kötelező rendelkezések mind a tanuló, mind a szülő, mind a pedagógusok számára. A fentieknek megfelelően a szakértői véleményben foglaltak kötelezettséget jelentenek az intézmény részére, azok figyelmen kívül hagyása a gyermek oktatási jogainak sérelmét okozza.

Tájékoztattuk a szülőt, hogy amennyiben úgy érzi, hogy az intézmény eljárása sérti gyermeke jogait, úgy a köznevelési törvény 37. § (2) bekezdése szerint jogorvoslattal élhet. A jogorvoslat kimerítése után, amennyiben a sérelmezett helyzetek nem oldódnak meg, hivatalunkhoz tud fordulni. (462/2019/OJBIT)

Szülőként és pedagógusi minőségében fordult hozzánk egy panaszos tájékoztatásunkat kérve arról a helyzetről, amikor a szakértői bizottság a gyermekről adott véleményében a szöveges értékelésre tesz javaslatot valamely tantárgyból, valamint arról, hogy a tanuló nem buktatható.

Tájékoztattuk a hozzánk fordulót, hogy a szakértői bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok típusaira, a szükséges szakemberre és annak feladataira. A szakértői véleménynek tartalmaznia kell a gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményeket, fejlesztési feladatokat, a fejlesztési feladatok ellátásának javasolt időkeretét, javaslatot az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítésre.

A köznevelési törvény 54. § (3) bekezdése alapján, az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul.

A szakértői bizottság szöveges értékelésre vonatkozó javaslata esetén a tanuló nem eltérő tanrend szerint halad, hanem ugyanazt tanulja mint a többiek, pusztán értékelése történik másként.

Javasoltuk a beadványozónak, hogy az intézmény pedagógiai programjában nézzen utána a szöveges értékelésre vonatkozó szabályozásnak. Amennyiben nem teljesülnek az itt leírtak, úgy az érintettnek lehetősége van jogorvoslattal élni az iskola fenntartójánál. (308/2019/OJBIT)

Egy szülő fordult hivatalunkhoz segítségért, mivel gyermeke négy tantárgyból tett érettségi vizsgát, azonban megítélése szerint matematika tantárgy helyett egy másik tantárgyból tudná teljesíteni a követelményeket. A szakértői bizottság véleménye alapján korábban idegennyelvi érettségi vizsgából már kapott mentésítést, de a szakértői vélemény nem terjedt ki a matematika tantárgyra. A kérdéskörre vonatkozó hatályos szabályok alapján tájékoztattuk a panaszost, kiemelten arról, hogy a különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A szakértői véleménynek tartalmaznia kell a gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményeket, fejlesztési feladatokat, a fejlesztési feladatok ellátásának javasolt időkeretét, javaslatot az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítésre.

A mentesítésre vonatkozóan a köznevelési törvény az alábbi rendelkezést tartalmazza. A 56. § (1)-(2) bekezdése szerint a sajátos nevelési igényű tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő, a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Az érettségi vizsgán az (1) bekezdés b) pont szerinti tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat. A jogszabály indokolása szerint a különleges bánásmódot igénylő tanulók között vannak olyanok, akik a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság, autizmus, spektrum zavar, vagy egyéb pszichés fejlődési zavar, a tanulási nehézséget megalapozó egyéb – objektív – ok miatt egyes tantárgyak, tantárgyrészek követelményeit a magasabb évfolyamra lépéshez szükséges minimális szinten sem képesek elsajátítani. Ilyen esetben indokolatlan az értékelés és minősítés alóli mentésítés helyett a szöveges értékelés alkalmazása, hanem az értékelés és minősítés alóli teljes mentésítés szükséges, ahogy ez jelenleg is így működik. Ennek tényét a szakértői bizottság állapíthatja meg, és tehet javaslatot tantárgyak, tantárgyrészek esetében az értékelés, minősítés alóli mentesítésre. Ha az érintett tantárgy az érettségi vizsga kötelező tantárgya, a tanuló másik tantárgyat választhat, ezzel biztosítható számára az érettségi vizsga letétele, az adottságainak megfelelő területen történő továbbtanulás lehetőségének megalapozása.

A szülőt tájékoztattuk az érettségi rendeletben rögzített és előzőekben ismertetett rendelkezésekről az érettségi vizsgán adható mentesítésekkel és kedvezményekkel kapcsolatban.

Mind a mentesítés, mind a többletkedvezmény igénybevételéhez a szakértői bizottság ilyen irányú javaslata szükséges. Az érettségi vizsga során kizárólag azon mentességek, kedvezmények illetik meg a tanulót, amelyekre a szakértői bizottság javaslatot fogalmaz meg. Amennyiben a panaszos úgy ítéli meg, hogy gyermeke a szakértői bizottsági javaslatnál nagyobb fokú kedvezményre lenne jogosult, úgy a szakértői vélemény módosítását a szakértői bizottságnál kérelmezheti. (453/2019/OJBIT)

A szülő általános iskolás gyermeke ügyében fordult hivatalunkhoz. Panasza alapján gyermekét beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő státusza alapján a bizottság által kiállított szakvéleményben foglaltak szerint megilleti a felmentés a rajz tantárgy értékelése alól, órákon eszközhasználat, valamint a számonkérésnél plusz idő jár neki. A nyelvtan dolgozat kapcsán a szülő betekintés során tudta meg, hogy a tanuló számára nem biztosítottak többletidőt a számonkérésnél. Ezért a szülő kérte a dolgozat újbóli megírását. Erre a pedagógus lehetőséget biztosított, azonban az újraírás során a tanuló ismételten nem kapott többletidőt, továbbá az eredeti feladatsoron változtatott a tanárnő. A szülő ezt követően ismételt újraírást kért, a többletidő biztosításának elmaradása miatt. A tanárnő azt jelezte, hogy erről az igazgatóval fog egyeztetni, ezt követően tájékoztatják a szülőt. A levél hivatalunkhoz történő megküldéséig azonban még nem kapott visszajelzést a kérésre.

A beadványában írtakkal kapcsolatban tájékoztattuk a szülőt a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseken túl arról, hogy a szakértői véleményben foglaltak kötelezettséget jelentenek az intézmény részére, azok figyelmen kívül hagyása a gyermek oktatási jogainak sérelmét okozza.

Javasoltuk a szülőnek, hogy forduljon jogorvoslati kérelmével az érintett intézmény fenntartójához, majd ha panasza nem oldódik meg, ismételten küldje el azt a keletkezett dokumentumokkal együtt hivatalunkhoz. (131/2019/OJBIT)

A szülő tizedik osztályos, speciális szakmát tanuló gyermeke ügyében kérte segítségünket. A gyermek sajátos nevelési igényű, ADHD-s, de a tanév közbeni szakértői vizsgálat keretében diszkalkuliát is megállapítottak nála. Ezt az eredményt sem az iskolaigazgató, sem pedig a matektanár nem fogadta el, ezért a tanév végével megbuktatták. A szülő az intézményi hozzáállással szemben a fenntartóhoz fordult, de itt sem született a gyermek számára támogató döntés. Időközben az igazgató megtámadta a szakértői véleményt a szakértői bizottságnál, akik azonban az előzőleg kiadott vizsgálati eredményeket erősítették meg. Ennek hatására az igazgató augusztus végével határozatot hozott arról, hogy a tanulónak nem kell készülnie a pótvizsgára Egy újabb kérelem nyomán végül megkapták a szaktantárgyi felmentést, de további tájékoztatást, segítséget nem. Ellenben azóta több szaktanári figyelmeztetést kapott a tanuló, többet a házi feladat hiánya miatt.

A beadványában írtakkal kapcsolatban tájékoztattuk a szülőt a kapcsolódó jogszabályi rendelkezésekről, kiemelten arról, hogy a szakértői véleményben foglaltak kötelezettséget jelentenek az intézmény részére, azok figyelmen kívül hagyása a gyermek oktatási jogainak sérelmét okozza.

A köznevelési törvény 56. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a sajátos nevelési igényű tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. A (2) bekezdés alapján az érettségi vizsgán az (1) bekezdés b) pont szerinti tantárgyak helyett a tanuló - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat.

A fentieknek megfelelően amennyiben a gyermeket a szakértői bizottság javaslata szerint matematika tantárgyból mentesítették az értékelés és a minősítés alól, az azt jelenti, hogy neki a többi tanulóhoz azonos módon részt kell venni a matematika órákon, és házi feladatot is kell készíteni, ám teljesítménye nem kerül érdemjegyekkel értékelésre. Oktatásával kapcsolatos további pedagógiai javaslatokat a szakértői vélemény tartalmazhat, amely a pedagógusokra kötelező.

Tájékoztattuk továbbá a szülőt, hogy amennyiben azonban a matematika tantárgy értékelése alóli mentesítés akadályozza azt, hogy a tanuló az adott szakképzést befejezhesse, úgy a tanulói jogviszony fenntartásának indokoltsága kérdéses. Annak eldöntése, hogy gyermeke meg tudja-e szerezni az érintett képesítést a szakértői véleményben foglaltak figyelembevételével, a szakképzési szervek hatáskörébe tartozik. (630/2019/OJBIT)