Az oktatási szereplők jogainak garanciái

Az oktatási szereplők jogainak garanciái közül kiemelkedő a tájékoztatáshoz való jog. Ez a jog biztosítja, hogy az oktatási szereplők egyéb jogai is érvényesülni tudjanak. A vonatkozó jogszabályok szerint a tájékoztatáshoz való jog általános jelleggel megilleti a tanulókat, illetve szüleiket, továbbá a felsőoktatási intézmények hallgatóit is. A tájékoztatáshoz való jog egyúttal az intézmény oldalán tájékoztatási kötelezettségként jelenik meg.

A köznevelési törvény 46. § (6) bekezdésének e) és g) pontja egyértelműen rögzíti a tanuló azon jogát, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről.

A szülő joga a köznevelési törvény 72. § (5) bekezdésének b) pontja alapján, hogy gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. Hivatalunkhoz több esetben is érkezett olyan tartalmú beadvány, amiket a szülő is sérelmezett, hogy az intézmény nem teljesíti a tájékoztatási kötelezettségét részére a gyermekével kapcsolatban. A panaszosok részére tájékoztatást nyújtottunk a jogorvoslati lehetőségeikről. (152/2019/OJBIT, 292/2019/OJBIT)

Egy szülő arról érdeklődött, milyen módon van lehetősége hozzájutni a gyermeke által írt dolgozatokhoz, és megismerni azok tartalmát annak érdekében, hogy a jövőbeni felkészülést támogassa. (91/2019/OJBIT)

Egy beadványozó sérelmezte, hogy a szülők nem kapják meg a gyermekek által írt dolgozatokat, mindössze az osztályzatról, illetve az elért százalékról tájékozódhatnak. Az intézmény gyakorlata szerint a dolgozatokba történő betekintés kizárólag a fogadóóra keretén belül történhetett. (591/2019/OJBIT)

Egy szülő azzal kapcsolatban kérte tájékoztatásunkat, hogy joga van-e a javítóvizsga jegyzőkönyvét megismerni, másolatot igényelni arról. (507/2019/OJBIT)

A dolgozatok megtekintésével kapcsolatban az alábbi állásfoglalást alakítottuk ki. A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a köznevelési törvény 25. § (1) bekezdése alapján az iskola szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) tartalmazza. Tehát az intézményi szabályzatban kell rendelkezni arról is, hogy a szülők milyen módon tekinthetik meg a dolgozatokat. Az intézmény SZMSZ-ében foglalt szabályozás megalkotása során az Infotv. rendelkezéseire is figyelemmel kell lenni. Az információs önrendelkezési jog egyik legfontosabb garanciája ugyanis az érintettek tájékoztatáshoz való joga. Eszerint az érintettet kérésére tájékoztatni kell a kezelt adatairól és az adatkezelés legfontosabb körülményeiről. A személyes adat törvényi definíciója szerint személyes adatnak kell tekinteni mindazt, amit a tanuló a dolgozaton közöl, a tudását tükröző, a feltett kérdésekre adott válaszait is. Az tehát, hogy egy megadott kérdésre a tanuló milyen választ adott, az ő személyes adata, amelyre nézve az adatvédelmi szabályok megfelelően irányadóak. Az Infotv. 3. § 9. pontja határozza meg az adatkezelő fogalmát, mely szerint az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely – törvényben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott keretek között – önállóan vagy másokkal együtt az adat kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja. A fentiek alapján a dolgozatokban szereplő személyes adatok kezelője a köznevelési intézmény, így az adatkezelőre nézve kötelező törvényi rendelkezéseket az intézménynek be kell tartania. Az Infotv. 14. § b) pontja alapján az érintett jogosult arra, hogy kérelmére az adatkezelő és az adatfeldolgozó az általuk kezelt személyes adatait és az azok kezelésével összefüggő információkat a rendelkezésére bocsássa. A 15. § (2)-(3) bekezdései alapján a tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos adatkörre vonatkozóan tájékoztatási kérelmet az adatkezelőhöz még nem nyújtott be. Egyéb esetekben költségtérítés állapítható meg. A költségtérítés mértékét a felek között létrejött szerződés is rögzítheti. A már megfizetett költségtérítést vissza kell téríteni, ha az adatokat jogellenesen kezelték, vagy a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett.

Az érintettek tájékoztatáshoz való joga azonban nem korlátlan. Az Infotv. 16. §-a alapján az érintett tájékoztatását az adatkezelő mellőzheti, azonban csak a (3) bekezdésben feltüntetett okok esetén. A tájékoztatás megtagadása esetén az adatkezelő írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelkezése adott alapot. A felvilágosítás megtagadása esetén az adatkezelő tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulás lehetőségéről. Jelenleg azonban nincs olyan hatályos törvényi rendelkezés, amely a tanulók tájékoztatáshoz való jogát a fentiek szerint korlátozná, ennek megfelelően a tájékoztatást tehát minden esetben meg kell adni.

Egy intézmény vezetője a szülőtől érkező érdeklődések kapcsán kérte hivatalunk tájékoztatását. A beadvány szerint a szülő az általánosan megszokottnál gyakrabban, támadó hangvételű megkeresésekkel fordult az intézményhez gyermeke iskolai teljesítményével kapcsolatban. A beadványozót hivatalunk tájékoztatta, hogy amennyiben az intézmény úgy véli, a szülő jogait nem rendeltetésszerűen gyakorolja, és az intézmény a válaszadást megtagadja, úgy a szülőnek joga van emiatt jogorvoslattal élni. A fenntartó feladata lesz vizsgálata során megállapítani, hogy az intézmény eljárása sértette-e a szülő jogait. (106/2019/OJBIT)

Az Infotv. 15. § (1) bekezdés b) pontja a tájékoztatás megadásának módját határozza meg: az adatkezelő köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 25 napon belül, közérthető formában, az érintett erre irányuló kérelmére írásban megadni a tájékoztatást. A tájékoztatáshoz való jog gyakorlásának tipikus módja a törvény alapján az, hogy az érintett levélben kéri az adatkezelőtől a tájékoztatás megadását, aki arra levélben válaszol. A köznevelés szférájában természetesen ez nem feltétlenül így valósul meg. A tájékoztatás a betekintés engedésével is megadható (így történik a dolgozatokban szereplő adatok kezeléséről való tájékoztatás megadása), ilyenkor ugyanis az érintettnek lehetősége van magát az adatkezelést, illetve annak egy részét, a kezelt adatok körét közvetlenül megismerni. Az érintett kifejezett kérésére azonban ilyenkor sem maradhat el az írásbeliség, vagyis az érintettet, ha kéri, olyan helyzetbe kell hozni, hogy írásos dokumentum álljon rendelkezésére az általa feltett kérdésekre a törvény alapján kötelezően megadott válaszokkal együtt. Ha tehát az érintett a kezelt adatok körére kíváncsi, akkor az adatkezelő eleget tesz a tájékoztatási kötelezettségének azzal, ha betekintést enged az iratokba (jelen esetben a dolgozatokba). De ha az érintett kéri, másolatot kell arról adnia. Mivel a törvény alapján a tájékoztatást írásban kell megadni, az adatkezelő nem zárkózhat el az írásbeliségtől sem. Figyelemmel arra, hogy az íráskép is az érintett személyes adata, és az is, hogy a válaszait milyen sorrendben, a lap tetejére, aljára vagy a túloldalára írta-e – az eredményszámításban mutatkozó számszaki kérdésekben felmerülő viták ugyanis gyakran ezzel kapcsolatosak – a tájékoztatás céljának leginkább a kezelt adatokról készített fénymásolat felel meg.

A tanulók a személyes adataik védelméhez fűződő jogukból eredő tájékoztatáshoz való jogukat nem feltétlenül önmagáért, hanem a dolgozat értékelésével szembeni esetleges kifogásaik előadása, vagy akár a hibákból való okulás eszközeként gyakorolják. Annak érdekében, hogy a tanuló hiányosságait korrigálhassa, a megtekintés nem jelentheti a dolgozatok megismerését és tanulmányozását csupán az iskola helyiségében egy meghatározott időkeretben. A megtekintésnek szükségszerűen magában kell foglalnia a dolgozat birtoklását, vagyis arról a szülő kérésére és költségén másolatot kell rendelkezésére bocsátani. Valamely kifogás előterjesztésének is elengedhetetlen feltétele, hogy a tanuló ismerje a dolgozatot és az értékelést, amellyel kapcsolatban a kérelmet elő kívánja terjeszteni. A pedagógusok oktatói autonómiája nem zárja ki azt, hogy más személy – a szülő vagy az érintett hozzájárulásával akár egy magántanár – a dolgozatot (vagy annak másolatát) megtekintse, egy esetleges kifogás megírásában a tanulónak segítséget nyújtson. Ehhez is szükséges a dolgozat és az értékelés egy másolati példányának birtoklása. Azonban ilyen cél nélkül is – a fent hivatkozott információs önrendelkezési jog mint alkotmányos alapjog alapján – az érintettet megilleti az a jog, hogy személyes adatairól tájékoztatást kapjon.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 1. melléklete szerint a tanulók dolgozatainak, témazáróinak, vizsgadolgozatainak őrzési ideje 1 év.

A szülői tájékoztatás eszköze tipikusan a napló, a tájékoztató füzet, a szülői értekezlet, a fogadóóra.

Egy szülő hivatalunk állásfoglalását kérte arról az általa sérelmesnek megélt helyzetről, hogy a gyermeke középiskolájában dolgozó óraadó pedagógus nem tart fogadóórát a szülők részére. A beadványozót tájékoztattuk, hogy a fogadóórákról nem rendelkeznek jogszabályok, azonban az intézmény a tájékoztatási kötelezettségének köteles eleget tenni, így amennyiben az intézmény nem biztosítja ezen szülői jog érvényesülését, úgy a szülőnek lehetősége van jogorvoslattal élni. (257/2019/OJBIT)

Egy szülő több, gyermekével kapcsolatos kérdéssel kereste meg hivatalunkat. Érdeklődött az óraközi szünetekre vonatkozó szabályokról, arról, hogy lehet-e a szünetekben feleltetni a tanulókat, vagy megszabni, milyen játékot játszhatnak az udvaron. Tájékoztattuk, hogy a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 16. § (3) bekezdése szerint a tanítási órák és az egyéb foglalkozások között a tanulók részére szünetet kell tartani. A szünetek, ideértve a többi szünet időtartamánál hosszabb, főétkezésre biztosított szünet rendjét az iskola házirendje határozza meg. Érdeklődött, hogy van-e arra vonatkozó konkrét szabály, hogy a házi feladatot mikor kell közölni a tanulókkal. Javasoltunk, hogy az iskola házirendjét, illetve pedagógiai programját tanulmányozza át a házi feladatokra vonatkozó rendelkezések vonatkozásában. A szülő érdeklődött továbbá a felcserélt tanórákkal kapcsolatos szabályokról is, mely kérdéssel kapcsolatban tájékoztattuk, hogy 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 105. § (4) bekezdésének értelmében a tantárgyfelosztás alapján készített összesített iskolai órarend tartalmazza a tanórai és az egyéb foglalkozások időpontját, osztályonként és tanóránként az adott tantárgy és a tanár megnevezésével. A tantárgyfelosztást az intézmény fenntartója hagyja jóvá, az abban foglaltak az intézmény dolgozóira nézve kötelezőek. Ugyanezen rendelet 101. §-a alapján a pedagógus a tanórai foglalkozásokról az órarendnek megfelelően osztálynaplót vezet. A napló haladási és mulasztási naplórészén belül fel kell tüntetni a megtartott tanítási óra tantárgyának nevét, az óra tanévi és napon belüli sorszámát, a tanítási óra anyagát. A szülő sérelmezte továbbá Gyermeke érdemjegyeinek az osztályközösség, illetve az iskolai évzáró rendezvényen történő felolvasását, a nyilvánosság előtti minősítését. Ezzel kapcsolatban tájékoztattuk a mindenkit megillető, Alaptörvényben biztosított emberi méltósághoz való jogról. Tájékoztattuk továbbá, hogy a köznevelési törvény 41. § (8) bekezdés c) pontja úgy rendelkezik, hogy a gyermek, tanuló magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés alanyainak vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének továbbítható. A jogszabály biztosítani kívánja tehát azt a lehetőséget, hogy – mivel az oktatás egy közösségben zajló tevékenység – az ezzel kapcsolatos dicséret, illetve fegyelmező vagy fegyelmi intézkedések megtételére is a közösség tagjai előtt kerülhessen sor, továbbá hogy a pedagógus általi értékelés ésszerű módon megtörténhessen, például a tanuló felelete után az érdemjegyet fennhangon közölhesse a tanár. Emellett az osztályközösség nyilvánosságának garanciális szerepe is lehet az értékelés során. A fentiektől eltérő eset az, amikor egyes tanulók magatartásának, szorgalmának, illetve tudásának értékelésére vonatkozó adatokat nemcsak az érintett osztályközösségnek, hanem annál tágabb körnek, az iskola egészének hoznak a tudomására. Ilyen például: ha az iskola által alkalmazott fegyelmező intézkedésekről vagy fegyelmi büntetésekről szóló iratokat a faliújságra kifüggesztik, vagy ezeket az információkat az iskolarádióban felolvassák. Az iskola ezt jogszabályi felhatalmazás, az adatkezeléshez szükséges megfelelő jogalap hiányában nem teheti meg. Jogilag nem esik más megítélés alá az az eset sem, ha a diákra nézve látszólag egyértelműen pozitív tartalmú adatot kíván az iskola a többi tanuló tudomására hozni (például egy tanulmányi versenyen elért harmadik helyezést az iskolai évzárón bejelenteni). Az ilyen adat is csak a tanuló megítélésétől függően pozitív vagy negatív, ő döntheti el, hogy valamilyen sikerét a nyilvánosság elé tárja-e vagy sem. Ez utóbbi esetkör tekintetében természetesen az adatalany önkéntes hozzájárulása alapján történő adatkezelés, adattovábbítás nem kizárt, a negatív tartalmú adatokkal kapcsolatban azonban a hozzájárulás önkéntességének teljesülése valószínűtlen, az adattovábbítás feltételezhető szankciós célzata folytán pedig az érintett diák emberi méltóságát is sértheti. A szülőt a fenti hivatkozásokon túl a jogorvoslati lehetőségeiről is tájékoztattuk. (64/2019/OJBIT)

Hivatalunkhoz a tájékoztatási joggal összefüggésben több olyan tartalmú beadvány is érkezett, melyek sérelmezték, hogy az iskolai kirándulások tervezett helyszíne helyett egy másik városban töltötték a gyermekek a kirándulást, azonban erről a szülők tájékoztatása elmaradt. (300/2019/OJBIT)

Egy beadványozó egy általános iskolában történtekkel kapcsolatban kérte hivatalunk segítségét. A beadvány szerint az intézményben több, a gyermekek méltóságát sértő cselekmény is megvalósult az ott tanító pedagógusok, illetve a vezetőség részéről. A tájékoztatáshoz való joghoz kapcsolódóan kiemelt panaszként jelentkezett, hogy a szülők csupán a tanulmányi kirándulás végeztével tudták meg, hogy az eredeti helyszíntől eltérően, egy másik városban töltötték a kirándulást gyermekeik. Az ügyben hivatalunk vizsgálatot indított, az illetékes tankerületi központot megkerestük az álláspontja beszerzése érdekében. A fenntartó válaszlevelében arról tájékoztatta hivatalunkat, hogy felkérte az intézmény vezetőjét, hogy a továbbiakban különös figyelmet fordítson a szülőkkel való kapcsolattartásra. A vizsgálat során a panaszban foglalt jogsérelmek egy része bizonyítást nyert, ezekkel kapcsolatban intézkedéseket tett a fenntartó. Hivatalunk álláspontja szerint az intézkedések alkalmasak voltak a jogsérelem orvoslására, ezen álláspontról a beadványozót is tájékoztattuk. (454/2019/OJBIT, 678/2019/OJBIT)

A szülők, mint oktatási szereplők jogai közt említést kell tenni azon esetekről is, mikor a szülői felügyeleti joggal, illetve annak az óvodához, iskolához való kapcsolódásával merülnek fel kérdések. Hivatalunkhoz leggyakrabban a különélő szülő jogaival kapcsolatban érkeztek megkeresések, mely tekintetben a panaszosokat a témában kialakított állásfoglalásunkról tájékoztattuk. (189/2019/OJBIT, 574/2019/OJBIT, 305/2019/OJBIT, 522/2019/OJBIT, 164/2019/OJBIT, 123/2019/OJBIT, 86/2019/OJBIT, 33/2019/OJBIT, 19/2019/OJBIT, 527/2019/OJBIT, 660/2019/OJBIT, 26/2019/OJBIT, 687/2019/OJBIT, 22/2019/OJBIT)

A szülői felügyelettel összefüggő kérdésekről jelenleg a Ptk. 4. könyvének XII. címe rendelkezik.

A szülői felügyelet magában foglalja a gyermek gondozását, lakóhelyének és tartózkodási helyének meghatározását, ezen belül a törvény külön szól a gyermek nevelésének és életpályájának megválasztásáról. Ezzel összefüggésben kimondja, hogy a szülők jogosultak a gyermek nevelésének módját megválasztani. A gyermek képességei figyelembevételével a szülők és a gyermek közösen döntik el, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön. Az életpálya kijelölésével és ezzel összefüggésben a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával kapcsolatban a szülő és a gyermek között felmerülő vitában a gyámhatóság dönt.

A szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő tehát jogosult minden információra, amely a gyermek életpályájának megválasztásával kapcsolatos döntés meghozatalához fontos lehet.

A szülők a törvény szerint a szülői felügyeletet közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt. Ez alól a rendelkezés alól kivételt jelent, ha megállapodásukban vagy a bíróság rendelkezése következtében a szülői felügyeletet megosztják, vagy csak egyikük gyakorolja.

Egy édesapa kérte hivatalunk tájékoztatását, tekintettel arra, hogy a gyermek feletti szülői felügyeleti jogot az édesanyával közösen gyakorolják, azonban az édesanya az előzetes megbeszélésekkel ellentétesen, egy másik általános iskolába íratta be a gyermeket. A szülőt tájékoztattuk a hivatal által a témában kialakított állásfoglalásról, a szülő általi tájékoztatási kötelezettségről a különélő szülő irányába. (365/2019/OJBIT)

A törvény szerint a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek és a gyermekétől különélő szülőnek a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében – egymás családi életét, nyugalmát tiszteletben tartva – együtt kell működniük. A gyermekkel együttélő szülő vonatkozásában a Ptk. tájékoztatási kötelezettséget is előír. A 4:174. § szerint a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól a különélő szülőt megfelelő időközönként tájékoztatnia kell, és a különélő szülő érdeklődése esetén a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást meg kell adnia.

Abban az esetben, ha a szülői felügyelet jogát az egyik szülő gyakorolja, a különélő szülő joga a szülői felügyelet egyes kérdéseiben megmarad. a Ptk. 4:168. §-a ugyanis kimondja, hogy ha a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására az egyik szülőt jogosítja fel, a gyermekétől különélő szülő a szülői felügyeleti jogokat a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével nem gyakorolhatja. Majd a 4:175. § kifejezetten rendelkezik azokról a lényeges kérdésekről, amelyekben közösen gyakorolják a szülők jogaikat.

Eszerint: A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja. A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása. Ha a különélő szülők egyes, az előzőekben meghatározott, közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében nem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt.

Egy édesapa azzal a panasszal fordult hivatalunkhoz, hogy gyermekének édesanyja az ő beleegyezése nélkül egy másik iskolába íratta át a közös gyermeket. A panaszost tájékoztattuk a vonatkozó polgári jogi szabályokról, továbbá felhívtuk figyelmét, hogy az ügyben a gyámhatóság bír döntési jogkörrel. (558/2019/OJBIT)

Az egyes, szülők között kialakult vitás helyzetek rendezése érdekében fontos kiemelni a mediáció igénybevételének lehetőségét is, melyet a Ptk. 4:177. §-a rögzít: a gyámhatóság, kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból, a szülői felügyeletet gyakorló szülő és a gyermekétől különélő szülő közötti megfelelő együttműködés kialakítása, a különélő szülő jogainak biztosítása – ideértve a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást – érdekében a szülők számára közvetítői eljárás igénybevételét rendelheti el. (593/2019/OJBIT)

A lényeges kérdésekben való közös joggyakorlás alól kivételt jelent, ha a különélő szülő szülői felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, vagy megvonta. A 4:168. § ugyanis kimondja, hogy ha a gyermek érdekei megkívánják, a gyermek sorsát érintő valamely lényeges kérdésben való döntés jogát a bíróság korlátozhatja vagy megvonhatja.

Ez esetben a különélő szülő a szülői felügyeleti jog ezen részelemét nem gyakorolhatja.

Mindezek alapján tehát amennyiben a szülői felügyeleti jog korlátozására, megvonására nem került sor, a fentiek értelmében a köznevelési törvényben biztosított szülői jogok a különélő szülőt is megilletik, ezen jogokat mindaddig gyakorolhatja, amíg e tekintetben a bíróság másként nem dönt.

A tájékoztatáshoz való jog vonatkozásában a következő álláspontot alakítottuk ki. A köznevelési törvény 72. §-a általános érvénnyel határozza meg a szülői jogokat és kötelezettségeket. E körben a kiemelt szülői jogok között szerepel, hogy a szülőnek joga, hogy gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. Ez a szülői jog az intézmény, illetve a pedagógus oldalán tájékoztatási kötelezettséget keletkeztet. Ugyanakkor a köznevelési törvény 72. § (1) bekezdésének a) és b) pontjába foglaltak szerint a szülő kötelessége gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését. A szülő tájékoztatáshoz való joga akár írásos tájékoztatás útján is érvényesülhet, amennyiben más úton nem tud tájékozódni és ezt külön kéri. A Ptk. fent idézett rendelkezése kimondja, hogy a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések közé tartozik a gyermek iskolájának, valamint életpályájának megválasztása. Ahhoz, hogy a szülő ebben a kérdésben megfelelő és felelősségteljes döntést tudjon hozni, szükséges, hogy információk álljanak a rendelkezésére a gyermeke tanulmányi előmeneteléről, az iskolai körülményeiről és egyéb olyan iskolai eseményekről, amelyek fontosak ahhoz, hogy ezen jogát gyakorolni tudja. A köznevelési törvénybe foglalt tájékoztatási jog pontosan ezt hivatott szolgálni, ugyanis amennyiben a szülő a gyermekéről semmilyen információt nem kap, akkor abban sem képes dönteni, hogy például a jövőben milyen iskolát válasszon, és ott milyen tagozatra járjon a gyermek.

Az Igazságügyi Minisztérium az új Ptk. hatályba lépése után megváltozott jogszabályi környezetre tekintettel dolgozta ki állásfoglalását, melynek jogi érvelését hivatalunk is elfogadja, és irányadónak ismeri el. Ezen állásfoglalás lényege, hogy a köznevelési intézmények a tájékoztatási jog címzettjének a polgári jog szerinti szülői felügyeletet gyakorló szülőt kötelesek elismerni, a rendszeres, részletes és érdemi tájékoztatást a gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről e szülő számára kötelesek megadni.

Hogy a különélő szülő is döntést tudjon hozni a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben, szüksége van a gyermekével kapcsolatos információkra. Ennek érdekében különélő szülők esetében a Ptk. fent idézett 4:174. §-a a gyermekkel együtt élő szülő feladatává teszi a gyermek tanulmányaival kapcsolatos tájékoztatás megadását a különélő szülő felé.

Egy édesapa beadványában előadta, hogy tankötelessé válik a gyermek – aki felett a szülői felügyeleti jogot közösen gyakorolják a szülők –, azonban az iskolaérettségi vizsgálat eredménye alapján az édesanyával abban egyeztek meg, hogy a gyermek a következő évet még óvodában tölti. Ezt követően – az édesapa elmondása szerint – az édesanya az eredmény felülvizsgálatát kérte, azzal a szándékkal, hogy a gyermek mégis elkezdhesse az első osztályt. A szülőt tájékoztattuk a beíratással kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekről. (58/2019/OJBIT)

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 22. § (4) bekezdése nem írja elő az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozás feltételül a közös szülői nyilatkozatot. E bekezdés szerint az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást.

Tekintettel arra, hogy az általános iskolai beiratkozásnál nem írja elő jogszabályi rendelkezés mindkét szülő aláírását, úgy a köznevelési intézménynek ezt nem kell figyelembe vennie a felvétel során.

Amennyiben a köznevelési intézmény tudomására jut, hogy a szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők, valamint a szülő és a gyermek között az életpálya kijelölésével és ezzel összefüggésben a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával kapcsolatban vita áll fenn, úgy a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdése értelmében a nevelési-oktatási intézmény jelezheti a gyámhivatalnak a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával kapcsolatban felmerült vitát, és ez esetben a gyámhivatal tájékoztatja a jogosultakat a kérelem benyújtásának lehetőségéről. Amennyiben az iskola nem tesz ilyen jelzést, úgy az a szülő, aki a beíratást ellenzi, kérheti a gyámhivatal eljárását.

A köznevelési törvény 45. § (1) bekezdése alapján Magyarországon – az e törvényben meghatározottak szerint – minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. E törvény 72. § (1) bekezdés b) pontja szerint pedig a szülő kötelessége, hogy biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését. A tankötelezettség teljesítése tehát nem függhet a szülők gyermekük iskoláztatása körében felmerült vita fennállásától, vita esetén a gyermek felvételére a jogszabályok szerint kerülhet sor, a vitában pedig a későbbiekben a gyámhatóság dönthet. A gyermekkel kapcsolatos iskolai ügyekben nem csak a gyermek szülője, de nagyszülője is érintett lehet.

Egy nagyszülő az unokáival kapcsolatban kérte hivatalunk tájékoztatását. A gyermekek édesanyja elhunyt, a szülői felügyeleti jogot az édesapa gyakorolja, az anyai nagyszülőknek a kapcsolattartás joga volt biztosított a gyámhatóság döntése alapján. A nagyszülő érdeklődött, hogy milyen jogai vannak az iskolával szemben, a gyermekekről való tájékoztatás körében. (608/2019/OJBIT)

A köznevelési törvény nem tartalmazza annak meghatározását, hogy kit ért szülő alatt, így a köznevelési törvény rendelkezéseinek értelmezésekor a Ptk. szabályaira kell visszamutatnunk. A fentebb idézett szabályok alapján a kiskorú törvényes képviseletére a szülői felügyelet fennállása esetén a szülők jogosultak, egyes jogok és kötelezettségek gyakorlásában – a felügyeletet gyakorló szülő hozzájárulásával – részt vehet az a személy, akinek saját vagy a szülővel közös háztartásában a gyermek huzamos időn át nevelkedik. Egyedi esetekben a szülő meghatalmazást is adhat más személynek a gyermek iskolai ügyeinek intézése során.

A Ptk. lehetőséget ad arra, hogy a nagyszülő kapcsolattartásra jogosult legyen, de annak tartalma nem foglalja magába a gyermek ügyeinek képviseletét. Ezt a szülőtől származó meghatalmazás birtokában teheti meg az köznevelési intézményben.

Egy beadványozó sérelmezte, hogy a tanköteles életkort betöltő, egyébként nagykorú tanulók esetében is igazolni szükséges a mulasztásokat. Előadta, hogy véleménye szerint nem ésszerű megkülönböztetni igazolt és igazolatlan hiányzást, és amennyiben a tanuló úgy döntene, hogy nem kíván a készségtárgyak óráin részt venni, azt tiszteletben kellene tartani. A beadványozót tájékoztattuk a köznevelési törvény nagykorú tanulókra vonatkozó rendelkezéseiről. (310/2019/OJBIT)

A köznevelési törvény 46. § (8) bekezdése szerint nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén e törvénynek a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály a szülő, a szülői szervezet vagy a szülők képviselője részére kötelezettséget vagy jogot állapít meg, nagykorú tanuló esetén a kötelezettségek teljesítése, a jogok gyakorlása a tanulót – az iskolaszékbe történő delegálás kivételével -, a diákönkormányzatot, a tanulók képviselőjét illeti meg vagy terheli. Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekről a szülőt is értesíteni kell.

E szabályokon túl a köznevelési jogszabályok nem tartalmaznak eltérő rendelkezéseket a nagykorú tanulók vonatkozásában.

A köznevelési törvény 46. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon.

A tankötelezettség befejezését követően a tanulók szabadon dönthetnek arról, hogy kívánják-e tanulmányaikat nappali oktatás munkarendje szerint működő köznevelési intézményben folytatni. Amennyiben erről döntenek, úgy a köznevelési törvény ezen intézményekre irányuló szabályai továbbra is vonatkoznak rájuk. A fenti jogszabályi rendelkezés alapján a nagykorú tanulóknak ugyanúgy teljesíteniük kell kötelességeiket, mint kiskorú társaiknak, és ezek elmulasztása is azonos következménnyel jár.

Hivatalunkhoz több esetben is fordultak tájékoztatásért az iskolai hagyományokkal kapcsolatban.

Egy szülő arról kérte hivatalunk tájékoztatását, hogy az iskola dönthet-e úgy, hogy nem tart általános iskolai ballagást, hivatkozva az osztályban tanuló diákok többségének rossz magatartására. (350/2019/OJBIT)

Egy szülő az anyák napi rendezvény lebonyolításával kapcsolatban kérte hivatalunk tájékoztatását. (306/2019/OJBIT)

Egy szülő sérelmezte, hogy gyermekének ballagására az intézmény által fekete ruha viselése lett meghatározva, azonban – tekintettel a nyári hőségre – gyermekét nem kívánta ilyen színű öltözékbe öltöztetni. (385/2019/OJBIT)

A ballagás, illetve egyéb iskolai rendezvény lebonyolításával kapcsolatban a jogszabály nem tartalmaz konkrét rendelkezéseket, ezen alkalmak az iskolai hagyomány körébe tartoznak. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, lebonyolításukra vonatkozóan rendelkezéseket a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.

Egy szülő kifogásolta, hogy tizenegyedik osztályos gyermekének osztályfőnöke a szalagavató szervezésében való kötelező részvételre, az azzal kapcsolatos rendrakásra, illetve takarításra kötelezte a gyermekének osztályában tanulókat. A szülőt tájékoztattuk jogorvoslati lehetőségéről, továbbá szülői jogairól. (668/2019/OJBIT)

A szülők a szalagavató szervezésével kapcsolatos javaslataikat a szülői közösségen keresztül tudják megfogalmazni az intézmény számára. A köznevelési törvény 39. § (1) bekezdése szerint a köznevelés rendszerében intézkedésre jogosult személy vagy szervezet – a diákönkormányzat, a nevelőtestület, az iskolaszék, szülői szervezet, közösség javaslatára – tizenöt napon belül, a települési önkormányzat képviselő-testülete legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ köteles adni.

A tanulók számára, mint oktatási szereplők számára garanciát jelent, hogy az általuk teljesített tanulmányi kötelezettségről igazolást állít ki az intézmény. Az iskola a bizonyítvány kiadásával igazolja a tanulók köznevelés rendszerében teljesített tanulmányait. A köznevelési törvény 57. § (4) bekezdése alapján a tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az érettségi vizsga, a szakmai vizsga, a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap. A bizonyítvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló irat közokiratnak minősülnek.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 78. §-a egyértelműen rögzíti, hogy a tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg. (546/2019/OJBIT, 221/2019/OJBIT, 112/2019/OJBIT, 304/2019/OJBJIT)

Egy szülő hivatalunk segítségét kérte, gyermekének bizonyítványát ugyanis térítési díjtartozásra hivatkozással megtagadták kiadni. A tanuló másik intézménybe történő átvételénél problémát okozott, hogy nem volt birtokukban a bizonyítvány. Tájékoztattuk a szülőt, hogy az iskola nem tagadhatja meg a bizonyítvány kiadását.(343/2019/OJBIT)

A szülő sérelmezte, hogy gyermeke bizonyítványának kiadását az intézmény a be nem fizetett osztálypénz miatt megtagadta. Tájékoztattuk a beadványozót a fent hivatkozott jogszabályban rögzített intézményi kötelezettségről. (389/2019/OJBIT, 375/2019/OJBIT)

A jogszabályok nem rendelkeznek a bizonyítvány kiadásának napjáról, így e kérdést jogszabályi szintű szabályozás hiányában az iskolai hagyományok és az intézményben kialakított munkaterv rendezheti. Az ettől eltérő megoldásokat egyéni megbeszélés útján lehetséges kialakítani. (371/2019/OJBIT)

A bizonyítvány elvesztésének esete nem jelent véglegességet: a közokirat pótolhatósága jogszabályi szinten biztosított lehetőség. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 96. § (6) bekezdése szerint az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap alapján bizonyítványmásodlat állítható ki. A bizonyítványmásodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni. Ugyanazon rendelet 114. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a bizonyítványmásodlatnak szöveghűen kell tartalmaznia az eredeti bizonyítványon található minden adatot és bejegyzést. A másodlat kiadását az eredeti bizonyítványt kiállító iskola vagy jogutódja, az iskola jogutód nélküli megszűnése esetén az végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték. (348/2019/OJBIT)

A köznevelési törvény tanulói jogokat biztosító rendelkezései között szerepelnek az osztálylétszámokra, illetve csoportbeosztásokra vonatkozó előírások.

Egy beadványozó az általános iskolai osztályok létszámával kapcsolatban kereste meg hivatalunkat. Előadta, hogy az előzetes tervek szerint a következő osztálylétszámok várhatóak az intézmény alsó tagozatán: 4 fő, 11 fő, 6 fő, végül 11 fő. Kérdése arra irányult, hogy az első, és második osztály, illetve a harmadik és negyedik osztály összevonására lehetőség van-e: így egy 15 fős, és egy 17 fős osztály jönne létre. A beadványozót tájékoztattuk a kapcsolódó jogszabályi rendelkezésekről, az osztálylétszámra vonatkozó, törvényben rögzített minimális és maximális létszámról. (366/2019/OJBIT)

A köznevelési törvény 25. § (7) bekezdése szerint az óvodai csoportok, iskolai osztályok, kollégiumi csoportok minimális, maximális és átlaglétszámát a 4. melléklet határozza meg. Az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi csoportra megállapított maximális létszám a nevelési év, illetve a tanítási év indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető, továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt. A minimális létszámtól csak akkor lehet eltérni, ha azt az óvodai, tanulói jogviszony nevelési, tanítási év közben történő megszűnése indokolja. (312/2019/OJBIT)

A köznevelési törvény 4. melléklete szerint az általános iskola 1-4. évfolyamán a minimális létszám 14, a maximális létszám pedig 27 fő. A mellékletben szereplő maximális létszám azt a létszámot veszi alapul, amely még a kialakult szakmai gyakorlat szerint pedagógiai eredményesség szempontjából elfogadható.

Az intézmények részére irányadó, osztálylétszámra vonatkozó rendelkezések mellett szintén lényegesek a csoportbeosztásokra vonatkozó jogszabályi előírások. A köznevelési törvény 4. § 23. pontja határozza meg az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport fogalmát: az a legalább egy nevelési évre, tanévre alkotott oktatásszervezési egység, amely meghatározott közös pedagógiai feladatok végrehajtására alakul az óvodába, iskolába, kollégiumba felvételt nyert, azonos feladatellátási helyre járó gyermekekből, tanulókból. Az 51. § (4) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével – az igazgató dönt.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 20. § (11) bekezdése alapján az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 28. §-ában meghatározott feltételekkel összhangban – az óvodavezető dönt.

Egy óvodavezető az óvodai csoportokba történő beosztással kapcsolatban kérte hivatalunk tájékoztatását. Elmondása szerint egy székhelyen, illetve ezen kívül hat telephelyen működött az óvoda. Az intézmény gyakorlata abban állt, hogy azok a gyermekek, akik negyedik évben is az óvodában maradnak, esetenként átkerülnek egy másik telephely óvodai csoportjába, amennyiben az a telephely, amelyben addig biztosított volt férőhelyük, nem tudja további egy évre ellátni a gyermekeket, akár létszámra vonatkozó, akár szakmai megfontoláson alapuló indokkal. Egy esetben érkezett a vezetőséghez szülői panasz, amely tartalmilag abban állt, hogy a szülő sérelmezte gyermekének másik telephelyre történő áthelyezését. Az óvodai vezetőség az áthelyezés mellett azzal érvelt, hogy a másik telephelyen a csoportlétszám 13 fő, és minden gyermek a 4. évét tölti az intézményben, továbbá az egyéni bánásmód megvalósulását jobban biztosítottnak látják. A beadványozót tájékoztattuk a köznevelési törvényben biztosított döntési jogköréről, továbbá arról, hogy a csoportokba történő beosztás az óvodarészéről nem jogi, hanem szakmai kérdés. Tekintettel arra, hogy az intézmény tagintézményekből álló intézmény, a gyermek másik tagintézményben való elhelyezése nem érinti az óvodai jogviszonyt. (399/2019/OJBIT)

A köznevelési törvény 59. § (3) bekezdése alapján az óvoda, az iskola, a kollégium, a gyakorlati képzés szervezője a gyermeknek, tanulónak az óvodai elhelyezéssel, tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény vagy a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

Egy tanuló azzal a panasszal fordult hivatalunkhoz, hogy – állítása szerint – az iskolában eltulajdonították a tornazsákját. Az esetet jelezte az intézményvezetőnek, aki válaszul azt közölte, hogy 50.000 – értékhatár alatt az ügyben nem tud lépéseket tenni. A tanuló sérelmezte a kialakult helyzetet. Hivatalunk tájékoztatta a panaszost, hogy az iskola kártérítési felelőssége akkor áll fenn, ha a károkozásért való felelőssége megállapítható. Amennyiben a tornazsákját az iskola előírásainak értelmében megőrzőben, öltözőben helyezte el, és onnan tulajdonították el, úgy az iskola felelőssége fennáll. Ellenkező esetben rendőrségi feljelentést tehet a felelősség megállapítása érdekében. (677/2019/OJBIT)

A pedagógus munkájának szakmai ellenőrzésére a köznevelési törvény lehetőséget biztosít, ezzel is elősegítve az oktatási szereplők – tanulók, szülők – jogainak érvényesülését.

A köznevelési törvény) 69. § (1) bekezdésének a) pontja, illetve a (2) bekezdésének a) pontja szerint a köznevelési intézmény vezetője felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, fenntartó által rendelkezésre bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért – önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény kivételével – az intézmény gazdálkodásáért, a nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a pedagógiai munkáért. Ugyanezen § (3) bekezdése alapján a köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. (563/2019/OJBIT)

Egy szülő a gyermekét tanító rajztanár pedagógusi módszereit sérelmezte, kiemelte, hogy olyan megvalósítandó feladatokat kapnak a tanulók, melyeket önállóan nem képesek megcsinálni, csak szülői segítséggel. Kifogásolta továbbá, hogy gyermekét az önálló tanulásra való képességében nem segíti a tanár. Hivatalunk tájékoztatta a szülőt jogorvoslati lehetőségeiről. (229/2019/OJBIT)

Egy beadványozó panaszában előadta, hogy az intézményben véleménye szerint alacsony színvonalú az oktatás. Állítása szerint rendszeresen maradtak el a tanórák, és az olyan helyzet is gyakori, hogy a tanárok hiába mennek be az órára, mégsem tartanak érdemi foglalkozást. Kifogásolta, hogy néhány tanár nincs felkészülve megfelelően az órákra. A panaszost tájékoztattuk a pedagógus munkájának szakmai ellenőrzésére vonatkozó hivatali állásfoglalásunkról, továbbá jogorvoslati lehetőségeiről. (621/2019/OJBIT)

Egy tanuló azzal a kérdéssel kereste meg hivatalunkat, hogy mit tehetnek, ha az osztályfőnök elhanyagolja az osztályát, és az osztályfőnöki órát sem tartja meg, helyette matematika órát tart. A panaszost a pedagógus munkájának szakmai ellenőrzésére vonatkozó hivatali állásfoglalásunkról, jogorvoslati lehetőségeiről, továbbá az osztályfőnöki munkára vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről tájékoztattuk. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet) 7. § (1) bekezdés a) pont ae) alpontjának értelmében a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait az intézmény pedagógiai programjában kell meghatározni. Az iskola pedagógiai programja a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 82. § (3) bekezdésének értelmében nyilvánosan elérhető, azt az intézmény honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon kötelező közzétenni. (197/2019/OJBIT)

Egy szülő sérelmezte a hatodik osztályos gyermekének technika órán a pedagógus által átadott információkat. A tanórán baleset- és tűzvédelem volt a téma, és a tanulókkal olyan baleseteket közölt a pedagógus, mely – a szülő álláspontja szerint – alkalmas volt arra, hogy a gyermeket sokkolja, megijessze. A panaszost tájékoztattuk jogorvoslati lehetőségeiről, továbbá arról, hogy a tanulók számára elsajátítandó tananyagról a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendeletből és az intézmény helyi tantervéből tájékozódhat, mely a pedagógiai program része, nyilvános dokumentum. (523/2019/OJBIT)

A köznevelési törvény 83. § (2) bekezdése kimondja, hogy a fenntartó ellenőrizheti a köznevelési intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, illetve értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét.

Az oktatási szereplők jogainak garanciái között a következőkben a tanulók által elkövetett kötelességszegő magatartásokkal kapcsolatos jogszabályi környezetet, és a lehetséges következményeket mutatjuk be. A tanulók kötelességszegő magatartásának szankcionálására az intézmény házirendjében meghatározott fegyelmező intézkedések állnak rendelkezésre. Az iskolai házirend szabályai a köznevelési törvény felhatalmazása alapján kötelező erejűek, azok megszegése hátrányos következményekkel jár mindazokra nézve, akikre a házirend vonatkozik. Súlyosabb esetekben fegyelmi eljárás indítására van lehetőség. Olyan fegyelmező eszköz, mely nem szerepel a házirendben, nem alkalmazható szankcióként. Annak eldöntése, hogy a tanuló cselekménye mely szankcionálási forma alkalmazását vonja maga után, az intézmény feladata. (73/2019/OJBIT, 48/2019/OJBIT)

A köznevelési törvény 58. §-ának (3) bekezdése alapján, ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. (176/2019/OJBIT)

Egy szülő a gyermeke osztályában alkalmazott kollektív büntetéssel kapcsolatban kérte hivatalunk tájékoztatását. Érdeklődött, hogy ha az osztályban egy-két tanuló viselkedése a tanár szerint nem megfelelő, emiatt büntetésben részesítheti-e az egész osztályt. A panaszost a fegyelmező intézkedésekre vonatkozó állásfoglalásunkról tájékoztattuk. (646/2019/OJBIT)

Egy általános iskola intézményvezetője segítségünket kérte az iskola két diákja közti, az intézmény területén kívül eső köztéren, tanítási időt követően történt bántalmazás vonatkozásában. A beadványozó érdeklődött, hogy a történtek hogyan érintik a tanulók tanulói jogviszonyát. Az igazgatót tájékoztattuk, hogy csak és kizárólag abban az esetben szankcionálható a tanulók kötelességszegő magatartása, amikor az intézmény felügyelete alatt állva szegik meg az intézményi szabályokat. Erkölcsi vagy akár büntetőjogi felelősségük iskolától függetlenül fennáll a gyermekeknek, de az intézmény nem alkalmazhat szankciót olyan magatartás miatt, amit tanítási időn túl, az intézményen kívül követtek el. A tanulói jogviszony megszüntetése ilyen cselekmény következtében csak jogsértő módon történhet. Tájékoztattuk ugyanakkor azon tanulói jogról, hogy a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, illetve ennek kapcsán a pedagógusok kötelezettségéről. (629/2019/OJBIT)

Egy másik ügyben is arról tájékoztattuk a beadványozót, hogy az iskolában fegyelmező intézkedést csak intézményen belüli kötelességszegésért lehet alkalmazni. (184/2019/OJBIT)

Ahogyan arra a fentiekben is utaltunk, kizárólag a házirendben szabályozott fegyelmező eszköz alkalmazható a kötelességszegő cselekmények szankcionálására. Több olyan beadvány is érkezett hivatalunkhoz, melyben szankcióként az óvodai, iskolai kiránduláson történő részvétel megvonását alkalmazta az intézmény. Ehhez kapcsolódóan fontos kiemelni, hogy a köznevelési törvény 4. §-ának 32. pontja definiálja a tanítási nap fogalmát. Eszerint az egyes osztályokban a tanítási órák, továbbá az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelési program, a kulturális, sportrendezvény megtartására fordított nap, ha a foglalkozási órák száma eléri a hármat. Amennyiben a kirándulás a pedagógiai program végrehajtására szolgál, úgy a tanulók részvétele azon – csakúgy, mint a tanítási órákon – kötelező.

Egy szülő beadványában sérelmezte, hogy az óvodából, ahova gyermeke jár, jelzést kapott, miszerint az óvoda hagyományos nyári táborában a gyermekének óvónője nem lesz jelen, így az óvónő hiányában a gyerekeket kísérő nevelők a panaszos gyermekének felügyeletét nem vállalják. A döntés indokaként azt jelölték meg, hogy a gyermek nem szabálykövető. A szülő állítása szerint a gyermekre még nem érkezett panasz az óvoda felől. A panaszos beadványához csatolta a fenntartó által ügyében megfogalmazott válaszlevelet.

A fenntartó által folytatott vizsgálat eredménye a következőket állapította meg. A nyári táborozás nem alapfeladata az óvodának, az egy hagyományokra épülő szokás, melyben az óvodapedagógusok önkéntesen és külön ellenszolgáltatás nélkül vesznek részt. A táboroztatás írásos formában az elmúlt 20 év alatt nem került szabályozásra, és elismerték, hogy az intézményi kommunikáció időrendben pontatlan és félreértésre okot adó volt. Jelezték, hogy az eddigi gyakorlatban is volt példa arra, hogy – a szülőkkel történt egyeztetést követően – a táborozásból kimaradtak olyan gyermekek, akik számára az őket jól ismerő óvodapedagógusok véleménye szerint problémát okozhat az új helyzethez való alkalmazkodás. A fenntartó álláspontja szerint az adott ügyben is megkísérelték a kapcsolatfelvételt, azonban a személyes megbeszélés lehetőségével a szülő nem élt, így telefonos megbeszélés történt. A gyermek magatartásának változásáról a fenntartó ismerete szerint az óvodapedagógus több alkalommal is szóban tájékoztatta a szülőt. Az intézmény a szülő levelére reagálva rendkívüli rész-nevelőtestületi értekezletet hívott össze, melyben többek között az ügy sajátosságait és az egyéb körülményeket (óvodapedagógus hiány) mérlegelve azt a döntést hozta, hogy az adott nevelési évben a tábor elmarad, valamint a hasonló esetek elkerülése érdekében a táborozásról, ideértve a táborra történő jelentkezés módjáról, és a program megvalósításáról a szülői szervezet bevonásával eljárásrendet készít.

Hivatalunk a szülő beadványa nyomán vizsgálatot indított, az abban foglaltakat megvizsgálta, és összevetette a jogszabályok rendelkezéseivel. Tájékoztattuk a szülőt, hogy az óvoda pedagógiai programja, munkaterve tartalmazhatja a táboroztatás lehetőségét. E dokumentumok a fenntartó bevonásával, jóváhagyásával készülnek. Az iskola honlapja a hagyományok között szerepeltette a nagycsoportosoknak szervezett erdei tábor lehetőségét. Az intézményvezető levelében arról tájékoztatta a szülőket, hogy „a jelenlegi személyi feltételeket figyelembe véve a tábor ebben a nevelési évben elmarad.” Megállapítottuk, hogy a köznevelési törvény nem tartalmaz az óvodák vonatkozásában erdei tábor, nyári tábor szervezésére vonatkozó feladatellátási kötelezettséget. A jogszabályok a köznevelési intézmények számára lehetőséget adnak arra, hogy maguk alakítsák ki pedagógiai programjukat, munkatervüket. Törvényi kötelezettség hiányában az intézményi hagyományok körébe tartozó programok megtartása azonban nem kérhető számon az intézményektől abban az esetben, ha a feltételek nem biztosítottak ezek megszervezéséhez. Az intézmény rész-nevelőtestületének döntésének indoka az intézmény tájékoztatása szerint a személyi feltételek változása volt. A fenntartó is kiemelte nyilatkozatában, hogy „az intézmény zavartalan működése – a táboroztatás mellett – veszélybe kerülne a szeptemberi tájékoztató szülői értekezlet óta megnövekedett óvodapedagógus hiány miatt.”

Álláspontunk szerint az intézményi hagyományok körébe tartozó program nem veszélyeztetheti a kötelező feladat ellátását. Az hogy ebben a döntésben szerepet játszott a gyermek magatartása, a dokumentumok alapján nem nyert bizonyítást. A fenntartó által jelzett megoldási javaslatokat a hivatalunk alkalmasnak találta arra, hogy a jövőben elkerülhetőek legyen a hasonló helyzetek kialakulása, az ügyet lezártuk. (329/2019/OJBIT)

Több szülő által írt közös beadványban a szülők az intézmény igazgatójának eljárására vonatkozóan éltek panasszal. Állításuk szerint, amióta kiderült, hatodik évfolyamos gyermekeik a következő évfolyamot már másik iskolában folytatják, az igazgató különböző sérelmes módokon, egyértelmű indoklást mellőzve tett intézkedéseket: megtagadta a nyári táborban, továbbá az iskolai túrán való részvételt is. A panaszosok a beadványukat az illetékes fenntartóhoz is megküldték, így arról tájékoztattuk őket, hogy a fenntartó után nyílik meg a lehetőségük hivatalunkhoz fordulni. (419/2019/OJBIT)

Egy szülő azzal kapcsolatban érdeklődött hivatalunknál, hogy gyermeke magatartására hivatkozva jogszerű-e, ha megtagadják részvételét az osztálykiránduláson, ami tanítási időben lesz. A panaszost tájékoztattuk, hogy a kapcsolódó állásfoglalásunkról. Tájékoztattuk továbbá a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőség igénybevételéről. (208/2019/OJBIT)

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 56. § (5) bekezdése alapján a fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. E rendelkezés alapján a fegyelmi döntést egy bizottság hozza meg. Hivatalunk álláspontja szerint a bizottság előtti eljárás lefolytatása az esetleges elfogultságot megalapozatlanná teszi. Független, külső bizottság igénybevételére fegyelmi eljárás esetén nem adnak lehetőséget a jogszabályok. A fegyelmi bizottság összetételével kapcsolatosan több beadvány is érkezett hivatalunkhoz.

Egy szülő a gyermeke ellen lefolytatandó fegyelmi tárgyalással kapcsolatban kérte tájékoztatásunkat. Előadta, hogy gyermeke ellen fegyelmi intézkedés van kilátásban egy, az iskolában tanító pedagógussal szembeni személyiségi jogokkal történő visszaélés gyanúja miatt. A szülő érdeklődött a fegyelmi bizottság összetételére vonatkozó szabályokról, és arról, hogy érheti-e hátrány a gyermekét azért, mert a fegyelmi bizottság tagja közt a fegyelmi vétséggel érintett pedagógus kollégái vannak. Hivatalunk a fegyelmi bizottságra vonatkozó, köznevelési törvényben meghatározott rendelkezésekről, továbbá jogorvoslati lehetőségeiről tájékoztatta a panaszost. (149/2019/OJBIT)

Egy szülő gimnazista gyermeke fegyelmi eljárásával kapcsolatban fordult hozzánk, és tekintettel arra, hogy jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, vizsgálatot indítottunk ügyében. A panaszos szerint az intézményben egy külön testület döntött fegyelmi ügyekben, melynek összetétele egy tanárból, egy diákból, illetve egy szülőből állt. A szülő véleménye szerint az összetétel a köznevelési törvény rendelkezéseivel ellentétes. A panaszos gyermekét ez a döntéshozó fórum az intézményből „elbocsátotta”, és fellebbezési jogot nem biztosított az ügyben. A szülő szerint a határozat indokolatlanul súlyos büntetést szabott ki, illetve a fórum saját eljárási szabályait sem tartotta be.

Az ügyben megkerestük az intézmény fenntartóját, továbbá a testület akkori titkárát, akik álláspontjukról tájékoztattak minket. A vizsgálat során az alábbiakat állapítottuk meg. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 56. § (5) bekezdése szerint a fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. Álláspontunk szerint a köznevelési intézmény szűkítette a tanulók jogorvoslathoz való jogát azzal, hogy nem a nevelőtestület kijelölt és a jogszabályban előírt végzettséggel rendelkező tagjai döntöttek a tanuló fegyelmi eljárás során történő legsúlyosabb büntetésről, a kizárásáról, és ezzel a tanulói jogviszony megszüntetéséről. Azzal, hogy ugyanazon bizottság más összetétellel döntött a fegyelmi ügyekben, nem valósult meg a valódi felülbírálat garanciális követelménye. Azzal a kezdeményezéssel fordultunk az intézmény vezetője felé, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az intézménynél a jövőben a tanulók jogainak garantálása a jogszabályokban foglaltak szerint kerüljön sor. (76/2019/OJBIT)

A kötelességszegő cselekmény oka a fegyelmi eljárás körülményeinek vizsgálata során vizsgálható. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 57. §-a alapján a fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. Ha a fegyelmi eljárás során a kiskorú tanuló veszélyeztetettsége felmerül, a nevelési-oktatási intézmény vezetője jelzi azt a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnak, indokolt esetben a gyámhatóság számára is.

Különösen fontosak a köznevelési törvény tanulói jogviszony megszüntetésére vonatkozó szabályai, ugyanis garanciális jelentőséggel bírnak. A tanulói jogviszony megszüntetése kizárólag a jogszabályban meghatározott módon történhet, köznevelési törvény 53. §-a garanciális jelleggel szabályozza azt. A jogszabály taxatíve tartalmazza tanulói jogviszony megszüntetésének eseteit, amely azt jelenti, hogy csak a jogszabályban meghatározott esetben és módon szűnhet, illetve szüntethető meg a jogviszony. Amennyiben az intézmény a jogszabályban foglaltaktól eltérő módon szünteti meg a tanulói jogviszonyt, úgy a tanuló vagy törvényes képviselője jogorvoslati kérelemmel élhet. Kiemelten fontos, hogy a gyermek tanulói jogviszonyának megszüntetésére kötelességszegő magatartása esetén csak fegyelmi eljárás eredményeképp van lehetőség.

Egy beadványozó egy gyermek tanulói jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatban kérte hivatalunk tájékoztatását. Beadványában előadta, hogy a tanuló súlyos betegség miatt kórházban volt hosszú ideig, az igazgató döntése szerint pedig a tanulói jogviszonya megszűnt. A beadványozót tájékoztattuk a tanulói jogviszony köznevelési törvényben meghatározott megszüntetési okairól, szabályairól, illetve a jogorvoslat lehetőségéről. (488/2019/OJBIT)

Egy szülő azzal a panasszal fordult hivatalunkhoz, hogy gyermeke a gimnáziumi gólyatábor alatt tanúsított magatartása miatt – annak ellenére, hogy az intézménybe beiratkozott, és ott tanulói jogviszonya van – egy napot sem járhatott iskolába. A szülő sérelmezte az intézményvezető eljárását, az eset intézésének körülményeit, azt, hogy gyermekének tanulói jogviszonyát meg kívánták szüntetni. Tekintettel az iskola hozzáállására, a szülő egy másik intézménybe íratta be gyermekét. A beadványozót ügyével kapcsolatban jogorvoslati lehetőségeiről tájékoztattuk. (536/2019/OJBIT)

Egy szülő sérelmezte, hogy gyermekének tanulói jogviszonyát az intézmény megszüntette. A döntés ellen a szülő jogorvoslattal élt, melynek eredményeként a fenntartó arra utasította az intézményt, a gyermek tanulói jogviszonyát állítsa helyre. A szülő elmondása szerint a tanuló e célból megjelent az oktatási intézményben, ahol az intézményvezető nem állította helyre a tanulói jogviszonyt. A helyzetet ismételt beiratkozásként kezelte, melyhez mindkét szülő megjelenését kérte aláírásuk miatt, továbbá fizetési kötelezettséget írt elő a tanuló számára. A szülő ezt a fenntartó felé is jelezte.

Az ügyben vizsgálatot indított hivatalunk, melynek keretében a fenntartóhoz fordultunk kérdéseinkkel. Az intézmény a gyermek tanulói jogviszonyát helyreállította. Ezen tény tükrében megállapítottuk a jogsértő helyzet orvoslásának megtörténtét, és a vizsgálatot lezártuk. (175/2019/OBJIT)

Hivatalunk segítségét kérte egy szülő, akinek gyermeke eltulajdonított 2.000,- összeget egy osztálytársától. Az iskola a szülő állítása szerint nyomást gyakorolt a szülőre, hogy a gyermeket egy másik intézménybe írassa át, ellenkező esetben rendőrségi feljelentést tesznek, és belső eljárást indítanak. A szülőt a vonatkozó állásfoglalásról, illetve jogorvoslati jogáról, lehetőségeiről tájékoztattuk. (397/2019/OJBIT)

Különösen jogsértőnek tartjuk az eltanácsolás esetét, amikor az intézmény a tanulót magatartási nehézségei miatt nyomásgyakorlással, kényszerrel veszi rá a tanulói jogviszony megszüntetésére. Álláspontunk szerint jogsértően jár el az iskola abban az esetben, ha a tanulót magatartási vagy egyéb problémái miatt az intézményből eltanácsolja, azaz a szülőt a tanulói jogviszony megszüntetésére kényszeríti. A tanulói jogviszony megszűnésének, megszüntetésének taxatív esetei között nem szerepel, hogy az iskola eltanácsolás keretében javasolja a tanulónak a jogviszony megszüntetését. A törvényi felsorolás kimerítő jellegű, tehát az itt nem szereplő esetek mind jogszerűtlennek minősülnek, így az eltanácsolás is. Az eltanácsolás, bár semmiféle jogi kötőerővel nem bír, mégis komoly hatást tud gyakorolni a szülőre. A szülő és az iskola képviseletében eljáró igazgató helyzete ugyanis rendkívül eltérő. A szülő ilyenkor nincs alkupozícióban, hiszen nem kíván gyermekének rosszat, nem akarja, hogy egy esetleges ellenséges környezetben legyen kénytelen tanulni. Az iskola részéről érkező hasonló felszólítás nyomán látszólag a szabad iskolaválasztás jogával él, amikor elviszi gyermekét más intézménybe, valójában azonban nyomásnak enged, mert úgy érzi, nincs más lehetősége. Álláspontunk szerint az eltanácsolás kényszerrel párosuló megoldásának nem szabad előfordulnia a köznevelési intézményekben. Ezzel a megoldási móddal az iskola ugyanis jogilag szabályozott eljárásokon kívüli útra tereli az ügyet, amelynek pedig jogilag szigorúan kötött rendben kellene zajlania. Így megfosztják a tanulót azoktól a garanciáktól, amelyek a fegyelmező intézkedések alkalmazásához, illetve a fegyelmi eljárás lefolytatásához kapcsolódnak. (180/2019/OJBIT, 199/2019/OJBIT, 630/2019/OJBIT, 617/2019/OJBIT, 615/2019/OJBIT, 322/2019/OJBIT)

Egy szülő a gyermekének oktatási intézményből való, azonnali hatállyal történt elbocsátásával kapcsolatban kérte hivatalunk segítségét. A szülők az elbocsátásról való tudomásszerzést követően kaptak tájékoztatást az iskola vezetőségétől a fegyelmi tárgyalás napjának kitűzéséről. A szülők a gyermeket másik intézménybe íratták át, így a fegyelmi tárgyalás időközben okafogyottá vált. Tekintettel arra, hogy a gyermek az érintett intézménnyel már nem állt tanulói jogviszonyban, hivatalunk érdemi eljárására nem volt lehetőség, mely tényről tájékoztattuk a szülőt. (98/2019/OJBIT)

Egy szülő a gyermekével kapcsolatos bánásmód miatt fordult hivatalunkhoz. Előadta, hogy első osztályos gyermeke nehezen illeszkedett be az új iskolai környezetbe, az óvodai átmenetre tekintettel, rossz magatartására több esetben is jelzés érkezett az iskolától. Az iskola vezetősége végül a szülőt határidő tűzésével választás elé állította: a gyermek legyen magántanuló vagy ellenkező esetben írassák át a szülők a gyermeket egy másik intézménybe. Az iskola vezetősége nyomásának eleget téve a gyermek magántanulói státuszba került, azonban a szülő sérelmezte az eljárást, és hivatalunk segítségét kérte. Tájékoztattuk az eltanácsolással kapcsolatos hivatali állásfoglalásunkról, továbbá jogorvoslati lehetőségeiről. A szülő a jogorvoslati lehetőség kimerítése után tájékoztatta hivatalunkat a fejleményekről, azonban vizsgálatunk megindítását végül nem kívánta. (401/2019/OJBIT)

Egy szülő azzal kapcsolatban kérte hivatalunk segítségét, hogy sajátos nevelésű igényű gyermekét az igazgató szóban eltanácsolta az intézményből. A szülőt tájékoztattuk, hogy amennyiben a gyermeke jelenleg abba az intézménybe jár, amit számára a szakértői bizottság kijelölt a szakértői véleményben, úgy az intézmény nem szüntetheti meg a tanulói jogviszonyát. Lehetősége van azonban az iskolának arra, hogy a gyermek felülvizsgálatát kezdeményezze a szakértői bizottságnál, ha úgy véli, a gyermek nem a számára megfelelő iskolába jár. (679/2019/OJBIT)

A tanulók kötelességszegő magatartásának szankcionálására az iskolának rendelkezésére állnak a jogszabályokban rögzített lehetőségek, indokolt esetben fegyelmező intézkedéseket is alkalmazhatnak, fegyelmi eljárást is indíthatnak.

Egy szülő a gyermeke magatartási problémái miatt a következő ajánlatot kapta az oktatási intézménytől: vagy elviszi a fiát önszántából az iskolából, vagy fegyelmi eljárást indítanak a gyermekkel szemben. A hivatalunk az eltanácsolás témakörében kialakított állásfoglalásáról, továbbá eljárásunk feltételeiről tájékoztatta a szülőt. (566/2019/OJBIT)

Ezen fenti állásfoglalás az állami fenntartású intézmények esetében irányadó. A nem állami intézmények esetén a köznevelési törvény 31. § (1) bekezdése, valamint (2) bekezdés c) pontja az irányadó. Ezen rendelkezések alapján az egyházi köznevelési intézmények és a magán köznevelési intézmények az e törvényben foglalt, az általánostól eltérő szabályok szerint működhetnek és szervezhetik tevékenységüket. Ha a nevelési-oktatási intézményt nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy, vallási egyesület vagy más személy vagy szervezet tartja fenn, az óvodai, iskolai, kollégiumi felvétel, továbbá az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony fenntartása – írásbeli megállapodásban – fizetési kötelezettséghez köthető, az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony megszüntetésével kapcsolatosan – írásbeli megállapodásban – az 53. § (1)-(10) bekezdésében foglaltaktól el lehet térni. (289/2019/OJBIT, 689/2019/OJBIT)

Az oktatási szereplők jogainak garantálása szükséges az iskolai élet minden területén, legyen szó akár a gyermekétkeztetésről, vagy az intézményben megvalósuló reklámtevékenységről, esetleg a szülői munkaközösségek működéséről.

Egy szülő a kollégista gyermekének biztosított étkezésekkel kapcsolatban fordult hivatalunkhoz tájékoztatásért. Beadványában előadta, hogy a napi térítési díj összege három étkezést biztosít, azonban – tekintettel a vacsora minőségére is – gyermekének csupán az ebédet szeretné fizetni. (3/2019/OJBIT)

A szülőt tájékoztattuk, hogy a Gyvt. 21/A. § paragrafus (2) bekezdése alapján intézményi gyermekétkeztetésben részesülhet az iskolában az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető. Ezen rendelkezés tehát lehetőséget teremt, hogy a szülő az intézmény által biztosított étkezések közül gyermeke számára csupán az ebédet igényelje meg. Ez esetben a térítési díj a Gyvt. 151. § (4) bekezdése alapján, az igényelt étkezések számát figyelembe véve kerül kiszámításra.

Egy beadványozó azzal a panasszal fordult hivatalunkhoz, hogy egy kereskedelmi magáncég saját installációval és plakáttal rendszeresen jelen van egy állami fenntartású óvoda területén, tehát reklámtevékenységet végez. A beadványozó álláspontja szerint a reklámozott termékek minőségileg, illetve korhatári szempontokat figyelembe véve sem felelnek meg egy óvodás korú gyermek számára. Sérelmezte továbbá, hogy az óvoda, mint értékesítési pont jelenik meg a kereskedelmi tevékenységben. A beadványozót tájékoztattuk, hogy a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 8. §-ának (4) bekezdésében, mely szerint gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben, óvodában, általános iskolában és általános iskolai tanulókat fogadó kollégiumban tilos a reklámtevékenység. E tilalom nem vonatkozik az egészséges életmódra és a környezet védelmére neveléssel összefüggő, továbbá a közéleti és kulturális tevékenység vagy esemény, valamint az oktatási tevékenység reklámjára, valamint az ilyen tevékenységet folytató, illetve ilyen eseményt szervező vagy annak megvalósulásához bármilyen formában hozzájárulást nyújtó vállalkozás nevének, védjegyének vagy egyéb megjelölésének az adott tevékenységgel, eseménnyel közvetlenül összefüggő megjelenítésére. Tájékoztattuk továbbá, hogy amennyiben az érintett óvoda nem tartja be a fenti rendelkezéseket, úgy az érintett oktatási szereplők jogorvoslattal élhetnek. (592/2019/OJBIT)

Egy beadványozó azzal kapcsolatban kérte hivatalunk állásfoglalását, hogy egy köznevelési intézményben meghatározhatja-e az iskola igazgatója a szülői munkaközösség tagjainak kilétét, tehet-e felkérést, illetve delegálhat-e szülőt a szülői munkaközösségbe. A beadványozót tájékoztattuk, hogy a köznevelési törvény 73. § (1) bekezdése alapján az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 119. § (2) bekezdése alapján a szülői szervezet, közösség a saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, továbbá tisztségviselőinek megválasztásáról szótöbbséggel dönt. A törvényi rendelkezések részletesebb eligazítást nem tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy milyen módon, milyen eljárási rend szerint jöhet létre a szülői szervezet. A törvényi rendelkezések azonban egyértelműek abban a kérdésben, hogy létrehozásuk nem kötelező, csak lehetőség. Fenti jogszabályhelyek alapján megállapítható, hogy a tisztségek betöltése kapcsán a szülői közösség bír választási joggal. A megjelölt pontok kapcsán a szülői közösség autonómiával rendelkezik. (543/2019/OJBIT)

Az oktatási szereplők garanciális jogai között kiemelt jelentőségű a jogorvoslathoz való jog. Amikor egy oktatási szereplő panasszal fordul az intézményvezetőhöz, a fenntartóhoz, esetleg az oktatási jogok biztosához, illetve a bírósághoz, akkor a köznevelési törvényben biztosított jogával él.

A köznevelési törvény a jogorvoslat jogát a 37. § (2) bekezdésben szabályozza. Eszerint az óvoda, az iskola, a kollégium döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a tanuló, a szülő – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelése és minősítése ellen. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik.

A panaszjog alkalmazása azonban nem jelenti minden esetben azt, hogy a panaszos jogai valóban sérültek. A panaszbeadvány címzettjének a feladata éppen az, hogy megvizsgálja a panaszban foglaltakat, és amennyiben alaposnak találja azt, megtegye a szükséges intézkedést a köznevelési intézményben. Ezen eljárások során az esetleg érintett pedagógus is képviselni tudja saját álláspontját. A szülő eljárása tehát csak akkor lehet sikeres, ha az intézmény valóban megsértette a tanuló jogait. Az intézmény jogszerű eljárása esetén a szülő panaszát a címzett el fogja utasítani.

Egy beadványozó azzal kapcsolatban élt panasszal, hogy – tekintettel az iskola karbantartójának betöltetlen pozíciójára – a felső tagozatos tanulókkal nyíratta le az iskolához tartozó területen a füvet az intézmény vezetője. Tájékoztattuk a panaszost, hogy az érintettek az intézmény fenntartójához tudnak fordulni jogorvoslati kérelemmel. (346/2019/OJBIT)

Egy beadványozó azzal a javaslattal élt hivatalunk felé, hogy a tanulóknak alapjogi ismereteket oktassanak, erre vonatkozóan legyen egységes, országos szabályozás és kötelezettség. Javasolta továbbá, hogy az országos választások alkalmával ne az oktatási-nevelési intézmények épületei szolgáljanak helyszínül, hanem egyéb intézmények épületei, például művelődési házaké, színházaké. A beadványozót tájékoztattuk, hogy a hivatal álláspontja szerint a leírtak jogsérelmet nem, azonban érdeksérelmet okoznak. Hivatalunk csak jogsérelem esetén járhat el. Mivel a felvetettekben jogsértés nem mutatható ki, az erre vonatkozó további jogalkotás politikai döntés kérdése. Ezzel kapcsolatban tájékoztattuk a beadványozót, hogy amennyiben az oktatás tartalmának megváltoztatását szeretné kezdeményezni, ebben az esetben jogszabály-módosításra vonatkozó javaslatát az Emberi Erőforrások Minisztériumán belül az emberi erőforrások miniszterének, valamint az oktatásért felelős államtitkárnak küldheti meg. Jelezheti továbbá közvetlenül választókerületének képviselője felé is a jogi szabályozással kapcsolatos meglátásait, aki országgyűlési képviselőként kezdeményezheti a jogszabály-módosítást. (353/2019/OJBIT)

Egy szülő hivatalunkhoz érkezett beadványában sérelmezte, hogy gyermekét az óraközi szünetekben – időjárástól függetlenül – nem engedik ki az udvarra, a tanulók csak a tanteremben, illetve a folyosón tartózkodhatnak. A panaszost jogorvoslati lehetőségeiről tájékoztattuk. (528/2019/OJBIT)

Egy beadványozó azzal kapcsolatban kérte tájékoztatásunkat, hogy ha egy panaszt benyújt hivatalunkhoz, és az ügy időközben megoldódik, lehetősége van-e visszavonni a beadványát. A beadványozót tájékoztattuk, hogy az egyedi ügyben indult eljárások esetében az ügy ura a panaszt benyújtó, sérelmet szenvedett fél. Ennek megfelelően, amennyiben az eljárásunk folyamán a sérelmezett helyzet megfelelő orvoslást nyer, vagy a panaszos jelzi, hogy a továbbiakban nem tart igényt a hivatalunk segítségére, az eljárást megszüntetjük. (92/2019/OJBIT)

Tartalomjegyzék